IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

A hazai piac vezető képalkotó diagnosztikai vállalata 25 éves - interjú Leitner Györggyel

  • Cikk címe: A hazai piac vezető képalkotó diagnosztikai vállalata 25 éves - interjú Leitner Györggyel
  • Szerzők: Fazekas Erzsébet
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 10
  • Hónap: december
  • Oldal: 63-66
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: PORTRÉ
  • Alrovat: PORTRÉ

Absztrakt:

Európa legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatója az Affidea csoport – 170 egészségügyi (diagnosztikai, laboratóriumi és onkoterápiás) központot működtet 15 országban. 145 MR, 100 CT berendezés, 910 diagnosztikai és sugárterápiás modalitás, 22 lineáris gyorsító, három gammakés, 17 PET-CT segíti a 680 orvos (3300 alkalmazott) munkáját, akik évente 4 és félmillió vizsgálatot végeznek. A magyarországi leányvállalat, az Affidea Diagnosztika Kft., az elmúlt 25 év során hazánk legnagyobb képalkotó diagnosztikai szolgáltatója lett.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
PORTRÉ A hazai piac vezető képalkotó diagnosztikai vállalata 25 éves Emberközpontú, transzparens, folyamatosan megújuló cég Mottó: az elégedett páciens gyorsabban gyógyul Európa legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatója az Affidea csoport – 170 egészségügyi (diagnosztikai, laboratóriumi és onkoterápiás) központot működtet 15 országban. 145 MR, 100 CT berendezés, 910 diagnosztikai és sugárterápiás modalitás, 22 lineáris gyorsító, három gammakés, 17 PET-CT segíti a 680 orvos (3300 alkalmazott) munkáját, akik évente 4 és félmillió vizsgálatot végeznek. A magyarországi leányvállalat, az Affidea Diagnosztika Kft., az elmúlt 25 év során hazánk legnagyobb képalkotó diagnosztikai szolgáltatója lett. Napjaink legkorszerűbb technológiáját képviselő eszközparkja (150 modern képalkotó diagnosztikai berendezése) a világon élenjáró színvonalú szolgáltatást tesz elérhetővé a 11 humán és 1 kisállat diagnosztikai centrumban. Két egyetemen, valamint a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ nagy forgalmú traumatológiáján évente nyújtott 1 millió vizsgálat a különféle betegségek gyors és pontos felderítését biztosítják a hazai betegek számára. 11 központban várják a pácienseket, 5 helyen (Budapest, Szeged, Győr, Orosháza, Debrecen) működtetnek radiológiai, izotóp diagnosztikát. Jelenleg egy igen ambiciózus felmérésre: a tüdőrák korai detektálását szolgáló vizsgálatra készülnek, tekintve, hogy kiemelt népegészségügyi problémát jelent ez a tumor. A daganatos betegségek közül férfiaknál ez a leggyakoribb, nőknél a második leggyakoribb rákhalálozási ok mind világszerte, mind hazánkban. Tekintve, hogy a tüdőrákot gyakran már előrehaladott stádiumban fedezik fel, az ötéves túlélési arány csak 15% körüli. E helyzet javítása érdekében kapcsolódik az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Hunchest programjához az Affidea Diagnosztika. Jelentős szakmai, anyagi támogatással azt vállalják, hogy a Korányi Intézet mellett három budapesti központban, vidéken két egyetemi centrumban (Debrecenben, Szegeden) egy év alatt 5 ezer alacsony dózisú mellkas CT-vizsgálatot végeznek el térítésmentesen. Háziorvosok segítségével, ötezer személyt – potenciális érintettet (COPD-st és/vagy erős dohányost), illetve a kontrollhoz szükséges nem dohányzó egyéneket – fognak bevonni. Az országos szűrés eredményével azt kívánják bizonyítani, hogy az alacsony dózisú CT a hagyományos tüdőröntgen felvételnél jóval megbízhatóbban képes kiszűrni a tüdőrák megjelenését. A betegválogatás hamarosan indul. A szervezők bíznak benne, hogy a háziorvosok ismerik a praxisukban lévő, kockázattal élőket és elküldik a hozzájuk legközelebbi vizsgálati központba azon betegeiket, akiknél a legnagyobb egészségnyereséget hozhatja a lehető legkorábbi diagnózis. Arra is számítanak a felmérést megtervezők, hogy az egészségtudatosságot, az öngondoskodást sikerül IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY felébreszteni mindazokban, akiknek az ingyenes szűrővizsgálaton való részvétel lehetőségével egyben esélyt kínálnak az egészségben való továbbélésre. Leitner György, az Affidea Diagnosztika Kft. ügyvezető igazgatója még a nagyszabású program indulása előtt megelőlegezi, hogy az előttünk álló 12 hónap alatt várhatóan igazolódik a modern képalkotó eszközök diagnosztikus előnye, az alacsony dózisú CT hatékonysága – szemben a hagyományos (olykor álnegatív, pontatlan vizsgálati eredményt adó), a korábbi korszakokban ugyan még etalonnak számító, mára azonban a 21. század színvonalán szolgáltató versenytársak „nyomása” alatt egyre kevésbé megbízható tüdőröntgen-lelet érvényességével. E nem túl kockázatos előjelzéssel az igazgató át is tért az általa vezetett cég egyik fontos vállalására, a hozzájuk vizsgálatra jelentkező pácienseket érő sugárterhelés dózisának csökkentésére. Erről és az alábbiakról a „Mozgásban az egészségügy” mottó alatt megtartott (IME XVI. Szolgáltatásmenedzsment) konferencián beszélgettünk Leitner Györggyel, ahol ő „Professzionális képalkotó diagnosztikai szolgáltatás Magyarországon 25 éve” címmel tartott előadást. AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEK ÖRÖKSÉGE A MŰKÖDÉSBEN Huszonöt éve (1991) nyitotta első képalkotó diagnosztikai központját a Diagnoscan, Nemzetközi Egészségügyi Központ Kft. néven, a korábbi MÁV Kórház területén. Itt végeztek másodikként MR-vizsgálatokat hazánkban, a CT-t is elsők között itt kezdték alkalmazni. Az elmúlt negyed század során több mint 12 millió vizsgálatot végzett el a cég. A hazai intézeteik bővítésére, eszközparkjuk fejlesztésére összesen 15 milliárd forint beruházást hajtottak végre, telephelyeik kapacitását 17 MR-el és 21 CT-vel gyarapították. Ezalatt a tudományos fejlődést is szolgálva 1170 klinikai szerződést kötöttek. Az Affidea ma is előre tekint, piacvezető pozíciójának megtartása a cél. Ehhez egy emberközpontú, transzparens, folyamatosan megújuló vállalatként az elmúlt évtizedek örökségét kívánja továbbvinni. A Diagnoscan Magyarország tapasztalatai alátámasztják az állítást, miszerint az egyén, a háztartások szerepe egyre nagyobb a hazai egészségügy finanszírozásában. Az Affidea magyarországi terjeszkedése sikertörténet. Az előrelépést szolgálja a képalkotás „demokratizálódása” is, hiszen egyre szélesebb kör számára válik elérhetővé. A fejlődés irányát a szakma 4P (prediktív, preventív, participatív, illetve perszonifikált, azaz személyre szabott) jelöléssel írja le. A prediktivitásra, az előre jelzésre utal például az a tény, hogy a tudósok ma már az agyi fehérjék vizsgálatánál azt próbálják detektálni, adott jellemzők mellett várható- XV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2016. DECEMBER 63 PORTRÉ e az egyénnél az Alzheimer kifejlődése. E téren is tapasztalni, hogy a technológiai tudás előre fut, ezt próbálja követni a klinikus. Egyre több férfi választja a radiológusi pályát, halljuk Leitner Györgytől, de azt is, hogy napjainkban sokakban felmerül, mekkora specializálódásra van szükség ebben a szakmában? Nincs-e közel az az idő, amikor az általános radiológus nehéz helyzetbe kerül, mert annyira specializálódik a szakma, és a szakorvos a jövőben már rákényszerül arra, hogy maga olvassa a felvételeket. Innen hamar a futurológia területére tévedünk a beszélgetésben, amikor a karon, csuklón, mellkason hordozható diagnosztikus és egyben alarmírozó eszközök tárházáról ejt szót az Affidea igazgatója. (Alarm rendszer lép életbe ugyanis, amennyiben a vitális funkciók paramétereiben kóros eltérés mutatkozik. Az eszköz riasztja magát az érintett egyént, hogy mondjuk, vegyen be gyógyszert, de ezen túlmenően egyben értesíti az őt gondozó orvost, az ellátó intézményt, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, beavatkozást. A KÉPALKOTÁS „DEMOKRATIZÁLÓDÁSA” Napjainkra jelentősen megnőtt a magán egészségügyi szolgáltatásokra irányuló kereslet. Még a hazai elődvállalat, a Diagnoscan felmérése azt mutatta, az előző évihez képest negyedével nőtt azok száma, akik valamilyen egészségügyi szolgáltatást magánszolgáltatótól vettek igénybe a megkérdezést megelőző két évben. A budapesti lakosok körében a 45%-os arány (2015. aug.) 60 százalékra emelkedett (2016. március). A szolgáltatások 81%-a szakorvosi tanácsadás volt, 53%-ban viszont modern diagnosztikai eljárások (CT, MR és UH). A diagnosztikai szolgáltatások közül a magánorvosi rendszer keretében legtöbben (63%) ultrahang vizsgálatot vettek igénybe, a megkérdezettek fele labor, negyede röntgen, MR, illetve kardiológiai vizsgálatért jelentkezett. Egyre többen jönnek saját elhatározásból és kérnek saját döntés (öndiagnózis vagy kétségek) nyomán bizonyos vizsgálatokat – a szolgáltatóknál dolgozó szakemberek szívesebben vennék, ha orvosi tanácsra (sőt beutalóval) jönnének, bár elismerik, önmagában kedvező változás, hogy e téren is tudatosan lép fel a fogyasztó. Ezen esetekben dominál a készpénzes (out-of-pocket) térítés, a jövő útja azonban itt is a magánbiztosítói finanszírozás elterjedése kell, hogy legyen. tényező az informálás, a törődés. A páciens korrekt információkat szeretne kapni, a vizsgálat előtt, alatt és után is. Jogos az igénye, hogy a vizsgálat során a szolgáltató (az ott dolgozó szakember) szánjon elég időt a korábbi leletek elemzésére, a vizsgálat elvégzésére, majd a diagnózis és a teendők ismertetésére. Az említett elvárásokat pedig a magánellátás nyújtja, hiszen a közellátás intézményei túlzsúfoltak és szakemberei túlterheltek. A magánorvosi szolgáltató választásakor eltérő szempontok szerint járnak el a különféle korcsoportok, anyagi és társadalmi státuszúak, és a két nem tagjai. A nők számára fontosabb elvárás, hogy ne legyen várólista, hogy az egészségügyi személyzet szakértelme megfelelő és megbízható legyen, továbbá, hogy ne kelljen hálapénzt fizetni. A felmérések adatai szerint ugyanakkor a férfiak választását jobban motiválja, hogy a rendeléseken milyen műszerezettséget talál. A fiataloknak (18-35 év közöttieknek) elsődleges szempont, hogy kérdéseikre kimerítő és meggyőző választ kapjanak, s emellett a lelet kiadásakor pontos magyarázattal értelmezze a szakember, milyen eredményt is hozott a vizsgálat és ez akkor mit jelent. A 35 éven felülieknél sokszor az a meghatározó, hogy a helyszínen ne kelljen várakozniuk. Ami viszont a krónikus betegeket illeti, nekik szinte elsődlegesen az a fontos, mennyire személyes, figyelmes, barátságos a bánásmód (minél elesettebb a beteg, annál fontosabb elvárás részéről a törődés, és annak minősége). A jobb anyagi helyzetűek körében is előtérbe kerül, hogy kérdéseikre kielégítő választ kapjanak. Az alacsony státuszúak magasabb arányban jelölték azt a szempontot, hogy a helyszínen hamar sorra kerüljenek. Az egészségtudatosság fejlődésére utaló jelzés, hogy a magánorvosi ellátást az elmúlt 2 éven belül igénylők számára – a korábbi évek adataihoz képest – fontosabb szempont volt, hogy kérdéseikre részletes válaszokat kapjanak, és a személyzet kedves, figyelmes legyen. Minden szereplőnél (finanszírozó, páciens, a beutaló orvos) más-más szempontrendszer, prioritás (költség, kényelem, minőség) figyelhető meg. Felmérés, kérdőíves kikérdezések szerint a beteg leginkább a várakozási időt akarja/ akarná csökkenteni. Ne kelljen esetleg több hónapot várnia, amíg időpontot kap a vizsgálat elvégzésére, illetve, amikor megjelenik a helyszínen, ne kelljen órákig várni a sorára. BETEGELÉGEDETTSÉG, KLINIKAI EREDMÉNYESSÉG SZEMPONTOK, PRIORITÁSOK A magán egészségügyi szolgáltatóhoz forduló betegek preferenciái általában egybecsengenek az általános tudatos fogyasztói elvárásokkal, melyeket az állami egészségügy nem tud kielégíteni. A páciensek leginkább két tényezőt tartanak fontosnak a magánellátás választásakor. Az egyik az idő, a másik a beavatottság. A vizsgálathoz, ellátáshoz való eljutásig tartó időszak (hetek, olykor hónapok), illetve azon időtartam, amit akár az előjegyzett vizsgálatra való várakozással tölt az intézményben. Napjainkban akár 4-5 hónapot is kénytelen (volna) MR vizsgálatra várni a beteg. A másik 64 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A fejlettebb egészségüggyel rendelkező országokban rendszeresen mérik a betegek elégedettségét, mert úgy tapasztalták, annak igen messzire ható következménye lehet. Az Egyesült Államokban egy ilyen vizsgálatból az derült ki, hogy a kezeltek elégedettsége szempontjából a legelőnyösebbnek ítélt kórházak (felső) 25%-a, és a súlyosabb kritikával illetett (alsó) 25%-nyi kórház eredményei között – az úgynevezett kritikus események számában – jelentős különbség mutatkozik. Vagyis az a beteg, aki a kórházi ellátás során elégedett, jól érzi magát, eredményesebben gyógyul. Tehát pénzben (költségvetési és magánpénzben) is kimutathatóan XV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2016. DECEMBER PORTRÉ megéri kellemes környezetet nyújtani a betegnek, az ellátás minden fázisában: a kivizsgálás, a kezelés, ápolás, rehabilitáció során, hiszen akkor gyorsabban gyógyul, hamarabb hazatér, s átadja az ágyat a következő betegnek. Mindehhez a szakorvos, az asszisztensek szakértelme mellett akár a konyhás, recepciós, takarítószemélyzet „szakszerűségére”, tapintatosságára, empátiájára is szükség van, hogy csökkentsék a beteg lelki terheit, szorongásait, a bizonytalan kimeneteltől való félelmét. Mindebben a tájékoztatásnak óriási a szerepe. Hazánkban legutóbb 2001-ben készült átfogó vizsgálat arról, hogy a betegek mennyire elégedettek az egészségügyi szolgáltatások színvonalával, azóta e kérdéssel csak néhány kórház foglalkozik rendszerszerűen. Mint ahogy neve is utal rá, az Affidea érzékenyen figyel a betegekre, ennek szellemében indított a cég külön programot a betegelégedettség mérésére. Az Affidea mozaikszó, benne a cég erkölcsi tartóoszlopait jelentő három fő működési alapelvét vonták össze. Affinity (affinitás – érzékenység, még inkább empátia, fogékonyság, vonzódás nem csak az orvosok, de a betegek iránt is), Fidelity (hűség, lojalitás az évtizedek óta őrzött elvekhez, értékekhez, bizalom és ragaszkodás mindaz iránt, amit a cég vállal és tesz), Idea (az ötletek szerepe, a megújulás képessége – folyamatos előrelépés az innováció segítségével). A cég tehát kiemelt figyelmet fordít a betegelégedettség alakulására, amelynek monitorozását és növelését fokozott intenzitással végzik a közeljövőben. Vallják, hogy az elégedett beteg sokkal rövidebb ideig lesz beteg, mint aki szorongva, a gyógyulásba vetett kétségekkel vág bele a kezelésekbe. Ehhez azonban nem csak a szakorvos tapintatossága és felkészültsége szükséges, hanem a teljes csapat feladata, hogy lehetőség szerint enyhítsék a betegre nehezedő lelki terheket. Az egészségügy fogyasztója alapból reaktív – azaz, ha beteg, reagál. Ha akkor mozdulna, amikor még nem beteg, akkor lehetne egészségtudatosságról, tudatos fogyasztóról beszélni, s következő lépésként számításba vehetnénk az egészségértést is (health literacy). A beteg/páciens aggodalma főként a vizsgálat eredményével függ össze, de tartanak, félnek magától a vizsgálattól is, az ehhez kötődő szorongás azonban a munkatársak segítségével csökkenhet. A módszer a kikérdezés – azt tudakolják, mennyire szorongva érkezett a vizsgálatra, a felkészítés nyomán enyhült-e alatta, illetve befejezése után. A feszültség oldásában sokat tehet a szolgáltató teljes személyzete, nem csak a gyógyító team tagjai, és ennek tudatában kell munkájukat végezniük. A páciens előzetes információs szintje alacsony, ezen a cég online felületeken segíthetne. A vizsgálatra jelentkezők 4%-a közölte, nem fért hozzá olyan információhoz, amire szüksége lett volna. Az Affidea szakemberei már monitorozzák a páciensek elégedettség-növelését célzó lépéseik hatékonyságát is. Aki az Affidea szolgáltatásait választja, a döntését befolyásoló főbb szempontok: a cég kínálta modern technológia, az ott összpontosuló szakértelem, a könnyű megközelíthetőség. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY KÉPZÉSEK, ÚJ PROGRAMOK A hazai egészségügyet egyre súlyosabb mértékben érinti a szakemberhiány, e helyzetre saját képzési programjaival felel az Affidea Diagnosztika, szakorvosi, sőt szakaszszisztensi szinten is. Mivel minden hetedik hazai radiológus a cég alkalmazásában dolgozik, képzésük igen hangsúlyos, de a képalkotó diagnosztika valamennyi területén dolgozó szakasszisztenseknek is át akarják adni a legújabb tudnivalókat. A 2016-ban (az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal közösen) indított országos radiográfus képzés célja, hogy az asszisztensek megismerhessék a legújabb módszereket, technikákat, fejlesztéseket. Az idén Budapesten, és két megyeszékhelyen (Szeged, Kecskemét) indult, 3 éves akkreditált szakmai kurzus átfogja a képalkotó diagnosztika teljes spektrumát, érinti a betegellátás egyéb területeit (betegbiztonság, kommunikációs, konfliktuskezelési technikák) is. Hazánkban egyedülálló, kimondottan páciensközpontú a dózismenedzsment-program, amely a betegeket érő sugárterhelést próbálja a lehetséges minimumra csökkenteni. Az MR és az ultrahangvizsgálaton kívül az összes egyéb képalkotó diagnosztika röntgensugárral működik. Márpedig az elmúlt 20 évben jelentősen nőtt a CT-vizsgálatok száma, az ezekből származó terhelés ezen időszak alatt tízszeresére nőtt. A páciensek nincsenek tisztában avval, életük folyamán hányszor érte őket sugárterhelés, annyit azonban tudhatnak, hogy minden egyén esetében ez összegződik. Ezért vetődött fel a diagnosztikus eszközök alkalmazóiban, hogy érdemes közbelépni. Történt e téren előrelépés, informatikai fejlesztés, aminek nyomán megfelelő szoftverek kidolgozásával, a vizsgálati paraméterek precíz „titrálásával” megoldható, hogy minden vizsgálat a még lehető legkisebb sugárterheléssel legyen elérhető. A technológia fejlődésével ez a terhelés drasztikus mértékben csökkent az utóbbi három évtizedben – összességében már egy transzatlanti repülőút során is komolyabb sugárterhelés éri az embert, mint a legtöbb diagnosztikai eljárással – bizonyos betegségek ugyanakkor több vizsgálatot igényelnek, melyek során a dózis is összeadódik. Az Affidea nemzetközi programjának keretében arra törekszik, hogy a beteget érő sugárterhelés a lehető legalacsonyabb legyen, s e téren végez úttörő munkát az Affidea Diagnosztika hazánkban is. A vállalat eredményeit elismerte az Európai Radiológus Társasági (ESR) sugárbiztonsági bizottsága is, amely a CT-diagnosztikára vonatkozó feltételek tekintetében a maximális, 5 csillagos értékelést adta az Affidea Péterfy Sándor utcai egységének, illetve 4 csillagos elismerést kapott a Margit kórházban működő CT labor. Egész Európában alig több mint 10 CT-labor érdemelte ki ezt az elismerést, neves berlini központok is csak 3 csillagos minősítést kaptak, így a cég jogosan lehet büszke erre az eredményre. Fazekas Erzsébet XV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2016. DECEMBER 65 PORTRÉ NÉVJEGY Leitner György Affidea Diagnosztika Kft., ügyvezető igazgató. Iskolai és szakmai végzettsége: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, 1991. MBA diploma, Pittsburghi Egyetem. Egészségipari pályafutását egy délkarolinai gyógyászati segédeszközöket gyártó cégnél, a Professional Medical Productsnál kezdte az USA-ban. Ezután egy rövid időszakot követően, melyet a General Electric-nél, üzletfejlesztési pozícióban töltött, a gyógyszeriparban helyezkedett el. Előbb a Glaxo gyógyszeripari vállalat marketing vezetője, majd 1995-től a Smithkline Beecham magyarországi leányvállalatának vezérigazgatója lett. Ezzel párhozamosan a cég lengyelországi vállalatának ideiglenes vezérigazgatói teendőit is ellátta 2 esztendőn keresztül. 2000-től a GlaxoSmithKline Pharma ügyvezető igazgatói posztját töltötte be, 2009-től alelnöki pozícióban. A GSK-ban eltöltött másfél évtized alatt számos európai projekt vezetői feladatával is megbízták. 2011 és 2013 között az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. 2014-ben egy svájci-magyar gyógyászati tápszert gyártó induló vállalkozásnak lett az ügyvezetője. A 2015 augusztusától, Európa vezető képalkotó diagnosztikai szolgáltatójának, az Affideának a magyarországi leányvállalatát vezeti. Bárki lehet cukorbeteg! Felismerés és tudatos életvezetés Magyarországon jelenleg több mint hétszázezer diagnosztizált cukorbeteg él, és körülbelül félmillió azoknak a száma, akik már cukorbetegek, de még nem tudnak róla. A kilátások még riasztóbbak, hiszen 10 év múlva a 2070 év közötti korosztályban már minden tizedik ember cukorbeteg lesz hazánkban! Nagyon fontos tehát, hogy megfelelő információval rendelkezzünk erről az eleinte észrevétlen, de szövődményeit tekintve igen súlyos betegségről. Ebben segít egésznapos ingyenes programjaival a Cukorbetegek Budapesti Egyesülete november 12-én, a Diabétesz Világnapon, a Lurdy Rendezvényközpontban. A Diabétesz Világnapot minden év november 14-én, Frederick Banting, az inzulin egyik felfedezőjének születésnapján ünnepeljük. Az 1991 óta megtartott Világnapon minden évben megneveznek egy-egy központi témát, ami idén a diabétesz szemészeti szövődményei. A számos kiváló szakember közreműködésével megvalósuló világnapi esemény legfőbb célja felhívni a figyelmet arra, hogy tudatos életvezetéssel cukorbetegen is teljes élet élhető. Természetesen ez már egy következő lépés, mert a legfontosabb az, hogy egyáltalán kiderüljön (és minél előbb derüljön ki!), hogy érintettek vagyunk-e ebben az igen súlyos szövődményekkel járó betegségben. Kétségbeesni akkor sem szabad, ha megvan a diagnózis, ugyanis sokféle eszköz áll rendelkezésünkre, hogy védekezzünk a diabétesz romboló hatásaival szemben. Ezek többsége azonban odafigyelést és fegyelmet igényel, ráadásul nem csak a betegtől, hanem közvetlen környezetétől is. A nap mottója: „Tartsa kézben diabéteszét!”, ahol az elhangzó előadásokon szó esik a – valójában egészséges étkezést jelentő – „rettegett” diétáról bemutatva az OKOSTÁNYÉR®-t, amely az egészséges felnőtt lakosság számára készült legújabb táplálkozási ajánlás. Az érdeklődők megtudhatják a több százezer embert érintő inzulinrezisztencia helyes étrendjének feltételeit, a cukorbetegség és a lisztérzékenység kettős diétájának módszerét, a rendszeres mérések és vizsgálatok fontosságáért, de feltárul a pajzsmirigy problémák és a cukorbetegség közötti szoros kapcsolat oka is. A Diabétesz Világnap nemzetközi témája kapcsán arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy ma Magyarországon a cukorbetegség a szerzett vakság leggyakoribb oka. A jelenleg becsült kb. 750 000 fős cukorbeteg populációban 37 000 beteg vak, és jelenleg évente további 1000 cukorbeteg veszíti el a látását! Egy, a látás világnapján – többek között diabétesz betegszervezetek részvételével – megtartott szakmai kerekasztal megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy a diabeteses betegek megfelelő szűrésével, és a már kialakult betegség modern kezelésével megelőzhető lenne a vakság. Ehhez mind a kezelőorvosok (gondoljanak a szemészeti szűrésre), mind az érintettek (a cukorbeteg menjen el, és ha kell, kérje a szemészeti vizsgálatot), mind a döntéshozók (biztosítsák a szűrések és a látást megmentő terápiák megfelelő hozzáférhetőségét) együttműködésére szükség van. További kiemelt, szűréssel és lábvizsgálattal is megtámogatott téma lesz a megfelelő és időben történő sebkezelés, valamint a cukorbetegek mintegy harmadánál kialakuló diabéteszes neuropátia. Nagyon fontos e társbetegség korai tüneteinek felismerése és kezelése, mert ezáltal megelőzhető vagy késleltethető a további, erős fájdalommal járó idegkárosodás. 66 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2016. DECEMBER