Több mint egy évszázada tudjuk, hogy a D-vitaminhiány milyen tünetekhez és deformitásokhoz vezethet az emberi csontozatban, ám az csak az elmúlt egy-két évtizedben derült ki, hogy hányféle egyéb megbetegedés kockázatát is növeli. A D-vitamin-pótlás kedvező hatásairól és népegészségügyi jelentőségéről Dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem ÁOK I. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Belgyógyászat, Diabetes, Endokrin és Anyagcsere Tanácsának tagja és Anyagcsere Szakcsoportjának vezetője adott lapunknak tájékoztatást.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
PORTRÉ A D-vitamin-hiányról és megelőzésének jelentőségéről Dr. Lakatos Péter professzort kérdeztük Több mint egy évszázada tudjuk, hogy a D-vitaminhiány milyen tünetekhez és deformitásokhoz vezethet az emberi csontozatban, ám az csak az elmúlt egy-két évtizedben derült ki, hogy hányféle egyéb megbetegedés kockázatát is növeli. A D-vitamin-pótlás kedvező hatásairól és népegészségügyi jelentőségéről Dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem ÁOK I. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Belgyógyászat, Diabetes, Endokrin és Anyagcsere Tanácsának tagja és Anyagcsere Szakcsoportjának vezetője adott lapunknak tájékoztatást. – Jó ideje tudjuk már, hogy a D-vitamin-hiány milyen károsodást okozhat a csontrendszerben. Miért időszerű ma erről beszélni? Ezzel kapcsolatos tudásunk a XIX. század Angliájába vezet minket vissza, amikor is a napi tizennégy-tizenhat órán át dolgoztatott, napfényt gyakorlatilag sosem látó gyermekek csontrendszere ellágyult és jellegzetes görbületek alakultak ki a csontjaikban. Kiderült, hogy a szervezet a nap ultraibolya (UVB) sugárzásának hatására állítja elő a bőrben a D-vitamin előanyagát, majd ennek a májban és a vesében történő átalakulásából lesz a tényleges D-vitamin. Ebből egyenesen következik, hogy ha huzamos ideig nem éri természetes UV fény a bőrünket, akkor D-vitamin-hiányosak leszünk, ami előbb-utóbb az angolkórra jellegzetes csontlágyuláshoz és deformitásokhoz vezet. Ez komoly fájdalmat és az izomműködés gyengeségét is okozza. Nem véletlen, hogy a hidegháború alatt az Északi-tenger jege alatt állomásozó amerikai és szovjet atom-tengeralattjárók legénységének rendszeresen adagolták a D-vitamint. Ellenkező esetben fél év elteltével aligha jöttek volna ki onnan a saját lábukon... A civilizált életforma sok előnye mellett az egyik legnagyobb hátránya, hogy életünk döntő részét zárt térben töltjük, aminek következtében igen kevés természetes fény éri a bőrünket. Esetünkben mindehhez hozzáadódik, hogy – Magyarország égövi elhelyezkedése miatt – ősztől tavaszig, még ha ki is megyünk a szabadba, sem jut a szervezetünk UV fényhez. Akár órákig is napozhatnánk januárban, akkor sem képződne a bőrünkben megfelelő mennyiségű D-vitamin, ugyanis a Nap beesési szöge miatt az ultraibolya fény kiszűrődik a napsugarakból. Életmódunk, az éghajlati adottságok és egyéb tényezők összeadódása azt eredményezi, hogy a magyar lakosság 60-70 százaléka D-vitamin-hiányos, a hatvanöt éven felüli korcsoportban ez az arány pedig eléri a 90 százalékot. – Miért veszélyes időskorban a D-vitamin-hiány? Az idős emberek nem szívesen mozdulnak ki az otthonukból, ami több okra vezethető vissza. Vagy azért nem mennek ki az utcára, mert betegek, vagy azért, mert magányosak és félnek, hogy elesnek, ha nincs kibe kapaszkodni, vagy egész egyszerűen kényelmi okokból. A végeredmény ugyanaz: kialakul bennük a D-vitaminhiány, aminek következtében egyre nehezebben mozognak, fokozatosan legyengülnek és még kevésbé lesz kedvük, erejük ahhoz, hogy felöltözködjenek és kimenjenek sétálni. Ebből az ördögi körből már igen nehéz kilépni, ágynak esnek és úgy is maradnak: jön a tüdőgyulladás, vagy a felfekvés és meghalnak. – A csontok ásványianyag-tartalmának és szerkezetének „rendben tartásán” túl más szerepe is lehet a D-vitaminnak? Erről az elmúlt másfél évtized intenzív kutatásai alapján vannak ismereteink. Felkeltette a tudósok érdeklődését, hogy a D-vitamin olyan élőlények szervezetében is megtalálható, amelyeknek egyáltalán nincs csontja. Kiderült az is, hogy D-vitamint tartalmazó vegyületek több mint ötszázmillió éve vannak jelen a Földön, tehát már azokban az időkben is itt voltak, amikor nemhogy csont, de az élőlényeknek is csak igen primitív formái létezhettek. A kutatások kiderítették: ahogy a D-vitamin előanyaga ma is képes elnyelni az UV-fényt, úgy megtehette ezt évmilliókkal ezelőtt a tengeri egysejtűekben. Miért van ennek jelentősége? Mert az UVsugárzás károsítja a DNS-t, tehát azok az egysejtűek, amelyekben vélhetően volt D-vitamin, evolúciós előnyt élvezhettek. Hiszen a DNS az örökítő anyagunk, ami elengedhetetlen a továbbéléshez és a szaporodáshoz. Ha a DNS károsodik, mutáció fog benne létrejönni, ami megakadályozza a szaporodást, illetve életképtelen utód létrejöttét okozhatja. Tehát mindazon élőlények, amelyekben a D-vitamin fölfogja a folyamatos napsugárzásból eredő UV-fényt, védettek voltak, előnyhöz juthattak az evolúciós szelekció folyamán, és fejlődni tudtak. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a D-vitamin eredendő szerepe a DNS védelme volt. – Mit jelent ez a ma embere számára? Tekintettel arra, hogy a D-vitamin ennyire ősi molekula, és gyakorlatilag együtt fejlődött az élettel, rendkívül sok élettani folyamatban – sőt mondhatnánk, az összesben – szerepe van. Jelenlegi tudásunk szerint 25 ezer génünk közül legalább kétezer működésébe tud „beleszólni” a D-vitamin. Ez a szám a további kutatások függvényében növekedhet még, de azt már biztosan tudjuk, hogy a humán genom körülbelül tíz százalékában tölt be irányító szerepet a D-vitamin. A bonyolultabb szervezetekben olyan módon befolyásolhatja az élettani folyamatokat, hogy gátolja a sejtek korlátlan szaporodását, ugyanakkor serkenti a sejtdifferenciálódást. E két tényező együttesen mit jelent? Azt, hogy a D-vitaminnak daganatellenes hatása van. Klinikai vizsgálatok igazolták például, hogy a vastagbélrák kockázata 30-35 százalékkal nő a D-vitamin-hiányos populációban. Hasonló IME XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2015. MÁJUS 55 PORTRÉ adatok születtek a mellrák, az agy és a bőr bizonyos rosszindulatú daganataival kapcsolatosan is, sőt egyes nem daganatos bőrbetegségek, például a szarusejtek korlátlan szaporodásával járó pikkelysömör kapcsán is. Továbbmegyek: az idők során kimutatták, hogy a D-vitaminnak, mint velünk együtt fejlődő molekulának beleszólása van az immunfolyamatokba is. Immunmodulátor szerepe miatt bizonyos autoimmun betegségek – például a sclerosis multiplex – kockázata jelentősen fokozódik a D-vitamin-hiány hatására. Az immunrendszerben betöltött szerepével kapcsolatos továbbá, hogy bizonyos fertőzésekre fogékonyabbak lehetnek azok az emberek, akiknek a szervezetében nincs elegendő D-vitamin. Ezt először a tuberkulózis kapcsán írták le, de mára bebizonyosodott, hogy a D-vitamin ellátottság ténylegesen csökkenti az influenzás megbetegedések számát is. Azt is tudjuk már, hogy a hormonrendszer működésének szabályozásában, például bizonyos női hormonok produkciójában is szükség van a D-vitaminra. Azt is sejtjük – bár egyértelmű tudományos bizonyítékunk még nincs rá –, hogy a D-vitamin befolyásolhatja az inzulinérzékenység alakulását, így hiánya szerepet játszhat a cukorbetegség kialakulásában. Úgy néz ki, hogy az idegrendszer védelmében is közrejátszhat a D-vitamin: megfelelő ellátottság esetén lassulhatnak a demens folyamatok, tehát az időskori elbutulást is gátolhatja a D-vitamin. A szív-és érrendszer tekintetében még szükség van további vizsgálatokra, de valószínűsíthető, hogy D-vitamin-hiányos állapotban romolhat a szív teljesítménye és megemelkedhet a vérnyomás. – Azt szokták mondani, hogy ha egy molekula ennyi mindenre jó, akkor élhetünk a gyanúperrel, hogy semmire sem jó. Hiszen csodaszerek nincsenek... Az ilyesmit valóban érdemes gyanakodva figyelni. Ugyan élettani szinten sok mindennel kapcsolatban kimutatható a D-vitamin jótékony hatása, de nem biztos, hogy mindegyik klinikai és hétköznapi szinten is ilyen horderővel bír. Valószínűleg az elkövetkezendő évek vizsgálatai fogják eldönteni, hogy ezek közül mely hatásoknak tulajdoníthatunk jelentőséget, és melyeknek nem. Azonban meg kell jegyezni, hogy a sokféle hatás mégiscsak érthető, ha figyelembe vesszük, hogy ez az ősi molekula gyakorlatilag az evolúció kezdetével fogva beépült az élettani működésbe. Kimondhatjuk, hogy a daganatos, autoimmun és szívbetegek, a krónikus gyulladásos megbetegedésben és bizonyos idegrendszeri betegségben szenvedő emberek esetében különösen fontos, hogy ne legyenek D-vitamin-hiányosak. De még az egészségesre is igaz ez az állítás. Nyilvánvaló, hogy ha az évmilliók során kialakult élettani hatás egyszer csak megszűnik – márpedig a civilizált társadalmak többségében ez történt az utóbbi évszázadban –, az hiányozni fog, annak az egyénnek is, aki egészséges. – Mit tehetünk annak érdekében, hogy ez az állapot ne következzen be? Ősztől tavaszig pótolni kell a D-vitamint, ami szerencsére ma már a legkülönbözőbb kiszerelésekben – olaj, tabletta, kapszula formájában – olcsón, vény nélkül kapható. Szeptembertől májusig az egészségeseknek célszerű napi 56 IME XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2015. MÁJUS 2000 NE bevitele, de a D-vitamin-hiányosoknak ennél nagyobb dózisra van szükségük a feltöltöttség eléréséhez. – Számít-e, hogy növényi, vagy állati eredetű D-vitamint szedünk? A tudományos vélekedés ezzel kapcsolatban hosszú ideig nem talált különbséget az állati eredetű D3-vitamin (kolekalciferol) és a növényi eredetű D2 (ergokalciferol) között. Az utóbbi másfél évben megjelentek olyan tanulmányok, amelyek szerint a D3-vitamin alkalmasabb az emberi szervezet D-vitamin pótlására, de Észak-Amerikában ma is a D2 készítmények a népszerűbbek. – Említette, hogy nyáron fölösleges D-vitamint szedni, hiszen a napsütés UVB ereje elégséges a D-vitamin szintéziséhez. Ugyanakkor a bőrgyógyászok óva intenek a napozástól... A kettő között nincs ellentmondás. Valóban tarthatnánk a bőrrák kialakulásától, ha minden nap több órán át napoznánk az UV-sugárzásban. A D-vitamin szintézishez azonban bőven elegendő, ha rövidnadrágban, vagy szoknyában és ujjatlan trikóban, fedetlen fővel elsétálunk bevásárolni. A bevásárlás során a napfényes utcán oda-vissza megtett negyed-félóra alatt beszerezhetjük a napi D-vitamin szükségletünket. Sajnos a 40. szélességi fok fölött ez csak a nyári hónapokra nézve igaz, tehát szeptembertől májusig szedni kell a D-vitamint. Gondolhatnánk, mennyivel könnyebb a déli országoknak, ahol szinte mindig süt a nap. A legnagyobb D-vitamin-hiány mégis Szaúd-Arábiában és Iránban figyelhető meg. Miért? Mert ezen országok vallási kultúrája előírja, hogy a nők csak tetőtől talpig betakarva mehetnek ki az utcára, a csadorból csak a szemük látszódhat ki. Sajnos az emberi szemen keresztül nem működik a D-vitamin-szintézis, ezért az arab nők körében 95-98 százalékos a D-vitamin-hiány. – Van-e szakmai vita abban a tekintetben, hogy mekkora dózisban szükséges preventív céllal alkalmazni a D-vitamint? Ezzel kapcsolatban nincs vita. Tavaly tizenkét orvosszakmai szervezet együttműködésével megszületett a második magyar D-vitamin konszenzus, ami napi 2000 NE Dvitamin-adást javasol. Inkább annak megítélésében lehetnek nézetkülönbségek, hogy a vérben keringő D-vitaminnak mi a pontos normál tartománya, 20 vagy 30 ng/ml az alsó határ, de ez nüánsznyi különbség. – Vannak-e adatok arra nézve, hogy milyen egészségnyereség érhető el D-vitamin-szubsztitúcióval? Ha mindenkit feltöltenénk D-vitaminnal, 35 százalékkal csökkenne a vastagbéldaganatok száma, 15-20 százalékkal a mellrák előfordulása. Ha napi 1100 NE D-vitamint szednének az emberek, a teljes rák incidencia kb. 30 százalékkal mérséklődne. Az 1-es típusú cukorbetegség gyermekeknél közel 80 százalékkal csökkenne, ha nem lennének D-vitamin-hiányosak. 36 százalékkal lenne kevesebb a csípőtörés, és 90 százalékkal kisebb arányban fordulnának elő influenzás megbetegedések. – Mindennek nyilván komoly egészség-gazdaságtani vetülete is van. PORTRÉ Vannak olyan amerikai számítások, amelyek szerint a Dvitamin-hiány teljes felszámolása az átlagéletkor két-három éves növekedéséhez vezethet. Ennek megfelelően az Egyesült Államokban komoly hangsúlyt fektetnek a D-vitamin népszerűsítésére, és sok élelmiszert dúsítanak D-vitaminnal. A közgazdaságtani elemzések azt mutatják, hogy rendkívül költséghatékony dologról van szó, hiszen a D-vitamin olcsó, rendszeres szedése ugyanakkor radikális költségmegtakarítást eredményez. Kiszámolták, hogy az USAban 400 milliárd dollár megtakarítás érhető el a D-vitaminhiány felszámolásával. Minden dollár, amit D-vitaminra költenek, 20 dollár megtakarítást jelent. Az amerikai és skandináv számítások analógja alapján Magyarországon a teljes lakosság D-vitamin pótlása 15 milliárd forintba kerülne, ugyanakkor 250 milliárd forint megtakarítást eredményezne az államkassza számára. – Megszületett a szakmai konszenzus, rendelkezésünkre állnak a közgazdaságtani elemzések. Ezek alapján mit lép az egészségügyi kormányzat? Azt gondolom, hogy az egészségügyi kormányzatnak elsősorban a népszerűsítés lenne a feladata. Ahogy reklámkampányok hirdetik a dohányzás káros következményeit, úgy fel kellene hívni a lakosság figyelmét arra is, hogy mi- lyen betegségek származhatnak a D-vitamin-hiányból. E tekintetben tehát az állami egészségügynek alapvetően hírvivői szerepe van, nem pedig finanszírozói kötelezettsége. Nem értek egyet azzal a nézettel, amely szerint minden, ami az egészségünkkel kapcsolatos, ingyen kell, hogy járjon, főleg nem gondolom ezt az egészségmegőrzéssel kapcsolatban. Ahogy azért sem fizet a társadalombiztosítás, ha többet mozgunk, vagy nem eszünk zsíros ételeket, miért kellene, hogy kifizesse a napi D-vitamin adagunkat? Mint említettem, a D-vitamin igen olcsón hozzáférhető. Mindössze 600-1000 forintba kerül egy havi adag, azaz nem több mint 20-30 forintot kell rá naponta költenünk. Azt gondolom, hogy nincs olyan magyar család, amelyik ne engedhetné meg magának a D-vitamin szedését. Ha valakiben megvan a kellő egészségtudatosság, és szeretne hosszú ideig, jó életminőségben – azaz fertőzésektől mentesen, csökkent daganatkockázattal, jó szív- és érrendszeri és hormonális működéssel, kevésbé elbutulva és kisebb csonttörési kockázattal – élni, nagyon egyszerűen és olcsón megteheti. Ha nyáron minden nap sétál néhány percet a napfényben, ősztől tavaszig pedig rendszeresen beveszi a D-vitamint, komoly egészségnyereséget tudhat be magának. Boromisza Piroska NÉVJEGY Dr. Lakatos Péter 1981-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán, 1986ban belgyógyászat, 1996-ban izotópdiagnosztika, 2008-ban endokrinológia szakvizsgát tett. Kandidátusi értekezését 1994-ben, MTA doktori értekezését 2000-ben védte meg, ugyanebben az évben habilitált a Semmelweis Egyetemen. 1981-től a SE I. Belklinikán gyakornok, majd egyetemi tanársegéd, 1993-1995 között osztályvezető egyetemi tanársegéd volt. 1993-tól a SE I. Belklinika Klinikai Kutató laboratórium Űrlaboratóriumának vezetője. 1995-1999 között osztályvezető egyetemi adjunktus. 1997-től a SE I. Belklinika Pajzsmirigy Szak rendelésének, Izotópterápiás Osztályának, valamint Klinikai Kutató és Izotópdiagnosztikai Laboratóriumának vezetője. 1999-2005 között osztályvezető egyetemi docens, 2003-tól részlegvezető egyetemi docens, valamint a SE I. Belklinika Endokrin Munkacsoportjának vezetője. 2005-2011 között részlegvezető egyetemi tanár. 2006-2007 között a SE I. Belklinika igazgatóhelyettese. Kitüntetések: Madzsar Díj (biokémiai) (1980), Young Investigator's Award, XXI. European Symposium on Calcified Tissues, Jerusalem, Izrael (1989), National Institutes of Health Grant Award, USA (1992), NIH Fogarty International Center Grant Award, USA (1993), Sandoz Tudományos Díj (1994), ICCRH Award (1995), Széchenyi professzori ösztöndíj (1997), Henning díj (1998), Teva-Biogál díj (1998), Jendrassik díj (1998), Terry Fox Alapítvány díj (1998), Széchenyi Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Pályázat nyertese (2001), NKFP díj (2004), LAM díj (2005), Holló István díj (2011), Merit díj (2012), Pro Universitate Díj, Semmelweis Egyetem (2013). Társasági tagságok: a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság vezetőségi tagja, 1996-1999 között főtitkára, 1999-2005 között elnöke, 2005-től alelnöke; European Calcified Tissue Society (vezetőségi tag 1997-2008), Hungarian Aging Male Társaság (alelnök 2001-től), Magyar Belgyógyász Társaság, Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság (vezetőségi tag 2003-tól), Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság Pajzsmirigy Szekció, American Society for Bone and Mineral Research, Magyar Orvosi Nukleár medicinai Társaság, European Association of Nuclear Medicine Societies, Magyar Reumatológiai Egyesület, a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság vezetőségi tagja; ETT Mozgásszervi, Osteoporosis és Sporttudományi Bizottság; 2011-től az Egészségügyi Szakmai Kollégium Belgyógyászat, Diabetes, Endokrin és Anyagcsere Tanácsak tagja. Szakmai tevékenysége: A humán szérumban található csontreszorpciós aktivitás felfedezése. A pajzsmirigy hormonok citokineken keresztül kifejtett csontszöveti hatásának leírása elsőként. Az endothelin kalcium-anyagcserére kifejtett hatásának elsők közötti közlése. 2005-től Doktori iskola (PhD) programvezető. Tudományos közleményeinek száma összesen 365 (65 könyv vagy könyvrészlet), amelyből 143 angol nyelven jelent meg, összesített impakt faktor: 475.330. IME XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2015. MÁJUS 57
