IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Meghekkelték a kancelláriát

  • Cikk címe: Meghekkelték a kancelláriát
  • Szerzők: Haiman Éva
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XVI. évfolyam
  • Lapszám: 2017. / 1
  • Hónap: január
  • Oldal: 6
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: HELYZETÉRTÉKELÉS

Absztrakt:

„A kancelláriát meghekkelték” – röviden és tömören így írta le Ónodi-Szűcs Zoltán, hogy a Magyar Kórház szövetség ellenállása nyomán a kormány végül a választások utánra halasztotta a döntést a kórházi kancelláriákról. Az egészségügyi államtitkár egy januári szakkonferencián azért főként a pozitívumokról beszélt, arról például, hogy országszerte összesen 96, hosszabb ideje üresen álló háziorvosi praxist sikerült betölteni tavaly a szaktárca pályázatán keresztül. Ez 35 százalékkal több ugyan, mint az egy évvel korábbi pályázat eredménye, de az üres praxisok száma azonban továbbra is lineárisan növekszik.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS Alapkezelő (NEAK – a volt OEP) listájából az is kiderül, hogy a legtöbb pénzt – több mint 1 milliárd forintot – a Semmelweis Egyetem kapta, a legnagyobb nyertesek között van a szombathelyi Markusovszky Kórház (986,7 millió forint), a Békés Megyei Központi Kórház (739,9 millió forint) és a Pécsi Tudományegyetem (712,5 millió forint). Az SZTE SzentGyörgyi Albert Klinikai Központ 394,1 millió, a Debreceni Klinikai Központ 384,6 millió forintot kapott. Az egyházi kórházak közül a Bethesda Gyermekkórház nyerte el a legjelentősebb támogatást, 234,7 milliót, a Budai Irgalmasrendi Kórház 52,8, a Mazsihisz Szeretetkórház 51,2, a Budapesti Szent Ferenc Kórház pedig 36,3 millió forinthoz jutott. Meghekkelték a kancelláriát „A kancelláriát meghekkelték” – röviden és tömören így írta le Ónodi-Szűcs Zoltán, hogy a Magyar Kórházszövetség ellenállása nyomán a kormány végül a választások utánra halasztotta a döntést a kórházi kancelláriákról. Az egészségügyi államtitkár egy januári szakkonferencián azért főként a pozitívumokról beszélt, arról például, hogy országszerte összesen 96, hosszabb ideje üresen álló háziorvosi praxist sikerült betölteni tavaly a szaktárca pályázatán keresztül. Ez 35 százalékkal több ugyan, mint az egy évvel korábbi pályázat eredménye, de az üres praxisok száma azonban továbbra is lineárisan növekszik. Mint mondta, ezért is kell helyreállítani a háziorvosi vállalkozások jövedelemtermelő képességet, és ezért is támogatják a Magyar Orvosi Kamara kezdeményezését arról, hogy nézzék át, melyek azok a praxisok, amelyeket össze lehet, illetve kell vonni, mert például ott, ahol szomszédos települések már évek óta közösen viszik a háziorvosi ellátást. (Éger István, a MOK elnöke azt mondta, nagyjából 130 ilyen körzet van országosan.) Emellett, annak érdekében, hogy oda viszont mindenképpen találjanak háziorvost, ahová kell, a tervek szerint növelni fogják a pályázaton elnyerhető támogatások összegét. Kifejezett sikertörténetként értékelte az ágazat első számú vezetője az adósságrendezést, mint mondta: húsz hónap alatt több mint 121 milliárd forintot tett bele a kormány a magyar egészségügybe a kórházak adósságrendezésén keresztül. – Soha nem kezdték még az évet a kórházak olyan kevés adósággal, mint az idén, legalább is azóta biztosan nem, hogy központi nyilvántartást vezetnek a tartozásokról – fogalmazott az államtitkár. 2016 végén 13,4 milliárd forint lejárt számlájuk volt az intézményeknek. A konszolidáción túl ebben az is szerepet játszott, hogy – részben a menedzsmenteknek is köszönhetően – a korábbinál lényegesen las- 6 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY sabban növekedtek az adósságok. Míg 2014-ben havi 4,1 milliárd forinttal gyarapodott ez az állomány, tavaly már csak 2,5 milliárdot tett ki az átlagos növekedés. – Ha csak nem lesz havária, év végéig 20 milliárd alatt tartható a tartozásállomány – mondta, hozzátéve, hogy ezért azonban még rengeteget kell dolgozni. Ónodi-Szűcs Zoltán arról is beszélt, hogy tavaly az eredeti 982 milliárd forintos előirányzattal szemben végül 1074 milliárd forintból gazdálkodhatott az ágazat, ez összességében 92,5 milliárdos növekményt jelent. Ebből 19 milliárdot fordíthattak béremelésre, amit nemcsak hogy folytatni fognak idén, de azon is dolgoznak, hogy az ápolóknál orvosolják a bértáblában azokat a torzulásokat, amelyeket a központi minimálbér- és garantált bérminimum emelés okozott. Ennek érdekében, már tárgyalnak az NGM-mel arról, hogy a kórházak megtarthassák a járulékcsökkentés nyomán keletkezett megtakarításokat. Összességében csak a kórházaknál 8 milliárd forintra tehető az így megspórolt közteher, amit a jelenlegi előírások szerint elkülönülten kell kezelniük a közintézményeknek. A gazdasági-műszaki személyzet fizetésemelésére azonban helyben kell forrást találni – jelezte, arra ugyanis nem lát megoldást, hogy annak a 9 ezer embernek, akik nem részesültek sem az egészségügyi béremelésből, sem pedig a minimálbér-emelésből, központilag rendezzék a bérét. Az államtitkár a népegészségügyi programok kapcsán megemlítette, hogy a jelenlegi három mellé hamarosan 20 új szűrőbuszt szereznek be annak érdekében, hogy a kistelepüléseken élők közül is minél többen részt vehessenek a népegészségügyi szűréseken. Közölte, hogy a népegészségügyi stratégiát is meg szeretnék újítani, szinkronba hozva azt az európai uniós programokkal. XVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2017. JANUÁR