IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

A járóbeteg-szakellátás és a háziorvosok kapcsolata, együttműködési lehetőségeik a páciensek szolgálatában

  • |
  • Főoldal
  • Cikk keresés IME-ben
  • A járóbeteg-szakellátás és a háziorvosok kapcsolata, együttműködési lehetőségeik a páciensek szolgálatában

  • Cikk címe: A járóbeteg-szakellátás és a háziorvosok kapcsolata, együttműködési lehetőségeik a páciensek szolgálatában
  • Szerzők: Domján Péter, Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó
  • Intézmények: Pécsi Tudományegyetem, Szent Kristóf Szakrendelő, ---
  • Évfolyam: XII. évfolyam
  • Lapszám: 2013. / 7
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 21-25
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS

Absztrakt:

A Szent Kristóf Szakrendelő a XI. kerület Újbuda Önkormányzat megbízásából biztosít helyiségeket a kerület háziorvosai számára, továbbá 2009 óta az adatvédelmi és egészségügyi törvények betartása mellett online kapcsolatot tart fenn a betegadatok tekintetében a háziorvosokkal. Az informatikai elérhetőség mellett a szakrendelő havonta helyet ad a kerület háziorvosai számára tartott „Háziorvosi Klub”-nak. A jövőbeni fejlesztés érdekében kérdőíves felmérés segítségével vizsgáltuk, hogy a kerület háziorvosai és a szakrendelő orvosai, hogyan értékelik a köztük lévő szakmai kommunikáció erős ségét, kitérve arra, hogy milyen területen igényelnek további fejlesztéseket.

Angol absztrakt:

Consulting rooms are provided for general practitioners by St. Christopher Outpatient Medical Centre assigned by Újbuda’s Local Government. Furthermore, online connection is also functioning between specialists of the Medical Centre and general practitioners in compliance with the health and privacy laws since 2009. A meeting possibility for general practitioners is also provided through a “General Practitionersʼ Club” in the Medical Centre. In order to develop ithe communication between general practitioners and specialists in the near future we explored by a questionnaire what is the opinion about it, and what are the fields to improve.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra
Szerző Intézmény
Szerző: Domján Péter Intézmény: Pécsi Tudományegyetem
Szerző: Dr. Kóti Tamás Intézmény: Szent Kristóf Szakrendelő
Szerző: Soós Mányoki Ildikó Intézmény: ---

[1] Simon Béla: Internet-alapú kommunikáció megvalósítása kórház és háziorvosok között. IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2004. III. évfolyam 1. szám: 40-43.
[2] Sajtos László, Mitev Ariel: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó: 163-202.
[3] Dr. Varga Imre: Kényszerek és lehetőségek a járóbetegszakellátásban. IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2006. V. évfolyam 9. szám: 13-16.
[4] Dr. Siposné Kormos Andrea, Sas Tibor: Intézményközi adatáramlást biztosító háziorvosi informatikai rendszerek szükségessége. IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2013. XII. évfolyam 4. szám: 51-53.
[5] Faragó Tibor: A Bács-Kiskun Megyei Kórház és Kecskemét háziorvosainak számítógépes kapcsolata. IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2002. I. évfolyam 1. szám: 41-43.
[6] Náray Gábor Zsolt: Számítógépes kommunikáció az egészségügy szereplői között. IME 2011. X. évfolyam 4. szám: 55-56.
[7] Kehl Dániel, Dr. Rappai Gábor: Mintaelemszám tervezése Likert skálát alkalmazó lekérdezésekben Statisztikai Szemle, 2006. 84. évfolyam 9. szám: 849-875.
[8] Király Gyula: iKórlap – egy egyszerű Intézményközi Információs Rendszer az orvos kezébe. IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2012. XI. évfolyam 4. szám: 52-55.

MENEDZSMENT JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS A járóbeteg-szakellátás és a háziorvosok kapcsolata, együttműködési lehetőségeik a páciensek szolgálatában Dr. Kóti Tamás, Domján Péter, Soós Mányoki Ildikó Szent Kristóf Szakrendelő, Budapest A Szent Kristóf Szakrendelő a XI. kerület Újbuda Önkormányzat megbízásából biztosít helyiségeket a kerület háziorvosai számára, továbbá 2009 óta az adatvédelmi és egészségügyi törvények betartása mellett online kapcsolatot tart fenn a betegadatok tekintetében a háziorvosokkal. Az informatikai elérhetőség mellett a szakrendelő havonta helyet ad a kerület háziorvosai számára tartott „Háziorvosi Klub”-nak. A jövőbeni fejlesztés érdekében kérdőíves felmérés segítségével vizsgáltuk, hogy a kerület háziorvosai és a szakrendelő orvosai, hogyan értékelik a köztük lévő szakmai kommunikáció erősségét, kitérve arra, hogy milyen területen igényelnek további fejlesztéseket. Consulting rooms are provided for general practitioners by St. Christopher Outpatient Medical Centre assigned by Újbuda’s Local Government. Furthermore, online connection is also functioning between specialists of the Medical Centre and general practitioners in compliance with the health and privacy laws since 2009. A meeting possibility for general practitioners is also provided through a “General Practitionersʼ Club” in the Medical Centre. In order to develop ithe communication between general practitioners and specialists in the near future we explored by a questionnaire what is the opinion about it, and what are the fields to improve. BEVEZETÉS A járóbeteg szakrendelő orvosai és a háziorvosok közötti kommunikációs kapcsolat kiemelt fontosságú, mind a beteg mind a társadalom szempontjából. A háziorvos, mint „kapuőr” (gatekeeper), illetve a betegút során mint „révész” találkozik a beteggel. Ezzel döntő hatást fejt ki a beteg gyógyulására és a hozzá kapcsolódó kiadásokra. A háziorvos szakmai felelőssége, hogy definitív ellátást nyújtson a betegnek, illetve ha ez saját lehetőségein belül nem lehetséges, továbbküldje szakellátó intézménybe. A döntés terhe jelentős, és számos információt igényel a beteg jelenlegi és korábbi egészségi állapotára vonatkozóan. Kutatásunk során keresztmetszeti és prospektív vizsgálattal elemeztük, hogy Budapesten a XI. kerületben milyen a szakmai kommunikáció erőssége a háziorvosok és a Szent Kristóf Szakrendelő orvosai között. A kérdőív feldolgozása során kiderült, hogy a Szent Kristóf Szakrendelő szakorvosai és a háziorvosok a kommunikáció minőségét illetően eltérő állásponton vannak. Pozitívumként említhető, hogy mind a szak- orvosok és a háziorvosok kiemelték az egységes betegnyilvántartó rendszer szükségességét és a kommunikáció fontosságát. KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETKÉP A kommunikációs kapcsolat sokrétű lehet a járóbeteg szakrendelő és a háziorvosok között. Az irány mellett nem elhanyagolható az érintett területek köre és részletessége. A teljesség igénye nélkül a kommunikáció a következő területekre vonatkozhat: • szakmai, ellátás-szervezési; • gazdasági, üzemeltetési • egyéb társadalmi. Szakmai kommunikáció Ha a szakmai kommunikáció hiányos és az orvos nem jut hozzá a szükséges adatokhoz, akkor korlátozott döntéshozatali helyzet alakulhat ki. A páciens terápiája és betegútja torzulhat. Ennek elkerülése a beteg és az orvos, valamint a társadalom közös érdeke a betegségek visszaszorítása, és az egészségben töltött évek számának a növelése érdekében. Gazdasági kommunikáció Gazdasági szempontból nem elhanyagolható a betegellátás körülményeinek biztosításához szükséges költségek mértéke. A kommunikáció fontosságát erősíti, hogy a rendelkezésre álló erőforrásból a lehető legjobb feltételek mellett a lehető legtöbb beteg gyógyítására jusson fedezet. A gazdasági kommunikáció részét képezi a háziorvosok szerződéses jogviszonya, amely a bérletre, karbantartásra, rendelő működtetésre, illetve egyéb gazdasági kérdésekre vonatkozhat. A gazdasági kommunikáció célja a pénzügyi elszámolás biztosítása a háziorvosok és a járóbeteg intézmény között a megkötött szerződések alapján. Egyéb társadalmi kommunikáció Az egyéb társadalmi kommunikáció célja, hogy a beteg és a közösség érdekeit szem előtt tartva érvényre jussanak a népegészségügyi célkitűzések, melyek célja a prevenció és az egészséges állapot megtartása, továbbá a gyógyítás, rehabilitáció segítése. Például egy dohányzásról leszoktató program megjelenhet a háziorvosok és a szakrendelő közötti együttműködés és kommunikáció keretében. Ebben a szegmensben jelentkezik a helyi önkormányzat szándéka, befolyása az érintett lakosság egészségi állapotára és egészségügyi ellátására vonatkozóan. IME XII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2013. SZEPTEMBER 21 MENEDZSMENT JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS Kommunikációs csatornák A személyes találkozás mellett telefonon, írásban és elektronikus felület segítségével is megvalósulhat a szakmai kommunikáció. Az on-line és az off-line elérhető elektronikus kommunikációs felületek az internet térhódításával egyre nagyobb szerepet játszanak az orvosi munkában. A Szent Kristóf Szakrendelő, mint önkormányzati működtetésben lévő kerületi járóbeteg szakellátó intézmény, 2009-től a XI. kerület háziorvosai számára korlátozott hozzáférést biztosít páciensei adataihoz saját adatbázisából. Az internet segítségével teljes informatikai felügyelet és tűzfal védelme mellett a háziorvos böngészhet betege anamnézisében és megtekintheti az egyes vizsgálatok és kezelések eredményeit. Az internet alapú kommunikáció a cikk írásának időpontjában egyirányú, így a szakorvosi igényeknek megfelelően a jövőbeni fejlesztési tervek között szerepel, hogy a Szent Kristóf Szakrendelő orvosai is on-line elérhessék betegeik háziorvosi dokumentációit. Emellett a szakrendelő egységes névszerkesztő email felületet biztosít a háziorvosok számára, orvos.neve@alapellatas11.hu email nevekkel. A Szent Kristóf Szakrendelő a technikai és szervezési feladatokkal segíti a háziorvosok és a szakorvosok közötti kommunikációt. A háziorvosok és a társadalom érdekeit szem előtt tartva a Szent Kristóf Szakrendelő minden hónapban „Háziorvosi Klub” elnevezéssel konzultációs és szakmai fórumot biztosít a háziorvosok számára. KUTATÁSI MÓDSZERTAN ÉS ADATGYŰJTÉS Vizsgálatunkban kérdőíves felméréssel vizsgáltuk a járóbeteg szakrendelő és a háziorvosok közötti szakmai kommunikációs kapcsolat erősségét. A vizsgálat szisztematikus mintavétellel történt, amely során arra törekedtünk, hogy minden szakrendelésre és háziorvoshoz eljusson a kérdőív. A háziorvosok és a szakorvosok szakmai kommunikációjában a kérdőív a következő témaköröket érintette: • együttműködés minősége, • együttműködési szándék igénye, • kommunikáció mértéke, • kommunikáció eloszlása, • technikai megfelelősége, • kommunikáció fontossága, • kommunikáció érintettjei, • kommunikáció elősegítése, támogatása, • kommunikációs felek ismerete, • „Háziorvosi Klub” szerepe a kommunikációban, • háziorvos/szakrendelő/kórházi adatcserét lehetővé tévő informatikai rendszer megítélése. Az említett kérdéskör vizsgálata hatfokozatú Likert skála segítségével történt. A kérdőívet 53 szakorvos és 26 háziorvos töltötte ki, amely összesen 79 fős mintát jelent. A Szent Kristóf Szakrendelőben 2012-ben az orvosok átlagos állományi létszáma 128 fő volt, így a megkérdezett 53 fő 41,4%ban határolta le a vizsgálati populációt. A XI. kerületben 79 felnőtt háziorvosi körzet található 2013-ban, amelynél a 26 22 IME XII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2013. SZEPTEMBER fős vizsgálati minta 33%-os lefedettséget biztosított, amely reprezentatívnak tekinthető. A vizsgálati minta elemszáma N<=100, így olyan, kis statisztikai mintára jellemző statisztikai elemző eszközöket alkalmaztunk, mint a statisztikai helyzetmutatók és a kétmintás t-próba (Independent T-test) A kétmintás t-próbánál 5%-os szignifikancia szint mellett végeztük számításunkat. EREDMÉNYEK Kutatásunkban a háziorvosok és a szakorvosok közötti kommunikáció felmérésére hatfokozatú Likert skálát alkalmaztunk. A páros számú skála alkalmazásának célja a középső semleges válasz lehetőség kiküszöbölése volt. A megkérdezett orvosok az említett skála segítségével fejezték ki, hogy az adott kérdéssel, felvetéssel milyen mértékben értenek egyet (1. ábra). 1. ábra A kérdőívben alkalmazott hatfokozatú Likert skála A kérdőíves felmérésből kiderült, hogy a Szent Kristóf Szakrendelő szakorvosai a háziorvosokkal való együttműködést megfelelőnek tartják, a Likert skála átlagos értéke 4,27 volt. A kérdőív kérdéseinek a feldolgozása során kiderült, hogy a kommunikációt a háziorvossal és az egészségügyi intézményekkel fontosnak tartják a szakorvosok, amely a 7,. a 8., és a 9. kérdésre adott Likert értékek magas skálaátlagából következtethető. A kérdéskör vizsgálta, hogy a szakorvosok mennyire tartják fontosnak a kommunikációt a háziorvossal, a kerületben működő Szent Imre Kórházzal, illetve egyéb egészségügyi szolgáltatóval. A technikai ellátottságot és a háziorvosokkal történő kommunikáció eloszlását, amely lefedi a szakmai tartalmat átlagosan 3-as Likert értékkel minősítették a megkérdezett szakorvosok (lásd. 4., 5., 6. kérdés az 1. táblázatban). A statisztikai adatok alapján elmondható, hogy magas, 5 feletti átlag skálaértékkel osztályozták az együttműködési igényt és a kölcsönös oda-vissza működő kommunikáció fontosságát a betegellátásban a szakorvosok. A kommunikáció hajlandósága területén magas értéket mértünk, amely azt vizsgálta, hogy milyen mértékben hajlandóak a szakorvosok áldozni a háziorvossal történő kommunikáció érdekében. A megkérdezett szakorvosok kevésbé elégedettek a háziorvosok kommunikációjával. Az 1. táblázatból leolvasható, hogy a 14. kérdés skálaátlaga 2,96 volt, amely az egyik legalacsonyabb értéket adta. A megkérdezett szakorvosok a Háziorvosi Klubot pozitív kezdeményezésnek tartják 4,02 skálaátlaggal, és kiemelkedő a közös adatcserét lehetővé tevő informatikai rendszer támogatása is, amelybe a háziorvosok mellett a fekvőbetegellátó intézményt is bevonnák. A skála értékek szóródása alapján a legnagyobb egyetértést az együttműködési igény és kölcsönös kommunikációs kapcsolatoknál mértük. MENEDZSMENT JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS 1. táblázat A megkérdezett szakorvosok véleményének Likert átlaga Az említett kérdéskört és vizsgálatot a szakorvosok mellett elvégeztük a háziorvosoknál is. A 2. táblázatból leolvasható, hogy a szakmai kommunikáció fontosságát és az elégedettséget 4,7-es értékkel osztályozták a megkérdezett háziorvosok. A háziorvosok a szakrendelővel történő kommunikáció során a technikai kapcsolatot magas skála értékkel jellemezték. Pozitívumként említhető, hogy a háziorvosok fontosnak tartják a kommunikációt a szakrendelő intézménnyel és a fekvőbeteg ellátással, viszont más háziorvossal történő kommunikációt már kevésbé tartják fontosnak (lásd 2. táblázat). A kommunikáció és az együttműködés a kerület többi háziorvosával szemben inkább a népegészségügyi célok és pályázati források esetén jelenhet meg. Összességében elmondható, hogy háziorvosok igénylik az együttműködést a Szent Kristóf Szakrendelővel és fontosnak tartják a kölcsönös alapon működő kommunikációt, amelyet 5 feletti skálaértékük is megerősített. A megkérdezett háziorvosok elégedettek a szakrendelő orvosainak a kommunikációjával, amelyet a 12. kérdés 4,38 Likert skála átlagértéke bizonyít. A megkérdezett háziorvosok a „Háziorvosi Klubot” pozitív kezdeményezésnek tartják, amelyet 4,68 skálaátlaggal értékeltek. A háziorvosok a szakrendelő orvosaihoz hasonlóan jónak tartják a közös adatcserét lehetővé tevő informatikai rendszer kifejlesztését, amelyhez a fekvőbeteg ellátás is csatlakozna. A szakrendelő szakorvosai és a háziorvosok közötti véleményeltérést kétmintás t-próba segítségével vizsgáltuk. A kettő vizsgálati mintában a szóródás eltérését is figyelem- 2. táblázat A megkérdezett háziorvosok véleményének Likert átlaga IME XII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2013. SZEPTEMBER 23 MENEDZSMENT JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS 3. táblázat A szakorvosok és a háziorvosok véleményének összehasonlítása kétmintás t-próbával be vettük Levene teszt segítségével, amely a vizsgálati csoportok válaszainak szóródását hasonlította össze. A kétmintás t-próba eredményeit a 3. táblázatban gyűjtöttük össze. A 3. táblázatból kiderül, hogy a szakrendelő orvosai és a háziorvosok között szignifikáns eltérés tapasztalható az együttműködéssel való elégedettségben (p<=0,05). A háziorvosok pozitívabb véleménnyel voltak a kommunikációs együttműködésről, amelyet a nagyobb Likert skála átlaguk is alátámasztott. A kétmintás t-próba eredménye alapján elmondható, hogy a szakorvosok szerint kevésbé fedi le a kommunikáció a teljes betegellátási adatkört. A közös kommunikáció során a háziorvosok egyenletesebbnek és technikailag megfelelőbbnek minősítették a kommunikációt a szakrendelőben dolgozó orvosoknál. A XI. kerület háziorvosai jobban ismerik a Szent Kristóf Szakrendelő szakorvosait, mint a szakorvosok a kerületi háziorvosokat (p<=0,05). A legnagyobb eltérés a vélemények között a másik vizsgált fél kommunikációjának elégedettségében volt. A háziorvosok elégedettebbek voltak a szakrendelő kommunikációjával, mint a szakorvosok a háziorvosok kommunikációjával (p<=0,05). Az eltérés feltételezett oka, hogy a háziorvosok elégedettségét növelte, hogy hozzáférhetnek a szakrendelő adatbázisához saját pácienseik esetében. Pozitívumként említhető, hogy a háziorvosok és a szakrendelő orvosai egyaránt fontosnak tartják az egymással való kommunikációs kapcsolatot, és nagymértékben hajlandók áldozni a kommunikáció fejlesztése érdekében, valamint fontosnak tartják a kölcsönös kommunikációt. (Magas Likert skála érték mellett a háziorvosok és a szakorvosok válaszai között nem volt szignifikáns eltérés). A „Háziorvosi Klub” kedvező fogadtatásra talált mindkét fél részéről és mind a háziorvosok, mind a szakorvosok támogatják a közös adatcserét biztosító informatikai rendszert, amely a kerületben működő alapellátás, járóbeteg szakellátás, fekvőbeteg ellátás partnerségére épít. A felmérésből kiderült, hogy sem a szakorvosokra, sem a háziorvosokra nem jellemző a személyes kommunikáció. 24 IME XII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2013. SZEPTEMBER Az esetek többségében az írásbeliség mellett a telefont használják az egymás közötti kommunikációban. A „Háziorvosi Klubot” a háziorvosok 53,9%-a több-kevesebb rendszerességgel látogatja, amíg ez az arány a szakrendelő orvosaira csak 10%-os mértékben volt jellemző. ÖSSZEFOGLALÁS A felmérés eredményeiből kiderült, hogy a XI. kerület háziorvosai és a Szent Kristóf Szakrendelő szakorvosai egyaránt elkötelezettek a szakmai kommunikációs csatornák fejlesztésében. A közös kommunikációs platform fontos a háziorvosok és a szakorvosok számára, és támogatják a fejlesztések bevonásába a fekvőbeteg ellátó szintet is. A kölcsönös kommunikációt mind a háziorvosok, mind a szakrendelő orvosai lényegesnek tartják, azonban a szándék és a hajlandóság ellenére aszimmetrikus az adathozzáférés a két vizsgált csoportnál. Újbuda (XI. kerület) háziorvosai informatikai rendszerük segítségével saját betegeik vonatkozásában hozzáférnek a Szent Kristóf adatbázisához, de ugyanez a lehetőség nem működik a háziorvosi adatokra a szakrendelő irányába. A kérdőíves felmérésből kiderült, hogy a szakrendelő orvosai igénylik a fejlesztést és hiányolják az on-line kapcsolat fejlesztését a háziorvosok részről. A háziorvosi adatmegosztás a szakrendelő irányába növelheti a szakorvosok elégedettségét, amely erősebb szakmai kommunikációt jelenthet a vizsgált csoportok között. A Szent Kristóf Szakrendelő a „Háziorvosi Klub” biztosításával, mint kommunikációs fórummal igyekszik erősíteni a szakorvosok és a háziorvosok közötti személyes kommunikációt, elősegítve a háziorvosok pozitív gyakorlatának a megosztását. A kérdőíves felmérésből kiderült, hogy a „Háziorvosi Klubot” magasabb arányban látogatják a háziorvosok, és kommunikációs erejét is nagyobbnak értékelik a szakrendelő orvosaival szemben. Véleményünk szerint az infokommunikációs fejlesztés a szakorvosok és háziorvosok között a beteg és az egészségügyi ellátás érdekét szolgálja. MENEDZSMENT JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS IRODALOMJEGYZÉK [1] Simon Béla: Internet-alapú kommunikáció megvalósítása kórház és háziorvosok között. IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2004. III. évfolyam 1. szám: 4043. [2] Sajtos László, Mitev Ariel: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó: 163-202. [3] Dr. Varga Imre: Kényszerek és lehetőségek a járóbeteg szakellátásban.IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2006. V. évfolyam 9. szám: 13-16. [4] Dr. Siposné Kormos Andrea, Sas Tibor: Intézményközi adatáramlást biztosító háziorvosi informatikai rendszerek szükségessége. IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2013. XII. évfolyam 4. szám: 51-53. [5] Faragó Tibor: A Bács-Kiskun Megyei Kórház és Kecskemét háziorvosainak számítógépes kapcsolata. IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2002. I. évfolyam 1. szám: 41-43. [6] Náray Gábor Zsolt: Számítógépes kommunikáció az egészségügy szereplői között. IME 2011. X. évfolyam 4. szám: 55-56. [7] Kehl Dániel, Dr. Rappai Gábor: Mintaelemszám tervezése Likert skálát alkalmazó lekérdezésekben Statisztikai Szemle, 2006. 84. évfolyam 9. szám: 849-875. [8] Király Gyula: iKórlap – egy egyszerű Intézményközi Információs Rendszer az orvos kezébe. IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2012. XI. évfolyam 4. szám: 52-55. A SZERZŐK BEMUTATÁSA Dr. Kóti Tamás (orvos, közgazdász, egészségügyi menedzser) az Országos Mentőszolgálatnál, az Országos Traumatológiai Intézetben, majd Egészségügyi Minisztérium, Világbanki Programirodánál dolgozott. Ezután több önkéntes egészségpénztárnál töl- tött be vezető beosztást. 2003-2009 között az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgozott, ahol 6 évig a gyógyszerbefogadásokkal foglalkozó Technológiai Értékelő Bizottság elnöke volt. 2009-től Budapest XI. kerület, Újbuda által fenntartott Szent Kristóf Szakrendelő főigazgatója. A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnökségi tagja. Domján Péter 2005-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán, mint egészségbiztosítási szakember (BSc.). Szakmai pályafutását a tanársegédként kezdte a PTE Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjában. A kontrolling és az egészségfinanszírozási tárgyak oktatása mellett (MSc.) másoddiplomát szerzett a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán, mint okleveles közgazdász pénzügy szakirányon. 2011-óta Budapesten a Szent Kristóf Szakrendelő Nonprofit Kft-nél dolgozik kontrolleri pozícióban. Fő kutatási területei az egészségügyi kontrolling és a gazdaság-statisztikai elemzések. Soós Mányoki Ildikó 1981-ben végzett az Egészségügyi Főiskola védőnőképző szakán, majd 1994-ben ugyanitt diplomás ápoló végzettséget szerzett. 2000-ben a Semmelweis Egyetem Főiskolai karán egészségügyi menedzseri diplomát szerzett. Jelenleg a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának minőségügyi szakmérnök szakos végzős hallgatója. 19811984 között körzeti védőnőként, 1984-1994 között osztályos, majd osztályvezető főnővérként dolgozott előbb a Madarász, majd a Szent János Kórház gyermeksebészetén. 2000-2004 között a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat intézetvezető főnővére, jelenleg a Szent Kristóf Szakrendelő Nonprofit Kft. minőségügyi és kontrolling vezetője. XIV. Outsourcing Konferencia Időpont: 2013. november 6. Helyszín: Best Western Hotel Hungaria (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) IME XII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2013. SZEPTEMBER 25