IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

„Nem mondhatok mást, csak mi lényege: teranosztikum”

  • Cikk címe: „Nem mondhatok mást, csak mi lényege: teranosztikum”
  • Szerzők: Prof. Dr. Szilvási István
  • Intézmények: HM EK Honvédkórház és Semmelweis Egyetem Nukleáris Medicina Tanszék
  • Évfolyam: XVI. évfolyam
  • Lapszám: 2017. / 5
  • Hónap: május
  • Oldal: 40-43
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
  • Alrovat: TERANOSZTIKA

Absztrakt:

A teranózis koncepció a betegségek pontos diagnózisát és annak alapján való kezelését szolgáló, a diagnosztikum és a terápia párosításának alkalmazása a célzott terápia végett. A betegségek molekuláris folyamatainak alapján megválasztott terápia biztosítja a személyre szabott, optimális terápiát. A diagnózisra és a terápiára is használható vegyület a teranosztikum. A klinikumban ma teranosztikumként lényegében a nukleáris medicina módszereit, a diagnosztikára és terápiára egyaránt használható radiofarmakonokat használjuk, mert a teranózis a nukleáris medicina lényegéből fakad. Ugyanazt a specifikus molekulát egyaránt használhatjuk izotópdiagnosztikára és izotópterápiára is, attól függően, hogy mi - lyen radioizotóppal jelöljük. Az elektromágneses, ill. po - zitront sugárzó izotóppal jelölt vegyület SPECT, illetve PET képalkotásra, az alfa-, ill. béta-sugárzó izotóppal je - lölt vegyület célzott endo-radioterápiára használható. A nukleáris medicina egy máig sikeres teranosztikum, a 131I-nátrium jodid alkalmazásával kezdődött. Mára számos betegség (pl. neuroendokrin tumorok, neuroblastoma, prosztatarák stb.) sikeresen kezelhető a teranózis elven előállított, kórfolyamat specifikus teranosztikumok alkalmazásával.

Angol absztrakt:

Theranostics (therapy + diagnosis) is a new concept in medicine combining individualized target-specific therapy based on target-specific diagnostic test. It refers to interdependent collaboration of diagnostics and therapy and the close correlation between molecular diagnosis and targeted therapy of a particular disease. Nuclear medicine is using radiopharmaceuticals: function-specific molecules labelled with radioactive isotopes. De - pending on the type of radiation emitted by the radionuclide the identical or very similar molecules (as vehicle) can be used for molecular imaging and/or molecularbased endoradiotherapy as well. Gamma- or positronemitting radionuclides are used for SPECT or PET imaging. Beta- or alpha-emitting isotopes are used for radiotherapy. Therefore the simplest way of applying clinical theranostics is using molecular nuclear medicine procedures. Even the first clinical radiopharmaceutical: 131INaI is a theranostics (emitting beta+gamma radiations) transported by NIS protein into the hormon-producing cells of the thyroid gland. Due to developments in molecular medicine and radiochemistry several theranostics of nuclear medicine are used (mainly in oncology) contributing to optimal personalized treatment of particular diseases (e.g. neuroendocrine tumours, thyroid diseases, prostate cancer, etc.).

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
KÉPALKOTÓ TERANOSZTIKA „Nem mondhatok mást, csak mi lényege: teranosztikum” Szilvási István, MH Egészségügyi Központ, Nukleáris Medicina Osztály, Budapest A teranózis koncepció a betegségek pontos diagnózisát és annak alapján való kezelését szolgáló, a diagnosztikum és a terápia párosításának alkalmazása a célzott terápia végett. A betegségek molekuláris folyamatainak alapján megválasztott terápia biztosítja a személyre szabott, optimális terápiát. A diagnózisra és a terápiára is használható vegyület a teranosztikum. A klinikumban ma teranosztikumként lényegében a nukleáris medicina módszereit, a diagnosztikára és terápiára egyaránt használható radiofarmakonokat használjuk, mert a teranózis a nukleáris medicina lényegéből fakad. Ugyanazt a specifikus molekulát egyaránt használhatjuk izotópdiagnosztikára és izotópterápiára is, attól függően, hogy milyen radioizotóppal jelöljük. Az elektromágneses, ill. pozitront sugárzó izotóppal jelölt vegyület SPECT, illetve PET képalkotásra, az alfa-, ill. béta-sugárzó izotóppal jelölt vegyület célzott endo-radioterápiára használható. A nukleáris medicina egy máig sikeres teranosztikum, a 131I-nátrium jodid alkalmazásával kezdődött. Mára számos betegség (pl. neuroendokrin tumorok, neuroblastoma, prosztatarák stb.) sikeresen kezelhető a teranózis elven előállított, kórfolyamat specifikus teranosztikumok alkalmazásával. Theranostics (therapy + diagnosis) is a new concept in medicine combining individualized target-specific therapy based on target-specific diagnostic test. It refers to interdependent collaboration of diagnostics and therapy and the close correlation between molecular diagnosis and targeted therapy of a particular disease. Nuclear medicine is using radiopharmaceuticals: function-specific molecules labelled with radioactive isotopes. Depending on the type of radiation emitted by the radionuclide the identical or very similar molecules (as vehicle) can be used for molecular imaging and/or molecularbased endoradiotherapy as well. Gamma- or positronemitting radionuclides are used for SPECT or PET imaging. Beta- or alpha-emitting isotopes are used for radiotherapy. Therefore the simplest way of applying clinical theranostics is using molecular nuclear medicine procedures. Even the first clinical radiopharmaceutical: 131INaI is a theranostics (emitting beta+gamma radiations) transported by NIS protein into the hormon-producing cells of the thyroid gland. Due to developments in molecular medicine and radiochemistry several theranostics of nuclear medicine are used (mainly in oncology) contributing to optimal personalized treatment of particular diseases (e.g. neuroendocrine tumours, thyroid diseases, prostate cancer, etc.). 40 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY BEVEZETÉS A teranosztikum két szóból: a diagnosztikum és a terápia szavakból megalkotott új szó. A diagnosztikára és a terápiára használt módszerek szoros kapcsolatát jelenti, a gyakorlatban azt valósítja meg [1, 2]. Ezáltal lehetővé teszi a személyre-szabott gyógyítást [3, 4]. Olyan kezelési stratégia, amiben a gyógyszer kiválasztása közvetlenül a diagnosztikára épül. A kifejezés arra utal, hogy a terápiát a betegség patomechanizmusát meghatározó, abban lényeges szerepet játszó molekuláris folyamat megismerése alapján választjuk ki. Ez a módszertan paradigmaváltást jelent a betegségek kezelésében. A jelenkori gyógyítás szemléletét fejezi ki: a molekuláris diagnosztikára alapuló, annak megfelelően megválasztott molekuláris alapú terápia alkalmazását. A NUKLEÁRIS MEDICINA ÉS A TERANÓZIS ALAPJAI Az elmúlt években a molekuláris diagnosztika rohamos fejlődése természetesen átalakította a képalkotó diagnosztikát is. A molekuláris képalkotás vezérhajója a klinikumban ma a nukleáris medicina. Mi ennek az oka? A nukleáris medicinában a betegbe radiofarmakonokat (radiogyógyszereket) juttatunk be. Ezek az élő szervezet különböző szerveinek, szövetféleségeinek, molekuláris folyamatainak működésében részvevő, az adott funkciókra fajlagos vegyületek („gyógyszerek”), amiket sugárzást kibocsátó, radioizotópokkal jelölünk meg. A radiofarmakonokkal az élő szervezet különböző folyamatait, funkcióit vizsgálhatjuk. Azt, hogy milyen folyamatokat, azt a gyógyszer, a vegyület kémiai tulajdonságai szabják meg. Minthogy a vegyületek anyagmennyisége igen csekély (pico-nanomoláris nagyságrendű), a vizsgált funkciót nem befolyásolja. A parányi anyagmennyiséget az teszi lehetővé, hogy a nukleáris medicina képalkotó eljárásaival nem az anyagmennyiséget, hanem a radiogyógyszerben lévő radioizotópok sugárzását mérjük. A nukleáris medicina módszereinek másik, gyakorlati jelentőségű előnye, hogy a radioizotóppal megjelölhető vegyületek száma igen nagy. Ezért nagyon sokféle molekuláris funkcióban részvevő radiofarmakon állítható elő, ezáltal nagyon sok molekuláris funkció vizsgálata lehetséges. A nukleáris medicina képalkotó berendezései leegyszerűsítve két csoportra oszthatók: a gammasugárzást kibocsátó radioizotópokat gamma-kamera-SPECT (single-photon-emission-tomography) berendezéssel, a pozitron sugárzást kibocsátókat PET (positron-emission-tomography) berendezéssel detektáljuk. A két módszer diagnosztikai haszna elvileg azonos. Mindkettő a különböző (köztük a molekuláris) folyamatok vizsgálatára való, a radiofarmakonok szervezeten XVI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2017. MÁJUS KÉPALKOTÓ TERANOSZTIKA belüli eloszlását, mennyiségét, térbeli és időbeli változását vizsgálja. Számos ok miatt a PET alkalmasabb a molekuláris radiofarmakonok használatára, ezért – bár nem kizárólagosan – a molekuláris képalkotó módszerek nagyobb része PET-tel vizsgálható. A kórfolyamatok molekuláris jellegű elváltozásainak megismerése alapját képezheti a molekuláris alapú kezelésnek. Ha egy gyógyszer – radioizotóppal megjelölve is – láthatóan a betegséget jellemző molekuláris folyamatban vesz részt, akkor várhatóan sikeres lesz. Sőt, a gyógyszer szervezeten belüli sorsának mennyiségi adatai alapján megismerhető a farmakokinetikája és meghatározható a terápiához szükséges mennyisége is. Nem csoda, hogy ma a gyógyszerfejlesztésben elterjedőben van az alkalmazni kívánt gyógyszer radioizotóppal megjelzett formájával végzett képalkotás. Ez különösen az onkológiában, az új biológiai gyógyszerek fejlesztésében kap szerepet. Minthogy ezek nagy részét immunológiai módszerekkel állítják elő és általában pozitron sugárzó radioizotóppal jelzettek, ez az eljárás, mint immunoPET kap egyre nagyobb jelentőséget a gyógyszerfejlesztésben [5]. Ha a diagnosztikára használt antitestet vagy fragmentumait hosszabb élettartamú pozitron sugárzó radioizotóppal (pl. 124I-gyel) jelezzük, farmakokinetikájának részletes adataiból pontosan kiszámolható a terápiás célú – bétavagy alfasugárzó izotóppal jelölt – alkalmazáshoz szükséges radioaktivitás mennyiség, azaz in vivo dozimetria végezhető. Ez az un. képalapú izotópterápia (image-based-endoradiotherapy). A módszerrel tehát nem csak az állapítható meg, hogy a molekula alkalmas lesz-e – béta- vagy alfa-sugárzó radioizotóppal megjelezve – célzott sugárterápiára, hanem az is, hogy mekkora legyen a kívánt dózishoz szükséges optimális aktivitásmennyiség. Így megvalósulhat az igazi személyre szabott terápia [6, 7, 8]. Ha ugyanis a molekuláris képalkotásra használt vegyületet olyan radioizotóppal jelöljük meg, ami nem képalkotásra alkalmas sugárzást, hanem a szervezetben elnyelődő bétavagy alfa-sugárzást bocsát ki, akkor a jelzett molekula sugárterápiára használható. A megcélzott kóros folyamatban feldúsuló molekulából kisugárzott részecskék elnyelődésük során energiájukat nagyon rövid távolságon belül átadják a környező sejteknek, ezáltal károsítják, ill. elpusztítják azokat. Így valósulhat meg egyetlen szakmán belül a teranózis koncepció. Ha az alkalmazott vegyület, molekula diagnosztikára és terápiára alkalmas radioizotópokkal is megjelezhető, a molekula maga a teranosztikum. Ezt fejezi ki a cikk címe: mert a teranózis koncepció a nukleáris medicina lényegéből fakad. Ez a nukleáris medicina egyedülálló sajátsága. Ugyanaz a molekula alkalmas a betegség-specifikus molekuláris folyamat vizsgálatára is, célzott sugárterápiájára (endoradioterápiára) is. A terápiára használható radioizotópok is lényegében két csoportra: a béta- és az alfa-sugárzó radioizotópokra oszthatók. Abban különböznek egymástól, hogy az alfa-sugárzók sejtpusztító hatása jóval kisebb hatótávolságon (10-100 mikrométer) belül érvényesül, ezért a környező egészséges sejteket kevésbé károsítják, ugyanakkor sejtpusztító hatásuk IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY jóval erősebb. Az elmúlt évekig szinte kizárólag különböző béta-sugárzó izotópokat használtunk, de az utóbbi években – elsősorban a radiokémia fejlődése révén – terjedőben van a különböző alfa-sugárzó izotópokkal jelzett radiofarmakonok alkalmazása is [9]. TERANOSZTIKUMOK A KLINIKAI NUKLEÁRIS MEDICINÁBAN A nukleáris medicina módszereivel megvalósítható teranózis alkalmazása a klinikai gyakorlatban széleskörű tudományos fejlődés eredménye. A nukleáris medicina születése egy igazi teranosztikum: a 131I-Nátriumjodid klinikai alkalmazásával kezdődött [10]. A 131I radioizotóp bétasugárzó, de a részecske sugárzást gamma fotonok sugárzása kíséri. Az előbbi izotópterápiára, az utóbbi képalkotásra használható. A jód – így radioizotópjai is – egy molekuláris folyamat, a Natrium-Iodid-Symporter (NIS) transzport-protein funkciója révén dúsul a pajzsmirigy acinus sejtjeiben. Azaz már az első radioizotópos képalkotás: a pajzsmirigy szcintigráfia (1949), ill. az első radioizotóp terápia: a hyperthyreosis (1941) és a pajzsmirigyrák radiojód kezelése (1943) is molekuláris képalkotás, ill. molekuláris alapú izotóp terápia volt. A 131I radiojód mind a mai napig nélkülözhetetlen a terápiában. Igaz, hogy – a beteg sugárterhelésének csökkentése végett – a diagnosztikában ma elsősorban a jodid ionhoz hasonló fizikokémiai tulajdonságú 99mTc-pertechnetátot, ill. olykor a drága 123I-at használjuk (és csak a pajzsmirigyrákok bizonyos eseteiben a 131I-et), de azt is ugyanaz a transzportprotein (a NIS) viszi be a pajzsmirigy acinus sejtjeibe. Az elmúlt évtizedekben a betegségekben lejátszódó – a patomechaniznusban meghatározó szerepet játszó – molekuláris folyamatok megismerése mellett a radioizotóp előállítás és a radiokémia fejlődésének eredményeként ma már számos molekuláris – elsősorban onkológiai – kórfolyamat radioizotópos vizsgálatára és terápiájára alkalmas teranosztikumot fejlesztettek ki. A neuroendokrin tumorok diagnosztikája – és egyre inkább terápiája is – ma már elképzelhetetlen a somatostatin receptorokhoz kötődő és különböző radioizotópokkal jelzett somatostatin analógok alkalmazása nélkül. Ezek is igazi teranosztikumok. SPECT diagnosztikára 111In és 99mTc-mel jelzett, PET diagnosztikára 68Ga-mal jelzett szomatosztatin analógokat (octreotideket) használunk. Ezek a szomatosztatin analógok béta-sugárzó (90Y, 177Lu), újabban alfa-sugárzó izotópokkal (pl. 213Bi) megjelezve peptid receptor radioterápiára (PRRT) használhatók [11, 12, 13). A sympathoadrenális rendszer diagnosztikájában (pl. pheochromocytoma, paraganglioma, neuroblastoma vizsgálatára) a gamma sugárzó 123I-dal jelzett noradrenalin analóg (meta-iodo-benzyl-guanidin: MIBG), terápiára (pl. a neuroblastoma kezelésére) ugyanezen molekula 131I jelzett változata használható [14]. A terápia-rezisztens non-Hodgkin limfómák célzott terápiájára a limfociták CD20 felszíni antigénje elleni Y-90-jelzett antitest (ibritumomab) vagy 131I jelzett antitest (tositumo- XVI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2017. MÁJUS 41 KÉPALKOTÓ TERANOSZTIKA mab) használható. Mindkét radiofarmakon (Zevalin, ill. Bexxar néven) sikere az antigén-antitest kötődés molekuláris funkcióján alapul, azaz radioimmunoterápiás (RIT) módszer [4]. A 131I jelzett antitest a diagnosztikában is használható lenne, de a klinikumban nincs rá szükség. Számos egyéb hematológiai betegségben is folyik különböző sejtfelszíni antigének elleni – terápiás radioizotópokkal jelzett – antitestekkel, ill. fragmentumaikkal klinikai vizsgálat. Az antigén-antitest kötődés diagnosztikai és terápiás célú alkalmazásában jelentős fejlődést eredményezett az antitestek fragmentumainak alkalmazása. A jóval kisebb, de az antigénhez jól kötődő molekulák (affibody, diabody), ill. a megcélzott molekulákhoz specifikusan és erősen kötődő kisméretű molekulák (nano-részecskék), pl. peptidek előállítása tovább bővíti a nukleáris medicina teranosztikumainak körét és klinikai alkalmazását. Ezek radioizotópos megjelzésére a diagnosztikában leginkább a generátorból nyerhető 68Ga-at használják, de a 44Sc, a 64Cu, a 89Zr jelzés is ígéretesnek tűnik. A terápiára használt molekulák jelzésére az 90Y mellett egyre nagyobb jelentőségű a kedvezőbb sugárfizikai tulajdonságokkal bíró 177Lu, ill. újabban az alfa-sugárzó 213Bi. A teranosztikumok ezen csoportjába tartoznak a prosztata specifikus membrán antigénhez (PSMA) kötődő – diagnosztikai, ill. terápiás radioizotópokkal egyaránt megjelezhető kisméretű ligandumok. Ezek a prosztatarákos betegek vizs- gálatára, ill. endoradioterápiájára használhatók. Alkalmazásuk gyorsan terjed. A 68Ga jelöltek az egyéb módszerekkel nem kimutatható nyirokcsomó-, ill. távoli metasztázisok kimutatására (PET-tel), a 177Lu, ill. 213Bi jelöltek a metasztázisok hatékony célzott kezelésére alkalmasak [15, 16, 17]. A nukleáris medicina teranosztikumainak fejlődése – a sikeres interdiszciplináris kutatás eredményeként – dinamikus. ÖSSZEFOGLALÁS A nukleáris medicina kiválóan alkalmas – lényegéből fakadóan – a teranosztikumok klinikai felhasználására: a betegségek vizsgálatára, a terápia hatásosságának előrejelzésére, a terápiás hatás mérésére, az optimális, személyre szabott terápiás gyógyszer megválasztására és az – elsősorban endokrinológiai, ill. onkológiai – betegségek célzott radioizotópos terápiájára is. A klinikumban ma a teranózis koncepció megvalósítására a nukleáris medicina a legalkalmasabb. Ez elősegíti a szakma fejlődését, klinikai alkalmazását, növeli jelentőségét, hozzájárul a betegségek molekuláris alapjainak megismeréséhez és célzott, személyre szabott kezeléséhez is. Eredményeként a radioizotóp terápia is nagyobb szerephez jut. IRODALOMJEGYZÉK [1] Chen X, Gambhir SS, Cheon J: Theranostic nanomedicine, Acc. Chem. Res, 2011, 44: 841–841. [2] Reubi JC: Peptide receptors as molecular targets for cancer diagnosis and therapy, Endocr Rev, 2003, 24: 389-427. [3] Freeman LM, Blaufox MD.: Letter from the Editors: Theranostics, Semin Nucl Med, 2012, 42: 145-146. [4] DeNardo GL, DeNardo SJ: Concepts, consequences and implications of theranosis, Semin Nucl Med, 2012, 42:147-150. [5] Fleuren EDG, Versleijen-Jonkers YMH, Heskamp A, et al. Theranostic applications of antibodies in oncology, Molecular Oncology, 2014, 8: 799-812. [6] Bussink J, Kaanders JHAM, van der Graaf WTA, Oyen WJG: PET–CT for radiotherapy treatment planning and response monitoring in solid tumours, Nature Reviews Clinical Oncology, 2011, 8: 233-242. [7] Frey EC, Humm J, Ljungberg M: Accuracy and precision of radioactivity quantification in nuclear medicine images, Semin Nucl Med, 2012, 42: 208-218. [8] Vallabhajosula A, Goldsmith SJ, Hamacher KA et al.: Prediction of myelotoxicity based on bone marrow radiationabsorbed dose: radioimmunotherapy studies using 90Y‐ and 177Lu‐labeled J591 antibodies specific for prostate specific membrane antigen, J Nucl Med. 2005;46:850–8. 42 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY [9] Srivastava SC: Paving the way to personalized medicine: production of some promising theragnostic radionuclides at Brookhaven National Laboratory, Semin Nucl Med 2012;42:151-163. [10] Silberstein EB: Radioiodine: the classic theranostic agent. Semin Nucl Med 2012;42:164-170. [11] Baum RP, Kulkarni HR, Carreras C: Peptides and receptors in image guided therapy: theranostics for neuroendocrine neoplasms. Semin Nucl Med, 2012, 42: 190207. [12] Bodei L, Kidd M, Paganelli G, et al.: Long-term tolerability of PRRT in 807 patients with neuroendocrine tumours: the value and limitations of clinical factors, Eur J Nucl Med Mol Imaging, 2015, 42: 5–19. [13] Kulkarni HR, Baum RP: Advances in the diagnosis of neuroendocrine neoplasms, Semin Nucl Med, 2016, 46: 395-404. [14] Sisson JC, Yanik GA: Theranostics: evolution of the radiopharmaceutical meta-iodobenzylguanidine (MIBG) in endocrine tumors, Semin Nucl Med, 2012, 42: 171184. [15] Chatalic KL, Heskamp S, Konijnenberg M, et al.: Towards personalized treatment of prostate cancer: PSMA I&T, a promising prostate-specific membrane antigen-targeted theranostic agent, Theranostics. 2016, 6:849–61. XVI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2017. MÁJUS KÉPALKOTÓ TERANOSZTIKA [16] Scarpa L, Buxbaum S, Kendler D, et al.: The 68Ga/ 177Lu theragnostic concept in PSMA targeting of castration-resistant prostate cancer: correlation of SUV max values and absorbed dose estimates. Eur J Nucl Med Molecular Imaging, 2017, 44: 788–800. [17] Sathekge M, Knoesen O, Meckel M, et al.: 213Bi-PSMA617 targeted alpha-radionuclide therapy in metastatic castration-resistant prostate cancer. Eur J Nucl Med Mol Imaging, 2017, 44: 1099–1100. A SZERZŐ BEMUTATÁSA Prof. Dr Szilvási Istvánt 1967-ben Sub auspiciis Rei Publicae Popularis kitüntetéssel avatták orvosdoktorrá. 1972ben belgyógyászat, 1980-ban izotópdiagnosztika (ma nukleáris medicina) szakképesítést szerzett. 1984-ben az orvostudományok kandidátusa (később PhD-vá átminősítve), 1990-ben egyetemi docens, 2000-ben habilitált és 2009-ben egyetemi tanárrá neveztek ki. Munkahelyei: Semmelweis Egyetem, III. Belklinika, 1978-tól: ORSI, OTKI, OTE, Haynal Imre Egyetem, OGYK, majd 2007-től főállásban a mai MH EK Honvédkórházban osztályvezető főorvos, egyidejűleg a Semmelweis Egyetem, Nukleáris Medicina Tanszéki Csoportját vezette, illetve az általa létrehozott Tanszéken dolgozott. Két tankönyvet, több jegyzetet, 28 könyvfejezetet szerzője. Számos magyar és nemzetközi tudományos társaság tagja, a MONT elnöke, az EANM-nek dékánja-dékánhelyettese (1994-2014). Jelenleg az ESZK alelnöke, Nukleáris Medicina Tagozat vezetője. Legmagasabb kitüntetései: EANM Honorary Membership 2015, Magyar Érdemrend Tiszti Kereszt 2017. Hipertónia Világnap május 17. Szűréssel és tanácsadással hívják fel a figyelmet a magas vérnyomás veszélyeire és korai felismerésének fontosságára a Debreceni Egyetem szakemberei. A hipertónia világnap kapcsán a Mihály-napi vásárban és az egyetem campusain ingyenes mérések lesznek. Az emelkedett vérnyomás eleinte általában nem okoz komoly panaszt, így észrevétlenül képes súlyos szervkárosodást okozni, ezért is nevezik a hipertóniát "néma gyilkosnak". A magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek közül a legelterjedtebb, hazánkban a lakosság 44 százalékát érinti. A hipertónia világnapja május 17., ám idén a Hipertónia Világszervezet egy egész hónapos kampány során szeretné felhívni a figyelmet a vérnyomásmérés fontosságára és a magas vérnyomás veszélyeire. A „Május a vérnyomásmérés hónapja!”elnevezésű akcióhoz csatlakozott a Debreceni Egyetem is, melynek orvosai és hallgatói egyaránt aktívan közreműködnek a többnapos megelőző programsorozatban. Május 13-án és 14-én a Mihály-napi vásárban a Debreceni Egyetem Gyógyszerfejlesztési Koordinációs Központja és a Debreceni Orvostanhallgatók Egyesülete térítésmentes vérnyomásméréssel segíti a betegség hatékony megelőzését. – Hazánkban a 3,5 millió hipertóniás beteg közül sokan nem is tudnak arról, hogy magas a vérnyomásuk. A program célja ezért elsősorban az, hogy azoknak mérjük meg a vérnyomását, akiknél ez egy éven belül nem történt meg – tájékoztatott a kampányról Páll Dénes egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának belgyógyász szakorvosa. A professzor kiemelte: az akció során leginkább az egészségesnek tartott személyek figyelmét szeretnék felhívni arra, hogy mennyire veszélyes a magas vérnyomás a különféle szövődmények szempontjából, és kulcsfontosságú a vérnyomás rendszeres ellenőrzése. A program során a vérnyomást azoknál is megmérik, akiknél ismert a betegség és azoknál is, akiknél még nem derült fény rá. Nemcsak a Mihály-napi vásár látogatói, hanem a Debreceni Egyetem hallgatói és oktató is kérhetik a térítésmentes vérnyomásmérést, hiszen május 15. és 18. között az egyetem Főépületében, a Műszaki Karon, a Böszörményi és a Kassai úti campuson lesznek kihelyezett mérési pontok, ahol vércukorszint meghatározás és tanácsadás is várja az egészségtudatos egyetemi polgárokat. A magasvérnyomás-betegség jelentőségéről tudományos előadáson bővíthetik ismereteiket azok, akik többet szeretnének tudni a hipertóniáról. A témáról Páll Dénes professzor május 16-án 16 órától a DAB Székházban tart előadást a „Konzílium – beutaló nélkül” című rendezvényen. Sajtóiroda-MM IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2017. MÁJUS 43