Hamarosan lezárulnak azok a hetek óta tartó szakmai egyeztetések, amelyek nyomán a megadott határidőre, vagyis március 31-ig a kormány elé kerülhet az Egészséges Budapestért Program (EBP) fejlesztési koncepcója. Annak érdekében pedig, hogy minél gyorsabban megkezdődhessen a három centrumkórház tervezése és a társkórházak felújítása, az EBP keretében megvalósuló beruházásokat várhatóan kiemelt projektté nyilvánítják, ami lehetővé teszi az engedélyeztetések és a munkálatok felgyorsítását. A szakmai egyeztetések eredményeként nem lesz olyan fővárosi intézmény, amelyik ne kapna – a legtöbb esetben jelentős – forrást korszerűsítésre, bővítésre, ésszerűsítésre. Erre az idén két keretből jut: 11,1 milliárd forint uniós támogatásból és mintegy 40 milliárd forint a központi költségvetésből.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS EBP: Felgyorsulnak az események Hamarosan lezárulnak azok a hetek óta tartó szakmai egyeztetések, amelyek nyomán a megadott határidőre, vagyis március 31-ig a kormány elé kerülhet az Egészséges Budapestért Program (EBP) fejlesztési koncepciója. Annak érdekében pedig, hogy minél gyorsabban megkezdődhessen a három centrumkórház tervezése és a társkórházak felújítása, az EBP keretében megvalósuló beruházásokat várhatóan kiemelt projektté nyilvánítják, ami lehetővé teszi az engedélyeztetések és a munkálatok felgyorsítását. A szakmai egyeztetések eredményeként nem lesz olyan fővárosi intézmény, amelyik ne kapna – a legtöbb esetben jelentős – forrást korszerűsítésre, bővítésre, ésszerűsítésre. Erre az idén két keretből jut: 11,1 milliárd forint uniós támogatásból és mintegy 40 milliárd forint a központi költségvetésből. Mint Cserháti Péter, az EBP miniszteri biztosa egy szakmai konferencián elmondta: a 11,1 milliárdból nyolc kórházat hoznak rendbe, az egyik legelavultabb, a Szent János például egymaga 1,3 milliárdot kap. A másik, 40 milliárdos keretösszegből pedig megkezdik a három centrumkórház tervezését (ez Észak-Pesten a Honvédkórház, Dél-Pesten a Szent István-Szent László-Országos Kardiológia Intézet hármasából jön létre, Dél-Budán pedig egy teljesen új intézmény épülne a XI. kerületben), valamint a 13 társkórház és a szintén ide tartozó Pest megyei intézmények, például a kistarcsai Flór Ferenc Kórház megújítását. Ennek köszönhetően a Margit Kórházban például új művese-állomás és műtéti blokk épül, ez utóbbi ugyanis az 1981-es átadása óta gyakorlatilag nem fejlődött. A felújítások idejére, mint elhangzott, átmenetileg ismét használatba veszik a néhány éve kiürített Árpád Kórházat, ide költöztetik a rekonstrukció idejére a kistarcsai és a Margit Kórház egy-egy osztályát. Nemcsak korszerűsítések, átszervezések is lesznek: a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházban például egy pszichiátriai központot terveznek, a Heim Pál Kórházban pedig gyermekinfektológiát. Meglehetősen konkrét elképzelések vannak a három „szuperkórházzal” kapcsolatban is. Észak-Pesten a jelenleg négy vidéki és négy fővárosi helyen működő Honvédkórház központi, Róbert Károly körúti telephelyén komoly építkezés kezdődik, ide költöznek a Podmaniczky utcából a 640 ágyas volt MÁV-kórház osztályai – ezek üzemeltetése 1,3 milliárdos többletkiadást jelent –, de a tervek között szerepel például egy, csapatszállító helikopter fogadására is alkalmas leszállóhely kialakítása. Dél-Pesten a Szent László-Szent István Kórház, a Kardiológiai, valamint Baleseti Intézettel, illetve a Heim Pál Gyermekkórházzal együtt egy 1826 aktív ágyas centrumkórház létesül (hasonló nagyságrendet képvisel az észak-pesti centrum a Bethesda Gyermekkórházzal). A tervek szerint itt épül meg egy gyermek sürgősségi központ, egy csontvelő- és egy szeptikus csontsebészeti központ is. A Szent László Kórháztól a Heim Pál Gyermekkórház veszi át a gyermekinfektológiát is. A dél-pesti centrumkórházhoz társkórházként csatlakozó Jahn Ferenc Kórház ugyanakkor „a pszichiátria irányába mozdulna el”. A jelenleg lakatlan XI. kerületi Dobogó városrészre tervezett dél-budai centrummal kapcsolatban továbbra is csak annyit lehet tudni, hogy készülnek a megvalósíthatósági tanulmányok. Az utóbbi hetek egyeztetéseinek eredménye az hír is, amely szerint nemcsak hogy nem zárják be, de évtizedek óta nem látott mértékben fejlesztik a fővárosi Péterfy Sándor utcai kórházat. A főváros egyik legnagyobb egészségügyi intézménye, amelyben évente több mint egymillió járó- és 56 ezer fekvőbeteget látnak el, a pszichiátriai ellátás fejlesztésére uniós forrásból 400 milliót kap, ebből az összegből költöztetik a pszichiátriai osztályukat az Alsóerdősor utcából a Péterfy Sándor utcába, költségvetési támogatásból pedig 290 milliót költhetnek arra, hogy ezzel együtt a toxikológiát, valamint további 100 milliót, hogy a többi osztályt is a központi telephelyre költöztethessék. A kórház emellett 205 milliót nyert el az év végi konszolidációs pályázaton, így összességében annyi pénzt kapott rövid időn belül, amire az elmúlt 25 évben nem volt példa. – Nyugodtan mondható, hogy a Péterfy jövője anyagi szempontból is megoldott – nyilatkozta Sásdi Antal főigazgató. A kormány döntése értelmében 45 milliárd forintot kaptak a kórházak az év végén adósságrendezésre, és további 15 milliárd forint erejéig a működés hatékonyságát növelő programokra is pályázhattak. Egy-egy kórház több igényt is benyújthatott, így összesen 810 pályázat érkezett, 54 milliárd forint támogatási igénnyel. A 15 milliárd forintos keretbe végül 324 pályázat fért be, összességében 100 intézmény nyert, tíz olyan is, amely nem állami fenntartású. A keretből az egyetemek 2,5 milliárd, az egyházi intézmények 375 millió, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ alá tartozó gyógyító intézmények 11,7 milliárd, a Honvédkórház pedig 360 millió forintot nyertek el. A Nemzeti Egészségügyi IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2017. JANUÁR 5 EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS Alapkezelő (NEAK – a volt OEP) listájából az is kiderül, hogy a legtöbb pénzt – több mint 1 milliárd forintot – a Semmelweis Egyetem kapta, a legnagyobb nyertesek között van a szombathelyi Markusovszky Kórház (986,7 millió forint), a Békés Megyei Központi Kórház (739,9 millió forint) és a Pécsi Tudományegyetem (712,5 millió forint). Az SZTE SzentGyörgyi Albert Klinikai Központ 394,1 millió, a Debreceni Klinikai Központ 384,6 millió forintot kapott. Az egyházi kórházak közül a Bethesda Gyermekkórház nyerte el a legjelentősebb támogatást, 234,7 milliót, a Budai Irgalmasrendi Kórház 52,8, a Mazsihisz Szeretetkórház 51,2, a Budapesti Szent Ferenc Kórház pedig 36,3 millió forinthoz jutott. Meghekkelték a kancelláriát „A kancelláriát meghekkelték” – röviden és tömören így írta le Ónodi-Szűcs Zoltán, hogy a Magyar Kórházszövetség ellenállása nyomán a kormány végül a választások utánra halasztotta a döntést a kórházi kancelláriákról. Az egészségügyi államtitkár egy januári szakkonferencián azért főként a pozitívumokról beszélt, arról például, hogy országszerte összesen 96, hosszabb ideje üresen álló háziorvosi praxist sikerült betölteni tavaly a szaktárca pályázatán keresztül. Ez 35 százalékkal több ugyan, mint az egy évvel korábbi pályázat eredménye, de az üres praxisok száma azonban továbbra is lineárisan növekszik. Mint mondta, ezért is kell helyreállítani a háziorvosi vállalkozások jövedelemtermelő képességet, és ezért is támogatják a Magyar Orvosi Kamara kezdeményezését arról, hogy nézzék át, melyek azok a praxisok, amelyeket össze lehet, illetve kell vonni, mert például ott, ahol szomszédos települések már évek óta közösen viszik a háziorvosi ellátást. (Éger István, a MOK elnöke azt mondta, nagyjából 130 ilyen körzet van országosan.) Emellett, annak érdekében, hogy oda viszont mindenképpen találjanak háziorvost, ahová kell, a tervek szerint növelni fogják a pályázaton elnyerhető támogatások összegét. Kifejezett sikertörténetként értékelte az ágazat első számú vezetője az adósságrendezést, mint mondta: húsz hónap alatt több mint 121 milliárd forintot tett bele a kormány a magyar egészségügybe a kórházak adósságrendezésén keresztül. – Soha nem kezdték még az évet a kórházak olyan kevés adósággal, mint az idén, legalább is azóta biztosan nem, hogy központi nyilvántartást vezetnek a tartozásokról – fogalmazott az államtitkár. 2016 végén 13,4 milliárd forint lejárt számlájuk volt az intézményeknek. A konszolidáción túl ebben az is szerepet játszott, hogy – részben a menedzsmenteknek is köszönhetően – a korábbinál lényegesen las- 6 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY sabban növekedtek az adósságok. Míg 2014-ben havi 4,1 milliárd forinttal gyarapodott ez az állomány, tavaly már csak 2,5 milliárdot tett ki az átlagos növekedés. – Ha csak nem lesz havária, év végéig 20 milliárd alatt tartható a tartozásállomány – mondta, hozzátéve, hogy ezért azonban még rengeteget kell dolgozni. Ónodi-Szűcs Zoltán arról is beszélt, hogy tavaly az eredeti 982 milliárd forintos előirányzattal szemben végül 1074 milliárd forintból gazdálkodhatott az ágazat, ez összességében 92,5 milliárdos növekményt jelent. Ebből 19 milliárdot fordíthattak béremelésre, amit nemcsak hogy folytatni fognak idén, de azon is dolgoznak, hogy az ápolóknál orvosolják a bértáblában azokat a torzulásokat, amelyeket a központi minimálbér- és garantált bérminimum emelés okozott. Ennek érdekében, már tárgyalnak az NGM-mel arról, hogy a kórházak megtarthassák a járulékcsökkentés nyomán keletkezett megtakarításokat. Összességében csak a kórházaknál 8 milliárd forintra tehető az így megspórolt közteher, amit a jelenlegi előírások szerint elkülönülten kell kezelniük a közintézményeknek. A gazdasági-műszaki személyzet fizetésemelésére azonban helyben kell forrást találni – jelezte, arra ugyanis nem lát megoldást, hogy annak a 9 ezer embernek, akik nem részesültek sem az egészségügyi béremelésből, sem pedig a minimálbér-emelésből, központilag rendezzék a bérét. Az államtitkár a népegészségügyi programok kapcsán megemlítette, hogy a jelenlegi három mellé hamarosan 20 új szűrőbuszt szereznek be annak érdekében, hogy a kistelepüléseken élők közül is minél többen részt vehessenek a népegészségügyi szűréseken. Közölte, hogy a népegészségügyi stratégiát is meg szeretnék újítani, szinkronba hozva azt az európai uniós programokkal. XVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2017. JANUÁR
