Intézmények:Semmelweis Egyetem II. sz. Sebészeti Klinika
Évfolyam: XIII. évfolyam
Lapszám:2014. / 2
Hónap:március
Oldal:25-28
Terjedelem:4
Rovat:INFEKCIÓKONTROLL
Alrovat:INFEKCIÓKONTROLL
Absztrakt:
A krónikus, vagy nehezen gyógyuló sebek ellátása a sebkezelés legrögösebb útja, a gyógyítás leghálátlanabb feladatai közé tartozik. Speciális felkészülést igényel a kezelőtől és hallatlanul sok türelmet a betegtől. Kizárólag az orvoslás különböző kérdéseiben járatos szakemberek összehangolt munkája révén van remény a gyógyulásra. Az egészségügy szerteágazó rendszerében a jövő a sebkezelő centrumok létrehozását követeli, mert az emlegetett felkészültség, tudásanyag, tapasztalat és a hozzáértés hiánya a beteget reménytelen helyzetbe, a finanszírozót pedig felesleges kiadásokba kényszeríti. Az alábbiakban „madártávlatból” próbálunk
képet adni az Olvasónak arról, hogy hol tart 2014-ben a krónikus sebkezelés, milyen az a „fegyver arzenál” mely bevethető a gyógyításban. Mindezek persze csak képzett szakember kezében hozhatják meg a jogosan várt és remélt eredményt.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFEKCIÓKONTROLL Quo vadis sebkezelés 2014? Dr. Sugár István, Semmelweis Egyetem II. sz. Sebészeti Klinika „s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk: és nem is kevés.” József Attila: A Dunánál/ A krónikus, vagy nehezen gyógyuló sebek ellátása a sebkezelés legrögösebb útja, a gyógyítás leghálátlanabb feladatai közé tartozik. Speciális felkészülést igényel a kezelőtől és hallatlanul sok türelmet a betegtől. Kizárólag az orvoslás különböző kérdéseiben járatos szakemberek összehangolt munkája révén van remény a gyógyulásra. Az egészségügy szerteágazó rendszerében a jövő a sebkezelő centrumok létrehozását követeli, mert az emlegetett felkészültség, tudásanyag, tapasztalat és a hozzáértés hiánya a beteget reménytelen helyzetbe, a finanszírozót pedig felesleges kiadásokba kényszeríti. Az alábbiakban „madártávlatból” próbálunk képet adni az Olvasónak arról, hogy hol tart 2014-ben a krónikus sebkezelés, milyen az a „fegyver arzenál” mely bevethető a gyógyításban. Mindezek persze csak képzett szakember kezében hozhatják meg a jogosan várt és remélt eredményt. BEVEZETÉS Nagy megtiszteltetés ért 2013 decemberében, amikor Tamás Éva, a ma már patinás IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja igazgatója felkeresett azzal, hogy mint a Magyar Sebkezelő Társaság társelnöke írjak összefoglaló cikket, a ma elfogadható kezelési elvekről, lehetőségekről a krónikus, rosszul gyógyuló sebek vonatkozásában. A kérdés részletes feldolgozása nyilvánvalóan lehetetlen, hiszen az elmúlt néhány évtizedben könyvtárnyi anyag gyűlt össze e rendkívül szerteágazó témában, továbbá a magunk mögött hagyott hónapokban kiváló szakemberek foglalkoztak bizonyos részletkérdések tárgyalásával e lap hasábjain is, melyek ismétlése természetesen indokolatlan. Az elmúlt közel két évtizedben a SEBINKO Szövetség és társaságunk igyekezett a zászlóvivője lenni annak a ma már egyre több szakembert foglalkoztató csapatnak, akik felvállalják a krónikus sebek által szenvedők kezelését, követik, és meg kívánják valósítani a legfrissebb tudományos eredményeket, harcolnak a finanszírozókkal a korszerű kötszerek, megfelelő technikai eszközök biztosításáért, és szeretnék azokat elérhetővé tenni minden beteg számára. Ennek a munkának fontos része az említett társaságok szakmai folyóiratainak, kongresszusainak, konszenzus konferenciáinak szerkesztése, szervezése, irányelvek kidolgozása [1, 2], tagjainak aktív részvétele a hasonló ügyekben tevékenykedő nemzetközi társaságok (WUWHS: World Union of Wound Healing Societies, EWMA: European Wound Management Association, EPUAP: European Pressure Ulcer Advisory Panel, hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsem) munkájában. MIÓTA LÉTEZIK A NEDVES SEBKEZELÉS? ÚTTÖRŐK NYOMÁBAN A krónikus, vagy nehezen gyógyuló seb definíciója nem könnyű. Talán akkor járunk legközelebb az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy az akut, eseménytelen sebgyógyulás négy fázisa (hemosztázis, gyulladás, sarjadás, hámosodás), különböző okok miatt, felbomlik, és a seb 10-12 hét alatt sem gyógyul be [3]. Természetesen a seb kialakulását kiváltó ok, – azaz az alapbetegség – kezelése nélkül önmagában a seb ellátása sem lehet eredményes, ezért elkerülhetetlen az oki terápiákkal érintőlegesen foglalkozni e munkában. A svájci Winter [4] több mint 5 évtizede vetette papírra a nedves sebkezelés alapelveit, melyet a világ különböző pontjain változó gyorsasággal tettek magukévá a krónikus sebek kezelői. Winter „kergette el” elsőként azt a „pus bonum et laudabile” időszaka után felépítetett hamis mítoszt, amely felesleges rossznak képzelte a sebváladékot, és mutatott rá arra, hogy a megfelelő váladékkezelés a sebgyógyulás meggyorsításának alapja [5]. Hazánk ezen dekrétumok elfogadásában nem jeleskedett, hiszen lényegében az MSKT és a SEBINKO Szövetség megalakulásáig, a 90es évek közepéig ezzel a kérdéssel szervezett formában senki nem foglalkozott. Ezt követően a társaságaink által menedzselt Konszenzus Konferenciák visszhangjaként egyre több lelkes támogató – kötszergyártó cégek arzenálja – állt a kérdés mellé. Az ideális kötszer „megalkotásával”,- mely természetesen nem az említett társaságok érdeme, hanem számtalan szakemberé világszerte – vált lehetővé a nedves sebkezelés. Fel kell tenni a kérdést, milyen kritériumoknak feleljen meg a kötszer [6]. Nos, tartsa nedvesen a sebet, biztosítson megfelelő váladékegyensúlyt, valamint őrizze meg a sebben az oxigén parciális nyomását. Biztosítsa a seb testhőmérséklettel egyező hőmérsékletét, alakítsa ki és védje meg a mikrobiális balanszot, óvjon a mechanikus külső környezeti hatásoktól, és támogassa a természetes gyógyulást. KÍSÉRT A MÚLT: RÉGI-ÚJ UTAKON A fentebb emlegetett alapvető elvárásokon túl a kötszer „tupírozása” bizonyos anyagokkal tovább javíthatja a gyó- IME XIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2014. MÁRCIUS 25 INFEKCIÓKONTROLL gyulás esélyeit. Gondolok itt a másfél évtized után ismét „reneszánszát élő” cink-hyaluronátra [7, 8, 9], avagy a kellemetlen szagokat elimináló, szén-vegyületet tartalmazó, vagy a dezinficiáló képességgel bíró ezüst, vagy jód-tartalmú kötszerekre [10]. Szerény jelentőséggel bír az antibiotikum lokális használata, de alkalmazása bizonyos esetekben elfogadható. Napjainkban számos publikációban számolnak be az érdemtelenül elfeledett kristálycukor jótékony hatásáról, melynek alkalmazása 3000 évre nyúlik vissza [11]. A méz sebgyógyító hatását az ókorban fedezték fel. A méz tartalmú sebfedők 2009-ben jelentek meg hazánkban. Az újzélandi manukavirág mézének antibakteriális hatása különösen jelentős az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának ismeretében, ez 1979-ben vált publikussá egy Dustmann nevű kutató eredményei révén [12]. A krónikus sebeket borító, elhalt szövetek eltávolítása – az un. debridement – az első fontos lépés a sebkezelésben. Ennek klasszikus módja – a meglehetősen fájdalmas- sebészi nekrektómia. Ismert az enzimatikus folyamatok révén létrejövő nekrolízis, amikor a tripszin, kollagenáz helyettesíti a sebész szikéjét [13]. A korszerű biosebészet az utolsó évtizedben ismét preferálja a XVI. század óta ismert, azóta időnként újból és újból „elővett”, majd az antibiotikum éra kezdetétől „az asztal alá söpört” lárva /vagy maggot/ terápiát. A Lucilia sericata légy sterilen tenyésztett lárvái kerülnek „bevetésre”, melyek csak az elhalt szöveteket fogyasztják, az élő, ép részeket nem károsítják, továbbá csökkentik a sebben a káros mikroorganizmusok számát, és mozgásukkal – mechanikus inger révén – serkentik a sebgyógyulást [14]. Az örvénylő vízsugárral történő sebtisztítás egy korszerű lehetőség a kezelésben. A hidrosebészet a nagy sebességű, azaz a sugárhajtású repülőmotorokkal azonos sebességű fiziológiás sóoldat kiáramoltatását jelenti egy speciális készülékből, mely „szétlövi” az elhalt szöveteket. A beavatkozás lokális fájdalomcsillapítás mellett elvégezhető. [15] FIZIKA A SEBGYÓGYÍTÁS SZOLGÁLATÁBAN A krónikus seb gyógyításának elősegítését, a sejtregeneráció támogatását számos korszerű fizikai eszközzel végezhetjük, – ezek egyike a fentebb emlegetett hidrosebészet, – melyekről a Tisztelt Olvasó Herpai és Szokoly doktorok tollából tájékozódhatott a lap múlt év októberi számában [16]. Ezért jelenleg csak ezeknek a lehetőségeknek a felsorolására törekszem. Az erősen váladékozó sebek kezelésére alkalmazható a – magyarul kissé furcsán hangzó – negatív nyomásterápia /NPWT, negative pressure wound therapy/, melynek legújabb változata a váladék elszívás mellett a fertőzött seb antibiotikus oldattal, sz. sz. fájdalomcsillapítóval való folyamatos öblítését is biztosítja [17,18]. A kisdózisú lézer sugár, a polarizált fény biostimuláló hatása – mely évtizedek óta ismert, – újból előtérbe került [19, 20]. A természetben található lökéshullámokat ha egy speciális eszközzel egy pontra fókuszáljuk, azok energiái összegződ- 26 IME XIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2014. MÁRCIUS nek, és a szövetek lágyrészein áthaladva – károsító hatás nélkül, – elősegítik a sebek gyógyulásához szükséges faktorok felszabadítását, különböző citokinek termelését és a seb gyógyulását késleltető biofilmek integritásának megbontását. Ez az un. extrakorporális lökéshullám terápia, vagy angol mozaik szóval ESWT (extracorporeal shockwave therapy [21]). Számos sejtfunkciót előnyösen befolyásol a nitrogén-monoxid (NO) kezelés, mely egy Plason nevű orvostechnikai eszközzel a levegőből állítható elő. A gáz a sebre fújva különösen a vénás eredetű, és érszűkület okozta fekélyek kezelésére tűnik alkalmasnak [22]. Az orvoslás történetében búvárkodva a „túlnyomásos orvoslás”-ról már a XVII. században keletkezett művekben olvashatunk, de a mai értelembe vett hiperbárikus oxigén terápia (HBO) csak a múlt század 80-90-es éveiben került fel a sebkezelés palettájára. A vörösvértestek oxigén szállító kapacitásának károsodása esetén (Pl.: érszűkület, diabétesz) a légköri nyomás növekedése javítja az oxigén szövetekbe történő diffúzióját [23]. A szénsavas ködfürdő kúraszerű alkalmazása valami hasonló mechanizmus révén javítja a mikro cirkulációt [24]. ÖSSZHANGBAN A LEGÚJABB KUTATÁSI EREDMÉNYEKKEL ÉS A KLINIKAI GYAKORLATTAL A biotechnológiai bőrhelyettesítés mellett, amely szinte önálló iparággá fejlődött és leginkább a kiterjedt súlyos égések okozta bőrhiány pótlásában van szerepe [3] a kutatások kimutatták, hogy a sebalapot képező extracellularis mátrix, melyből a regeneráció elindul a krónikus sebben, a fagociták áldozatául esik, ezért ennek pótlása szükséges. Számos anyag (vitamin, nyomelem, makromolekula) megfelel a mátrix pótlására, de legújabban a vérlemezke növekedési faktor, valamint az őssejt terápia alkalmazása áll a kutatások előterében [13]. A tápláltsági állapot és a sebgyógyulás összefüggése nyilvánvaló. Ideális, élettani tápláltság esetén a sebgyógyulás valamennyi fázisában biztosított a mennyiségi és minőségi szubsztrát ellátás. A traumát szenvedett szervezet, a műtéti, vagy a krónikus seb gyógyulása, – az oki terápia mellett- speciális metabolikus követelmények kielégítését is igényli. Megnő a szervezet folyadék, energia /glukóz, zsír/ és fehérje igénye is kb. 50%-kal. Ezért a korszerű táplálás terápia bevezetése a sebgyógyulásban a kezelés kikerülhetetlen része [25]. A krónikus seb ellátása, a kötözés során intenzív fájdalom jelentkezhet, ami „színesíti” a beteg esetleg egyébként is meglévő fájdalmát. A sebkezelés fájdalom erősítő hatása objektív, de olyan tényezők is befolyásolják, mint a szorongás, vagy a depresszió. A megfelelő minőségű kötszer mellett akár szükség esetén az ópiát tartalmú fájdalomcsillapítók is szóba jönnek, továbbá adjuváns terápiaként az antidepresszánsok, antiepileptikumok, valamint egyéb stressz csökkentő metódusok, mint a magatartás- és kognitív terápia [26, 27]. INFEKCIÓKONTROLL OKI TERÁPIA, AZ ALAPBETEGSÉG KEZELÉSE A fentiekben megfogalmazottak mellett azt is kijelenthetjük, hogy leginkább az elementáris oki kezelés esetén remélhető a teljes gyógyulás. Kétségtelen, hogy a krónikus seb önálló entitás, és gyógyítása csak azzal a holisztikus szemlélettel lehetséges, mely a különböző képzettségű szakemberek arzenálját állítja csatasorba a gyógyítás érdekében. Az azonban meghatározó, hogy a vénás eredetű fekély kezelése a varicektómiát, az artériásé az érpálya helyreállítását igényli. Az immunbetegségek, vagy a hematológiai kórképek, malignomák bőrelváltozásainak kezelése akkor reménykeltő, ha a kiváló ok megszüntethető, szanálható. A nyirok-keringés zavarainak ellátása, következményeinek megoldása speciális felkészülést igényel [28]. Rendkívül összetett kérdés a diabéteszes láb kezelése amikor diabetológus, sebész, érsebész, ortopédus, podiáter, gyógytornász együttes összefogása mentheti csak meg a beteget az amputációtól. A nyomási fekélyek kialakulása általában az ápolás elégtelenségének bizonyítéka, megelőzése sokkal egyszerűbb, mint szanálása [13, 29, 30, 31]. A fent leírtak a nehezen gyógyuló, krónikus sebek kezelhetőségének szerteágazó útvesztőjébe csak bepillantást nyújthatnak, semmiféleképpen nem adhatnak olyan mankót, melyre nyugodtan támaszkodhatunk. A szerző csak azt a rendkívül sokszínű palettát kívánta bemutatni, mely a lehetőségeket rejti, és kínálja fel a gyógyításban. „Many roads lead to Rome” – Rómába sok út vezet, de hogy eljutunk-e rajta az álmok városába, az korántsem biztos. Valahogy így vagyunk ezzel a krónikus sebek kezelésében is. IRODALOMJEGYZÉK [1] Hok M. és mtsai: A nehezen gyógyuló krónikus sebek helyi, tüneti kezelési protokollja, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2012.1.10-24. [2] Daróczy J. és mtsai: A nem gyógyuló/krónikus/ bőrsebek ellátása irányelvének tervezete, Sebkezelés, sebgyógyulás 2013.1.11-47. [3] Juhász I: A krónikus sebek pathofiziológiája, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2003.1.21-28. [4] Winter G.D: Nature, 1962.193. 293-294. [5] Kökény Z., Karap Zs., Hanga P: A sebváladék és a kötszerek szerepe. Sebkezelés, sebgyógyulás, 2008.1.916. [6] Sugár I: Konszenzus Konferencia 2005.04.28. Bp. Sebkezelés, sebgyógyulás, 2005.2.30-31. [7] Tóth I., Dér M: Nyomási fekélyek kezelése cink-hyluronáttal, Sebkezelés, sebgyógyulás, 1998.14-18. [8] Rozsos I: A krónikus sebek és a sebkörnyék kezelésének lehetősége Curiosa géllel, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2011.2.6-12. [9] Juhász I., Péter Z., Erdei I: Részleges mélységű – másodfokú- égési sérülések kezelése Curiosa géllel, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2012.2.5-12. [10] Hegyi K: Sebtípusokról, kötszerekről másként, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2008.1.17-19. [11] Bazsó T., Kiss L., Szeverényi Cs., Csernátony Z: Kristálycukor helye és szerepe a sebkezelésben, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2009.2.5-13. [12] Szabó É: Orvosi méz alkalmazása postthrombotikus szindróma talaján kialakult ulcus kezelésében, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2010.1.18-21. [13] Hunyadi J., Hok M., Sugár I: A krónikus nehezen gyógyuló seb fogalma, okai, kritériumai, kezelésének alapelvei, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2008.2.4-8. [14] Szabad G., Vasas J., Sánta Cs., Kemény L: Modern sebkezelés, avagy lárvaterápiától a lökéshullámokig, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2009.1.6-10. [15] Baló-Banga J.M: Az ulcus cruris hydrochirurgiai kezelésének lehetősége, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2010. 2.4-11. [16] Herpai V., Szokolay M: Korszerű, fizikai elvek alapján működő eszközökkel és kötszerekkel végzett sebkezelés, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2013.2.15-26. [17] Tóth A: Vákummal segített sebzárás, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2006.2.5-14. [18] Sugár I: KCI Szimpózium Bad Waltersdorfban 2012. 11.22-23. Sebkezelés, sebgyógyulás, 2013.1.7-10. [19] Mester E: A lézer-sugár biomedikális hatására vonatkozó vizsgálatok, Doktori Értekezés, Budapest 1971. MTA. [20] Vastag A: A sebgyógyítás és a polarizált fény, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2010.2.12-13. [21] Vasas J., Meszes A., Nagy N., Sánta Cs., Kemény L., Szabad G: Lökéshullám terápia hatása a sebgyógyulásra, Sebgyógyulás, sebgyógyulás, 2012.1.4-9. [22] Daróczy J., Kulin S: Nitrogen-monoxid /NO/ alkalmazása a nem gyógyuló sebek kezelésében, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2011.1.5-11. [23] Göbl A: Régi-új módszer: a hyperbarikus oxygén terápia története, hatásmechanizmusa, szerepe és lehetőségei, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2010.1.8-17. [24] Ballagi F: A szénsavas ködfürdő jelentősége az érbetegek rehabilitálásában, MSKT. XVI. Kongresszus, 2013. okt, Budapest, Összefoglalók, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2013.2.39. [25] Harsányi L: A tápláltsági állapot illetve a korszerű táplálásterápia befolyása a különféle sebtípusok gyógyhajlamára, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2005.1.14-19. [26] Iványi Zs.: Fájdalom menedzselés a sebkezelésben. Sebkezelés, sebgyógyulás 2006.1.5-6. 27] Hok M., Sugár I: Fájdalomenyhítő stratégiák bevezetése a sebkötözés során, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2009.2.15-18. IME XIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2014. MÁRCIUS 27 INFEKCIÓKONTROLL [28] Daróczy J., Szitkay S: Szövődményes sebek nyiroködémában, életet veszélyeztető infekciók, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2009.1.11-18. [29] Rozsos I., Forgács S., Kasza G., Molnár V., Kollár L: A diabétesz mellitus végtag szövődményei és a trophicus zavarok ellátása, Sebkezelés, sebgyógyulás, 2002.1. 27-34. [30] Sugár I: Szimpózium a diabeteszes lábszövődmények kezeléséről, Egerszalók 2013.04.4-6. Sebkezelés, sebgyógyulás, 2013.1.5-6. [31] Daróczy J: Nem gyógyuló lábszársebek, krónikus gyulladás, antibiotikum kezelés, IME, 2013.10.20-25. A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Sugár István a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán végzett 1971-ben. Első munkahelye az egyetem II. sz. Sebészeti Klinikája volt, melynek helyén ma a Transzplantációs Klinika működik. Innen vezetett útja a III. sz. Sebészeti Klinikára, ahol 1975-ben sebészeti szakképesítést nyert. Kandidátusi értekezését 1983-ban védte meg, az epekövek képződése és az epekövesség korszerű kezelése témakörben. 1984-ben adjunktusi, 1994-ben docensi kinevezést kapott. 1987-től az egyetem Sebészeti Tanszékén dolgozott, melynek utódja lett – szervezési okokból – a Kútvölgyi Klinikai Tömbben jelenleg is működő II. sz. Sebészeti Klinika. 1995 óta a klinika aktuális igazgatójának helyettese. 1992-ben állami ösztöndíjjal 3 hónapot Hollandiában dolgozott. 1999-ben habilitált. 2001 óta a Magyar Sebkezelő Társaság társelnöke. 2012-ben elnyerte a Magyar Sebésztársaság által adományozott Magyar Sebészetért emlékérmet. Szócska Miklós: e-Egészségügyi nagyhatalom vagyunk A kormányzati eHealth programokhoz illeszkedő stratégiai és kutatás-fejlesztési együttműködési megállapodást kötött az Uzsoki Utcai Kórház és a Microsoft Magyarország Kft. A megállapodás az Uzsoki Utcai Kórház Telemedicina Innovációs Projektjének részeként született, amelynek célja az emberek életminőségnek javítása. Dr. Ficzere Andrea az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója mutatta be részletesen a több fázisban megvalósuló programot. „Az első időszak végéig egy olyan mobil technológiára épülő telemedicinális rendszert tervezünk, fejlesztünk és tesztelünk két fázisban, amely többfajta betegségtípus kezelését képes egy időben támogatni úgy, hogy a betegeknek nem kell a kórházban megjelenni, csak a legszükségesebb esetben. Az Uzsoki Utcai Kórház képes lesz gyógyító és megelőző tevékenységét kiterjeszteni mind több lakosra az orvos-beteg találkozók számának növekedése nélkül.” A kórház célja, hogy megváltozzon a hagyományos orvos-beteg kapcsolat. A programot edukációs folyamat kíséri azért, hogy bizalmat építsen ki az eszközök használóiban, és az eddiginél szorosabb kapcsolat alakulhasson ki az intézmény és a betegek között. A sajtótájékoztatón dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár elmondta, hogy fontos kormányzati cél az egy-egy betegről rendelkezésre álló egészségügyi adatok megfelelő hasznosítása. A folyamatos adatgyűjtés már nem csak a jövőben, hanem napjainkban is szolgálja mindenki egészségének megóvását, erre példa a mentőautók új felszereltsége. „Magyarország nagyhatalom az egészségügyi adatok hasznosításában, a ma bemutatott modell példaként szolgálhat az ország többi intézménye számára is. Az elektronikus egészségügyi szolgáltatások terén hazánk nemzetközi egészségügyi központtá válhat.” Elérte a kritikus tömeget az okoseszközök használata. Szócska Miklós bemutatta az „e-Egészsegügy” egyik új okostelefonra fejlesztett alkalmazását, amelynek segítségével a betegek megtalálhatják a hozzájuk legközelebb elhelyezkedő egészségügyi intézményt, patikát, illetve a megelőző szűrésekről is információt szerezhetnek. Az eseményen bemutatták azokat az integrált elemzést biztosító felügyeleti és telemedicinális rendszereket is, amelyek a Microsoft HealthVault platformjára épülnek. „A Microsoft számára egyszerre szakmai kihívás és megtiszteltetés részt venni a legjelentősebb hazai telemedicina projektben, ami jól mutatja a magán és a közszféra összefogását az egészségügy leggyorsabban fejlődő területén.” – tette hozzá Sagyibó Viktor, a Microsoft Magyarország Kft. kormányzati üzletág igazgatója. Szerk. 28 IME XIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2014. MÁRCIUS
