Kevés iparága van hazánknak, amelyik olyan komoly tradíciót tudhat magáénak, mint a gyógyszeripar. A két világháború között hatvannégy gyógyszergyár műkö- dött Magyarországon, közülük azonban mindössze öt élte túl az államosítást. Az 1990-es években végbemenő privatizáció során a legtöbb fennmaradó gyár külföldi tulajdonba került. A rendszerváltás után újonnan alakult vállalkozások közül elsőként szerzett gyógyszergyártá- si engedélyt a százszázalékos magyar tulajdonban lévő Meditop Kft. A céget megalapító és a mai napig vezető Dr. Greskovits Dávidot és Dr. Ács Zoltánt arról kérdeztük, hogy vállalkozásuk hogyan képes folyamatos növekedést felmutatni az egyre inkább nehezedő gazdasági környezetben.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
PORTRÉ Töretlen lendülettel Bemutatkozik a Meditop Gyógyszeripari Kft. Kevés iparága van hazánknak, amelyik olyan komoly tradíciót tudhat magáénak, mint a gyógyszeripar. A két világháború között hatvannégy gyógyszergyár működött Magyarországon, közülük azonban mindössze öt élte túl az államosítást. Az 1990-es években végbemenő privatizáció során a legtöbb fennmaradó gyár külföldi tulajdonba került. A rendszerváltás után újonnan alakult vállalkozások közül elsőként szerzett gyógyszergyártási engedélyt a százszázalékos magyar tulajdonban lévő Meditop Kft. A céget megalapító és a mai napig vezető Dr. Greskovits Dávidot és Dr. Ács Zoltánt arról kérdeztük, hogy vállalkozásuk hogyan képes folyamatos növekedést felmutatni az egyre inkább nehezedő gazdasági környezetben. MÉLTÓ RÉGI NAGY HÍRÉHEZ? – Korábbi lapszámainkban, az egészségügyi ágazat meghatározó ipari nagyvállalatait felvonultató sorozatunkban több gyógyszergyártó cég vezetőjével közöltünk interjút. Emellett fontosnak tartottuk azonban azt is, hogy fórumot teremtsünk a bemutatkozásra azon hazai kis- és középvállalkozások számára, amelyek önerőből, új szereplőként „szálltak ringbe” az úgyszólván hektikus gyógyszerpiacon. Beszélhetünk még egyáltalán magyar gyógyszeriparról? Dr. Greskovits Dávid: Tény, hogy a magyar gyógyszeripar igencsak megsínylette a múlt század – a világháborúk, a kommunista diktatúra és a rendszerváltás – viharait. Kevesen tudják, hogy a két világháború között hazánkat a világ hat vezető gyógyszergyártó nagyhatalma között tartották számon. Az akkori Magyarország területén hatvannégy gyógyszergyár működött, kisebbek és nagyobbak egyaránt. A második világháborút követően gyárak sora tűnt el a süllyesztőben, vagy az államosítás során öt nagyvállalatban egyesítették azokat. E cégek tulajdonosi szerkezete – az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltással járó változások következményeként – alaposan átrajzolódott. A cégprivatizáció során a Richter Gedeon Gyógyszergyár 25 %-os állami tulajdon mellett nagyobb részt jelentős többségi tulajdonnal nem rendelkező részvényes befektetők, a többi gyártó pedig egy-egy külföldi szakmai befektető többségi tulajdonába került. – Akkor tehát ezek a hazai nagyvállalatok nem tekinthetők magyarnak? Dr. Greskovits Dávid: Az általánosan elfogadott definíció szerint az a vállalat számít magyar cégnek a tulajdonviszonyoktól függetlenül, amelyben a stratégiai döntéshozatal Magyarországon születik. Ebbe a kategóriába a „nagyok” közül leginkább a Richter Gedeon Nyrt. sorolható. A többi gyógyszergyár esetében, bár magyarországi termelői bázisuk megmaradt, a stratégiai döntéshozatal ma már nem itthon, hanem az anyacégeknél történik. A nagy gyógyszergyárak magánosításának, a korábbi gyógyszerellátási kötelezettség megszűnésének óhatatlan velejárója volt, hogy a nagy cégek felülvizsgálták a termékportfóliót. A profiltisztítás következtében egyes jól bevezetett készítmények gyártását leállították, vagy eladták. Dr. Ács Zoltán: Tegyük hozzá, hogy e termékek legtöbbje az életciklusa végén járt, nagy méretekben történő gyártásuk gazdaságtalanná vált. Regisztrációjuk megújítása és a technológiaváltás akkora költséget és energiát emésztett volna fel a folyamatosan csökkenő forgalom mellett, ami veszélyeztette volna a profitabilitást. Érthető tehát, hogy a nagyvállalatok beszüntették, vagy – jobb esetben – eladták ezeket a gyógyszereket olyan kisebb vállalkozásoknak, amelyek méretüknél fogva rugalmasabban tudtak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Mi magunk is vásároltunk néhány terméket többek között a Richter Gedeon Gyógyszergyártól. KICSI A BORS, DE ERŐS – A magyar gyógyszeripart ért viszontagságok ismeretében meglehetősen merész döntés lehetett egy gyógyszerüzem – a Meditop Kft. – létrehozása 1990-ben, kiváltképp, ha tekintetbe vesszük, hogy mindezt külföldi tőkeinvesztíció nélkül tették. Dr. Greskovits Dávid: Nem mi voltunk az egyetlenek. A rendszerváltást követően, amikor lehetőség nyílt magánvállalkozások alapítására, a gyógyszeriparból többen úgy döntöttek, hogy megpróbálnak saját lábra állni. Sorra alakultak a kis magyar gyógyszergyárak: ki privatizáció útján, kisebb laboratóriumok magánosításával, ki pedig új cég alapításával. Ez utóbbiak közé tartozik a Meditop Kft., amelyet 1990-ben 1994 végéig szóló, határozott idejű szerződéssel hoztunk létre. 1995ben, új tulajdonosi szerkezettel megalapítottuk a ma is működő Meditop Gyógyszeripari Kft-t. Cégünk nem csak méretében különbözik a Magyarországon termelést végző nagy gyógyszergyáraktól, hanem abban is, hogy százszázalékos magyar tulajdonban van. – Hogyan tudtak betörni az amúgy is telített piacra? Dr. Ács Zoltán: Az újonnan alakult vállalkozások közül elsőként szereztünk gyógyszergyártási engedélyt Magyarországon. Kezdet- IME XI. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2012. ÁPRILIS 55 PORTRÉ ben gyógyhatású termékek és gyógyszerek bérmunkában történő gyártásával foglalkoztunk. 1993-ban csomagolásra szóló hosszú távú bérmunkaszerződést kötöttünk a CibaGeigy svájci gyógyszergyárral. Megrendelőnk szigorú minőségpolitikájának irányelvei alapján a legmagasabb műszaki színvonalra fejlesztettük a csomagolórészlegünket. A Ciba és a Sandoz egyesülésével létrejött új cég, a Novartis Hungária Kft. átvizsgálta a partneri körét, és büszkén mondhatjuk el, hogy az inspekciós szűrést követően a Meditop Kft. talpon maradt. Több mint egy évtizedig tartó együttműködésünk során a Novartis magyarországi piacra kerülő termékeinek 75 százaléka megfordult a pilisborosjenői üzemünkben. A sikeres kooperáció jó hírnevünket keltette, s további, neves külföldi gyártókkal kötött bérmunkaszerződések sorát eredményezte. A SIKER ZÁLOGA – Bizonyára komoly kihívást jelentett a külföldi partnerek minőségi elvárásainak történő megfelelés. Dr. Ács Zoltán: Erre a kihívásra a folyamatos technológiai megújulásban találtuk meg a választ. Ebből a megfontolásból kiindulva 1995-ben létrehoztuk saját kutató-fejlesztő részlegünket. Kutatógárdánkat olyan kiváló, magasan képzett szakemberekből toboroztuk, akik több évtizedes tapasztalatukat a legnagyobb magyar gyógyszergyáraknál szerezték meg. Tudásukkal és közreműködésükkel sikerült megteremtenünk azt a state-of-the-art technológiát, amely lehetővé teszi, hogy a legmagasabb szintű megrendelői igényeket is ki tudjuk szolgálni. A K+F tevékenységre árbevételünk 15 százalékát fordítjuk. Mi ugyanis a jövőnket a kutatás-fejlesztésben, minél több színvonalas ötlet megvalósításában látjuk. E téren nagy lendületet kaptunk azáltal, hogy a közelmúltban a K+F pályázati források elérése régiófüggetlenné vált. Ez azért örömteli hír a számunkra, mert az EU-szabályok miatt a mi régiónk eddig nem részesülhetett K+F forrásokban. A kormányzat saját állami forrásból létrehozott erre egy külön alapot, így mi is jogosulttá váltunk a pályázattételre. Ennek az intézkedésnek köszönhetően várhatóan meg tudjuk gyorsítani a fejlesztéseinket. Dr. Greskovits Dávid: Mára elértük, hogy a kutatás-fejlesztés terén bármelyik gyógyszergyárral összemérve versenyképessé váltunk. K+F munkánk eredményeként tizenhárom találmány, s ennek megfelelően szabadalmi bejelentés született. – Ezek közül melyekre a legbüszkébbek? Dr. Greskovits Dávid: Első saját fejlesztésű termékünk az agyi funkciók javítására és a memória fokozására szolgáló piracetam tartalmú vényköteles generikum volt. A SOTE II. sz. Gyermekklinikájával közösen, az ott dolgozó fül-orr-gégész szakorvosok terápiás tapasztalatai alapján fejlesztettük ki a kettőshatóanyag-kombinációt tartalmazó Nasopax orrspray-t. Készítményünk egyedülálló hatóanyag-kombinációja szabadalmi 56 IME XI. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2012. ÁPRILIS oltalomban részesült. Ebben az évben kezdtük forgalmazni a levetiracetám hatóanyagtartalmú új antiepileptikumunkat, amely az első generikuma volt az originális készítménynek. Van olyan termékünk, ami társintézményekkel együtt végzett több éves kutatás fejlesztési munka eredményeként lett kifejlesztve majd törzskönyvezve és a Zürichben évente megrendezendő Genius kiállításon aranyérmet kapott. – Mi jellemzi a cég termékportfólióját? Dr. Greskovits Dávid: Palettánkon vényköteles és vénynélküli készítmények egyaránt szerepelnek. Szilárd gyógyszerformák – tabletták, filmtabletták, kapszulák, granulátumok – helyben történő gyártásával foglalkozunk. Sokoldalú felszereltségünk és jól képzett szakembereink lehetővé teszik, hogy a különböző megrendeléseket viszonylag könnyen és rugalmas határidővel teljesítsük. Minden termékünket korszerű létesítményekben és modern gépsorokon gyártjuk. Alapvető célkitűzésünk, hogy a különböző gyógyítási területeken jól ismert hatóanyagokat kiemelkedő minőségben, de kedvezőbb áron adjuk a praktizáló orvosok és a betegek kezébe. – A generikus piacon óriási verseny alakult ki a gyártók között. Egy-egy hatóanyag akár tízféle márkanéven is elérhető. Mitől lehetnek versenyképesek a Meditop által gyártott gyógyszerek? Dr. Ács Zoltán: A gyógyszerekkel szemben támasztott talán legfontosabb elvárás a kiemelkedő és egyenletes termékminőség. A hatályos GMP-hez (Good Manufacturing Practice) igazodó rendszerek biztosítják, hogy termékeink a legszigorúbb hatósági követelményeknek is megfeleljenek. A további fejlődés érdekében jelentős fejlesztést hajtottunk végre a minőségbiztosítási és kutatási tevékenységet szolgáló laboratóriumunkban. Minőségirányítási rendszerünk kiterjesztéseként 1998-ban megszereztük az ISO-9001, majd 1999-ben az ISO-14001 tanúsítványt. Így a Magyarországon működő gyógyszergyárak közül elsőként rendelkeztünk mindkét minősítéssel. Partnereink és a hatóságok számos alkalommal auditálták cégünket, és minden alkalommal elismerték, hogy társaságunk megfelel a nemzetközi minőségi követelményeknek. Dr. Greskovits Dávid: Fontos kiemelni, hogy sem a nemzetközi, sem a hazai regisztrációs szabályok, sem pedig a minőségi előírások nem tesznek különbséget kis és nagy gyógyszergyárak között. Mindenkire azonos előírások vonatkoznak. Ugyanazoknak a legmagasabb minőségi kritériumoknak kell eleget tennünk, mint bármelyik nagy gyógyszergyárnak. DOLGOZNI CSAK PONTOSAN, SZÉPEN… – Úgy tudom, hogy cégük az elmúlt években nyújtott kiemelkedően dinamikus növekedésének köszönhetően rangos díjazásban részesült. Ez figyelemre méltó eredmény a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági körülmények között… PORTRÉ Dr. Ács Zoltán: 2007 és 2009 között gyakorlatilag megdupláztuk a cég méretét, a profitját pedig megtízszereztük. Így lettünk érdemesek 2010-ben, a Közép-magyarországi Régió Piacvezető Kategóriában a Pegazus-díjra, amely a legdinamikusabban fejlődő magyarországi kis- és középvállalkozások teljesítményét ismeri el. A Meditop Kft. az elmúlt években is egyenletes növekedést tudott elérni. Annak érdekében, hogy megbízható, kiváló minőségű, a vásárlók számára is megfizethető termékeket legyünk képesek előállítani, folyamatosan fejlesztjük a kutatási és gyártó kapacitásunkat. Két éve például egy hatszázmillió forintos beruházás keretében új csomagolóközpontot létesítettünk, és elvégeztük az üzem energetikai felújítását. Idénre egy újabb, hasonló nagyságrendű beruházást tervezünk, amelynek eredményeképpen a termelői kapacitásunk várhatóan a háromszorosára fog emelkedni. Az árbevételünk tavaly 4,725 milliárd forint volt. Ma már nem csak a magyar piacon forgalmazzuk a termékeinket. Beszállítói vagyunk a németországi gyógyszerpiac legnagyobb generikus szereplőinek, továbbá regisztráltuk és forgalmazzuk a termékeinket Vietnamban is, a Meditop helyi képviseleti irodáján keresztül. További futó, illetve indulófélben lévő regisztrációink vannak Kelet- és Nyugat-Európa több országában. Az exportunk mára elérte az évi nyolcszázmillió forintot. Dr. Greskovits Dávid: Mindezt tettük úgy, hogy soha, semmilyen adókedvezményben nem részesültünk. A helyzetünk tehát nem könnyű, kivált, ha figyelembe vesszük, hogy a gyártelepünk Pilisborosjenőn, a falu közepén helyezkedik el. Ezért olyan építészeti megoldásokat kellett alkalmaznunk, amelyekkel biztosítható volt a természeti környezettel és a telephelyünknek otthont adó községgel való harmonikus kapcsolat. Társaságunk – mint gyógyszergyár – különösen fontosnak tartja a környezeti értékek megóvását, mivel a Meditop az ország egyik legszebb tájegységén helyezkedik el. Felismerve az általános környezeti problémák megoldásának fontosságát, cégünk – a tevékenységére és termékeire vonatkozó környezetvédelmi jogszabályi követelmények, szabványelőírások és hatósági kötelezések betartásán túlmenően – elkötelezte magát a környezetszennyezés megelőzése, továbbá a közvetlen munkahelyi környezet folyamatos javítása mellett. Kiemelném még a munkahelyteremtés kérdését is, amelynek jelentőségét – örömünkre – a jelenlegi kormányzat elismeri. A Meditop Kft. százharminc alkalmazottnak ad munkát, közülük – a helyi lakosokon kívül – többen Dorogról és egy Cegléd melletti kis településről, Újszilvásról érkeznek a telephelyünkre. Részükre napi ingajáratban közlekedő különbuszt biztosítunk a kényelmesebb bejárás megoldása érdekében. NYAKIG ÉR A VÍZ… – A foglalkoztatás kérdése valóban égető probléma. Nap mint nap jelennek meg híradások a gyógyszergyárak létszámleépítéséről… Dr. Greskovits Dávid: Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen az orvoslátogatók utáni fizetési kötelezettség megduplázása – ötmillió forintról tízmillióra – még a legnagyobb cégeket is rákényszerítette, hogy nagy számban váljanak meg a dolgozóiktól. Egyébként mi – és a hozzánk hasonló méretű cégek – akkor sem tudtunk orvoslátogatót alkalmazni, amikor ötmillió forint volt a fejkvóta… Ezt a méltánytalan helyzetet felismerve a kormányzat törvényjavaslattal élt: ennek értelmében azok a Magyarországon teljes körű gyártási engedéllyel rendelkező kis- és középvállalkozások, amelyek kizárólag saját termékeiket forgalmazzák, a jelenleg érvényes díj tíz százalékát kell, hogy befizessék, mindaddig, amíg az orvoslátogatóik száma nem haladja meg a tizenkettőt. Ez számunkra is lehetőséget ad arra, hogy saját promóciós hálózatunkat felépítve önállóan, közvetítő cégek igénybe vétele nélkül megjelenhessünk a piacon. Mivel a multinacionális cégek évtizedek óta látogatják az orvosokat, hozzájuk képest mindenképpen lépéshátrányban vagyunk, de ezt nem problémaként, hanem kihívásként éljük meg. – Nyilván a gyártókra kivetett különadó és egyéb terhek ugyanúgy sújtják önöket, mint a nagy gyárakat. Önök mégis derűlátóak… Dr. Greskovits Dávid: Mi is tudnánk panaszkodni, hiszen ahogy minden gyógyszerpiaci szereplőnek, úgy nekünk is nagy gondjaink vannak. Fogalmazhatnék úgy is, hogy mindenkinek nyakig ér a víz… A legnagyobb problémát abban látom, hogy úgy kell megőriznünk a versenyképességünket, hogy eközben, generikus forgalmazóként az árak folyamatos csökkentésére kényszerülünk. – Mit gondolnak a vaklicit rendszerről? Dr. Ács Zoltán: A gyógyszergyártók ily módon történő versenyeztetésének koncepcióját megértjük, ám úgy tartjuk: ésszerűbb lenne, ha a vaklicit során nem egyetlen termék kapná meg a referenciastátuszt, hanem olyan más termékek is, amelyek csak néhány százalékkal drágábbak, mint a referenciatermék. Így sokkal biztonságosabb lehetne a gyógyszerellátás. Egyébként – megjegyzem – érthetetlen, hogy miért nem számolta ki még egyetlen döntéshozó sem azt, amit mi rég tudunk. Nevezetesen: még az importgyógyszernél 10-15 százalékkal drágább hazai készítmény támogatásával is jobban jár a költségvetés, mint ha kiejti a versenyből a hazai terméket és a minimálisan olcsóbb külföldi gyógyszert támogatja. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségében végzett számítás szerint ugyanis, amennyiben az OEP száz forint támogatást ad egy hazai gyártó készítményére, akkor adók, járulékok formájában 126 forint folyik be az államkasszába. Ha ugyanezt a száz forintot importgyógyszer támogatására fordítja, mindössze 30 forint a nemzetgazdasági haszon. Érdemes elgondolkodni azon, hogy jó döntés-e a néhány tíz vagy száz forinttal olcsóbb importkészítmény támogatása. Az ár- IME XI. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2012. ÁPRILIS 57 PORTRÉ támogatási rendszer kialakításakor tehát figyelembe kellene venni a gyártók nemzetgazdasági szerepét is. – Ez a gondolat visszautal a beszélgetésünk első témájára. Kár lenne veszni hagyni azt az értéket, amit a nagy hagyománnyal, sok képzett fővel és komoly infrastruktúrával rendelkező hazai gyógyszeripar képvisel. Dr. Ács Zoltán: Tudjuk, hogy nem lehet kizárólag hazai gyártású termékekből ellátni a magyar gyógyszerpiacot, hiszen nagy szükség van az innovatív importkészítményekre is. Azonban úgy gondoljuk, hogy az egészségügyi ellátórendszer nem aknázza ki kellő mértékben a hazai gyógyszergyártásban rejlő lehetőségeket. Nélkülözhetetlen egy, az egészségügy minden szereplője által szem előtt tartott elfogadható mértékű lokálpatrióta gondolkodás. Ennek mentén kell megtalálni az egészséges arányt – ez közös érdekünk. Boromisza Piroska NÉVJEGY Dr. Ács Zoltán, ügyvezető igazgató, 1982-1987 Semmelweis Ignác Orvostudományi Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar hallgatója. 1990-1996 gyógyszer-technológiai szakgyógyszerész képzésen vett részt. 1987-1989 a REANAL Finomvegyszergyár Kenőcsgyártórészleg vezetője.1989-1991 a RICHTER GEDEON Vegyészeti Gyár Rt., Tablettázó üzem, tablettázó részlegvezetője. 1991-1992 az IMARSEL Chemical Co. Ltd. Nigéria, termelési igazgatója, 1992–1993 ügyvezető igazgatója. 1993-1994 a MEDITOP Gyógyszergyártó és Forgalmazó Kft. termelési igazgatója, 1995-től a Meditop Gyógyszeripari Kft. ügyvezetője. Tagja a Gyógyszerészkamarának és a Magyar Gyógyszerészettudományi Társaság Gyógyszer-technológiai szakosztályának. Dr. Greskovits Dávid, ügyvezető igazgató, 1975-1980 a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar hallgatója. 1985-1986 Gyógyszeripari szakgyógyszerész képzésen vett részt, 1986-ban gyógyszerészeti szakvizsgát szerzett. 1994-ben doktori fokozatot szerzett. 1980-1984 a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Tablettázási részlegén üzemi gyógyszerész, 1984-1987-ig tablettázási részlegvezető. 1987-1991 az IMARSEL Chemical Company Ltd. Nigéria termelési igazgató. 1991-1993 a Meditop Gyógy- szergyártó és Forgalmazó Kft. ügyvezető igazgatója. 19931997 a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. gyógyszer technológiai kutató laboratóriumának főosztályvezetője. 1997-től a Meditop Gyógyszeripari Kft. ügyvezető igazgatója. Tagja a Magyar Gyógyszerész Kamarának, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságnak, a Magyar Kémikusok Egyesületének és az Ipari Gyógyszerészeti Szakmai Kollégiumnak. Tisztségei: a Magyar Gyógyszergyártók Szövetségének alelnöke, KKV szekció elnök, a MGYT Gyógyszertechnológiai Szakosztály elnökségi tagja, az Ipari Szakmai Kollégiumi Tanács elnöke. Bemutatkozott az iKórlap 2012. április 11. – Ugrásszerűen fejlődhet az orvos-beteg kapcsolat minősége egy magyar fejlesztésnek, az iKórlapnak köszönhetően. A szakma és a sajtó egy időben ismerhette meg azt a rendszert, melynek segítségével számítógépen, vagy mobileszközökön, például akár egy iPad-en is át tudja tekinteni egy háziorvos a páciense minden korábbi vizsgálati eredményét és az általa kiváltott recepteket. Ezáltal egy kezelés, vagy orvosi javaslat meghatározásához sokkal több és sokkal megbízhatóbb információ áll rendelkezésére, mint a hagyományos orvos-beteg interakciók során. Megszűnnek a feleslegesen ismételt vizsgálatok, nem kell leletekkel teli mappával várakozni az orvosnál, mégis sokkal több információ birtokában hozhatja meg gyorsan és kényelmesen döntését a háziorvos a rendelőjébe látogató páciensek panaszaira. Az iKórlap nevű, akár iPad-en is futó alkalmazás révén ugyanis Magyarország valamennyi háziorvosa egyszerűen elérheti összes betegének teljes kórtörténetét, és összes kiváltott gyógyszerének adatait. Az iKórlap előzetes rövid regisztráció után a háziorvosnak azonnal rendelkezésére áll, segítségével az ellátás felgyorsul, a pontos és megbízható kórkép révén pedig csökkennek a feleslegesen ismételt vizsgálatok, javul a gyógyítás hatásfoka. 58 IME XI. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2012. ÁPRILIS
