Nőgyógyászati csúcsintézményeket bemutató sorozatunkban Szegedre, az ország nagy presztízsű egyetemére érkeztünk, amelynek klinikai központja büszkén viseli az egykor itt munkálkodó Szent-Györgyi Albert, az élettani-orvosi Nobel-díjjal kitüntetett tudós, a C-vitamin első előállítója nevét. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján tett látogatásunk során vendéglátónk a klinika igazgatója – és egyben az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Köz - pontjának elnöke –, Dr. Pál Attila volt. A kollégái által doyennek aposztrofált professzor számos hazai és nemzetközi társaság vezetőjeként, illetve vezetőségi tagjaként a tudományos életben is teljes mellszélességgel képviseli az általa vezetett klinikát.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
PORTRÉ „Benne akarok lenni a hétköznapokban” Interjú Dr. Pál Attila egyetemi tanárral, az SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatójával Nőgyógyászati csúcsintézményeket bemutató sorozatunkban Szegedre, az ország nagy presztízsű egyetemére érkeztünk, amelynek klinikai központja büszkén viseli az egykor itt munkálkodó Szent-Györgyi Albert, az élettani-orvosi Nobel-díjjal kitüntetett tudós, a C-vitamin első előállítója nevét. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján tett látogatásunk során vendéglátónk a klinika igazgatója – s egyben az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának elnöke –, Dr. Pál Attila volt. A kollégái által doyennek aposztrofált professzor számos hazai és nemzetközi társaság vezetőjeként, illetve vezetőségi tagjaként a tudományos életben is teljes mellszélességgel képviseli az általa vezetett klinikát. – Professzor úr egész élete a Szegedi Tudományegyetemhez kötődik: itt szerezte meg orvosi diplomáját, itt indult el az orvosi pályája, és 1975 óta az egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján dolgozik. Mi indította arra, hogy az orvosi hivatást válassza? Furcsamód annak idején meg se fordult a fejemben az orvosi pálya, mindig is asztalos akartam lenni. A manualitás vonzott, annak lehetősége, hogy a két kezemmel valami szépet alkothassak. A Ságvári Gimnázium matematika-fizika tagozatán töltött évek alatt az ott oktató kiváló, nagy formátumú tanároktól egy életre meghatározó szemléletet kaptam. Igen erős osztályba jártam, huszonnégyünk közül huszonkettő diákot azonnal felvettek valamelyik felsőoktatási intézménybe – engem is a Szegedi Orvostudományi Egyetemre. Medikusként gyermekgyógyásznak készültem, ám szigorló koromban úgy döntöttem, mégsem leszek az. Miért? Mert nem tudtam volna pszichésen elviselni, hogy rám mosolyog egy kisgyermek, akiről tudom, hogy holnapután meg fog halni. – Mi vonzotta a szülészet-nőgyógyászathoz? A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán voltam diákkörös. A laboratórium vezetője néhai Morvay József professzor volt, aki a klinikai kutatás magas szintű művelését tette lehetővé. Rengeteget tanultam tőle, nemcsak tudományt, hanem emberséget is. Itt döntöttem el, hogy szülész-nőgyógyász leszek, mert ez a szakma lehetőséget ad a tudomány művelésére, egyszersmind az operálás révén teret biztosít az ifjúkoromban hőn áhított manualitás kiélésének. – Az orvosi diploma átvételekor tehát már nem volt kérdés, hogy ezen a klinikán akar dolgozni. Hogyan indult a pályakezdés? Meg akartam tanulni a szakmát, ezért az első két évben egyetlen nap szabadságot sem vettem ki. Nyaranta tizenöttizenhat napot ügyeltem egy hónapban. Akkoriban az ügye- 60 IME XIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2014. ÁPRILIS let után nem lehetett hazamenni, másnap reggel fel kellett venni a munkát, mintha mi sem történt volna. Kemény időszak volt, de megérte. Ma hasonló elhivatottságot várok el a fiatal pályakezdő kollégáktól is. Azoknak, akik szakorvosjelöltként idekerülnek, azt szoktam mondani: „Itt nagyon sokat kell dolgozni és rengeteg elvárásnak kell megfelelni. De aki kibírja mellettem az öt évet, annak garantálom, hogy mindenütt versenyképes lesz.” Dolgozik egy kolléganő a klinikán, aki két rezidenssel együtt kezdte meg nálunk a szakorvosképzést. A másik kettő feladta három év után, de a kolléganő bírta a tempót. A szakvizsgához nálunk legalább kétszáz szülést kell levezetni – ő levezetett ötszázat. Húsz hasi műtétet kell elvégezni – ő megcsinált százat. Tizenöt laparoszkópiás beavatkozást kell végrehajtani – neki nyolcvan volt. Leszakvizsgázott és – mondhatom – az egyik legkiválóbb munkatársa lett a klinikának. – Ön tehát megkívánja a rendet és a fegyelmet a klinikán, de akik megfelelnek a szigorú elvárásoknak, azokat maximálisan támogatja. Ön szerint szigorú vagyok? Nézze, ez másképp nem megy. Nem csak a munkafegyelmet, hanem a felkészültséget is elvárom a munkatársaimtól. Amikor el kell dönteni, hogy egy fiatal kolléga ügyelhet-e, vagy sem, össze szoktam hívni a tanársegédeket, és azt mondom nekik: „Ez a fiatalember veletek fog dolgozni. Nektek kell eldönteni, hogy alkalmas-e az ügyeleti munka ellátására. Vizsgáztassátok le elméletben és gyakorlatban. Tegyetek fel neki három-három kérdést, és ha megfelel, áldásom rá, hogy ügyeljen.” Amikor vizitelek, a legfiatalabb kollégának fejből – nem a lázlapból! – be kell számolnia az osztály összes betegéről. Ha elakad, az osztályvezető kisegíti. Az ugyanis a legalapvetőbb, hogy az osztályon fekvő betegek kórtörténetét pontosan ismerje minden kolléga, aki az osztályon dolgozik. Saját magamtól is megkövetelem ezt: reggel hét órakor már pontosan tudom, hogy mi történt éjszaka a házban. Ha súlyos betegünk van, naponta többször ránézek, figyelemmel követem az állapotát. Háromnegyed nyolckor a referálón kívülről elmondom a beteg vérképét... Ugyanezt a hozzáállást várom el a szakdolgozóktól is. Hadd érzékeltessem egy példával, hogy mire gondolok. Tegnap a műtétemnél a főműtősnő – több mint húsz éve dolgozunk együtt – asszisztált nekem. Az operáció alatt egyetlen szakmai instrukciót sem hangzott el. A kolléganő kérés nélkül tette a kezembe sorban a műszereket, mindig pontosan azt és olyan méretűt, amire szükségem volt. Még véletlenül sem hibázott. Ezt jelenti nálam a felkészültség és a munkafegyelem. – Ön 1998-ban vette át a klinika irányítását Kovács László professzortól. Milyen változtatásokat vezetett be a megújulás jegyében? PORTRÉ El kellett döntenem, hogy a fokozatosság elve szerint, vagy sokkterápiával hajtom végre a klinika átalakítását. Rögtön a kinevezésem napján, július elsején összehívtam a teljes gárdát, és tartottam egy referálót. 172 pontban foglaltam össze, hogy mától kezdve milyen változtatások lépnek életbe. Elmondtam azt is, jól jegyezze meg mindenki az elhangzottakat, mert semmit sem óhajtok megismételni. – Bevált a sokkterápia? Olyannyira, hogy néhány hónap elteltével rájöttem: októberben már nem tudtam volna véghezvinni azt, amit júliusban megvalósítottam. Két év alatt a kilenc gyógyító osztály vezetője közül hetet leváltottam – azóta úgy mennek a dolgok, ahogy azt elterveztem. – Nem is akárhogy, ha tekintetbe vesszük, hogy gyakorlatilag a klinika szinte minden területe megújult. Korszerűsítésre került az ambulancia, az ultrahang, a CTG laboratórium, a sterilizáló egység, a szülőszobai részleg. Új műtő épült a császármetszések céljára, exkluzív kórtermek kerültek kialakításra, megszépültek a nővérszobák, a tanterem, a klinika parkolója. Korszerű eszközöket szereztünk be mind a műtőt, mind az újszülött ellátást illetően. – Hogyan alakul a klinikán a szülések trendje? Amikor 1975-ben idekerültem, évente 3500 szülés zajlott a klinikán, további 800 a kórházban. Ma, a kórház klinikához történt integrálása után összesen 2400 szülés történik Szegeden. A szülések számának csökkenése egybeesik azzal a hazánkban megfigyelhető tendenciával, amely szerint egyre kevesebb a gyermekvállalás, illetve egyre inkább kitolódik az első szülés időpontja. A szakmánkra nézve ez azzal jár, hogy egész más stratégia szerint kell ellátni – természetesen a szigorú szakmai szabályok betartása mellett – egy harminc év feletti asszonyt, mint egy huszonéves fiatalt. Mindebből következően igen intenzív a lombikbébi programunk, egyre többen keresik fel a vezetésemmel működő Kaáli Intézetet, ahol a magas színvonalú lombikbébi kezelések végzése mellett szakmai továbbképzéseket is tartunk, tudományos kutatásokat végzünk. – Milyen irányba fejlődött a nőgyógyászati profiljuk? Komoly fejlődést értünk el a kiterjesztett onkológiai műtétek terén. Vezetésem előtt egyáltalán nem végeztünk ilyen típusú műtéteket, ezért – körülbelül tíz évvel ezelőtt – felkértem az egyik tehetséges kollégámat, hogy tanulja ki ezt a bonyolult műtéti technikát. Másfél évi továbbképzését követően beindultak klinikánkon a kiterjesztett onkológiai műtétek. Ma a dél-alföldi régió nőgyógyászati onkológiai centrumaként mi végezzük a legtöbb ilyen típusú operációt az országban. Hasonlóan gyors iramú fejlődést értünk el a laparoszkópos műtéti technika alkalmazásában. Egy év leforgása alatt tizennyolcan tanultuk ki Münchenben a laparoszkópiát. A méhen kívüli terhességet ma kizárólag ezzel a műtéti technikával oldjuk meg, és nagy számban alkalmazzuk ezt az eljárást a daganatsebészetben is. Mint a legmagasabb progresszivitási szintű ellátóhely – fogadjuk a dél-alföldi régió összes súlyos esetét. – A progresszív betegellátás költségei vélhetően igen magasak. Belefér ez a tevékenység a teljesítményvolumenkorlát (TVK) kereteibe? Azt, hogy beleférünk a TVK-ba, szigorú költséggazdálkodással érjük el. Egy klinika vezetőjének illik jártasnak lennie a közgazdaságtanban is. Jómagam negyvenhat éves fejjel iratkoztam be a József Attila Tudományegyetem Államés Jogtudományi karára. Egészségügyi közgazdasági és menedzser szakokleveles orvosként láttam neki a klinika irányításának. – A közgazdasági ismereteknek bizonyára nagy hasznát veszi a Klinikai Központ elnökeként is. Háromezer-nyolcszáz dolgozó munkáltatójaként valóban nem hátrány a közgazdasági jártasság. Ami a klinikai központ irányítását illeti: adott esetben adekvát kérdéseket tudok feltenni egy gazdasági szakembernek. Ha azt mondom, hogy négyórás vizsgát tettem könyvelési ismeretekből, nyilván érteni fogja, mire gondolok. Zökkenőmentesen sikerült lebonyolítani az egészségügyi integrációt, amelynek során a kórház-rendelőintézet a Klinikai Központhoz kapcsolódott. Jelenleg zajlik egy 14,5 milliárdos uniós pályázat, ami magában foglalja egy új, 265 ágyas klinikai épület kivitelezését, egy 410 ágyas klinika komplex átalakítását. Ezen túlmenően 4 milliárd forintot meghaladó értékű orvosi műszert és eszközt szereztünk be. – A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezetése mellett a Klinikai Központ egyidejű irányítása komoly kihívás lehet. Miért érzett késztetést arra, hogy megpályázza az elnöki posztot? Nem volt ilyen irányú indíttatásom. 2007-ben az egyetem rektora összehívta a tanszékvezetőket, és szavazásra bocsátotta a Klinikai Központ elnöki tisztségének személyét. 22:2 arányban rám szavaztak, elvállaltam. Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy mit jelent a központ egészségbiztosítási, gazdasági, stratégiai szempontból történő irányítása. Azóta megtudtam... – Nyilván rengeteg pluszfeladatot. Nem sok időt tölthet otthon... Kötetlen a munkaidőm. Reggel fél hétkor kezdek, és este háromnegyed nyolckor már hazaérek. Ennek is megvan az előnye: amikor megérkezem, üres a parkoló, oda állok, ahova akarok, este pedig bőven van hely, hogy megforduljak az autóval. – Mindeközben irányítja a WHO klinikai kutatóközpontját is. Az Egészségügyi Világszervezettel folytatott együttműködésünk több mint három évtizedre tekint vissza. Ennek jelentőségét abban látom, hogy – túl azon, hogy ilyen jellegű WHO kutatóhely a miénkén kívül nincs több az országban – kutatásainkkal jelen tudunk lenni a nemzetközi tudományos élet vérkeringésében, ott vagyunk a fő áramlatban. – A szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyben európai szintű akkreditált oktatóhely is. Ha jól tudom, Ön korábban tagja volt az Európai Akkreditációs Bizottságnak. Milyen feladatokkal járt ez a megbizatás? Végiglátogattuk az európai klinikákat, és a látottak alapján eldöntöttük, hogy az adott intézmény alkalmas-e európai szintű akkreditált ellátóhelynek. Kemény helyzeteket éltünk IME XIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2014. ÁPRILIS 61 PORTRÉ meg, amikor közölnünk kellett – mert erre is volt példa –, hogy egy adott intézmény nem felel meg az elvárásoknak. Három éven át végeztem ezt a munkát, de sokat kivett belőlem. Hasonlóképpen fárasztó volt az Európai Nőorvos Társaság vezetőségi tagjaként háromhavonta Brüsszelbe utazni, és hétvégi tárgyalásokat folytatni az európai nőgyógyászok közös szakorvosképzéséről, az egyes rész-szakmák oktatási tendenciáiról, irányvonalairól. Városnézésre egyszer sem jutott időm... Amikor letelt a hároméves mandátumom, megkérdezték, milyen vezető tisztséget kívánok betölteni. Nem vállaltam további megbízatást, mert az itthoni feladataimra akartam koncentrálni. Így jutott időm többek között „A szülészet-nőgyógyászat egyetemi tankönyve” megszerkesztésére, amelyet idén adtunk ki másodjára, tekintettel arra, hogy az első kiadás fél év alatt elfogyott. – Ön nem csak az európai, hanem a Magyar Nőorvos Társaság tagja, egyszersmind elnöke is volt korábban. Milyen tapasztalatokra tett szert ez idő alatt? Elnökké választásomkor közöltem az egybegyűltekkel, hogy a Magyar Nőorvos Társaság vezetőségi tagjának lenni erkölcsi megbecsülést jelent. Kemény menet volt, nem mindenki lelkesedett egyformán a változtatásokért, de megérte. – Harmincadik, jubileumi nagygyűlésére készül a Magyar Nőorvos Társaság. Mit vár a kongresszustól? Igen nagy megtiszteltetés, amikor egy klinika elnyeri egy olyan kongresszus szervezésének jogát, amely a szakma legnagyobb hazai seregszemléje, ráadásul csak négyévente kerül megrendezésre. Biztos vagyok abban, hogy Bódis József professzor úr a lehető legmagasabb színvonalú programot fogja letenni az asztalra. Ahogyan erre törekedtünk mi is 2006-ban, amikor Szegeden zajlott nyolcszáz résztvevővel a nagygyűlés. – A beszélgetésünk alatt kirajzolódott életmű annyira gazdag és teljes, hogy nem tudom, kimaradt-e a sorból bármi, amit egy orvos elérhet a pályáján. Jövőre nyugdíjba vonulok, ami azt jelenti, hogy a jog szerint le kell tennem a vezető funkciókat. Azt remélem, így talán több időm jut majd a betegekre, mert mindig is benne akartam lenni a hétköznapokban. De egyelőre nem foglalkozom ezzel. Mindig akkor kell átmenni a hídon, amikor odaérünk. Boromisza Piroska NÉVJEGY Dr. Pál Attila tanszékvezető egyetemi tanár Tanulmányok: Orvosi diploma (1975), szülészet-nőgyógyászat szakvizsga (1979), ultrahang diagnosztika a klinikumban (1985), egészségügyi közgazdasági és menedzser szakokleveles orvos (1998) Tudományos fokozat: az orvostudomány kandidátusa (1987), Doctor of Philosophy (Ph.D.) fokozat (1994), habilitáció (1994) Beosztások: SZOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika klinikai orvos (1975-1981), tanársegéd (1981-1989), adjunktus (1989-1995), docens (1995-1999), SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika tanszékvezető egyetemi tanár (1999-), SZTE ÁOK Asszisztált Reprodukciós Központ igazgató (1999-), WHO Kutató Központ igazgató (2003-), Tanári Testület igazgató (2003-), SZTE Klinikai Központ elnök (2007-). Szakmapolitikai és társadalmi tevékenység: SZTE Családorvostan Munkacsoportjának tagja (1992-1999), Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium tagja (2000-), SZTE ÁOK Kari Tanács tagja (2000-), Csongrád Megyei szülész-nőgyógyász szakfőorvos (2000-2008), SZTE ÁOK Stratégiai Bizottságának tagja (2003-), országos Méhnyakrákszűrési Munkacsoport tagja (2003-), SZTE ÁOK Gazdasági Bizottság tagja (2003-), SZTE ÁOK Oktatási és Kreditbizottság tagja (2003-), Tanári Testület elnöke (2007-), Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke (2007-), DARET elnöke (2007-), Egon and Ann Diczfalusy Alapítvány elnöke (2007-), European Board and College of Obstetrics and Gynaecology vezetőségi tag (2007-) 62 IME XIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2014. ÁPRILIS Hazai és külföldi tudományos társasági tagságok: European Association of Gynecology and Obstetrics, International Society of Ultrasound in Obstetrics and Gynecology, International Society of Gynecological Endokrinology, American Istitute of Ultrasound in Medicine, Magyar Családbarát Társaság, Magyar SzülészetiNő gyóyászati Ultrahang Társaság, EURAIL (Europe Against Immature Lung), Magyar Perinatológiai Társaság, Magyar Nőorvos Társaság Délmagyarországi Szekciójának elnöke, Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Endokrinológiai Társaság elnöke, Magyar Nőorvos Társaság elnöke, European Board and College of Obstetrics and Gynaecology vezetőségi tagja, Magyar Reproduktív Immunológiai Társaság tagja Szerkesztőbizottsági tagságok: Magyar Nőorvosok Lapja főszerkesztő, Magyar Nőorvosok Lapja felelős kiadója (2008), Magyar Családbarát Társaság lapjának szaktanácsadója, European Journal of Obstetrics & Gynecology and Reproductive Biology lektora, Acta Biologica Szegediensis szerkesztőségi tagja, Gynaecologia et Perinatologia szerkesztőbizottsági tagja, European Clinics in Obstetrics and Gynaecology szerkesztőbizottsági tagja Kitüntetések: Szontágh Ferenc emlékérem (2004), Román Nőorvos Társaság tiszteletbeli tagja (2004), Virginia Apgar díj (2005), Magyar Nőorvos Társaság 2004. évi nívódíja (2005), Vasile Goldis Egyetem rektora által adományozott Kiválósági Diploma (2006), Büky-Kiszely Emlékérem (2012) Tudományos kutatómunka: 204 folyóiratcikk, 17 könyvrészlet, 649 tudományos előadás, impakt faktor: 133,37, idézhető abs. IF.: 55,927, idézettség: 255
