IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Életminőség fejlesztése Kelet-Magyarországon: táplálkozás-, teljesítménybiológiai és biotechnológiai experimentális kutatások és eszközfejlesztések a humán megbetegedések megelőzésére és kezelésére projekt

  • Cikk címe: Életminőség fejlesztése Kelet-Magyarországon: táplálkozás-, teljesítménybiológiai és biotechnológiai experimentális kutatások és eszközfejlesztések a humán megbetegedések megelőzésére és kezelésére projekt
  • Szerzők: Dr. Páll Dénes
  • Intézmények: Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet
  • Évfolyam: XVI. évfolyam
  • Lapszám: 2017. / 3
  • Hónap: március
  • Oldal: 12
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: KISHÍREK
  • Alrovat: KISHÍREK

Absztrakt:

A Debreceni Egyetem több kara, illetve szervezeti egysége, valamint a Szegedi Tudományegyetem konzorciumi megállapodás keretében közösen vesz részt a 2017. január 1-én elindult pályázat megvalósításában, melynek átfogó célkitűzése a projekt során megvalósuló kutatások eredményeinek, módszereinek és eszközeinek alkalmazása az életminőség javítására.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉGPOLITIKA KONFERENCIA BESZÁMOLÓ orvossal időnként konzultálva, önállóan végzi a munkáját, jelentős többletterhet levéve az orvos válláról. Ennek a képzési formának a feltételei adottak lennének Magyarországon is – mutatott rá Dr. Vajer Péter. A rezidensek között végzett felmérésből egyértelműen kiderült, hogy szívesen választanák a praxisközösségben történő működést, ami alátámasztja, hogy érdemes a szerkezeti változás irányában gondolkodni. A válaszadók szerint sokat javulna a háziorvoslás presztízse, ha pontosan körülhatárolt lenne a háziorvosok kompetenciája, és ez az információ megjelenne a graduális orvosképzésben. Alapvető fontosságú lenne tehát egy gyakorlatorientált háziorvosi kompetencia-csomag összeállítása, amely szakmai, jogi és finanszírozási szempontból is rávilágítana a szakma értékeire és kihívásaira. Lényeges az is, hogy ez a csomag időről időre rugalmasan kövesse a jogi, finanszírozási és szakmai környezet változásait. Az aktuális feladatok között Dr. Vajer Péter a prevenciós gyakorlat erősítését, a szélesebb szakmai kompetenciák biztosítását, az új szervezési megoldások – például a praxisközösségek – felé történő elmozdulást, a továbbképzés feltételeinek megteremtését és a megfelelően koordinált ellátást jelölte meg. A felsorolt kívánalmakat tartalmazzák az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) alapellátást érintő projektjei, reméljük – fogalmazott az előadó –, hogy mindez realizálódni is fog. Az OECD és az EU 2016-os ajánlása azt is leszögezi, hogy biztosítani kell az alapellátás normál munkarenden kívüli elérhetőségét. Szükség van tehát az új megoldásokra, a multidiszciplináris teamek létrehozására, valamint a humán erőforrásba történő befektetésre. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az ápolók szélesebb kompetencia szinttel dolgozhassanak és segíthessék a háziorvosok munkáját. Fontos az informatikai háttér fejlesztése is, amivel kapcsolatosan jelentős előrelépések történtek az elmúlt időszakban. Szoros összefogásra van szükség a Magyar Orvosi Kamarával, az oktatási ágazattal, az egyetemekkel és a civil szervezetekkel, köztük az alapellátás terén erősödő önkéntes szerveződésekkel. Előadása zárszavában Dr. Vajer Péter kifejezte abbéli reményét, hogy az egy év múlva következő konferencián már a háziorvosi hivatást választó orvosok számának növekedéséről számolhat be. A konferencia egészségpolitikai blokkjában az EMMI Egészségügyi Ellátórendszer Működtetéséért felelős helyettes államtitkára, Dr. Mészáros János az uniós támogatással megvalósuló egészségügyi fejlesztésekről tájékoztatta a hallgatóságot. A vele készült interjú lapunk jelen számában olvasható. Munkatársunktól Életminőség fejlesztése Kelet-Magyarországon: táplálkozás-, teljesítménybiológiai és biotechnológiai experimentális kutatások és eszközfejlesztések a humán megbetegedések megelőzésére és kezelésére projekt A Debreceni Egyetem több kara, illetve szervezeti egysége, valamint a Szegedi Tudományegyetem konzorciumi megállapodás keretében közösen vesz részt a 2017. január 1-én elindult pályázat megvalósításában, melynek átfogó célkitűzése a projekt során megvalósuló kutatások eredményeinek, módszereinek és eszközeinek alkalmazása az életminőség javítására. A kutatások célja, hogy megismerhetővé váljanak a fokozott kockázatú egyének egészségi állapotának fizikai aktivitás hatására bekövetkezett változásai, illetve elérhetővé váljon egy olyan "sport-biotechnológia kitt", amely alapja lehet a további sportteljesítmény vizsgálatok modellezésének és elemzésének. További célkitűzésként fogalmazódott meg egy "sport antiaging" modell kidolgozása is. Kedvező kutatási eredmények esetén, illetve ha sikerül egyértelmű bizonyítékokat találni a DNS sérülési folyamat vázizom és miokardium öregedésben játszott szerepére, lehetővé válik olyan speciális terápiás kezelések életre hívása is, amely elősegíti az egészséges élettartam meghosszabbítását. Ezen felül kifejlesztésre kerül egy széles kör által hasznosítható, a pszichés és a fizikai stressz elkülönítésére alkalmas diagnosztikai eszköz. A sportpszichológiai diagnosztikai tesztcsomag lehetővé teszi a sportban meghatározó pszichológiai faktorok komplex diagnosztikus vizsgálatát. A projekt keretében jelentős számú egyetemi oktató, kutató, PhD hallgató, illetve technikai munkatárs vesz részt a Klinikai Központ, a Gazdaságtudományi-, a Bölcsészettudományi Kar, illetve a Sporttudományi Koordinációs Intézet képviseletében. A pályázat 100 %-os támogatási intenzitás mellett valósul meg. A projekt összköltsége 1 072 479 809 Ft, amelyből a Debreceni Egyetem, a konzorcium vezetőjeként 872 479 809 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesül. Támogatás összege: 1 072 479 809 Ft (100%) A projekt megvalósításának kezdete: 2017.01.01 Futamidő: 48 hónap A projekt szakmai vezetője: Prof. Dr. Páll Dénes 12 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2017. MÁRCIUS