Leggdinamikusabban és legjelentősebben a személyre szabott ápolás szemléletében, az ápolási funkciók meghatározásában és az ápolás tervezésében jelentkezik.
Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 98.§ 5. bekezdése követelményként rögzíti, hogy „az ápolási gondozási tevékenységről ápolási, gondozási dokumentációt kell vezetni, amely része az egészségügyi dokumentációnak” [2].
A rendszeres továbbképzések, és a gyakorlatban megszerzett tapasztalatok világossá tették az ápolási dokumentáció naprakész vezetésének szükségességét. Az ápolók ma már belátják alkalmazásának fontosságát, együttműködnek, és segítik a fejlesztést. Így olyan dokumentációk születnek, amit szívesen használnak.
Cikkemben bemutatom, milyen fontos lépései vannak minőségirányítási, egészségügyi menedzsmenti és a betegellátás szempontjából egy hatékony ápolási dokumentáció fejlesztésének. Véleményem szerint az ápolási dokumentáció nemcsak arra ad lehetőséget, hogy egyéni felelősséget vállaljunk az elvégzett ápolási folyamatért, hanem az ápoláskutatáshoz és ezáltal az ápolás tudomány fejlődéséhez is elengedhetetlen.
Angol absztrakt:
In the last few years, the most dynamic and significant development of nursing science has been observed within the field of individualized nursing, which involves nursing functions and nursing care planning. The Hungarian Law on Health (Act 154, year 1997) in the 5th Paragraph of the 98th Section establishes the follow ing as a requirement: „Nursing and caregiving shall be documented in nursing documentation, which constitutes a part of the healthcare documentation.” Regular trainings and practical experience have established the necessity of keeping the nursing documentation up-to-date, while nurses recognize its importance, they co-operate, and help its development. Consequently, they might prefer using the respective documentation.
In this article, I present the most important steps of developing a nursing documentation that is efficient from the point of view of quality management, health-care management, and patient care. In my opinion, nursing documentation not only enables us to take personal responsibility for the nursing process, but it is inevitable in nursing research and, as a result, it contributes to the evolution of nursing science.
[1] Vízvári L: Gyorsjelentés az ápolási dokumentáció bevezetéséről. ETInfo 2000. 3. évfolyam. 7-8. szám 4-5.o.
[2] 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről 98. §
[3] Potter PA, Perry AG: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapja, Medicina, Budapest, 1997, 134-195.o.
[4] Bártfainé Gelencsér T: Védőbeszéd az ápolási dokumentáció mellett, Egészségügyi Munka, 1990, 37. évfolyam. 12. szám. 327-343.o.
[5] Friedhelm Henke: Pflegeplanung. Hilfen zur praktischen Umsetzung, Kohlhammer, Stuttgart, 2000.
[6] Balázsné Szelei E: Minőségfejlesztési eszközök az ápolásban IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, 2005, IV. évfolyam 8. szám 20-23.o.
[7] Oláh M: Az ápolási dokumentáció, a vezetésre fordított idő és az adminisztratív tevékenységgel kapcsolatos ápolói attitűd függvényében, Nővér, 2013, 26 (5) 1-44.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT Az ápolási dokumentáció fejlesztésének jelentősége Halász Henrietta, Állami Szívkórház, Balatonfüred Az ápolástudomány fejlődése az utóbbi években a legdinamikusabban és legjelentősebben a személyre szabott ápolás szemléletében, az ápolási funkciók meghatározásában és az ápolás tervezésében jelentkezik. Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 98.§ 5. bekezdése követelményként rögzíti, hogy „az ápolási gondozási tevékenységről ápolási, gondozási dokumentációt kell vezetni, amely része az egészségügyi dokumentációnak” [2]. A rendszeres továbbképzések, és a gyakorlatban megszerzett tapasztalatok világossá tették az ápolási dokumentáció naprakész vezetésének szükségességét. Az ápolók ma már belátják alkalmazásának fontosságát, együttműködnek, és segítik a fejlesztést. Így olyan dokumentációk születnek, amit szívesen használnak. Cikkemben bemutatom, milyen fontos lépései vannak minőségirányítási, egészségügyi menedzsmenti és a betegellátás szempontjából egy hatékony ápolási dokumentáció fejlesztésének. Véleményem szerint az ápolási dokumentáció nemcsak arra ad lehetőséget, hogy egyéni felelősséget vállaljunk az elvégzett ápolási folyamatért, hanem az ápoláskutatáshoz és ezáltal az ápolás tudomány fejlődéséhez is elengedhetetlen. In the last few years, the most dynamic and significant development of nursing science has been observed within the field of individualized nursing, which involves nursing functions and nursing care planning. The Hungarian Law on Health (Act 154, year 1997) in the 5th Paragraph of the 98th Section establishes the following as a requirement: „Nursing and caregiving shall be documented in nursing documentation, which constitutes a part of the healthcare documentation.” Regular trainings and practical experience have established the necessity of keeping the nursing documentation up-to-date, while nurses recognize its importance, they co-operate, and help its development. Consequently, they might prefer using the respective documentation. In this article, I present the most important steps of developing a nursing documentation that is efficient from the point of view of quality management, healthcare management, and patient care. In my opinion, nursing documentation not only enables us to take personal responsibility for the nursing process, but it is inevitable in nursing research and, as a result, it contributes to the evolution of nursing science. BEVEZETÉS Az ápolástudomány fejlődése az utóbbi években a legdinamikusabban és legjelentősebben a személyre szabott ápolás szemléletében, az ápolási funkciók meghatározásában és az ápolás tervezésében jelentkezik. Több mint tíz év telt el azóta, hogy Magyarországon megjelentek az első ápolási dokumentációval kapcsolatos cikkek és tanulmányok [1]. Ez idő alatt az egészség- és ápolásügy számos változáson ment keresztül. Az akkoriban még csak helyenként megjelenő kezdeményezések napjainkra az egészségügyi törvényben rögzített követelményi szintre emelkedtek. Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 98.§ 5. bekezdése követelményként rögzíti, hogy „az ápolási gondozási tevékenységről ápolási, gondozási dokumentációt kell vezetni, amely része az egészségügyi dokumentációnak” [2]. Törvény írta elő az ápolási dokumentáció vezetését, mégis bevezetése a legtöbb helyen heves indulatokat váltott ki, talán kötelező jellegéből adódóan. Az osztályok dolgozói egymást hívták segítségül az ápolási dokumentáció megtervezéséhez, de végül minden osztály specifikusan, saját profiljának megfelelően alakította azt ki. A rendszeres továbbképzések, és a gyakorlatban megszerzett tapasztalatok világossá tették az ápolási dokumentáció naprakész vezetésének szükségességét. Az ápolók ma már belátják alkalmazásának fontosságát, együttműködnek és segítik a fejlesztést. Így olyan dokumentációk születnek, amit szívesen használnak. Az ápolási dokumentáció Az egészségügyi és szociális ellátás minőségét és hatékonyságát befolyásolja a betegápolás milyensége. Az ápolás színvonalának emeléséhez elengedhetetlen a tudományos megalapozottság, valamint az ápolás elméleti és gyakorlati továbbfejlesztése. Ahhoz, hogy az ápolás minősége mérhető legyen, olyan dokumentációs rendszerre van szükség, mely tükrözi a betegellátás során végzett ápolási folyamat egészét. Az 1997. évi CLIV. törvény bevezetése előtti időkben is volt az ápolási tevékenységek feljegyzésére rendszeresített füzet, de ezek a dokumentációk nem nevezhetők ápolási dokumentációknak, hisz nem felelnek meg az elvárásoknak, miszerint a hatékony dokumentáció: • Tényszerű: Fontos, hogy a kórlapban leíró, objektív információ legyen mindarról, amit az ápoló lát, hall, érez és szagol. Szubjektív adatok a beteg panaszaival kapcsolatos észlelések. IME XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2015. JÚNIUS 25 MENEDZSMENT • • • • • ÁPOLÁSMENEDZSMENT Pontos: Az információ legyen megbízható. Pontos méréssel lehet a beteg állapotának változásait egyértelműen jellemezni. Hiánytalan: Ha a feljegyzések és a jelentések hiányosak a kommunikáció elégtelen lesz, és az ápoló sem tudja bizonyítani, hogy szakszerű ellátást nyújtott. Tömör: Minden információ legyen tömör és rövid. Kerülni kell minden felesleges szót vagy lényegtelen részletet. Folyamatos: Az ellátásban a folyamatos döntéseket friss, pontos információkra kell alapozni. Rendezett: Fontos, hogy az információt, logikus elrendezésben és sorrendben közöljék [3]. ÁPOLÓI, ORVOSI ATTITŰDÖK A hatékony ápolási dokumentáció bevezetése folyamatosan nehézségekbe ütközött, de mára megtörtént a szemléletváltás. Korábban ugyanis tradicionálisan az ápoló az ápolást az orvosi diagnózisokból fakadó feladatok elvégzéseként értelmezte, nem pedig ápolási problémaként, amelyek kapcsolódnak ugyan az orvosi diagnózisokhoz, de nem egyenlők velük. Az orvos-ápoló munkakapcsolatra a múlt században és az azt megelőző időszakban egyaránt az utasító-végrehajtó szerepkör volt jellemző. Ma már az ápoló gondolkodó munkatárs, bizonyítani szeretné, hogy alkalmas az új feladatokra, nem sablonok szerint cselekszik, hanem: minden betegnek felméri az egyéni szükségleteit, › személyre szabott ápolási tervet készít, › individuális ápolást végez, › az ápolást értékeli, ha szükséges módosítja, és mindez arra ösztönzi, hogy még többet gondolkodjon. Gondolkodjon azon, hogy: • Az adott ápolási problémát hogyan oldja meg? • Jól döntött-e? • Hogyan lehetne még jobban kivitelezni? • Milyen célt szeretne elérni? Ezek reálisak-e? • Mi az eredménye az ápolásnak? Ha ezek a kérdések megfogalmazódnak benne munkavégzése során, és keresi rájuk a választ, akkor válhat gondolkodó és együttműködő partnerré. Ez az ápoló hagyományos szerepének átalakulását jelenti, olyan jól képzett szakemberré, aki nagyban hozzájárul az ellátott egészségének megőrzéséhez, fejlesztéséhez, gyógyulásához és rehabilitációjához. Az ápolás egyre inkább halad az önállósodás felé. Az ápolási kutatásokat és az irányelvek meghatározását magasan kvalifikált ápolók végzik. zást mutat. Az ápolók nagy része felismeri a dokumentáció jelentőségét és szükségességét. Ez a kedvező változás az egyik alapja a fejlesztésnek, másik alapja a képzett ápolók jelenléte. A képzett ápolókon kívül szükség van az esetenként kevésbé képzett, de nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező ápolókra is. Kezünkben vannak bizonyos motivációs eszközök, mint példamutatás, egészséges versenyszellem, elismertségért való küzdelem. Talán azt lehet mondani, hogy a fejlesztés elindításához a feltételek adottak. Az elindításához létre kell hozni egy minőség-biztosítási csoportot. A kórházi szinten működő minőség-biztosítási csoport feladata: • felügyeli és irányítja az ápolási dokumentáció fejlesztésének alapjait, • ismerteti a minőség-biztosítási alapfogalmakat, • az ápolási dokumentáció jogi hátterét, • az ápolási dokumentációval szemben támasztott alapvető követelményeket, • valamint az ápolási dokumentáció vezetésével szemben támasztott alapvető követelményeket, • ellenőrzi, hogy a bevezetett dokumentációkat a követelményeknek megfelelően alkalmazzák-e. A minőség-biztosítási csoport megbeszélésein jelen vannak a kórház egyes részlegeiről azok az ápolók, akiket munkatársaik szakmai képzettségük és/vagy gyakorlati tapasztalataik alapján erre alkalmasnak tartanak. Majd ezen ápolók a megszerzett ismeretanyagot továbbítják munkatársaiknak. Azon az osztályon, ahol dolgoznak, kisebb munkacsoportot hoznak létre a dokumentáció fejlesztésére. Elképzelhetőnek tartom, hogy az azonos jellegű osztályok együtt dolgoznak ki egységes ápolási dokumentációt. Ezeken a kisebb munkacsoportokon belül felmerülő kérdéseket, problémákat a munka irányítására kinevezett ápolók megvitathatják, ezzel lehetőségük nyílna a tapasztalatcserére. Egymás nehézségeiből, sikereiből meríthetnek újabb ismereteket, gazdagíthatják lehetőségeiket. AZ ÁPOLÁSI DOKUMENTÁCIÓ FEJLESZTÉSÉNEK LÉPÉSEI Az alábbiakban ismertetem az ápolási dokumentáció fejlesztéséhez elengedhetetlen lépéseket. • Az ápolási dokumentáció fejlesztése • Mikor szükséges a dokumentációt fejleszteni? Ha nem szívesen használják, ha használat közben hiányosságok merülnek fel, zsúfolt, nem átlátható, használata bonyodalmas. • Fejlesztési javaslatok A korábbi tapasztalatokkal ellentétben az ápolók attitűdje az ápolási dokumentációval szemben pozitív irányú válto- • 26 IME XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2015. JÚNIUS A fejlesztés kezdetén: Felmérni, az ápolók mit változtatnának az ápolási dokumentációban. Felmérni ki, melyik terület fejlesztésében venne részt szívesen. Ismertetni, melyek azok az irányelvek, melyektől eltérni nem lehet. A fejlesztés folyamatában: Folyamatosan kikérni azon ápolók véleményét, tanácsát, akik aktívan nem vesznek ugyan részt a fejlesztés- MENEDZSMENT • • • • • ÁPOLÁSMENEDZSMENT ben, de munkájuk során a dokumentációt ők is használni fogják. A fejlesztésben aktívan résztvevők munkájába apró közbülső sikereket építeni. Vitafórumot biztosítani a problémák megbeszélésének lehetőségére. A fejlesztés végén: Az elért sikereket megvitatni. A kifejlesztett és kipróbált dokumentációkat egymás között, illetve az osztályokon dolgozó ápolók számára bemutatni. Az osztályokon a fejlesztést irányító ápoló bemutatja a betegellátó team tagjainak is az ápolási dokumentációt, valamint hangsúlyozza annak előnyeit, szükségességét, használatában rejlő lehetőségeket (1. ábra). Az ápolás és az ápolási dokumentáció leginkább úgy fejleszthető, ha meghatározott időközönként azonos klinikai területen dolgozó ápolók számára biztosítjuk a tapasztalatcseréket. Ilyenkor az ápolók hozzák tapasztalataikat, javaslataikat, kérdéseiket, és kielemzik egymás hibáit, sikereit. Így juthatnak szakmailag mindig előrébb. Ez alkalmat teremt a felépítésében egységes, de tartalmilag különböző dokumentációs rendszer kidolgozására, ami megkönnyíti az osztályok, kórházak közötti betegforgalom során felmerülő dokumentációs problémák megoldását. Ilyen egységes dokumentációval találkozhatunk egyes német nyelvterületeken, mint például: Ausztria, Németország, Svájc, Franciaország északi része, Norvégia, Svédország, Hollandia, Dánia [5]. 1. ábra Az ápolási dokumentáció fejlesztésének lépései Az ápolás színvonalának emelése iránti igény az utóbbi években jelentősen megnövekedett. A minőségi ápolás egyik feltétele a hatékony ápolási dokumentációs forma kidolgozása, melyben rögzítésre kerülnek az ápolási tevékenységek, megfigyelések, valamint az aláírásokkal megerősített egyéni felelősségvállalás. Az ápolási dokumentáció alkalmazása lehetőséget kínál a különféle osztályokon végzett ápolás összehasonlítására, hasonló ápolási problémák különböző megoldásának értékelésére. Ezek lehetőséget adnak a klinikai gyakorlati ápolás elemzésére, protokollok, standardok kidolgozására, valamint az ápoláskutatásra. IRODALOMJEGYZÉK [1] Vízvári L: Gyorsjelentés az ápolási dokumentáció bevezetéséről. ETInfo 2000. 3. évfolyam. 7-8. szám 4-5.o. [2] 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről 98. § [3] Potter PA, Perry AG: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapja, Medicina, Budapest, 1997, 134-195.o. [4] Bártfainé Gelencsér T: Védőbeszéd az ápolási dokumentáció mellett, Egészségügyi Munka, 1990, 37. évfolyam. 12. szám. 327-343.o. [5] Friedhelm Henke: Pflegeplanung. Hilfen zur praktischen Umsetzung, Kohlhammer, Stuttgart, 2000. [6] Balázsné Szelei E: Minőségfejlesztési eszközök az ápolásban IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, 2005, IV. évfolyam 8. szám 20-23.o. [7] Oláh M: Az ápolási dokumentáció, a vezetésre fordított idő és az adminisztratív tevékenységgel kapcsolatos ápolói attitűd függvényében, Nővér, 2013, 26 (5) 1-44. Orange Év Ápolója díjátadó Hagyományteremtő jelleggel, első alkalommal adták át az Orange Év Ápolója díjat. Az Orange Munkaerő Szolgáltató Kft. által életre hívott díj célja, hogy felhívja a figyelmet az ápolók sokszor emberfeletti és elhivatott munkájára. „A díjjal az volt a célunk, hogy olyan, kórházban, idős otthonban, illetve házi ápolásban dolgozó munkatárs részesüljön elismerésben, aki példát mutat kiemelkedő szakmai teljesítményével, hozzáállásával és betegközpontú szemléletével a kórházi, idős otthoni, illetve a házi beteggondozásban.” – nyilatkozta Györök Zsófia, az Orange HR vezetője. A cég skandináv munkalehetőségeket közvetít magyar ápolók részére. A díj ezévi nyertese Czakóné Bátor Edit, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Nephrológiai Osztályának dolgozója. A családanyaként is helytálló díjazott 24 éve dolgozik ápolóként. IME XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2015. JÚNIUS 27
