IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Francia kapcsolat

  • Cikk címe: Francia kapcsolat
  • Szerzők: IME Szerkesztőség
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 2
  • Hónap: március
  • Oldal: 15
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: KISHÍREK
  • Alrovat: KISHÍREK

Absztrakt:

Orvos-, egészség- és agrártudományi együttműködési lehetőségekről egyeztetett Franciaország magyarországi nagykövete a Debrecen Egyetemen.
Az egyetem vezetése mellett a karok képviselőivel, valamint az aktív francia kapcsolattal rendelkező oktatókkal és kutatókkal is találkozott Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete és Hervé Ferrage, együttműködési és kulturális tanácsos, a budapesti Francia Intézet igazgatója február 19-én tett i látogatásán a Debreceni Egyetemen. A nagykövetet és a tanácsost Szilvássy Zoltán rektor és Jánosy Orsolya, a Nemzetközi Iroda vezetője fogadta. A francia delegációt azok az orvos-, egészség- és agrártudományi együttműködési lehetőségek érdekelték, melyekbe az iparági gazdasági szereplők is bevonhatók.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Velkey György
Tartalom IME Szerkesztőség
Megújuló alapellátás: hol tartunk? - Interjú Dr. Beneda Attila helyettes államtitkárral Boromisza Piroska
Magyar találmány debütált sikerrel a Mobile World Congress rendezvényen IME Szerkesztőség
XI. IME Regionális Egészségügyi Konferencia IME Szerkesztőség
Országos Gyermek Neuropathia Centrum a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban IME Szerkesztőség
HIV/AIDS fertőzöttség jelenlegi helyzete hazánkban, a gyógyszeres kezelés lehetőségei Dr. Szlávik János
Tiszta betegellátás: a betegbiztonság sarokköve Boromisza Piroska
Francia kapcsolat IME Szerkesztőség
Összefoglaló IV. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia Tamás Éva
Ki hallja meg a betegek hangját? Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége
Az egységes kontrolling módszertan és implementációjának tapasztalatai Nikliné Gáldonyi Edina
Minden 15. ember szenved valamilyen ritka betegségben Semmelweis Egyetem
Struktúraváltás az Észak-magyarországi régió kórházaiban Dr. Dózsa Csaba, Morvai Ádám
Korszerűbbé, takarékosabbá vált a Parádfürdői Állami Kórház Dr. Rabóczki Anita
Ezüstkolloid oldat – elkerülhető lenne a kockázat! Országos Gyógyszerészeti Intézet
Tűszúrás és éles eszköz okozta sérülések okai, megelőzési lehetőségei egy magyarországi intézményben végzett vizsgálat alapján Dr. Lám Judit, Dr. habil. Belicza Éva, Surján Cecília
V. Jubileumi Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia 2016. október 12-13. szerda-csütörtök IME Szerkesztőség
Hol tart a vastag- és végbélrák szűrése? - Helyzetkép Dr. Bodoky György professzortól Boromisza Piroska
Minden 15. ember szenved valamilyen ritka betegségben c. cikk folytatása Semmelweis Egyetem
A gyógyszerhiányok intézményi költségekre kifejtett hatásainak értékelése Dr. Vida Róbert György, Nyaka Bernadett, Prof. Botz Lajos, Dr. Hornyák Judit
X. IME-META Jubileumi Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia 2016. június 15-16. szerda-csütörtök IME Szerkesztőség
Valós életbeli adatok felhasználása a gyógyszer-politika finomhangolásában Közép-Kelet Európában Dr. Inotai András, Csanádi Marcell, Dr. Ágh Tamás
Hiánypótló jogvédelmi kötetsorozat segíti a hallgatókat Országos Betegjogi Ellátottjogi Gyermekjogi és Dokumentációs Központ
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatszolgáltatási tevékenysége – a „Közadat Közkincs” Fadgyas-Freyler Petra, Gimesi-Országh Judit
Bizonyítékokon alapuló orvoslás, méltányosság és fenntarthatóság szempontjai a hepatitis C korszerű terápiájában Dr. Makara Mihály
The public health and HTA perspective on modern treatment methods of hepatitis C MD Phd Bochenek Tomasz
A hosszú távú ellátások kapacitás- és igénybevételi adatainak elemzése – úttalan utakon... Farkas Borbás Fanni, Dr. Gresz Miklós, Dr. Dózsa Csaba
„Az év IME előadója” 2015 IME Szerkesztőség
Az 50 év felett szerzett pneumónia, meningitisz és szeptikémia direkt egészségügyi terhe Dr. Nagy Bence, Somfay István, Salfer Balázs
Ezüstkolloid oldat – elkerülhető lenne a kockázat! c. cikk folytatása Országos Gyógyszerészeti Intézet
Prevenciós szűrés támogatása a MedWorkS rendszerben - Interjú Gyurisné Pethő Zsuzsannával IME Szerkesztőség
Csúcstechnológia betegségekkel IME Szerkesztőség
Tudomány és innováció: az ország teljesítőképességének motorja - Interjú Prof. Merkely Bélával Boromisza Piroska
A Bajcsy-Zsilinszky Kórházban egy új műszerrel elsőként végeztek egy speciális szívkatéteres eljárást IME Szerkesztőség

Szerző Intézmény
Szerző: IME Szerkesztőség Intézmény: IME Szerkesztőség
INFEKCIÓKONTROLL a magyar társadalomnak különleges szegmense, amelyben olyan emberek dolgoznak, akiket legnagyobb mértékben a segítő szándék motivál. Ezért célszerű lenne az egészségügyi dolgozók lelkiismeretére hatni, amikor a kézhigiéné jelentőségéről akarjuk meggyőzni őket. Balasi Tiborné, a Magyar Műtősasszisztensi Társulás elnöke a betegellátó intézményeken belüli érdekérvényesítés erősítését hangsúlyozta. A hozzáállást befolyásolhatja az is, hogy milyen minőségű fertőtlenítőszert vásárolnak a kórházak – tette hozzá dr. Rauth Erika. A közbeszerzések során azonban nem a minőség, hanem a költséghatékonyság az elsőrendű szempont. A gyenge minőségű szertől kisebesedik a dolgozók keze, ezért nem szívesen használják, még ha meg is felel a jogszabályi előírásoknak. Megjegyezte: a kézhigiénés fegyelem nagymértékben javítható személyes példamutatással is. Ha a főorvos, vagy a főnővér kellően elkötelezett, elöl jár a helyes gyakorlat példamutatásában és megköveteli az osztály dolgozóitól a rendszeres kézfertőtlenítést, a jó gyakorlat előbb-utóbb beépül a napi rutinjukba. VISSZACSATOLÁS A helyes kézhigiénés gyakorlat javallataira vonatkozó öt momentum egyszerű és könnyen megjegyezhető – mutatott rá dr. Szilágyi Emese. Mégsem ment át mindenhol a köztudatba, hogy a beteg bőre és közvetlen környezete tele van kórokozókkal. Direkt és indirekt kontaktus révén ezek a kórokozók kontaminálják az egészségügyi személyzet kezét, és a hiányos kézfertőtlenítés miatt túlélnek, szaporodnak, majd átkerülnek egy másik betegre. Mindez elkerülhető lenne, ha a kézhigiéne öt momentuma szerint történne a kézfertőtlenítés, azaz betegérintés előtt, aszeptikus beavatkozás előtt, testváladékkal történő expozíció után, a beteg érintése után,elöl és a betegzóna elhagyásakor. Problémás lehet a gumikesztyű használata is, mert álbiztonság érzését keltheti. A dolgozók nem feltétlenül akkor vesznek fel gumikesztyűt, amikor szükséges, mert nem közismert a „gumikesztyű-piramis”, ami támpontot ad arra nézve, hogy milyen tevékenységek során nem szükséges, illetve mikor kötelező a gumikesztyűt hordani, azon belül pedig milyet. Dr. Szilágyi Emese leszögezte: csak rövidre vágott, lakkozatlan körömmel, óra és ékszer nélkül lehet helyesen kezet mosni, ennek megkövetelése elengedhetetlen. A dolgozói compliance nyomon követéséhez a WHO direkt megfigyeléses módszert javasol, ám ennek kivitelezése meglehetősen nehéz és időigényes – világított rá dr. Rauth Erika. Mindazonáltal elismerte, hogy a monitorozás rendkívül fontos adatokkal szolgál az intézményvezetők számára. Mindemellett a nyitott osztályokra érkező hozzátartozók kézhigiénéje is komoly fejlesztésre szorul – állapították meg a beszélgetés résztvevői –, amin önmagában az is javíthat, ha több adagoló lenne kihelyezve a látogatók számára. Nem kérdés, hogy nagyobb gondot kellene fordítani a kézhigiénés ismeretek terjesztésére, és a közoktatásban történő bevezetésükre is szükség van annak érdekében, hogy a lakosság kézmosási szokásai megváltozzanak. Semmelweis után 150 évvel időszerű lenne végre, hogy a kézhigiéné az egészségkultúra szerves részévé váljon. Boromisza Piroska Francia kapcsolat Orvos-, egészség- és agrártudományi együttműködési lehetőségekről egyeztetett Franciaország magyarországi nagykövete a Debrecen Egyetemen. Az egyetem vezetése mellett a karok képviselőivel, valamint az aktív francia kapcsolattal rendelkező oktatókkal és kutatókkal is találkozott Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete és Hervé Ferrage, együttműködési és kulturális tanácsos, a budapesti Francia Intézet igazgatója február 19-én tett i látogatásán a Debreceni Egyetemen. A nagykövetet és a tanácsost Szilvássy Zoltán rektor és Jánosy Orsolya, a Nemzetközi Iroda vezetője fogadta. A francia delegációt azok az orvos-, egészség- és agrártudományi együttműködési lehetőségek érdekelték, melyekbe az iparági gazdasági szereplők is bevonhatók. Főként az orvostudományban és egészségiparban látunk esélyt a közös munkára. Ezeken a területeken az akkreditált klaszterek révén jól strukturált ágazati kapcsolatai vannak a Debreceni Egyetemnek, míg Franciaországban ugyancsak klaszteralapú a gazdaságfejlesztés. A nagykövettel egyetértettünk benne, hogy a diplomáciai csatornák támogatásával még hatékonyabb lehet a közös munka – tájékoztatott Szilvássy Zoltán rektor. Az új kapcsolat első lépése lehet a debreceni Pharmapolis és a párizsi Medicen innovatív gyógyszeripari klaszterek együttműködése. A folytatásában pedig az agrártudományi kutatásokról is egyeztetnek a felek. A rektori megbeszélést követően a delegáció Papp Zoltánnal, az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettesével és Bognár Lászlóval, az Idegsebészeti Klinika igazgatójával találkozott, akik a gammakéssel kapcsolatos terápiákról és kutatásokról beszéltek a diplomatáknak. Forrás: DE IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS 15