Kossuth Zsuzsanna szellemi örökségének letéteményesei - Interjú Schmittné Makray Katalin, Vártokné Fehér Rózsa és Tamás Évával

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulóját ünnepeljük ez év márciusában, amikor figyelmünk a szabadságért küzdő hőseinkre irányul. Kevesen tudják azonban, hogy a kiemelkedő történelmi személyiségek sorában helye van Kossuth Zsuzsannának is, aki országos főápolónőként megszervezte a magyar szabadságharc sérültjeinek ápolását és korát megelőzve letette az ápolói hivatás alapjait. Ez év február 19-én, a Magyar Ápolók Napja alkalmából a Duna Palotában megtartott ünnepségen rangos elismerésben részesült az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja két munkatársa – Tamás Éva lapigazgató és Vártokné Fehér Rózsa, az Ápolásmenedzsment Rovat vezetője –, valamint Schmittné Makray Katalin tiszteletbeli ápoló, a Magyar Ápolók Napja és a 2017-es Kossuth Zsuzsanna Emlékév fővédnöke, akikkel nagy elődünk szellemi örökségéről és az ápolói hivatásról beszélgettünk.

Gondolatok a magyar egészségügy rendszerváltozás utáni finanszírozásáról

Szerző(k): Dr. Kovács Árpád
Évfolyam: XVII.évfolyam

A cikk a magyar államháztartás egyensúlya szemszögéből az állami egészségügyi ellátások finanszírozását, a rendszer működőképességének 1990 és 2017 közötti biztosítását tekinti át, költségvetési összefüggéseit pedig az utóbbi 10 évben tárgyalja részletesebben. A költségvetési kapcsolatok bemutatása során abból indul ki, hogy a Magyar Állam a közösségi, újabban és kisebb részben a magántőke forrásaiból kiépített egészségügyi kapacitásokat az államháztartás rendszeréhez tartozó egészségbiztosítás forrásaiból „megvásárolja”, így gondoskodva az ellátásról. Ezen a finanszírozási elven működő rendszer még vázlatos, táblázatokkal, ábrákkal alátámasztott ismertetése sem kerülheti el, hogy a honi egészségügyi ellátások körébe közvetlenül tartozó társadalmi szolgáltatások működtetésének makro-szintű pénzügyi összefüggéseit társadalmi-gazdasági kontextusban kísérelje meg tárgyalni. A dolgozat felvázolja a rendszerváltozás utáni államháztartási feltételek alakulását, a pénzügyi döntések „mozgásterét”, „hatókörét”, mindemellett jelzi a – mára az összes egészségügyi működési kiadás több mint harmadát kitevő – magánfinanszírozás térhódítását.

Fókuszban a fertőzések megelőzése - Interjú Dr. Kovács Attila országos tisztifőorvossal

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az elmúlt években egyre inkább fókuszba került, központi feladat a kórházi fertőzések megelőzése. Az egészségügyi ágazatvezetés fontos céljának tekinti, hogy minden kórházban kiemelt betegbiztonsági kérdésként kezeljék az ilyen esetek megelőzését. Ennek jegyében kidolgoztuk az országos módszertani, cselekvési és felügyeleti rendszert, melynek elfogadása, bevezetése folyamatban van – mondta el többek között lapunknak az országos tisztifőorvosi feladatokat ellátó Dr. Kovács Attila, aki az infekciókontroll tevékenység megerősítésén túl egyéb közegészségügyi kérdésekre is kitért.

Átfogó népegészségügyi program készül - Interjú Prof. Dr. Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Mint ismert, 2018. május 18-án átvette miniszteri kinevezését Áder János köztársasági elnöktől, és letette es küjét a Parlamentben Prof. Dr. Kásler Miklós, az Orszá - gos Onkológiai Intézet volt főigazgatója. Az Emberi Erő - források Minisztériumának (EMMI) vezetője hivatalba iktatását követően egy héttel lapunknak adott interjújában vázolta az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos főbb elképzeléseit.

Orvosok véleménye, helyzete a magánegészségügy terjedése kapcsán

Szerző(k): Dr. Rékassy Balázs Dr. Kincses Gyula Révész Sándor Soltész Attila
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME 2018. július-augusztusi számában jelent meg a „Vadkapitalizmus virágzása, azaz mit szül a szabályozatlanság az egészségügyben. A magán-egészségügyi ellátás Magyarországon” címmel a jelen írásunk első része [1]. A cikk anyagát az IME XII. Egészség gazdaságtani Konferencián és Továbbképzésen is hallhatták a résztvevők. Az előző részben a magán egészségügyi szolgáltatók fejlődését, a piac változásainak hátterét, mozgatórugóit foglaltuk össze. Jelen, második részben a saját kutatásunk legfontosabb megállapításait mutatjuk be. Online kérdőíves felmérést végeztünk közel 300 orvos körében azzal a céllal, hogy az ő szempontjukból világítsunk rá a hazai magán-, és közegészségügy szabályozatlan viszonyának és rosszul elhelyezett motivációs rendszereinek következményeire. A gyakorló orvosok számára ma is kitölthető online kérdőívünk [2]. A két részes cikksorozatunk zárásaként, a mostani írásunk végén egészségpolitikai szakmai javaslatokat fogalmazunk meg a rendszerszintű kihívások és problémák kezelésére.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) megvalósult és jövőbeli fejlesztései

Szerző(k): Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) és annak szakmai moduljait az Európai Unió támogatásával és a magyar állam társfinanszírozásával hozták létre. A közfinanszírozott egészségügyi intézményeknek és a gyógyszertáraknak 2017. november 1-ig kellett csatlakozniuk a Térhez, amelybe az ellátási dokumentumok, vények, zárójelentések és esemény-bejegyzések kerülnek. A továbbfejlesztéseket egy következő EFOP projekt keretein belül tűzték ki célként 2020-ig, többek között a kórházakban az utóbbi években keletkezett releváns zárójelentések és leletek visszamenőleges betöltését a Térbe, vagy a telemedicina szolgáltatások bekapcsolását.

A GDPR kiemelt követelményei az egészségügyi ellátásban

Szerző(k): Nagy István Dr. Horváth Lajos
Évfolyam: XVII.évfolyam

2018. május 25-től az EU minden tagállamában kötelezően alkalmazandó az Európai Parlament és Tanács 2016/679 számú Általános Adatvédelmi Rendelete, amit rövidítve GDPR néven ismerünk. A Rendelet valamennyi olyan természetes vagy jogi személyre, így az egészségügyi ellátórendszer minden szereplőjére is vonatkozik, amely azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintettre”) vonatkozóan bármely információt kezel. A Rendelet számos olyan újdonságot és feladatot határoz meg, amelyeket az egyes szereplőknek minél előbb meg kell valósítania. A hazai egészségügyi ellátók felkészülése azonban jelentős elmaradást mutat, aminek indoklásaképpen a legtöbbször az információhiány és az erőforrások hiánya jelenik meg. Ugyanakkor a hazai jogalkotás is lemaradásba került, a vonatkozó jogszabályok – beleértve sarkalatos törvényeket is – nem kerültek módosításra, így a kapcsolódó ágazati szabályok sem készülhettek el. A cikkben a szerzők áttekintik az adatvédelmi szabályozás egészségügyi intézményeket is érintő rendelkezéseit, és összefoglalják a Rendelet legfontosabb üzeneteit.

Az OEP adatkérés és adatelemzés első lépései, együttműködés az adatkérő és az adatszolgáltató között

Szerző(k): Fadgyas-Freyler Petra
Évfolyam: XV.évfolyam

Az elemzés eredményessége sokszor a legelső fázisban dől el, amelyet gyakran rutinszerűnek gondolunk, és ezért nem szentelünk rá elég figyelmet. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy három dolgot alaposan végig kell gondolni, mégpedig 1. a vizsgált betegkör meghatározásának módját, 2. az elemzési kérdést, illetve 3. a vizsgálat módszereit. A cikk az első két kérdést járja körül részletesen, annak nehézségeit gyakorlati példákkal szemlélteti. Tapasztalataink szerint azok a projektek zárulnak sikeresen, amelyeknél a legelső fázis többszöri finomítás, visszajelzés és módosítás után zárul le, és amelyben az adatbázist ismerők mellett a kezdettől részt vesznek az adott problémát diagnosztizáló, kezelő és a kódolást ismerő orvosok is.

Csakis a színtiszta igazat – Nozokomiális fertőzések

Szerző(k): Dr. Barcs István
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME az elmúlt öt évben kiemelt fontosságú területként kezelte az egészségügyi ellátással kapcsolatban fellépő fertőzések nyomon követésének, megelőzésének, és a megelőző tevékenység kiterjesztésének kérdéskörét. A VI. Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia – a megszokott gyakorlat szerint – túllépett a szűken vett infekciókontroll fogalmán, és törekszik az eredők feltárására is. Sürgettük a konszenzus kialakítását, hogy a vélemények ne egymást elkerülve, hanem közös asztalnál folytatott megbeszélést követően, ugyanazon csatornán keresztül jussanak el a szakmai közösségekhez, az irányító szervezetekhez, a döntéshozókhoz, a társterületek szervezeteihez és közérthető formában az érintettekhez, a tájékozatlan (és ezért félrevezethető) lakossághoz. A külföldi tapasztalatok nyomdokain példákkal szolgáltunk a betegek tájékoztatási lehetőségeire is.

A telemedicina szerepe a beteg-orvos, beteg-alapellátás, beteg-szakellátás kapcsolat optimális megoldása érdekében

Szerző(k): Prof. Dr. Kékes Ede Dr. Szegedi János Dr. habil. Kiss István
Évfolyam: XVII.évfolyam

A telemedicina ma már az egészségügy nélkülözhetetlen része és túljutott a kórházi információs rendszerek kimunkálásán. A modern alap- és szakellátás igényli korszerű kapcsolatrendszer kialakítását a beteg és a kórház között. Ebben nagy szerepe van az újszerű orvosbeteg kapcsolatnak, az állandó szakmai konzultációnak, ugyanis az igény a beteg kezelésének, gondozásának magasabb szintre emelése iránt folyamatosan nő. A telemedicina technikai megoldásai két formában jelentkeznek: Az egyikben a különböző telekommunikációs rendszereken keresztül orvosi mérőeszközök (szenzorok) jelei, mérési eredményei továbbításra kerülnek egy központba, vagy az alapellátási, szakellátási vagy kórházi adatbázisokba. A másik megoldás az okos telefonok (OT) és egyéb eszközök (iPad, tablet) segítségével történik, melyben a beteg jeleket, adatokat, tüneteket továbbít kezelőorvosa felé. Ugyanakkor a beteg információkat (pl. étrend, életstílus stb.) és utasításokat kaphat orvosától, ki ala kulhat egy folyamatos orvos beteg konzultáció, melyben a beteg az orvos partnere. Ezt a megoldást elősegíti a telekommunikációs eszközök rohamos terjedése a társadalom minden rétegében. Szerzők bemutatják mindkét megoldás módszereit, majd részletezik a telemedicinális módszerek gyakorlati szempontjait és értékét krónikus szívelégtelenségben, diabetes mellitusban és hipertónia betegségben. Bemutatják saját alkalmazási módszereiket és tapasztalataikat kiemelten a hipertónia területén. Részletesen elemzik a Magyar Hypertonia Tár saság legújabb programjaiban a telemedicina jelentőségét.

Kásler Miklós a humántárca új vezetője

Szerző(k): Haiman Éva
Évfolyam: XVII.évfolyam

Lapzártánkkal egy időben tette le a hivatali esküt az új kormány, amelyben az Emberi Erőforrások Minisztériumát Kásler Miklós vezeti. A professzor, aki több mint negyedszázadon át vezette az Országos Onkológiai Intézetet, sok konkrétumot eddig nem árult el terveiről. Ami az eddigi nyilatkozataiból leszűrhető, az az, hogy ha radikálisan új irányt nem is vesz az egészségügy, de lesznek kiemelten kezelendő területek, ahol a leendő egészségügyi államtitkárnak, a Heim Pál Gyermek kórház vezetői posztjából átigazoló Nagy Anikónak kell majd képviselnie és végrehajtania a kormány elképzeléseit.

Ultimate Ultrasound Challenge: “Houston, we have a problem!”

Szerző(k): Garami Zsolt
Évfolyam: XII.évfolyam

Magyarország és a magyar miniszterelnök a Lancet címlapján

Szerző(k): Dr. Pásztélyi Zsolt
Évfolyam: XVII.évfolyam

Furcsa sajtópárbajnak lehettünk tanúi 2018 áprilisában, a magyarországi parlamenti választásokat követően. Orvostudományi laptól teljesen szokatlan felütéssel irt szerkesztőségi cikket a The Lancet 2018. április 21-i száma, amelyet Tisztelt Olvasóink megtalálnak az interneten [1, 2]. Címe így szól: „Orbán nem szolgáltat egészséget Magyarországnak”, ehhez társul a miniszterelnök nem éppen előnyös fotója. A cikkben a nagy presztízsű orvosszakmai lap a miniszterelnöknek és az elmúlt évek kormányzásának ró fel számos kedvezőtlen mutatót, az OECD 2017-ben készült, 2015-ös adatokon alapuló magyarországi egészségügyi országprofilra való hivatkozással [3, 4]. A cikk önti az olvasóra azokat a népegészségügyi mutatókat, amely kedvezőtlenek európai összehasonlításban, függetlenül attól, hogy azokban Magyarországnak sikerült-e javulást elérnie az elmúlt időszakban. Fő üzenete: lám, mi fog történni a nyugateurópai országok polgárainak egészségével, ha az erősödő gazdasági környezetet meglovagló populista vezetők kerülnek hatalomra Nyugat-Európában is.

Egészségpolitika – Alapellátás – EBP – Ellátásszervezés A XIII. IME Regionális Egészségügyi Konferencia beszámolója

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2018. február 28-án, Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár fővédnökségével tartotta tizenharmadik Regionális Egészségügyi Konferenciáját. A tanácskozás kiemelten foglalkozott a napjainkat meghatározó egészségügyi fejlesztésekkel, többek között az Egészséges Budapest Programmal.

Demográfiai kihívások Magyarországon és a világon - Interjú Dr. Lovászy László miniszteri biztossal

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Nagy sikerű előadást tartott az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja XII. Országos Egészség-gazdaságtani Tovább képzésének és Konferenciájának második napján, 2018. június 21-én Dr. Lovászy László stratégiai kutatásokért és elemzésekért felelős miniszteri biztos, ENSZ-szakértő, akit arra kértünk, röviden foglalja össze az ott elhangzott legfontosabb gondolatokat.

Néhány gondolat a kézhigiénés compliance-ról

Szerző(k): Dr. Rákay Erzsébet
Évfolyam: XIV.évfolyam

A kézhigiéne az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének leghatékonyabb eszköze. A kézhigiénés compliance növelése csökkenti a nosocomiális fertőzések számát. Az ilyen irányú vizsgálatok szerint azonban az egészségügyi dolgozók a szükséges kézfertőtlenítéseknek mindössze 30-40%-át végzik el. Ennek az oka lehet az, hogy az egészségügyi dolgozó keze esetleg nem bírja, kisebesedik a használt fertőtlenítőszertől, de lehet az is, hogy nincs tisztában a kézhigiéne fontosságával. A compliance és a fertőzési arányok az egyes országokban, intézményekben nagyban különbözhetnek. Feladatunk, hogy új utakat találjunk a gyakorlat javítására.

Vas oxid alapú nanoparticulomokhoz kötött tPA és hypertermia kombinációjával végzett célzott trombus oldás

Szerző(k): Vörös Eszter Minjung Cho Garami Zsolt Paolo Decuzzi Prof. Dr. Tóth Kálmán Dr. Battyáni István
Évfolyam: XIV.évfolyam

A szív- és érrendszeri betegségek napjaink egyik vezető halálokának számítanak, hazánkban pedig első helyen állnak a halálozási okok statisztikájában (átlagosan 661,8 fő/ 100 ezer lakos). A szívinfarktus és a mélyvénás trombózis a szív-és érrendszeri halálozás fő okozóinak számítanak. A vérrög feloldásához intravénásan vagy intraarteriálisan beadott szöveti plazminogén aktivátort (tPA) használnak, azonban a tPA féléletideje igen rövid a véráramban (~ 4-6 perc), ezért a terápia hatásossága érdekében folyamatosan hosszú ideig kell adagolni ahhoz, hogy a kívánt hatást, a vérrögök oldódását előidézze. A plazminogén aktivátorok alkalmazása azonban a betegek 15 – 40 %-ánál nem vezet az elzáródott érszakasz rekanalizálásához, és további probléma, hogy a hatásos dózisban alkalmazott plazminogén aktivátorok mellékhatásként vérzéseket okoznak. Ebben a kutatásban egy olyan gyógyszerszállító platform fejlesztését dolgozunk, amely képes a szöveti plazminogén aktivátort célzottan a vérrögökhöz szállítani. Mivel a nanopartikulumok egy szuperparamágneses vas-oxid (Fe3O4) maggal rendelkeznek, ez lehetővé teszi a partikulumok változó mágneses tér általi hipertermiáját. Az effektív hatóanyag célbejuttatás csökkenti a vérrög lízisének idejét és csökkenti a szükséges tPA mennyiségét, ami mérsékli a mellékhatások kialakulásának kockázatát.

Kezelhető az elhízás? – A praxisközösség jelentősége

Szerző(k): Dr. Halmy Lászlóné Eszter
Évfolyam: XV.évfolyam

Az elhízás korunk népbetegsége, századunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívása, amely az egészségügyi rendszerek válságát idézheti elő. Az elhízás mind a fejlődő mind a fejlett világra egyaránt jellemző, és az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekvő előfordulást mutat. Az elhízáshoz számos kísérőbetegség társul, amely a mortalitási és morbiditási struktúrát meghatározza. Ezáltal az elhízás jelentős többletköltséget jelent az egészségügyi ellátórendszer számára, egyúttal jelentős változásokat okoz az egyén életminőségében. Az elhízás multidiszciplináris eredetű probléma, ezért növekvő előfordulásának megelőzése nemcsak egészségügyi, hanem egyben társadalmi feladat is, amely kormányszintű programot és nemzeti cselekvési tervet igényel. Evidencia, hogy csak a gondozás formájában történő, lassú ütemű és hosszú távon végzett testsúlycsökkentő programoknak van létjogosultsága, amelyeket testsúlytartó program követ. A testsúlycsökkentés és testsúlytartás érdekében biztosítani kell hosszútávon a rendszeres kontrollt, valamint szakemberek együttműködését, amely praxisközösségek létrejöttét feltételezi a háziorvosi és magánorvosi gyakorlatban. Az egészségügyi rendszer ilyen irányú fejlesztése érdekében az egészségfejlesztési irodák szerepének bővítése is lehetséges alternatívát jelenthet.

A Bajcsy Kórház esete a Legionellával

Szerző(k): Szabadka Hajnalka Nagy Éva Dr. Rákay Erzsébet Dr. Barcs István
Évfolyam: XVII.évfolyam

A Legionella okozta tüdőgyulladásokat tekintve minden olyan hely kockázati tényezőnek számít, ahol az aeroszol képződés veszélye fennáll, így a kórházak is nagymértékben érintettek a legionellosis problémakörében. Az infekcióra való fogékonyságot növeli a krónikus betegség – különösen a COPD –, az immunhiányos állapot, idős kor [1]. A kórházakban a betegek nagy része immunszupprimált állapotban van, így esendőbbek a fertőzés iránt. 2015-ben megjelent Magyarországon az az EMMI rendelet, amely pontosan megfogalmazza a kórházakkal szemben támasztott követelményeket a legionellosis megelőzésére vonatkozóan. A rendeletben foglaltak megvalósításához pedig segítséget nyújt az Országos Közegészségügyi Központ által 2017-ben kiadott módszertani levél a kockázatcsökkentő beavatkozásokról. A kockázatbecslések kidolgozásán túl elvárás a megfelelő infekciókontroll intézkedések megtétele is.

Kéz-higiénével megelőzhető a kórházi fertőzés - Akadémiai tisztelgés Semmelweis tudományos öröksége előtt

Szerző(k): Fazekas Erzsébet
Évfolyam: XVII.évfolyam

Semmelweis Ignácról, a világszerte ismert és elismert, „az anyák megmentőjeként” híressé vált orvosról szólnak a méltó megemlékezések 2018-ban, születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. A Magyar Tudo mányos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya és a Semmelweis Egyetem emlékévet szentelt a Budán (1818. július 1-jén) született és Bécsben (1865. augusztus 13-án) meghalt német származású magyar orvos szellemi örökségének. Az emlékév megnyitó napján (június 5-én) felszólaló nemzetközi szaktekintélyek elsősorban az antiszeptikus eljárások korai úttörőjeként emlegették az életében nem kellően, olykor egyáltalán nem, vagy csak alig értékelt, közegészségügyi szaktekintélynek számító orvost.

Esetszintű kontrolling – naprakész adatokkal

Szerző(k): Dr. Vácity József
Évfolyam: XVII.évfolyam

Cikkünkben bemutatjuk azt az eljárásrendet és informatikai környezetet, ami biztosítja Markhot Ferenc Kórház minden fekvőbeteg esetéhez rendelve a gyógyszerek és a szakmai anyagok rögzítését. A rögzített adatok feladásra kerülnek az esetszintű kontrollingnak, valamint a web-es felületen lekérhető listák növelik a terápiák orvos-szakmai és költség szempontú ellenőrizhetőségét, és hatékony munkakapcsolatot biztosítanak a klinikum és a klinikai gyógyszerészet között.

Egy iskolai kézhigiénés egészségnevelési program hatásvizsgálatának tanulságai – az első pilot eredmények

Szerző(k): Dr. Feith Helga Judit Dr. Lehotsky Ákos Dr. Füzi Andrea Rita Lukács Ágnes Csima Zoltán Dr. Gradvohl Edina Mészárosné Dr. habil. Darvay Sarolta Bihariné Dr. Krekó Ilona Zombori Judit Prof. Falus András
Évfolyam: XVII.évfolyam

A Tanulj – Tanítsd – Tudd (TANTUdSZ) Ifjúsági Egészségnevelési Program legfontosabb célkitűzése egy hatékony, innovatív iskolai ismeretátadási pedagógiai módszer kidolgozása és hosszútávú fenntarthatósága kortársoktatás keretében. Jelen közlemény legfontosabb célkitűzése, hogy bemutassa a kézhigiénés prevenciós program hatásvizsgálatának módszertanát, mérőeszköz rendszerét, valamint a 2017 tavaszán zajlott iskolai kézhigiénés pilot program néhány eredményét.

Egészségügyi adatvédelemmel kapcsolatos bírósági ügyek

Szerző(k): Dr. Alexin Zoltán
Évfolyam: XVII.évfolyam

Két egészségügyi vonatkozású adatvédelmi peres eljárás eddigi eredményeit mutatom be írásomban. Magyarországon adatvédelemmel kapcsolatos pereket általában nehéz indítani, mert az adatkezelésekre minden esetben jogi kötelezettségként, azaz állami kényszerintézkedés alkalmazásával kerül sor. Ez a jogtechnikai megoldás eleve kizárja a lehetőségét, hogy az érintett valamilyen jogos érdekéből bírósághoz fordulhasson. Az egyik pert a Jogalkotásról szóló törvényre, a másikat az EU 95/46/EK adatvédelmi irányelvére alapozva nyújtotta be a felperes. Bár a perek három-négy éve tartanak, elfogadható, jogerős magyar ítélet még nincs. Az időközben született határozatok azt tükrözik, hogy az igazságügyi rendszer alkalmatlan a polgárok alapvető jogainak védelmére. A személyes adatok védelméhez fűződő jog tartalma megfelelő képzettség hiányában idegen és felfoghatatlan a bíróságok számára.

Hamarosan megkezdi működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ

Szerző(k): Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Évfolyam: XVII.évfolyam

z emberi erőforrások minisztere, Prof. Dr. Kásler Miklós kezdeményezésére megalakult a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Az új egészségügyi, központi hivatalként működő szervezet október 1-jén kezdi meg munkáját és a kormány szándékai szerint a hatósági feladatok mellett hozzájárul a népegészségügyi célok eléréséhez, a népegészségügyi programok végrehajtásához és magyar lakosság egészségügyi állapotának javításához.

Honnan hová? Kikkel és kikért?

Szerző(k): Dr. Barcs István
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőző és felderítő rendszere nem nélkülözheti a teljes körű, minden betegre és fertőzéstípusra kiterjedő mindennapos surveillance munkát. Pontos adatok híján – csak becsült értékekre hagyatkozva – a fertőzések valódi előfordulásáról és az érintett betegek sorsáról nincs tudomásunk.

Az ápolás megújulásának lehetősége hazánkban

Szerző(k): Prof. Dr. Betlehem József Dr. Oláh András
Évfolyam: XVI.évfolyam

Az egészségügyi ágazat működésének világszerte kritikus eleme a humánerőforrás ellátottság. Az egészségügyi ágazat vezetői, a képzők és a társdalom is komoly figyelemmel kíséri az egészségügyi humánerőforrás alakulását. Az orvosok mellett a magasan képzett szakdolgozók munkája elengedhetetlen eleme a hatékony egészségügyi ellátásnak és a biztonságos működésnek. Az ápolói munkaerő szerepköre napjainkra számos országban átalakult, megjelent az önállóan végezhető kiterjesztett speciális szaktudás képessége. Ezen szerepkör nemzetközi standardjai alapján hazánkban is megteremtődött az egyetemi szintű képzés lehetősége és elkezdődött a gyakorlati alkalmazás feltételeinek ki dolgozása. Ugyanakkor a hatékony alkalmazáshoz a szakmapolitikai döntés mellett szakmai támogatásra és befogadó ellátórendszerre van szükség, aminek a kulcsa a folyamatos kommunikációban keresendő. A közlemény célja, hogy röviden bemutassa a szakdolgozói ellátási modell kialakítása érdekében megtett eddigi lépéseket és kiemelje a Mihalicza-ösztöndíj főbb elemeit.

Egységes kontrolling rendszer kialakítása és működése a Békés Megyei Központi Kórházban

Szerző(k): Kovácsné Balogh Ildikó Dr. Becsei László
Évfolyam: XVII.évfolyam

A Békés Megyei Pándy Kámán Kórház és a Dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézet eltérő kontrolling hagyományokkal és múlttal rendelkezett. A 2016. április 1-vel megvalósult integrációt követően az egyik legfontosabb lépés volt, hogy az újonnan létrejött intézményben egységes, az intézmény hatékony működését támogató kontrolling rendszer kerüljön kialakításra. A két kórház eltérő szakmai működése és gazdálkodási gyakorlata jelentette az okot és egyben a nehézséget is a rendszer kiépítése során. A cikk megírásával be kívánom mutatni a kontrolling funkció kialakításának lépéseit, az elvégzett tevékenységeket, a megvalósult rendszer segítségével lefolytatott osztályos egyeztetések gyakorlatát és a jövőben ránk váró feladatokat, melyekkel biztosítani tudjuk a vezetői információs rendszer komplex működését.

Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) AZ IME XIII. Regionális Konferenciájáról jelentjük

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2017. február 28-án tizenharmadik Regionális Egészségügyi Konferenciáját. Jelen tudósításunkban az Elektronikus Szolgáltatási Tér témájában elhangzottakat foglaljuk össze.

Féléves a magyar eRecept – El tudunk szakadni a papírtól?

Szerző(k): Dr. Bertalan Lóránt Héja Gergely
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) eRecept modulja egy olyan tranzakciós rendszer, amely központi szolgáltatásként biztosítja az elektronikus vényrendelést, tárolást és gyógyszer kiváltást. Az eRecept a papír alapú vények elektronikus változata. Szakmai és hatósági egyeztetések után, az Ágazat veze - tés döntése értelmében a 2017. november 1-jei indulásánál az eRecept rendszer a gyári és magisztrális gyógyszerek rendelésére és kiadására terjedt ki. A cikkben az indulás utáni első félév legfontosabb tapasztalatait és az e-vény bevezetés által felszínre hozott számítógépes vényírás és kiadás problémái, jelenségei közül szemlézünk.

Mammográfia: naprakész EUSOBI ajánlások a női lakosság tájékoztatására

Szerző(k): Francesco Sardanelli Eva M. Fallenberg Paola Clauser Rubina M. Trimboli Julia Camps-Herrero Thomas H. Helbich Forrai Gábor
Évfolyam: XVII.évfolyam

Cikkünk célja, hogy a mammográfiás vizsgálatról összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat. Célközönségünk minden olyan hölgy, aki számára javasolt a vizsgálatok elvégzése, vagy bármilyen emlő-panasszal küzd. Összeszedtük a korai emlő daganat felismerésének előnyeit, továbbá elmagyarázzuk a meghívásos rendszer keretein belül történő mammográfiás emlőszűrés és a klinikai emlődiagnosztika közötti különbséget. Rávilágítunk arra is, hogy miért szükséges a korábban készült mammográfiás képeket és eredményeket magával hoznia mindenkinek a vizsgálatra (ez vonatkozik minden korábbi emlő képalkotó eljárásra). Összefoglaljuk a mammográfia technikai és kivitelezési részleteit és érintjük a vizsgálat kellemetlenségéről, a fájdalomról szóló tapasztalatokat is. Ezek a vizsgálaton átesett pácienseink kis részét érintik, erről ők személyesen számoltak be. Fel vázoljuk továbbá a szűrési program keretein belül történő visszahívási folyamatot és a klinikai emlődiagnosztika után szükséges teendőket. Bemutatjuk a mammográfiás lelet részleteit és a besorolási rendszereket, mint az R1-R5 és a BI-RADS. Segítünk eligazodni a diagnosztikus eljárás folyamatában, és beszélünk azokról a daganatokról is, amelyek hagyományos mammográfiával nem mutathatók ki. Szó esik továbbá az alkalmazott sugár dózisról, amely kapcsán az esetleg okozott emlőrák rizikóját szembe állítjuk a szűrővizsgálatnak köszönhetően egyértelműen csökkenthető halálozási arány- nyal. Kitérünk a túldiagnosztizálás kérdésére, mértékének reális megítélésére. Foglalkozunk az új mammográfiás eljárásokkal (tomoszintézis és kontrasztanyagos spektrális mammográfia) és végül igyekszünk a gyakran feltett kérdéseket megválaszolni.

A kézhigiéné története II.

Szerző(k): Szabó Rita
Évfolyam: XV.évfolyam

Semmelweis Ignác Fülöp magyar orvos, „az anyák megmentője” 1818. július 1-én született [31-33]. 1844-ben a Bécsi Egyetem Orvosi Karán avatták orvossá, majd ugyanebben az évben sebész – és szülészmesteri oklevelet szerzett [31-33].

VII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia (2018. október. 17-18.)

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

VII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia 2018. október. 17-18. Hotel Hungária City Center (1074 Budapest, Rákóczi út 90.)

Az egynapos sebészet finanszírozásának hatása a struktúra-átalakításra

Szerző(k): Kovácsné Balogh Ildikó
Évfolyam: XII.évfolyam

Az egynapos sebészet Magyarországon a nemzetközi trendekkel ellentétben nem terjedt el, amint az elvárható lett volna. Az eddigi egészségpolitikai és egészségbiztosítói próbálkozások részben a meglévő struktúra átalakítására, részben a tevékenységi kör és az elszámolási szabályok folyamatos bővítésére koncentráltak. A cikk megírásával célom annak feltárása volt, hogy melyek azok az egyéb tényezők, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egynapos beavatkozások száma már rövidtávon is növekedjen. Bemutatom, melyek azok a szempontok, amelyek hatással vannak mind a betegek, mind a szolgáltatók preferencia rendszerére.

(Táv)leletezés és munkamenedzsment

Szerző(k): Dr. Bágyi Péter Mohai Viktor
Évfolyam: XIII.évfolyam

A teleradiológia mentőöv a magyar egészségügy számára. Egy egészségügyi intézmény tevékenysége során a képalkotó diagnosztika alapvető funkció, mely nagymértékben hozzájárul az intézmény gazdaságos és fenntartható működéséhez. A betegellátás hosszú távú, stratégiai és fejlesztési céljainak kialakítása során figyelembe kell venni a képalkotó diagnosztika fejlesztési és hatékonyságnövelési lehetőségeit is. A szerzők cikkükben részletesen ismertetik a röntgenleletezésre létrehozott TeleXray teleradiológiai projektet, kialakulásának okait, az informatikai hátteret nyújtó TERASY informatikai rendszer felépítését és eredményeit, valamint az üzemeltetési és további hatékonyságnövelési kihívásokat. A tanulmányból kiderül: a teleradiológia nem elkerülhető. Működési forma, melynek előnyeit kihasználni, hátrányait pedig minimalizálni kell. Ám a legfontosabb tanulság: korrekt szakmai irányítás és testreszabható informatikai rendszer nélkül a teleradiológia nem képes működni.

Az ápolási dokumentáció fejlesztésének jelentősége

Szerző(k): Halász Henrietta
Évfolyam: XIV.évfolyam

Leggdinamikusabban és legjelentősebben a személyre szabott ápolás szemléletében, az ápolási funkciók meghatározásában és az ápolás tervezésében jelentkezik. Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 98.§ 5. bekezdése követelményként rögzíti, hogy „az ápolási gondozási tevékenységről ápolási, gondozási dokumentációt kell vezetni, amely része az egészségügyi dokumentációnak” [2]. A rendszeres továbbképzések, és a gyakorlatban megszerzett tapasztalatok világossá tették az ápolási dokumentáció naprakész vezetésének szükségességét. Az ápolók ma már belátják alkalmazásának fontosságát, együttműködnek, és segítik a fejlesztést. Így olyan dokumentációk születnek, amit szívesen használnak. Cikkemben bemutatom, milyen fontos lépései vannak minőségirányítási, egészségügyi menedzsmenti és a betegellátás szempontjából egy hatékony ápolási dokumentáció fejlesztésének. Véleményem szerint az ápolási dokumentáció nemcsak arra ad lehetőséget, hogy egyéni felelősséget vállaljunk az elvégzett ápolási folyamatért, hanem az ápoláskutatáshoz és ezáltal az ápolás tudomány fejlődéséhez is elengedhetetlen.

Glikomika a modern orvostudományban: Transzlációs aspektusok

Szerző(k): Döncző Boglárka Bodnár Judit Szigeti Márton Dr. Járvás Gábor Dr. Hajba László Prof. Guttman András
Évfolyam: XIV.évfolyam

Modern átfogó glikozilációs technikák segítségével új lehetőségeket tárhatunk fel a biomarkerek felfedezése frontján, mivel a glikozilációs változások érzékeny indikátorai a biokémiai folyamatok aktuális állapotának. Nagy érzékenységű glikoanalitikai módszerekre a bioterápiás készítmények analízise kapcsán is nagy szükség van. A lézer indukált fluoreszcens detektorral ellátott kapilláris elektroforézis (CE-LIF) exoglikozidáz enzimes emésztéses lépésekkel kombinálva kiváló eszköz glikozilációs profilok és glikánok szerkezetének meghatározására.

A kézhigiéné története I. rész

Szerző(k): Szabó Rita
Évfolyam: XV.évfolyam

A kézhigiéné fontosságáról szóló első dokumentum több mint 200 évvel ezelőtt keletkezett. Alexander Gordon felismerte a gyermekágyi láz fertőzőképességét és egészségügyi dolgozók kezének szerepét, mely 1789 és az 1792 között hozzájárult egy járvány kitöréséhez a skóciai Aberdeen-ben. Az évszázadok során számos orvos javasolta a kézhigiéniét, mint a fertőzések megelőzésének módszerét. Azonban csak Semmelweis Ignác, magyar orvos bizonyította kísérletekkel, hogy a megfelelő kézhigiéné által megelőzhető a gyermekágyi láz és az anyai halálozás. Sajnos Semmelweis teóriája csak 20 évvel később, Pasteur, Koch és Lister felfedezései után vált bizonyítottá. A 21. században Didier Pittet már a multimodális stratégia fontosságát és szükségességét hangsúlyozza, mely által fokozható az egészségügyi dolgozók kézhigiénés hajlandósága. Jelen dolgozat összefoglalást nyújt a kézhigiéné történetének főbb fordulópontjairól a 18. századtól napjainkig.

Egészségügyi infokommunikáció 2018 egy háziorvos szemével

Szerző(k): Dr. Rosta László
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az utóbbi évtizedek rendkívül látványos informatikai fejlődése alapjaiban változtatta meg az emberiség életét, és ez a változás – bár sokszor több éves késéssel – de nem kerülheti el az egészségügyi ellátórendszereket sem. A folyamat nem megállítható! A kérdés csupán az, hogy passzív elszenvedői vagy aktív résztvevői szeretnénk lenni a körülöttünk bekövetkező informatikát érintő eseményeknek. Az alábbiakban szeretném bemutatni, hogy milyen lehetőségei vannak egy háziorvosnak Magyar országon, ha szeretné kiaknázni a jelenleg rendelkezésre álló informatikai lehetőségeket, és mit hozhat a jövő a beteg gondozás vonatkozásában.

A Semmelweis rejtély nyomában - Beszélgetés Varga Benedekkel, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójával

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Semmelweis Ignác születése kétszázadik évfordulója tiszteletére Magyarország kormánya Semmelweis Emlék - évvé nyilvánította 2018-at. A jeles dátum – július 1. – alkalmából arra kértük a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumot 2016-ig irányító Varga Benedek történészt, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, egyszersmind a Semmelweis Emlékbizottság tagját, hogy ossza meg velünk gondolatait nagy elődünk ikonná válásának folyamatáról.

Gondozni vagy nem gondozni? Ha a gondozás társadalmi haszna nagyobb, mint költsége, akkor miért nem valósul meg?

Szerző(k): Dr. Kalapos Miklós Péter
Évfolyam: XVII.évfolyam

Alfa és omega a kórházhigiénében: a kézhigiéne

Szerző(k): Csima Zoltán
Évfolyam: XI.évfolyam

A kézhigiéne a mikrobiológiailag biztonságos betegellátás alapvető feltétele. Védi az ellátott betegeket a kó- rokozóktól, gátolja a mikroorganizmusok terjedését a részlegeken belül és azok között, illetve védi a dolgozó- kat is a fertőzésveszélytől. Hatása az egészségügyi ellá- tással összefüggő infekciók megelőzésében felbecsülhetetlen, nem csak járványügyi, hanem gazdasági szempontból is: az ellátással összefüggő fertőzések mintegy harmada megelőzhető helyes kézhigiénés gyakorlattal, s e megelőzési forma jelentősen olcsóbb, mint a fertőzések antibiotikus kezelése. Feltételeinek biztosí- tása és a helyes gyakorlat rutinszerű alkalmazása azonban még napjainkban is gátakba ütközik.

Bemutatkozik a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának „endoszkópos műhelye”

Szerző(k): Dr. Szabó István
Évfolyam: XIV.évfolyam

Magyarországon először a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati klinikáján, dr. Morócz Károly végzett laparoszkópos beavatkozást 1957-ben. Azóta is klinikánk vezető szerepet tölt be a magyarországi nőgyógyászati endoszkópiában. Manapság több mint 800 laparoszkópos (80%-ban operatív) és mintegy 300 hiszteroszkópos (mintegy 60%-ban operatív) beavatkozást végzünk évente. Az intratrachealis narkózisban végzett nőgyógyászati beavatkozások több mint 70 %-a laparoszkópia. Az endometriózis, az onkológia és a POP (kismedencei szervek süllyedése) laparoszkópos megoldása klinikánk fő profilja, a rutinszerűen végzett s általánosan elterjedt beavatkozások mellett.

A gyógyszerkiadások nemzetközi összehasonlításának módszertani kérdései és ezek hatásai a magyarországi kormányzati intézkedésekre

Szerző(k): Prof. Dr. Kaló Zoltán Merész Gergő Dr. Inotai András Csetneki Kata
Évfolyam: XIV.évfolyam

BEVEZETÉS: A gyógyszerkiadások mértéke gyakran kerül a társadalmi viták fókuszába, különösen a kelet- közép-európai régió országaiban. A szereplők eltérő ér- dekei miatt kevés az elfogulatlan elemzés a gyógyszer- kiadások optimális nagyságával kapcsolatban. A nem- zetközi összehasonlításból származó nyers adatok in- terpretációja során gyakran nem kellő súllyal veszik fi- gyelembe a módszertani szempontokat, holott ezek fi- gyelmen kívül hagyása a gyógyszerkiadások indokolat- lan csökkentéséhez/növeléséhez vezethet. Dolgozatunk célja a gyógyszerkiadások értékelésénél felmerülő módszertani szempontok összefoglalása, mivel az or- szágok között eltérések vannak a gyógyszer-finanszíro- zás módszertanában, gyógyszerek és egyéb eszközök besorolásában, továbbá nincs egységes módszertan arra vonatkozóan sem, hogy mit is értünk gyógyszerki- adás alatt. MÓDSZEREK: irodalomkutatás és az OECD Health Data 2014 adatbázis keresztmetszeti vizsgálata. EREDMÉNYEK: Az alacsonyabb jövedelmű országok jellemzően többet költenek gyógyszerekre a teljes egész- ségügyi kiadásból és a GDP százalékában. A gyógyszer- kiadások szintjét jelentősen befolyásolja a gyógyszerkör eltérő definíciója, a gyártói visszafizetések és a kórházi gyógyszerkiadások mértéke. A gyógyszerkiadások egy főre jutó szintjének összehasonlítását torzítja a vásárló - erő paritással korrigált árfolyam alkalmazása. KONKLÚZIÓ: A gyógyszerkiadások nemzetközi ösz- szehasonlításának módszertani problémái hibás egész- ségpolitikai következtetéshez vezethetnek, ezért javasolt az egységes módszertan kialakítása és alkalmazása. A teljes gyógyszerkiadások nagyságának nemzetkö- zi összehasonlítása sokszor szolgált indokul a gyógy- szer-közkiadások csökkentésére egy adott országban, így Magyarországon is. A helyzet orvoslására hazánk- ban elsősorban a gyógyszergyártói visszafizetések nö- velésén alapuló rendszert alkalmazzák. A sikeres kor- mányzati intervenció hatását azonban nem arra az indi- kátorra – a teljes gyógyszerkiadásokra – könyvelik, amely látszólag okot adott arra, hogy végrehajtsák a megszorító intézkedéseket, hiszen az ex-post gyártói visszafizetések a gyógyszer-finanszírozás egyenlegét úgy javítják, hogy a kiadások szintjét változatlanul hagyják, ugyanis ezeket a bevételi oldalon tüntetik fel. A statisztikákban sajnos nem veszik figyelembe ezt a tényt, amikor a teljes gyógyszerkiadások szintjét elemzik, és bemutatják annak ellenére, hogy Magyarországon több lépésben sikeres forráskivonást hajtottak végre 2006-2013 között. Hazánkban a gyógyszer-közkiadások részaránya nemzetközi viszonylatban még akkor sem magas, ha nem korrigáljuk az adatokat a gyártói visszafizetésekkel.

A kézhigiéne alapelvei a bentlakásos szociális intézményekben

Szerző(k): Szabó Rita Dr. Pusztai Zsófia
Évfolyam: XIV.évfolyam

A kézhigiénés tevékenység a fertőzések megelőzésének fontos eszköze mind az egészségügyi, mind a bentlakásos szociális intézményekben. Ennek ellenére a kézhigiénés hajlandóság világszerte alacsony. Cikkünkben az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO), bentlakásos szociális intézményekre vonatkozó kézhigiénés irányelvét mutatjuk be, mely az alkoholos kézfertőtlenítő szer használatát javasolja ezen intézményekben.

Gondolatok a magyar egynapos sebészeti ellátás költséghatékonyságáról

Szerző(k): Tóth Szabolcs Péter Dr. Kovács Aranka Katalin Dr. Csernus Mariann Dr. Iring András Dr. Sztrilich András Péter
Évfolyam: XIV.évfolyam

Századunkat a gazdasági válság jellemezi, mely erőteljesen kihat az Unió országaira, e körülmények jelentős befolyást gyakorolnak a gazdaságpolitikára, egészségpolitikára és szociálpolitikára. Az egészségügyben bevezetett fejlesztési és modernizációs programok jelentősen növelték az egynapos sebészet kihasználtságának mutatóit az EU régi tagállamaiban. Ennek hatására fokozatosan terjedt el ez a korszerű betegellátási forma. Említésre érdemes, hogy az ellátás jelentős költségmegtakarítást eredményezett minden tagállam gazdaságának. Az egynapos sebészet lehetőség a humán erőforrás felhasználás költséghatékony kiaknázására, mely hazánk HBCs szabályozta közkiadásaiban is jelentős megtakarítást eredményezhetne. Elemzésem a német és magyar egynapos sebészet, valamint a magyarországi kórházi hotelszolgálatot indukáló ellátási formák hu mán erőforrás felhasználásának összehasonlítására irányult. Az allokációs torzítás kiküszöbölésére bloc randomizációt alkalmaztunk. Az összehasonlítást ugyanazon ASA klasszifikációjú, CDC besorolású, és diagnózisú betegek azonos műtéti beavatkozás kódú esetein végeztük el, a magyar egynapos és kórházi, valamint a német egynapos ellátás területén.

Egészségmagatartási vizsgálat a szülésznők körében dohányzás, alkohol – és kávéfogyasztás tekintetében

Szerző(k): Lipienné Krémer Ibolya Vincze Felícia Dió Mihály Dr. Mészáros Judit
Évfolyam: XIV.évfolyam

Közismert az a tény, hogy az egészségügyben dolgozó orvosok, szakápolók körében nagyon magas a dohányzók aránya, rendszertelenül és egészségtelenül táplálkoznak, sok kávét fogyasztanak, mozgásszegény életmódot folytatnak, és nem figyelnek oda egészségi állapotukra, vagyis nem mennek el, vagy csak nagyon kevesen a megelőző szűrővizsgálatokra. Továbbá tény az is, – és nem is szabad figyelmen kívül hagyni, – hogy egy egészségügyi szakdolgozó, orvos, ápoló, szülésznő a hivatásának gyakorlása közben modellként jelenik meg a beteg/betegek előtt – bármely területén is dolgozzon az egészségügynek – így viselkedése, egészséghez való viszonya példaként szolgál a lakosság számára [1]. Kutatásunk célját képezte, hogy felmérjük, milyen a szülésznők egészségmagatartása (különös tekintettel a dohányzási, kávé – és alkohol fogyasztási szokásaikra) annak függvényében, hogy a képzésük befejeztével saját kompetenciájukká válik a felvilágosítás nyújtása a primer, a szekunder és a tercier prevenció területén a várandós anyáknak, a szülő nőknek, a gyermekágyas anyáknak, a nőgyógyászati betegeknek és a serdülőkorban lévő fiataloknak.

Az IME XVII. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferenciáról jelentjük - I rész “Egészségpolitika és intézményi menedzsment”

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2017. december 7-én tartotta XVII. Vezetői Eszköztár – Kontrolling Konferenciáját. A szakmai tanácskozáson a hagyományokhoz híven terítékre kerültek az egészségpolitika és a finanszírozás aktuális kérdései. Az ülést Prof. Dr. Kozmann György, az IME tudományos szaklap főszerkesztője és Dr. Pásztélyi Zsolt felelős szerkesztő nyitotta meg.

A HR területén is lépni kellene - Beszélgetés az Egészséges Budapest Program (EBP) állásáról Dr. Cserháti Péterrel

Szerző(k): Haiman Éva
Évfolyam: XVII.évfolyam

Még az idén eldől, hogyan fog ki - nézni a három fővárosi centrumkórház, amelyeknél a konkrét beruházások legkorábban 2019 végén, 2020- ban kezdődhetnek el. Közben nagyon sok minden történik még az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében, akár a társkórházaknál és a szakrendelőkben is, rekonstrukció és orvostechnikai beruházás is. Erről, valamint arról is beszélgettünk az EBP-t irányító Cserháti Péterrel, hogy a program annak ellenére nem végezhet önálló humánerőforrás- fejlesztési programot, hogy nyilvánvaló: a jól felszerelt új vagy felújított kórházakba, szakrendelőkbe a jelenleginél is több magasan képzett orvosra, ápolóra, asszisztensre lesz szükség.

Difficulties of introducing controlling approach and methodology in small and middle sized company environment

Szerző(k): Mattiassich Norbert Bubori Zsolt Mattiassich-Szokoli Enikő
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az egészségügyi támogatások területi egyenlőtlenségei Észak-Alföldön

Szerző(k): Hangodi Krisztina
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az Észak-alföldi régióban az elnyert egészségügyi uniós támogatások 2007-2013 közötti időszakban 108 mrd Ft fejlesztési forrást jelentettek. A megyei vizsgálatok alapján kimutathatóak a régió támogatásainak területi egyenlőtlenségei. A régió a Hajdú-Bihar megyei – különösképpen debreceni – innovációs fejlesztések túlsúlyának köszönhetően tudásteremtő régiónak nevezhető. Mindhárom megyére jellemző, hogy az egészségügyi fejlesztések urbánus térségekben valósulnak meg, valamint az uniós forrásfelhasználások a megyeszékhelyen koncentrálódnak: Debrecenben Hajdú-Bihar megye támogatásainak 80%-a, Nyíregyházán Szabolcs-Szatmár-Bereg megye támogatásainak 52%-a és Szolnokon Jász-Nagykun-Szolnok megye támogatásainak 43%-a. Hajdú-Bihar megyében a fejlesztések területi koncentrációja a régió megyéihez képest többféle mutató elemzése alapján is megjeleníthető, mint például a támogatás koncentráció lakosságszám arányos értéke, mely szerint a régiós átlag 1,5-szerese, vagy településszám arányos értéke, mely szerint a régiós átlag 2,5-szerese jut Debrecenre. A támogatás felhasználás különbségeit továbbá jól láthatóvá teszi a duálmutató alkalmazása is, mely szintén alkalmas a területi, fejlesztési egyenlőtlenségek kimutatására, és a régióközpont túlsúlyának bizonyítására. Az egyenlőtlenséget a támogatott projektek számának megyei eloszlása is jól jellemzi. A tanulmányban bemutatásra kerülő elemzések alapján is megállapítható, hogy a fejlesztési források a fejlett térségek további kiemelkedésével járnak, mely által a depressziós térségek leszakadása tovább fokozódhat.

A fekvőbeteg szakellátás struktúra-átalakításának hatása a járóbeteg szakellátásra

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Borbás Fanni Dr. Kövi Rita
Évfolyam: XIV.évfolyam

A rendszerváltás óta szinte minden egészségügyi re- form, egészségpolitikai intézkedéscsomag célkitűzései között szerepel, hogy a gyógyító tevékenység során erősíteni kell a járóbeteg ellátást, mivel költséghatéko- nyabb a fekvőbeteg ellátásnál. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy az elmúlt 12 év szakmapolitikai programjai, törvénykezései és finanszírozási változásai a fekvőbeteg szakellátás kapacitásai és finanszírozá- sa terén hogyan hatottak egyes, általunk elemzett já- róbeteg szakellátási szakma kapacitásainak és beteg- forgalmának alakulására. Az eredmények azt mutatják, hogy nincs egyértelmű hatás a járóbeteg szakellátás irányába való kapacitás átcsoportosításra és betegfor- galom átterelődésre. Van olyan szakma, ahol a fekvőbe- teg kapacitás és a járóbeteg kapacitás és esetszám egyaránt csökkent (pl.: fül-orr-gégészet, szemészet). Van, ahol megfigyelhető a kapacitások átrendeződése a járóbeteg szakellátás irányába (pl.: reumatológia, onko- lógia).

A hálapénz szabályozásának büntetőjogi és etikai kérdései

Szerző(k): Dr. Berecz János Tamás Dr. Fülöp Botond
Évfolyam: XIV.évfolyam

A közlemény a hálapénz jelenség etikai és büntetőjogi aspektusait elemzi. E kétirányú megközelítés azért is indokolt, mivel hatékony büntetőjogi szabályozás elképzelhetetlen etikai megalapozottság nélkül. A szerzők kiemelik, hogy a hálapénz-jelenség megértéséhez és leküzdéséhez a problémát elsősorban társadalom-lélektani szempontból, a beteg oldaláról kell megközelíteni, és azt a kérdést kell a vizsgálatok központi elemévé tenni, hogy adott esetben miért érzi úgy a beteg, hogy hálapénzt kell adnia az orvosnak. A szerzők megfogalmazása szerint a hálapénznek – a kenőpénzzel ellentétben – csak oka lehet, célja nem. Az írás végkövetkeztetése szerint a hálapénz teljes tiltása etikai szempontból célszerűtlen és indokolatlan lenne, mivel a belső meggyőződésből kialakult hála kifejezése megfelel társadalmunk keresztény etikában gyökerező általános erkölcsi értékrendjének, és alkalmas lehet az egészségügyi dolgozó hivatástudatának, elkötelezettségének megerősítésére, a fásultság, a megbecsülés és az elismerés hiányából adódó szakmai és emberi frusztrációk megelőzésére. A szerzők felhívják a figyelmet a munkahelyi visszaélés-bejelentési rendszer bevezetésének lehetőségére is, mely a munkáltatók kezében alkalmas eszköz lehet a hálapénzzel kapcsolatos visszásságok, jogsértések felderítésére.

Új korszak az akut stroke ellátásában - Interjú Prof. Dr. Nagy Zoltánnal

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XIV.évfolyam

A technika fejlődése áttörést hozott a vascularis neurológiában, aminek köszönhetően a stroke gyógyítása az invazív beavatkozások irányában halad. Intervenciós neuroradiológiai módszerekkel igen látványos eredmények érhetők el a kezelésben – mondta el lapunknak rovatvezetőnk, Dr. Nagy Zoltán professzor, a Szakmai Kollégium Neurológiai Tagozatának elnöke, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet főigazgatója. A Magyar Stroke Társaság alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke szerint az újfajta eljárás hazai bevezetése beilleszthető az egészségügyi ellátórendszer jelenleg zajló átalakítási folyamatába.

Quo vadis ápolásügy? - Interjú Vártokné Fehér Rózsával a Magyar Ápolási Egyesület alelnökével

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

A változó egészségügyi szükségleteknek és a társadalom elvárásainak való megfelelés komoly kihívás elé állítja az ápolókat, szülésznőket és minden egészségügyi szakdolgozót. Milyen lépések megtételére van szükség ahhoz, hogy vonzóvá válhasson az ápolói pálya, emelkedjen a szakma társadalmi elismertsége, javuljanak a munkakörülmények, és az ápolásügy a fejlődés útjára léphessen? Minderről az IME szaklap Ápolás menedzsment Rovatának vezetője, Vártokné Fehér Rózsa nyilatkozott lapunknak, aki a Magyar Ápolási Egyesület alapító tagjaként, nyolc éven át alelnökeként fáradozott az ápolói munka erkölcsi és anyagi megbecsüléséért.

Beköszöntő - Semmelweis emlékév – 200 éve született Semmelweis Ignác

Szerző(k): Dr. Rosivall László
Évfolyam: XVII.évfolyam

200 éve született Semmelweis Ignác (1818-1865), az orvostudományok és a sebészet doktora, szülészmester, a Pesti Királyi Magyar Tudományegyetemen az elméleti és gyakorlati szülészet nyilvános, rendes tanára, aki legyőzte a kórt, de nem győzte meg a kort...

Országos Skill labor hálózat létrehozása 8 milliárd forintos fejlesztéssel

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ és konzorciumi partnerei – a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudomány egyetem és a Szegedi Tudományegyetem – skill laborhálózatot hoznak létre a három egyetemi klinikán és országszerte 16 oktatókórházban 8 milliárd forintos fejlesztéssel.

Költséghatékonyság és/vagy költséghasznosság? Egészség-gazdaságtani elemzések eredményeinek értelmezése a magyarországi döntéshozatalban

Szerző(k): Borsi András Nagy Z. Bence Papp Eszter Vincziczki Áron Dr. Vittay Pál
Évfolyam: X.évfolyam

Mind hazai, mind nemzetközi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a klasszikus költséghatékonysági (CEA) elemzések, melyek az összehasonlított alternatívák egészségnyereségét valamilyen természetes egységben mérik, egyre inkább kezdenek háttérbe szorulni a költséghasznossági elemzésekkel (CUA) szemben. Az utóbbi elemzéstípusnak, mely az egészségnyereséget életminőséggel korrigált életévekben (QALY) fejezi ki, az egyik legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi akár teljesen különböző egészségügyi eljárások összehasonlítását. A tanulmány a magyarországi technológiaértékelési gyakorlat tükrében világít rá a költséghasznossági elemzéstípus előnyeire és hátrányaira, különös tekintettel eredményeinek felhasználhatóságára a finanszírozói döntéshozatal szempontjából.

Egynapos sebészet helyzete Magyarországon 2010-2012

Szerző(k): Dr. Mészáros János
Évfolyam: XII.évfolyam

Az egynapos sebészeti tevékenység nemzetközi vonatkozásban is az ellátórendszer egyik dinamikusan fejlődő területe, különös tekintettel az orvos szakmai, betegút szervezési, valamint költséghatékonysági tényezőkre. Az „Állami Számvevőszék 2010. évi jelentése az egynapos ellátásra fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről” című dokumentumot alapul véve a 2010-2012 évek országos OEP adatainak feldolgozásával az egynapos sebészeti ellátások esetszámának növekedési dinamikáját elemeztük. Az elemzés a szakmai, jogszabályi és finanszírozási szabályozók és az esetszám növekedés közötti összefüggésekre kíván rávilágítani. Az egészségügyi szolgáltatók egynapos ellátási tevékenységének ösztönzésére szolgáló országos forrás hasznosulása mellett, a fenntartható fejlődéshez szükséges további teendőkre kívánunk rámutatni.

Betegirányítás a járóbeteg szakellátásban: a frusztráló várakozás csökkentése

Szerző(k): Dr. Tóth Tibor Dr. Bedő Zoltán Pellei Éva Pusztai László Dr. Lampé Zsolt
Évfolyam: XIII.évfolyam

A járóbeteg szakellátásban a betegirányítás szempontjából két lényeges, a betegellátás szervezettségét jelző és a betegelégedettséget jelentősen befolyásoló információra van szükség. Az egyik az előjegyzési idő, amelynek tapasztalataink szerint 1 héten belülinek kell lennie. Ha ez nem érhető el objektív okok miatt, akkor gondoskodni kell arról, hogy meghatározott betegcsoportok soron kívül is eljuthassanak vizsgálatra. A másik a várótermi várakozási idő, ami 20-30 percnél nem lehet több. Ezen paraméterek ismeretéhez, jól strukturált előjegyzési rendszerre, diszpécser központra, valamint megfelelő beteg irányító és beteghívó-, dolgozó beléptető rendszerre és valamennyi adatbázist felhasználó lekérdező rendszerre van szükség.

Az egészségfejlesztés mindannyiunk érdeke

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az egészségfejlesztési programok terjedésének támogatása, egészségfejlesztő kórházak kialakítása, egészségtudatos magatartásra és egészségesebb döntésekre ösztönzés a mindennapi élet színterein. Többek között ezek a céljai a most létrejövő Egészségfejlesztési Szakmai Hálózatoknak. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) mint kedvezményezett európai uniós támogatás segítségével különböző területeken (alprojekteken) keresztül hoz létre az egészségfejlesztést támogató szakmai hálózatokat. A projekt nyitórendezvényén elhangzott előadásokban ismertették a szakmai hálózatok működését, céljait.

Labordiagnosztika a kardiológia szolgálatában

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Vellai Borbála
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az egészségügyi technológiák fejlődésén belül a labordiagnosztikában is erőteljes dinamikát láthatunk. A klinikai területek támogatására egymás után jelennek meg az újabb tesztek, kémiai, immunkémiai, molekuláris, genetikai vizsgálatok. A kardiológiában is több laborvizsgálat nyert teret az elmúlt években, köztük az akut miokardiális infarktus megállapítására szolgáló troponin vizsgálat, mely hosszú évek óta hazánkban is meghatározó labordiagnosztikai paraméter a klinikai gyakorlatban, és szerepel az irányelvekben is. A troponin vizsgálat mellett a szívelégtelenség pontos diagnózisának felállításában játszik szerepet a natriureticus peptidek (NP) vizsgálata, melynek költsé-hatékonyságát számos kutatás és tanulmány támasztja alá, valamint egyre nagyobb szerepet kap más országok klinikai gyakorlatában. Ebben a cikkben ezekből a tanulmányokból állítottunk össze egy szakirodalmi áttekintést. A hazai helyzet javítása keretében meg kell célozni a vizsgálatnak az orvosszakmai protokollokba való beillesztést, másrészt hazai költséghatékonysági tanulmányok elvégzésével javasolt megcélozni a közfinanszírozásba való bekerülést.

A XVI. Egészségügyi Infokommunikációs Konferenciáról jelentjük

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

2018. május 17-én tartotta meg XVI. Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferenciáját az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja. A résztvevők áttekintést kaptak az egészségügyi ágazat és az informatikai szakma előtt álló infokommunikációs kihívásokról, valamint az eHealth legújabb fejlesztési irányairól. A tanácskozás kiemelten foglalkozott az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszerével, amelynek működését a plenáris előadásokkal párhuzamosan zajló, egész napos work shop keretében tekinthették meg az érdeklődők.

Megváltozott szakdolgozói feladatkörök az egynapos sebészeti ellátásban

Szerző(k): Dr. Varga Imre
Évfolyam: III.évfolyam

Az egynapos sebészet témakörében közzétett publikációk száma meglehetősen szerénynek mondható hazai viszonyok között. A „miért nem, talán, de hogyan, a tudjuk mi magunktól is, hogy mit kell csinálni” stb. kérdéseiben és kapcsán időnként fellángoló viták fényében érezhető, hogy a szakdolgozók, így az asszisztensek és nővérek bizonytalanok az egy napos ellátás megítélésében. Jelen publikáció egy, a szakdolgozói feladatok változásának szempontjait tárgyaló előadás összefoglalója.

Az inhalációs eszközök alkalmazásának vizsgálata asztmában és COPD-ben szenvedő betegek körében Magyarországon

Szerző(k): Dr. Vokó Zoltán Józwiak-Hagymásy Judit
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az inhalációs eszközök generikus változatainak, valamint az új inhalációs eszközöknek a megjelenése megnöveli az eszközök közötti váltás valószínűségét. Vizsgálatunkra, amelynek célja az inhalációs eszköz választásával, az eszközök közötti váltással, az eszközök betanításával kapcsolatos elvárások, valamint használatuk monitorozásával kapcsolatos kérdések megválaszolása volt, asztma és COPD kezelésben jártas orvosszakértők bevonásával került sor. Kutatásunk módosított Delphi panel módszeren alapult, mely során Ninane és munkatársai által kidolgozott kérdőív hazai adaptálását végeztük el. A 13 kérdésből álló kérdőív három körös kitöltésének célja az volt, hogy a résztvevők anonim módon konszenzusra jussanak a vizsgált kérdésekben, illetve megállapítsuk, hogy mely kérdésekben nincsen szakmai konszenzus.

Milánói Nyilatkozat 2015 – Az Európai Elhízástudományi Társaság és nemzeti tagtársaságai azonnali cselekvésre szólítottak fel az elhízás megfékezésére

Szerző(k): Dr. Halmy Lászlóné Eszter
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az európai elhízástudományi szakemberek közös nyilatkozatot tettek közzé 2015. június 6-án a Milánói Expo keretében az Európai Unió Pavilonjában. A nyilatkozatban felhívják az európai kormányok, egészségügyi tárcák és intézményeik, az egészségpolitikusok valamint a döntéshozók figyelmét az azonnali cselekvés szükségességére a járványszerűen növekvő elhízás megfékezésében.

IME Semmelweis emlékév Publikációs Díj 2018 Pályázati felhívás

Szerző(k): Tamás Éva Dr. Pásztélyi Zsolt
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – az egészségügyi vezetők szaklapja immár több, mint 15 éve fórumot biztosít az egészségügyi ellátás szervezésével, irányításával foglalkozó szakembereknek. A témában legfontosabb aktuális témákat közreadja, az esetleges szakmai vitáknak teret nyit. A tudományos folyóirat tartalmával és konferenciáival hozzájárul az egészségügyi menedzsment, a képalkotás és az informatika peer reveiwed ismeretanyagának közreadásához. Lapunk alapvető célja és filozófiája kezdetektől fogva az, hogy bemutassa az ágazatban jelent kező új trendeket, ellátás-szervezési technikákat, finanszírozási, informatikai megoldásokat, korszerű orvos-technológiai eljárásokat és fejlesztéseket és mindazon újdonságokat a betegellátás teljes vertikumában, melyek segíthetik az intézmények vezetőit mindennapi, illetve a stratégiai, hosszabb távú döntéseik meghozatalában.

Egyházi struktúra és finanszírozás az egészségügyben Magyarországon

Szerző(k): Dr. Reiter József
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az egyházi egészségügyi ellátók finanszírozásáról eddig még nem készült áttekintő elemzés. A szerző ezért röviden be kívánja mutatni azokat az egyházi egészségügyi szolgáltatókat, amelyeknek van finanszírozási szerződése a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel. A tanulmány az intézményi egészségügyi szolgáltatói struktúra áttekintését követően sorra veszi a kórházak menedzsmentjei által megszerezhető állami, intézmény fenntartói, pályázati és saját szolgáltatásokra épülő bevételeket. Az egyházi szolgáltatók finanszírozási rendszerét a szerző úgy mutatja be, hogy az könnyen áttekinthetővé váljon az állami egészségügyi szolgáltatók bevételeit ismerők számára.

A prosztatarák molekuláris képalkotása és endoradioterápiája a nukleáris medicina legújabb „mintagyermeke”

Szerző(k): Prof. Dr. Szilvási István
Évfolyam: XVII.évfolyam

A nukleáris medicina jövőjét a molekuláris képalkotást és a molekuláris alapú, célzott izotópterápiát lehetővé tevő új, specifikus, diagnosztikára, ill. terápiára alkalmazható radioizotópokkal jelzett molekulák kutatása, előállítása biztosítja. Így van ez a prosztatarák radioizotópos (szcintigráfiás vagy PET) diagnosztikájában és a radioizotóp terápiára alkalmas (béta vagy alfa sugárzó) radioizotópokkal végezhető célzott sugárterápiájában is. Az utóbbi években bekövetkezett fejlődés főbb állomásai a Ra-223 (Xofigo), a C-11-cholin és a Ga-68, ill. Lu-177 izotópokkal jelzett, PSMA-hoz kötődő molekulák klinikai alkalmazása.

Semmelweis nyomán a radiológiában

Szerző(k): Dr. Nagy Kamilla
Évfolyam: XVII.évfolyam

2018-ban van Semmelweis születésének a 200. évfordulója, ezért ezt az évet Semmelweis emlékévvé nyilvánították. Aki a betegellátásban a betegért, vagy a betegellátás színvonalának javításáért dolgozik, Semmel - weisre nem csak ebben az évben és nem csak a születésének vagy a halálának évfordulóján gondol. Semmel - weisre és a harcára emlékezve éppen 2 évvel ezelőtt indította el Magyarországon a Rezidens Szövetség a „Tiszta kézzel, tiszta lappal” Mozgalmat. Céljuk az, hogy új szellemiségű magyar orvosképzést indítsanak el és új orvosi attitűdöt honosítsanak meg Semmelweis szülőhazájában, melynek egyik legfontosabb eleme a kézfertőtlenítés iránti igény elterjesztése. A kórházhigiénikusok hivatása Semmelweis örökségét hirdetni, és ezzel a nozokomiális, azaz az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket megelőzni. A szülőszobáktól és a sebészeti műtőktől távolabbi helyszíneken, akár a diagnosztikai vizsgálatok során is kialakulhatnak nozokomiális infekciók, amit nem csak a betegellátást igénybe vevő páciens, de a betegellátást nyújtó személyzet is elszenvedhet (úgy, mint Kolecska és feltehetőleg Semmelweis is annak idején). A szerző a jelen cikkében a radiológia területét vizsgálta meg, és bemutatja, melyek azok a higiénés szabályok, amikre az ott dolgozóknak is figyelniük kell, és melyek azok a kritikus felületek, melyeket a nozokomiális infekciók megelőzése érdekében rendszeresen fertőtleníteni szükséges a betegellátás során. Javaslatot tesz arra, hogy higiénés szempontból hogyan bánjanak e szakterületen a fertőzések tekintetében a rizikópáciensekkel annak érdekében, hogy se a betegbiztonság, se a dolgozói biztonság ne sérüljön.

A Sürgősségi Betegellátó Osztályok működésének elemzése a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Sürgősségi Betegellátó Osztályán keresztül

Szerző(k): Vörösné Kis Noémi Dr. Jada Suhail
Évfolyam: XVII.évfolyam

A sürgősségi betegellátó osztályok kiemelt fókuszban szerepelnek. Számos beteg kapcsolatba lép a fekvőbeteg szakellátó intézmények ezen „speciális” szervezeti egységével, melyről, illetve mellyel kapcsolatban mindenkinek különböző elképzelései és elvárásai vannak. A betegek keresik a helyüket a magyar egészségügy szerteágazó rendszerében. Számos esetben sajnos nem az ellátórendszer megfelelő szintjét veszik igénybe, vagy helytelenül irányítják a pácienseket a kollégák a szakellátás ezen szervezeti egységére. Ennek következménye a túlterheltség, hosszú várakozási idő, mely mind a dolgozókra, mind a páciensekre kedvezőtlenül hat, az igazán sürgős ellátást igénylő esetek ellátását kedvezőtlenül befolyásolja.

Innovatív webfejlesztés a Zuglói Egészségügyi Szolgálatnál

Szerző(k): Dr. Czinkóczi Sándor Dr. Révai Tamás
Évfolyam: XVII.évfolyam

A Zuglói Egészségügyi Szolgálat (ZESZ) olyan, a kor követelményeinek megfelelő weboldal létrehozását cé lozta meg, amely képes teljesíteni a következő specifikációkat: 1.) a beteg minimális kattintásszám mellett gyorsan jusson aktuális információhoz; 2.) valamennyi mobil eszközön (tablet, mobil telefon) jól kezelhető; 3.) az alapvető módosítások, adatfeltöltések az intézményi adminisztráció részéről is egyszerűen, webes felületen elvégezhetők; 4.) kerüljenek beépítésre a felhasználók által ma már evidenciaként alkalmazott technológiák (pl.: GoogleMaps, On-line előjegyzés, On-line kérdőív, többdimenziós keresési lehetőségek stb.). Jelen tanulmány alapvető célja, hogy ismertesse az új weboldal funkcióit, az egyedi megoldási módok alkalmazását, a felhasználói aktivitás elemzését.

Szenvedélybetegek az egészségügyi ellátórendszerben (2011-2016)

Szerző(k): Boros Károlyné
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az addiktológiai betegek számának alakulása, az általuk fogyasztott legális és illegális szertípusok fajtái, a kliensek kezelését elősegítő és hátráltató tényezők a szakmai és a civil társadalom közbeszédében egyaránt hangsúlyosak. A hazai betegellátásban folyamatos, mérhető és hiteles adatokkal nem rendelkezünk, ezért összehasonlítást sem tudunk végezni az addiktológiai betegek számának pontos alakulásáról és a szertípusok fajtáiról sem. Hiánypótlásként bemutatom egy városi kórház pszichiátria osztály járó-, és fekvőbeteg ellátásában az addiktológiai betegek számának alakulását (2011-2016 között). A vizsgálati elemzésem középpontjába azt az időszakot helyeztem, amióta addiktológiai konzultánsként tevékenykedem és célirányosan is foglalkoztam a szenvedélybetegekkel.

Személyre szabott vércukorszint-előrejelzés táplálkozási napló alapján

Szerző(k): Gyuk Péter Dr. Vassányi István Prof. Dr. Kozmann György Dr. Kósa István
Évfolyam: XVII.évfolyam

A cikk bemutatja Pannon Egyetem Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztő Központjában zajló vércukorszint-előrejelző modelleket kutató csoport tevékenységét és legfrissebb kutatási eredményeit. A kutatás és fejlesztés célja egy olyan mobil applikáció, mely naplózó és vércukorszint-előrejelző komponensével elérhető segítséget nyújt a cukorbetegek számára HbA1c értékeik szinten tartásában. A kutatott algoritmusok és matematikai modellek képesek rövid távon előre jelezni a vércukorszint alakulását az elfogyasztott étel, a kezdeti vércukorszint és a beadott inzulin mennyiség alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy van potenciál az alkalmazott módszerekben, a szakirodalommal összehasonlítva biztató eredményeket kaptunk.

Telemedicina szolgáltatás bevezetéséhezszükséges lépések

Szerző(k): Dr. Ficzere Andrea
Évfolyam: XI.évfolyam

Az elmúlt években számos tanulmány jelent meg a telemedicina magyarországi bevezetésének különböző lehetőségeiről. jelen összefoglaló azokat a tényezőket vizsgálja, amelyek gátolják ennek a fajta orvosi ellátásnak az elterjedését. ezen túl a cikk javaslatokat is megfogalmaz a bevezetés, a műszaki feltételek, a jogi keret és a finanszírozási nehézségek leküzdésére.

Magyar életminőség értékek felmérése az EQ-5D módszer segítségével

Szerző(k): Borsi András
Évfolyam: XI.évfolyam

A magyar egészség-gazdaságtani társaság ifjúsági tagozatának egy munkacsoportja azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az életminőséget öt dimenzióban és három szinten mérni képes eQ-5d módszer segítségével meghatározza a magyar társadalom preferenciáit tükröző életminőség-értékeket. A felmérés megvalósulása az egyik első lépést jelentené ahhoz a távlati célhoz, hogy az egészségügyi technológiák befogadáspolitikai döntéshozatala tisztán magyar hasznossági értékek figyelembe vételével történjen. A tanulmány rávilágít az egészségnyereség és az életminőség mérés fontossá- gára, ismerteti az eQ-5d módszert, illetve beszámol a magyarországi felmérés jelenlegi helyzetéről.

Beköszöntő - Euratom direktíva

Szerző(k): Dr. Battyáni István
Évfolyam: XVII.évfolyam

A 2018-as év fontos változásokat hoz a képalkotó diagnosztika mindennapi életében, mivel az Európai Unió új adatvédelmi jogszabályának és az 59/2013-as Euratom direktíva sugárvédelmi előírásainak is meg kell felelniük a szolgáltatóknak. A jogszabály és az irányelv is a betegek érdekét képviseli, és gondos odafigyelést, protokoll szerinti magas színvonalú működést vár el a radiológiai képalkotó diagnosztikai szolgáltatóktól.

A MEDICINA 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség sajtóközleménye a közfinanszírozott járóbeteg szakellátás súlyáról

Szerző(k): Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség
Évfolyam: XVII.évfolyam

A médiában egyre gyakrabban lehet arról hallani, hogy a járóbeteg szakellátásban visszaszorul a közfinanszírozott forma. Bár a magánorvosi ellátás valóban erősödik, le kell szögezni, hogy egyelőre az állami és magán ellátás még nagyságrendileg sem összevethető.

A mesterséges intelligencia lehetséges térnyeréséről

Szerző(k): GE Healthcare
Évfolyam: XVII.évfolyam

A szűken vett szakmai és a laikus nagyközönséget is érdekli a technológia jövőbeli fejlesztésének iránya. A GE Healthcare megkérdezte a téma vezető szakértő orvosait, milyen változásokat hozhat a mesterséges intelligencia (MI) 2018-ban a az egészségügy számára. Íme a válaszok.

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása

Szerző(k): A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség Közgyűlése
Évfolyam: XVII.évfolyam

Laboratóriumi diagnosztika a fertőzések felismerésében

Szerző(k): Dr. Kormányos Emília
Évfolyam: XVII.évfolyam

A cikk megírásával célul tűztük ki, – a teljesség igénye nélkül – hogy a gyulladás laboratóriumi diagnosztikájának rövid összefoglalóját adjuk a gyakorlat számára. A hasznosítható rutin és a speciális vizsgálatok rövid ismertetésével szeretnénk felkelteni az infekciókontrollban aktívan résztvevő kollégák figyelmét az eredmények által sugallt diagnózisra, prognózisra. A cikk hangsúlyozza a klinikai és a laboratóriumi munka szoros, egy- mást támogató együttműködését.

Kézben lehet-e tartani a kézhigiénét?

Szerző(k): Dr. Nagy Kamilla Szél Borbála
Évfolyam: XII.évfolyam

A világ fejlett és kevésbé fejlett higiénével rendelkező országainak egészségügyi ellátását egyformán sújtja a többféle antibiotikumra is rezisztens multirezisztens kórokozók (pl. az MRSA, az ESBL termelő Gram-negatív törzsek, a VRE) megjelenése és rohamos terjedése. E kórokozók terjedéséért egyformán felelős az antibiotikumok felelőtlen alkalmazása és a betegápolás higiénés szabályainak elhanyagolása. Kutatások bizonyítják, hogy számos felületen képesek megtapadni ezek a kórokozók: az érszorítókon, fonendoszkópon, tollakon, kórlapokon, ágyak fölötti monitorok gombjain. A felületekre a fertőzött/kolonizált beteg légútjaiból és a kontaminált kezekről kerülhetnek a kórokozók. A szegényes kézhigiéne kiemelkedő szerepet játszik a kórházakban a fertőzések, pl. az MRSA terjedésében, pedig az alkoholos kézfertőtlenítők elpusztítanák azt.

Külső értékelő rendszerek használata a magyar kórházi ellátásban – egy országos felmérés eredményei

Szerző(k): Dombrádi Viktor Dr. Gődény Sándor Dr. Margitai Barnabás Gáll Tibor
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az Egészségbiztosítási Felügyelet 2010 évi megszűnése óta nem volt olyan országos felmérés, amely a kórházak minőségügyi és betegbiztonsági tevékenységeit feltérképezte volna. Ennek pótlására a Debreceni Egyetem – Népegészségügyi Kar munkatársai létrehoztak egy új kérdőívet, amelyet az EMMI közbenjárásának köszönhetően a megcélzott kórházak 70,8%-a töltött ki. A jelenlegi cikkben a külső értékelő rendszerekkel kapcsolatos eredmények és statisztikai számítások kerülnek bemutatásra. A szerzők a felmérés eredményei alapján következtetéseket vonnak le az új MSZ EN 15224 tanúsítás és az új akkreditációs rendszer (BELLA –Betegellátók Akkreditációja az ellátás biztonságáért) bevezetését illetően.

Onkológiai betegút menedzselés gyakorlati megvalósítása

Szerző(k): Dr. Moizs Mariann Király Gyula Dr. Ruzsa Ágnes Prof. Dr. Repa Imre Dr. Cselik Zsolt Dr. Völgyi Zoltán
Évfolyam: XIV.évfolyam

A KSH adatai alapján 2013-ban Magyarországon 32 748 személynél szerepelt a halálozás okaként rosszindulatú daganatos megbetegedés [1]. Ez a keringési rendszer betegségei után a második leggyakoribb haláloki megjelölés. Az új daganatos megbetegedések száma évente meghaladja a 80 ezer főt, így ma közel 300 ezer rákbeteg él Magyarországon. Magyarország világelső a standardizált daganatos összhalálozásban és a tüdőrák okozta halálozásban. A megbetegedések növekvő számával párhuzamosan az ellátási igény is fokozódik, és az egészségügyi ellátórendszer ilyen irányú eszközigényének fejlesztésére is egyre több forrást szükséges fordítani. Az epidemiológiai adatok javítása, valamint az eszközök és erőforrások hatékony felhasználásának érdekében egy olyan onkológiai betegút menedzselő rendszer kiépítését kezdte meg a munkacsoport, ahol az orvosszakmai-, a folyamatszervezési- és az informatikai szakterület együttesen, egymást segítve alakítja ki az optimális működési modellt. Ezt a munkát és az eddig elért eredményeket kívánjuk a következőkben bemutatni.

A funkcionális MR vizsgálatok új diagnosztikai lehetőségei 3 Teslás készülék segítségével

Szerző(k): Dr. Martos János Kiss Máté
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az elmúlt évek technikai fejlődéseinek köszönhetően az MR vizsgálatoknak meghatározó szerepe van a különböző neurológiai kórképek kimutatásában és differenciál diagnosztikájában. A 3 Teslás készülékek elterjedésével párhuzamosan – köszönhetően az így mérhető nagyobb jelnek – megemelkedett a funkcionális mágneses rezonancia képalkotó (fMRI) vizsgálatok száma, így napjainkban elsődleges szerepe van mind a klinikai vizsgálatok, mind a kutatás terén. A legújabb perfúziós technikák segítségével nagymértékben javítható a konvencionális fMRI vizsgálatok során kapott eredmény, jelentősen lecsökkentve ezzel a fals pozitív eredményeket.

Háziorvosi alapellátás, hogyan tovább?

Szerző(k): Dr. Dózsa Katalin Mária Dr. Sinkó Eszter Dr. Gaál Péter
Évfolyam: XVI.évfolyam

A magyar alapellátás olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek tudatos, következetes és megfelelő szakmai- sággal koordinált kezelése szükséges. A Svájc és Ma - g ya r ország kormányainak társfinanszírozásában megva- lósult Alapellátás-fejlesztési Modellprogram (azonosító- szám: SH8/1) hasznos eredménytermékeket és tapaszta- latokat hozott, amelyekre hosszú távon is építeni lehet. Bebizonyosodott, hogy tudatos szervezettséggel és erő- forrás allokációval az égető kihívásokra ütőképes vála- szokat lehet adni már rövidtávon is. Ennek legfontosabb tanulsága országos szinten az, hogy a nagy rendszer csak akkor lesz képes sikeresen reagálni a népegészség- ügyi kihívásokra, ha az ehhez szükséges erőforrások és az evidencia alapú szervezettség adott lesz. Elemzé - sünkben amellett érvelünk, hogy a magyar egészségügyi rendszer teljesítményének javítását célzó jelentős erőfe- szítések nem fognak tudni érdemi és hosszabb távon is fenntartható eredményeket elérni az alapellátás szerve- zeti, finanszírozási és működési kereteinek paradigma- váltó átalakítása nélkül. Mindezt a modellprogram ta - pasz talatai mentén mutatjuk be.

Hazai csecsemőtáplálási szokások a védőnői statisztikák tükrében 2011-2015 között

Szerző(k): Kádár Magdolna Katalin Szőllősi Gergely József Molnár Szilvia Dr. Szabó László Dr. Mák Erzsébet
Évfolyam: XVII.évfolyam

A hazai 0-7 éves korú gyermekek komplex fejlődéséről általános képet főként a védőnői ellátásból nyert adatokból kaphatunk. A várandós nők egészségi állapotára, az újszülöttek és kisgyermekek egészséges fejlődésére, így a csecsemők táplálásra vonatkozó adatokat a területi védőnői ellátást végző védőnők gyűjtik, és a jogszabályba foglaltak szerint – évenkénti/havonkénti gyakorisággal – szolgáltatják a „Védőnői jelentés összesítője” adatgyűjtés címén. A védőnői jelentés jókora mennyiségű adatot tesz elérhetővé számunkra, ugyanakkor a meglévő adatkörök nem alkalmasak a szoptatás és az egészségi állapot közötti összefüggések feltárására, elemzésére és jellemzésére. Jelen tanulmányunk célja, hogy a csecsemők táplálási szokásainak meghatározásával felhívja a figyelmet a hazánkban észlelhető területi egyenlőtlenségekre, és elősegítse az egységes módszertan, gyakorlat alkalmazását, valamint a megbízható adatkezelést.

A betegek állapotát is figyelembe vevő relatív hatékonyságvizsgálat (DEA) a hazai mozgásszervi rehabilitációs osztályokon. I. rész

Szerző(k): Dénes Rita Veronika Dr. Koltai Tamás Dr. Dénes Zoltán
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az egészségügyi ellátórendszerek hatékony működtetése elsődleges fontosságú, mert az egészségügyi intézmények költségei az állami kiadásokban jelentős részarányt képeznek. Ennek érdekében elkerülhetetlen feladat a hatékonyság minél pontosabb meghatározása és elemzése tudományosan megalapozott módszerekkel. A cikk a kórházi mozgásszervi rehabilitációs osztályok működését vizsgálja a relatív hatékonyságvizsgálat (DEA) segítségével. A cikk rámutat a betegösszetétel és a hatékony működés szoros kapcsolatára, továbbá a környezeti változók befolyásoló hatásának jelentőségére. A cikkben ismertetett elemzés újszerűsége, hogy elsők között alkalmaz a betegek állapotát figyelembe vevő mutatót DEA környezetben.

Úton a világ száz legjobb egyeteme közé - Interjú Prof. Dr. Merkely Béla rektorral

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Mint ismert, Prof. Dr. Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem (SE) klinikai rektor-helyettesét, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatóját 2017. december 14-én, jelentős többséggel választotta rektorjelöltjének a Semmelweis Egyetem szenátusa. Áder János köztársasági elnök 2018. július 1-jével ötéves időtartamra bízta meg az új vezetőt, aki röviddel hivatalba lépését követően lapunknak adott interjújában vázolta az egyetem irányításával kapcsolatos elképzeléseit.

Diabéteszes láb ellátása infektológus szemmel: Mit és miért kell átértékelni a magyarországi diabéteszes láb ellátásban?

Szerző(k): Dr. Kovács Ákos
Évfolyam: XVII.évfolyam

A diabéteszes láb a diabetes mellitus közönséges, költséges és komplex komplikációja. A diabéteszes láb betegek körében az amputációk incidenciája háromszorosa a nyugat-európai átlagnak, és évtizedek óta semmilyen előrelépés nincs ezen a téren. Finanszírozási problémák mellett komoly strukturális és szakmai hiányosságok nehezítik a korszerű ellátás megvalósítását, ezek között a leglényegesebb a fertőzés szerepének negligálása, de a koordinált multidiszciplinaritás is hiányzik a rendszerből. A betegek jobb ellátása, a statisztikai adatok európai szinthez való közelítése a jelenlegi diabéteszes lábellátás számos ponton hibás elemeinek átértékelését és az ennek megfelelő lépések megtételét teszik szükségessé.

Milyen egy modern egészségügyi szervezet működési-irányítási modellje?

Szerző(k): Dr. Czinkóczi Sándor
Évfolyam: XVII.évfolyam

A makroszintű egészségpolitikai beavatkozások hatásossága döntően azon múlik, hogy egyidejűleg végbe megy-e a mikroszintű intézményirányítás változása is. Kulcskérdés, hogy amennyiben a célunk egy modern, stratégia vezérelt és rugalmas, a külső-belső környezeti változásokra gyorsan reagálni képes egészségügyi szervezet kialakítása, úgy hova helyezzük irányításábanműködésében a súlypontokat? Jelen tanulmány célja ismertetni egy olyan módszertant, amely segítségével meghatározhatók egy egészségügyi intézmény jelenlegi és a jövőben kívánatos működési-irányítási jellemzői.

Lelki egészségünk és a pszichiátria határterületei

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XI.évfolyam

Polytraumatizált betegek képalkotó diagnosztikája

Szerző(k): Prof. Dr. Palkó András
Évfolyam: XII.évfolyam

Szerző röviden áttekinti a polytraumatizált beteg megfelelő ellátásához szükséges képalkotó diagnosztikai lépéseket, és értékeli az egyes módszereket. Megállapítása szerint a korszerű ellátáshoz nélkülözhetetlen a gyors áttekintő CT-vizsgálat, mely önmagában alkalmas lehet valamennyi felmerülő, a radiológushoz intézett kérdés megválaszolására.

Az ápoló-beteg interakciók jelentősége a betegellátásban

Szerző(k): Papp László Nagy Erika Dr. Helembai Kornélia
Évfolyam: VIII.évfolyam

Az ápolás interperszonális aspektusaival foglalkozó szakirodalom szerint az ápoló-beteg interakciók elsődleges fontosságúak a beteg együttműködése, és az ellá- tással való elégedettsége szempontjából. A kórházmenedzsment szempontjából az ápoló-beteg interakci- ók az ellátás minőségének meghatározó tényezői, melyek jelentős hatással lehetnek az adott intézmény minőségi mutatóira. Tanulmányunk célja az ápoló-beteg interakciók néhány kiemelt fontosságú elemével, a szereplők erőviszonyaival és az interakciók időtartamával kapcsolatos kutatási eredmények áttekintése. Elemzé- sünk alapján az interakciókat az ellátás olyan elemének gondoljuk, melynek fejlesztése csekély anyagi ráfordí- tás mellett jelentősen növelheti az intézménnyel kapcsolatos elégedettséget.

Az oltási fegyelem lazulása Magyarországon

Szerző(k): Süveges Melinda Harmos Anna
Évfolyam: XIII.évfolyam

Bár a magyar oltási rendszer példaértékű Európában, hazánkat sem kerülte el az oltásmegtagadás jelensége. Sajnálatos módon egyre több szülő válik oltásellenessé, komoly fejtörést okozva ezzel a szakembereknek. Célunk az volt, hogy felderítsük a magyar szülők védőoltással kapcsolatos ismereteit, véleményét, valamint, hogy feltárjuk az oltásmegtagadások okait.

A kórházban kezelt betegek körében végzett országos betegelégedettség felmérések nemzetközi gyakorlata

Szerző(k): Borbás Ilona
Évfolyam: XI.évfolyam

A cikk a kórházi betegek körében végzett országos betegelégedettségi felmérések nemzetközi tapasztalatait összegzi. Rámutat a felmérések során használt kérdő- ívek tartalmi jellemzőire, a gyakran előforduló témakö- rökre, a felmérések módszertanára, az eredmények felhasználására. A változatos nemzetközi gyakorlatban a rövid, több országban alkalmazható kérdőívek is fellelhetők. Néhány jól kiválasztott kérdés beépítése az országonkénti felmérésekbe lehetőséget nyújtana a kórházi betegelégedettség nemzetközi összehasonlítására.

XII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia (2018. október 17-18.)

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

XII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia 2018. október 17-18. Hotel Hungária City Center, 1074 Budapest, Rákóczi út 90. Fővédnök: Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter EMMI és Dr. Kovács Attila országos tisztifőorvos Tervezett program

Az intézményi stratégiát megalapozó elemzések – mit lehet, mit érdemes használni az egészségügyben?

Szerző(k): Dr. Bodnár Viktória Dr. Papik Kornél
Évfolyam: XII.évfolyam

A legtöbb magyar kórházi szolgáltató stratégiai tervét a 2000-es évek közepe táján állította össze, hogy az uniós kohéziós források megszerzéséhez a formai követelményeket teljesítse. Ezek a stratégiai tervek csaknem kizárólagosan a kórház infrastruktúrális fejlesztésére fókuszáltak, behatárolt és gyorsan elvégzett, elégtelen stratégiai analízisen alapultak. Jelen publikáció szerzői jól megalapozott és hasznos elemzési eszközöket ajánlanak az egészségügyi szolgáltatók menedzs mentjének, illetve kifejtik elkötelezettségüket a többtényezős, opciókat felvető komplex stratégiai tervezés és értékelés mellett.

A járóbeteg-szakellátás szerkezeti és működési sajátosságai, finanszírozási jellemzői

Szerző(k): Dr. Pál Miklós Dr. Bodroghelyi László
Évfolyam: XI.évfolyam

A szerzők bemutatják a hazai járóbeteg-szakellátás intézményi struktúráját. működési formáit, tevékenységi jellemzőit és finanszírozási mutatóit az aktuális körülmények között. definiálják az önálló szakrendelő fogalmát és ez alapján áttekintik azok jelenleg működő formáit. szakmai alapokon elkülönítik a fekvőbetegellátáshoz integrált formában, és az önállóan működő rendelők altípusait. Megállapítják, hogy a rendszer több, mint 70%-ban már állami fenntartásban működik. A fennmaradó, alig 30%-ban, az önálló intézmények szinte teljes köre nagymértékben integrálódott az alapellátással. elenyésző azok száma, ahol alapellátási tevékenység nincs. A rendszer a jelen fenntartásban bizonyítottan életképes és hatékony, további intézmények állami fenntartásba vételét sem szakmai, sem gazdasági szempontból nem javasolják.

A stroke miatti hospitalizáció Magyarországon

Szerző(k): Dr. Bereczki Dániel Ajtay András
Évfolyam: XII.évfolyam

A stroke Magyarországon is népbetegség: évente 50-60 ezer kórházi felvétel történik akut agyi vérkeringési zavar miatt. Az elmúlt 30 év során hazánkban a fejlett országokhoz hasonló tendencia figyelhető meg: a stroke halálozás az 1980-as maximum óta közel felére csökkent, de az érték még mindig többszöröse a fejlett európai országokénak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elektronikus adatbázisát elemeztük az 1998 – 2008 periódusban. A stroke esetek az éves összes kórházi felvételek 3,12%-át tették ki. 2008-ban a stroke kórházi átlagos ápolási ideje 8,27 nap volt. Az akut iszkémiás stroke oki kezelése a vérrögoldó (trombolízis) kezelés szöveti plazminogen aktivátorral. Az elmúlt évek során megalakultak a kezelést végző centrumok, megszerveződött a centrumok és a mentőszolgálat kapcsolata, a plazminogén aktivátor egyedi finanszírozásának 2012-es bevezetésével pedig elhárult a teljesítmény volumen korlát (TVK) által korábban okozott finanszírozási akadály is. Annak ellenére, hogy a trombolízis kezelésnek adottak a személyi, az infrastrukturális és a finanszírozási feltételei is, 2012-ben az esetek mindössze 3%-a részesült ebben a kezelésben. A stroke következményi is súlyosak. Az esetek negyede egy évvel a stroke után már nem él. A túlélők jelentős részének olyan tünetei maradnak, melyek miatt mások segítségére szorulnak. A szakmaspecifikus utókezelések (neurorehabilitáció) javítása érdekében a szakmai testület megtette az első lépéseket. A stroke társadalmi terheit tovább növeli az, hogy a betegség nem csak a beteg, hanem az ápolását végző hozzátartozók életminőségét is jelentősen befolyásolja.

Az ápolási tevékenység minőségirányítási vonatkozásai

Szerző(k): Kaproncai Gabriella
Évfolyam: XIII.évfolyam

Egy jól működő minőségirányítási rendszer olyan, mint egy műalkotás. Kereteit, kialakításának módját, a jogszabályi előírások, minőségirányítási standardok, kritériumok adják. Értékét és használhatóságát pedig a belefektetett munka határozza meg. Jelen összefoglalóban a szerző bemutatja a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban (PAMOK) egy minőségirányítási ciklus (3 év) alatt az ápolással kapcsolatban kiépített, működtetett minőségirányítási nyomvonalak közül a leglátványosabban fejlődő elemeket. Az ápolási tevékenységekkel kapcsolatos dokumentációs rendben bekövetkezett változások lépcsőfokok a minőségi ápolás felé. A minőségi objektív mérésének a módja az indikátorok alkalmazása. Fontos, hogy a statisztikai indikátorokból kiindulva az ápolási minőséget is tudjuk mérni indikátorokkal.

Telemedicina megoldások az Uzsoki Utcai Kórházban

Szerző(k): Miletics Pál Dr. Ficzere Andrea
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az egészségügy jelenlegi helyzete olyan új megoldások kifejlesztését és használatát követeli meg az egészségügyi ellátó rendszertől, melyek hatékonyabbá, gazdaságosabbá és gyorsabbá tehetik az egészségügyi ellátást, miközben növelik a betegek biztonságérzetét. Ehhez kínálnak fejlett megoldásokat napjaink telemedicinális módszerei. Az Uzsoki Utcai Kórház telemedicinális projektjének célja egy, a korábbiakban létrehozott telemedicina rendszerekhez képest alternatívaként szolgáló rendszer bevezetése. A rendszer alacsony fejlesztési költséget igényel, már üzemelő hardver elemekkel, ill. referencia architektúrával működik, s nagyban fokozza majd a betegek biztonságérzetét.

A betegbiztonság fokmérője az ellátás színvonala

Szerző(k): Fazekas Erzsébet
Évfolyam: XIV.évfolyam

A korszerű gyógyszerek a korábban használtakhoz képest nagyobb hatásfokkal kezelik ugyan a különféle betegségeket, mégis az egészségügyi beavatkozások (legyenek bármilyen jellegűek) továbbra is hordoznak bizonyos fokú kockázatot. Mivel a napjainkban általánosan használt – az EU tagállamaiban elérhető – szerek is okozhatnak egészségkárosodást, a betegbiztonság, az ellátás minőségének kérdése az Európai Uniós programokban előkelő helyen áll, és a legfőbb célkitűzések sorában a jövőben is élen marad – hangsúlyozták uniós szakemberek egy nemrégiben tartott nemzetközi szemináriumon (Róma, 2014. december 2-3.). Minden előadó leszögezte: a betegek maximális biztonsága csak a magas színvonalú egészségügyi ellátás keretei között képzelhető el. A tartós eredményeket a hatékony terápia alkalmazása szavatolja.

A mediterrán étrend a hosszú élet titka?

Szerző(k): Utczás Anna
Évfolyam: XIV.évfolyam

A statisztikai adatok szerint jelenleg a mediterrán táplálkozást folytató népek körében a legmagasabb a várható élettartam. Az utóbbi évek kutatásai, köztük a PREDIMED vizsgálat is ezt igazolta. Minél jobban követjük a hagyományos mediterrán táplálkozás ismérveit (olívaolaj használata, bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás, olajos magvak, jellegzetes fűszernövények használata, teljes őrlésű lisztből készült kenyér és a durumlisztből készült tészta, tengeri halak és a szárnyas húsok előnyben részesítése a vörös húsokkal szemben, kevés tej és tejtermékfogyasztás, rendszeres vörösbor, jellegzetes étkezési kultúra, mediterrán életmód, és életstílus), annál nagyobb az esélyünk a hosszú életre.

eMedWorkS – Betegút szervezés innovatív megoldása

Szerző(k): Mattyasovszky Nauzika
Évfolyam: XIV.évfolyam

A páciens alapesetben az egészségügyi ellátó rendszerbe a háziorvosán keresztül kerül be. A GlobeNet Zrt. eMedWorkS külső partnerkapcsolati terméke biztosítja a biztonságos, megfelelő, időszerű és ezek eredményeként hatékony, a betegek elégedettségét szolgáló betegellátás informatikai támogatását. A rendszer rugalmas kialakításának köszönhetően a háziorvosok és a kórház közötti kapcsolaton túlmenően akár magánorvosok, szakrendelők, laborok is hatékonyan kommunikálhatnak egymással ezen a csatornán. A program segíti a könnyebben átlátható, összehangolt működésű betegutakat, a hozzáférést javító minőségi betegellátást.

A műtéti sebfertőzések megelőzése és ennek jelentősége

Szerző(k): Dr. Weltner János Dr. Bán Kinga Dr. Pulay István Dr. Bokor Lívia Dr. Harsányi László
Évfolyam: XIV.évfolyam

Jelen cikk a sebfertőzés megelőzésének és jelentőségének kérdését tárgyalja, kezdve néhány fogalom tisztázásával Majd felsorolja a fertőzés lehetséges forrásait és terjedésük főbb útjait. Nem foglalkozik a fertőzés biokémiai és anyagcsere vonatkozásaival. Bemutatj a a műtétek tisztasági/sterilitási fokainak és a sebfertőzés súlyosságának lehetséges kapcsolatait, taglalja a sebfertőzés megelőzéséhez szükséges lépések sorát, valamint a kezelés egyes lépéseit. Becslésünk szerint a HBCs térítés átlagait alapul véve mintegy 29 000 „forintba fáj” minden olyan ápolási nap, melyet a beteg a sebfertőzés miatt tölt kórházban a normatív napon túl. A cikk bemutatja a sebellátás kórházon kívüli formáit is. Tudjuk, hogy folyamatos költségelemzés, valamint a sebfertőzés megelőzésének és kezelésének fejlesztése szükséges, melyhez további kutatásokat kell végezni.

Helyes kézhigiénés gyakorlat – standard fejlesztési projekt a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikáján

Szerző(k): Dr. Orosz Gábor Dr. Élő Gábor Dr. Antmann Katalin Dr. Sesztakovné Varga Krisztina Kalmárné Szőllősi Erzsébet Prof. Dr. Gál János
Évfolyam: XV.évfolyam

A megfelelő kézhigiénés standardok betartása az intenzív osztályos betegbiztonság egyik alappillére. Terep gyakorlatunk során saját kézhigiénés standardjaink felmérését, azok betarthatóságának ellenőrzését, valamint az oktatás formájának pontosítását és hatékonyságának növelését tűztük ki célként. A TÁMOP 6.2.5/A jelű projekt keretében 2013. november és 2014. február között, konzorciumi formában önkéntesen léptünk a projektbe. Eredményeink alapján a kézhigiénés oktatás fejlesztését és az oktatásba bevontak körének szélesítését feltétlen elérendőnek gondoljuk.

Intelligens egészségügyi rendszerek EESZT kapcsolatokkal

Szerző(k): Dr. Horváth Lajos Nagy István
Évfolyam: XVI.évfolyam

Miközben az előző évtizedekben fokozatosan előtérbe került a társadalmak elöregedése, a lakosság egyre tudatosabban tekint az egészségére és egyre nagyobb elvárásokat és igényt támaszt az egészségügyi ellátórendszerrel szemben. Ezzel párhuzamosan világszerte rohamos növekedés tapasztalható az új egészségügyi technológiák elterjedésében és képességeiben, ezáltal elkerülhetetlennek látszik az egészségügyi ellátás mo delljének adaptálása a megváltozott környezethez. A napjainkban is zajló technológiai forradalom újradefiniálja a jövő egészségügyi ágazatát, a gyógyítás egyre nagyobb mértékben támaszkodik a mind szélesebb körben megosztott és egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló adatokra, a betegek pedig egyre növekvő mértékben igénylik a más ágazatokban már megszokott technológiák és szolgáltatások biztosítását az egészségügyi ellátó intézmények részéről. A minőségében és mennyiségében fokozódó adattömeg, a korszerű technológiák és a gyógyításhoz kapcsolódó elektronikus szolgáltatások találkozásából megszületett az intelligens kórház (smart hospital) fogalma, amely komoly kihívásként jelenik meg a hazai ellátórendszer intézményeinek korszerűsítése kapcsán. Az ellátók közötti adattovábbítás országútját képező EESZT elindulása igen jelentős lépés az elektronizálódó egészségügy fejlődésében, és új távlatokat nyit a jövő hazai intelligens kórházaihoz vezető úton. A szerzők áttekintik az intelligens kórház modell összetevőit, szem előtt tartva az EESZT kínálta lehetőségeket az intézményi szolgáltatások fejlesztésében.

Beköszöntő - Új ciklus: új lehetőségek és változatlan alapelvek

Szerző(k): Dr. Pásztélyi Zsolt
Évfolyam: XVII.évfolyam

Letudva az országgyűlési választás harci zaját, megújult reményekkel vágunk neki a következő négyéves ciklusnak. Örülhetünk a stabilitásnak, a folytonosságnak, a megkezdett építkezés folytatásának. Várjuk a politikai bátorságot a megteendő átalakításokhoz. A reménykedésből, útkeresésből az egészségügyi menedzsment általában, és az IME sem maradhat ki. Tamás Éva, az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy folyóirat lapigazgatója együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá 2018. április 13-án Dr. Gaál Péterrel, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) elnökével. A Semmelweis Egyetem (SE) Egészségügyi Menedzserképző Központjában (EMK) egy sajtótájékoztató keretében megtartott eseményen Usman Kahn, az Európai Egészségügyi Menedzsment Társaság (European Health Management Association, EHMA) ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy a nemzetközi szervezet idén június 20-22. között Budapesten tartja 34. konferenciáját, melynek ikerrendezvényeként kerül sor az IME és a MEMT 2018-ban első alkalommal közösen szervezett egészség-gazdaságtani konferenciájára.

Kardiológia népegészségügyi szemmel

Szerző(k): Prof. Dr. Tóth Kálmán Dr. Sándor Barbara
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az utóbbi évtizedekben a kardiovaszkuláris halálozás jelentősen megemelkedett a világon. A legújabb OECD adatok alapján jelenleg ez a szám meghaladja az évi 17 milliót. A legfrissebb adatok szerint Magyarország számottevő lemaradással rendelkezik az Unió tagországai- hoz képest, mind a primér mind a szekunder prevenciós irányelvek betartása terén. Jelen összefoglaló célja a lemaradás okainak feltárása és megoldás keresése a kialakult problémára. A rizikófaktorok közül részletesebben áttekintjük a rendszeres testmozgás, a dohányzás leszoktató programok és a mediterrán diéta hiányának, valamint az elhízás folyamatosan növekvő prevalenciájának oki szerepét.

Szakmai konferencia az egészségügyi szimulációs képzésről

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Országos skill laborhálózat épül, amely három orvosképző karon és 16 megyei szintű oktatókórházban teszi lehetővé a diagnosztikus, terápiás beavatkozások élethű modelleken történő gyakorlati oktatását, valamint egységes képzési program és oktatói hálózat megteremtését. A nemzetközi színtéren is egyre inkább fókuszba kerülő szimulációs oktatás különböző aspektusai kerültek napirendre a Pécsi Tudományegyetem és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közös szervezésében 2018. október 2-án, Pécsen megtartott I. Magyar Egészségügyi Szimulációs Konferencián.

Helyzetelemzés, nemzetközi kitekintés és javaslatok az egynapos sebészet hazai bevezetése kapcsán I.

Szerző(k): Dr. Varga Imre
Évfolyam: II.évfolyam

Szerző a hazai egészségügy történetében először megjelent, az egynapos sebészeti ellátásról és ezeket nyújtó egészségügyi szakellátó szolgáltatókról szóló önálló jogszabály kapcsán több részből álló cikkben fogalmazza meg álláspontját. Javaslatot tesz az egynapos sebészettel kapcsolatos kifejezések pontos definiálására, azok egységes használatára, a jogszabály által nem kezelt szabálykönyv tartalmára. A második részben az egynapos sebészet nemzetközi irodalmából vett példákkal ismerteti a nemzetközi gyakorlatot, implementálásának időszerűségét és fontosságát. A harmadik részben a 2002-es év hazai adatai alapján vizsgálja a prognosztizálható, az egészségügy egészét is érintő változásokat. Ismerteti az új szolgáltatási forma lehetőségeit, a finanszírozásban bekövetkező változásokat, amennyiben az egynapos beavatkozások részaránya eléri a 10-30%-ot. Javaslatot tesz az egynapos ellátás bevezetésének pályáztatási rendszeren keresztüli gyakorlati lehetőségeire, illetve az átmeneti finanszírozás mértékére.

Betegjogok érvényesülése az egészségügyi ellátás során

Szerző(k): Dr. Kismarton Judit
Évfolyam: III.évfolyam

Egészségügyi ellátáshoz való jog alatt beteg és az egészséges ember ellátásához kapcsolódó egészségügyi tevékenységek összességét kell érteni. Ebből értendő, hogy az egészségügyi ellátás nem csupán a beteg embert illeti meg. Ezen belül a betegjogok egy szűkebb szabályozást jelentenek, melyet a hatályos Egészségügyi Törvény szabályoz részletesen. Mit értünk betegjogok alatt? Betegjog mindazon jogosultságok összessége, melyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybevevő személyt megilletik, függetlenül attól, hogy az ellátást igénybe vevő személy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással (pl. szűrő vizsgálatok). A betegjogok minden egyént, aki az ellátással bármilyen módon kapcsolatba kerül, egyaránt és egyenlő mértékben megilletik.

A finanszírozási technikák alkalmazásának tapasztalatai és ösztönző hatásai a hazai egészségügyi szolgáltatások közfinanszírozásában

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba
Évfolyam: IV.évfolyam

Az egészségügy finanszírozásában a minőség, a hatékonyság, az esélyegyenlőség alapcél. A szolgáltatások finanszírozásában ezért olyan technikákat, módszereket kell alkalmaznunk, amelyek ezen célok elérését előmozdítják a bennük rejlő ösztönző mechanizmusok révén. A fenti három alapvető cél elérésében, valamint az egészségügyi kiadások féken tartásában további fontos körülményként jelenik meg az, hogy a szolgáltatásvásárlói és szolgáltatás nyújtói szerepek markánsan elkülönüljenek egymástól (purchaser-provider split). Ezzel egyidejűleg, a vásárló és szolgáltató kapcsolata jól definiált szerződésekre alapozódjon, melyekben a teljesítmény és a minőség jelentős szerepet kap.

A humán erőforrás biztosítása az ápolásban: mit tehet egy ápolásvezető a nővérlétszám biztosításáért?

Szerző(k): Csabai Gabriella
Évfolyam: IV.évfolyam

A XXI. század egészségügye piacorientáltabb szemléletmódja miatt egyre nagyobb szerepet kap a humán erőforrás menedzsment, sőt meghatározóbb tényező, mint valaha. A cikk azt tárgyalja, mit tehetnek az ápolásvezetők a meglévő munkaerőhiány pótlására, amikor a rendszer forrásallokációs anomáliákkal küzd. Számolnunk kell társadalmi jelenségekkel, megváltozott képzési/ oktatási rendszerrel, a munkahelyeken nem megfelelően alkalmazott motivációs módszerekkel, a fluktuáció és a munkaerő piac átalakulásának fenyegetettsége közepette. Kérdés, hogy milyen módszereket alkalmazhatunk, hogy ezen a helyzeten változtassunk, és közvetett vagy közvetlen komponenseken keresztül hozzájáruljunk az intézményünk eszmei vagyonának növekedéséhez. Mindezzel az a célunk, hogy munkatársaink képesek legyenek, és akarják az állandó megújulást, és a küldetésünk képviselte értékeket magukénak vallani.

Tapasztalataink a terhességi „B” csoportú Streptococcus-szűréssel az újszülöttkori szepszis megelőzésében

Szerző(k): Tamásné Garay Mária Dr. Rákócziné Krämer Ágnes
Évfolyam: V.évfolyam

Az újszülöttkori B csoportú Streptococcus-szepszis megelőzésében a mai napig nincs általánosan elfogadott és a gyakorlatban is alkalmazott egységes álláspont. Jelentőségét az adja, hogy nemcsak neonatológiai, hanem szülészeti fertőzések kialakulásában is szerepet játszhatnak. A baktériumot hordozó terhesekben gyakrabban fordul elő idő előtti burokrepedés, idő előtti méhtevékenység és következményes koraszülés, sőt a kolonizáció a postpartum fertőzések kockázatát is jelentősen növeli.

Bôrbetegségben szenvedô betegekéletminôségének javulását eredményezô kutatás

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: X.évfolyam

Az infekciókontroll jelentősége a betegellátásban

Szerző(k): Dr. Prinz Gyula
Évfolyam: XI.évfolyam

az infekciókontoll célja a nozokomiális fertőzések megelőzése. a közlemény áttekinti azokat a legfontosabb feladatokat, melyek a mindennapi gyakorlatban a hazai egészségügyi intézmények számára is elengedhetetlenek. a tevékenység a rezisztens kórokozók mellett foglalkozik a tűszúrásos balesetekkel, a személyzet szá- mára fontos védőoltásokkal.

Addressing the EU diabetes epidemic –Partnership opportunities between Authorities & Pharma

Szerző(k): Christophe Gourlet
Évfolyam: XI.évfolyam

Az alapellátási egészségügyi szolgáltatók költségeinek megoszlása

Szerző(k): Dr. Pataki László Garami Józsefné
Évfolyam: VII.évfolyam

Az Egészségbiztosítási Pénztárral szerződött, az alapellátásban működő egészségügyi szolgáltatók 1998 óta minden évben benyújtják a Pénztár által előzetesen megküldött beszámoló nyomtatványt, amelyen az E. Alap terhére folyósított bevételeikkel szemben kimutatják az adott évi költségeiket, kiadásaikat, pénzforgalmi szemléletben. Külön készülnek el a vállalkozó és önkormányzati tulajdonosi formában működők beszámolói, mivel működésüket más-más jogszabályok szabályozzák. Költség felhasználási szokásaik különbözősége értékes információt ad a Finanszírozó számára közgazdasági és ellenőrzési szempontból is. A cikk ezeket a felhasználási szokásokat mutatja be.

Az antibiotikum stewardship aktuális helyzete és feladatai

Szerző(k): Prof. Dr. Szalka András
Évfolyam: XII.évfolyam

Az antibiotikum stewardship egy olyan program, amely az adott egészségügyi intézményben irányítja és folyamatosan felügyeli az antibiotikumok használatát. E program céljai a következők: megelőzni és csökkenteni a rezisztencia viszonyok romlását, optimalizálni az antibiotikum terápiát, a mellékhatások számát minimalizálni, mind a megbetegedések, mind a halálos kimenetelű esetek számát csökkenteni. A program képes mérsékelni a kórházi ápolás időtartamát és csökkenteni annak költségeit.

Az e-Egészségügy (e-Health) helyzete Magyarországon

Szerző(k): Király Gyula
Évfolyam: IX.évfolyam

A szerző az egészségügyi ágazat specialitásait figyelembe véve újraklasszifikálja az e-Egészségügy területén működő szereplőket és a témakörben előforduló fontosabb relációkat, miközben pontosítja magát az e-Egészségügy definícióját is. A cikk a különböző kapcsolatrendszerek bemutatásán keresztül áttekintést ad e témakörben a magyarországi egészségügyi informatikai helyzetről. A publikáció végén a szerző sürgeti az eEgészségügyi nemzeti stratégia megalkotását, a központi szabályozás markáns megjelenését.

Búcsúzunk...

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XIII.évfolyam

Szerkesztőségünk újságírója, az egészségügyi sajtó emblematikus alakja, Nagy András László türelemmel viselt, hosszú betegség után, 2014. október 26-án örökre távozott körünkből.

Vizelet inkontinencia gyakorlati kérdései

Szerző(k): Dr. Majoros Attila Szabó László Rigó János Prof. Dr. Nyirády Péter
Évfolyam: XIII.évfolyam

A vizelet inkontinencia gyakori probléma mind gyermekkorban, mind felnőttkorban. Multidisciplináris ellátást igénylő eltérés, ezért volt szükséges, hogy konszenzus alakuljon ki az ellátás fejlesztésére.

Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-Egészségügyi) Rendszer

Szerző(k): Dr. Sándor Zsolt
Évfolyam: XIV.évfolyam

Mennyire virtuális az e-Egészségügy? Hogyan járulhat hozzá az információs technológia (IT) a lakosság egészségi állapotának javulásához? Melyek az információs társadalom új elvárásai az egészségüggyel szemben? Hol tartunk mi magyarok és merre tart a világ? A cikk e kérdésekre igyekszik válaszolni az itthon éppen megvalósuló Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer fejlesztésének elsődleges eredményeit és tapasztalatait felhasználva.

A pszichiátriai szakma javaslatai a szakmapolitika felé, az egészségi állapot javítása céljából

Szerző(k): Dr. Németh Attila
Évfolyam: XVII.évfolyam

A pszichiátriai szakma az alábbiak szerint foglalja össze a területen leginkább szükséges egészségpolitikai lépéseket, az öngyilkosság megelőzés, a hajléktalan pszichiátriai ellátás és a demencia ellátás területén.

XII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

XII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia 2018. október 17-18. Hotel Hungária City Center, 1074 Budapest, Rákóczi út 90. Tervezett program

A járóbeteg-szakellátás és a háziorvosok kapcsolata, együttműködési lehetőségeik a páciensek szolgálatában

Szerző(k): Domján Péter Dr. Kóti Tamás Soós Mányoki Ildikó
Évfolyam: XII.évfolyam

A Szent Kristóf Szakrendelő a XI. kerület Újbuda Önkormányzat megbízásából biztosít helyiségeket a kerület háziorvosai számára, továbbá 2009 óta az adatvédelmi és egészségügyi törvények betartása mellett online kapcsolatot tart fenn a betegadatok tekintetében a háziorvosokkal. Az informatikai elérhetőség mellett a szakrendelő havonta helyet ad a kerület háziorvosai számára tartott „Háziorvosi Klub”-nak. A jövőbeni fejlesztés érdekében kérdőíves felmérés segítségével vizsgáltuk, hogy a kerület háziorvosai és a szakrendelő orvosai, hogyan értékelik a köztük lévő szakmai kommunikáció erős ségét, kitérve arra, hogy milyen területen igényelnek további fejlesztéseket.

Interjú Dr. Rigó Jánossal - Semmelweis klinikája méltó régi hírnevéhez

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja nőgyógyászati csúcsintézményeket bemutató sorozatában ezúttal hazánk legrégebbi szülészeti-nőgyógyászati klinikájára látogattunk. A Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetemen Frankenburg Jakab vezetésével 1812-ben kezdte meg működését az Elméleti és Gyakorlati Szülészeti Tanszék. Eddigi két évszázados fennállása során olyan iskolateremtő egyéniségek irányították a klinikát, mint Semmelweis Ignác, Kéz márszky Tivadar, Horn Béla, Csömör Sándor és Papp Zoltán. Hét éve Rigó János professzor vezeti a klinikát, aki lapunknak adott interjújában kifejtette, hogy történetének harmadik évszázadába lépve a SE I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája hogyan felel meg a jelenkor kihívásainak.

Intézkedési terv a tűszúrásos balesetek és az ebből származó vér útján terjedő fertőzések csökkentésére

Szerző(k): Dr. Nagy Kamilla Dr. Fráter Márk
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az egészségügyi ellátással összefüggésben kialakuló fertőzések (más néven nozokomiális infekciók) a betegellátás során, az ott elvégzett betegellátói tevékenységgel kapcsolatban alakulhatnak ki, de nemcsak az ellátást igénybevevőknél, hanem az ellátást nyújtóknál is. Ez utóbbi eseteket nevezzük foglalkozási fertőzéseknek. A betegellátók foglalkozási fertőzései közül a legveszélyesebbek azok a vér útján terjedő fertőzések, melyek a betegeknél használt véres szúró-vágó eszközök által okozott sérülések következtében alakulnak ki. Az ellátandó betegek szerológiai státusza általában nem ismert, így potenciálisan bármelyik beteg lehet fertőző. Az éles szúró-vágó eszközökkel és a beteg emberekkel való munka során sok alkalom adódik a szúrásos-vágásos balesetek kialakulására. A statisztikák szerint több munkabaleset fordul elő a betegellátók körében, mint a bányászok esetében. Európában úgy becsülik, hogy évente egymillió egészségügyi dolgozó szenved el tűszúrásos balesetet [1]. Ezeket azonban jóval könnyebb megelőzni, mint a bányabaleseteket, így nagyobb a felelősségünk a megelőzés mielőbbi megkezdésében és hatékony végrehajtásában. A megelőzés haladéktalan megtervezését egy Európai Uniós Directiva (a 10/32 EU) és „Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről” című 2013. VII. 16-tól hatályos 51/ - 2013. (VII. 15.) EMMI rendelet írja elő. Jelen cikk a betegellátó intézményeknek kíván segítséget nyújtani a vonatkozó rendeletben foglaltaknak való megfeleléshez, preventív célú Intézményi Intézkedési Terv bemutatásával.

A COPD – egy aluldiagnosztizált népbetegség. Program a betegség jobb megismeréséért és ellátásáért

Szerző(k): Dr. Kovács Gábor
Évfolyam: XIII.évfolyam

A COPD (Chronic Obstructive Pulmonary Disease), magyarul az idült hörgőszűkületes légúti megbetegedés igazi népbetegség. Világszerte mintegy 600 millió, hazánkban hatszázezer ember él ezzel a betegséggel. Jelenleg a 4. haláloki tényező a fejlett világban, de 2020-ra előretör a 3. pozícióba. Világjelenség, hogy a betegség aluldiagnosztizált. A betegek 50-70 százalékát nem ismerik fel, így nem részesülhetnek megfelelő kezelésben sem, holott a korai stádiumban alkalmazott komplex terápia lehet eredményes. A WHO megállapítása szerint az elkövetkező években a fejlett országokban a krónikus betegségek, így a COPD társadalmi terhe növekszik. A COPD esetében is új stratégiára van szükség. ennek érdekében Magyarországon is a COPD ellátásának a komplex fejlesztése is széleskörű egészségügyi és társadalmi együttműködést kíván. Az átfogó cél az, hogy elérjük a COPD teljesebb körű felismerését, nyilvántartását és hatékonyabb kezelését. Mindennek érdekében a szakma olyan programot készített elő, amely részletes intézkedéseket javasol a kitűzött eredményességi mutatók elérésének érdekében. Ezek közül kiemelem a szakmai irányelv és az ezen alapuló finanszírozási protokoll mielőbbi kihirdetését, a tüdőgyógyászati és a háziorvosi szakmák tevékenységének harmonizálását a COPD területén, TAJ alapú COPD regiszter szervezését, a rizikócsoportos szűrővizsgálatokat, a dohányzás visszaszorításának kiterjesztését és a lakossági kommunikáció, a beteg edukáció javítását.

A hagyományos és a komplementer medicina

Szerző(k): Prof. Dr. Kárpáti Pál
Évfolyam: XIII.évfolyam

A szerző áttekintést ad a hagyományos és komplementer orvoslás néhány új szempontjáról. Ezen összetett kérdéskőr alapos elemzést igényel. A hagyományos orvoslás randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatokon, azok metaanalizisén alapszik, amelyeket un. szakértői konferenciák javasolnak a nemzeti orvos társaságoknak. A komplementer medicina, néhány régen elfogadott terápiás módszert kivéve, a hasznosság és veszélyek (risk and benefit) kérdéseiben nem rendelkeznek megalapozott klinikai eredményekkel és hiányoznak a hasznosságukat bizonyító objektív vizsgálatok. A komplementer orvoslás minden formájának elutasítása nélkül, a szerző kellő körültekintést javasol kollegáinak az orvoslás e módszereinek alkalmazásakor.

Nemzeti Egészségügyi Informatika (e-Egészségügy) – Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztési projekt helyzetjelentése

Szerző(k): Piti Attila Heiling-Koltai Beáta
Évfolyam: XIII.évfolyam

A TIOP 2.3.2 projekt a magyar e-Egészségügy Program egyik pillére. Célja egy korszerű, kommunikációs és kollaborációs informatikai platform, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) létrehozása, amely biztosítja az ágazati információs rendszerek és az egészségügyi dolgozók együttműködését. A platform alapvető jellemzői: a felhőalapú központi infrastruktúra és a szolgáltatás alapú architektúra (SOA). A cikk ismerteti az EESZT felépítését, bemutatja a projektben megvalósítandó keretrendszert és üzleti modulokat, és összefoglalja egészségügyi az ágazat számára nyújtott előnyöket és lehetőségeket.

Beszámoló az IME III. Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia eseményéről

Szerző(k): Dr. Barcs István
Évfolyam: XIII.évfolyam

Immáron harmadik alkalommal, a megszokott helyen és időben, október 15-16-án rendezte lapunk az infekciókontroll iránt érdeklődők, illetve az annak gyakorlatában is részt vállalók számára tudományos konferenciáját, pontszerző tanfolyamát. Habár az ősz hagyományosan a terület kongresszusainak időszaka, így párhuzamosan vagy időben nagyon közel egymáshoz rendezte tudományos összejövetelét több más, a fertőzések témaköréhez illeszkedő profilú társaság, szervezet, mégis nagyszámú érdeklődő gyűlt össze a Best Western Hotel Hungária konferenciatermében a rendezvény mindkét napján. A nagy érdeklődés azt is jelzi, hogy a szakmai közvélemény elismeri azt a törekvésünket, hogy a fertőző betegségek, járványok körét közösen, minden érintett terület szoros összefogásával megoldható kérdésnek tekintsük, és ennek megfelelően tárgyaljuk.

Minőségügy és finanszírozás

Szerző(k): Dr. Kalapos Miklós Péter
Évfolyam: XIII.évfolyam

A dolgozat azt a kérdést teszi kritika tárgyává, hogy a minőségügynek az egészségügyben a forrásoldal vonatkozásában csak a költséghatékonysággal kellene foglalkoznia. Mivel a Homo sapiens egy fajt jelent, a Preston-görbéből kiindulva a szerző megvizsgálja, hogy a minőségügyi beavatkozások milyen mértékben képesek az egészségügyi ellátás színvonala romlásának az ütemét csökkenő finanszírozás esetén csillapítani. Megállapítja, a minőségbiztosítás eszköztárának alkalmazása tartósan nem képes a csökkenő forrásoldal negatív hatásainak ellensúlyozására és létezik egy kritikus pont, amit elérve az ellátórendszer dezintegrálódik.

Kézfertőtlenítő szer felhasználás a hazai bentlakásos szociális intézményekben

Szerző(k): Dr. Kurcz Andrea Morvai Júlia Benkó Alíz Szabó Rita
Évfolyam: XIV.évfolyam

A kézhigiénés tevékenység a fertőzések megelőzésének fontos eszköze a bentlakásos szociális intézményekben. Ennek ellenére a kézhigiénés együttműködési készség világszerte alacsony. Vizsgálatunk célja az volt, hogy referencia adatokat szerezzünk a szociális intézmények alkoholos kézfertőtlenítő szer és a fertőtlenítő hatású folyékony szappan felhasználásáról, mely által indirekt módon mérhető a kézhigiénés compliance. A vizsgálatot 2014. május és szeptember között végeztük. Összesen 354 kérdőívet küldtek vissza (válaszadási arány 24%). A vizsgálatban részt vevő szociális intézményekben az elmúlt évben átlagosan 38 liter (0-800 liter) alkoholos kézfertőtlenítő szert és 94 liter (0-1680 liter) fertőtlenítő hatású folyékony szappant használtak fel. Az egy dolgozóra jutó napi kézfertőtlenítések átlagos száma 1,2 (terjedelem: 0-12,8), a fertőtlenítő kézmosások átlagos száma pedig 3,1 (terjedelem: 0-21,9) volt. Az eredményeink alapján szükség van egy országos multimodális kézhigiénés programra, mely tartalmazza a dolgozók oktatását, illetve az alkoholos kézfertőtlenítő szer és a hordozható zsebpalackok bevezetését az összes hazai szociális intézményben. Továbbá, az alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználás surveillancek létrehozása, mint a Nemzeti Nosocomiális Sur veillance Rendszer egyik modulja, szintén fontos feladatunk.

Stresszkezelő és regenerációs program hatása egészségügyi munkavállalókra

Szerző(k): Dr. Németh Anikó Bársonyné Kis Klára Lantos Katalin
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az egészségügyben végzett munka több szempontból is jelentős megterhelést jelent a dolgozóra nézve, mely számos beavatkozásra kínál lehetőséget. A vizsgálat célja volt felmérni egy stresszkezelő és rekreációs tréning hatását a Mátrai Gyógyintézet dolgozói körében (N=77). Az eredmények azt mutatták, hogy a tréning leginkább az ápoló végzettségűek esetében volt hatékony, de az egyéb, nem ápoló végzettségű, de egészségügyi képesítéssel rendelkezők több paraméterében is jelentős javulás következett be. Az intézmény egyéb, nem egészségügyi képesítéssel rendelkező dolgozói esetében kismértékű, nem szignifikáns javulás mutatkozott.

A Humán Papilloma Vírus (HPV) jelentősége terhességben

Szerző(k): Dr. Mészáros Gyula
Évfolyam: XIV.évfolyam

A folyamatosan bővülő kutatási eredmények ismeretében mára egyértelműen megállapítható, hogy a HPV fertőzés az emberi test különböző szerveiben is okozhat jó, vagy rosszindulatú betegségeket. A fertőzések megelőzése, kezelése nem csak orvosi feladat. Sajnálatos módon az ismerethiány, vagy a tények tudatos elferdítése ronthatja az orvosi munka hatékonyságát. Jelen közlemény csak a terhességgel kapcsolatos elváltozásokkal foglalkozik. A HPV fertőzés mind az anya, mind a magzat számára kockázatot jelent. A magzat számára a megtermékenyítéstől annak fejlődésén keresztül a koragyermekkori légzési problémákig széles a skála. Az anya számára a méhnyak rák életveszélyt, a nemi szervi szemölcs életminőség romlást jelenthet. Elméletileg a megelőzés mára mindenki számára lehetővé vált.

Az 1-es típusú diabétesz társbetegségei gyermekkorban: egy teljes körű magyar populációs vizsgálat

Szerző(k): Lakatos Csenge Dr. Surján György
Évfolyam: XIV.évfolyam

A nemzetközi és a hazai kutatások alapján, az 1-es típusú cukorbetegség incidenciája az elmúlt 20 évben jelentős növekedést mutat. A betegség késői felismerése és nem megfelelő gondozása szövődmények kialakulásához vezethet, melyek korai felismerése döntő jelentőségű a kórkép lefolyására, ezért fontos a szövődmények széles hálózatának feltérképezése egy specifikus, hazai vizsgálat keretein belül. A vizsgálatba 18 évnél fiatalabb gyermekek kerültek be, akiknek az 1-es típusú cukorbetegsége 2005-ben manifesztálódott. Leválogatásra került a kialakult szövődmények és társbetegségek halmaza. Az adatok össszehasonlíthatósága érdekében vizsgáltuk a kialakult betegségek körét egy kontrollcsoport esetén is. Az eredmények alapján megfigyelhető a kontrollcsoportnál és a T1DM-es populációnál, hogy mik a leggyakrabban előforduló betegségcsoportok, a cukorbeteg csoportban több esetben fordulnak elő emésztőrendszeri megbetegedések, kimagaslóan a coeliákia betegség, továbbá gyakoribbak a vírusos fertőzések, megbetegedések, a magasvérnyomás-betegség. A kontroll-csoportban ezzel szemben gyakoribbak a légzőrendszerrel kapcsolatos megbetegedések. A kutatás másodlagos célja, hogy szűrővizsgálatokat, vagy gyakoriságukat mely betegségek esetén, mely korcsoportoknál szükségszerű elvégezni, esetleg növelni a felülvizsgálatok számát. Az emésztőszervrendszert érintő megbetegedések szempontjából a 3 évnél fiatalabbak körében a gyakori megbetegedésre való tekintettel nagyon fontos a legalább félévenkénti szűrés, kiemelten a coeliákia szűrése. Összefoglalva a kutatásunk rámutat a T1DM gyermekek kontrollcsoporthoz viszonyított gyakoribb és más típusú társbetegségek kialakulására. Számos szer v rendszer rendszeres ellenőrző vizsgálata segítheti a szövődmények korai felismerését az életminőség javítását, mely mind a beteg, mind a társadalom számára kulcsfontosságú.

Ellátási lánc menedzsment a járóbeteg-szakellátásban

Szerző(k): Dr. Czinkóczi Sándor Dr. Révai Tamás Révai Péter
Évfolyam: XIV.évfolyam

A szerzők célja, hogy felhívják a figyelmet az ellátási lánc menedzsment mindazon minőségdimenzióira, amelyek fejlesztésével a teljes járóbeteg-szakellátási lánc (szállítóktól-páciensig) optimalizálható, és a „láncszemek” közötti szinergikus hatások kiaknázhatóak. A tanulmány alapvetően arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy járóbeteg-szakellátási láncnak, amennyiben flexibilis, vevőorientált, stratégia-vezérelt működési módot kíván megvalósítani. Teoretikus bázisként az Ellátási Lánc Menedzsment (Supply Chain Management, SCM) „Tripla-A” megközelítéseit, empirikus bázisként pedig a Zuglói Egészségügyi Szolgálat (ZESZ) járóbeteg-szakellátási láncát vettük alapul.

A leggyakoribb kórkép az endokrin ambulancián – röviden a policisztás petefészek szindrómáról és népegészségügyi jelentőségéről

Szerző(k): Dr. Várbíró Szabolcs
Évfolyam: XIV.évfolyam

A nőgyógyászati endokrin ambulanciákon a betegek többsége policisztás petefészek szindróma (PCOS) gyanúja miatt jelentkezik. Jelen összefoglalóban a költséghatékony gyógyítás szempontjára fókuszálva elemzem a diagnosztikát és a terápiát. A gyanú indokolatlan felvetése sok felesleges vizsgálatot von maga után. A betegek mielőbbi anyagcsere egyensúlyának biztosítása azonban a későbbi szív-érrendszeri és anyagcsere betegségek esélyét csökkenti, a fertilitás esélyét pedig javítja. Figyelembe véve a PCOS 5-8%-os gyakoriságát, ennek már népegészségügyi vonatkozása is számottevő.

Az infekciókontroll oktatása az ápolás és betegellátás alapképzésben és a kötelező szakmacsoportos továbbképzésekben

Szerző(k): Dr. Balogh Zoltán
Évfolyam: XV.évfolyam

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán 2009-ben bevezetett tantervi reform számos lehetőséget adott az ápolás és betegellátásban részvevő hallgatók képzésében az ismeretek egységes alapon és a legjobb szakmai elveken történő fejlesztésére. Az Ápolástan Tanszék által gondozott témakörök, tantárgyak mind a graduális, mind pedig a posztgraduális képzésekben meghatározó jelentőséggel bírnak, különös tekintettel az infekciókontroll területén bevezetett elméleti és gyakorlati újításokra. A 2012-től a szakdolgozói területen induló kötelező továbbképzések esélyt adnak arra, hogy a felnőtt ápolási szakmacsoportban a legjobb gyakorlat elvét követve, a gyakorló szakemberek felfrissítsék, megújítsák elméleti tudásukat, s remélhető módon ez által a berögzült gyakorlatukat is változtatni fogják.

Szepszis – közös ügyünk II. rész

Szerző(k): Prof. Dr. Molnár Zsolt
Évfolyam: XVI.évfolyam

A szeptikus beteg észlelésekor történő adekvát ellátás döntően befolyásolja a beteg túlélési esélyét, ami megfelelő kezelés mellett 20-30%-kal nőhet, míg inadekvát ellátás esetén nemcsak romlik, de a késlekedés akár keringés összeomlás miatti reanimációhoz is vezethet [15]. Az első észleléskor még nem tudhatjuk, hogy szeptikus-e a beteg, vagy valamilyen más ok miatt került bajba, de a szervdiszfunkciók objektív jeleinek felismerése, és az alapvető reszuszcitációs lépések elkezdése minden észlelő orvosnak – függetlenül attól, hogy melyik szakterületen dolgozik – feladata. Ellen - tétben a klasszikus orvoslás gyakorlatával, itt nem várhatunk a diagnózisra, hanem azonnal el kell hárítani, kezelni kell az életet veszélyeztető szervdiszfunkciót, és közben vagy utána, diagnosztizálni a kórokat.

Átmeneti ellátások – a bentlakásos szociális intézmények keretén belül végzett szakápolási tevékenységek és az ehhez kapcsolódó egészségügyi szükségletek elemzése

Szerző(k): Cseh Borbála Dr. Dózsa Csaba
Évfolyam: XVI.évfolyam

A demográfiai trendek ismeretében megállapítható, hogy társadalmunkban egyre több betegséggel és szo- ciális problémával küszködő idős ember lesz, ennek okán pedig egyre nagyobb szerepet kapnak az idős emberek gondozási és ápolási szükségleteit kielégítő szociális intézmények. 2015 tavaszán az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár megrendelésére készült „A bentlakásos szociális intéz- mények ápolási és szakápolási tevékenységének elem- zése” című tanulmány részeként felmérés készült a bent- lakásos szociális intézmények ápolási és szakápolási tevékenységének elemzése céljából. Az intézmények férőhelyeinek kihasználtsága 2012-től szinte folyamato- san 100%-os, és egyre magasabb a demensek aránya is. A szociális otthonban lakók egészségi állapota romlott az elmúlt évek során, ebből fakadóan az ápolási, szak- ápolási szükséglet is növekedett, mely szükségletet a szociális intézmények heterogén módon próbálják kielé- gíteni az elégtelenül működő szabályozási mechanizmu- sok miatt. A tanulmány keretében a szakértők komplex javaslatcsomagot dolgoztak ki az átmeneti (integrált) ellátásformák szabályozására és finanszírozására.

Semmelweis nyomán Kétszáz éve az egészségügy élvonalában - Interjú Hornyák Lászlóval, a Hartmann ügyvezető igazgatójával

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját a PAUL HARTMANN AG., melynek magyarországi leányvállalata, a HARTMANN-RICO Hungária Kft. immár két évtizede meghatározó szereplője a magyar egészségügyi piacnak. A vállalat által képviselt értékekről és a gyógyászati segédeszköz ellátás hazai helyzetéről Hornyák László ügyvezető igazgatót kérdeztük.

Autoimmun tromboembólia – az antifoszfolipid szindróma multidiszciplináris bemutatása

Szerző(k): Prof. Dr. Gadó Klára Dr. Kicsi Dóra Huszthy Fanni Springer Csenge Prof. Dr. Domján Gyula
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az antifoszfolipid szindróma artériás és vénás trombózisok kialakulásával és terhességi morbiditással (főként habituális vetélés) jellemezhető tünetegyüttes, melynek diagnosztikus kritériumaihoz hozzátartozik antifoszfolipid antitestek jelenléte. A diagnózis felállításához legalább egy klinikai tünet és legalább egy laboratóriumi jellemző (antifoszfolipid antitest) jelenléte szükséges. A trombózisok és a szülészeti problémák mellett antifoszfolipid szindrómában előfordulnak ún. „nem-kritérium” tünetek is, melyek jelenléte nem szükségszerű velejárója a szindrómának, de fontos morbiditási tényezők: ezek közé tartozik a livedo reticularis, a thrombocytopenia, szívbillentyű betegségek, többféle neurológiai, szemészeti és vesemanifesztáció. Kialakulásukban nem okvetlenül a fokozott koaguláció áll, részben még ismeretlen immunológiai mechanizmusok, főként a komplement rendszer részvétele tehetők felelőssé. A standard kezelés K vitamin antagonistával történő antikoaguláció. Terhesség alatt alacsony molekulatömegű heparint kell alkalmazni. Bizonyos betegcsoportban az alvadásgátló kezelést kis dózisú aspirin adásával egészítjük ki. A nem-kritérium tünetek kezelésében az immunmodulációnak is szerepe van. Súlyos esetben komplex, agresszív terápia alkalmazása indokolt. A klinikai tünetek heterogenitása miatt multidiszciplináris gondozás szükséges.

Búcsú az Onkológiai Intézettől

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

Budapest, 2018. május 18. – Dr. Kásler Miklós tanszékvezető egyetemi tanártól, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-főorvosától, aki több mint 25 évig vezette az intézetet, kollégái rövid, de meghitt ünnepségek keretében búcsúztak, ahol Kásler professzor urat a magyar onkológiáért tett több évtizedes munkásságáért, szakértelméért és emberségéért vastapssal éltették. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri kinevezése előtt Prof. Dr. Kásler Miklós átadta az intézet irányítását Dr. Polgár Csaba professzornak, tanszékvezető egyetemi tanárnak, az MTA doktorának, aki egyben az intézet Sugárterápiás Központjának vezetője is.

Beköszöntő - Az IME egészség-gazdaságtani konferencia margójára

Szerző(k): Dr. Kósa József
Évfolyam: XVII.évfolyam

Tisztelt Olvasó! Köszöntjük a IME Egészég-gazdaságtani konferenciájára megjelenő lapszámban. Jelen rendezvényünk több szempontból is különlegesnek, kiemelkedő jelentőségűnek bizonyul. Egyrészt, hogy a EHMA (Európai Egészségügyi Menedzsment Szövetség) éves európai konferenciájának hazai testvér-rendezvényeként kerül megrendezésre a MEMT-tel (Magyar Egészségügyi Menedzsment Társasággal) együttműködésben. Méltán lehetünk büszkék arra, hogy ez egy tudományos mérföldkövet jelent az idén immár tizenkettedik alkalommal megrendezett konferenciasorozat történetében. Másrészt idén ünnepeljük Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulóját, mely megemlékezés sorozat eseményeiről időről-időre mi is beszámolunk lapunk hasábjain, és szellemi öröksége tükrében jeles tudósok, történészek írásával is tisztelgünk a kiváló tudós emléke előtt.

Minőségmenedzsment a radiológiában – új kihívások, nemzetközi előírások

Szerző(k): Dr. Vargha András
Évfolyam: XVII.évfolyam

A minőségmenedzsment a radiológiában 2018 februárjától egy új mérföldkőhöz érkezett. Ekkortól kötelező ugyanis az egész EU területén az Euratom Direktíva 59/2013. alkalmazása. Eszerint az ionizáló sugárzást alkalmazó orvosi területeken, azaz a röntgensugárral működő diagnosztikai eszközök (mint a CT, a hagyományos röntgendiagnosztika, a mammográfia, az intervencionális beavatkozások), az izotópdiagnosztika és a sugárterápia esetében kötelező a sugárfelhasználás racionális kontrollálása és az ellenőrzés nyomonkövethetőségének a biztosítása. A gondolat nem új, hiszen a röntgensugárzás potenciális veszélyei hamar kiderültek, és ezt követően a korlátlan alkalmazásról már nem lehetett szó. Az 1950- es években fogalmazódott meg az ALARA elv „As Low As Reasonably Achievable”, mely először próbálta meg tudományos alapokon szabályozni e tevékenységet. Azóta több, szinte forradalmi újítás történt a technika területén, melyek révén az orvosi diagnosztika meghatározó alappillérei lettek az ionizáló sugárzást alkalmazó eljárások. A fejlődés üteme olyan gyors, hogy az alkalmazási terület bővülését szinte követni sem lehet. Az ezzel párhuzamosan kívánatos edukáció akár a szakmai berkekben, akár társadalmi szinten pedig lényegesen lemaradt a követésben, ráadásul egy nagyfokú heterogenitás is jellemzi. Az ALARA-elv betartása a mai körülmények között lényegesen összetettebb. A korábbi, ezzel foglalkozó Euratom Direktívák csak felvetették a kérdést, vagy ajánlásként fogalmazták meg a klinikai auditon keresztül történő kontrollálást. Időközben 2009-ben megszületett az idevágó klinikai audit EU-irányelv, így a legutóbbi módosítás (59/2013) már kötelezőként írta elő a kontroll bevezetését, melynek határideje 2018. február 6. Eddig kell minden EU-tagállamnak törvényileg rendelkeznie az ionizáló sugárzás orvosi felhasználásának a Direktíva szerinti kontrolljáról.

Köztes informatikai megoldás a központi laboratóriumokban

Szerző(k): Daróczi András
Évfolyam: XVII.évfolyam

A kórházi központi laboratóriumokban telepített köztes informatikai (middleware) megoldások nem csak a szolgáltatást szállító cégek érdekeit szolgálják. A rendszer segítségével a gyártó számára is jobban megismerhető a laboratórium munkája, így célzott szakmai, munkaszervezési segítséget lehet nyújtani újabb beruházás nélkül; a feladat a laboratóriumban található informatikai rendszerek harmonizálása és szorosabb integrációja egymáshoz. Így lehetőség van a laboratórium számára egy hatékonyabb munkafolyamat-szervezési és minőségbiztosítási rendszer üzemeltetésére.

Az Egészséges Budapest Program megvalósulása a Zuglói Egészségügyi Szolgálatnál

Szerző(k): Dr. Czinkóczi Sándor Dr. Révai Tamás Dr. Mayer Ákos Dr. Cserháti Péter
Évfolyam: XVII.évfolyam

A Zuglói Egészségügyi Szolgálat (ZESZ) az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében 511 740 000 Ft összegű állami támogatásban (1673/2017. (IX. 21.) Korm. határozat) részesül 2017-2019. közötti időszakban direkt digitális röntgen technológia több telephelyen történő kiépítésére és integrációjára, valamint informatikai eszközök és hálózat korszerűsítésére. A direkt digitális röntgen technológia bevezetése a betegek számára rövidebb várakozási időt, kisebb sugár- terhelést, jobb képminőséget, pontosabb diagnózist, a szolgáltató számára kisebb működtetési és karbantartási költséget eredményez. A kiépítendő technológia teljes mértékben ki tudja elégíteni a telemedicina és az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) által támasz tott Digitális képtovábbítási és távkonzíliumi követelményeket. A megvalósítandó informatikai fejlesztések (hardver, szoftver, szerver, hálózat, új medikai szoftver) csökkentik a betegek várakozási idejét, az ebből adódó frusztrációkat, ezen keresztül növelik a betegutak szervezésének hatékonyságát, valamint a betegelégedettségi és dolgozói elégedettségi mutatókat is. A teljes kerületre vonatkoztatva javul az alapellátás és a szakellátás együttműködése, kommunikációja. Jelen cikk célja bemutatni az Egészséges Budapest Program keretében megfogalmazott zuglói fejlesztési koncepciók elemeit, várható eredményeit, eddig megvalósult beszerzéseit, a budapesti járóbeteg-szakellátás minőségére, ezen keresztül a betegek és valamennyi érdekelt fél elégedettségére irányuló, várhatóan pozitív hatásait.

Helyzetelemzés, nemzetközi kitekintés és javaslatok az egynapos sebészet hazai bevezetése kapcsán II.

Szerző(k): Dr. Varga Imre
Évfolyam: II.évfolyam

Offenzív vezetés: Kísérlet a válságmegelőző menedzsmentre a debreceni klinikán

Szerző(k): Kecskés Gábor
Évfolyam: II.évfolyam

Kórházi informatikai rendszer kontrollingja II.

Szerző(k): Szedleczki Irén
Évfolyam: II.évfolyam

Az IME előző számában közölt cikk első része bevezette az informatikai kontrolling fogalomkörét. Ennek kapcsán tárgyalta az informatika helyzetét, működésének kihatását az egész kórházi szervezetre, majd górcső alá vette az informatikai kontrolling kapcsán figyelembe veendő lehetséges bevételi és kiadási tényezőket, a lehetséges pozitív hatásokat. A cikk második része meghatározza azokat a kulcsfontosságú tervezési szempontokat, eseményeket, költségtényezőket, elemi adatokat és mutatókat, amelyekkel maga az informatikai rendszer és annak alkalmazása értékelhető, illetve a kontrolling modell kialakítható.

A kontrolling bevezetésének tapasztalatai

Szerző(k): Papp Péter
Évfolyam: III.évfolyam

Mint egy vidéki kórház gazdasági igazgatója, évek óta alkalmazom a mindennapi munkám során a kontrolling rendszer több elemét. A kontrolling rendszer bevezetése során szerzett tapasztalataimat, valamint az alkalmazás során megfogalmazódott gondolataimat szeretném közzétenni abban a hiszemben, hogy ez a vélemény esetleg némely kontrolling rendszer bevezetését tervező kollégámnak hasznosítható információval szolgál. Az elmúlt években a tulajdonosi szemlélet erősödése mellett a legnagyobb „hasznot” a kontrolling rendszer bevezetése hozta az egészségügyi intézmények gazdálkodásában. A kontrolling rendszer bevezetését szorgalmazó tanácsadó cégek elsődleges példái az ipari termelésben történt alkalmazás gyakorlati hasznát mutatták be. Majd amerikai tapasztalatok szerint a kontrolling rendszer, mint vezetői eszköz az iparból a szolgáltatási szférán keresztül jutott az egészségügybe, s azóta az egészségügyi ellátó-szolgáltató intézmények is haszonnal alkalmazzák.

Tisztánlátás az egészségügyi intézmények gazdálkodásában a klasszikus kontrolling módszertan alkalmazásával

Szerző(k): Székely Ágnes Bodnár Gábor
Évfolyam: III.évfolyam

A profitorientált szféra mellett a kontrolling egyre nagyobb szerepet játszik az egészségügyi intézményekben is. A kontrolling, mint költség érzékeny alrendszer bevezetésével egy olyan, gazdálkodást támogató vezetői eszközt alkalmazunk, mellyel az intézmények vezetését segítjük a költségek felmerülési helyeinek és összefüggéseinek átlátásában. Jól használható kontrolling rendszer bevezetéséhez az egészségügyi szakmai és a gazdasági szakemberek összehangolt munkája szükséges.

Országos decubitus prevenciós program

Szerző(k): Dr. Pusztai Erzsébet Salczerné Dr. Hok Mária Balatoni Ernőné
Évfolyam: V.évfolyam

A szerzők ismertetik a SEBINKO Szövetség szakembereivel közösen összeállított, átfogó, országos decubitus prevenciós program javaslatát. A program tartalmaz minden olyan lépést, melyek megtételével – a program megvalósításával – fokozatosan jelentős javulást lehetne elérni a betegeknek sok szenvedést, az egészségügyi dolgozóknak sok munkát, a biztosítónak súlyos kiadásokat okozó felfekvési fekélyek kialakulásának megelőzésében.

Az NJSZT Orvosbiológiai Szakosztály történetéről

Szerző(k): Prof. Dr. Kozmann György
Évfolyam: IV.évfolyam

A hazai számítástechnikai társadalom önszerveződése több kezdeményezésből jött létre. A hatvanas években alakult a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület, az Elektrotechnikai Egyesület és a Híradástechnikai Egyesület, de elég hamar, (1968-ban) megalakult a MTESZ központi ernyője alatt a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) is. A társaság először a szakma kutató-fejlesztő elitjéből verbuválódott, erre utal a „-tudományi” szó a névben. Ennek jegyében hamar megindultak a háromévenkénti NJSZT kongresszusok és a szigorúbban tudományos jellegű rendezvények, mint pl. az orvosbiológiai témájú Neumann Kollokviumok.

Jelentés az egynapos sebészeti ellátásra fordított pénzeszközök hasznosulásáról

Szerző(k): Dr. Pásztélyi Zsolt
Évfolyam: IX.évfolyam

A közelmúltban jelent meg az Állami Számvevőszék jelentése az egynapos ellátásra fordított pénzeszközök hasznosulásáról. Jelen összefoglalóban szerkesztett formában mutatjuk be a dokumentum legfontosabb megállapításait. A teljes jelentést Tisztelt Olvasóink az Állami Számvevőszék (ÁSZ) honlapján találják meg.

A diabetes mellitus egészségbiztosítási aktualitásai

Szerző(k): Prof. Dr. Boncz Imre
Évfolyam: VII.évfolyam

A cukorbetegség népegészségügyi jelentőségét a betegséggel érintett populáció viszonylagos nagysága jelenti. Hazánkban mintegy félmillió lakos áll kezelés alatt cukorbetegség miatt, azonban a kezelésben nem részesülő további betegek száma is több százezer fő lehet. Amerikai felmérések szerint a kezelési költségek 70%-a közvetlen egészségügyi költségként jelent meg, beleértve a kórházi ellátást, a járóbeteg szakellátást és a gyógyszer felírást. A költségek 30%-át a termeléskiesés indirekt költségei (kiesett munkanapok, korlátozott aktivitású napok, halálozás, tartós rokkantság) jelentik. Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az elmúlt évben áttekintette a cukorbetegség kezelésére használatos készítmények társadalombiztosítási támogatását. A koncepció üdvözlendő, ugyanakkor azonban azt is hangsúlyozni kell, hogy nem tűnik többnek az éves költségvetés újraosztásánál és teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a cukorbetegség krónikus jellegéből adódó hosszú távú szemléletmódot.

Az egynapos sebészet nosocomialis surveillance-ával szerzett tapasztalataink

Szerző(k): Pupekné Arnold Csilla Dr. Kurcz Andrea Barta Erika
Évfolyam: VII.évfolyam

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések követésére irányuló tevékenység (infekciókontroll és nosocomiális surveillance) jelenléte a mai modern betegellátásban elengedhetetlen. Fontos, hogy ez a munka az egészségügy minden szintjén működjön, és ez által a betegellátás elvárható minősége biztosítható legyen. Ahol nem fordul elő nosocomialis fertőzés ott vagy nincs egészségügyi ellátás, vagy nem figyelnek a fertőzésekre, és ezért nem is ismerik fel. Egynapos sebészetünk beindításánál illetve működése során az intézményünk vezetése a tevékenység minőségének biztosítása érdekében igényt tartott arra, hogy megfelelő szakemberek lássák el ezt a feladatot, megfelelő indikátorokat képezhessünk, és elkerülhessük a nosocomialis fertőzések kialakulását. Bemutatjuk az egynapos sebészetünk indulásának tapasztalatait, a nagyszámú műtéteinkhez kapcsolódó nosocomialis fertőzések előfordulásának gyakorisági mutatóit, valamint azok megelőzésére és felszámolására tett intézkedéseinket.

Az éves tervezés újragondolása: keret, cél vagy előrejelzés?

Szerző(k): Dr. Bodnár Viktória Dr. Papik Kornél
Évfolyam: XII.évfolyam

Az operatív keretek a hatékony és eredményes rövidtávú tervezés és kontroll fontos vezetői eszközei. Az operatív kerettervezés egyik legfontosabb célja, hogy arra bátorítsa a felelősségi egységek vezetőit, hogy az össz-szervezeti célok elérése érdekében hozzák meg mindennapi döntéseiket. A megfelelő folyamatszervezés és a módszertani támogatás kritikus abból a szempontból, hogy kezelni tudjuk a felmerülő szakmai és magatartási problémákat.

A chlorhexidin szerepe az érkatéterekkel összefüggő véráramfertőzések megelőzésében

Szerző(k): Dr. Rákay Erzsébet
Évfolyam: XIII.évfolyam

A centrális vénás intravaszkuláris (CVK) katéterekkel összefüggő fertőzések az intenzív ellátás legveszélyesebb fertőzései. Az evidencia alapú ismeretek alapján összeállított irányelvek használata hatékonyan előzi meg a CVK-val összefüggő véráramfertőzéseket.

5 ujjnyi érv

Szerző(k): Ócsai Gabriella Rózsa
Évfolyam: XIV.évfolyam

A kórházhigiéne és az infekciókontroll rokon fogal- mak és szakterületek. Közös céljukkal lehetővé teszik a minőségi betegellátást, melynek egyik legalapvetőbb és költséghatékonyság szempontjából a legfontosabb pil- lére a kézhigiéne. A kórházunk Központi Intenzív Osz - tályán négy alkalommal végeztünk direkt compliance vizsgálatot 2013 nyarának végétől 2015 februárjáig. Az eredmények visszacsatolásával javítottuk, és igyek- szünk továbbra is javítani kézhigiéne mutatóinkat a mi- nőségi betegellátás érdekében.

Népegészségügy az egészségügyben – Az Egészségfejlesztési Irodák fennmaradásának kérdései

Szerző(k): Dr. Németh Éva Dr. Dózsa Csaba Remetehegyi Ildikó
Évfolyam: XV.évfolyam

Az Egészségfejlesztési irodák (EFI) kétéves működése után, időszerű az irodák eredményeinek értékelése, hatékonyságuk vizsgálata. Jövőjükre nézve az irodák fenntartása, üzemeltetése és finanszírozása még mindig nem megoldott. Így jogosan merül fel a kérdés, hogy mi lesz az irodák sorsa. Milyen lehetőségeik vannak a fennmaradásra jelenleg?

Az e-Egészségügy (e-Health) magyarországi példákon keresztüli rendszerezése (Systematization of e-Health through Hungarian examples)

Szerző(k): Király Gyula
Évfolyam: X.évfolyam

A szerző az egészségügyi ágazat specialitásait figyelembe véve újraklasszifikálja az e-Egészségügy területén működő szereplőket és a témakörben előforduló fontosabb relációkat, miközben pontosítja magát az e-Egészségügy definícióját is. A cikk a különböző kapcsolatrendszerek bemutatásán keresztül áttekintést ad e témakörben a magyarországi egészségügyi informatikai helyzetről.

Az egységes kontrolling módszertan és implementációjának tapasztalatai

Szerző(k): Nikliné Gáldonyi Edina
Évfolyam: XV.évfolyam

Az egészségügy megújítása, fenntartható alapokra helyezése, a hatékonyan működő, minőségorientált, betegközpontú egészségügyi rendszer létrehozása érdekében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) komplex projektet valósított meg "Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” nevű TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 címmel.

Népbetegség a COPD

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XV.évfolyam

Egyre nő hazánkban a tüdőbetegek száma: idült légzőszervi betegségben, azaz COPD-ben félmillióan szenvednek. – Az előrejelzések szerint a születéskor várható élettartam növekedésével hamarosan három millió krónikus beteg lesz Magyarországon, akiknek nagy része tüdőgyógyászati problémákkal néz majd szembe. Éppen ezért még hatékonyabb együttműködésre lesz szükség tüdőgyógyászok és a háziorvosok között – hangsúlyozta Kovács Gábor, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke a debreceni Kölcsey Központban rendezett kongresszus sajtótájékoztatóján.

Lendületet vett az EBP

Szerző(k): Haiman Éva
Évfolyam: XVII.évfolyam

Már mintegy 188,5 milliárd forint sorsáról megszületett a döntés a budapesti és Pest megyei egészségügyi szakellátás teljes megújítását szolgáló Egészséges Budapest Program (EBP) keretében vagy ahhoz kötődően. Az összegből 42,6 milliárd forintot a járóbeteg-szakrendelők felújítására fordítanak – derült ki az Önkormányzati Egészségügyi Napok januári rendezvényén.

EFI UPDATE AZ IME XIII. Regionális Konferenciájáról jelentjük

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2017. február 28-án tartotta tizenharmadik Regionális Egészségügyi Konferenciáját. Jelen tudósításunkban az alapellátás témájában elhangzottakat foglaljuk össze.

"Ne törd össze a szíved”

Szerző(k): WHO Magyarországi Iroda
Évfolyam: XVII.évfolyam

A dohányosok körében 2-4-szer nagyobb a szívkoszorúér- megbetegedések és az agyvérzés kialakulásának valószínűsége, mint a nemdohányzóknál, a passzív dohányos felnőttek esetében pedig 25-30%-kal magasabb ez a kockázat.

Mintegy 10 ezer beteget érint idehaza a Sclerosis Multiplex

Szerző(k): Semmelweis Egyetem
Évfolyam: XVII.évfolyam

A Sclerosis Multiplex (SM) a központi idegrendszer gyulladásos, autoimmun megbetegedése, amely jellemzően 20 és 40 éves kor között jelentkezik, igen szerteágazó tünetekkel, beleértve a homályos- vagy kettős látást, a bénulást vagy a vegetatív funkcióromlást – mondta el a Sclerosis Multiplex Világnapja alkalmából Dr. Tegze Nárcisz.

Költséghatékonyság és döntéshozatal

Szerző(k): Borsi András
Évfolyam: XI.évfolyam

a különböző egészségügyi technológiák társadalombiztosítási támogatásának mérlegelésekor – egyéb szempontok mellett – nélkülözhetetlen a költséghaté- konyság vizsgálata. ahhoz azonban, hogy egy egészségügyi technológiáról, például gyógyszerről egyértelműen megállapítható legyen, hogy költséghatékony vagy sem, szükség van egy költséghatékonysági kü- szöbértékre. a világ számos országában alkalmaznak ilyen rátát, Magyarországon azonban jelenleg nincs hivatalosan meghatározott, egzakt költséghatékonysági küszöbérték. cikkemben ismertetem a költséghaté- konysággal kapcsolatos magyarországi szabályozási környezetet, megvizsgálom, hogy milyen előnyei és hátrányai lehetnek egy egzakt küszöbértéknek. a tanulmányban összefoglalom annak a kutatásunknak az eredményeit, amelynek során a tEI főosztály munkatársai azt vizsgálták, hogy kimutatható-e bárminemű kapcsolat a magyarországi egészség-gazdaságtani elemzésekben számszerűsített inkrementális költséghatékonysági ráták (IcEr) nagysága és a támogatáspolitikai döntések kimenetele között.

Frusztrált egészségügy

Szerző(k): Nagy András László
Évfolyam: XII.évfolyam

Közös frusztrációnk tele” címmel írt évértékelő, illetve évindító cikket Sinkó Eszter, a Menedzsment és egész séggazdaságtani szakmai tagozat elnöke, Szócska Miklós államtitkár korábbi, közeli munkatársa. Kifeje zetten frusztráló érzés az egészségügy vergődését figyelni: az új rendszerben majd minden fontos feladatot betöltő szereplő halálra dolgozza magát, mégis a sok fáradság – legalábbis egyelőre – terméketlen marad. A hiányzó eredmények miatt a szereplők egyre bizalmatlanabbul méregetik, esetenként sértegetik egymást. Mostanra elértünk oda, hogy az új felállásban minden szereplő vesztesnek érzi magát – állítja fel diagnózisát, s a későbbiekben lenullázott ágazatként szól az egészségügyről.

Kézhigiéne a bentlakásos szociális intézményekben

Szerző(k): Dr. Böröcz Karolina Szabó Rita
Évfolyam: XIII.évfolyam

A kézhigiénés szabályok betartása a fertőzések megelőzésének fontos eszköze a bentlakásos szociális intézményekben. Azonban a kézhigiénés együttműködési készség alacsony, amelyet befolyásol a vezetők hozzáállása. Célunk a vezetők kézhigiénéhez való hozzáállásának vizsgálata volt. A vizsgálatot 2013. március és április között végeztük. Az adatgyűjtés egy 23 kérdésből álló papíralapú kérdőív segítségével történt. Összesen 288 kérdőívet küldtek vissza (válaszadási arány 19%). A bentlakásos szociális intézmények vezetőinek 83.7%-a szerint a kézhigiéne hatásossága a fertőzések megelőzésében magas. A helyi kézhigiénés compliance-üket 93.6%-nak értékelték. Fontosnak tartották a vezetői támogatást (78.8%) és a példamutatást (78.1%). Az eredmények ismeretében oktatási program kidolgozását és megtartását tervezzük.

A depresszió kezelésének egészséggazdasági értékelése Magyarországon a gazdasági válság éveiben

Szerző(k): Jeskó József
Évfolyam: XIII.évfolyam

A 2008-ban kirobbant hitelpiaci krízis, majd az azt követő reálgazdasági válság mély nyomokat hagyott az európai társadalmakon nemcsak anyagi, hanem egészségügyi értelemben is. Jelen tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a gazdasági válság okozta visszaesés, menyiben tükröződött a depressziós megbetegedések (unipoláris depresszió) kezelése, különösen azok gyógy szeres terápiájának területén. A cikk az ELTETÁTK egészségpolitikai tervezés és finanszírozás mesterképzésre készült szakdolgozat rövidített változata.

A BELLA projekt bemutatása

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XIII.évfolyam

2012-ben indult az az uniós támogatással megvalósuló átfogó program, melynek célja a betegellátás biztonságosabbá tétele. A BELLA (BetegELLátók Akkreditációja az ellátás biztonságáért) fantázianevet viselő minőségértékelési és -fejlesztési rendszerben gyakorló szakemberek dolgoztak ki olyan működést segítő standardokat, amelyek a betegellátás folyamatát szabályozzák majd. A BELLA standardjait pilot program keretében 10 db járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmény és 50 db patika tesztelte és módosította az elmúlt hónapokban, annak érdekében, hogy azok minél eredményesebben alkalmazhatóak legyenek a gyakorlatban. A cikk célja a BELLA projekt átfogó leírása, illetve bemutatása az eddigi tapasztalok és eredmények tükrében.

Hogyan tovább Egészségfejlesztési Irodák, azaz mennyi az annyi?

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Malbaski Nikoletta
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az egészség megőrzése, a népegészségügyi program új alapokra helyezése a 2010-es évekre elengedhetetlenné vált. Az egészségfejlesztés új szervezeti megoldásaként jelent meg az Európai Uniós forrásból felállított és mintegy 2 éven át működtetendő 58 járási Egészségfejlesztési Iroda (EFI). Fél évvel a projektek zárása előtt nagy a bizonytalanság mind az EFI-k, mind a befogadó intézmények körében: mi lesz 2015 második félévétől? Sokakban jogosan merül fel az a kérdés is, hogy hozzávetőlegesen mennyibe fog kerülni a már felállított 58 EFI további működése helyben, illetve mekkora költséggel járhat a jövőben tervezett teljes országos hálózat kiépítése és működtetése.

A tájékoztatáson alapuló önkéntes részvétel elve a népegészségügyi szűrővizsgálatokban

Szerző(k): Dr. Kovács Attila Dr. Döbrőssy Lajos Dr. Budai András
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az egészségügyi kormányzat döntése nyomán 2001-től népegészségügyi szűrővizsgálatok működnek, amelyek szakmai eredményességének és gazdaságosságának előfeltétele a magas lakossági részvétel („compliance”). A részvétel önkéntes. A vizsgálat előtt a szolgáltatónak mind törvény szabta, mind etikai kötelessége tájékoztatni a szűrővizsgálatra meghívott személyt a vizsgálatról, annak hasznáról, és az okozható károkról. Az információ birtokában a meghívott maga döntheti el, hogy részt vesz-e a vizsgálaton, vagy sem.

Összehasonlító elemzés a társadalmi változásoknak (2004-2014) a pszichiátriai fekvőbeteg ellátásra gyakorolt hatásáról

Szerző(k): Boros Károlyné
Évfolyam: XIV.évfolyam

A pszichiátria osztályon kezelt betegek összehasonlító elemzését végeztem el 2004-ben és tíz évvel később, 2014-ben, az ellátott fekvőbeteg páciensek esetében. A vizsgálat arra irányult, hogy mennyit változott az egészségügyben, azon belül a pszichiátria osztályon az egyének életkora, betegségtípusa. Milyen széles ápolási, szak ápolási paletta szükséges a feladatok ellátásához, mekkora terhet ró az ápolószemélyzetre a fokozott fizikai és pszichés leterheltség a napi betegellátásban.

Szepszis – közös ügyünk I. rész

Szerző(k): Prof. Dr. Molnár Zsolt
Évfolyam: XVI.évfolyam

A szepszis sok szempontból az egyik legnagyobb kihívást jelenti manapság az akut betegellátásban és az intenzív terápiában. Nem csak definiálni rendkívül nehéz a kórképet, de diagnózisa és kezelése is csak felkészült, gyakorlott és elhivatott szakemberek interdiszciplináris összefogása révén nyújthatja a betegnek legjobb túlélési, felépülési esélyeket. Az észleléskor késlekedés nélkül megkezdett adekvát korai reszuszcitáció, a megfelelő antibiotikum választás, az időben elvégzett góctalanítás, majd pedig a tartós szervtámogató kezelés során az intenzív terápia valamennyi korszerű eszközének széleskörű alkalmazása, mind elengedhetetlen feltétele a gyógyulásnak. A szakmai kihívások mellett problémát jelent az is, hogy az elmúlt évtizedekben a szepszis népegészségügyi problémává vált. Elég csak arra gondolnunk, hogy manapság világszerte többen halnak meg szepszishez társuló szövődményekben, mint emlő, és vastagbélrákban összesen. A jelen összefoglaló célja a szepszis patofiziológiai hátterének bemutatása mellett a diagnosztika és terápia néhány fontos és újnak számító elemének ismertetése, valamint azon problémák felvetése, melyek megoldása szükséges ahhoz, hogy a szepszis és általában az akut beteg ellátásában végre bekövetkezhessen egy paradigmaváltás, melynek révén nem egyéb szempontok, hanem a beteg kerül a középpontba.

A közegészségügyi szakemberek kompetenciaszintje és elhelyezkedési lehetőségeik változásai

Szerző(k): Sinka Magdolna Prof. Dr. Domján Gyula Dr. Barcs István
Évfolyam: XVI.évfolyam

Magyarországon az egészségügyi szakemberek főiskolai szintű képzése 1975-ben a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karon és jogelőd intézményeiben kezdődött. A közegészségügyi szakemberek képzése ennél jóval korábban kezdődött: 1953-ban mint orvossegéd, felcser, illetve 1957-ben, mint közegészségügyi – járványügyi ellenőr. E szakterület, a főiskolai szintű képzés kezdeteitől napjainkig megtalálható az Egészségtudó mányi Kar képzési palettáján. Jelen publikáció a jogszabályok, valamint a korabeli irodalom alapján a középfokú és diplomás közegészségügyi-járványügyi felügyelő, – napjainkban népegészségügyi ellenőr – kompetenciáit elemzi, majd foglalja össze a képzés kezdeteitől napjainkig, a megváltozott közegészségügyi, népegészségügyi apparátus és az igények, valamint az elhelyezkedés területeinek összefüggésein keresztül.

2018 legyen a COPD éve – fordítsunk nagyobb figyelmet az idült légzőszervi betegségekre!

Szerző(k): Dr. Antus Balázs Dr. Kovács Gábor
Évfolyam: XVII.évfolyam

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a fejlett világban népbetegség, a lakosság 6-8%-a szenved a betegség különböző stádiumaiban. A betegség 80%-ban az aktív vagy ex-dohányosokat érinti, a kórkép döntően 50 év felett alakul ki. A WHO prognózisa alapján a COPD 2020-ra a harmadik haláloki tényezővé válhat világszerte. A 2017-ben megújított GOLD dokumentum a legfontosabb evidencián alapuló ajánlás a betegség diagnosztikájáról, kezeléséről és megelőzéséről. Az új GOLD ajánlás szerint a betegség farmakológiai kezelésében a külön vagy kombinációban alkalmazott hosszú-hatású β2- receptor agonistáknak vagy hosszú-hatású antikolinergikumoknak van meghatározó szerepe. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság kezdeményezte, hogy 2018-ban minél több szó essen a COPD-ről, úgy a szakma, a szakmapolitika, mint a lakosság szintjén. A kezdeményezés célja: megismertetni a lakossággal a COPD betegséget, s felhívni a figyelmet a megelőzésre, a korai tünetekre, elfogadtatni a gyógyszeres kezelést, illetve kiemelni a dohányzásról való leszokás fontosságát. A célunk a szakma, a társ szakmák felé is jobban tudatosítani a betegség orvosszakmai jelentőségét, a társbetegségekkel való össze függését, a korai diagnózis és helyes gyógyszeres terápia, illetve a rehabilitáció fontosságát.

A XIII. IME Képalkotó Diagnosztikai Továbbképzésről és Konferenciáról jelentjük II. rész

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

2018. március 22-én tartotta meg XIII. IME Képalkotó Diagnosztikai Továbbképzését és Konferenciáját az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja. A résztvevők áttekintést kaptak a képalkotó rendszerek legfontosabb alkalmazási területeiről és legújabb hight-tech megoldásairól. A tanácskozás kiemelten foglalkozott a betegbiztonság és minőségbiztosítás radiológiai vonatkozásaival is.

A betegek állapotát is figyelembe vevő relatív hatékonyságvizsgálat (DEA) a hazai mozgásszervi rehabilitációs osztályokon. II. rész

Szerző(k): Dénes Rita Veronika Dr. Koltai Tamás Dr. Dénes Zoltán
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az egészségügyi ellátórendszerek hatékony működtetése elsődleges fontosságú, mert az egészségügyi intézmények költségei az állami kiadásokban jelentős részarányt képeznek. Ennek érdekében elkerülhetetlen feladat a hatékonyság minél pontosabb meghatározása és elemzése tudományosan megalapozott módszerekkel. A cikk a kórházi mozgásszervi rehabilitációs osztályok működését vizsgálja a relatív hatékonyságvizsgálat (DEA) segítségével. A cikk rámutat a betegösszetétel és a hatékony működés szoros kapcsolatára, továbbá a környezeti változók befolyásoló hatásának jelentőségére. A cikkben ismertetett elemzés újszerűsége, hogy elsők között alkalmaz a betegek állapotát figyelembe vevő mutatót DEA környezetben.

Változás, változtatás és innováció menedzsment a magyar egészségügyben - A XII. IME Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciáról jelentjük

Szerző(k): Boromisza Piroska Fazekas Erzsébet
Évfolyam: XVII.évfolyam

„Változás, változtatás és innováció menedzsment a magyar egészségügyben” címmel, Prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere és Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem leendő rektora fővédnökségével tar- totta meg XII. Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzését és Konferenciáját az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2018. június 20-21. között Budapesten. A tanácskozás egyszersmind az IME és a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság első közös konferenciájaként került megrendezésre. Az egészségügy makrogazdasági környezetére, egyes népbetegségek ellátására, valamint a klinikum és költséghatékonyság összefüggéseire fókuszáló plenáris előadások összegzését jelen tudósításunkban adjuk közre.

A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatják a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

A gyermekkori elhízással kapcsolatos legfontosabb géneket keresik a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika obezitás centrumában; az év eleje óta tartó kutatómunka célja a túlsúllyal szembeni hatékonyabb fellépés– mondta Dr. Szabó András. A II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója hangsúlyozta, Magyarországon a 18 éven aluli kamaszok 20-25 százaléka elhízott, ami azért aggasztó arány, mert ezeknek a gyerekeknek a 80 százaléka felnőttkorában is túlsúlyos lesz, ami pedig súlyos egészségügyi kockázattal jár. Az egyetemi tanár beszélt arról is, hogy a klinikán működő centrumban nem támogatják a szigorú kalóriamegvonásos diétákat, inkább pszichológust vontak be a kezelés folyamatába.

Egyedülálló szűrő- és diganosztikai módszertant dolgoz ki betegségek kezelésére egy magyar konzorcium

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

Egyedülálló, automatizált szűrő- és diagnosztikai módszertant dolgoz ki a Széchenyi 2020 program keretében egy magyar konzorcium, amelynek fejlesztő cégek mellett egyetemi és akadémiai kutatóintézetek is tagjai. A fejlesztés innovatív terápiák pontosabban célzott alkalmazását teszi lehetővé, ezáltal javítva számos betegség gyógyításának esélyét. A projektet az Európai Unió és a magyar kormány 1,489 milliárd forinttal támogatja.

Beköszöntő - Beszámoló a MIE 2002 Kongresszusról

Szerző(k): Dr. Surján György
Évfolyam: I.évfolyam

Szemelvények a MIE 2002 Konferencia, az EFMI ápolási informatikai előadásainak anyagaiból

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: II.évfolyam

Az IME korábbi, január-februári számában megjelent, az EFMI ápolási informatikai tevékenységét bemutató cikkünk folytatásaként, ezúttal két olyan, a konferencián elhangzott beszámolóról kívánunk rövid áttekintést adni Önöknek, mely véleményünk szerint tanulságos lehet és segítséget nyújthat további munkájukhoz, szakmai felkészülésükhöz.

Public Relations eszközök az egészségügyi menedzsment kezében - PR és változásmenedzsment I. -Változtatások előkészítése

Szerző(k): Léder László Marczell Viktória
Évfolyam: I.évfolyam

Az írás bemutatja, hogy a változtatás vezetési programok sikeres alkalmazásához hogyan járulhat hozzá a Public Relations eszköztárának megfelelő használata az egészségügyi gyógyító intézményekben. A szerzők kiemelik, hogy a BPR (Business Process Reengineering, üzleti folyamatok újjászervezése) szemlélet alkalmazása helyett és/vagy mellett a gyógyító intézmények speciális jellemzőik miatt fokozottan igénylik a magatartástudományi és szervezetpszichológiai megközelítések használatát változtatási projektjeik sikeres lebonyolítása érdekében. A cikk a változtatások előkészítésének fázisát elemzi részletesen.

Fogászati preventív vizsgálatok Magyarországon

Szerző(k): Dr. Pál Miklós Prof. Dr. Boncz Imre Dr. Sebestyén Andor Dr. Bánóczy Jolán Dr. Dózsa Csaba
Évfolyam: II.évfolyam

Mit is ért(sünk) kontrolling alatt?

Szerző(k): Dr. Bodnár Viktória
Évfolyam: III.évfolyam

Az Informatika és Menedzsment az Egészségügyben című folyóirat eddig megjelent számait átlapozva bátran állíthatjuk, hogy a kontrolling rendszerek kialakítása és működtetése azon témák közé tartozik, amelyek az elmúlt években komolyan foglalkoztatták a hazai egészségügyi szervezetek vezetőit, szakembereit. Ha azonban valaki végigolvassa ezeket a cikkeket, és fellapozza az e témában megjelent magyar nyelvű szakirodalmat, nem fog egyértelmű és megnyugtató választ kapni arra a kérdésre, hogy mit is takar valójában a kontrolling kifejezés.

„Agresszív” HBCS politika Magyarországon: kérdések és válaszok a HBCS rendszer mûködésével és jövôjével kapcsolatban

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba
Évfolyam: III.évfolyam

Az elmúlt egy évben egyre mélyebb és egyre alaposabb szakmai vita bontakozott ki a HBCS rendszer alkalmazásának tapasztalatairól, az elmúlt tíz év hatásairól és a továbbfejlesztés irányairól. Igen sajnálatos, hogy mind a mai napig nem készült átfogó elemzés és értékelés a HBCS – és tegyük hozzá német pont – alapú finanszírozás alkalmazásainak hatásairól. Érdekes módon az egészségpolitika főbb szereplőinek kíváncsiságát főként az Irányított Betegellátás Modellkísérletének rendszerré való kibővítése köti le, miközben egy évtizede olyan technikát alkalmazunk az egészségügyi szakellátások finanszírozásában, amely a GDP közel két százalékának, az egészségügyi közkiadások közel felének a felhasználását határozza meg, azaz a források allokációjának legfontosabb mechanizmus, és amely átfogó elemzése mind a mai napig nem történt meg. Annak ellenére, hogy évente a 2,5 millió kórházi és több tízmillió járóbeteg szakellátási esemény intézményi/orvosi érdekeltségét befolyásolja kimondva vagy kimondatlanul a mögötte lévő finanszírozás jellege.

Járóbeteg ellátási standardok (JES) bevezetése, helyük a magyar ellátórendszer fejlesztésében

Szerző(k): Dr. Uhrik Tibor
Évfolyam: III.évfolyam

Az EU integráció hatása a közszolgáltatások, így az egészségügy területén is egyre inkább érezhető. Az uniós standardok segítségével minden szolgáltatási területet és folyamatot, valamint azok eredményét mérhetővé, összehasonlíthatóvá kell tenni. Az egészségügyre nehezen alkalmazható, de nemzetközi szintű, merevebb ISO 9000:2000-ből az EN ISO 9001:2000/MSZ 9001:2001 szabványok ipari termelési folyamat/termék szemléletéből fejlődött tovább a rugalmasabb, általánosabb és kifejezetten eredménycentrikus, az egészségügyre is jobban alkalmazható minőségügyi szabványrendszer, az egészségügyi ellátási standard. A fekvőbeteg ellátásban hazánkban 2001. óta alkalmaznak standardokat Kórházi Ellátási Standard (KES) néven. Másfél éves hazai fejlesztőmunka eredményeként most készült el a Járóbeteg Ellátási Standardok (JES) 60 oldalas dokumentuma. A JES tehát specifikusan és „testre szabottan“ a magyar egészségügyi ellátórendszer szakmai struktúráját és betegcentrikus gyógyítási folyamát mutatja be, közérthető nyelvezeten. A JES ezen túlmenően a magyar legjobb gyakorlat minőségi elvárásait képezi le, és a fő hangsúlyt az eredményre, azaz a definitív betegellátásra helyezi. A JES tehát végre nekünk és rólunk szól.

Beszámoló az IME IV. Képalkotó Diagnosztikai Konf. K+F szekciójában elhangzott előadásairól

Szerző(k): Prof. Dr. Kozmann György
Évfolyam: VIII.évfolyam

Esetszintű költségelemzés és fedezetszámítás megvalósítása, valamint betegszámla előkészítésének lehetőségei

Szerző(k): Budánovics Noémi
Évfolyam: VI.évfolyam

A hazai kórházak gazdálkodásában főként a fekvőbeteg- ellátás területén hasznos a beavatkozások, vagy akár a kezelő orvosok szintjén a gazdasági eredményeket vizsgálni. Ezek az elemzések lehetőséget adnak az egyes fekvőbeteg esetekre lebontott költségelemzésre, információt nyújthatnak a kórházvezetés számára. A rendszer működtetésének és a program sikerének elengedhetetlen feltétele a precíz és naprakész főkönyvi nyilvántartás, az üzemgazdasági könyvelés, valamint az eseti ráfordításgyűjtő és fedezetszámító rendszerből kapott eredmények rendszeres, szakértők általi feldolgozása, előkészítése a vezetés számára, valamint rendszeres visszacsatolása az osztályok felé. Az esetszintű költséggyűjtés eredményeinek elemzésével a klinikai osztályok saját „gyógyító technológiájuk” költségeiről kapnak visszajelzést, és segíthet abban, hogy a részletesebb költségelemzéssel költségtudatosabb gyógyítást alkalmazzanak. Az eseti ráfordításgyűjtő és fedezetszámító rendszer a klinikai és gazdasági alapmodulokból kiindulva, intézeti fekvőbeteg esetekre összesíthető adatokból úgynevezett betegszámla és eseti fedezet előállítására képes. Az esetszintű költséggyűjtés bevezetése rendkívül időigényes, fokozott előkészítést és körültekintést, valamint jelentős humán-erőforrás ráfordítást igényel, de ma már elengedhetetlen része egy kórház működésének.

Globális pitvarfibrillációs beteg charta Pitvarfibrilláló betegek nemzetközi felhívása (rövid összefoglaló)

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XI.évfolyam

Paradigmaváltás a preventív egészségügyi befektetések gazdasági megítélésben - Egészséges társadalom és gazdasági növekedés: ok és okozat?

Szerző(k): Dr. Nagy Bence Prof. Dr. Kaló Zoltán
Évfolyam: VII.évfolyam

Korábban elfogadott elmélet szerint a lakosság egészségi állapotának javulása a gazdasági növekedés gyorsulásának a következménye. Az utóbbi 10 évben azonban kiderült, hogy ez az összefüggés fordítva is fennáll: azaz egy egészségesebb népesség jelentősen hozzájárulhat a gazdaság bővüléséhez. Ha alacsonyabb a munkából való kiesés mértéke, és hatékonyabb a munkavégzés, az pozitívan hat a gazdaság teljesítőképességére, mely a keresetek növelésén keresztül emeli az átlagos életszínvonalat egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Az életszínvonal növekedés járulékos keresletnövelő hatása további gazdaságélénkítő hatással bír. Mindezek mellett, ha nő az egészségben leélt életévek száma, az emberek többet tudnak és többet fognak félretenni idős korukra. A megtakarítások és a növekvő gazdaság kedvez a beruházásoknak, de felhalmozódik a humán tőke és nő az elérhető munkaerő szakképzettsége is. Optimális esetben így egyszerre teremtődik meg a további technológiai fejlesztések igénye, lehetősége és forrása. Cikksorozatunk célja, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben felhívja a döntéshozók figyelmét az egészségügyi programok humán befektetői szempontjaira rövidés hosszútávon egyaránt, valamint bemutassa a preventív vakcinációs programok új gazdasági aspektusait és speciális egészség-gazdaságtani megközelítéseit. A következő részben bemutatjuk azokat az egészséggazdaságtani elemzések készítésénél követendő módszertani kiegészítéseket, amelyek a vakcinációs programok hosszú-távú következményeit is mérni, illetve becsülni hivatottak. Ezt követően a pneumococcus konjugált vakcina (Prevenar®) egészség-gazdaságtani elemzéseit tekintjük át bemutatva a további kutatásra érdemes irányokat.

Egy giga-projekt bevezetésének tapasztalatai

Szerző(k): Dr. Stubnya Gusztáv Juhász Irén
Évfolyam: VII.évfolyam

A Semmelweis Egyetem – miként arról már néhány korábbi cikkünkben is beszámoltunk – nagy fába vágta a fejszét, amikor 2004-ben egy egységes, integrált informatikai rendszer bevezetése mellett döntött. Az egyetem vezetőségének célja egyértelműen az volt, hogy egy modern, a mai kor követelményeinek maximálisan megfelelő informatikai rendszer épüljön ki. A döntés eredményeként, az ISH Kft.-vel, mint fővállalkozóval együttműködve az IBM hardver eszközökön a medikai informatikai rendszert az e-MedSolution, a gazdasági rendszert pedig az SAP váltotta fel. Az Integrált Klinikai és Gazdasági Rendszer – közismert nevén IKGR – projekt több lépcsős bevezetése idén zárult le. Az ez idő alatt szerzett, valamint a projekt jelentőségéből adódó tapasztalatok mindenki számára tanulságokkal szolgálhatnak.

Az in vitro fertilizáció hazai piacának vizsgálata

Szerző(k): Gémes Katalin Kiss Norbert Bán Andrea Nagy Zsolt
Évfolyam: IX.évfolyam

Beszámoló az IME VIII. Kontrolling Konferenciájáról

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: VIII.évfolyam

Van-e élet a válságon túl? „A best practice eszköztára felsővezetőknek 2009-ben” címmel került megrendezésre 2008. december 3-án az IME hagyományos, a kontrolling és a finanszírozástechnika eszköztárának aktualitásait, a vezetői információs rendszereket bemutató seregszemléje. A konferencia évek óta célul tűzte ki, hogy fórumot teremtsen a felszínre kerülő, továbbadható intézményi megoldásoknak. Beharangozójában a szervezőbizottság a konvergencia programig nyúlt viszsza, amelynek hatására 2007-ben drámai változások következtek be a hazai egészségügyben, és úgy reméltük, hogy 2009-re a kapacitásszűkítés és a növekvő bevételek előnyeit is élvezhetjük majd. Erre jött a pénzügyi, és nyomán a reálgazdasági válság….

A sürgősségi ellátás fejlesztése

Szerző(k): Nagy András László
Évfolyam: XII.évfolyam

2013 tavaszán Dr. Burány Béla személyében új vezető került az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) élére. A megbízott főigazgató előzőleg a budapesti Honvéd kórház sürgősségi betegellátó centrumát vezette. Korábban azonban mintegy húsz évig dolgozott a mentőszolgálatnál kivonuló mentőorvosként, vezetőként, szakértőként. A mentőszolgálat jelenlegi állapotáról és az előtte álló feladatokról kérdeztük.

Spontaneous recanalization after carotid artery dissection: think outside the tubes

Szerző(k): Rosta Gábor Rácz Adrienn Garami Zsolt
Évfolyam: XII.évfolyam

Ápolással kapcsolatos indikátorok alkalmazása a fekvőbeteg-ellátásban, különös tekintettel a célérték meghatározására

Szerző(k): Kárpáti Zoltán
Évfolyam: VIII.évfolyam

A bizonyítékon alapuló ápolás magába foglalja az ápolás vezetését is, melynek egyik alapja az ápolással kapcsolatos indikátorok. Az ápolással kapcsolatos indikátorok csak akkor támogatják döntéseinket, ha gyűjtésük és elemzésük szabályozott. A cikk a gyűjtés szabályozását mutatja be a teljesített ápolói óraszám/ápolási nap, illetve az ápolói összetétel struktúra indikátorokon keresztül. A cikk kitér a célérték, mint viszonyítási alap meghatározására, a minimumfeltételek, valamint egy betegosztályozási rendszer alapján.

Szemléletváltás kontra kényelem? Dr. Janecskó Mária az egynapos sebészetrôl

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: VIII.évfolyam

Az egynapos sebészet világszerte terjedő, közkedvelt ellátási forma, nem véletlen tehát, hogy e tevékenység szakmai és szervezési kérdései egyre inkább foglalkoztatják a szakembereket. Legutóbb az International Association for Ambulatory Surgery (IAAS) elnevezésű szervezet rendezésében július elején Ausztráliában lezajlott Egynapos Sebészeti Világkongresszuson cserélték ki tapasztalataikat és osztották meg egymással a legújabb kutatási eredményeket az egynapos sebészet vezető szaktekintélyei. A kongresszuson előadást tartott Dr. Janecskó Mária, a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Táraság elnöke, a Semmelweis Egyetem Anaesthesiológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának docense. Az egynapos sebészet jelenéről és jövőjéről, szakmai és financiális hátteréről a kongresszusra utazá- sát megelőzően nyilatkozott lapunknak.

Halálszemlélet és halálfélelem az ápolásban

Szerző(k): Oláh Mónika
Évfolyam: XIII.évfolyam

Szakirodalmi adatok szerint az ápolók halálattitűdje meghatározó jelentőségű a haldoklók gondozásának minőségének vonatkozásában. A kutatás célja volt az ápolók (N=62) és az egészségügyi végzettséggel nem rendelkezők (N=61) halálképének és halálfélelmének vizsgálata. Az eredmények azt mutatták, hogy a halálattitűd vonatkozásában nem mutatható ki szignifikáns különbség a minta két csoportjában (p>0,05), a szakemberek nincsenek felkészülve a haldokló ember és hozzátartozói speciális lelki szükségleteinek kielégítésére.

Magyarország ismét régiós gyógyszeripari logisztikai központ lesz

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az MSD Pharma Hungary Kft. 2014. szeptember 3-án nyitotta meg regionális disztribúciós központját. A régió tizennégy országában, köztük Magyarországon is, a betegek könnyebben és gyorsabban juthatnak a gyógyszeripari cég innovatív készítményeihez, vakcináihoz.

Az orvossegéd képzés Magyarországon

Szerző(k): Sinka Magdolna Kádár László Tóth Tímea Prof. Dr. Domján Gyula
Évfolyam: XIII.évfolyam

Jelen publikáció a középfokú közegészségügyi szakemberek magyarországi oktatásának megkezdését ismerteti. Összegzi a képzés megkezdésének körülményeit, célját, a végzett szakemberek kompetenciáit. Összefoglalja a képzési követelményekben történt változásokat, melyek elvezettek a napjainkban már ismert elnevezéshez, a közegészségügyi-járványügyi ellenőr képzéshez.

Kommunikációs megoldások és korlátlan központi intelligencia együttes alkalmazása a kardiológiában

Szerző(k): Krima Attila Lóránt Zsolt Varga József
Évfolyam: IX.évfolyam

Az informatika és a távközlés fejlődése és a korszerű megoldások széleskörű elérhetősége új lehetőségeket teremtett az egészségügyi alkalmazások, ezen belül a kardiológiai megoldások terén. Az Innomed Medical Zrt. folyamatosan arra törekszik, hogy olyan, ezen új megoldásokon alapuló termékeket és szolgáltatásokat kínáljon a felhasználók számára, melyek a gyógyítás folyamatát hatékonyabbá teszik.

A gyermek és serdülőkori elhízás fiatal felnőttkori következményei

Szerző(k): Dr. Szamosi Tamás
Évfolyam: IX.évfolyam

Az elhízás nem egységes kórkép. A mérsékelt elhízástól a morbid kövérségig számos átmenet látható. A mérsékelt gyermek és serdülőkori elhízás következményei attól is függnek, hogy már ebben az életkorban is jelentkeznek a gyakori kísérő betegségek, illetve tünetek, mint a hipertónia, valamint a zsír és szénhidrát anyagcsere különféle zavarai. Ezek felnőttkori megmaradása későbbi betegségek kialakulását segíti elő. Gyermek és serdülőkorban a növekedés miatt nagyobb az esély a nem gyógyszeres kezelésre, mint a növekedés befejezése után. Az adott tanácsokat pontos állapotfelmérésnek kell megelőznie, mivel néhány jó szándékú tanács megfogadása is jelentős mellékhatásokkal járhat. A kísérő betegségek, illetve tünetek már 5% testtömeg csökkenés esetén is jelentősen javulhatnak. Az egész család gondozása szükséges és a jelentős hatás gyakran csak két év után észlelhető.

A betegdokumentáció útja (a semmibe)

Szerző(k): Dr. Trócsányi Sára
Évfolyam: IX.évfolyam

Amikor 2007-ben ismertté vált, hogy az egészségügyi reform keretében több nagy kórházat bezárnak, az adatvé- delmi biztos ajánlásban hívta fel a figyelmet arra, hogy az intézményekben kezelt betegdokumentáció sorsát jogszabályban kell rendezni. Noha az Országgyűlés megalkotta a szükséges törvénymódosításokat, a nem állami fenntartású kórházak anyagának átvételére kötelezett ÁNTSz illetékes szervei sem személyi, sem tárgyi, sem anyagi feltételekkel nem rendelkezett a feladat ellátásá- hoz. E hiányosságot cikkünk a budapesti Schöpf-Merei Kórház iratainak sorsán keresztül mutatja be.

A beteg tudni akarja, mi és miért történik vele

Szerző(k): Fazekas Erzsébet
Évfolyam: XIV.évfolyam

„Látni a másik ember szemével, hallani a fülével, érezni a szívével!” (Bodnár Ágnes) „A betegek biztonsága az egészségügy adott állapota miatt napjainkban nem garantálható Magyarországon.” (Dr. Dénes Tamás) „A halál olykor az orvosi tevékenység általános veszélyességéből ered.” (Dr. Szabados György) – 2015. március 19-21. között tartották Budapesten az I. Betegbiztonsági konferenciát.

A klinikai audit – a bürokráciát kerülő minőségügyi rendszer

Szerző(k): Dr. Vargha András
Évfolyam: XIV.évfolyam

Világszerte az egészségügyi rendszerek reformja kapcsán előtérbe kerül a minőség kontrollja és a hatékonyság, költséghatékonyság kérdése. Az elmúlt évtizedekben kialakult egy módszer, mely folyamatosan fejlődik, úgy tűnik, bevált a minőség objektív megítélésére. Ez a klinikai audit, melyet világszerte alkalmaznak a radiológiában. 2009. óta van EU-irányelv is, valamint a bevezetés technikája kidolgozásra került.

Arany óra – a Szepszis napja a Semmelweis Egyetemen

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XIV.évfolyam

A sclerosis multiplex betgség közvetett egyéni és társadalmi terheinek felmérése Magyarországon

Szerző(k): Dr. Nagy Bence Dr. Szentesi Annamária Dessewffy Zoltán Dr. Kalotai Zoltán Kovács Eszter
Évfolyam: X.évfolyam

A sclerosis multiplex a leggyakoribb fiatal felnőttkorban kezdődő krónikus, progresszív, autoimmun, idegrendszeri betegség, mely az esetek közel kétharmadában 10-15 év kórlefolyás után maradandó rokkantsághoz és idő előtti nyugdíjazáshoz vezet, ezáltal jelentős terhet ró az egyénre, annak közvetlen környezetére és tágabb értelemben a társadalom egészére. Jelenleg a magyar SM betegek közvetlen és közvetett terheire nem érhetőek el publikált adatok. Vizsgálatunkban az SM közvetett költségeinek társadalmi nézőpontú felmérését és betegsúlyosság szerinti értékelését tűztük ki célként, melyhez betegek körében végeztünk kérdőíves felmérést. A vizsgálat egyik legfontosabb eredménye a betegek foglalkoztatottsági állapotában bekövetkezett változásának feltárása. A résztvevő 228 beteg közül a diagnózis felállításakor 74,6% teljes, 3,1% részmunkaidőben dolgozott, mindössze 9,2% volt rokkantnyugdíjas, illetve 2,2% nyugdíjas, a kérdőív kitöltésének időpontjában már csak a betegek 11,9%-a dolgozott, a korábban foglalkoztatott betegek 63,3%-a rokkantnyugdíjassá vált. A betegek néhány éven belül kiszorulnak a betegség tünetei, változékonysága miatt a munkaerőpiacról, ezzel kiszakadnak a közösségből, mely tovább súlyosbítja betegségtudatokat, ezáltal állapotukat. A felmérés eredménye alapján Magyarországon 2009-es árakon számítva egy SM beteg átlagos, közvetlenül nem az egészségügyi rendszert terhelő költsége közel 2,7 millió Ft volt, a költségek domináns részét a munkatermelékenység tartós csökkenése (rokkantosítás) és az informális ellátás képezi. Statisztikai eszközökkel igazoltuk, hogy a betegségsúlyosság (EDSS érték szerint) és az életkor az éves átlagköltség kiemelt prediktora. A felmérés eredményei alátámasztják és forintosítják az SM közvetett terhét, ezáltal szélesítik a perspektívát, melyben a betegség hatásai, kezelésének lehetőségei értékelhetők.

A család szerepe az óvodáskorú gyermekek táplálkozási szokásainak kialakításában

Szerző(k): Dr. Beke Szilvia
Évfolyam: X.évfolyam

A helytelen táplálkozás egyik oka a nem megfelelő táplálkozási szokások kialakítása. A kisgyermekek táplálkozása gyakran elmarad a kiegyensúlyozott táplálkozás követelményeitől. A gyerekek is ugyanazt az ételt fogyasztják, mint szüleik. Az egészséges életmód kialakításában fontos szerepe van a családi minta mellett az óvodai, iskolai nevelésnek is, hiszen a táplálkozási szokások gyermekkorban alakulnak ki. Ezt a prevenciós munkát tudja segíteni az egészségügyi szféra. Kérdés, hogy ez a több színterű munka miként folytatódik a családban. Tanulmányunk során arra keressük a választ, hogy az egészséges táplálkozás alapjai az óvoda és a család közreműködésével miként valósul meg.

Az IME XVII. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferenciáról jelentjük - II. rész: Kontrolling-vezetői eszköztár

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2017. december 7-én tartotta XVII. Vezetői Eszköztár – Kontrolling Konferenciáját. Jelen összefoglaló a kontrolling és vezetői eszköztár témájában elhangzottakat foglalja össze.

Az IME XVII. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferenciáról jelentjük - III. rész: Az EESZT első 1 hónapja

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2017. december 7-én tartotta XVII. Vezetői Eszköztár – Kontrolling Konferen ciáját. Jelen összefoglaló az EESZT témájában elhangzottakat foglalja össze.

Az egészségügy új szemlélete - innovatív kórházak

Szerző(k): Dr. Baráth Lajos
Évfolyam: XI.évfolyam

Az egészségügy a közgazdasági szemlélet erősödé- se nyomán mind nemzetközileg, mind hazai viszonylatban a gazdasági berendezkedés egyik legnehezebben kezelhető és a nemzetgazdaság működését alapvetően meghatározó rendszer. A közgazdasági szabályozók hatásán túl új szemléletre van szükség ahhoz, hogy műkö- désében megfeleljen a kihívásoknak. Ezért mind makroegészséggazdaságtani, mind mikro-egészséggazdaságtani szempontból innovativitásra és új szemléletre van szükség, s különösen igaz ez a kórház, mint bonyolult üzem esetében. Napjainkra egyre nyilvánvalóbb, hogy az egészségügy problémái a hagyományos gondolatés eszközrendszerben nem oldhatók meg, az egészségügygyel kapcsolatban alapvető szemléletváltásra van szükség. Kutatási eredmények igazolták, hogy azok az országok váltak sikeressé, melyek az egészségügyet a társadalom alapkérdésévé tették. Az egészségügy új szemlélete megköveteli, hogy általánossá váljon az egészség, mint érték. Továbbá, hogy növekedjen az egészségügy GDP arányos részesedése, valamint strukturális, finanszírozási és gazdálkodási reformra van szükség.

A „diabeteszes láb” ellátási és finanszírozási stratégiája

Szerző(k): Dr. Bánsághi Zoltán
Évfolyam: XI.évfolyam

a cukorbetegség által károsított végtagi artériák okozta összetett nutritív zavar, az angiopátia hazánkban 40-70000 esetben vezet un. kritikus végtag szindró- ma (Critical limb Ischemia ClI) kialakulásához. ez a rendkívül magas ápolási költségű állapot, évi több mint 8000 major amputációt tesz évente szükségessé, amelynek a becsült költsége 30 milliárd forint. az intervenciós radiológia adta revaszkularizációs lehetőségek megfelelő multidiszciplináris team-munka részeként a diabetológus, sebész, bőrgyógyász, plasztikai sebész szoros algoritmusba rendezett együttműködésével alkalmas arra, hogy az amputációk 80%-ának hátterében lévő térd alatti (btK) stenoocclusiokat revaszkularizálva, a károsodott végtag megmenthető legyen. Hazánkban jelenleg nincs multidiszciplináris diabeteszes láb centrum. ennek következtében a ráfordítások jelenleg is magasak, de az össz-eredményesség tekintetében messze elmaradunk a lehetségestől. a cikkel rá szeretnénk irányítani a figyelmet arra, hogy az ellenérdekeltség és széttöredezettség koherens finanszírozói szándékkal megszüntethető, orszá- gosan 6 centrum létrehozásával jelentős költség megtakarítása mellett szignifikánsan tudnánk javítani a ClI ellátásának eredményességén.

Idén is lehet pályázni a Nekem Szól! Egészségértés Díjra

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

Idén harmadik alkalommal lehet pályázni a Nekem Szól! Egészségértés Díjra. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete pályázatának célja, hogy lehetőséget biztosítson arra, hogy a közvélemény jobban megismerje a legjobb egészségértést fejlesztő programokat. A nevezési határidő 2018. október 14.

Járóbeteg szakellátás fejlesztés Európai Uniós forrásokból - ktörés vagy kegyelemdöfés?

Szerző(k): Dr. Tótth Árpád Juhász Ildikó Varsányi Attila
Évfolyam: XI.évfolyam

Hazánkban az elmúlt 20 év valamennyi egészség- ügyi reformprogramja – így a 2011-ben megjelent Semmelweis Terv is – a legfőbb prioritások között emlí- tette a járóbeteg szakellátások fejlesztését – elsősorban a költséghatékonyság, a hozzáférhetőség és a betegbiztonság növelése érdekében. Az Európai Unió kohéziós alapokból biztosított fejlesztési forrásai lehetővé tették, hogy az egészségügy valamennyi fontosnak gondolt területén – így a járóbeteg szakellátás területén – kialakult infrastrukturális és következményes szakmai lemaradá- sunkat legalább részben pótoljuk. Mindezek ellenére a járóbeteg szakellátások fejlesztése eddig a források felhasználása során háttérbe szorult, a kiírt konstrukciók az ellátás volumenének mintegy 3-5%-át érintették. Kérdés, hogy ezek a beruházá- sok milyen hatékonysággal működtethetők, egyáltalán működtethetők-e a jelen szabályozási, finanszírozási környezetben, valamint hozzájárulnak-e érdemben a lakosság egészségi állapotának javításához.

A XX. Kórházhigiénés Ankétról jelentjük

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Jubileumi, XX. Kórházhigiénés Ankétját és To vább - képző Tanfolyamát tartotta 2018. szeptember 27-29. között, Kecskeméten a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) Kórházhigiénés Szakbizottsága, melynek társelnöke, Dr. Orosi Piroska tanszékvezető egyetemi docens (Deb - receni Egyetem Népegészségügyi Kar, Kórházhigiéne és Infekciókontroll Tanszék) nyitóelőadásában és lapunknak adott interjújában összefoglalta a kórházhigiéne múltját, jelenét és jövőjét.

Ritka betegségek gyógyszereinek egészség-gazdaságtani vonatkozásai

Szerző(k): Dr. Bánházi Judit Kozma Petra Orsolya Nádudvari Nóra Péter Tünde Vincziczki Áron
Évfolyam: VII.évfolyam

A ritka betegségek gyógyszerei (orphan drugs) a nem több mint 5/10.000 lakost érintő, súlyos/életet veszélyeztető kórképek kezelésére szolgálnak. Az utóbbi időben az unió orphan drug-okat érintő gyógyszerpolitikájának következményeként a központi forgalomba hozatali engedélyt szerző árva gyógyszerek száma dinamikusan növekszik. A hozzáférés biztosítása azonban továbbra is tagállami kompetencia, ami magyarázatot adhat az unión belül tapasztalható jelentős egyenlőtlenségekre. Az ESKI Technológia-értékelő Irodája számos orphan készítmény esetében végezte el a társadalombiztosítási befogadási kérelmek értékelését. Jelen cikk az orphan készítmények értékelése során szerzett tapasztalatokat mutatja be. A támogatás odaítélésében szerepet játszó relatív hatásosság, terápiás költség és költségvetési hatás, valamint költséghatékonyság értékelésénél az iroda az árva gyógyszerek valamennyi – a cikkben bemutatásra kerülő – sajátosságával szembesült. A cikk végén a szerzők összefoglalásként megállapítják, hogy a normál eljárás keretében alkalmazott értékelési kritériumok jól alkalmazhatóak a klasszikusan értelmezett orphan drug-ok esetében is, illetve kitérnek az „árva gyógyszerek“ területén a jövőben várható/kívánatos változásokra.

Infekciókontrollal a fertőzésekkel szemben

Szerző(k): Fazekas Erzsébet
Évfolyam: XI.évfolyam

„A kézmosás fontosabb lehet a lábzsák használatánál is” – mondta egy neves infektológus azon az IME konferencián (2012. október 25-26.), amely az egészségügyi ellátáshoz köthető fertőzések súlyára tekintettel, az infekciókontroll (IC) jelentőségére kívánta felhívni a szakma (mikrobiológus, kórházi higiénikus, általában is a klinikus kollégák), a döntéshozók és a közvélemény, a lakosság, a bármikor érintetté válható betegpopuláció tagjainak figyelmét. Évente mintegy 1,7 millió nozokomiális (valamilyen kórokozóhoz köthető „kórházi”) fertőzés fordult elő globálisan 1990-2004 között, és az érintettek közül 99 ezren ennek következtében vesztették életüket, összegzi az amerikai Betegségellenőrző Központ (Center for Disease Control, CDC) elmúlt évtizedekre vonatkozó kimutatása. Ismert amerikai példa szerint, az Egyesült Államok ellátórendszere, ezen infekciók következtében, naponta (!) annyi beteget veszít, mint amennyi utas egy zsúfoltan közlekedő Boeing 747-es óriásrepülő lezuhanásakor halna meg.

Az MRSA és a fogászat

Szerző(k): Dr. Fráter Márk Szél Borbála
Évfolyam: XII.évfolyam

Az MRSA (meticillin rezisztens Staphylococcus aureus) az egyik legismertebb antibiotikum rezisztens bak térium. Ha ilyen fertőzést kap egy kórházban fekvő beteg, az állapota rosszabbodhat és hosszabb kórházi ellátásra lehet szüksége, ami azon túl, hogy felesleges szenvedés a betegnek, jelentős anyagi kiesést is okozhat neki, sőt a betegellátó intézménynek is plusz költségeket indukálhat. Az MRSA által kiváltott fertőzések súlyosabbak, mint amit egy érzékeny Staphylococcus törzs tud okozni, és gyakran okoz olyan szövődményeket, melyek miatt intenzív ellátásra is szüksége lehet a betegnek, ami további teher mind a betegnek, mind a betegellátóknak (egy MRSA pozitív beteg egynapi intenzív osztályos ellátása százezer forintba kerül, mely még nem is tartalmazza az antibiotikumok költségét.) A korlátozott gyógyítási lehetőség miatt ezen esetekben a halálozás is magasabb.

A kórházak minőségügyi rendszereivel foglalkozó Európai Uniós kutatások

Szerző(k): Dr. Gődény Sándor Dombrádi Viktor
Évfolyam: XII.évfolyam

Ez az irodalmi összefoglaló az EU tagállamok kórházainak minőségügyi stratégiájával, illetve minőségfejlesztésével foglalkozó, az Európai Unióban folyó ExPeRT, MARQuIS, DUQuE és QUASER projektek kutatásinak eredményeit összegzi és elemzi annak érdekében, hogy áttekintést adjunk a nemzetközi kutatások eredményeiről, illetve a kutatások eddigi eredményei alapján néhány következtetést fogalmazzunk meg a magyarországi kórházak minőségügyi rendszerének fejlesztése szempontjából.

A civil szívszervezetek oktató programja „SZÍVSN” módra

Szerző(k): Bernáth-Lukács Zsuzsa
Évfolyam: XIII.évfolyam

A hatalmas kardiológiai, technológiai fejlődés ellenére nincsenek javuló statisztikai adatok a szívbetegségek prevenciója terén. Tudatosítani kellene már fiatal korban, hogy az egészség a legnagyobb értékünk, megőrzéséért mi tehetünk a legtöbbet! A lakosság 60%-a túlsúlyos, a kövér gyerekek 80%-a az is marad. Minden második ember keringési betegségben hal meg. Évente 30 000 főt veszítünk el infarktusban, 200 000 fő ritmuszavarral, 300 000 fő szívelégtelenséggel, 200 000 fő magas rizikófaktorral él. 2,5 millióan magas vérnyomással, 1 millióan magas vércukorszinttel élnek közöttünk. Ebből következik, mennyire fontos az időben elkezdett, személyre szabott edukáció.

Személyre szabott orvoslás egészség-gazdaságtani vonatkozásai, csökkentik-e a személyre szabott technológiák az egészségügyi kiadásokat?

Szerző(k): Prof. Molnár Mária Judit Prof. Dr. Kaló Zoltán Dr. Zelei Tamás Dr. Pitter János Dr. Németh György Dr. Nagy Balázs Dr. Kóczián Kristóf Dr. habil. Dank Magdolna Prof. Dr. Boncz Imre
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az orvostudományban paradigmaváltás történik, a személyre szabott medicina integrálja a betegek klinikumát, genetikai profilját és a befolyásoló környezeti tényezőket, ezzel kíván minél célzottabb kezelést nyújtani a betegek számára. A célzott terápiáknak számos pozitív hozadéka van, például valószínűsíthető, hogy valakinél az adott gyógyszer hatásos lesz-e vagy sem, ezzel elkerülhetünk felesleges beavatkozásokat, mellékhatásokat és költségeket. A betegség felfedezésétől a terápiáig tartó időablak lerövidül, sőt a genetikai profilt már a betegség kialakulása előtt megismerhetjük, ami akár megelőző terápiát is lehetővé tesz, ezzel az eddig meghatározó reaktív orvoslást felválthatja a proaktív szemléletmód. A célzott készítmények jelentős egészségnyereséget generálhatnak a betegek számára, legtöbbször persze magas áron. A Magyar Személyre Szabott Medicina Társaság vezetőségének és Társadalomtudományi Munkacsoportjának képviseletében a szerzők bemutatják, hogy miért nem várhatjuk az egészségügyi kiadások csökkenését a személyre szabott orvoslástól. Összegezve, a célzott terápiák egészségügyi kiadásnövelő hatásai három fő területről származhatnak: a diagnosztika költségéből, a terápia költségéből, és az esetlegesen nyert életévek alatt szerzett új vagy fennmaradó krónikus betegségek miatti többletköltségekből.

Addiktológiai konzultáns szerepe a szenvedélybetegek felépülésében

Szerző(k): Boros Károlyné
Évfolyam: XIII.évfolyam

A szakmapolitikai szabályozás elégtelensége, a forráshiány, az epidemiológiai adatok esetlegessége és a családi diszfunkciók hátráltatják az alkoholbetegek felépülésének folyamatát. Az alkoholfüggőség megszüntetéshez vagy a mértékletes alkoholfogyasztás kialakításához komplex fejlesztési megoldások integrálása szükséges a rendszerbe. A korai intervenció és a szakszerű edukáció nagyobb esélyt biztosít a szenvedélybetegségből történő felépüléshez. A védőfaktorok, az empowerment, az autonómia, a kliens – család – segítőszakember kapcsolatának minősége pozitívan hat a viselkedésváltozás előidézésében. Az egyéni, csoportos, családi edukáció, és a rehabilitáció protektív tényezők az alkoholbetegek gyógyulásának előmozdításában.

Hiperbár oxigénterápia

Szerző(k): Dr. Szolnoki Nikolett
Évfolyam: XIII.évfolyam

A hiperbár oxigén terápia (HBOT) az oxigén a légkörinél magasabb nyomáson való orvosi felhasználását jelenti. Hiperbár körülményeket keszonkamrában hozunk létre, az itt belélegzett 100% oxigén a vérplazmában oldódik, a szervezet oxigénszállítása sokszorosára növekszik. A megnövekedett oxigén szint többek között jelentős kapilláris regeneráló, gyulladás- és ödémacsökkentő, antibakteriális hatással bír. Indikációs körét a European Underwater and Baromedical Society (EUBS) konszenzus konferenciákon határozza meg a bizonyítékokon alapuló orvoslás elveinek betartásával. Hiperbár oxigénterápiás központ kórházak intenzív részlegéhez kapcsolódhat. Hazánkban egy helyen, magánellátásban működik, járóbeteg ellátási formában.

Adherencia program, támogatásvolumen szerződés, vagy valami más? – a jogi elhatárolás szempontjai

Szerző(k): Dr. Ilku Lívia Dr. Vizi János
Évfolyam: XIII.évfolyam

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szerint még nem támogatott hatóanyag és/vagy indikáció esetén a finanszírozott befogadás kizárólag támogatásvolumen- szerződés keretében jöhet létre. 2012. január 1-től pedig nevesítették a kötelező szerződéskötés esetein túl a gyártó és az egészségbiztosító között kötött szerződéskötés lehetőségét is. Ez az egyik oka annak, hogy az adherencia programok fogalma hazánkban is széles körben ismertté vált. A megfelelően tervezett és végrehajtott programok egyértelműen javítják a terápia kimenetelét. A programok jogi besorolása és elhatárolása egyéb tevékenységektől kiemelkedő jelentőséggel bír. Egy rosszul pozicionált program esetében gyakran merül fel a tiltott, színlelt kereskedelmi gyakorlat végzésének gyanúja. A hibás minősítés miatt, megfelelő engedély hiányában végzett tevékenységgel kapcsolatban felmerülhet akár az emberen végezhető kutatás szabályai megszegésének gyanúja is. A tervezett programokat tehát jogi szempontból is értékelni kell, meg kell győződni arról, hogy kellően elhatároltuk- e őket az egyéb tevékenységektől. A tévedések a forgalomba hozatali engedély jogosultja számára komoly negatív következményekkel járhatnak.

Minőségfejlesztés a laboratóriumi medicinában: együttműködés az egészségügyi szervezet/menedzsment és a laboratóriumi szakemberek között

Szerző(k): Dr. Fekete Mátyás Dr. Debreczeni Lóránd Dr. Vásárhelyi Barna
Évfolyam: XIII.évfolyam

Összefoglaló közleményünkben a laboratóriumi medicina és az egészségügyi szervezet/menedzsment szakértői (menedzserei) együttműködésének lehetőségeit elemezzük a minőségfejlesztés terén. Napjainkban az orvosi diagnosztikai területen – így a laboratóriumi medicinában is – egyre inkább teret nyernek a minőségfejlesztési kérdések, melyek sokkal jobban igazodnak a globális egészségpolitikához. Az MSZ EN ISO 15189:2013 szabvány szerinti akkreditálás során minőségi indikátorok ellenőrzésére is sor kerül. A minőség-fejlesztés nemcsak a betegek érdekét szolgálja, illetve a klinikusok minőségi munkáját támogatja, de akár még kitörési pontot is jelenthet az egészségügyi intézmények számára (pl. klinikai-farmakológiai vizsgálatok számára szükséges feltételek biztosításával).

Hatékony műtőszervezés

Szerző(k): Mattiassich Norbert
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az egészségügyi intézmények költségeinek jelentős hányadát képviseli a műtői költség, ezért fontos, hogy a műtők kapacitása a lehető leghatékonyabban legyen kihasználva. Minél inkább kihasználatlan a műtői kapacitás, arányosan annál magasabb a fix költség, és „drágább” a fenntartása. Ezért vált szükségessé, hogy az optimális működés megszervezése, a kapacitások folyamatos jó kihasználtsága érdekében elemezzük a kórházi gyakorlatot és egy olyan rendszert alakítsunk ki a kontrolling eszközök segítségével, amely a jó kapacitáskihasználást hatékonyan segíti. A szerző rávilágít arra, hogy sok esetben a kontrollingot csak statisztikai adatszolgáltatóként működtetik. A saját tapasztalatai és az elvégzett elemzések, újítások kapcsán bemutatja, hogy a kontrolling mint módszer, a gazdálkodás területén nem csak „adatszolgáltató”, hanem mint vezérlési eszköz is eredményesen segítheti az egészségügyi ellátás egy bonyolult szegmensét, a központi műtő tevékenységét, ahol összehangolt, költséghatékony és szakmailag is biztonságos minőségi munkát eredményezhet. Ennek érdekében egy olyan műtéti előjegyzési rendszer kifejlesztéséről számol be, amely a kapacitások optimális tervezése és kihasználása révén megteremti a hatékony működés lehetőségét.

Virágozzék minden virág? A hazai magán egészségügyi szolgáltatók tipizálása és jövőképe

Szerző(k): Dr. Rékassy Balázs
Évfolyam: XIII.évfolyam

A jelen tisztázatlan egészségpolitikai környezetben számos egészségügyi vállalkozás vezetője számára nehezen értelmezhető a kormányzat egészségpolitikai szándéka a magán egészségügyi szolgáltatások tárgykörében. Jelen tanulmány a magánszolgáltatókat osztályozza strukturális szempontból, megvizsgálva, hogy mely típusokban van fejlődési potenciál, mind befektetési, mind egészségpolitikai oldalról. Megvizsgáljuk azokat a fő karakterisztikai elemeket, amelyekre alapozva a közjót is szolgálhatja a magánegészségügy, illetve melyek okoznak kontrollálandó igazságtalanságot és hátráltatják a tiszta versenyt, a társadalmi fejlődést – az egészségi állapot és a vállalkozás szempontjából. A tanulmány leszögezi, hogy a magánegészségügy szerves és fontos része a hazai és bármely európai egészségügyi rendszernek. Megfelelő szabályozással, hasznos és fontos egysége az egyre növekvő társadalmi igényeknek. Nem drasztikus szélsőséges kijelentésekkel és elképzelésekkel, hanem megfelelő finom szabályozással el lehet érni, hogy a magán ellátás valóban a közjót is szolgálja, és hozzáadott értéket biztosítson együtt élve, összefonódva az állami egészségügyi ellátórendszerrel.

Sok-e vagy kevés Magyarországon a kórházi ágy? A hazai aktív fekvőbeteg szakellátás kapacitásainak és teljesítmény mutatóinak elemzése nemzetközi kitekintésben

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba László Teodóra Palaticz Edina
Évfolyam: XIII.évfolyam

Cikkünk a magyarországi kórházi kapacitásadatok és teljesítmény mutatók trendjét mutatja be különböző szakmaspecifikus mutatószámokon keresztül. A téma bevezetéseként képet kapunk a hazai aktív kórházak hatékonyságát jellemző indikátorok értékeinek változásairól, továbbá a kórházi halálozási arányszám alakulásáról. Ezt követően nemzetközi összehasonlítás segítségével tágabb kontextusba helyezzük makro adatainkat, s az átlagos ápolási idő, az aktív fekvőbeteg esetszám, valamint az aktív kórházi ágyszám kapcsolatát elemezve mutatjuk be az egyes európai országok helyzetét. Végül ismertetésre kerül a jelenlegi rendszerben fellelhető hatékonysági tartalékok széles köre.

A D-vitamin-hiányról és megelőzésének jelentőségéről

Szerző(k): Dr. Lakatos Péter
Évfolyam: XIV.évfolyam

Több mint egy évszázada tudjuk, hogy a D-vitaminhiány milyen tünetekhez és deformitásokhoz vezethet az emberi csontozatban, ám az csak az elmúlt egy-két évtizedben derült ki, hogy hányféle egyéb megbetegedés kockázatát is növeli. A D-vitamin-pótlás kedvező hatásairól és népegészségügyi jelentőségéről Dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem ÁOK I. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Belgyógyászat, Diabetes, Endokrin és Anyagcsere Tanácsának tagja és Anyagcsere Szakcsoportjának vezetője adott lapunknak tájékoztatást.

A BELLA akkreditációs program szerepe a betegellátás biztonságának javításában, 1. rész: A fejlesztési módszertan

Szerző(k): Dr. Safadi Heléna Dr. Lám Judit Dr. habil. Belicza Éva Dr. Fügedi Gergely Dr. Tóth Ágnes Anita Sinka Lászlóné Adamik Erika
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációs rendszere a betegellátás biztonságát célozza azzal, hogy a veszélyforrások, betegbiztonsági kockázatok kezelését célzó működési szabályokat, ún. standardokat fejleszt, és azzal, hogy az ezen standardok szerinti működés megítélésére egységes külső felülvizsgálati rendszert alakít ki. Magyarországon a rendszer kialakítására a TÁMOP 6.2.5/A/12/1 jelű projekt keretében került sor. Dolgozatunk első részében azt mutatjuk be, hogy miért kell foglalkoznunk az ellátás biztonságának kérdéskörével, és a hazai fejlesztésű standardok miként járulhatnak hozzá a biztonságosabb ellátáshoz. A dolgozat második része a hazai standardok átfogó jellemzésével foglalkozik, és beszámolunk az alkalmazással szerzett első tapasztalatokról is.

Tűszúrás és éles eszköz okozta sérülések okai, megelőzési lehetőségei egy magyarországi intézményben végzett vizsgálat alapján

Szerző(k): Dr. habil. Belicza Éva Dr. Lám Judit Surján Cecília
Évfolyam: XV.évfolyam

Az egészségügyi ellátásban dolgozók ki vannak téve a tűszúrás és éles eszköz okozta sérülések, és ezzel fertőzések, pl. Hepatitis B, C, HIV átviteli kockázatának, ezért a sérülések elleni védekezés fontos. Egy hazai intézményben végzett kutatás során vizsgáltuk a tűszúrásos sérüléshez vezető leggyakoribb okokat, és ezekre vonatkozóan megelőzési javaslatokat kerestünk. Vizsgáltuk a balesetekre vonatkozó szabályismeretet és jelentési hajlandóságot, valamint az intézményben és országos szinten gyűjtött, a tűszúrásos sérülésekről beszámoló jelentések alapján a sérülések körülményeit, okait. Az eredményeket a nemzetközi szakirodalmi kutatás tapasztalataival összevetve fogalmaztuk meg a megelőzési javaslatokat.

Táplálkozási trendek, szakmai ajánlások. Mi a jövő útja?

Szerző(k): Szálka Brigitta Dr. Kósa István Dr. Vassányi István Dr. Mák Erzsébet
Évfolyam: XV.évfolyam

Cikkünkben bemutatjuk a jellemző, de facto táplálkozási trendeket, áttekintjük a jelentősebb hazai és nemzetközi táplálkozási ajánlásokat, elemezzük az egyes ajánlások közti ellentmondások okait, feltárjuk az étrendet meghatározó tényezőket. Az egyéni étrendet a szakmai táplálkozási ajánlások, az életmódbeli szokások és a népszerű táplálkozási trendek együttesen határozzák meg. Mindezen táplálkozási faktorok különböző mértékben veendők figyelembe az egyéni étrendtervezés és étrendi értékelés során. A cikkben bemutatott mobil táplálkozási szakértői rendszer az egészségmegőrzésben, a betegek – különösen cukorbetegek – számára pedig az életmód-változtatásban, a dietoterápiában nyújt támogatást. A mobil alkalmazások vitathatatlan előnye, hogy használatukkal a felhasználó azonnali visszajelzést kap étrendjéről, elégtelen vagy túlzott energia- és tápanyagfogyasztásról.

Az egészségügyi intézmények működést stabilizáló stratégiája Az immateriális javak jelentősége

Szerző(k): Dr. Buda Klára Dr. Csiba Gábor
Évfolyam: XVI.évfolyam

A szerzők az alábbi dolgozatukban a magyar egészségügy, mint nemzetgazdasági ágazat fő problémájának tartott gazdasági nehézségeket elemzik kórházi intézményi gazdálkodási szempontból. A bevezetett egészségügyi ágazati stratégiákat a stratégiai dokumentumok elemzésével mutatják be. Egy adott intézményben szerzett több éves tapasztalatokat felhasználva válságmenedzselési módszereket ajánlanak. A Balanced Scorecard módszer immateriális javakra vonatkoztatott alapelvei szerint elemzik a kórházak feladatait és lehetőségeit. Következtetnek arra, hogy a kórházak globális gazdasági problémái megfelelő eszközökkel bíró intézményi és ágazati stratégia nélkül nem oldhatóak meg.

Endoszkópos kameraképek feldolgozásának lehetőségei a robotsebészetben

Szerző(k): Nagyné E. Renáta Dr. Haidegger Tamás
Évfolyam: XVII.évfolyam

A Minimál Invazív Sebészetben (MIS), különösen a robotsebészetben endoszkópos kameraképek automatizált elemzésével olyan releváns információk nyerhetők, melyek az orvos segítésén keresztül a beteg biztonságát és gyorsabb felépülését szolgálják. A kameraképek elemzése alapján nyert információk felhasználhatóak pl. az eszközök automatizált mozgatására, az orvos figyelmeztetésére különböző kritikus helyzetekben, valamint sebészeti képességek felmérésére, tréningre. A kép alapú döntéstámogatás kognitív terhet vehet le a sebészről, valamint részfeladatok automatizálásán keresztül segíthet a monoton, időigényes feladatok végrehajtásában.

16,5 milliárdos fejlesztés az egészségügyi szakdolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására

Szerző(k): Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az EFOP-2.2.0-16-2016-00003 „Egységes ápolási eszközpark kialakítása” elnevezésű projekt első szállítási ütemének részeként 80 db elektronikusan mozgatható multifunkcionális ápolási ágy, 12 db intenzív ágy, a hozzájuk tartozó infúziós állványok, matracok és kórházi textíliák, továbbá antidecubitus matracok szállítása történt meg ezen a héten Szombat helyre, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórházba.

Egészségfejlesztési Iroda Szentgotthárd – eredmények, jövőkép

Szerző(k): Dr. Klósz Beáta
Évfolyam: XVII.évfolyam

Magyarországon a TÁMOP 6.1.2./11/1 jelű „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok” pályázatok révén lokális színtereken Egészségfejlesztési Irodák alakultak. Átfogó céljuk az országos szintű népegészségügyi mutatók javítása a lakosság egészségmagatartásának javításával, a születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek növelésével. Jelen cikk a Szentgotthárdon működő Iroda eddigi tevékenységéről számol be, néhány adattal alátámasztva a mögöttünk hagyott évek tapasztalatait. Az erősségek és gyengeségek bemutatását követően fogalmazódnak meg azok a kérdések, melyek a folytatás és jövőt illetően fontosak.

Országos kongresszusra készül a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara - Interjú Dr. Balogh Zoltán elnökkel

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

2018. szeptember 6-8. között, Siófokon tartja V. Szakdolgozói Tudományos Kongresszusát a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). Ez alkalomból arra kértük a köztestület elnöki tisztét immár tizennegyedik éve betöltő Dr. Balogh Zoltánt, hogy avasson be minket a rendezvény tematikájába, és összegezze, milyen eredményeket ért el a köztestület az elmúlt években, és mely területeken lenne kívánatos a fejlődés.

A korai kardiovaszkuláris mortalitás csökkentésének ENSZ terve 2025-ig, és a program sikerének becslése

Szerző(k): Prof. Dr. Kékes Ede
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az egész világra kiterjedő felmérések szerint a kardiovaszkuláris (CV) mortalitás az összhalálozás döntő eleme. 1990-2013 között a CV halálozás abszolút lélekszám alapján 40,8%-kal növekedett. Ezen belül az iszkémiás szívbetegség (IHD) és a stroke, mint a halálozás két fő eleme, hasonló mértékben nőtt. Az abszolút halálszám növekedésével szemben a korral standardizált halálozási arány/100 000 lakos 21,9%-kal csökkent. A paradoxon oka a terápia fejlettsége mellett az életkor kitolódása. Ami döntő, hogy az elvesztett életévek (YLL) terén a kardiovaszkuláris (CV) halálokoknál az IHD a 4. helyről az 1. helyre került, a stroke 5. helyről a harmadikra. Ez a változás a világ legtöbb régiójára jellemző, így Közép-Európára, illetve ezen belül hazánkra is. Az IHD és stroke mortalitás növekedésében a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás, a fizikai inaktivitás és a diabetes mellitus játszik szerepet. 2011-ben az ENSZ nem fertőző betegségekről szóló értekezletén egyhangú állásfoglalás született, miszerint az összes nemzet számára kulcsfontosságú célkitűzés, hogy ezen betegségekben a korai halálozást 25%-kal csökkentsék 2025-re. Külön programban emelték ki a CV betegségeket és ennek „Heart of 25 by 25” elnevezést adták. A fő célkitűzés a korai CV halálozás kockázatának (elhalálozás valószínűsége 30-70 év között) csökkentése. A célkitűzés 4 fő pontból áll: a dohányzás 30%-os csökkentése, a magas vérnyomás prevalenciájának 25%-os csökkentése, az elhízás és a 2. típusú diabetes növekedésének megállítása. Világmére-tű becsléseket végeztek abban a vonatkozásban, hogy mi várható 2025-ben a terv sikere vagy sikertelensége esetén. Ha a jelenlegi trend folytatódna, az egész világban nőknél 30%-kal, férfiaknál 34%-ban növekedne a korai CV mortalitás. Ha minden tényező befolyásolása sikerül, akkor nőknél a növekedés csak 1%-os lesz, férfiaknál 6%-os csökkenés lenne. A fejlett országok tekintetében a csökkenés mindkét nemben meghaladná a 20%-ot.

A Magyar Hypertonia Társaság XXVI. Kongresszusa margójára - Interjú Prof. Dr. Járai Zoltán elnökkel

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

2018. szeptember 20-22. között, Siófokon tartja XXVI. Továbbképző Kongresszusát a Magyar Hypertonia Társaság (MHT). Ez alkalomból arra kértük a társaság elnökét, Dr. Járai Zoltán címzetes egyetemi tanárt, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Kardiológiai Pro filjának profilvezető főorvosát, hogy vázolja a magasvérnyomás betegség ellátásának hazai helyzetét és a szív- és érrendszeri halálozási mutatók javításának lehetséges irányvonalait.

Az orvosi dokumentáció hiányosságai, mint az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét keletkeztető tényező

Szerző(k): Dr. Berecz János Tamás
Évfolyam: XVII.évfolyam

Jelen vizsgálat az egészségügyi szolgáltatók polgári jogi kártérítési felelősségének témáját dolgozza fel különös tekintettel a dokumentáció-hiányosságra, mint kártérítési felelősséget keletkeztető tényezőre. A kutatás a 2010 és 2016 közötti bírósági ítéleteket dolgozta fel statisztikai módszerekkel, melynek eredményeként többek között területi megoszlás és összegszerűség alapján is kimutatjuk a dokumentáció hiányosságára visszavezethető ügyek arányát az összes, témánk szempontjából releváns ügyhöz képest. Arra a megállapításra juthatunk, hogy az egészségügyi szolgáltatókat elmarasztaló ítéletek viszonylag nagy aránya nem konkrét orvos-szakmai tévedésre, hanem a dokumentáció hiányosságra vezethető vissza. A dokumentáció-hiányosság olyan infra - strukturális és munkaköri kötelezettséghez tartozó kérdés, melyen központi intézkedésekkel javítani lehet, sőt kell, ugyanis mindez jelentős megtakarítást eredményezhet az egészségügyi szolgáltatók számára.

Következtetések és dilemmák egy COPD regiszter adatai alapján

Szerző(k): Kovács Gábor
Évfolyam: XVII.évfolyam

A COPD, az idült obstruktív légzőszervi betegség magas prevalencia adatai révén népbetegségnek számít az iparilag fejlett országokban. A WHO jelzése alapján a közeli jövőben ez a betegség a harmadik haláloki tényezővé válik. Magyarországon mintegy hatszázezer beteg élhet. Közülük azonban csak mintegy háromszázezer lehet a diagnosztizált esetek száma. Éppen a leghatékonyabban kezelhető korai stádiumú betegek nem fordulnak orvoshoz. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság mo dell értékű COPD regisztert szervezett, amely segítségével jobban megismerhetők ennek a nagyszámú betegcsoportnak a sajátosságai. 2800 újonnan diagnosztizált beteg adatai alapján a hazai terápiás gyakorlat megfelel a nemzetközi elvárásoknak, a betegek hozzájuthatnak a számukra fontos gyógyszerekhez. Finomítani szükséges ugyanakkor a stádium és fenotípus besoroláson. Java soljuk a több éve változatlan finanszírozási protokollnak az időközben történt nemzetközi ajánlások változásait jobban figyelembe vevő módosítását, a hosszútávú előnyöket jobban érvényesítő korai stádiumú kezelések előtérbe helyezésével. A regiszter tapasztalata alapján minden eszközzel javítani kell a betegegyüttműködést, hiszen anélkül (a terápiás készítmények megfelelő használata, dohányosok esetében a dohányzás abbahagyása) a hatékony kezelések sem érik el a várt hatást. Ehhez a betegoktatáson, a média segítségén túl a finanszírozói motiváló eszközöket is igénybe lehet venni. A COPD gondozásában a folyamatos gyógyszeres kezelés mellett szükséges a légzőszervi rehabilitációnak minél szélesebb körű és a fekvőbeteg ellátáson túl annak ambuláns és otthoni formájának a terjesztése is.

Közhasznú társasággá történő „átalakulás” humán erőforrás kérdései

Szerző(k): Dr. Kőszegfalvi Edit
Évfolyam: I.évfolyam

Az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény (a továbbiakban intézménytörvény) az egészségügyi közszolgáltatásokról való gondoskodás keretében szabályozta a Közhasznú Társaságként (továbbiakban kht.) való működést.

Költséghatékonyság növelés információs technológiákkal: Kardiológiai példák

Szerző(k): Prof. Dr. Kozmann György
Évfolyam: I.évfolyam

A korszerű információs technológiák egészségügyi alkalmazása a diagnosztikai feladatok ellátásában, lehetővé teszi számos korábban – gyakorlati okok miatt – bevezetett túlzott mérési egyszerűsítés kiküszöbölését. Az orvosi mérések kiértékelésénél olyan számítás-intenzív módszerek is bevetésre kerülhetnek, amelyek a humán kiértékelő esetén nem alkalmazhatók. Mindezek együttesen javítják a „kiforrottnak tekintett” eljárások diagnosztikai paramétereit és jelentős költséghatékonyság növekedést eredményezhetnek. A dolgozat az új lehetőségeket az elektrokardiológiai eljárások kapcsán az ischemiás szívbetegség (ISzB) kórismézés módszereinek példáján mutatja be.

Public Relations eszközök az egészségügyi menedzsment kezében PR és változtatásmenedzsment II.

Szerző(k): Léder László Marczell Viktória
Évfolyam: II.évfolyam

Az intelligens egészségügyi kártyáról

Szerző(k): Dr. Surján György Dr. Kincses Gyula
Évfolyam: II.évfolyam

Az egészségügyi informatika régi és sok oldalról megtárgyalt témája az intelligens egészségügyi kártya. Magyarországon és több EU tagállamban is igen komoly előzményekre tekint vissza a kártya alkalmazása. Számos ígéretes pilot projekt indult el, de csak kevés, széles körben megvalósult alkalmazás jött létre. A cikk áttekinti az intelligens adathordozó kártya egészségügyi alkalmazási lehetőségeit, utalva a korábban tett ilyen javaslatok tanulságaira, egy új koncepció kidolgozásának szükségességére.

HoloVízió - A jövő holografikus 3D megjelenítője Interjú Balogh Tiborral

Szerző(k): Dr. Németh Éva
Évfolyam: II.évfolyam

A múlt évi szegedi radiológuskongresszus technikai kiállításán egy különleges újdonságot csodálhattak meg a látogatók: a holografikus elven működő displayt. A televíziómonitorhoz hasonló, harminckét colos képernyő síkja előtt érelágazások, bordák és más anatómiai képletek tűntek fel, valódi térélményként a levegőben lebegve. A találmányról kérdeztük Balogh Tibor feltalálót, a Gábor Dénes-díjas mérnököt, a Holografika cég tulajdonosát.

Public Relations eszközök az egészségügyi menedzsment kezében - PR és változásmenedzsment III.

Szerző(k): Léder László Marczell Viktória
Évfolyam: II.évfolyam

A cikk tovább taglalja, hogyan használhatók fel a Public Relations kommunikációs és szervezetfejlesztési tapasztalatai változtatás-menedzsment programok megtervezésében és kivitelezésében. Ebben a fejezetben kiemeli a válságkommunikációra való felkészülés fontosságát, a nehezen befolyásolható vagy váratlan események, helyzetek megoldásának lehetséges támogatását a kommunikációs eszközök segítségével.

Helyzetelemzés, nemzetközi kitekintés és javaslatok az egynapos sebészet hazai bevezetése kapcsán III.

Szerző(k): Dr. Varga Imre
Évfolyam: II.évfolyam

Szerző a hazai egészségügy történetében először megjelent, az egynapos sebészeti ellátásról és az ezeket nyújtó egészségügyi szakellátó szolgáltatókról szóló önálló jogszabály kapcsán fogalmazta meg álláspontját. A cikksorozat első részében az egynapos sebészettel kapcsolatos kifejezések pontos definiálására, azok egységes használatára, a jogszabály által nem kezelt szabálykönyv tartalmára tett javaslatot és az új szolgáltatás rendszerelméleti hatásaival foglalkozott. A cikk második részében az egynapos sebészet nemzetközi irodalmából vett példákkal ismertette a nemzetközi gyakorlatot és az implementálás időszerűségét. E harmadik részben 16 hazai intézményből származó 2002-es adatok alapján vizsgálja az egynapos sebészet lehetőségeit a legfontosabb sarokponti paraméterek figyelembevételével, amennyiben az egynapos beavatkozások részaránya eléri a kívánt 10-30%-ot a 9/93-as rendeletben felsorolt, egynapos ellátásban is elvégezhető tevékenységek körében. Javaslatot tesz az egynapos ellátás bevezetésének pályáztatási rendszeren keresztül történő indítására, illetve az átmeneti finanszírozás mértékére.

Előzetes ápolási terv - hatékonyabb ápolásszervezés

Szerző(k): Gyuris Réka
Évfolyam: II.évfolyam

A jól megtervezett ápolás segítségével hogyan tehető hatékonyabbá az ápolásszervezés? Erre a kérdésre keresem a választ cikkemben. Az előzetes ápolási terv segítséget nyújt az egyénre szabott ápolás megtervezésében. A jól szervezett munka előnyökhöz juttatja mind az ápolót, mind a vezetőt, és a beteg számára is jobb ellátást biztosít. Az alábbiakban bemutatott ápolási tervemmel egy megfelelő szintű ápolás szervezését és kivitelezését mutatom be.

Tanulószervezetek változásmenedzsmentje a tudásmenedzsment felé vezető úton

Szerző(k): Dr. Bencsik Andrea Bognár Krisztina
Évfolyam: II.évfolyam

Ahogyan a bennünket körülvevő környezetre jellemző az állandó változás, átalakulás, úgy a gazdaság bármely szférájában működő szervezetekre is, beleértve ebbe a profitorientált és non-profit szervezeteket éppúgy, mint a szolgáltatás bármely területét, az oktatástól az egészségügyig. Valamennyi szervezet működése, gazdálkodása során a megvalósuló változások spontán vagy irányított módon történnek. Ahhoz, hogy a jövő elvárásainak megfelelő, és a pillanatnyi helyzetre a lehető legrövidebb idő alatt kultúráltan reagálni képes szervezetet hozzunk létre, – s ez az egészségügyi intézmények esetében különösen fontos ma – a tanulószervezetek kialakításának gondolatával kell megbarátkozni. Miért más, illetve miért könnyebb ezen szervezetek változásának menedzselése, hol vannak az azonosan kezelhető, külön gondolkodást és gondoskodást nem igénylő pontok a két megközelítésmód tekintetében? Az alábbi cikk ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Célok és eszközök összehangolása az Irányított Betegellátási Rendszerben: az információs aszimmetria problematikája

Szerző(k): Dr. Evetovits Tamás
Évfolyam: III.évfolyam

Kontrolling a motiváció szolgálatában - a motiváció kontrollja

Szerző(k): Krokovay András Kohán Péter
Évfolyam: III.évfolyam

A finanszírozási rendszer átalakulásával az egészségügyi intézményekben felmerült az igény, hogy a vezetés a folyamatokat jobban kézben tartsa, azokról több és valid információja legyen. Az egészségügy gazdaságtanának sajátságosságai miatt azonban mindez nem is olyan egyszerű. Szerzők cikkükben megkísérlik összefoglalni, milyen tényezőket kell a menedzsmentnek szem előtt tartania, ha a szervezeti célok és vízió megvalósítása irányába szeretné felhasználni ezeket az adatokat. Mindez azonban nem megy anélkül, hogy az egészségügyi szolgáltató, mint szervezet ne gondolná újra céljait és működését, munkatársai elvárásain, céljain keresztül is. Egyértelmű: mindez egy magasabb rendű szervezeti kultúra keretei között, a tanuló szervezetek felépítésén keresztül valósulhat meg leginkább.

Minimál intervenció a dohányzás visszaszorításáért

Szerző(k): Nagy András László
Évfolyam: III.évfolyam

Ma Magyarországon 106 olyan egészségügyi intézmény található, amelynek dolgozói alaptevékenységük mellett – jellemzően tüdőgondozó, kardiológiai gondozó, foglalkozás-egészségügyi szolgálat – vállalták, hogy folyamatosan és rendszeresen dohányzásról leszokni akaró betegeknek és még nem betegeknek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy sikerüljön elhagyniuk a cigarettát.

Mitől szorong az ápoló a betegágy mellett?

Szerző(k): Arzenovits Krisztina
Évfolyam: III.évfolyam

Az ápolók munkavégzésük során jelentős mértékben vannak kitéve fizikai, valamint pszichikai megterhelést okozó tényezőknek. Rendkívül fontos nagy hangsúlyt fektetni a szorongás tüneteinek korai felismerésére, valamint a csökkentését elősegítő tényezőkre, mivel a szorongó ápoló betegekkel való bánásmódja, munkavégzése nem mondható megfelelőnek és hosszútávon hátrányosan befolyásolhatja a nyújtott ápolás minőségét. Az egészségügyi intézmények számára a betegek igényeinek magas szintű kielégítése mellett fontos lenne a dolgozók munkakörülményeinek, valamint pszichoszociális egészségi állapotának megismerése és javítása.

Az egészségpolitika új kihívása az elhízás epidémiája

Szerző(k): Dr. Halmy Lászlóné
Évfolyam: V.évfolyam

Az elhízás prevalenciája Európa-szerte növekszik, mégsem ismerik fel, hogy betegség. Csak néhány megelőző program kezeli az elhízás problémakörét. Az elhízás növekvő előfordulásának társadalmi és gazdasági vonatkozásai különösen jelentősek. Az elhízás kérdésének hatékony kezelése elsősorban az egészségügyi ellátórendszer feladata, de nem nélkülözheti a prevenciós stratégiákat és az össztársadalmi erőfeszítéseket.

A betegbiztonság alapjai és a dán betegbiztonsági rendszer I. rész

Szerző(k): Dr. Gulácsi László Makai Péter
Évfolyam: IV.évfolyam

Magyarországon a betegbiztonság kérdésének kezelése viszonylag ismeretlen, – így e tanulmány célja, hogy bemutassa a betegbiztonság alapjait, illetve, hogy a szerző ezen a téren szerzett dániai tapasztalatairól beszámoljon. A betegbiztonságot egyrészt a nem vétkességen alapuló kultúra javítja, másrészt a kockázat-menedzsment. A cikk második részében a folyamatot a károsult beteg szempontjából vázoljuk fel, melyek a legfontosabb okai annak, ha egy beteg pert indít a szolgáltatóval szemben. Végül bemutatjuk a betegbiztonság kezelésének dániai rendszerét.

A fizioterápia finanszírozásának problémái, javaslat a megoldásukra

Szerző(k): Brahó Zsuzsanna
Évfolyam: VI.évfolyam

A sok is kevés, a kevés is sok - A betegek gyógyszerfogyasztási szokásairól

Szerző(k): Tóthné Ecker Éva
Évfolyam: VII.évfolyam

Ha rendszeresen gyógyszert kell szednünk, sokszor nem fordítunk figyelmet arra, hogy az átgondolt gyógyszerfogyasztás, az életmódbeli változtatás jelentősen csökkenthetné kiadásainkat. A gyógyszeripar jelenlegi tendenciái sem mindig segítenek bennünket döntést hozni. Egy felmérés bemutatásával hívjuk fel a figyelmet a jelenlegi helyzet visszásságaira.

Ami hiányzik: presztízs és elismerésInterjú Kovács Erzsébettel, a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének elnökével

Szerző(k): Nagy András László
Évfolyam: VII.évfolyam

Az ápolás egyike a társadalom kulcsfontosságú funkcióinak, melynek szakmai, társadalmi szerepe és felelőssége felbecsülhetetlen. Az ápolás jövőjéről a szakmapolitikusok, az ápolás és képzés különböző szintjein dolgozó szakemberek, a laikusok együttesen döntenek…

Az egészségügyi eszközellátottság elemzése, a jelenlegi ellátottság mutatói

Szerző(k): Bolváry Gedeon Ágoston Éva Vargha Katalin
Évfolyam: V.évfolyam

Napjainkban igen sok szó esik a hazai egészségügyi ellátás infrastruktúrájának kérdéséről. Az egészségügy, mint nem (közvetlenül) profittermelő „ipari ágazat” a legnagyobb szervezete minden országnak, így költségei is a legnagyobbak a költségvetésben. A GDP-ből egy főre jutó egészségügyi költség az egyes országok lehetőségeinek és elhatározásának megfelelően lényeges eltéréseket mutat, bár a „betegség ellátása” és az egészség megőrzése egyformán megillet(ne) mindenkit, legalábbis a szolidaritás elvét elfogadó társadalmakban. A ráfordítások megítélésében további nehézséget okoz, hogy a GDP%-ában adják meg az értékeket és nem tényleges (pl. $/fő) értékben, holott például egy-egy orvostechnikai eszköz ára mindenütt ugyanaz. Erre néhány példával az 1. táblázat szolgál.

Állásfoglalások a 2009. év II. félévének szakellátási finanszírozásáról

Szerző(k): Dr. Pásztélyi Zsolt Dr. Varga Ferenc
Évfolyam: VIII.évfolyam

A minimumfeltételekről

Szerző(k): Dr. Kövi Rita Szaszkó Dóra
Évfolyam: VI.évfolyam

A szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. ESZCSM rendelet tartalmazza azokat a betegellátás különböző szintjein elvárható személyi és tárgyi feltételeket, amelyek szükségesek az elfogadható szintű egészségügyi ellátáshoz. Más jogszabályok az OEP feladatává teszik, hogy ezeket a finanszírozásban érvényesítse. A minimumfeltételekről szóló jogszabály rendelkezései azonban nem teszik maradéktalanul lehetővé, hogy az OEP végrehajtsa ezt a feladatot, ezért cikkünkben a jogszabály átdolgozását szorgalmazzuk. A szerzők kiemelik azokat a területeket, amelyek átdolgozása a finanszírozó szempontjából fontos lenne: a szakmakódok harmonizálása, a progresszivitási szintek szakmai tartalmának objektívvé tétele, a személyi feltételek és a tevékenységek minimális esetszámainak meghatározása. A fentiekre a cikkben megoldásokat is javasolnak.

Az idősödő társadalom egészségügyi kihívásai

Szerző(k): Prof. Dr. Bódis József
Évfolyam: XI.évfolyam

a fejlett országok nagy társadalmi elosztórendszerei számos kihívással néznek szembe és a kedvezőtlen demográfia folyamatok ezen jóléti vívmányok fenntarthatóságát ássák alá. a gazdaságban tapasztalható válságjelenségek felerősítik a jóléti rendszerek nehézségeit. dolgozatunkban az idősödő társadalom egészségügyi kihívásait tekintjük át röviden.

Krónikus bőrsebek korszerű kezelésének szakmai irányelve

Szerző(k): Prof. Dr. Daróczy Judit
Évfolyam: VII.évfolyam

A krónikus bőrsebek kezelése nem megoldott. Tapasztalataink szerint sok a szakszerűtlenül kezelt seb, ennek következtében a szövődményes infekció, amelyek szisztémás toxikus hatásuknál fogva szisztémás organikus elváltozásokat okoznak (szepszis). A szövődmények kezelése, az elhúzódó kórházi tartózkodás, a kötszerek rendkívül költségesek és az eredmények nem jók. A legfőbb hibák, hogy a krónikus sebek oki diagnózisa nem pontos, a kezelési irányelvekben nincs konszenzus az ellátó szakemberek (háziorvos, bőrgyógyász, sebész, érsebész, diabetologus, angiologus) között. Emiatt a betegek gyakran súlyos, elhanyagolt állapotú sebbel és súlyos kísérőbetegségekkel (veseés májelégtelenség, kardiális dekompenzáció, diabétesz mellitusz) kerülnek kompetens ellátóhelyre, amikor azonban már csak multidiszciplináris összefogással van remény sikeres kezelésre. Cikkünk e sebek kezelésének irányelvét mutatja be.

Paradigmaváltás a egészségügyben

Szerző(k): Dr. Somody Imre
Évfolyam: VII.évfolyam

Globálisan jelentkező probléma, hogy a szociális ellátórendszerek működési modellje idejétmúlttá vált. Hatványozottan igaz ez a magyarországi ellátórendszerre, különösen az egészségügy területén. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egészségügyben az ellátási szintek kapcsolata, együttműködése, egymásra épülése szakmai szempontból szabályozatlan, nem hatékony: kooperáció helyett egymásmellettiség jellemző a gyakorlatban. Szükségesnek látszik az ellátórendszer tevékenységének öszszehangolását, koordinációját és mindenekelőtt a nyújtott szolgáltatások egymásra épülését segítő új modell kidolgozása. Az új modell merőben új gondolkodásmódot igényel, ezért nem túlzás azt állítani, hogy a globális kihívásra adott válasz hívószava: a paradigmaváltás. Állítjuk, hogy korunk infokommunikációs technológiai (ICT) vívmányainak újfajta alkalmazásával hidat képezhetünk az egészségügy jelene és jövője között; az ICT nemcsak katalizátor szerepet tölthet be az egészségügy fenntarthatóvá tételében, de általa az ágazat a magyar gazdaság húzóágazatává fejleszthető. Ezt a célt tűzte zászlajára a nemzetközi AAL Program hazai adaptációjaként elindított eVITA Nemzeti Technológiai Platform.

Magyar ellátási standardok a háziorvosi praxis gyakorlatában - az alkalmazás és audit specifikumai

Szerző(k): Dr. Dobos Éva Dr. Garay Erzsébet
Évfolyam: VII.évfolyam

A Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok háziorvosi praxisokban történő alkalmazása és a rendszer auditja számos specifikum ismeretét és megfelelő értelmezését igényli. A háziorvosi praxis folyamatai alapvetően különböznek a szakellátó szervezetek folyamataitól, kapcsolódási pontjaik szabályozása sokkal több kommunikációs probléma leküzdését igényli. A háziorvosi ellátásban használt alapvető fogalmak a szakellátásban ismeretlenek, míg mások speciális értelmet nyernek. Ismerni kell a „háziorvosi gondozás”, a „praxis-életút”, a „definitív ellátás” lényegét ahhoz, hogy mind a minőségügyi rendszer kiépítésében, mind a rendszer auditja során a praxisok működésének megfelelő szempontrendszert alkalmazzunk.

Konvergencia program, államháztartás és a társadalmi ellátórendszerek lehetséges reformjai

Szerző(k): Prof. Bod Péter Ákos
Évfolyam: VII.évfolyam

Áttekintjük, hogy milyen okok és előzmények miatt alakult ki Magyarországon az a paradox állapot, amely egyfelől reform-kényszerrel és másfelől a társadalmi reformok igen népszerűtlenné válásával jellemezhető (lásd a népszavazás kimenetelét), és hogy valóban igaz-e az állítás, miszerint a magyar társadalom jelenleg nem áll készen a nagy szociális rendszereket érintő változások befogadására. A következtetés inkább az, hogy a magyar társadalom közvélemény-formáló körei – amelyek az Európai Unió normáit és elvárásait elfogadják, és a többi új EU-tagország gyors fejlődésével szembesülnek – tudatában vannak a szerkezeti reformok szükségességének, sőt a társadalom zöme is képes gyorsan alkalmazkodni, védekezni, ám a tartós és hasznos reformokhoz alapos szakmai vitának és társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie a döntéseket. Más szóval: elkerülendő mind a „reform-diktatúra”, mind pedig a „rajtaütésszerű reformálás”.

A Regionális Egészségügyi Tanácsok által készítendô kapacitástanulmányok metodikája – az egészségügyi szakellátó rendszerek bemutatása és javaslat a fejlesztési irányvonalakra

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Borcsek Barbara Malbaski Nikoletta Krenyácz Éva
Évfolyam: VII.évfolyam

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény előírja a Regionális Egészségügyi Tanácsok részére, hogy évente vizsgálják meg a régióban működő szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók rendelkezésére álló finanszírozott kapacitások kihasználtságát és a kapacitás bevonás szükségességét. Felismerve a tanulmányok fontosságát, azok jövőbeni felhasználhatóságának és egy standardizált rendszeresen feltöltendő adatgyűjtési rendszer megalapozásának lehetőségét, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal koordinálásával kialakítottuk a RET-ek által készítendő kapacitástanulmányok javasolt vázlatát és az adatelemzések alapvető metodikáját.

Cirkadián ritmus, depresszió és testi betegségek

Szerző(k): Dr. Purebl György
Évfolyam: VII.évfolyam

Számos nagy népegészségügyi jelentőségű mentális és pszichiátriai betegség (inszomnia, depresszió, kettes típusú cukorbetegség, szívés érrendszeri betegségek) komorbiditása igen nagy, és azt is tudjuk, hogy ezek a betegségek számos közös rizikófaktorral rendelkeznek. Ezen betegségek kapcsolatának mechanizmusa még nem pontosan tisztázott: az egyik lényeges közös elem a megzavart cirkadián ritmus lehet, mely komplex pszichológiai és fiziológiai változásokat indít el – számos adat szerint ezek a változások a későbbiekben növelhetik az egészségügyi kockázatot. A depresszió és a megzavart cirkadián ritmus kapcsolata régóta ismert tény, de szélesebb körben használható terápiás vonatkozásai csak az utóbbi időben vannak elterjedőben. Ugyanakkor egyre több adat utal arra, hogy a megzavart cirkadián ritmus az elhízás és a kettes típusú cukorbetegség kialakulásában is szerepet játszhat. A megzavart cirkadián ritmus helyreállítása tehát jelentős prevenciós értékű beavatkozás lehet: csökkentheti mind a pszichés, mind a szomatikus egészségügyi kockázatot.

Paradigmaváltás a preventív egészségügyi befektetések gazdasági megítélésében – Hogyan mérjük egy védôoltás költséghatékonyságát?

Szerző(k): Dr. Nagy Bence Prof. Dr. Kaló Zoltán
Évfolyam: VII.évfolyam

Az új egészségügyi technológiák befogadáspolitikája az elmúlt két évtizedben jelentősen módosult a bizonyítékokon alapuló orvoslás és az egészség-gazdaságtani elemzések széleskörű alkalmazása következtében. Az új védőoltások értékelésének számos sajátságos eleme van, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a fejlesztési és termelési költségeik nem hasonlíthatóak a korábbi, tömegtermelésre is alkalmas olcsó vakcinákhoz. A nagy kezdeti költségek miatt az új vakcinák költségvetési hatása jelentős, és a haszon sokszor csak évek múltán jelentkezik. A védőoltások gazdasági értéke ország specifikus, ezért nemzetközi költséghatékonysági elemzések eredményei nem alkalmazhatóak közvetlenül a magyarországi döntéshozatalra. A helyi gazdasági érték jelentősen függ a célpopulációtól, a nagyobb kockázatú egyének esetében nagyobb a vakcina értéke is. A bizalmi QALY nyereség és a populációs (vagy más néven nyáj) immunitás javíthatja a védőoltások költséghatékonysági rátáját. A gazdasági elemzések eredménye a vakcinák esetében jelentősen függ a hosszú távú hatásossági paraméterek bizonytalanságától, valamint a költségekre és egészségnyereségre alkalmazott diszkontráta nagyságától. A dinamikus közgazdasági modellek, mint például a DES vagy a Markov-folyamat modell, sokkal alkalmasabbak a védőoltások költséghatékonyságának becslésére, mint a statikus modellek.

Új, páciensközpontú szolgáltatási kultúra kialakításának lehetőségei az egészségügyi intézményekben II.

Szerző(k): Rácz Ildikó Mária
Évfolyam: VII.évfolyam

Jelen cikksorozat célja, hogy bemutassa a páciensközpontú szolgáltatási kultúra kialakításának lehetőségeit az egészségügyi intézményekben. Bár jelenleg Magyarországon nem beszélhetünk az egészségügyben valós piaci versenyhelyzetről, mégis egyrészt a magánszolgáltatóknál, másrészt a közintézményeknél a társasági formaváltás vagy funkcionális privatizáció révén elindult egy ún. piacosodási folyamat. Egyre fontosabbá válik a beteg és annak elégedettsége, hiszen az utána vagy általa fizetett díjtétel jelentős szerepet játszik az intézményi működés gazdaságossá tételében. A cikk írója az első részben a téma szervezetelméleti felvezetését végezte el. Jelen folytatásban több, mint tízéves PR és egészségügyi marketing munkájának gyakorlati példáin keresztül is szemlélteti a szervezeti kultúra megváltoztatásának nehézségeit és lehetőségeit.

A klinikai lelkigondozás szerepe egészségügyi intézményekben

Szerző(k): Michna Krisztina
Évfolyam: VIII.évfolyam

Klinikai lelkigondozás, kórházlelkész, lelkigondozói beszélgetés – új fogalmak a magyarországi egészségügyi intézményekben. A lélek gondozása valamikor szorosan a test gyógyításához tartozott, a XX. század természettudományos és technikai fejlődése során azonban elsorvadt. Szerte a világon azonban újra felismerik szükségességét és hasznát a beteggyógyításban. A Kaposi Mór Oktató Kórház a Dél-Dunántúli Régió egyetlen intézménye, ahol két főállású kórházlelkész végzi lelkigondozói szolgálatát a betegek és a munkatársak között. A lelkigondozás célja, hogy a krízisben lévő ember egy megbékélt párbeszédbe kerüljön önmagával, embertársával és Istennel. A Klinikai Lelkigondozói Szolgálat segíti a betegek gyógyulását, a munkatársak rekreációját, részt vesz az intézménynek az egészségről és a betegségről kialakítandó álláspontja meghatározásában és gyakorlati, etikai kérdések megvitatásában.

Generikus gyógyszerkészítmények eltérő javallatainak gyakorlati következményei, avagy utazás az indikációk körül

Szerző(k): Dr. Kerpel-Fronius Sándor Dr. Vizi János Dr. Ilku Lívia
Évfolyam: VIII.évfolyam

A hatásos és biztonságos gyógyszer használat előmozdítása végett a generikus készítmények indikációs körének azonosnak kellene lennie az originátoréval, ez alól csak a szabadalmilag védett indikációk lennének kivonhatók. Sajnos a referencia és a generikus készítmények javallatai gyakran eltérőek. A szerzők meggyőződése szerint jelentős problémát okoz, hogy a nem kellően alátámasztott és az elavult indikációkat az alkalmazási előírások kötelező megújításai során nem törlik. Az Európai Gazdasági Térségben számos eljárást dolgoztak ki a javallatok harmonizációjának előmozdítására, de ezek különösen a generikus gyógyszerek esetében gyakran nem vezettek sikerre. Megfelelő jogszabályi hátteret kell biztosítani hazánkban ahhoz, hogy az indikációk nemzetközi harmonizációját gyorsan érvényesítsék a hazai alkalmazási előírásokban, illetve nemzetközi harmonizáció hiányában a javallatok egységesítését a hatóságok eredményesen mozdíthassák elő.

Quo vadis haladó laparoszkópia? A hazai laparoszkópos sebészet gazdasági aspektusai 2009-ben

Szerző(k): Dr. Botos Ákos
Évfolyam: VIII.évfolyam

Az ezredforduló előtti tíz évben a sebészet történetének egy újabb forradalma zajlott. A minimálisan invazív módszerek térhódítása az epehólyag laparoszkópos eltávolításának gyors elterjedésével indult, amit később követtek a haladó laparoszkópos beavatkozások. Ezek technikailag nehezebb, eszközigényes és költséges műtétek, azonban a kisebb invazivitás miatt a betegek számára kedvezőbbek, a gyorsabb gyógyulás pedig gazdasági előnyt is eredményezhet. Napjainkban már rendelkezésre állnak olyan áttekintő tanulmányok, melyek bizonyítják e módszer költséghatékonyságát a klasszikus műtéti típusokkal szemben. Magyarországon a finanszírozás elégtelensége miatt a haladó laparoszkópos tevékenység (a vastagés vékonybél, a gyomor, a máj, a lép, a hasnyálmirigy műtétei) elsorvadt, csupán néhány centrumban végzik azokat. Közleményünkben szakmai oldalról elemezzük a haladó laparoszkópos sebészet előnyeit és hátrányait, valamint finanszírozási szempontból tárgyaljuk az irodalom, és a hazai tapasztalatok alapján. A jelenlegi helyzet megoldásának kulcsát a költséghatékonynak bizonyult módszerek finanszírozásának átalakításában látjuk.

Új háttér számítások az orvosi humán erőforrás tervezéséhez

Szerző(k): Dr. Balázs Péter
Évfolyam: VIII.évfolyam

A tervszerű, bizonyítékokra alapozott és a közeljövőt szakszerű előrelátással kezelő orvosi humánerőforrás politika elképzelhetetlen megbízható statisztikai adatok és modellszámítások nélkül. A bevándorlás – a felsőoktatás mellett – jelentős forrása a hazai orvosi munkaerő utánpótlásának, nyilvánosan az egészségpolitika mégsem foglalkozik a jelenséggel. Ez azért lehetséges, mert spontán biztosított az állandó utánpótlás, és a tranzitmigráció is alacsony szinten állt be. A legújabb statisztikai adatok szerint (2009. március) 33 211 működő orvos közül 2 544 (7,66%) a honosítottak száma, 5 539 fogorvos között pedig 516 (9,20%). Ilyen arányok mellett az eddigi migrációs magatartási minták csekély változása is súlyos ellátási gondot okozhat. Ezért szükséges a bevándoroltak területi elhelyezkedésének felmérése az esetleges helyi ellátási nehézségek előrejelzése érdeké- ben. A hazai orvosok létszámának csökkenését illetően közmegegyezés alakult ki a szakmában és az egészségpolitikában is, jóllehet ezt megbízható statisztikai adatok eddig nem igazolták. Elsősorban az 1989-es rendszerváltozás és újabban az Európai Unióhoz való csatlakozás (2004. május 1.) miatt a legnagyobb figyelem a külföldi munkavállalásra irányult. Ez azonban a veszteségnek csak az egyik összetevője, mivel veszteség az is, ha a pálya elhagyása más belföldi tevékenység érdekében történt. Fordulatot jelez a korábbi egészségpolitikához képest, hogy 2009. január 1-i hatállyal, első alkalommal jelent meg az orvosok adatközlési kötelezettsé- ge a külföldi munkavállalásról. Ennek alapján azonban idősorosan feldolgozható adatok csak évek múltán jelennek meg az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adattárában. Bizonyos modellszámítá- sok azonban jelenleg is elvégezhetők az orvosi munkaerő változások nettó egyenlegének tárgyszerű meghatá- rozására.

Integrált automatizációs rendszer a laboratórium szolgálatában

Szerző(k): Dr. Kovács Bettina
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az elmúlt évtizedekben az orvostudományt támogató diagnosztikai szakmák jelentős fejlődésen mentek át. A laboratóriumi vizsgálatok iránt megnövekedett igény kikényszerítette a fejlett technológia alkalmazását. Megjelentek a laboratóriumi automatákat összekapcsoló, informatikai háttérrel támogatott automata rendszerek, melyek jelentősen megváltoztatták a munkafolyamatokat, javították a hatékonyságot és a munka minőségét.

A háziorvosi praxisok kezében a megoldás!

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az olyan sokakat érintő probléma, mint a cukorbetegség vagy a szénanátha, kellően fókuszban van hazánkban az inkontinens betegek feltérképezéséhez képest. Pedig Magyarországon legalább annyian küzdenek az akaratlan vizeletvesztéssel, mint a cukorbetegséggel, vagy a szénanáthával. Ez azonban egyelőre csak hipotézis, hiszen az érintettek minimális hányada fordul szakemberhez. A megoldás a háziorvosok kezében lehet.

A XVIII. századi nagy járványok szerepe a felvilágosult abszolutizmus preventív egészségügyi törvényeinek megalkotásában

Szerző(k): Dr. Kapronczay Károly
Évfolyam: XIII.évfolyam

Napjaink közegészségügyi helyzete, járványai már nem vethetők össze a XVIII. századi állapotokkal, ezek számos tanulságot hordoznak a ma emberének is. Jelen összefoglalás a közegészségügy rendelkezések, lépések alapjait mutatja be az újkori nagy járványok európai kontextusából kiindulóan.

A radiológiai ellátórendszer újragondolása

Szerző(k): Zöldi Péter
Évfolyam: XIII.évfolyam

Jelen publikáció a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának MSc 2012 évfolyamán benyújtott „A képalkotó diagnosztikai ellátórendszer újratervezése” című szakdolgozat rövidített változata.

Ónodi-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi Ellátórendszer Fenntartásáért Felelős Intézet jelenlegi főigazgatója lesz az új egészségügyi államtitkár

Szerző(k): Haiman Éva
Évfolyam: XIV.évfolyam

Mint emlékezetes, Zombor Gábor augusztus 30-i hatállyal lemondott tisztségéről, személyes és családi okokra hivatkozva, azóta Beneda Attila helyettes államtitkár megbízottként vezette az ágazatot.

Intézményünkben bevezetett infekciókontroll intézkedések Gram-negatív multirezisztens baktérium előfordulása esetén

Szerző(k): Dr. Patyi Márta
Évfolyam: XIV.évfolyam

Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelentenek a Gram-negatív multirezisztens baktériumok. Erre a témakörre vonatkozó módszertani levél még nincs érvényben hazánkban. A Bács-Kiskun Megyei Oktató Kórházban kialakított protokoll alapján bevezetett gyakorlatot mutatja be a szerző.

Struktúra-váltás az egészségügyben - a kórházak stratégiai mozgástere a 2000-es években

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba
Évfolyam: X.évfolyam

A tanulmány feltárja, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszerben hogyan értelmezhető a struktúraváltás, az egyes ellátási szinteken és különböző dimenzi- ókban. A változást makroszinten, az intézményrendszer szintjén az ellátások kapacitása, betegforgalma, tevé- kenysége, finanszírozása, technológia tartalma, humánerőforrás összetétele dimenziókban vizsgálja. Regioná- lis megyei területi szinten a kórházak és más egészség- ügyi intézmények közötti feladatmegosztások, kompetenciaszintek meghatározása, az integráltság foka szerint az intézményi szinten az épület-infrastruktúra dimenziójában a tömbösítés, a telephelyek és pavilonok száma és elhelyezkedése változása szerint elemzi. A tanulmányban elméleti megközelítésből megvizsgálja a szerző, hogy ezeken a szinteken és dimenziókban milyen mutatók alapján mérhető a struktúraváltás, példákon keresztül elemzi, hogy ezek alapján mennyiben haladt előre a struktúra átalakulása az elmúlt években.

A „High-tech”-é a jövô az egynapos sebészetben is

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: X.évfolyam

Koppenhágában rendezték meg a Nemzetközi Egynapos Sebészeti Szövetség (IAAS) IX. Világkongresszusát Immáron kilencedik alkalommal került megrendezésre a Nemzetközi Egynapos Sebészeti Szövetség (IAAS) világkongresszusa, ezúttal a dán fővárosban, Koppenhágában, Mary dán koronahercegnő védnöksége alatt. A nemrég átadott és minden szakmai és komfortigénynek megfelelő Bella Center adott otthont a rendezvénynek, ahol május 8–11. között, számos plenáris ülésen és szekcióban tárgyalták meg a résztvevők az egynapos sebészet területén elért eredményeket, elemezték a tapasztalatokat és felvázolták a jövő perspektíváit. A plenárisés szekcióülések mellett, a folyamatosan rendezett poszter bemutatókon is megismerkedhetett a szakmai közvélemény az egyes szakterületeken elért eredményekkel.

Betegbiztonsággal kapcsolatos felmérés eredménye a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházában

Szerző(k): Pap-Szekeres Anita Dr. Fáy Tamásné
Évfolyam: X.évfolyam

A Szerzők dolgozatukban beszámolnak a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházában végzett prospektív klinikai vizsgálatuk eredményéről, melyet a betegbiztonság egyik fontos területén, a beteg-esésekkel kapcsolatosan végeztek. A vizsgálat egy éve alatt 21 kórházi osztályon 245 beteg-esés adatait vizsgálták és dolgozták fel statisztikai módszerrel. Eredményük alapján egyrészt rávilágítanak a beteg elesések fontosságára a kórházi betegellátás során, másrészt javaslatot tesznek az ilyen irányú vizsgálatok automatizálására, teljes körűvé tételére és azok eredményeinek megfelelő publikálására.

Vese világnap: fókuszban a nők

Szerző(k): Sajtóiroda MM
Évfolyam: XVII.évfolyam

Nőket érintő vesebetegségekre és a speciális kockázatot jelentő állapotokra hívták fel a figyelmet a Debreceni Egyetem szakemberei március 8-án nőnapon, a Vese világnapján, melynek fókuszában idén a nők egészsége áll.

A mágneses rezonanciás vizsgálat (MRI) szerepe prosztatarák megítélésében

Szerző(k): Prof. Dr. Gődény Mária
Évfolyam: XI.évfolyam

A mágneses rezonanciás képalkotás (MrI) kiváló módszernek bizonyul a prosztata rák kiterjedésének elemzésében, a tumor stádium meghatározásában, fő-leg a t2 és t3 daganatok elkülönítésében és a recidív daganat korai kimutatásában is. A prosztata rák korai kimutatásának növekvő igénye szerint egyre több betegnél történik prosztata MrI, főleg azoknál, akiknél emelkedett psA mellett az ismételten elvégzett biopsziák is negatív eredménnyel szolgáltak. A pontosan elvégzett, magas felbontást nyújtó Mr vizsgálat non-invazív módon jól reprodukálható, ezáltal a terápia hatékonyságának megítélésére, a folyamat követésére is kiválóan alkalmas.

Egységben az erő- A praxisközösségben rejlő lehetőségek az alapellátásban

Szerző(k): Dr. Lantos Zoltán
Évfolyam: XI.évfolyam

Az egészségügy modernizálásának egyik legfontosabb feladata olyan mechanizmusok beépítése az ellátó- rendszerbe, amelyek hozzájárulnak a szűkös erőforrá- sok hatékony elosztásához és működtetéséhez, amelynek eredményeképpen társadalmi szinten maximalizált egészségértéket tud megteremteni. A egészségnyereség terén elért eredményeket leggyakrabban különböző egészségügyi és orvosszakmai paraméterekhez kötjük, azonban a fokozatosan betegközpontúvá váló egészség- ügyi szolgáltatások területén emellett érdemes figyelembe venni a betegek és páciensek által észlelt értékeket is, amelyek nagyon sokszor jelentős mértékben különböznek az orvosi és egészség-gazdaságtani értékelésektől. Minél nagyobb szerepe van a betegeknek az egészség- ügyi eredményben, annál fontosabb az emberi tényezők figyelembe vétele. Ilyen módon az alapellátásban úgy érdemes átalakítani és működtetni, hogy az a mostaninál sokkal nagyobb mértékben vegye figyelembe a háziorvosok emberi korlátait és valós lehetőségeit.

Az agyról alkotott kép, melyre radiológusok és kutatók vártak: az agyi képalkotás kora

Szerző(k): GE Healthcare
Évfolyam: XVII.évfolyam

A Wisconsini Egyetem radiológiai osztályának kutatói elsőként használhatják azt az új MR készüléket, amely az apró agyszöveteket és fehérállományt képes úgy ábrázolni, mint eddig még soha.

Jogi és etikai szempontok a diagnosztikai eszközöktechnológiai értékelésében

Szerző(k): Dr. Vittay Pál
Évfolyam: XI.évfolyam

Az egészségügyi technológiai értékelés olyan multidiszciplináris eljárás, amely szisztematikus, transzparens, torzítatlan és robusztus módon összegzi egy adott egészségügyi technológia alkalmazásával kapcsolatos orvosi, szociális, gazdasági és etikai kérdésekről rendelkezésre álló információkat. Az etikai kérdések tárgyalása a folyamat integráns részét kell, hogy képezze az értékelés egész folyamata során, és az ilyen elemzés jelentősége elsősorban az értékelendő technológiától függ: általában minél „szokatlanabb”, annál inkább kifejezett hangsúlyt kell rá helyezni. A jogi kérdéseket korábban nem volt szokás a technológiai értékelés standard elemének tekinteni, viszont ahogyan az európai Unióban a professzionális etika normáit folyamatosan jogszabályokká kodifikálják, ez óhatatlanul vonja magával, hogy egyre több egészségügyi technológiával kapcsolatos joganyag is keletkezik. ennek következményeképpen arra lehet számítani, hogy az idő előrehaladtával a jogi kérdések a htA egyre jelentősebb részét fogják képezni.

Betegpanaszok kezelése alternatív vitarendezéssel – a mediáció szerepe és alkalmazási környezete

Szerző(k): Tótth-Szamosi Anna Szabóné Bánfalvi Katalin Pázmány Péter
Évfolyam: XII.évfolyam

A világ fejlett országaiban az 1970-es évektől az egészségügyi technológiák robbanásszerű fejlődése és sokszínűvé válása, a modern jogszemlélet, valamint az egyén és az egészségügyi ellátók szerepének és felelősségének átértelmezése, az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során felmerülő konfliktusok és viták számának nagyságrendi növekedését vonták maguk után. A vitarendezés a közelmúltig a harmadik hatalmi ágként meghatározott igazságszolgáltatás keretei között történt meg. Az egészségügyi ellátáshoz köthető peres ügyek száma, valamint az elbíráláshoz szükséges rendkívül speciális tudás (hiánya) szétfeszíti a hagyományos eljárásrend kereteit, hatalmas terhet ró a bírói rendszerre, és – költségeit tekintve – a társadalomra is. Az alternatív vitarendezési eljárások (Alternative Dispute Resolution – ADR) jelentős előzményekkel rendelkeznek a fejlett országok társadalmi életének egyéb területein, és ott hatásos eszköznek bizonyultak, ezért az egészségügyi ellátáshoz kötődő viták rendezésében is szerepet kaptak. Hazánkban, Európában elsőként született törvény az egészségügyben alkalmazható alternatív vitarendezés kereteiről, melyet a jogalkotó közvetítői eljárásként nevesített. Jelen közleményben megvizsgáljuk a közvetítői eljárás közel két évtizedes történetét, eredményességét, az e mögött húzódó okokat, és felvázoljuk egy olyan betegpanasz kezelési rendszer kereteit, amelybe szervesen illeszthető az ADR eszköze, és amely teljesíti és támogatja az egészségpolitikai célkitűzésekben rögzített elveket: hozzáférhető, méltányos és megvalósítható. A keretrendszer kialakítása és működtetése jelentősen segítené a felállítás alatt álló Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) küldetésének beteljesítését is.

Időskori egészséggondozás a telemedicina segítségével

Szerző(k): Prof. Dr. Kékes Ede Dr. Samu Antal Dr. Szegedi János Mezei Rudolf Dr. habil. Kiss István
Évfolyam: XI.évfolyam

a közlemény áttekinti a telemedicina újabb lehetőségeit az un. komplex egészség ellenőrzés formájában. Ezen módszerek nélkülözhetetlenek a népességi korarányok változása, az idősek arányának jelentős növekedése miatt. a bemutatott telemedicinás rendszer vérnyomás, vércukor, koleszterin és triglicerid, valamint EKG méréssel, nagy biztonsággal képes az idős egyének, közösségek egészség kontrolljának biztosítására.A rendszer a mindennapi gyakorlatban működik. Jelen közleményben csak az idős egyének körében alkalmazott megoldási formákról történt ismertetés.

Európai radiológiai diploma, egységes szakképzés, szakmai harmonizáció

Szerző(k): Prof. Dr. Palkó András
Évfolyam: XI.évfolyam

Az Európai Radiológiai Társaság legfontosabb feladatai közé tartozik a szakképzés európai szintű összehangolása, egységesítése. Ennek egyik eszköze az Európai Radiológiai Diploma létrehozása volt, melynek mára kialakultak a jogi-szervezeti feltételei is. További tennivalónk a társzakmákkal való együttműködés, melynek egyik legfontosabb közelmúltbeli eleme az Európai Nukleáris Medicina Társasággal történt megállapodás a hibrid képalkotó eljárásokkal kapcsolatos jártasság megszerezhetőségéről, amely megteremtheti a feltételeit a két szakma jövőbeni szorosabb együttműködésének.

A kulcsszó: betegedukáció

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XII.évfolyam

Az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja vállalt küldetéséhez híven megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik a népegészségügyi jelentőségű megbetegedésekkel, a magas mortalitással és morbiditással járó, egészség-gazdaságtani szempontból kiemelten fontos betegségcsoportokkal. Ilyen például az itthon és világszerte népbetegségnek számító diabétesz, amellyel kapcsolatban számos tanulmány, publikáció és interjú kapott helyet korábbi lapszámaink hasábjain. Ezért különösen nagy örömmel üdvözöljük szerkesztőbizottságunk soraiban Dr. Barkai László professzort, a Magyar Diabetes Társaság elnökét, akinek személyében a hazai diabetológia és gyermekgyógyászat nemzetközileg elismert szaktekintélyét tisztelhetjük.

Telemedicina olcsó eszközökkel

Szerző(k): Dr. Bilicki Vilmos Végh Ádám Antal Gábor
Évfolyam: XII.évfolyam

Napjainkban olyan új trendeket, paradigmaváltásokat figyelhetünk meg, melyeknek jelentős hatása lehet a telemedicinára is. A mobil telefonok elterjedése, ezek használatának előtérbe kerülése, személyes mivolta egyedi lehetőségeket teremt úgy az életvitel, mint egyes vitális paraméterek monitorozására. A nagy adatmenynyiség robosztus kezelése sem okoz problémát a felhő technológiák segítségével. Olyan új szenzorok jelennek meg, melyek egyes telemedicina területeken teljesen új távlatokat nyitnak meg. Ezen területekre fókuszál a TOMI projekt, melynek célja a megbízható telemedicina megvalósítása olcsó eszközökkel. A cikk e projekt eddigi tapasztalatairól számol be.

Fókuszban a magas vérzsír-szint és a szívelégtelenség

Szerző(k): Fazekas Erzsébet
Évfolyam: XII.évfolyam

Világszerte emberek milliói képtelenek a ma hozzáférhető kezelési eljárások segítségével kontroll alatt tartani vérzsír szintjüket – ezért is keltett oly nagy visszhangot az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology, ESC) szeptemberi kongresszusán ismertetett vizsgálati eredmény, amely szerint egy új hatóanyag jelentős és tartós csökkenést idéz elő az LDL koleszterin szintjében. A szívelégtelenségben szenvedők számára is elhangzott Amszterdamban egy nagy jelentőségű, reményt keltő újdonság arról, hogy a miozin aktivátorok befolyásolásával szívizom összehúzódás indukálható, s ezáltal új út nyílhat a szívelégtelenség eddig megoldatlan terápiájában.

Terápiás hatások mérése betegforgalmi adatokon

Szerző(k): Dr. Bacskai Miklós Lang Zsolt Rakonczai Pál Csiha Julianna
Évfolyam: XII.évfolyam

Az elmúlt évek során előtérbe helyeződtek a világszerte felhalmozott egészségügyi adatokon végezhető obszervációs és retrospektív vizsgálatok. Ezzel párhuzamosan terjedtek el a longitudinális adatokra épülő, oksági kapcsolatokat feltáró statisztikai eljárások is, amelyek kiterjesztik a betegforgalmi adatok elemzési lehetőségeit a klinikai kísérletekhez hasonló kérdések kutatására. Az OEP részletes és stabil, időbeli változást tükröző betegforgalmi adatbázist kezel, ahol a beteg állapotának jellemzői, eseményei, költségei oksági kapcsolata a betegek kezelési stratégiáival párhuzamosan vizsgálható. Longitudinális, időben változó betegútadatok oksági elemzésére Robins (1999) módszere alkalmas, ami a betegút időben dinamikusan változó átsúlyozásával elkülöníti a terápiát a betegút eseményeitől és a beteg állapotának változásától a klinikai kísérletekhez hasonlóan. A módszer alkalmas klinikai vizsgálatok eredményeinek megerősítésére, az egyes ellátásbeli tényezőknek a betegutakra kifejtett hatásainak mérésére, különösen, ha a betegforgalmi adatokat további, a klinikai regiszterekben fellelhető fiziológiai, diagnosztikai, labor információkkal is kiegészítjük.

A hosszú távú ellátások kapacitás- és igénybevételi adatainak elemzése

Szerző(k): Dr. Gresz Miklós Dr. Dózsa Csaba Borbás Fanni Csordás Anita
Évfolyam: XIII.évfolyam

A tanulmány részletesen mutatja be az elmúlt egy év adatai alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott krónikus, ápolási és rehabilitációs kapacitásokat; az igénybevétel, az ellátás és a finanszírozás alakulását területi és szakmai bontásban, kimutatva az ellátási egyenetlenségeket. Elemzi a fajlagos kapacitás és ellátási adatokat, a kihasználtságot, a lakosságra jutó igénybevétel arányait. Megállapítható, hogy a hosszú távú (long-term care – LTC hazánkban krónikus, rehabilitációs és ápolási) ellátások kapacitás, igénybevételi és finanszírozási adatai jelentős területi, hozzáférési különbségeket mutatnak. Az egyes megyék között bizonyos ellátások esetében az egy lakosra jutó kifizetés tekintetében akár több mint 10-szeres különbség van. A krónikus és ápolási osztályok halálozási rátái és ápolási napjai között számos intézmény esetében nincs különbség. Az eredményeink alapján azt tapasztaltuk, hogy a hosszú távú ellátási formák gyakran egybemosódnak. Ahhoz, hogy a mutatók mögötti összefüggéseket megérthessük, további elemző munka szükséges, elsősorban a krónikus-rehabilitációs osztályok szakmai tevékenységét illetően.

Racionális gyógyszerfelhasználás. A diabétesz terápia költségeinek összehasonlítása

Szerző(k): Németh Gergely Nádudvari Nóra Bögöly Katalin
Évfolyam: XIII.évfolyam

A három részes cikksorozatban a diabétesz, az asztma és az oszteoporózis esetében végzünk összehasonlító elemzést Magyarország és Dánia között a betegségek kezelésére rendelkezésre álló gyógyszeres terápiák fogyasztási szerkezetére vonatkozóan. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy mennyit költött a két ország a vizsgált betegségek gyógyszeres kezelésére, hogyan alakult a gyógyszerfelhasználás szerkezete és milyen eredményeket ér el a két ország az egyes betegségek kezelésében. Fontos kérdés ugyanis, hogy a gyógyszerekre fordított kiadások mennyire eredményesek, azaz a kezelésre fordított összeg milyen terápiás eredményeket hozott populációs szinten.

A terhességhez társuló hipertónia

Szerző(k): Prof. Dr. Kárpáti Pál
Évfolyam: XIII.évfolyam

A szerző elsősorban az irodalmi adatok alapján összefoglalja a terhességi hipertónia különböző megjelenési formáit. Áttekinti az egyes kórformák gyakoriságát, hajlamosító tényezőit, a diagnosztikai kritériumokat. Rész le tesen tárgyalja a legújabb kórélettani ismereteket és a terápiás lehetőségeket. Megállapítja, hogy ez utóbbiak között jelenleg sincs még egyértelműen kialakított vélemény arra vonatkozón, hogy melyik az a gyógyszercsoport, mely hatásosan csökkenti a terhességi vérnyomást, kevés mellékhatással rendelkezik, és nem veszélyezteti sem az anyát, sem a megszülető magzatot.

Pintes fehérbor hatása az anyagcsere-paraméterekre metabolikus szindrómás betegekben

Szerző(k): Dr. Wimmer Alexandra Dr. Lengyel Gabriella Dr. Gamal Eldin Mohamed Dr. Gaál Balázs Dr. Fehér János Dr. Blázovics Anna Dr. Blazics Balázs Dr. Bekő Gabriella Dr. Ábel Tatjána
Évfolyam: XIII.évfolyam

A mérsékelt alkoholfogyasztás csökkenti a cardiovascularis halálozást az átlagpopulációban. Viszonylag kevés vizsgálat jelent meg a fehérbor inzulinérzékenységre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Célkitűzés: A szerzők a kis mennyiségű Pintes fehérbor fogyasztásának inzulinérzékenységre és egyéb anyagcsere-paraméterekre gyakorolt hatását vizsgálták. Módszer: A prospektív vizsgálatban 18 metabolikus szindrómás beteg vett részt. A betegek négy héten át Pintes bort fogyasztottak. A borfogyasztás előtt, illetve után meghatározták a klinikai paramétereket. Eredmények: A HOMA-IR szignifikáns mértékű csökkenést mutatott a fehérbor fogyasztását követően (2,28±2,04 vs. 1,08±0,6; p = 0,002). Nem változott a szérum összes koleszterin, az LDL-koleszterin, a triglicerid és az éhomi plazma vér cukorszintje sem. Következtetések: A fehérbor fogyasztása javította az inzulinérzékenység mértékét metabolikus szindrómás betegekben.

Egészségfejlesztési Iroda Mosonmagyaróváron

Szerző(k): Dr. Bertalanné Gáncs Zsófia
Évfolyam: XIII.évfolyam

Magyarország és az Európai Unió közös törekvése, hogy a primer prevencióra még nagyobb hangsúlyt fektessen hazánkban. Ennek egyik eszközéül az egészségfejlesztési irodák létrehozását választották, melyeknek legfőbb célja a lakosság figyelmének felhívása az egészségtudatos életmód és a megelőzés szerepére, a rendszeres mozgás jelentőségére. Mindezek mellett kiemelten fontos témának tekintik a mentális egészség megőrzését és a káros szokások mellőzésének szükségességét. Így Magyarországon is egyre nagyobb szerepet kap a primer prevenció, az egészséges emberek számára is elérhető személyre szabott tanácsadás. A megelőzésre nevelés az egészségügyi ellátórendszer része lett.

A magyar laboratóriumi diagnosztika helyzete

Szerző(k): Prof. Dr. Kovács L. Gábor Dr. Ajzner Éva Dr. Liszt Ferenc
Évfolyam: XIII.évfolyam

A Magyarországon működő laboratóriumok munkatársainak szaktudása, a laboratóriumok műszerekkel való ellátottsága a társ orvosszakmák és a laboratóriumok szolgáltatását megrendelő intézmények vezetőinek véleménye szerint rendkívül magas szinten van. A társintézmények és osztályok megítélése szerint a laboratóriumok együttműködési készsége és az információáramlás megfelelő, a laboratóriumokban végzett munkával alapvetően elégedettek. Ennek ellenére a laboratóriumi medicina szakmai elismertsége méltatlanul alacsony, mely az utánpótlás nehézségeihez is vezet. Bár magasnak tűnik a laboratóriumok kapacitáskihasználtsága, ez esetenként rossz szervezettségre és redundáns vizsgálatkérési szokásokra vezethető vissza. A laboratóriumi vizsgálatkéréseket megrendelők edukációja és meghatározott érdekeltségi rendszer kialakítása javíthatná a kapacitáskihasználtságot, ugyanakkor ezzel összefüggésben a finanszírozási rendszer is egyértelműen felülvizsgálatra szorul. A lakosság alapvetően jó véleménnyel van a laboratóriumi szolgáltatásokról, de a vizsgálatok eredményeinek értelmezésében több segítséget igényelne. Ennek eszköze az elektronikus és nyomtatott tájékoztató anyagok mellett a részletesebb szakorvosi tájékoztatás. A kutatás eredményei alapján az elsődleges feladatok között a folyamatoptimalizálás, a kért vizsgálatok indokoltságának felülvizsgálata, a szakorvosi és lakossági edukáció és a reputáció növelése érdekében kialakított szakmai és lakossági PR aktivitás szerepelnek.

Székletből végzett laboratóriumi szűrővizsgálatok szerepe és jelentősége a gasztroenterológiai megbetegedések diagnosztikájában

Szerző(k): Dr. Széll András
Évfolyam: XIII.évfolyam

A gyomor-bél rendszert érintő kóresetek mind felnőtt, de egyre gyakrabban gyermekeknél is jelentkező akut és krónikus megbetegedések. Kijelenthető, hogy a nagy populációt érintő gyomor-bél rendszeri kórképek jelentős morbiditási és mortalitási mutatóik alapján az egészségügy egészére komoly megterhelést jelentenek. A kórképek változatosak, sokszor egymással összefüggőek az ételallergiától, az ételintoleranciától az akut és krónikus bélgyulladásokon keresztül a daganatos megbetegedésekig. Az érintettek életkora a csecsemőkortól az idős korig terjedhet. A megbetegedések felismerése, diagnosztizálása sokszor nehézkes, invazív diagnosztikus beavatkozásokat igényel. A sikeres gyógyulás alapvető feltétele a minél korábbi felismerés és kezelés. A korai felismerés érdekében egyre nagyobb szerepet kapnak azok a szűrő vizsgálatok, melyek könnyen kivitelezhetők, minél kevesebb terhet jelentenek a vizsgált személy részére, ugyanakkor elég informatívak a gyanú felvetése, a diagnózis felállítása szempontjából. Ezen vizsgálatok közé tartoznak az egyre szélesebb körben terjedő, kellő szenzitivitású és specificitású laboratóriumi vizsgálatok és ezek közt a székletből elvégezhető vizsgálatok, amelyeket a jelen összefoglalóban mutat be a szerző.

Mi lesz veled MEES? Az MSZ EN 15224:2013 Egészségügyi szolgáltatások.

Szerző(k): Seres Judit Guba Tamás
Évfolyam: XIII.évfolyam

Első ízben áll az európai egészségügy rendelkezésére egy egységes ágazat specifikus szabvány, amely a klinikai folyamat- és kockázatmenedzsmentet helyezi a fókuszba. A nemzetközi betegturizmus folyamatos növekedését, az egészségügy globalizációját szem előtt tartva a szabvány alapvetően hasznos. A standard emellett folyamatorientált és rugalmas, szükség esetén speciális modulokkal egészíthető ki, mint például a munkavédelem, IT-standardok, higiénia. Írásom első részében bemutatom az új szabvány felépítését, követelményeit. Mellette kitérek arra, hogy hogyan alakul a MEES sorsa a szabvány életbe lépése után. A második részben öszszehasonlítom az MSZ EN 15224:2013-as (továbbiakban: EÜMR) és az ISO 9001:2008-as (továbbiakban: MIR) szabványt (hasonlóságok és különbségek). A befejező részben pedig a két szabvány integrálási lehetőségeit (egymáshoz, illetve más szabványokhoz) mutatom be.

Járóbeteg Szakellátási Kongresszus Balatonfüreden

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XIII.évfolyam

A hagyományos egészségpolitikai fórummal, makro-szintű helyzetértékelésekkel, szakmai nappal és intézményi menedzsment témák bemutatásával zajlott le a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Konferencia, a legnagyobb hazai járóbeteg témájú seregszemle. A konferencia résztvevői az elmúlt időszak intézményi átalakítás értékelése mellett elsősorban arra keresték a választ, hogy a járóbeteg szakellátás milyen feltételek teljesülése esetén tudja szakmai és költséghatékonysági szempontból is a legjobb teljesítményt nyújtani. A Szövetség állásfoglalását, és az idén 2. alkalommal átadott Medicina 2000 előadói díjról szóló beszámolót csatoltan olvashatják Tisztelt Olvasóink.

Kell-e nekünk két egészségügy? Vitaindító gondolatok a kormány egészségügyi stratégiájához

Szerző(k): Dr. Rékassy Balázs
Évfolyam: XIII.évfolyam

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár úr október végi bejelentése, mely szerint a magán egészségügyi szolgáltatásokat és az állami közfinanszírozott szolgáltatásokat ketté kell választani, igen nagy meglepetést keltett a szakmai és laikus körökben is [1]. A bejelentésen erősen érződik a sarkosan fogalmazó miniszterelnök egyszerű, és az egészségügy valós helyzetétől eltekintő populista kijelentése, mely szerint „az egészségügy nem üzlet”.

E-páciens: barát vagy ellenség? Egészséggel kapcsolatos internetezési szokások Magyarországon

Szerző(k): Tóth Tamás Remete S. Gergő Filep Nóra Mészáros Anna Siti Johanna Várfi András
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az internet térhódításának köszönhetően ma már bárki néhány kattintással találhat egészséggel kapcsolatos információkat. Szerte a világon növekvő tendenciát mutat ezen információk keresése, megosztása. Mennyire használják ezt a lehetőséget a magyar betegek? Mi a véleményük a jelenségről az orvosoknak? A fenti kérdések megválaszolásának céljából kérdőívet készítettünk, melyben felmértük az internethasználat gyakoriságát, a legkeresettebb egészséggel kapcsolatos témákat, illetve az okostelefonok által elérhető, egészséggel kapcsolatos alkalmazások népszerűségét. Felmértük azt is, hogy mit gondolnak az orvosok, valamint hogyan befolyásolja az internetes információk elérhetősége a betegek viselkedését, az orvos-beteg kapcsolatokat.

A migrén kialakulását vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program keretében alakult új kutatócsoport a Semmelweis Egyetemen - Folytatás a 26-ik oldalról

Szerző(k): Dr. Juhász Gabriella
Évfolyam: XIV.évfolyam

A migrén kialakulásához vezető genetikai tényezőket, valamint a migrén és a stressz összefüggéseit vizsgálja a Semmelweis Egyetemen a Nemzeti Agykutatási Program B alprogramja keretében most megalakult MTA-SE-NAP B Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport. Dr. Juhász Gabriella, a GYTK Gyógyszerhatástani Intézetének docense, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta: elsősorban arra fókuszálnak, mely faktorok váltják ki a migrénes roham visszatérését. Hipotézisük szerint genetikai tényezők befolyásolják, hogy miként reagál valaki olyan külső környezeti hatásokra – így például a stresszre – melyek migrénhez vezetnek. „Feltételezéseink szerint az agykéregnek, különösen a homloklebenyi résznek vannak olyan szabályozó területei, melyek migréneseknél kevésbé hatékonyan működnek, így a szorongás, illetve a fokozott stresszválasz, valamint a fájdalom kialakulásáért felelős agyi területek nincsenek megfelelő kontroll alatt” – fogalmazott Dr. Juhász Gabriella, hozzátéve, hogy a stresszt szélesebb értelemben vizsgálják. Így például a munkahelyi és a hétköznapi stresszhelyzetek mellett a fájdalom visszatérésétől való félelem is kulcsfontosságú lehet.

Félelmek és dilemmák között a vastagbélrákos betegek

Szerző(k): Fazekas Erzsébet
Évfolyam: XIV.évfolyam

Hazánkban 9-10 ezer új vastag- és végbélrákos esetet fedeznek fel éves átlagban. Mivel a kór kialakulása hosszú ideig (több évig is) eltarthat, s csak eztán okoz tünetet, akár 40-50 ezer esetben is életmenő lehetne a szűrővizsgálat. Felfedné az egyszerűen megszüntethető rákmegelőző állapotot, s a jól gyógyítható, kezdeti stádiumú daganatot. A panaszt még nem okozó tumor kórismézéséhez a széleskörű felvilágosító oktató- és székletvizsgálati szűrőprogramokra van szükség. Emellett az is szükséges, hogy a gyanúsként kiemelt 50-70 év közötti nők, férfiak nagyobb arányban éljenek a kolonoszkópiás vizsgálat lehetőségével.

Az egészségügy, mint tudományos intézmény, mint a kutatás terepe

Szerző(k): Fazekas Erzsébet
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az új gyógyszerek kifejlesztéséhez kapcsolódó klinikai vizsgálatok éves átlagban 90 milliárd forintnyi értéket „termelnek” a magyar gazdaság számára. A klinikai kutatások, a humán gyógyszervizsgálatok gyógyító intézetekben zajlanak, ezért az egészségügyet jogosan lehet – „láthatatlansága” ellenére is – a tudomány legnagyobb intézményének nevezni. A szóhasználatot a gyógyszeripari innovációról, az innovatív klinikai kutatásról nemrégiben tartott konferencia (MTA, 2015. március 4.) előadóitól hallottuk. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM), az Európai Gyógyszer gyártók és Egyesületek Szövetsége (EFPIA), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az EMMI, a Semmelweis Egyetem vezetői előadásaikban – pozíciójuknak, sajátos intézményi és orvosi szempontjaiknak megfelelően – szóltak a gyógyszeripari innováció versenyképességéről általában, és konkrétan a magyarországi klinikai kutatásoknak a gazdaságban, az egészségügyi ellátásban megmutatkozó előnyeiről.

A felhő alapú informatika az orvostudomány, a menedzsment és a jogtudomány fényében

Szerző(k): Stefan C. Werner Manuela Krauß Prof. Dr. Heinrich Hanika Dr. Stubnya Gusztáv
Évfolyam: XIV.évfolyam

Szakértők arra számítanak, hogy a felhő alapú informatika téren a következő években hatalmas előrelépés történik. A körülmények ismeretében érdemes megvizsgálni ennek előnyeit és kockázatait. A felhő alkalmazás ötvözi a különböző technológiai fejlesztések nyújtotta lehetőségeket az újonnan megjelenő, lenyűgöző új lehetőségekkel mind a szolgáltatók, mind a felhasználók számára. Bár a háttérben nem új technológia húzódik meg, ezek továbbfejlesztése nagy innovációs lehetőségeket hordoz az informatikai ágazat szolgáltatói és felhasználói számára. Jelen cikk célja, hogy betekintést nyújtson az olvasók számára a felhő alkalmazásokról és ezek azon jövőbeni hatásáról, melyeknek köszönhetően egyedi informatikai szolgáltatások válnak elérhetővé interneten keresztül. Írásunk egyrészről menedzsment szempontból vizsgálja a felhő alkalmazások nyújtotta lehetőségeket, illetve azok hatását a menedzsmentre, másrészről igyekszik azonosítani az ezzel kapcsolatban felmerülő kockázatot, mint pl. az adatvédelem, a megfelelési és informatikai biztonsági kérdések.

A közösségi egészségtervezés módszertana

Szerző(k): Túri Gergő Vitrai József
Évfolyam: XIV.évfolyam

A közösségi egészségtervezés hat lépésből álló, cik- likus folyamat. A tervezés első ciklusában szükséges ki- alakítani az egészségügyi és nem egészségügyi szerve- zetek képviselőiből álló közösségi Egészségtervezési Egyeztető Testületet. Az első lépés a helyzetértékelés, amelynek során a tervezés feltételeinek, körülményei- nek értékelése, és az adatgyűjtés valósul meg. A máso- dik lépés a közösség problémáinak azonosítása és rangsorolása, valamint az első két lépés eredményeit összefoglaló helyzetkép elkészítése, amit az Egyeztető Testület véleményez. E dokumentum képezi a kapaci- tástervezés és a cselekvési terv inputját. A harmadik lépés a lehetőségek mérlegelése és a beavatkozások ki- választása, a tudományosan bizonyított hatékonyságú beavatkozások gyűjteményének felhasználásával. E lé- pést követően kell elkészíteni a cselekvési tervet a ne- gyedik lépésben, amelyet ugyancsak véleményez az Egyeztető Testület. Az ötödik lépés a cselekvési tervben megfogalmazott beavatkozások megvalósítása, amit ko- ordinálnak a közösségi egészségtervezők. A hatodik lépés a monitorozás, eredményeit az első ciklus cselek- vési tervének – az előre nem látható események miatti – esetleges módosításához, valamint a következő ciklus helyzetértékeléséhez szükséges felhasználni. A terve- zés minden lépésénél fontos bevonni a közösség tagja- it, képviselőit.

ISO 9001 kontra MSZ 15224 – egy általános (folyamatirányítási) és egy szakmaspecifikus (folyamatirányítási és kockázatkezelési) szabvány összehasonlítása

Szerző(k): Seres Judit Guba Tamás
Évfolyam: XIV.évfolyam

A magyarországi egészségügyi szolgáltatások minő- ségét a hazai tapasztalatokból kiindulva az európai elis- mertség és az európai követelményekkel való összhang megteremtése érdekében is fejleszteni kell. Az „MSZ EN 15224:2013 Egészségügyi szolgáltatá- sok. Minőségirányítási rendszerek. Az EN ISO 9001: 2008 szabványon alapuló követelmények” című szab- vány szerinti rendszer alkalmazása optimális lehetőség az egészségügyi szolgáltatások minőségi színvonalá- nak emelésére, a betegek, a szolgáltatást igénybe vevők elégedettségének növelésére és az európai szolgáltatá- sok színvonalával való egyenértékűség elismertetésére. Jelen munka célja, hogy megmutassa, mennyivel nyújt többet a szakmaspecifikus szabvány a klasszikus ISO 9001-nél.

Egészségügyi finanszírozás és a hiszterézis jelenség

Szerző(k): Dr. Kalapos Miklós Péter
Évfolyam: XIV.évfolyam

A dolgozat a Pareto-elvre támaszkodva vizsgálja a döntéshozatal algoritmusát az egészségügyben. Ma tematikai modell segítségével a szerző arra a következtetésre jut, hogy a közfinanszírozás korlátai miatt a betegségek egy részének gyógyítása közpénzből még bővülő forrásellátottság esetén sem lehetséges. Forráskivonás esetén egyrészt az egészségügyi ellátórendszer teljesítőképességének romlása a begyakorlottság és a munkakultúra miatti pufferhatás következtében időben eltolva jelentkezik, másrészt a racionális döntéseket az ellátási hierarchiában feljebb lévők lobbiereje megtorpedózza. Az addiktológiai ellátást példaként véve kitér a finanszírozás és a humánerőforrás hiányára, és annak következményeire. Végezetül a szerző javasolja, hogy egy egészségtudatos egyénnek a jövőben célszerű kiegészítő biztosítást kötnie.

Profilváltás a tüdőgondozókban: megfelelni az új kihívásoknak, megmentve korábbi értékeinket

Szerző(k): Dr. Kovács Gábor
Évfolyam: XIV.évfolyam

A tüdőgyógyászat azon kevés szakmák közé tartozik hazánkban, amelynek sikerült megőriznie egyenletes országos lefedettségét. A tüdőgondozói hálózat jelen van az ország minden részén, s ennek köszönhetően a kisebb lélekszámú megyékben is legalább négy-öt helyen érhető el tüdőgyógyászati járóbeteg szakrendelés. A tüdőgondozók a huszadik század első éveitől kezdve léteztek, s a történelem nagy viharaiban hol nagyobb, hol kisebb számban szolgálták a lakosságot. A tüdőgondozói hálózat teljes kiépülésére csak az ötvenes hatvanas években kerülhetett sor, amikor az ország vezetése nagy energiákat összpontosított a tuberkulózis megfékezésére. Ennek jegyében biztosították a szükséges gyógyszereket, sor került a gondozói hálózat mellett a tüdőszűrő állomások felszerelésére, a kötelező, a teljes felnőtt lakosságot érintő tüdőszűrés megszervezésére és hat tüdőkórházi blokk felépítésére. A tüdőgyógyász szakma pedig a képzési programoknak is köszönhetően felkészülten látta el feladatát. Ezeknek az intézkedéseknek és a szakma erőfeszítéseinek eredménye lehetett a múlt század legnagyobb hazai orvostörténeti sikere, a tuberkulózisnak, mint népbetegségnek a felszámolása. Ennek köszönhetően nagy megtiszteltetés érte az elmúlt év végén a tüdőgyógyászati szakmát. A tuberkulózis visszaszorításában a magyar lakosság egészsége érdekében kifejtett áldozatos tevékenysége miatt Magyar Örökség Díjban részesülhetett a Tüdőgondozói Hálózat, s nevét így örök időkre megőrzi a Magyarok Könyve.

Mit üzen és miért fontos nekünk a Magyar Hypertonia Regiszter adatbázisa?

Szerző(k): Prof. Dr. Kékes Ede Bödör Anikó Dr. Kerkovits Lóránt Dr. habil. Kiss István
Évfolyam: XIV.évfolyam

Szerzők a Magyar Hypertonia Regiszter adatbázisai alapján összegezték a magyar hipertóniás betegek, illetve a hipertónia betegség klinikai profiljának legjellemzőbb és legfontosabbnak tartott tulajdonságait. Kiemelik a hipertóniás betegek egyik legnagyobb gondját, a jelentős méretű elhízást, illetve a visceralis obesitas nagyarányú előfordulását, mely számos kedvezőtlen károsodással (lipid profil megváltozása, húgysav szint emelkedése, atherosclerosis kifejlődése) és a társbetegségek (metabolikus szindróma, 2-es típusú diabetes stb.) kialakulásával, fellépésével jár együtt. Bemu tatták a vérnyomás célérték elérési arányának kedvező növekedését 2002-2013 között. Ennek fő okát a gyógyszeres kezelésben bekövetkezett szemléletváltásnak, illetve annak a kezelőorvosok által történő elfogadásában és alkalmazásában látják.

IME-META IX. Országos Egészség-Gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia Összefoglaló I.

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XIV.évfolyam

A méltányosság és fenntarthatóság jegyében tartotta meg kilencedik országos konferenciáját az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja és a Magyar Egészséggazdaságtani Társaság (META) 2015. június 24-25-én Budapesten. A rendezvény folyamán neves magyar és külföldi egészségpolitikai szakértők, egészség-gazdaságtani elemzők és klinikusok osztották meg tapasztalataikat, kutatási eredményeiket a nagyszámú hallgatósággal. Önálló szekció keretében kaptak lehetőséget a bemutatkozásra a META IFI tagozatának fiatal egyetemi kutatói. A plenáris ülésen és a különböző szekciókban, valamint a kerekasztal-megbeszélésen elhangzott legfontosabb megállapításokat, előremutató gondolatokat kétrészes tudósításunkban adjuk közre.

Az Infokommunikációs Technológiák (IKT) hatása a méltányosságra, esélyegyenlőségre és a fenntarthatóságra, 1. rész

Szerző(k): Dr. Kincses Gyula
Évfolyam: XIV.évfolyam

A szerző tanulmánya első részében áttekinti az egészségügy fenntarthatósági problémájának okait. Véleménye szerint a 20. század közepén volt egy rövid boldog időszak, amikor azt hittük, hogy a technológiai fejlődés megoldja az egészségügy problémáját, és különösebb egyéni vagy társadalmi teher nélkül mindenki hozzáférhet a jó ellátáshoz, egészséghez.