IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Csípőprotézis és mozaikplasztika beavatkozások eredményessége Magyarországon

  • Cikk címe: Csípőprotézis és mozaikplasztika beavatkozások eredményessége Magyarországon
  • Szerzők: Dr. Dózsa Csaba, Pollner Péter, Páll Nóra , Kováts Tamás , Dr. Kövi Rita
  • Intézmények: Miskolci Egyetem, Med-Econ Humán Szolgáltató Kft., MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport, Ideas & Solutions Kft., GYEMSZI-IRF, ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék
  • Évfolyam: XIII. évfolyam
  • Lapszám: 2014. / Különszám
  • Hónap: Különszám
  • Oldal: 43-46
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
  • Alrovat: TECHNOLÓGIAÉRTÉKELÉS
  • Különszám: XIII./Egészség-gazdaságtani különszám

Absztrakt:

A hazai egészségpolitika egyik legnagyobb kihívása napjainkban, hogy milyen módon szervezhető meg úgy az ellátás, hogy az egyrészről megfeleljen a páciensek igényeinek, másrészről pedig ne lépje túl a rendelkezésre álló forrásokat, kapacitást. Tanulmányunk a csípő műtétek és a térd mozaikplasztika beavatkozások statisztikai adatokon alapuló elemzésével vizsgálja meg, hogy egy olyan területen, ahol a hozzáférés bizonyítottan szűkös, hogyan alakul az ellátás regionális szervezettsége és eredményessége. Az átlagos kezelési idők és a visszatérések számának intézményi szintű összehasonlításával előállt eredmények pedig további kérdéseket vetnek fel: pl. mi állhat az eredményes intézmények működésének hátterében és ez alkalmazható-e más kórházak esetében is?

Angol absztrakt:

One of the biggest challenges in Hungarian health care policy is finding a way for optimal healthcare organization where patientsʼ needs are met and the available resources are not exceeded in the same time. Our study examines health care effectiveness and regional organization on the field of hip replacement and knee mosaicplasty by statistical data analysis. The results deriving from average treatment time and patient readmissions raise newer questions for the future: e.g. which factors may lead a hospital to successful functioning and is it applicable to another institute as well?

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Kósa József
Tartalom IME Szerkesztőség
A prosztatarák diagnózisa és gyógyszeres kezelése Dr. Géczi Lajos
Klinikai vizsgálatok néhány egészségügyi és nemzetgazdasági sajátossága Dr. Tóth E. Béla, Dr. Bodrogi József
Sok-e vagy kevés Magyarországon a kórházi ágy? A hazai aktív fekvőbeteg szakellátás kapacitásainak és teljesítmény mutatóinak elemzése nemzetközi kitekintésben Dr. Dózsa Csaba, Palaticz Edina, László Teodóra
Együtt a betegek, ellátottak és gyermekek jogaiért Pálinkás Ágnes
Az eltorzított magyar ár- és bérszínvonal hatása az egészségügyben érintett szereplők viselkedésére és helyzetértékelésére Prof. Dr. Mihályi Péter
Az aktív fekvőbeteg-szakellátás hatékonysága és mérési lehetőségei Dr. Endrei Dóra, Prof. Dr. Boncz Imre, Csákvári Tímea, Dr. Turcsányi Katalin, Dr. Ágoston István
Tapasztalatok a magyar háziorvosi indikátorrendszerrel kapcsolatban Csieklinszki Zsanett
Az egészségügyi támogatások területi egyenlőtlenségei Észak-Alföldön Hangodi Krisztina
Megkezdődött a felsőoktatási felvételi eljárás: február 15-ig lehet jelentkezni a szeptemberben induló képzésekre IME Szerkesztőség
Csípőprotézis és mozaikplasztika beavatkozások eredményessége Magyarországon Dr. Dózsa Csaba, Pollner Péter, Páll Nóra , Kováts Tamás , Dr. Kövi Rita
Európai együttműködés és magyar részvétel az egészségügyi technológia-értékelés terén Szerencsés Viktória
A nemzetközi elvárásoknak akarunk megfelelni - Interjú Dr. Vokó Zoltánnal Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Dózsa Csaba Intézmény: Miskolci Egyetem, Med-Econ Humán Szolgáltató Kft.
Szerző: Pollner Péter Intézmény: MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport
Szerző: Páll Nóra Intézmény: Ideas & Solutions Kft.
Szerző: Kováts Tamás Intézmény: GYEMSZI-IRF
Szerző: Dr. Kövi Rita Intézmény: ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

[1] Országos Egészségbiztosítási Pénztár: Várólisták lekérdezése, [Online] [Hivatkozva: 2014. 11 25.] https://varolista.oep.hu/varolista_pub/.
[2] Mihalicza Péter, Dr. Belicza Éva, Elek Péter et al.: Az egészségügyi reformok hatása az ellátás eredményességére, megfelelőségére, időszerűségére és a hozzáférésre, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2012. 3: 13-20.o.
[3] Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet: Az egészségügyi rendszerek teljesítményének mérése, [Online] [Hivatkozva: 2014. 11. 25.] http://www.eski.hu/new3/politika/zip_doc_2009/Nemzetkozi%20indikatorok.pdf.
[4] OECD: Health at a Glance 2013, [Online] 2013. [Hivatkozva: 2014. 12 31.] http://www.oecd.org/els/health-systems/Health-at-a-Glance-2013.pdf.
[5] Dr. Kordás Géza: Oszteokondrális graftok primer stabilitása mozaikplasztika után, [Online] 2007. [Hivatkozva: 2014. 11 25.] http://phd.semmelweis.hu/mwp/phd_live/vedes/export/kordasgeza.m.pdf.

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN TECHNOLÓGIAÉRTÉKELÉS Csípőprotézis és mozaikplasztika beavatkozások eredményessége Magyarországon Páll Nóra1, Kováts Tamás2, Dr. Kövi Rita3, Dr. Dózsa Csaba4, Pollner Péter5 1 ELTE-TTK, Regionális Tudásközpont, 2 GYEMSZI-IRF, 3 ELTE Társadalomtudományi Kar, 4 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, 5 MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport A hazai egészségpolitika egyik legnagyobb kihívása napjainkban, hogy milyen módon szervezhető meg úgy az ellátás, hogy az egyrészről megfeleljen a páciensek igényeinek, másrészről pedig ne lépje túl a rendelkezésre álló forrásokat, kapacitást. Tanulmányunk a csípő műtétek és a térd mozaikplasztika beavatkozások statisztikai adatokon alapuló elemzésével vizsgálja meg, hogy egy olyan területen, ahol a hozzáférés bizonyítottan szűkös, hogyan alakul az ellátás regionális szervezettsége és eredményessége. Az átlagos kezelési idők és a visszatérések számának intézményi szintű összehasonlításával előállt eredmények pedig további kérdéseket vetnek fel: pl. mi állhat az eredményes intézmények működésének hátterében és ez alkalmazható-e más kórházak esetében is? One of the biggest challenges in Hungarian health care policy is finding a way for optimal healthcare organization where patientsʼ needs are met and the available resources are not exceeded in the same time. Our study examines health care effectiveness and regional organization on the field of hip replacement and knee mosaicplasty by statistical data analysis. The results deriving from average treatment time and patient readmissions raise newer questions for the future: e.g. which factors may lead a hospital to successful functioning and is it applicable to another institute as well? 1. táblázat Várólisták hossza OEP adatok alapján [1] Egy ellátás eredményessége alatt érthetjük például az elért egészségnyereség mértékét [2], vagy az elérni kívánt kimenetelek megvalósulási mértékét [3]. Az eredményesség számszerűsíthető pl. a túlélés arányával, a kórházi újrafelvételek számával, vagy a kórházi halálozás arányával [4]. Vizsgálatunk célja tehát, hogy egészségügyi ellátási adatok retrospektív elemzésével megmutassuk a csípőműtétek és térd mozaikplasztika beavatkozások eredményességét és az egyes intézmények/régiók közti különbséget. Az elvégzett elemzéssel visszajelzés kapható olyan, eddig feltáratlan összefüggésekről, amelyek iránymutatást nyújthatnak a jövőbeli egészségpolitikai intézkedésekhez PROBLÉMAFELVETÉS MÓDSZERTAN A mozgásszervi műtéteket a hosszú várólistákkal szokták együtt emlegetni a médiában. Az OEP honlapjáról nyilvánosan elérhető várólista adatok számszerűen is mutatják ezeknek a sajtóközleményeknek az alapját [1]. Az 1. táblázat alapján jól látható, hogy például a csípőműtétek esetén nem ritka a 1.5, akár 2 éves várakozási idő sem. A várólista hossza tehát egyfajta bemeneti indikátorként szolgál az ellátáshoz való hozzáférés megítélésére. Cikkünk azonban egy másik szemszögből, sokkal inkább a kimenet oldaláról próbálja megközelíteni a kérdést: mi történik, ha a betegnél elvégzik a beavatkozást és ténylegesen sor kerül az ellátásra? Hogyan mérhető az ellátás eredményessége? Milyen különbség tapasztalható az egyes intézmények között e tekintetben? A vizsgálat típusa egy retrospektív, idősoros adatelemzés járó-, és fekvőbeteg ellátási adatokon. Mindez nagymértékben meghatározza, hogy egyáltalán milyen módon számszerűsíthetjük az eredményességet, hiszen a felhasználható adatkör jellege, a dimenziók száma és típusa előre adott és jellemzően finanszírozói szemszögből világítja meg a kérdést. A vizsgált időintervallum 10 évet ölel fel, 20042013 között. A csípőműtéten, illetve mozaikplasztikán átesett betegpopulációt OENO kód alapú szűréssel határoztuk meg: • 5815* – csípőprotézissel kapcsolatos eljárások (a csillag arra utal, hogy az utolsó számjegy többféle lehet) • 58057, 5814R – mozaikplasztikára vonatkozó kódok IME XIII. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KÜLÖNSZÁM 2014. DECEMBER 43 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN TECHNOLÓGIAÉRTÉKELÉS Azaz minden olyan beteg, akinél 2004. és 2013. között bármikor előfordult ezen OENO kódok közül legalább egy, bekerült a vizsgálati populációba. Az elérhető információk alapján (intézmény neve, ellátás időpontja és hossza) a kezelési időt és a visszatérések számát alkalmaztuk eredményességet mérő indikátorként. Elemzésünk első felében leíró statisztikákkal jellemezzük a vizsgált populáció demográfiai jellegzetességeit (korfa, regionális eloszlás), majd intézményi bontásban mutatjuk be a választott indikátorok időbeli alakulását. A második részben a rendelkezésünkre álló adatokból levezethető eredményességi indikátorokat mutatjuk be. A hosszú várólisták miatt felmerülhet a kérdés, hogy országon belül milyen messze utazik el egy beteg annak érdekében, hogy ellátásban részesüljön. Ennek meghatározásához ismert a betegek regionális eloszlása lakhely, valamint ellátás szempontjából. A két adatot összevetve felvázolható egy olyan térkép, amely bemutatja a betegek mozgását lakhely és ellátó kórház között (ld. 3-4. ábra). LEÍRÓ STATISZTIKÁK Az 1-2. ábra szemlélteti a két betegpopuláció koreloszlását. A két ábra érdekessége, hogy szinte tükörképei egymásnak. A csípő műtétek esetén (ld. 1. ábra) a nők dominanciája jellemző és a beavatkozásokat tipikusan 50 év felett végzik. A csípőműtétek betegpopulációja 10 év alatt 77 511 főt jelent. Ezzel szemben a mozaikplasztikánál megfigyelhető korfa sokkal inkább a férfiak felé tolódik el és jellemzően a 20 és 39 év közötti korosztályokban végzik ezt a típusú beavatkozást (ld. 2. ábra). Az eltérés klinikai oka, hogy a műtéti technikából fakadóan a 45 év felettieket csak kivételes esetben műtik ezzel az eljárással, mivel a kor előrehaladtával egyre kevésbé képes beépülni az átültetett porcszövet [5]. A betegpopuláció itt 10 év alatt 946 fő. 3. ábra Lakhely és az ellátás igénybevételéből kirajzolódó betegutak csípő műtéteknél. Az irányultságot csak a domináns mozgásoknál jelöltük. 4. ábra Lakhely és az ellátás igénybevételéből kirajzolódó betegutak mozaikplasztikánál. Az irányultságot csak a domináns mozgásoknál jelöltük. 1. ábra Koreloszlás nemek szerint csípő műtétekre 2. ábra Koreloszlás nemek szerint mozaikplasztikára 44 Az ábrákon tehát a beteg lakhelye és az ellátott intézmény közötti kapcsolatot látjuk, a nyilak pedig a lakhely felől (megye) az igénybevett ellátás helye felé (megye) mutatnak. A vonalak vastagsága a betegszámmal arányos. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy csípő műtétek esetén a betegek 70%-a megyehatáron belül marad és a maradék 30% is nagy valószínűséggel régión belül veszi igénybe az ellátást. Az arányok hasonlóak a mozaik típusú beavatkozásoknál is: az esetek 58%-ában a beteg megyén belül veszi igénybe az ellátást. Az elvándorlások két centruma pedig Fejér megye és Budapest. A betegszám intézményi szintű aggregálásával megállapítható, hogy melyik kórház kezeli a legtöbb beteget adott ellátástípusban a vizsgált időszak alatt. A 2. táblázat az első 5, leggyakoribb intézményt mutatja be. A táblázat alapján jól látható, hogy mindkét beavatkozás esetén a Fővárosi Uzsoki Utcai Kórház látja el a legtöbb beteget. A csillaggal IME XIII. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KÜLÖNSZÁM 2014. DECEMBER EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN TECHNOLÓGIAÉRTÉKELÉS 2. táblázat Az 5 legtöbb beteget ellátó intézmény csípő műtétek és mozaikplasztika esetében. A csillaggal jelölt értékek teljes időszakra arányosított betegszámot jelölnek, mivel ezekben az intézményekben bizonyos ideig nem végeztek adott beavatkozást. jelölt betegszámoknál figyelembe vettük azt a torzító tényezőt, hogy nem mindegyik intézmény kezelte a betegeket a teljes időszak alatt. Ezt az eltérést standardizálással korrigáltuk, így 10 évre vetített betegszámokat láthatunk minden intézmény esetében. EREDMÉNYESSÉG INDIKÁTORAI Átlagos kezelési idő intézményi szinten Az 5-6. ábra az átlagos kezelési időben tapasztalható változásokat mutatja be intézményi szinten. A legrövidebb kezelési idő az egyben legtöbb beteget is kezelő intézménynél, a Fővárosi Uzsoki Utcai Kórháznál figyelhető meg. Ez átlagosan 6 napot jelent és nincs jelentős ingadozás az adatsorban, tehát ezt a szintet stabilan tudja nyújtani a kórház. A Semmelweis Egyetem kb. 75%-át látja el az Uzsoki Kórház által kezelt betegszámnak, ugyanakkor az itt megfigyelt kezelési idő kezdetben átlagosan 18 nap, amely 2013ra 12-re javul. Az Állami Egészségügyi Központ 2007-ben kezdett el csípő műtéteket végezni, ezt követően az átlagos kezelési idő itt is 12 nap. A Pécsi Tudományegyetemen és a Bács-Kiskun Megyei Kórházban pedig 2013-ra átlagosan 10 nap a csípő műtétek kezelési ideje. A mozaik típusú beavatkozások átlagos kezelési idejét tekintve szintén az Uzsoki Utcai Kórház bizonyul a legjobbnak évi átlagos 3 nappal. Betegszám tekintetében bár Székesfehérvár áll a 2. helyen, a kezelési idő mégis itt is jelentősen magasabb az Uzsoki Kórházhoz képest: 2006-ban 10 nap, ami 2013-ra 6 napra csökken. Az ajkai Magyar Imre Kórház 5 éven keresztül nem végez ilyen típusú beavatkozásokat, ugyanakkor 2011-től kezelési ideje javuló tendenciát mutat. Összességében az Uzsoki Utcai Kórház rövid kezelési idejének hátterében több tényező is állhat: 1) jó szakmai és műszaki felszereltség, 2) „jobb beteganyag”, 3) a magas betegforgalom miatt minden ágyra szükség van, így bizonyos idő elteltével áthelyezik másik osztályra a beteget. Visszatérések száma Visszatérés alatt értjük azt, ha a beteget ugyanazzal a problémával (jelen esetben csípőprotézis beültetése, vagy mozaikplasztika) újra kezelték adott időn belül. Csípő műtéteknél a populáció 20%-a (kb. 15 000 beteg) tért vissza átlagosan 2 éven belül legalább 1, maximum 3 alkalommal. Mozaik típusú beavatkozásnál pedig a teljes betegpopuláció csupán 2%-a (19 beteg) tér vissza maximum 1 alkalommal. Az átlagos visszatérési idő ez esetben is 2 év. ÖSSZEGZÉS 5. ábra Átlagos kezelési idő intézményi szinten csípő műtétekre 6. ábra Átlagos kezelési idő intézményi szinten mozaikplasztikára Az ellátási adatok elemzéséből jól kirajzolódnak az alábbi következtetések: • A betegek 60-70%-a megyehatáron belül veszi igénybe az ellátást, ami arra enged következtetni, hogy ebben az ellátás típusban a betegútszervezés megfelelő. • A kezelési idő a vizsgált időszak alatt csökkenő tendenciát mutat, amely hátterében állhat a technológiai fejlődés. Az egyes intézmények között kialakuló teljesítmény-sorrend (pl. Uzsoki Utcai Kórház dominanciája mindkét ellátásnál) hátterében álló tényezők ebből az elemzésből nem deríthetők ki egyértelműen. • A visszatérések száma mozaik műtéteknél elenyésző, a csípő műtéteknél 20%. • Ez alapján tehát felmerül a kérdés, hogy elképzelhető-e olyan kapacitásátszervezés, amely lehetővé tenné a várólisták rövidítését – ezáltal javítva a hozzáférést? IME XIII. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KÜLÖNSZÁM 2014. DECEMBER 45 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN TECHNOLÓGIAÉRTÉKELÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Jelen kutatást az OTKA K105447 pályázat és a futurICT.hu nevű, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 azonosítószámú projekt támogatta az Európai Unió és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása mellett. IRODALOMJEGYZÉK [1] Országos Egészségbiztosítási Pénztár: Várólisták lekérdezése, [Online] [Hivatkozva: 2014. 11 25.] https://varolista.oep.hu/varolista_pub/. [2] Mihalicza Péter, Dr. Belicza Éva, Elek Péter et al.: Az egészségügyi reformok hatása az ellátás eredményességére, megfelelőségére, időszerűségére és a hozzáférésre, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2012. 3: 13-20.o. [3] Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet: Az egészségügyi rendszerek teljesítményének mérése, [Online] [Hivatkozva: 2014. 11. 25.] http://www.eski.hu/new3/politika/zip_doc_2009/Nemzetkozi%20indikatorok.pdf. [4] OECD: Health at a Glance 2013, [Online] 2013. [Hivatkozva: 2014. 12 31.] http://www.oecd.org/els/health-systems/Health-at-a-Glance-2013.pdf. [5] Dr. Kordás Géza: Oszteokondrális graftok primer stabilitása mozaikplasztika után, [Online] 2007. [Hivatkozva: 2014. 11 25.] http://phd.semmelweis.hu/mwp/phd_live/ vedes/export/kordasgeza.m.pdf. A SZERZŐK BEMUTATÁSA Páll Nóra 2013-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterszakán, egészség-gazdaságtan szakirányon. Jelenleg tudományos segédmunkatársként dolgozik az ELTETTK eScience Regionális Tudásközpontjában, fő kutatási területe a hálózatelemzési módszertan alkalmazása az egészségügyi menedzsmentben. órákat az ELTE-n. Dr. Kövi Rita a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elvégzése után gyermekgyógyász, majd radiológus szakvizsgát tett. A Budai Gyermekkórházban gyermekgyógyászként, később gyermekradiológusként dolgozott. 1990-től 2000-ig a Semmelweis egyetem I. számú Gyermekklinikáján volt gyermekradiológus. Számos tudományos közleménye jelent meg, és rendszeresen tartott előadásokat hazai és külföldi konferenciákon. A Telki Kórházban és a SE II. Gyermekklinikáján heti egy alkalommal gyermekradiológusként gyakorló orvosi tevékenységet folytatott. 2000-től 2010 közepéig az OEP–nél dolgozott szakmapolitikai és finanszírozási területen. 2011 szeptemberétől a GYEMSZI Ellátásszervezési és Finanszírozási Főigazgatóságán a finanszírozási főosztály vezetője volt egy évig. 2003-ban orvos-közgazdász oklevelet szerzett a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán, ahol később óraadóként oktatott. 2010 elejétől az ELTE-n oktat. Több szakmai szervezetnek tagja, a Medicina 2000 Járóbeteg és Poliklinikai Szövetség tiszteletbeli elnökségi tagja, a META elnökségi tagja, a Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtani Tanácsának a tagja. Pollner Péter 1995-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen fizikus szakon, majd ugyanitt 2001-ben szerzett PhD fokozatot. Posztdoktorként az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszéken dolgozott nemlineáris rendszerek és káosz-elmélet területén. Jelenleg az ELTE-MTA Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoportjában tudományos főmunkatársként hálózatkutatással foglalkozik. Kováts Tamás programozó-matematikus szakon végzett az ELTE Természettudományi Karán. Dolgozott az Országos Mentőszolgálatnál és az Országos Vérellátó Szolgálatnál, majd 2002-től a kezdetben MEDINFO-ban (jelenleg GYEMSZI). Érdeklődési területe az adatbányászat és a hálózatkutatás. 2010-től külsős előadóként tart Dr. Dózsa Csaba bemutatása a 23. oldalon olvasható. 46 IME XIII. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KÜLÖNSZÁM 2014. DECEMBER