IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Szuperkórház helyett centrumkórházak

  • Cikk címe: Szuperkórház helyett centrumkórházak
  • Szerzők: Haiman Éva
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 10
  • Hónap: december
  • Oldal: 5-6
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: HELYZETÉRTÉKELÉS

Absztrakt:

Gőzerővel folyik az Egészséges Budapestért Programról szóló kormányhatározat megvalósítása, sikeresen megtörtént az intézmények energetikai korszerűsítését, illetve komfortosítását célzó 40 +11 milliárdos keret felosztása, a kórházak már a szakértőkkel készítik a megvalósíthatósági tanulmányokat, amelyek szintézisét kell március 31-ig a kormány elé vinni. Erről az EBP miniszteri biztosa beszélt az IME konferenciáján és egy sajtó háttérbeszélgetésen. Cserháti Péter jelezte: a budapesti fejlesztésekkel párhuzamosan napirenden van a Sportkórház jövőjével, valamint a Semmelweis Egyetem fejlesztésével kapcsolatos gondolkodás. Az előbbiről átmeneti elhelyezésével kapcsolatban megszületett a döntés (mint ismert, az intézmény a Karolina útra költözik ideiglenesen), míg az SE fejlesztési tervét még nem hagyta jóvá a kormány. Pedig – mint Cserháti Péter is hangsúlyozta – a dél-budai szuperkórház sorsa ezzel is szorosan összefügg, hiszen a XI. kerületbe tervezett komplexum a mostani elképzelések szerint nem csak a Szent János Kórházból, de az egyetemtől is venne át kapacitásokat. Amúgy, mint kiderült, a dél-budai centrumkórház helye sem dőlt még el, mert jóllehet a kormány előzetesen a Dobogó nevű helyszínt jelölte ki erre, szakértők vizsgálják, hogy a terület alkalmas-e a funkcióra. Az M1/M7-es autópályák közös bevezető szakasza mentén, Gazdagréttel átellenben elterülő városrész különlegességét az adja, hogy 14 keserűvizes kút található rajta, amelyek vizét patikák számára palackozzák. Balog Zoltán, amikor a helyszínt egy rádióműsorban bejelentette, azt mondta, a kórházhoz autópálya-lehajtókat is terveznek majd, szeretnék, hogy a metró- és az autóbusz-csatakozás is elérhető legyen. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig azt közölte, hogy a beruházás tervezői munkájának előkészítésével a kabinet Noll Tamás építészt bízza meg.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS Kancelláriák prolongálva Sikerek és kudarcok az elmúlt egy év tükrében Ami nem öl meg, az erősít – vallja Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár, aki nem tagadja, az államtitkári kinevezése óta eltelt egy évben a sikerek mellett érték kudarcok is. Egy sajtó háttérbeszélgetésen az utóbbiak közül a kórházi kancelláriákról szóló döntés elhalasztását emelte ki, amit ő azzal magyarázott, hogy közel vannak a választások, az egészségügy pedig érzékeny téma, amit óvatosan kell kezelni. Mint fogalmazott: nem sikerült plasztikusan elmagyaráznia, miért van erre a lépésre szükség, ezért a „háttércsaták” után most az a döntés született, hogy majd csak a választások, vagyis 2018 áprilisa után döntenek. Addig is marad a B-verzió, vagyis, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központot kell megerősíteni, hogy erősíthesse az intézmények feletti kontrollt és együttműködést. Az államtitkár elismerte, hogy ez a megoldás a kancelláriával szemben egy gyengébb állapot, a megerősített térségi ÁEEK-központok azonban lehetnek akár a kancellária gyökerei is. A felkészülés a változásra így megtörténhet, de azt már az új kormány fogja eldönteni, hogy meglépi-e. Egy biztos, mondta az államtitkár: a tények, amiért szükség van a kancellária-rendszerre, semmit nem változtak. Ezt igazolja, hogy a tavalyi kórházkonszolidáció óta eltelt 17 hónap alatt ismét 60 milliárd forintra nőtt az intézmények adóssága, ebből 45 milliárd a 30 napon túl lejárt tartozás. Az adósság-növekedés üteme átlagosan havi 3 milliárd forint, ami jóval lassabb, mint korábban, amikor havonta több mint öt milliárd forinttal emelkedett a kifizetetlen számlák összege. A kórházak gazdálkodása tehát javult, de még mindig nem jó, ezért szükség van egy újabb konszolidációra – közölte Ónodi-Szűcs Zoltán. Az államtitkár ugyanakkor szólt a sikerekről is, amelyek sorában elsőként azt említette, hogy 170 milliárd forinttal nőnek jövőre az egészségügy forrásai, és ehhez jönnek még az Egészséges Budapestért Programra (EBP) szánt tízmilliárdok. Mint Ónodi-Szűcs Zoltán mondta, azt a csatát is megnyerték, hogy egy szuperkórház helyett átfogó fővárosi ellátásfejlesztés kezdődjön. De sikertörténetnek tartja az államtitkár az érdekvédőkkel tető alá hozott ágazati béremelést is, miként azt is, hogy ha nem is egy lépésben, de a szociális államtitkársággal egyeztetve megkezdték az emelt szintű ápolási otthonok kialakítását. Ha minden a tervek szerint halad, akkor a jövő évtől a kórházaknak már az új minimumrendeletek alapján kell működniük. Ennek részeként, a szakmákkal egyeztetve, bevezetik a kompetencia-rendszert. Korábban az államtitkár ezt úgy magyarázta, hogy a jelenlegi leltári jellegű minimum rendelet helyett egy kompetenciához és tevékenységhez kötött licenszrendszert kell kialakítani, ahol mindenki azt csinálhatja, amihez ért, amiben gyakorlatot szerzett. Most ezt azzal egészítette ki, hogy bizonyos ellátásokat csak bizonyos helyeken lehet majd végezni, mint fogalmazott, „a betegek védelmében muszáj lesz ezt meglépni”. Sikerült megvédeni a törzskartont is, ezt a szakma nagy része már elfogadja – mondta az államtitkár, hozzátéve: a háziorvosokhoz hasonlóan a tervek szerint jövőre az alapellátást végző fogorvosok is részesülhetnek majd letelepedési és praxistámogatásban. Amit a várólista-rövidítések terén elértek, Európában egyedülálló – vélte Ónodi-Szűcs Zoltán, jelezve, hogy a korábbi kétszázezerrel szemben már csak 28 ezren vannak várólistán. A kedvező irányú változások sorában említette még, hogy komolyabb zökkenők nélkül sikerült átalakítani Budapesten a sebészeti ügyeleteket, valamint, hogy időben ki tudták írni a pályázatokat az összesen 56 milliárd forintos európai uniós fejlesztési forrásra. Szuperkórház helyett centrumkórházak Gőzerővel folyik az Egészséges Budapestért Programról szóló kormányhatározat megvalósítása, sikeresen megtörtént az intézmények energetikai korszerűsítését, illetve komfortosítását célzó 40 +11 milliárdos keret felosztása, a kórházak már a szakértőkkel készítik a megvalósíthatósági tanulmányokat, amelyek szintézisét kell március 31-ig a kormány elé vinni. Erről az EBP miniszteri biztosa beszélt az IME konferenciáján és egy sajtó háttérbeszélgetésen. Cserháti Péter IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY jelezte: a budapesti fejlesztésekkel párhuzamosan napirenden van a Sportkórház jövőjével, valamint a Semmelweis Egyetem fejlesztésével kapcsolatos gondolkodás. Az előbbiről átmeneti elhelyezésével kapcsolatban megszületett a döntés (mint ismert, az intézmény a Karolina útra költözik ideiglenesen), míg az SE fejlesztési tervét még nem hagyta jóvá a kormány. Pedig – mint Cserháti Péter is hangsúlyozta – a dél-budai szuperkórház sorsa ezzel is szorosan összefügg, XV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2016. DECEMBER 5 EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS hiszen a XI. kerületbe tervezett komplexum a mostani elképzelések szerint nem csak a Szent János Kórházból, de az egyetemtől is venne át kapacitásokat. Amúgy, mint kiderült, a dél-budai centrumkórház helye sem dőlt még el, mert jóllehet a kormány előzetesen a Dobogó nevű helyszínt jelölte ki erre, szakértők vizsgálják, hogy a terület alkalmas-e a funkcióra. Az M1/M7-es autópályák közös bevezető szakasza mentén, Gazdagréttel átellenben elterülő városrész különlegességét az adja, hogy 14 keserűvizes kút található rajta, amelyek vizét patikák számára palackozzák. Balog Zoltán, amikor a helyszínt egy rádióműsorban bejelentette, azt mondta, a kórházhoz autópálya-lehajtókat is terveznek majd, szeretnék, hogy a metró- és az autóbusz-csatakozás is elérhető legyen. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig azt közölte, hogy a beruházás tervezői munkájának előkészítésével a kabinet Noll Tamás építészt bízza meg. A KÉT BIZTOS PONT Míg a dél-budai, de különösen az észak-budai centrumkórház sorsa még mindig kérdéses, a pesti oldalon létrejövőké ennél biztosabb. Az Egészséges Budapestért Programról szóló kormányhatározat értelmében a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, ismertebb nevén a Honvédkórház bázisán kell kialakítani az Észak-pesti Centrumot, míg a dél-pesti egészségügyi centrum az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) bázisán valósulhat meg. Az észak-pesti centrummal kapcsolatban – a megjelent nyilatkozatok alapján – a tervek szerint egy új épületet vagy épületszárnyat húznának fel, ezzel legalább 200-300 ággyal növelnék a betegellátó kapacitásokat, a volt MÁV Kórház osztályait pedig átköltöztetnék a Róbert Károly körúti központi telephelyre. Mint Tamás Róbert orvos ezredes, a Honvédkórház orvos-igazgatója, a helyi projekt koordinátora elmondta, az egyes osztályok vezetőitől bekérték szakmai javaslataikat, amelyekből már november második felére el kell készíteniük a konkrét orvos szakmai tervet. Ami már most látható, hogy ha átköltöztetik a Podmaniczky utcából az egykori MÁV Kórház osztályait, azzal számos felesleges párhuzamosságot is megszüntethetnek. Azon is el kell gondolkodni, hogy a jövőben centrumkórházként szükségük lesz majd olyan ellátásokra is, amilyen például a sugárterápia vagy a csontvelő-transzplantáció, amelyek jelenleg még egyik telephelyükön sem állnak rendelkezésre. De a diagnosztikai eszközparkot is fejleszteni kell, a fekvőbeteg-kapacitást pedig bővíteni. Az orvosigazgató hozzátette: a centrumkórházak folyamatos és biztonságos működtetéséhez a szükséges anyagi feltételeket is biztosítani kell, a jelenlegi finanszírozás mellett ugyanis azok a kórházak, amelyeknek jelentős számú sürgősségi és akut beteget kell ellátniuk, óhatatlanul veszteségesek. Mindemellett, véli Tamás Róbert – a fővárosi egészségügy egészét át kell tekinteni a következő időszakban, a halaszthatatlan eseteket ellátó szuperkórházak mellett ugyanis elengedhetetlenül fontos a betegek utókezelését, rehabilitációját és a krónikus ellátást biztosító úgynevezett társkórházak fejlesztése is. A dél-pesti centrumkórház gerincét egy, a Nagyvárad térre tervezett nyolcszáz ágyas vadonatúj épület adja majd, az új tömb, valamint a kórház a már meglévő, de felújítandó épületeivel és az Országos Kardiológiai Intézettel együtt mintegy 1500 ágyon biztosítja majd a régióban élők egészségügyi ellátásának bázisát. Erről Vályi-Nagy István főigazgató és Müller Péter orvosigazgató beszélt. Tájékoztatásuk szerint a terv az, hogy a centrumkórház új épületében lesz majd az a sürgősségi központ, ahová minden sürgősségi ellátást igénylő új beteg bekerül, és ahonnan aztán az elsődleges ellátást követően a szükséges további terápia érdekében tovább irányítják majd őket. Az új tömbbe telepítenék az összes képalkotó diagnosztikai egységet a röntgentől a CTn át az MR-ig, itt lesznek a műtők, a központi intenzív, valamint az olyan speciális ellátások, mint a csontvelő-transzplantáció, a hematológia, az infektológia. Itt fogadják majd a stroke betegeket, és a Fiumei útról a most még a Péterfy Sándor utcai Kórházhoz tartozó Baleseti Intézet is az új épületbe kerül, mert ez lesz az egyik alapja a sürgősségi ellátásnak. A beruházás során elsődleges szempont, hogy az épületek újonnan kialakított energetikai rendszerei innovatív, megújuló energiaforrások felhasználásával működjenek. Számtalan fejlesztést vezetnek be a szakmai ellátás területén is, a kórház vezetői elkötelezettek például a legmagasabb szintű alapvetően új szolgáltatásokat nyújtó, úgynevezett Smart Hospital informatikai rendszer kialakítása mellett, mely tovább javíthatja a betegek komfortérzetét, és az ellátás gyorsaságát is tovább növelheti. A leendő dél-pesti centrum már ma is meglévő kórházépületeit is felújítják ugyanakkor, – tekintettel arra, hogy közben is el kell látni a betegeket –, ez nem lehetséges egyszerre, csak fokozatosan. Hogy a rekonstrukciókkal és az új tömb építésével együtt mikorra valósulhat meg a Nagyvárad téren a szuperkórház-projekt, több mindentől függ – mondja a főigazgató. A szakmai terv készen van, elkezdődött a műszaki, építészeti, orvostechnológiai szükséglet felmérése, és készülnek az előszámítások. A kórház vezetőinek reményei szerint uniós forrásból már a jövő év elején hozzá lehet kezdeni egyes felújításokhoz, ám a teljes beruházásra reálisan négy-öt évet kell számolni attól a pillanattól, hogy megszületik a végleges döntés. Haimann Éva 6 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2016. DECEMBER