A kézhigiénés szabályok betartása a fertőzések megelőzésének fontos eszköze a bentlakásos szociális intézményekben. Azonban a kézhigiénés együttműködési készség alacsony, amelyet befolyásol a vezetők hozzáállása. Célunk a vezetők kézhigiénéhez való hozzáállásának vizsgálata volt. A vizsgálatot 2013. március és április között végeztük. Az adatgyűjtés egy 23 kérdésből álló papíralapú kérdőív segítségével történt. Összesen 288 kérdőívet küldtek vissza (válaszadási arány 19%). A bentlakásos szociális intézmények vezetőinek 83.7%-a szerint a kézhigiéne hatásossága a fertőzések megelőzésében magas. A helyi kézhigiénés compliance-üket 93.6%-nak értékelték. Fontosnak tartották a vezetői támogatást (78.8%) és a példamutatást (78.1%). Az eredmények ismeretében oktatási program kidolgozását és megtartását tervezzük.
Angol absztrakt:
An important issue for preventing infections in longterm care facilities (LTCFs) is appropriate hand hygiene. Compliance, that is less than optimal, is related to managers ʼ attitude. Our aim was to assess the opinion of managers of LTCFs about hand hygiene. A descrip tive study was undertaken between March and April 2013. Data collection tool was a 23-items, self-administered questionnaire, which was mailed to each LTCF. Completed questionnaires were received from 226 LTCFs (with a response rate 15%). 83.7% of managers believed hand hygiene is very important in preventing infections. However, 93.6% perceived compliance rate, managers would improve hand hygiene by supporting (78.8%) and positive role modelling (78.1%). According to the results of this survey we planned the elaboration of an educational programme.
[1] Scheckler WE, Peterson PJ: Infections and infectioncontrol among residents of eight rural Wisconsin nursinghomes, Arch. Intern. Med, 1986, 146, 1981-1984
[2] Nicolle LE: Infection control in long-term care facilities,Clin. Infect. Dis, 2000, 31, 752-756
[3] Kampf G, Kramer A:Epidemiologic Background of HandHygiene and Evaluation of the Most Important Agentsfor Scrubs and Rubs,Clinical Microbiology Re -views,2004; 17(4): 863-893
[4] Gergely András: A magyar történelem nagy alakjai, 9.rész Reflektor Kiadó, Budapest, 1989
[5] Pittet D, Mourouga P, Perneger Tv and the members ofthe Infection Control Program: Compliance with handwashingin a teaching hospital, Ann Intern Med, 1999;130: 126-130
[6] Thompson BL, Dwyer DM, Ussery XT, Denman S,Vacek P, Schwartz B: Handwashing and glove use in along-term care facility, Infect Control Hosp Epidemiol,1997; 18: 97-103
[7] Lankford MG, Zemblower TR, Trick WE, Hacek DM,Noskin GA, Peterson LR: Influence of role models andhospital design on hand hygiene of healthcare workers,Emerg Infect Dis, 2003;9:217-23
[8] Allegranzi B, Storr J, Dziekan G, Leotsakos A,Donaldson L, Pittet D: The first global patient safetychallenge „Clean care is safer care”: from launch to currentprogress and achievements, J Hosp Infect, 2007;65(Suppl 2):115-123
[9] Carlet J, Jarlier V, HarbathS, Voss A, Goossens H, PittetD: Ready for a world without antibiotics? The PensieresAntibiotic Resistance Call to Action, AntimicrobialResistance and Infect Control 2012; 1:1-13
[10] Pittet D, Boyce JM: Hand hygiene and patient care:Pursuing the Semmelweis legacy, Lancet Infect Dis,2001;1:9-20
[11] A kézhigiéne gyakorlata az egészségügyi és az ápolástvégző szociális szolgáltatásokban – Országos Epide -miológiai Központ módszertani levél,Epinfo, 2010;17(2.különszám)
[12] Hand Hygiene in Outpatient and Home-based Care andLong-term Care Facilities. A Guide to the Application ofthe WHO Multimodal Hand Hygiene ImprovementStrategy and the „My Five Moments for Hand hygiene”Approach, World Health Organisation, 2012
[13] Nicolle LE: Preventing Infections in Non-HospitalSettings: Long-Term Care, Em Infect Dis, 2001;7:205-207
[14] Eilers R, Veldman-Ariesen MJ, Haenen A, vanBenthem BH: Prevalence and determinants associatedwith healthcare-associated infections in long-term carefacilities (HALT) in the Netherlands, May to June, 2010,Euro Surveill, 2012;17(34):pii=20252
[15] Moro ML, Mongardi M, Marchi M, Taroni F: Prevalenceof long-term care acquired infections in nursing and residentialhomes in the Emilia-Romagna Region,Infection, 2007;35(4):250-255
[16] Heudorf U, Boehlcke K, Schade M: Healthcare-associatedinfections in long-term care facilities (HALT) inFrankfurt am Main, Germany, January to March 2011,Euro Surveill. 2012;17(35):pii=20256
[17] Mathei C, Niclaes L, Stuetens C, Jans B, Buntinx F:Infections in residents of nursing homes, Infect Dis ClinNorth Am, 2007; 21(3):761-772
[18] Nicolle L, Strausbaugh LJ, Garibaldi RA: Infections andantibiotic resistance in nursing homes, ClinMicrobiolRev, 1996;9:1-17
[19] Falsey AR, Criddle MM, Kolassa JE, McCann MR,Brower CA, Hall WJ: Evaluation of a handwashing interventionto reduce respiratory illness rates in seniorday-care centers, Infect Control Control Hosp Epide -miol, 1999;20:200-205
[20]Gould D, Gammon J, Donnelly M, Batiste L, Ball E,Carneiro De Melo AMS, Halablab M: Improving handhygiene in community healthcare settings: the impact ofresearch and clinical collaboration, J ClinNurs,2000;9:95-102
[21] Larson EL, Quiros D, Lin SX: Dissemination of theCDCʼs Hand Hygiene Guideline and impact on infectionrates, Am J Infect Control, 2007;35:666-675
[22] Sax H, Uckay I, Richet H, Allegranzi B, Pittet D:Determinants of good adherence to hand hygieneamong healthcare workers who have extensive exposureto hand hygiene campaigns, Inf ControlHospEpidemiol, 2007:28:1267-1274
[23] Benton C: Hand hygiene – meeting the JCAHO safetygoal: can compliance with CDC hand hygiene guidelinesbe improved by a surveillance and educationalprogram? Plastic SurgNurs, 2007;27:40-44.
[24] Widmer AF, Conzelmann M, Tomic M, Frei R, StrandenAM: Introducing alcohol-based hand rub for hand hygiene:the critical need for training, Infect ControlHospEpidemiol, 2007;28:50-54
[25] Larson EL: A multifaceted approach to changing handwashingbehavior,Am J Infect Control, 1997;25:3-10
[26] Wisniewski MF, Seijeoung K, Trick WE, Welbel SF,Weinstein RA: Effect of education on hand hygiene beliefsand practices: a 5-year program, Infect ControlHospEpidemiol, 2007;65:58-64
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFEKCIÓKONTROLL Kézhigiéne a bentlakásos szociális intézményekben Szabó Rita, Dr. Böröcz Karolina Országos Epidemiológiai Központ, Kórházi-járványügyi Osztály „Semmelweis tanítása maradandó kincsünk. Értéke két körülményben rejlik. Mint tudományos tétel: sziklaszilárdsággal, megdönthetetlenül áll előttünk; mint gyakorlati tétel: százezrek életének vált megtartójává” [4]. A kézhigiénés szabályok betartása a fertőzések megelőzésének fontos eszköze a bentlakásos szociális intézményekben. Azonban a kézhigiénés együttműködési készség alacsony, amelyet befolyásol a vezetők hozzállása. Célunk a vezetők kézhigiénéhez való hozzállásának vizsgálata volt. A vizsgálatot 2013. március és április között végeztük. Az adatgyűjtés egy 23 kérdésből álló papíralapú kérdőív segítségével történt. Összesen 288 kérdőívet küldtek vissza (válaszadási arány 19%). A bentlakásos szociális intézmények vezetőinek 83.7%-a szerint a kézhigiéne hatásossága a fertőzések megelőzésében magas. A helyi kézhigiénés compliance-üket 93.6%-nak értékelték. Fontosnak tartották a vezetői támogatást (78.8%) és a példamutatást (78.1%). Az eredmények ismeretében oktatási program kidolgozását és megtartását tervezzük. An important issue for preventing infections in longterm care facilities (LTCFs) is appropriate hand hygiene. Compliance, that is less than optimal, is related to managersʼ attitude. Our aim was to assess the opinion of managers of LTCFs about hand hygiene. A descriptive study was undertaken between March and April 2013. Data collection tool was a 23-items, self-admi-nistered questionnaire, which was mailed to each LTCF. Completed questionnaires were received from 226 LTCFs (with a response rate 15%). 83.7% of managers believed hand hygiene is very important in preventing infections. However, 93.6% perceived compliance rate, managers would improve hand hygiene by supporting (78.8%) and positive role modelling (78.1%). According to the results of this survey we planned the elaboration of an educational programme. BEVEZETÉS Az alapápolási feladatokat ellátó bentlakásos szociális intézményekben az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések(a továbbiakban: fertőzések) hasonló gyakorisággal fordulnak elő, mint az aktív fekvőbeteg ellátást végző kórházakban [1-2]. A fertőzéseket kiváltó mikroorganizmusok átvitele leggyakrabban a kezeken, kontakt módon történik. A kontakt átvitel során a kórokozót hordozó (kolonizált, fertőzött) személy egy másik személyt vagy felületet megérintve terjeszti tovább a fertőzést. Így terjednek a baktériumok (pl. methicillin rezisztens Staphylococcusaureus, Clostridium- 18 IME XIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2014. MÁRCIUS difficile), a gombák (pl. Candida spp.) és a vírusok (pl. rhinovírus, norovírus, hepatitis A vírus) légúti, emésztőszervi, húgyúti, illetve bőr-és lágyrészfertőzéseket okozva [3]. A kézhigiéne (azaz, a kézfertőtlenítés egyfázisú tisztító/fertőtlenítő hatású szerrel vagy a víz nélküli, alkohol alapú kéztisztító használata) a fertőzések megelőzésének egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módszere. A kézhigiéne hatásosságát a fertőzések megelőzésében Semmelweis Ignác már 1847-ben bebizonyította, kollégái azonban sértőnek találták a feltételezést, hogy ők okoznák a betegeik halálát [4]. A kézhigiéne egyszerű módszereinek a jelentőségét az egészségügyi dolgozók napjainkban sem ismerik eléggé, így a kézhigiénés compliance – azaz a kézhigiénés elvárások elfogadása, azok betartása, végrehajtása – általában 50% alatt van [5-9]. Számos egyéb tényező is elősegíti az alacsony szintű kézhigiénés compliance-t, így például a fertőzések és azok megelőzésével kapcsolatos ismeretek hiánya, illetve a megfelelő kézhigiénés technika, az intézményi elkötelezettség és a vezetői példamutatás hiánya [10]. A bentlakásos szociális intézményekben végzett kézhigiénés tevékenységek felülvizsgálatáról rendkívül kevés információ áll rendelkezésre. Cikkünkben az első hazai, bentlakásos szociális intézmények kézhigiénés tevékenységére vonatkozó vizsgálateredményeit mutatjuk be. MÓDSZER A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) által nyilvántartott, bentlakásos szociális intézmények (pl. idősek otthona, fogyatékosok otthona, pszichiátriai betegek otthona, rehabilitációs intézmény, integrált és egyéb intézmény) vezetőit kértük fel a vizsgálatban való részvételre. A bentlakásos szociális intézmények vezetőit levélben tájékoztattuk a vizsgálat céljáról (a képzési szükségletek felmérése). A bentlakásos szociális intézmények vezetőinek a kézhigiénéhez való hozzáállását egy 23 kérdésből álló papíralapú kérdőív segítségével vizsgáltuk 2013. március és április között. A kérdőív hat fő témakört tartalmazott (demográfiai jellemzők, a fertőzések gyakorisága és oka, kézhigiénés oktatás, kézhigiénés módszertani levél/útmutató/protokoll ismerete,a kézhigiénés tevékenység megítélése, illetve a kézhigiénés gyakorlat javítására szolgáló tevékenységek hatásosságának a megítélése). A kérdőív kitöltése önkéntes volt és anonimitást biztosítottunk a válaszadóknak. INFEKCIÓKONTROLL Az adatbevitel és a leíró statisztikai elemzés az EpiData (Version 3.1) statisztikai program használatával történt. zók szennyezett keze (17.4%), illetve a szennyezett felületek (14.6%). EREDMÉNYEK KÉZHIGIÉNÉS OKTATÁS ÉS A PROTOKOLLOK ISMERETE Összesen 1.510 bentlakásos szociális intézmény vezetőjének küldtük el a kérdőívet, melyből 288 kérdőív érkezett vissza (válaszadási arány 19%). A vizsgálatban részt vevő bentlakásos szociális intézmények típusainak százalékos megoszlása az 1. táblázatban látható. A kézhigiéne témájában a bentlakásos szociális intézmények 69.4%-ában szerveztek továbbképzést az elmúlt három évben, 46.5%-ban éves gyakorisággal, azonban az oktatási tevékenység 44.8%-ban csak nyomtatványok/poszterek kihelyezéséből állt (3. táblázat). DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK A vizsgálatban részt vevő bentlakásos szociális intézmények vezetői 41.3%-ban a 40-49 éves korcsoportba tartoztak, 87.9%-uk nő volt és 49.3%-uk ápolói végzettséggel rendelkezett (2. táblázat). 1. táblázat A vizsgálatban részt vevő bentlakásos szociális intézmények típussai 3. táblázat A vizsgálatban részt vevő bentlakásos szociális intézményekben szervezett kézhigiénés oktatások jellemzői A vizsgálatban részt vevő bentlakásos szociális intézmények vezetőinek csupán 56.6%-a ismerte az érvényes, 2. táblázat A vizsgálatban részt vevő bentlakásos szociális intézmények vezetőinek demográfiai jellemzői A FERTŐZÉSEK GYAKORISÁGA ÉS OKA Az önbevallásos kérdőív szerint a bentlakásos szociális intézmények 59%-ában fordult elő fertőzés (átlag: 5%, terjedelem: 1-80%), melynek a vezetők szerint a leggyakoribb okai az előzőleg kórházban kezelt ápoltak (49.3%), a dolgo- 4. táblázat Módszertani levél/útmutató/protokoll ismerete a vizsgálatban részt vevő bentlakásos szociális intézményekben IME XIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2014. MÁRCIUS 19 INFEKCIÓKONTROLL az Országos Epidemiológia Központ (OEK) által kiadott kézhigiénés módszertani levelet [11]. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) útmutatóját – mely a szociális intézmények számára javasolt kézhigiénés stratégiát is tartalmazza –, a vezetők 11.5%-a ismerte [12]. Saját, intézményi kézhigiénés protokollal a bentlakásos szociális intézmények 71.2%-a rendelkezett (4. táblázat). A KÉZHIGIÉNÉS TEVÉKENYSÉG MEGÍTÉLÉSE A kézhigiéne hatásossága a fertőzések megelőzésében a bentlakásos szociális intézmények vezetőinek 83.7%-a szerint magas vagy nagyon magas, azonban a vezetők 14.9%-a szerint a kézhigiéne hatásossága nagyon alacsony vagy alacsony. Véleményük szerint a dolgozók átlagosan 93.6%-ban (terjedelem: 3-100%) végzik el a kézhigiénés tevékenységet a szükséges szituációk (pl. vérrel történt szennyeződés után, ágytál kiürítése után) során. Alkoholos kézfertőtlenítő szert a bentlakásos szociális intézmények 70.8%-ában használtak. A bentlakásos szociális intézmények vezetői szerint a kézhigiénés gyakorlat javítására szolgáló tevékenységek közül a vezető támogatása (78.8%), az idősebb/tapasztaltabb munkatársak példamutatása (78.1%) és a rendszeres oktatás (63.4%) a leghatékonyabb, míg az ápoltak megkérése arra, hogy emlékeztessék a dolgozókat a kézhigiénére (17.7%) a legkevésbé hatékony (5. táblázat). 5. táblázat A kézhigiénés gyakorlat javítására szolgáló tevékenységek hatékonyságának a megítélése a bentlakásos szociális intézmények vezetői által ÖSSZEFOGLALÁS A fertőzések gyakoriak a bentlakásos szociális intézményekben [1-2]. A vizsgálatban részt vevő intézményekben fertőzés az ápoltak átlagosan 5%-ánál fordult elő volt az elmúlt évben, azonban volt olyan intézmény, ahol ez az arány elérte a 80%-ot (!!!).Tudományosan bizonyított tény, hogy a fertőzéseket okozó kórokozók átvitele leggyakrabban a kézen át történik [13]. A vizsgálatban részt vevő intézmények vezetői szerint a dolgozók szennyezett keze csupán 17.4%-ban felelős a fertőzések terjedéséért. Számos tudományos vizsgálat eredmény szerint az aktívellátást nyújtó 20 IME XIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2014. MÁRCIUS kórházakban – a rendszeres oktatások ellenére is – a kézhigiénés compliance arány kevesebb, mint 50% [14-20]. A válaszadó vezetők szerint a dolgozóik kézhigiénés gyakorlata átlagosan 93.6%-ban (!!!) megfelelő volt (egy intézmény kivételével, ahol csak 3%-ban végezték helyesen a kézhigiénét). A szociális intézmények 69.4%-ában szerveztek továbbképzést az elmúlt három évben. Az oktatási tevékenység 44.8%-ban csak nyomtatványok/poszterek kihelyezéséből állt. Kutatási eredmények szerint a pusztán elméleti oktatások, illetve a nyomtatványok/poszterek kihelyezése után a kézhigiénés compliance 20% alatti [21]. A helyes kézhigiénés gyakorlatot nagymértékben befolyásolja a vezetői támogatás és példamutatás. Ezzel a bentlakásos szociális intézmények vezetőinek 78.8%-a egyetértett [22]. Ezért alapvető fontosságú, hogy a vezetők megfelelően tájékozottak és képzettek legyenek a kézhigiéne tekintetében. Ugyanakkor csak 56.6%-uk ismeri az érvényben lévő, nemzeti kézhigiénés módszertani levelet [11]. A kézhigiéne megfelelő végzése, jelentőségének állandó hangsúlyozása, illetve a végrehajtás szigorú és folyamatos ellenőrzése minden vezető kötelessége [11]. Azonban a vizsgálat eredményeit (pl. a kézhigiénés compliance nem megfelelő megítélése, az OEK kézhigiénés módszertani levélét kevésbé ismerik) figyelembe véve mindenképpen szükséges a bentlakásos szociális intézmények vezetőinek megfelelő oktatása, mely a kézhigiénés gyakorlat javításának lényeges eleme [23-26]. Az oktatási programnak az OEK kézhigiénés módszertani levelén és a WHO kézhigiénés ajánlásán alapulva elméleti és gyakorlati részből kell állnia [11-12]. Az oktatási programnak az alábbi főbb komponenseket kell tartalmaznia: • a fertőzések veszélye (morbiditás, mortalitás, költségek), • a kórokozók átvitele (a transzmisszió útjai, kolonizáció és fertőzés) • prevenciós stratégiák (általános óvintézkedések, kézhigiéne) • a kézhigiéne indikációi (a kézhigiéne négy indikációja, kézhigiénés termékek kiválasztása, a kézhigiéne megfelelő kivitelezése, bőrápolás, kesztyűhasználat). A vizsgálatban való részvétel önkéntes volt, ezért az eredmények nem tükrözik reprezentatívan a hazai bentlakásos szociális intézmények vezetőinek kézhigiénével kapcsolatos attitűdjét. Azonban elmondhatjuk, hogy a kérdőívek feldolgozása során konkrét, értékelhető eredményeket kaptunk, melyet mindenképpen figyelembe kell vennünk a bentlakásos szociális intézmények vezetői számára megtervezendő kézhigiénés oktatási program kialakítása során. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerzők köszönetet mondanak azon bentlakásos szociális intézmények vezetőinek, akik a kérdőívet kitöltésével hozzájárultak a vizsgálat elvégzéséhez. INFEKCIÓKONTROLL IRODALOMJEGYZÉK [1] Scheckler WE, Peterson PJ: Infections and infection control among residents of eight rural Wisconsin nursing homes, Arch. Intern. Med, 1986, 146, 1981-1984 [2] Nicolle LE: Infection control in long-term care facilities, Clin. Infect. Dis, 2000, 31, 752-756 [3] Kampf G, Kramer A:Epidemiologic Background of Hand Hygiene and Evaluation of the Most Important Agents for Scrubs and Rubs,Clinical Microbiology Reviews,2004; 17(4): 863-893 [4] Gergely András: A magyar történelem nagy alakjai, 9. rész Reflektor Kiadó, Budapest, 1989 [5] Pittet D, Mourouga P, Perneger Tv and the members of the Infection Control Program: Compliance with handwashing in a teaching hospital, Ann Intern Med, 1999; 130: 126-130 [6] Thompson BL, Dwyer DM, Ussery XT, Denman S, Vacek P, Schwartz B: Handwashing and glove use in a long-term care facility, Infect Control Hosp Epidemiol, 1997; 18: 97-103 [7] Lankford MG, Zemblower TR, Trick WE, Hacek DM, Noskin GA, Peterson LR: Influence of role models and hospital design on hand hygiene of healthcare workers,Emerg Infect Dis, 2003;9:217-23 [8] Allegranzi B, Storr J, Dziekan G, Leotsakos A, Donaldson L, Pittet D: The first global patient safety challenge „Clean care is safer care”: from launch to current progress and achievements, J Hosp Infect, 2007; 65(Suppl 2):115-123 [9] Carlet J, Jarlier V, HarbathS, Voss A, Goossens H, Pittet D: Ready for a world without antibiotics? The Pensieres Antibiotic Resistance Call to Action, Antimicrobial Resistance and Infect Control 2012; 1:1-13 [10] Pittet D, Boyce JM: Hand hygiene and patient care: Pursuing the Semmelweis legacy, Lancet Infect Dis, 2001;1:9-20 [11] A kézhigiéne gyakorlata az egészségügyi és az ápolást végző szociális szolgáltatásokban – Országos Epidemiológiai Központ módszertani levél,Epinfo, 2010;17(2. különszám) [12] Hand Hygiene in Outpatient and Home-based Care and Long-term Care Facilities. A Guide to the Application of the WHO Multimodal Hand Hygiene Improvement Strategy and the „My Five Moments for Hand hygiene” Approach, World Health Organisation, 2012 [13] Nicolle LE: Preventing Infections in Non-Hospital Settings: Long-Term Care, Em Infect Dis, 2001;7:205207 [14] Eilers R, Veldman-Ariesen MJ, Haenen A, van Benthem BH: Prevalence and determinants associated with healthcare-associated infections in long-term care facilities (HALT) in the Netherlands, May to June, 2010, Euro Surveill, 2012;17(34):pii=20252 [15] Moro ML, Mongardi M, Marchi M, Taroni F: Prevalence of long-term care acquired infections in nursing and residential homes in the Emilia-Romagna Region, Infection, 2007;35(4):250-255 [16] Heudorf U, Boehlcke K, Schade M: Healthcare-associated infections in long-term care facilities (HALT) in Frankfurt am Main, Germany, January to March 2011, Euro Surveill. 2012;17(35):pii=20256 [17] Mathei C, Niclaes L, Stuetens C, Jans B, Buntinx F: Infections in residents of nursing homes, Infect Dis Clin North Am, 2007; 21(3):761-772 [18] Nicolle L, Strausbaugh LJ, Garibaldi RA: Infections and antibiotic resistance in nursing homes, ClinMicrobiol Rev, 1996;9:1-17 [19] Falsey AR, Criddle MM, Kolassa JE, McCann MR, Brower CA, Hall WJ: Evaluation of a handwashing intervention to reduce respiratory illness rates in senior day-care centers, Infect Control Control Hosp Epidemiol, 1999;20:200-205 [20]Gould D, Gammon J, Donnelly M, Batiste L, Ball E, Carneiro De Melo AMS, Halablab M: Improving hand hygiene in community healthcare settings: the impact of research and clinical collaboration, J ClinNurs, 2000;9:95-102 [21] Larson EL, Quiros D, Lin SX: Dissemination of the CDCʼs Hand Hygiene Guideline and impact on infection rates, Am J Infect Control, 2007;35:666-675 [22] Sax H, Uckay I, Richet H, Allegranzi B, Pittet D: Determinants of good adherence to hand hygiene among healthcare workers who have extensive exposure to hand hygiene campaigns, Inf Control HospEpidemiol, 2007:28:1267-1274 [23] Benton C: Hand hygiene – meeting the JCAHO safety goal: can compliance with CDC hand hygiene guidelines be improved by a surveillance and educational program? Plastic SurgNurs, 2007;27:40-44. [24] Widmer AF, Conzelmann M, Tomic M, Frei R, Stranden AM: Introducing alcohol-based hand rub for hand hygiene: the critical need for training, Infect Control HospEpidemiol, 2007;28:50-54 [25] Larson EL: A multifaceted approach to changing handwashingbehavior, Am J Infect Control, 1997;25:3-10 [26] Wisniewski MF, Seijeoung K, Trick WE, Welbel SF, Weinstein RA: Effect of education on hand hygiene beliefs and practices: a 5-year program, Infect Control HospEpidemiol, 2007;65:58-64 Szabó Rita és Dr. Böröcz Karolina bemutatása lapunk XII. évfolyamának 9. számában olvasható. IME XIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2014. MÁRCIUS 21
