Intézmények:GYEMSZI Országos Gyógyszerészeti Intézet
Évfolyam: XII. évfolyam
Lapszám:2013. / 8
Hónap:október
Oldal:7-10
Terjedelem:4
Rovat:EGÉSZSÉGPOLITIKA
Alrovat:PROGRAMALKOTÁS
Absztrakt:
2012 őszén a kormány megalapította az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot (OBDK) a Semmelweis Terv egyik programjaként. A tanulmány egyrészt a megalakulás előzményeit és körülményeit világítja meg, majd elemzi a létrehozott új intézmény jogköreit, mozgásterét. A vizsgálódás konklúziója szerint az OBDK számos, szerteágazó feladatkört kapott, azonban mindehhez meglehetősen szerény anyagi, személyi és jogérvényesítő lehetőség párosul.
Angol absztrakt:
National Centre for Patientsʼ Rights and Documenta - tion (OBDK) was established in 2012 as an important masure of the ʼSemmelweis Planʼ. This study examines what were the preliminaries of the new institution and how it started to operate. I was led to the conclusion that many functions has been delegated to OBDK but it has few financial, logistical and legal possibilities.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS Új lehetőség a betegjog-védelemben?! Az OBDK megalakulása és előzményei Benke Tibor, GYEMSZI Országos Gyógyszerészeti Intézet 2012 őszén a kormány megalapította az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot (OBDK) a Semmelweis Terv egyik programjaként. A tanulmány egyrészt a megalakulás előzményeit és körülményeit világítja meg, majd elemzi a létrehozott új intézmény jogköreit, mozgásterét. A vizsgálódás konklúziója szerint az OBDK számos, szerteágazó feladatkört kapott, azonban mindehhez meglehetősen szerény anyagi, személyi és jogérvényesítő lehetőség párosul. National Centre for Patientsʼ Rights and Documentation (OBDK) was established in 2012 as an important masure of the ʼSemmelweis Planʼ. This study examines what were the preliminaries of the new institution and how it started to operate. I was led to the conclusion that many functions has been delegated to OBDK but it has few financial, logistical and legal possibilities. BEVEZETÉS A hazai betegjogi szabályzás alapját és magvát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény vonatkozó rendelkezései képezik. Mind a törvény kritikusai, mind védelmezői elismerik az egészségügyi kódex betegközpontúságát. Ez egyértelműen kiderül az alapelvként megnevezett 2. §-ból is, amely így fogalmaz: „(1) Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.” Kérdés, hogyan lehet érvényt szerezni e jogoknak. Mindent összevetve, Pogány Magdolna egy 2010-es tanulmányában [1] tizenegy különböző rendelkezésre álló lehetőséget sorolt föl, amelyek közül időközben csak az Egészségbiztosítási Felügyelet általi jogérvényesítés lehetősége vesztette el aktualitását. Íme a „maradék”: panasz a szolgáltatónál, panasz a fenntartónál, etikai vizsgálat a Magyar Orvosi Kamara területi etikai bizottságánál, etikai vizsgálat a megyei vagy az Országos Etikai Tanácsnál, ÁNTSZ eljárás, betegjogi képviselő közreműködése, közvetítői tanács, szakmai felelősségbiztosító eljárása, peren kívüli egyezségi ajánlat a szolgáltatónak, szabálysértési eljárás, polgári peres eljárás, büntetőeljárás. Jól látható tehát, hogy elvileg számos lehetőség áll rendelkezésre a betegjogok érvényesítésére (egyébként maga az OBDK honlapja még további lehetőségeket sorol föl), amelyek közül a kifejezetten erre a célra „szakosított” betegjogi képviselők intézményi keretével és annak változásaival kíván foglalkozni jelen dolgozat a 2010-es kormányváltás óta eltelt időszakra fókuszálva. Nem célom tehát a magyar betegjogi képviselői rendszer történeti áttekintése, az előzmények felvillantását azonban elengedhetetlennek tartom az 1. táblázattal. 1. táblázat Az intézményesített betegjogvédelem mérföldkövei Magyarországon A SEMMELWEIS TERV VITAIRAT ÉS A BETEGJOGOK Ha a 2010-es kormányváltás után vesszük fel a betegjogi központ történetének fonalát, az első mérföldkő mindenképpen a 2010 novemberében nyilvánosságra hozott Semmelweis Terv vitairat, amelyben már szerepel az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) mint létrehozandó új intézmény, amelynek tervezett feladatkörét és szerepét is körvonalazza a stratégiai dokumentum. A Semmelweis Terv elképzeléseivel kapcsolatban számos észrevétel érkezett az Egészségügyért Felelős Államtitkársághoz. Egyáltalán nem közömbös tanulmányozni ezeket az álláspontokat, hiszen jól tükröződnek bennük az egészségügy különböző szereplőinek attitűdjei az elmúlt évek egészségügyi reformkísérleteiről. A többtucatnyi viszszajelzés között mindössze kilenc olyan található, amely érdemben tesz észrevételt az új betegjogi intézménnyel kapcsolatban. Illusztrációként ezek közül emelek ki két emblematikus álláspontot. A véleményezők egy részében nagyon erős a félelem, hogy valamiféle módon a „rossz emlékű” Egészségbiztosítási Felügyeletet kívánják feltámasztani, ezáltal háttérbe szorítva az orvosok és egészségügyi dolgozók érdekvédelmét. Ehhez a gondolatmenethez kapcsolható egy másik észrevétel: „A betegjogok ismét túlzott hangsúlyt kapnak. Ellátók jogai? Betegjogok? Szakmai tanács, javaslat be nem tartása, javasolt kezelés elutasítása, kontrollok elhalasztása szankcióval kellene járjon a beteg irányába!” IME XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2013. OKTÓBER 7 EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS Egy másik véleménycsoport magát az intézmény létrehozásának szükségességét vonja kétségbe (anélkül, hogy addig bármilyen információ elhangzott volna az új szervezet méreteiről): „Ismét új, hatalmas intézmény, adminisztráció? (…) Feladata legyen adatkezelés elsősorban.” OMBUDSMANI VIZSGÁLATOK Mind kronologikus, mind tartalmi szempontból ezen a ponton szükséges összefoglalnunk Szabó Máté ombudsman betegjogi vizsgálataink eredményeit, hiszen azok közvetlen ajánlásokat tartalmaznak az új intézmény kialakítására és működésére nézve. 2011 áprilisában készült el egy átfogó betegjogi jelentés, amelynek lényegét a következőképpen foglalta össze az – akkor még – állampolgári jogok biztosa: „Mindezek alapján megállapítom, hogy jelen pillanatban a betegek jogainak hatósági védelme sem formailag, sem tartalmilag nem megoldott, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek a betegjogi aspektusú, valamennyi egészségügyi szolgáltató elleni panaszt, kérelmet közérdekű bejelentésként kezelik, és ennek megfelelően is bírálják el. A jogalkotói mulasztás folytán kialakult jogi helyzet (…) az egészségügyi szolgáltatás, ellátás során bekövetkezett jogsérelmeket elszenvedő panaszosok emberi méltósághoz való jogával, egészségügyi önrendelkezési jogával, tisztességes eljáráshoz, valamint jogorvoslathoz való jogával összefüggő viszszásságot okoz, a jogsérelem közvetlen veszélyét idézi elő.” Önálló fejezet foglalkozik a betegjogi képviselők helyzetével is, amelyet a következőképpen összegzett Szabó Máté: „A garanciális jelentőségű betegjogi képviseleti intézmény működésével kapcsolatban kialakult jogi helyzet a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményével, továbbá az egészségügyi szolgáltatás, ellátás során bekövetkezett jogsérelmeket elszenvedő panaszosok emberi méltósághoz való jogával, egészségügyi önrendelkezési jogával összefüggő visszásságot okoz, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyét idézi elő.” Az ombudsman másik, témánk szempontjából kiemelkedő jelentőségű vizsgálata a 2011. évi betegjogi projekt, amely kiemeli, hogy a „betegjogi képviselő rendelkezik a szakkérdések megítéléshez szükséges (…) szakértelemmel, ugyanakkor (…) nincs döntéshozatali jogköre, hatósági vagy más jogosítványai.” Ezt a kijelentést később is nyomatékosítja, amikor azt írja: „a betegek jogainak valódi érvényesülése, kikényszeríthetősége (…) hatósági jogkörrel rendelkező, pártatlan (…)” intézménnyel valósítható meg, amit néhány oldallal később egyértelműen az OBDK-ra vonatkoztat az ombudsman, nyomatékosítva, hogy az OBDK „rendelkezzen hatósági hatáskörrel, hatékony jogi eszközökkel.” A SEMMELWEIS TERV SZAKMAI KONCEPCIÓJA ÉS A KORMÁNYHATÁROZAT A Semmelweis Terv szakmai koncepciójának megjelenése, 2011 júniusa a következő mérföldkő, amely már konkrétabban határozza meg az OBDK feladatait és profilját. A kö- 8 IME XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2013. OKTÓBER vetkező címszavakban foglalhatjuk ezt össze: egykapus ügyintézés, nem hatósági jellegű központi hivatal, betegjogi képviselők intézményi hátterének biztosítása, módszertani feladatellátás, a határon átnyúló egészségügyi ellátások nemzeti kapcsolattartója, orvosi felelősségbiztosítás módszertani feladatainak ellátása. A szakmai koncepció tizenhárom cselekvési terve megerősítést nyert az 1208/2011. (VI. 28.) Kormányhatározatban, köztük 1.10. pont alatt az OBDK létrehozása is (2011. december 31-i határidővel). E pont három felelős minisztert nevezett meg: a nemzeti erőforrás, a nemzeti fejlesztési, valamint a közigazgatási és igazságügyi minisztert. Az OBDK létrehozása A kormány saját határidejéhez képest közel kilenc hónapot késett az OBDK megalakításával, annak ellenére, hogy Szócska Miklós államtitkár még 2011 márciusában így nyilatkozott: „Lemaradásban vagyunk a betegjogok intézményi megerősítésével, az Országos Betegjogi Központ felállításában azonban gyors cselekvés várható.” 2012. július 30-án jelent meg az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról szóló kormányrendelet, amely 2012. szeptember 1-jében jelöli meg az új intézmény alapításának idejét. Pontosabb képet kapunk az intézmény indulásáról, ha tanulmányozzuk az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának 2013. június 5-i ülését, ahol Novák Krisztina főigazgató beszámolót tartott az OBDK addigi működéséről. Ebből tudhatjuk meg, hogy valójában csak novemberben indult meg a munka az új intézményben, azonban az első két hónap az átadás-átvételről szólt, így az érdemi tevékenység csak 2013 januárjában kezdődhetett meg. Az OBDK az egészségügyért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. Ebben a kijelentésben érezhetünk némi feszültséget, ha az intézményhez tartozó szakterületek profilját tekintjük és nem a jelenlegi, központosított minisztériumi rendszerben gondolkodunk. Az OBDK-hoz tartoznak ugyanis az ellátottjogi, valamint a gyermekjogi képviselők is, akik aligha érezhetik magukénak a mindenkori egészségügyért felelős miniszter fennhatóságát. Éppen ezért a kormányrendelet rögzíti, hogy e két terület jogvédelmi képviselőinek szakmai tevékenységével összefüggésben a szociálpolitikáért felelős miniszter az illetékes. E kettőség jelenleg elviekben nem okozhat feszültséget az intézményen belül, hiszen az említett két szakterület egy minisztériumban összpontosul, azonban ha változás történne a minisztériumok felelősségi területeinek beosztásában, az nehézségeket hordozhat magában. Éppen ezért felmerülhet a kérdés: miért van egy intézményben e három jogvédelmi ág? Anélkül, hogy hosszas fejtegetésekbe kezdenénk, túlzóan leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy azért, mert történelmileg így alakult. Az igazsághoz közelebb járunk azonban akkor, ha praktikus oldalról közelítjük meg a kérdést. A 2004-ben létrehozott Közalapítvány (BEGYKA) fogta össze a jogvédőket, és még ez a szervezet nyert el EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS mintegy 915 millió Ft-os uniós, TÁMOP-programos fejlesztési forrást – együttesen a három jogterületre. E támogatás megőrzése volt az egyik legnyomósabb érv a jogvédőknek egy intézményben történő megőrzésére, ahol azonban egyértelműen az egészségügyi szerepkör dominál. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az intézmény első székhelye az Egészségügyért Felelős Államtitkárság Arany János u. 6-8. alatti épülete volt (2013. januárban a Madách térre költöztek át), vagy arra, hogy az intézmény hivatalos angol, német és francia nevében is csak a betegjogi jelző szerepel. Az OBDK feladatkatalógusa: • betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselők foglalkoztatása; • vizsgálhatja az egészségügyi. szolgáltatásokhoz való hozzáférést; • megszűnt egészségügyi intézmények dokumentumkezelése; • módszertani fejlesztések; • határon átnyúló egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos feladatok ellátása, nemzeti kapcsolattartó pont; • kommunikál az EU kapcsolattartó pontjaival, betegszervezetekkel, társintézményekkel (pl. OEP, GYEMSZI, OTH, Alapvető Jogok Biztosa stb.); • véleményezi a szolgáltatók betegjogi szabályzatait; • jelzi a hozzáférési, beutalási, ellátásszervezési anomáliákat; • tájékoztatja a betegeket és az egészségügyi szakembereket a panasztételi és jogorvoslati lehetőségekről; • útmutatót készít a szolgáltatók adatkezelésével kapcsolatban; • közreműködik az új technológiák, eljárások terjesztésében (pl. e-health); • útmutatókat készít a jogképviselők számára és közreműködik az ezekhez kapcsolódó tudományos kutatásokban. A betegjogi képviselők kötelezettségei és jogosítványai: • tájékoztatja a betegeket jogaikról; • kivizsgálja és nyomon követi a panaszokat; konfliktuskezelés; • tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegek jogairól; • figyelemmel kíséri a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés megvalósulását; • elsődlegesen a megegyezés létrehozásán munkálkodik; • kezdeményezheti a panaszos áthelyezését másik intézménybe; • kapcsolatot tart (pl. a népegészségügyi szakigazgatási szervvel, az OEP-pel stb.); • szükség esetén tájékoztat az egészségügyi közvetítői eljárás lehetőségéről; • a szolgáltató köteles segíteni a jogképviselő munkáját; • évente beszámolót készít munkájáról; • 100 ágynál nagyobb intézményben: havi egy fogadóórát kell tartania, az alatt: negyedévente egyet. ÖSSZEGZÉS Jól látható tehát, hogy a Semmelweis Tervnek megfelelően – ezzel együtt az ombudsmani ajánlással szemben – nem kapott hatósági jogköröket az intézmény. Tevékenységét – amely egyben lehetőségeit is jól körvonalazza – a következő kulcsszavakkal jellemezhetjük: kapcsolattartás, véleményezés, koordinálás, jelzés, ajánlás, tájékoztatás, kivizsgálás. A szerteágazó feladatkatalógust látva felmerülhet a kérdés: mekkora apparátus látja el ezt a sokféle feladatot? Csakugyan igazuk lett a 2010 telén „hatalmas intézményt” vizionáló véleményezőknek? A 2013. márciusban kiadott szervezeti- és működési szabályzat összesen 73 főben határozta meg az OBDK létszámát, amelyből 47-en jogvédelmi képviselők. Ez a kérdéskör is felmerült az Egészségügyi Bizottság 2013. júniusi ülésén, amelyen Novák Krisztina főigazgató következőképpen foglalta össze a jelenlegi állapotot. 2012 év végén 92 jogvédő volt (38 betegjogi, 34 ellátottjogi, 20 gyermekjogi), hétféle jogviszonyban, eltérő óraszámokkal. 2013. januártól 65-en vannak (közülük 20 betegjogi), viszont mindenki vagy kormánytisztviselőként, vagy a munka törvénykönyve szerinti szerződéssel látja el a feladatát, teljes munkaidőben, illeszkedve a Semmelweis Tervben lefektetett térségi rendszerhez. A betegjogi képviselők ügyszámát és a betegsérelmek összetételét az 1. és 2. ábra mutatja. 1. ábra A betegjogi képviselők ügyszáma. Forrás: BEGYKA évkönyvek, NRSZH és OBDK beszámolók 2. ábra Megsértett betegjogok 2012. Forrás: OBDK beszámoló a 2012. évről IME XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2013. OKTÓBER 9 EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS Ha tehát a „terepen” dolgozó jogvédelmi képviselőket leszámítjuk, mindössze 26-an dolgoznak az OBDK fővárosi irodájában, amiben benne vannak az adminisztratív és gazdasági munkatársak is. Az intézmény éves költségvetése 375 millió Ft, ami kiegészül a már említett uniós projekttel. Mindezek ismeretében aligha beszélhetünk gigantikus, túlméretezett intézményről. Az OBDK valós működésének néhány hónapja után, első értékelésként azt mondhatjuk, hogy a létrehozott sokprofilú, ám személyi, anyagi és főként valós jogérvényesítő lehetőségeiben korlátozott, elsősorban tájékoztató, koordináló és módszertani intézmény mindenképpen hiánypótló és szükséges, de önmagában erőtlen szereplő az egészségügyi intézményrendszer szövevényes hálózatában. IRODALOMJEGYZÉK [1] Pogány Magdolna: A betegjogok szabályozása a kezdetektől napjainkig, Acta Sana, 2010/1, 21-32. oldal [2] Az Alapvető Jogok Biztosának AJB-995/2011. számú jelentése 25-26. oldal [3] I. m., 27. oldal [4] Borza Beáta: „Beteg jogaink – egészséges méltóság. Betegjogi projekt, AJB projektfüzetek 2012/2, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Budapest, 2012, 38. oldal [5] I. m, 39. oldal [6] I. m, 44. oldal [7] http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/hamarosan_dontes_szulethet_a_betegjogi_kozpontrol (2013. 08. 01.) [8] 214/2012. kormányrendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról [9] Jegyzőkönyv az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának 2013. június 5-i üléséről. Iktatószám: EGB/371/2013. [10] Az emberi erőforrások minisztere 10/2013. (III. 29.) EMMI utasítása az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ szervezeti és működési szabályzatáról. 5. függelék. A SZERZŐ BEMUTATÁSA Benke Tibor 2012-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterszak tervezés és elemzés szakirányán. 2010-ben szerezte meg politológus alapdiplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán. 2012 novembere óta a GYEMSZI Országos Gyógyszerészeti Intézetében dolgozik koordinátorként. Elfogytak a helyek a 24 órás ingyenes szív- és érrendszeri szűrésre, melyet a Kutatók Éjszakájának alkalmából tartottak a Semmelweis Egyetemen Szeptember 22-én, vasárnap napközben és éjszaka csaknem négyezren próbáltak regisztrálni a pénteki eseményre. A jelentkezők közül az első 400 jelentkezőt tudták megvizsgálni a Semmelweis Egyetem kardiológusai szeptember 27-én. Az egyetem számára ugyanakkor kiemelten fontos, hogy mindenkinek megadja a lehetőséget a megelőzést segítő szűrésre, aki törődni szeretne az egészségével. Szeptember 29-én vasárnap 10 órától a „Szívünk Napja 2013” rendezvényen is részt vettek az egyetem kardiológusai. A Városligeti Nagyréten szintén ingyenes vizsgálatokkal várták az érdeklődőket. Emellett a klinika arra is törekszik, hogy a későbbiekben további szűréseket tudjon hirdetni. További információ a Semmelweis Egyetem honlapjának Médiasarok oldalán 10 IME XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2013. OKTÓBER
