A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) őszi tisztújító közgyűlésén Dr. Inotai Andrást, a Syreon Kutató Intézet munkatársát, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont óraadó külső oktatóját választották meg a szervezet élére, aki a szeptemberben leköszönt Dr. Tótth Árpádtól vette át az elnöki stafétabotot. A január 1-jén hivatalba lépett új elnök elsőként lapunkkal osztotta meg a társaság vezetésével kapcsolatos elképzeléseit.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN PORTRÉ Docendo discimus Új elnök a META élén: Dr. Inotai András A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) őszi tisztújító közgyűlésén Dr. Inotai Andrást, a Syreon Kutató Intézet munkatársát, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont óraadó külső oktatóját választották meg a szervezet élére, aki a szeptemberben leköszönt Dr. Tótth Árpádtól vette át az elnöki stafétabotot. A január 1-jén hivatalba lépett új elnök elsőként lapunkkal osztotta meg a társaság vezetésével kapcsolatos elképzeléseit. – Mindenekelőtt engedje meg, hogy ezúton tolmácsoljam szerkesztőségünk gratulációját a META elnökévé történt megválasztásához! Az Ön személyében a tizenegy éves META eddigi legifjabb vezetőjét köszönthetjük. Megtiszteltetésnek tartom, hogy a tagság rám gondolt és bizalmat szavazott nekem. A korommal kapcsolatban hadd jegyezzem meg, hogy azért annyira nem vagyok már fiatal. Erre mostanában egyre gyakrabban rádöbbenek, amikor az egyetem folyosóján köszöntésemre azt hallom válaszul a hallgatóktól, hogy „Jó napot kívánok!”. Komolyra fordítva a szót, februárban fogom betölteni a harmincadik évemet, és – ha jobban belegondolunk – annak idején a META alapítói sem voltak sokkal idősebbek nálam. Mindenesetre az, hogy az elnökségben két korábbi elnök – Dr. Kaló Zoltán és Dr. Dózsa Csaba – is helyet foglal, egyfajta kontinuitást biztosít a szervezet életében. Szintén nagy tapasztalattal rendelkező elnökségi tagunk Dr. Kövi Rita, aki a most kezdődő kétéves ciklusban a META főtitkára lesz. A többi elnökségi tag mellett meg kell említenem Nagyistók Szilvia titkárunkat is, aki immár hetedik éve segíti elő a társaság gördülékeny működését, adminisztratív hátterének biztosítását. Az elnökségben tehát olyan emberek állnak mellettem, akiknek a rutinjára, jártasságára nagymértékben támaszkodhatok. GENERÁCIÓVÁLTÁS – A bölcs „öregek” tapasztalata mellett azonban a fiatalok innovatív gondolkodásmódjára, a friss szellemiség megújító erejére is szükség lehet. Bizonyára ez a megfontolás is közrejátszhatott a voksolás során. Egyértelműen szerepet játszhatott ez a szemlélet is. Nem én vagyok az egyetlen fiatal a vezetőségben, hiszen a Hallgatói tagozatot irányító Vincziczki Áron, és az Ifjúsági tagozat élén álló Borsi András szintén az ifjabb korosztályt képviselik. Nagyon remélem, hogy egyfajta lendületet tudnak vinni a META életébe, és hozzájárulhatnak mindazoknak az elképzeléseknek a megvalósulásához, amelyet az 44 elnökség az elkövetkezendő két évre eltervezett. Elődöm, Dr. Tótth Árpád már korábban rámutatott a vele készült interjúban, hogy a META-ban generációváltás zajlik*. Ezt támasztja alá, hogy az üléseink résztvevőinek hozzávetőleg kétharmada a harminc év alatti korcsoportból érkezik. Gyakorlatilag ennek a korosztálynak jó néhány tagja néhány éven belül középvezetői státuszba kerülhet, és így a META egyik hajtómotorja lesz. Ennek kapcsán több ifjúsági munkacsoportot indítottunk, amelyeknek az aktivitását szeretnénk folyamatosan fenntartani. Ugyanakkor nem nélkülözhetjük az idősebb munkatársak hozzáértését sem, ezért a következő két év egyik legfontosabb feladatának tartjuk, hogy a negyvenes éveikben járó, tapasztaltabb tagjainkat is megszólítsuk, és ismét közelebb hozzuk az üléseinkhez. Ezen nagyon keményen kell dolgoznunk. – Miért van szükség a különálló Hallgatói tagozatra? Mert ebben a szekcióban alakíthatjuk ki azt a struktúrát, amelynek keretében hallgatóink meg tudják pályázni ernyőszervezetünk – az International Society for Pharmacoeconomics and Outcomes Research (ISPOR) – egyetemi hallgatók számára nyújtott támogatását a szervezet európai konferenciáin történő részvételhez. A támogatásra azon hallgatók pályázhatnak, akik értékelhető tudományos munkával rendelkeznek. Ez praktikusan egy elfogadott ISPOR poszter-absztraktot jelent. Mivel egy ennek alapjául szolgáló kutatás összeállítása hosszabb időt vesz igénybe, nem csak a végzősöket szeretnénk bevonni a munkába, hanem a negyedéveseket, illetve az ELTE Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás kétéves mesterképzésének elsőéves hallgatóit is. Azért is fontos, hogy a diákok minél előbb értesüljenek erről a lehetőségről, mert ennek fényében érdemes olyan szakdolgozat témát választaniuk, amelyből a későbbiekben angol nyelvű poszter-absztrakt is születhet. Ebben természetesen számítunk az egyetemi oktatók témavezetői együttműködésére is. – Vélhetően Ön is sok hasznos tanácsot tud adni a hallgatóknak, hiszen komoly személyes tapasztalattal rendelkezik ezen a téren. Kétségtelen, hogy eddigi pályafutásom során jó néhány egészség-gazdaságtani témájú közlemény megszületésében működtem közre. Már a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán írt szakdolgozatom témája – költségkontroll technikák a gyógyszerpiacon – is szorosan kapcsolódott az egészség-gazdaságtanhoz. Ebben sok segítséget kaptam Dr. Bodrogi József tanár úrtól, ahogy a későbbi témavezetőimtől is: az ELTE gyógyszerpolitikai és gyógyszergazdaságtani képzésén Prof. Orosz Évától és Dr. Kaló Zoltántól, a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájában Dr. Mészáros Ágnestől. A doktori képzés kere- IME XII. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KÜLÖNSZÁM 2013. DECEMBER EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN PORTRÉ tében pedig felvettem a Corvinus Egyetemen hirdetett és Prof. Gulácsi László által vezetett kurzusokat is. Mindenhonnan kaptam megszívlelendő útravalót. Az ő példájukból kiindulva köteleződtem el azon szemlélet mellett, miszerint nem csak a kutatás fontos, hanem az is, hogy annak eredményeit minél szélesebb körben továbbadjuk. Jómagam is ezt teszem: a Syreon Kutató Intézetben dolgozom kutatóként, és emellett az ELTE mesterképzésén az „Egészségnyereség mérése” című tantárgy felelőseként óraadó oktató vagyok. Mindkét tevékenységből sokat lehet profitálni: az oktatás hozzásegít az előadói készségek fejlesztéséhez, a kutatási projektek koordinálása pedig a szervezési képességeket gyarapítja. Munkám során megbizonyosodtam arról is, hogy a kutatás és az oktatás nemcsak jól megfér egymás mellett, hanem egymást támogatja és erősíti, ha úgy tetszik, szinergikus kapcsolatban van egymással. – Mit jelent ez a gyakorlatban? Önmagában csak az oktatással foglalkozni nem kifizetődő, mert kutatási aktivitás híján idővel elhalad az ember fölött a tudomány. Ugyanez megfordítva is igaz: aki nem képes érthető módon továbbadni a kutatásai eredményét, annak a tudása halott tudomány. Az oktatás és a kutatás szinergiája mellett rá kell irányítanunk a figyelmet a publikációs aktivitás jelentőségére is. A közlemények számának növelését elősegítendő a META elnöksége arra törekszik, hogy motiválja a különböző munkacsoportokat az elvégzett munka írásos dokumentálására. – Milyen eszközökkel ösztönzik a tagokat arra, hogy a kutatásaikról közleményekben számoljanak be? Korábbi elnökségi tagunk, Dr. Pásztélyi Zsolt ötlete nyomán 2011-ben megalapítottuk a META Publikációs Díját. Az elismerést évente egyszer, a bírálóbizottság által legjobbnak ítélt nemzetközi, illetve hazai szakmai folyóiratban megjelent közlemény kaphatja meg. A díjak odaítéléséről a META elnöksége által felkért független grémium dönt. A díjakra META tagok pályázhatnak az előző évben megjelent tudományos közleményeik beküldésével. Az elismerés átadására minden év nyarán az IME-META konferencián, ünnepélyes keretek között kerül sor. HATÁRON INNEN ÉS TÚL – Ezen túlmenően miért lehet még előnyös a tagoknak, ha publikálják a kutatásaikat? Mint már említettem, azon hallgatók számára, akik a kutatásuk összefoglalóját poszter-absztrakt formájában benyújtják az ISPOR felé, megnyílhat az út, hogy részt vegyenek a szervezet európai konferenciáin. A META szempontjából nézve az sem elhanyagolható szempont, hogy a külföldi lapokban közzétett tanulmányok révén növekedhet a hazai egészség-gazdaságtan nemzetközi elismertsége. – Hogyan alakultak a META nemzetközi kapcsolatai az elmúlt év során? Mozgalmas év áll mögöttünk. A nemzetközi kapcsolatok kiépítésére és ápolására jó lehetőséget biztosítanak ernyő- szervezetünk, az ISPOR rendezvényei. Ezek a fórumok szakmai szempontból rendkívül inspirálóak, hiszen a legkülönbözőbb területekről – akadémiai, ipari, finanszírozói szektorból – érkező szakemberek több szemszögből vitatják meg a témákat. Valahogy úgy, ahogy a META ülésein ezt már megszoktuk. Az elmúlt időszak legkiemelkedőbb nemzetközi eseménye az ISPOR novemberben lezajlott európai konferenciája volt. Dr. Tótth Árpád bizalmának köszönhetően az elmúlt évben alelnökként a nemzetközi kapcsolatok szervezésébe nyertem betekintést. Ilyen minőségben volt szerencsém részt venni annak a Dublinba kihelyezett nem hivatalos META ülésnek a megszervezésében, amelyre a konferencia ideje alatt került sor. A hozzávetőleg negyven hazai szakember részvételével lezajlott találkozó gyakorlatilag a magyar egészség-gazdaságtan seregszemléje volt. A magas létszám még a rendezvényre ellátogató ISPOR vezetőket is meglepte. A sikeren felbuzdulva azt tervezzük, hogy az idén Amsterdamban, illetve jövőre Rómában megrendezésre kerülő ISPOR konferenciákon is hasonló összejövetelt tartunk. – Tavaly hírt adtunk arról, hogy megalakult az ISPOR közép-kelet-európai hálózata, amelynek Dr. Kaló Zoltán lett az elnöke. A 2015-2017-es ciklusra megválasztott elnök, Dr. Vladimir Zah lapunknak adott interjújában kifejtette, hogy intenzíven dolgoznak a cselekvési programon, amelyet a dublini konferencián készülnek előterjeszteni**. Milyen volt a tervezet fogadtatása? Sikeresen túljutottunk az előkészítési fázison, és az ISPOR közép-kelet-európai hálózata, a CEE Network vezetése Dublinban megrendezett összejövetelén bemutatta a közösen kialakított programtervet. A közép-kelet európai tagországok szakértőivel folytatott kötetlen beszélgetés pedig jó alkalmat teremtett a régióbeli együttműködések áttekintésére, további szakmai kapcsolatok kiépítésére. Megtisztelte jelenlétével a találkozót az ISPOR elnöke, Dr. William H. Crown is, aki pohárköszöntőjében méltatta az eddig elért regionális eredményeinket. A META az elkövetkezendő két évben is szorosan együtt fog működni a középkelet-európai hálózattal. Számos kollaboratív kutatási projekt fog elindulni, amelyekben terveink szerint a META tagjainak is lehetősége lesz részt venni. Több izgalmas téma – például a nemzetközi árreferencia kérdése, a generikus gyógyszerpolitikák, a terápiahűség, az innovatív terápiák társadalmi hasznai – közös feldolgozását tervezzük. Ezeken a kutatási területeken módunk lesz együtt dolgozni a régió számos országának – például Szerbia, Lengyelország, Oroszország, Szlovákia, Csehország, Románia és Bulgária – szakértőivel. Sokukkal ápolunk kollegiális és baráti viszonyt, és többen közülük rendszeresen látogatják az IMEMETA országos konferenciáit is. Így az ISPOR szerbiai alapszervezetének elnöke, Dr. Vladimir Zah is, aki a tanácskozás nemzetközi blokkjának visszatérő előadója. Ahogy ön is említette, 2015-ben ő fogja átvenni Dr. Kaló Zoltán kollégánktól az ISPOR közép-kelet-európai hálózata elnöki tisztségét. Ez garanciát jelent a szervezet működésének folytonosságára nézve, hiszen a jelenlegi és a következő elnök a IME XII. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KÜLÖNSZÁM 2013. DECEMBER 45 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN PORTRÉ régiós hálózat felállása óta szorosan együttműködik. A régiós együttműködés eseményei nyomon követhetőek az ISPOR hivatalos közép-kelet-európai hírlevelében – News Across Central & Eastern Europe –, amelyben jómagam társszerkesztőként működök közre. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy Prof. Boncz Imre, a META korábbi elnöke pedig az egyik legjelentősebb egészség-gazdaságtani szakfolyóirat, a Value in Health regionális, közép-európai kiadásának társszerkesztője. Nagyon remélem, hogy a META munkacsoportjai közül minél többen fognak beszámolni a kutatásaikról a lap hasábjain, ezzel is segítve kollégánk szerkesztői munkáját. PROGRAMOK 2014-BEN – Az imént szóba került az IME-META konferenciája. Megtudhatunk elöljáróban néhány részletet az idei rendezvényről? A nyári IME-META konferencia (2014. június 18-19.) előkészítése meglehetősen korai fázisban van, de néhány konkrétumról már be tudok számolni. A szervezők személyének megválasztásakor azt a vezérelvet követtük, hogy a konferencia tudományos és szervezőbizottságát olyan munkatársak irányítsák, akik jelenleg nem tagjai a META elnökségének, ám a társaság tízéves fennállása során aktívan részt vettek a közös munkában. Az elnökség támogatta, hogy a tudományos bizottság elnöki feladatait Prof. Boncz Imrére, a szervezőbizottság irányítását pedig Dr. Jóna Gabriellára bízzuk, munkájukat természetesen valamennyien segítjük. Örömmel számolhatok be arról, hogy mindketten elvállalták a felkérést. A tanácskozás tudományos programjának összeállításán jelenleg dolgozunk. A témákat tekintve még nem született konszenzus, de az egyik izgalmas kérdés mindenesetre, hogy az egészség-gazdaságtan miként hasznosítható az egészségpolitikai döntések előkészítésében és értékelésében. Megállapodtunk továbbá abban, hogy a 2014-es IME-META konferencia nemzetközi szekciójában a generikus gyógyszerpolitikára fogunk fókuszálni. – Ez manapság meglehetősen forrongó téma. Így van. Kellően izgalmas ahhoz, hogy érdekes szakmai vita kerekedjen belőle, emellett jellegéből adódóan valamennyi országban releváns. Itt az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi a valódi sikerkritériuma a generikus gyógyszerpolitikának. Vajon egyetlen sikerkritérium a generikus gyógyszerek árcsökkenése, vagy más szempontoknak is lehet létjogosultsága? – Decemberben zajlott a META elnökségi ülése, ahol megvitatták a következő kétéves ciklus legfontosabb teendőit. Milyen kérdésekben született döntés? Szervezetfejlesztéssel kapcsolatos elvi döntést hoztunk. Nevezetesen: arra jutottunk, hogy erősíteni kell a META országos lefedettségét, mert úgy látjuk, hogy a hazánkra jellemző főváros-központúság a mi társaságunkat sem kerülte el. Bár jelentős létszámú vidéki tagtársunk van, a távolság miatt ritkán látjuk őket a budapesti üléseinken. Természetesen a nyári IME-META konferencián szép számmal meg 46 szoktak jelenni, de a havi rendszerességgel, általában hétköznap esténként megrendezett üléseinkre praktikus okokból nehezebben jutnak el. Ezért azt tervezzük, hogy évente egyszer valamelyik vidéki városba helyezzük ki az összejövetelünket. A szakmai megbeszélést szabadidős programokkal – például kirándulással, borkóstolással – kötjük össze, ahol alkalom nyílik a baráti kapcsolatok ápolására. – Miért tartják fontosnak, hogy a kötetlen együttlét formái is hangsúlyos szerepet kapjanak a társaság életében? Azért, mert a META alapvetően egy baráti alapon szerveződött közösség. Tehát amellett, hogy szakmai kérdésekben vitába szállunk, amelynek során ki-ki igyekszik megvédeni a saját álláspontját, fontos, hogy a baráti kötelékek megmaradjanak. – Kiválasztották már a kihelyezett ülések vidéki helyszínét? Igen, az első „külsős” helyszínünk Pécs lesz, ami logikus választás, tekintve, hogy több tagtársunk él ott. Reményeink szerint a pécsi ülésre még a nyári IME-META konferencia előtt sor kerülhet. Így lehetőség nyílna a helyi egyetemi hallgatók és fiatal kutatók számára, hogy megismerhessék az ifjúsági projektjeinket, és – adott esetben – pályázhassanak az ISPOR konferencián történő részvételre is. Amennyiben ez a modell működőképesnek bizonyul, azt is át kell majd tekintenünk, hogy a későbbiekben mely vidéki városokba szervezhetnénk még kihelyezett META ülést. Ezáltal úgy bővíthetnénk a META szervezetét, hogy biztosítanánk az országos lefedettséget. Mindemellett vissza szeretnénk térni a META ülések korábbi helyszíneire is, például a Menedzserképző Központba és a KOKI-ba. Nem titkolt szándékunk ugyanis, hogy minél több centrum kapjon vezető szerepet a META működésében. – A META néhány napja hivatalba lépett elnökeként Ön mit vár az elkövetkezendő két évtől? Fontos, hogy a szervezetet egyben tartva, módszeresen tudjunk építkezni. Ahogy többször utaltam rá, számos fórumon igyekszünk megszólítani a fiatalokat, és attraktívvá tenni számukra a kutatómunkát. Nagyon számítunk a tapasztaltabb generáció aktív részvételére, témajavaslataira is. Ne feledjük: itt mindenki a szabadidejét áldozza fel, ezért olyan munkacsoport-üléseket kell szerveznünk, amelyek állják a versenyt a számtalan szabadon választható szabadidős tevékenységgel szemben. Az a célunk, hogy az inspiratív szakmai vitákon túl a tagok örömüket leljék egymás társaságában, hiszen akkor kedvvel fogják látogatni a rendezvényeinket. A META-ülésekre szánt témajavaslatok és az erről szóló elnökségi megbeszélések koordinálása a META tudományos alelnökének feladata, aki ez év januárjától rutinos tagtársunk, Sinkovits Balázs lesz. Úgy gondolom, hogy ha elég ügyesen tudjuk delegálni a részfeladatokat, akkor mindenkire annyi tennivaló fog jutni, amennyit elbír, és a szabadidejébe belefér. Bár habitusomnál fogva a kemény munkában hiszek, tisztában vagyok azzal, hogy senkit sem szabad erején felül terhelni. Arra is ügyelni kell, hogy a tagok olyan szakterülettel foglalkozhassanak, amelyik egy- IME XII. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KÜLÖNSZÁM 2013. DECEMBER EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN PORTRÉ bevág a tudományos érdeklődésükkel, habitusukkal. Így őrizhetik meg a lelkesedésüket, hiszen ahhoz a munkához, amit önként, fizetség nélkül végeznek, kedv és elhivatottság kell. Boromisza Piroska * IME XII. évfolyam, 3. szám, 2013. április * * IME XII. évfolyam 6. szám, 2013. július-augusztus NÉVJEGY Dr. Inotai András diplomáit a Semmelweis Egyetemen (gyógyszerész, PharmD, 2007) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (gyógyszerpolitikai és gyógyszergazdaságtani szakértő, 2008) és a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájában (PhD, 2011) szerezte. Gyógyszer-gazdaságtani területen több mint hatéves kutatási gyakorlattal rendelkezik. 2007 és 2009 között PhD hallgató a Semmelweis Egyetem, Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézetében, 2009 óta a Syreon Kutató Intézet munkatársa; fő kutatási területei az egészségügyi technológiák gazdasági elemzése, egészség-gazdaságtani elemzések kritikai értékelése, betegségteher- és gyógy- szerutilizációs vizsgálatok és az egészségnyereség mérése. 2009-ben részt vett a beadványokhoz kapcsolódó egészség-gazdaságtani elemzések kritikai értékelésére szolgáló ellenőrző kérdőív (checklist) kifejlesztésében. 2011 óta az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont külső oktatója és tantárgyvezetője (Egészségnyereség mérése tantárgy). 2013-ban a META nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke, a 2014-2015-ös elnökségi ciklusban a társaság elnöke. Az ISPOR hivatalos közép-kelet-európai hírlevelének, a News Across Central & Eastern Europe-nak társszerkesztője, a Journal of Health Policy & Outcomes Research bíráló-bizottságának tagja. Két könyv társszerkesztője, egészség-gazdaságtani területen több mint 20 nemzetközi és hazai lektorált tudományos közlemény szerzője illetve társszerzője. Kitüntetés Dr. Csernátony Zoltánnak Szakmai munkája elismeréseként Gábor Dénes-díjat vehetett át a Parlamentben december 19-én Dr. Csernátony Zoltán egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Ortopédiai Klinika igazgatója. A Gábor Dénes-díjat azok a szakemberek kaphatják, akik kiemelkedő tudományos, kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatnak, jelentős, a gyakorlatban az elmúlt 5 évben bevezetett, konkrét tudományos és/vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre, emellett tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, a fenntartható fejlődéshez, valamint személyes közreműködésükkel megalapozták és fenntartották intézményük innovációs készségét és képességét. Dr. Csernátony Zoltán több mint két évtizede folytat kiemelkedő színvonalú tudományos tevékenységet. Kutató-fejlesztő munkája döntően a Debreceni Egyetem Ortopédiai Klinikáján általa alapított Biomechanikai Laboratóriumhoz kötődik. Az utóbbi évek legjelentősebb eredményei közé tartozik egy új, a gerinc hátsó feltárásból végzett korrekciójára és rögzítésére alkalmas implantátum (CAB) kifejlesztése és bevezetése a klinikumban, amely a gerincferdülés, illetve egyéb gerincdeformitások, bizonyos tumoros esetek és traumák ellátására is alkalmas. Egy új elven működő gerincsebészeti műtőasztal, egy különleges térdtornáztató készülék kifejlesztése és klinikai bevezetése, egy új koncepción alapuló reoperációs moduláris csípőízületi vápa tervezése és klinikai bevezetése ugyancsak az ő munkáját dicsérik. Új eljárást és eszközöket fejlesztett ki a csípőízület elülső feltárásból végzett minimál invazív protetizálásához, valamint új műtéti technikát dolgozott ki a diszpláziás csípőízületi vápa csontdefektusának pótlására. Nevéhez fűződik az alsóvégtagi tehermentesítést betanító és kontrolláló, cipőbe építhető segédeszköz, az Angel Heel alapkoncepciójának kidolgozása, valamint egy önpozícionáló műtőlámpa kifejlesztése és prototípusának megépítése is. Az említett eszközök, berendezések egyszerűsítenek és hatékonyabbá tesznek bizonyos műtéti technikákat, nagyban segítik a műtétek kivitelezését illetve a posztoperatív rehabilitációt, melynek révén végeredményben a betegek hamarabb visszatérhetnek az aktív életbe. Az 1989-ben alapított elismerést minden évben a Novofer Alapítvány a Műszaki Szellemi Alkotásért kuratóriuma ítéli oda. IME XII. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KÜLÖNSZÁM 2013. DECEMBER 47
