2016. május 19., GENF – 2000. óta globális szinten drámai módon megnőtt a várható élettartam, az országok között és az országokon belül fennálló súlyos egyenlőtlenségek azonban fennmaradtak, mint arról a WHO idei, a fenntartható fejlesztési célok kapcsán folytatott egészségügyet monitorozó statisztikai jelentése beszámol (World Health Statistics: Monitoring Health for the SDGs).
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KLINIKUM KARDIOLÓGIA A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Karlócai Kristóf kardiológus főorvos. 1978-2006-ig az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet kardiológiai osztályán dolgozott. A kardiológus szakmát mesterétől, Naszlady Attila professzortól tanulta. 1996-tól 2006-ig a kardiológiai osztály vezetője. Ezen belül 1998-2006-ig vezette a hazai szívtranszplantációs kivizsgáló és gondozó centrumot, megszervezte a végstádiumú szívelégtelenség gondozását, rehabilitációját, kardiológiai intenzív osztályt hozott létre. 2006-tól 2008-ig a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben dolgozott, ahová a korábbi kardiológiai osztály bezárása és a szívtranszplantációs program áthelyezése miatt került. Több mint 3 évtizede foglalkozik a tüdő keringési betegségekkel, a pulmonális artériás hipertoniával (PAH). 2008-tól a Semmelweis Egyetem PAH centrumának vezetője. Több ciklusban volt vezetője, jelenleg is elnöke a Kardiopulmonális Munkacsoportnak. A Magyar Kardiológusok Társaságában 9 évig, a Magyar Transzplantációs Társaságban 6 évig volt elnökségi tag. 1998-tól 2008-ig vezette a Nemzeti Szívtranszplantációs Várólista Bizottságot, 2008-tól ugyanennek a titkára. Részt vesz a graduális oktatásban, számos könyvfejezet szerzője. WHO: 2000 óta 5 évvel nőtt a várható élettartam 2016. május 19., GENF – 2000. óta globális szinten drámai módon megnőtt a várható élettartam, az országok között és az országokon belül fennálló súlyos egyenlőtlenségek azonban fennmaradtak, mint arról a WHO idei, a fenntartható fejlesztési célok kapcsán folytatott egészségügyet monitorozó statisztikai jelentése beszámol (World Health Statistics: Monitoring Health for the SDGs). A várható élettartam a 2000 – 2015. közötti időszakban 5 évvel nőtt, ami az 1960-as évek óta a legnagyobb ütemű növekedés. A növekedéssel megfordult az 1990-es években tapasztalt visszaesés, amikor a várható élettartam Afrikában az AIDS-járvány következtében, Kelet- Európában pedig a Szovjetunió összeomlását követően csökkent. A növekedés az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Afrikai Régiójában volt a legjelentősebb, ahol a várható élettartam 9,4 évvel 60 évre nőtt, elsősorban a gyermek-túlélés és a malária megfékezése terén elért eredmények, valamint a HIV kezelésére alkalmazható antiretrovirális szerekhez való szélesebb körű hozzáférés következtében. A 2015-ben született gyermekek globális várható élettartama 71,4 év volt (73,8 év a lányok és 69,1 év a fiúk esetében), egy adott gyermek kilátásai azonban attól függnek, hogy hol született. A jelentés megmutatja, hogy az újszülöttek 29 országban – mindegyik magas jövedelmű ország – átlagosan 80 év vagy ennél is hosszabb élettartamra számíthatnak, míg 22 másik ország – valamennyi a Szubszaharai Afrikában található – újszülötteinek átlagos várható életkora kevesebb, mint 60 év. 86,8 év átlagos élettartammal a japán nők életkilátásai a legkedvezőbbek. A férfiak esetében Svájcban a leghosszabb az átlagos túlélési idő, 81,3 év. A Sierra Leonéban élő emberek életkilátásai a legrosszabbak a világon mindkét nem esetében: a nők várható átlagéletkora 50,8 év, a férfiaké 49,3 év. Az egészségben várható élettartam, vagyis a 2015-ben születettek jó egészségben eltöltött várható éveinek a mérőszáma globálisan 63,1 év (64,6 év a lányok és 61,5 év a fiúk esetében). Az Egészségügyi Világszervezet 2016. évi statisztikai jelentése (World Health Statistics 2016) átfogó áttekintést nyújt az egészséget érintő fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos legfrissebb éves adatokról, jól szemléltetve a kihívás nagyságát. Minden évben: • 303 000 nő hal meg terhességgel és gyermekszüléssel összefüggő komplikációk miatt • 5,9 millió gyerek hal meg az ötödik születésnapja előtt • 2 millió ember fertőződik meg újonnan HIV-vírussal, továbbá 9,6 millió új TBC-s és 214 millió maláriás esetet regisztrálnak • 1,7 milliárd embernek van szüksége kezelésre elhanyagolt trópusi betegség miatt • Több mint 10 millió ember hal meg 70 éves kora előtt szív- és érrendszeri betegségben és rákban • 800 000 ember követ el öngyilkosságot • 1,25 millió ember hal meg közúti közlekedési sérülésben • 4,3 millió ember hal meg a főzéshez szükséges tüzelőanyag okozta levegőszennyezésben • 3 millió ember hal meg kültéri légszennyezés miatt • 475 000 ember lesz gyilkosság áldozata, 80%-uk férfi Ezeket a kihívásokat nem lehet megválaszolni a betegség kialakulását elősegítő kockázati tényezők kezelése nélkül. Napjainkban a világban: • 1,1 milliárd ember dohányzik • 156 millió 5 év alatti gyerek visszamaradott és 42 millió 5 év alatti gyerek túlsúlyos • 1,8 milliárd ember iszik szennyezett vizet, és 946 millió ember végzi a szükségét a szabad ég alatt • 3,1 milliárd ember használ a főzéshez elsősorban szennyező tüzelőanyagokat A teljes sajtóanyag olvasható a www.imeonline.hu oldalon. Forrás WHO 40 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2016. JÚNIUS
