A város első tudós orvosáról, Dr. László Elekről nevezik el a fél évszázados intézményt. Az egykori alapszakmás kórházból a több évtizedes fejlesztések hatására mára egy modern, európai színvonalú ellátó intézet született.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT Járványkórháztól a modern intézetig – 50 éves az Orosházi Kórház A város első tudós orvosáról, Dr. László Elekről nevezik el a fél évszázados intézményt. Az egykori alapszakmás kórházból a több évtizedes fejlesztések hatására mára egy modern, európai színvonalú ellátó intézet született. Az Orosházi Kórház fennállásának 50. évfordulóját ünnepelték 2017. április 20-22. között. A közel 30 ezres lélekszámú Békés megyei település kórháza nem csak a városban, hanem a körzetében élőknek is meghatározó intézménye immár 5 évtizede. A kórház 50 éves ünnepségsorozata április 20-án a régiós kórházigazgatók értekezletével kezdődött, majd másnap fotókiállítással folytatódott, ahol a kórház múltját és jelenét mutatták be képeken. Az ezt követő szakdolgozói konferencián több előadás hangzott el, többek között az új típusú okleveles képzésekről és az ápolásügy aktuális kérdéseiről. A konferencián a Magyar Ápolási Egyesület ezüstkitűzőit vehette át Istvánné Kiss Andrea gyermekápoló és Gálné Bihercz Éva esetmenedzser. A DOLGOZÓK LELKET VISZNEK A FALAK ÉS GÉPEK KÖZÉ Az intézmény aulájában avatták fel az eltelt 50 évre emlékeztető emléktáblát. Dr. Duray Gergő főigazgató főorvos felidézte azoknak a kórházigazgatóknak a nevét, akik az elmúlt 50 év alatt hozzájárultak a kórház fejlődéséhez és tudásukkal, hitükkel, emberségükkel történelmet írtak: Dr. Székely Andor, Dr. Kurai János, Dr. Zékány Gyula, Dr. Gazdag István, Dr. Antal Mihály, Dr. Hampel Ferenc, Dr. Gervain Mihály, Dr. Kalmár Mihály. Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, szemmel látható az a fejlődés, ami az Orosházi Kórházban történt az elmúlt öt évtizedben. – Ám hiába van tégla, fal, gép, önmagában semmit sem ér, ha nincs benne az a lélek, az a gyógyító erő, az a szaktudás, amit önök képviselnek és képviseltek az elmúlt ötven esztendőben. Lelket vittek a falak, a gépek közé, ezzel adva vissza sokak számára az egészséget – fogalmazott Dr. Mészáros János. Hozzátette, példaértékű az intézmény és önkormányzat együttműködése, ennek köszönhető az is, hogy időről időre fel tudnak mutatni olyan újat, ami tényleg a jövőbe mutat és meghatározza a töretlen fejlődést. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója beszédében úgy fogalmazott: örül, amikor egy kórház egy nevet vesz fel. – Mert a név mindig kötelez, sokkal jobban, mint egy általánosan elnevezett kórház, hiszen a névadó örökségét kívánjuk továbbvinni – jelentette ki Dr. Németh László. A fenntartó nevében hozzátette, továbbra is támogatni fognak minden olyan törekvést, lépést, amely segíti a jobb, minőségi betegellátást. Orosháza polgármestere, Dávid Zoltán méltatta a kórházi dolgozók áldozatos munkáját. – A város továbbra is figyel a kórházra, együttműködünk annak vezetésével, és lehetőségeinkhez mérten támogatjuk működését – jelentette ki. A kórház főigazgatója az ünnepség végén bejelentést is tett. – A kórház vezetésének régi vágya, hogy tisztelegjen az első tudós orosházi orvos, Dr. László Elek emléke előtt. Ezért úgy döntöttünk, hogy az Orosházi Kórház felveszi Dr. László Elek nevét – mondta Dr. Duray Gergő. Dr. László Elekről nevezik el az Orosházi Kórházat Fotó: Melega Krisztián Felavatták az emléktáblát – Dr. Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója, Dr. Mészáros János, egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár, Dr. Duray Gergő főigazgató, Simonka György országgyűlési képviselő, Dr. Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke, Dávid Zoltán polgármester Fotó: Püspöki Zsolt IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A jeles évfordulón emlékplakettel mondtak köszönetet azoknak a kórházi dolgozóknak, akik a kezdetektől az intézményben dolgoznak vagy dolgoztak, és legalább 30 éven át segítették a gyógyító munkát. A jubileumi ünnepségsorozat szombaton, a kórház udvarán családi nappal zárult. XVI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2017. MÁJUS 13 MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT JÁRVÁNYKÓRHÁZTÓL A MODERN INTÉZETIG „Kórház, menház, járványkórház építése... Lelkem ideálja és vágyaim netovábbja volt Orosházán egy községi kórházat állítani, melyre éppoly szüksége van a községnek, mint orvosra...” Dr. László Eleknek, Orosháza első fiatal tudós orvosának szavai ezek az 1869-es megválasztása után. 1873-ban Orosházán súlyos kolerajárvány dúlt, amely 894 orosházi lakos halálát okozta. László Elek fiatal orvosként élte át a tragédiát. Ekkor fogalmazta meg legfontosabb életcélját, a kórház, menház, járványkórház létesítését. Munkássága alatt tanulmányt írt Orosháza közegészségügyi helyze- a szegények ellátását karolta fel. Bár elkészült egy új intézmény tervrajza, az I. világháború és az infláció gátat vetett a további fejlődésnek. Az 1920-30-as években a nagyközség egészségügyi ellátását magánklinikák biztosították, nőgyógyászati és szülészeti betegeket láttak el, és egyéb orvosi szakmákat is képviseltek. ÉPÜLHET AZ ÚJ KÓRHÁZ Az 1940-50-es években a már várossá nyilvánított Orosházán először a szülőotthont alakították ki, majd kétszakmás közkórházat szerveztek, 1958-ban pedig megalakult a Tüdőosztály is. 1961-ben a Minisztertanács elrendelte egy új 400 ágyas kórház felépítését, amit 1967. április 30-án adtak át. A régi és új épületekben összesen 511 ágyon kezdte meg működését a kórház, 27 település 150 ezer lakosára kiterjedő ellátási kötelezettséggel indult el a gyógyító munka. FELÚJÍTÁS ÉS BŐVÍTÉS TÖBB ÜTEMBEN Az Orosházi Kórház az 1967-es átadáskor Fotó: Gonda Géza téről, melynek hatására 1892-ben járványkórház épült az akkori községben. 1902-re elkészült egy új menház is, amely A szakrendelő intézet 1984-ben épült fel a kórház mellett, de már ekkor esedékessé vált a kórház főépületének felújítása és bővítése. A munka azonban csak 1992-ben kezdődhetett el. Elkészült az új, nagy kapacitású mosoda, új étterem és konyha is létesült. Nem sokkal később átadták a modern Pathológiát, majd 1995-ben elindult az új Intenzív osztály is 7 ággyal. A felújítás második szakaszában, 1997-ben avatták az új Véradó állomást és a főépület déli szárnyához hozzáépített Trauma- A kórház főépülete, a rendelőintézet és a kiszolgáló épületek a levegőből Fotó: Melega Krisztián 14 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2017. MÁJUS MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT tológiai-sürgősségi állomást, majd 1998-ban elkészült a főépület bővítése és korszerűsítése is. 2000-ben OrosházaGyopárosfürdőn átadták a fizikoterápiás intézetet, amely a gyopárosi gyógyturisztikai forgalom jelentős növekedését hozta magával, és ma is jelentős számú beteg gyógyul a minden igényt kielégítő, modern egészségügyi központban. LÉTREJÖN A KÖZPONTI TECHNOLÓGIAI TÖMB Európai Uniós és állami pályázati beruházásnak köszönhetően 2015-ben a szakmacsoportok, a diagnosztikai és terápiás egységek fizikai elaprózódásának megszüntetése érdekében kialakult az intézményen belül az úgynevezett Központi Technológiai Tömb (KTT). A magas színvonalú és korszerű egészségügyi szolgáltatások biztosítása érdekében többek között megvalósult a központi beteg-előjegyzési és irányítási rendszer, valamint új helyre került a digitális radiológiai diagnosztika és a központi laboratórium, valamint itt kapott helyet a központi műtő is. A felújításnak köszönhetően megvalósult a kórházon belüli betegutak racionalizálása, amely kedvezően hat a betegellátás minőségére. Ezt segítik azok a több száz milliós EU-s pályázatok is, amik révén további korszerű műszerek kerültek a kórházba. 2016-ban és 2017-ben a külső épületből a kórház főépületébe költözött a neurológia és a mozgásszervi rehabilitáció. Emellett a külső telephelyekről a szakrendelő épületébe került a védőnői szolgálat és több házi gyermekorvos, illetve megújult a várandósgondozó részleg is. Az Orosházi Kórház napjainkban is meghatározó intézménye a városnak, dinamikusan fejlődő, alapszakmákat felölelő városi kórháznak felel meg. Jelenleg közel 800 fős dolgozói létszámmal, 317 aktív ágyon, 80 krónikus ágyon, 26 mozgásszervi rehabilitációs ágyon folyik a gyógyító munka, amelyet 2016 decemberétől 13 férőhelyes nappali kórházi ellátás egészít ki. Az eltelt 50 év alatt egy alapszakmás kórházból mára egy modern, európai színvonalú ellátó intézet született. Az írás összeállításában részt vett: Dr. Duray Gergő, Greksza Lászlóné, Melega Krisztián IRODALOMJEGYZÉK [1] Orosháza Egészségügye 1892-2000 Új műtéti módszert vezettek be az SZTE Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Osztályán Az év elején új műtéti módszert vezettek be az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Osztályán Dr. Furák József egyetemi docens vezetésével és Prof. Dr. Molnár Zsolt, valamint Dr. Szabó Zsolt az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet orvosainak szoros együttműködésével. Az új műtéti módszer alkalmazása során nem intubált, spontán lélegző betegeknél egy metszésből, minimál invazív módon végeztek tüdőlebeny eltávolítást, eddig összesen 23 betegnél. A betegek szövődménymentesen, rövid ápolást követően távoztak a klinikáról. A leggyakrabban tüdőrákos betegeknél történik tüdőlebeny eltávolítás. Az új műtéti eljárás biztonságos, onkológiailag is megfelelő eredményeket biztosít. Műtéti technikában nincs nagy különbség a szegedi klinikán másfél éve alkalmazott minimál invaziv tüdőlebeny eltávolítás módszeréhez viszonyítva. Különbség csak a műtéti érzéstelenítésben van. Az alkalmazott új műtéti módszerrel másfél nappal rövidebb a betegek kórházi tartózkodása. A lábadozás lényegesen gyorsabb: már közvetlenül a beavatkozás utáni időszakban is látható, hogy a betegek könnyebben viselik a műtéti megterhelést, ami kihat a későbbi időszakra is. Forrás: Szegedi Tudományegyetem IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2017. MÁJUS 15
