IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Kancelláriák prolongálva - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

  • Cikk címe: Kancelláriák prolongálva - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal
  • Szerzők: Haiman Éva
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 10
  • Hónap: december
  • Oldal: 5
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: HELYZETÉRTÉKELÉS

Absztrakt:

Ami nem öl meg, az erősít – vallja Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár, aki nem tagadja, az államtitkári kinevezése óta eltelt egy évben a sikerek mellett érték kudarcok is.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS Kancelláriák prolongálva Sikerek és kudarcok az elmúlt egy év tükrében Ami nem öl meg, az erősít – vallja Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár, aki nem tagadja, az államtitkári kinevezése óta eltelt egy évben a sikerek mellett érték kudarcok is. Egy sajtó háttérbeszélgetésen az utóbbiak közül a kórházi kancelláriákról szóló döntés elhalasztását emelte ki, amit ő azzal magyarázott, hogy közel vannak a választások, az egészségügy pedig érzékeny téma, amit óvatosan kell kezelni. Mint fogalmazott: nem sikerült plasztikusan elmagyaráznia, miért van erre a lépésre szükség, ezért a „háttércsaták” után most az a döntés született, hogy majd csak a választások, vagyis 2018 áprilisa után döntenek. Addig is marad a B-verzió, vagyis, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központot kell megerősíteni, hogy erősíthesse az intézmények feletti kontrollt és együttműködést. Az államtitkár elismerte, hogy ez a megoldás a kancelláriával szemben egy gyengébb állapot, a megerősített térségi ÁEEK-központok azonban lehetnek akár a kancellária gyökerei is. A felkészülés a változásra így megtörténhet, de azt már az új kormány fogja eldönteni, hogy meglépi-e. Egy biztos, mondta az államtitkár: a tények, amiért szükség van a kancellária-rendszerre, semmit nem változtak. Ezt igazolja, hogy a tavalyi kórházkonszolidáció óta eltelt 17 hónap alatt ismét 60 milliárd forintra nőtt az intézmények adóssága, ebből 45 milliárd a 30 napon túl lejárt tartozás. Az adósság-növekedés üteme átlagosan havi 3 milliárd forint, ami jóval lassabb, mint korábban, amikor havonta több mint öt milliárd forinttal emelkedett a kifizetetlen számlák összege. A kórházak gazdálkodása tehát javult, de még mindig nem jó, ezért szükség van egy újabb konszolidációra – közölte Ónodi-Szűcs Zoltán. Az államtitkár ugyanakkor szólt a sikerekről is, amelyek sorában elsőként azt említette, hogy 170 milliárd forinttal nőnek jövőre az egészségügy forrásai, és ehhez jönnek még az Egészséges Budapestért Programra (EBP) szánt tízmilliárdok. Mint Ónodi-Szűcs Zoltán mondta, azt a csatát is megnyerték, hogy egy szuperkórház helyett átfogó fővárosi ellátásfejlesztés kezdődjön. De sikertörténetnek tartja az államtitkár az érdekvédőkkel tető alá hozott ágazati béremelést is, miként azt is, hogy ha nem is egy lépésben, de a szociális államtitkársággal egyeztetve megkezdték az emelt szintű ápolási otthonok kialakítását. Ha minden a tervek szerint halad, akkor a jövő évtől a kórházaknak már az új minimumrendeletek alapján kell működniük. Ennek részeként, a szakmákkal egyeztetve, bevezetik a kompetencia-rendszert. Korábban az államtitkár ezt úgy magyarázta, hogy a jelenlegi leltári jellegű minimum rendelet helyett egy kompetenciához és tevékenységhez kötött licenszrendszert kell kialakítani, ahol mindenki azt csinálhatja, amihez ért, amiben gyakorlatot szerzett. Most ezt azzal egészítette ki, hogy bizonyos ellátásokat csak bizonyos helyeken lehet majd végezni, mint fogalmazott, „a betegek védelmében muszáj lesz ezt meglépni”. Sikerült megvédeni a törzskartont is, ezt a szakma nagy része már elfogadja – mondta az államtitkár, hozzátéve: a háziorvosokhoz hasonlóan a tervek szerint jövőre az alapellátást végző fogorvosok is részesülhetnek majd letelepedési és praxistámogatásban. Amit a várólista-rövidítések terén elértek, Európában egyedülálló – vélte Ónodi-Szűcs Zoltán, jelezve, hogy a korábbi kétszázezerrel szemben már csak 28 ezren vannak várólistán. A kedvező irányú változások sorában említette még, hogy komolyabb zökkenők nélkül sikerült átalakítani Budapesten a sebészeti ügyeleteket, valamint, hogy időben ki tudták írni a pályázatokat az összesen 56 milliárd forintos európai uniós fejlesztési forrásra. Szuperkórház helyett centrumkórházak Gőzerővel folyik az Egészséges Budapestért Programról szóló kormányhatározat megvalósítása, sikeresen megtörtént az intézmények energetikai korszerűsítését, illetve komfortosítását célzó 40 +11 milliárdos keret felosztása, a kórházak már a szakértőkkel készítik a megvalósíthatósági tanulmányokat, amelyek szintézisét kell március 31-ig a kormány elé vinni. Erről az EBP miniszteri biztosa beszélt az IME konferenciáján és egy sajtó háttérbeszélgetésen. Cserháti Péter IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY jelezte: a budapesti fejlesztésekkel párhuzamosan napirenden van a Sportkórház jövőjével, valamint a Semmelweis Egyetem fejlesztésével kapcsolatos gondolkodás. Az előbbiről átmeneti elhelyezésével kapcsolatban megszületett a döntés (mint ismert, az intézmény a Karolina útra költözik ideiglenesen), míg az SE fejlesztési tervét még nem hagyta jóvá a kormány. Pedig – mint Cserháti Péter is hangsúlyozta – a dél-budai szuperkórház sorsa ezzel is szorosan összefügg, XV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2016. DECEMBER 5