A gyógyszerkiadások nemzetközi összehasonlításának módszertani kérdései és ezek hatásai a magyarországi kormányzati intézkedésekre

Szerző(k): Prof. Dr. Kaló Zoltán Dr. Inotai András Csetneki Kata Merész Gergő
Évfolyam: XIV.évfolyam

BEVEZETÉS: A gyógyszerkiadások mértéke gyakran kerül a társadalmi viták fókuszába, különösen a kelet- közép-európai régió országaiban. A szereplők eltérő ér- dekei miatt kevés az elfogulatlan elemzés a gyógyszer- kiadások optimális nagyságával kapcsolatban. A nem- zetközi összehasonlításból származó nyers adatok in- terpretációja során gyakran nem kellő súllyal veszik fi- gyelembe a módszertani szempontokat, holott ezek fi- gyelmen kívül hagyása a gyógyszerkiadások indokolat- lan csökkentéséhez/növeléséhez vezethet. Dolgozatunk célja a gyógyszerkiadások értékelésénél felmerülő módszertani szempontok összefoglalása, mivel az or- szágok között eltérések vannak a gyógyszer-finanszíro- zás módszertanában, gyógyszerek és egyéb eszközök besorolásában, továbbá nincs egységes módszertan arra vonatkozóan sem, hogy mit is értünk gyógyszerki- adás alatt. MÓDSZEREK: irodalomkutatás és az OECD Health Data 2014 adatbázis keresztmetszeti vizsgálata. EREDMÉNYEK: Az alacsonyabb jövedelmű országok jellemzően többet költenek gyógyszerekre a teljes egész- ségügyi kiadásból és a GDP százalékában. A gyógyszer- kiadások szintjét jelentősen befolyásolja a gyógyszerkör eltérő definíciója, a gyártói visszafizetések és a kórházi gyógyszerkiadások mértéke. A gyógyszerkiadások egy főre jutó szintjének összehasonlítását torzítja a vásárló - erő paritással korrigált árfolyam alkalmazása. KONKLÚZIÓ: A gyógyszerkiadások nemzetközi ösz- szehasonlításának módszertani problémái hibás egész- ségpolitikai következtetéshez vezethetnek, ezért javasolt az egységes módszertan kialakítása és alkalmazása. A teljes gyógyszerkiadások nagyságának nemzetkö- zi összehasonlítása sokszor szolgált indokul a gyógy- szer-közkiadások csökkentésére egy adott országban, így Magyarországon is. A helyzet orvoslására hazánk- ban elsősorban a gyógyszergyártói visszafizetések nö- velésén alapuló rendszert alkalmazzák. A sikeres kor- mányzati intervenció hatását azonban nem arra az indi- kátorra – a teljes gyógyszerkiadásokra – könyvelik, amely látszólag okot adott arra, hogy végrehajtsák a megszorító intézkedéseket, hiszen az ex-post gyártói visszafizetések a gyógyszer-finanszírozás egyenlegét úgy javítják, hogy a kiadások szintjét változatlanul hagyják, ugyanis ezeket a bevételi oldalon tüntetik fel. A statisztikákban sajnos nem veszik figyelembe ezt a tényt, amikor a teljes gyógyszerkiadások szintjét elemzik, és bemutatják annak ellenére, hogy Magyarországon több lépésben sikeres forráskivonást hajtottak végre 2006-2013 között. Hazánkban a gyógyszer-közkiadások részaránya nemzetközi viszonylatban még akkor sem magas, ha nem korrigáljuk az adatokat a gyártói visszafizetésekkel.

Az ápolás megújulásának lehetősége hazánkban

Szerző(k): Prof. Dr. Betlehem József Dr. Oláh András
Évfolyam: XVI.évfolyam

Az egészségügyi ágazat működésének világszerte kritikus eleme a humánerőforrás ellátottság. Az egészségügyi ágazat vezetői, a képzők és a társdalom is komoly figyelemmel kíséri az egészségügyi humánerőforrás alakulását. Az orvosok mellett a magasan képzett szakdolgozók munkája elengedhetetlen eleme a hatékony egészségügyi ellátásnak és a biztonságos működésnek. Az ápolói munkaerő szerepköre napjainkra számos országban átalakult, megjelent az önállóan végezhető kiterjesztett speciális szaktudás képessége. Ezen szerepkör nemzetközi standardjai alapján hazánkban is megteremtődött az egyetemi szintű képzés lehetősége és elkezdődött a gyakorlati alkalmazás feltételeinek ki dolgozása. Ugyanakkor a hatékony alkalmazáshoz a szakmapolitikai döntés mellett szakmai támogatásra és befogadó ellátórendszerre van szükség, aminek a kulcsa a folyamatos kommunikációban keresendő. A közlemény célja, hogy röviden bemutassa a szakdolgozói ellátási modell kialakítása érdekében megtett eddigi lépéseket és kiemelje a Mihalicza-ösztöndíj főbb elemeit.

Vas oxid alapú nanoparticulomokhoz kötött tPA és hypertermia kombinációjával végzett célzott trombus oldás

Szerző(k): Vörös Eszter Minjung Cho Paolo Decuzzi Prof. Dr. Tóth Kálmán Dr. Battyáni István Garami Zsolt
Évfolyam: XIV.évfolyam

A szív- és érrendszeri betegségek napjaink egyik vezető halálokának számítanak, hazánkban pedig első helyen állnak a halálozási okok statisztikájában (átlagosan 661,8 fő/ 100 ezer lakos). A szívinfarktus és a mélyvénás trombózis a szív-és érrendszeri halálozás fő okozóinak számítanak. A vérrög feloldásához intravénásan vagy intraarteriálisan beadott szöveti plazminogén aktivátort (tPA) használnak, azonban a tPA féléletideje igen rövid a véráramban (~ 4-6 perc), ezért a terápia hatásossága érdekében folyamatosan hosszú ideig kell adagolni ahhoz, hogy a kívánt hatást, a vérrögök oldódását előidézze. A plazminogén aktivátorok alkalmazása azonban a betegek 15 – 40 %-ánál nem vezet az elzáródott érszakasz rekanalizálásához, és további probléma, hogy a hatásos dózisban alkalmazott plazminogén aktivátorok mellékhatásként vérzéseket okoznak. Ebben a kutatásban egy olyan gyógyszerszállító platform fejlesztését dolgozunk, amely képes a szöveti plazminogén aktivátort célzottan a vérrögökhöz szállítani. Mivel a nanopartikulumok egy szuperparamágneses vas-oxid (Fe3O4) maggal rendelkeznek, ez lehetővé teszi a partikulumok változó mágneses tér általi hipertermiáját. Az effektív hatóanyag célbejuttatás csökkenti a vérrög lízisének idejét és csökkenti a szükséges tPA mennyiségét, ami mérsékli a mellékhatások kialakulásának kockázatát.

Orvosok véleménye, helyzete a magánegészségügy terjedése kapcsán

Szerző(k): Dr. Rékassy Balázs Dr. Kincses Gyula Révész Sándor Soltész Attila
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME 2018. július-augusztusi számában jelent meg a „Vadkapitalizmus virágzása, azaz mit szül a szabályozatlanság az egészségügyben. A magán-egészségügyi ellátás Magyarországon” címmel a jelen írásunk első része [1]. A cikk anyagát az IME XII. Egészség gazdaságtani Konferencián és Továbbképzésen is hallhatták a résztvevők. Az előző részben a magán egészségügyi szolgáltatók fejlődését, a piac változásainak hátterét, mozgatórugóit foglaltuk össze. Jelen, második részben a saját kutatásunk legfontosabb megállapításait mutatjuk be. Online kérdőíves felmérést végeztünk közel 300 orvos körében azzal a céllal, hogy az ő szempontjukból világítsunk rá a hazai magán-, és közegészségügy szabályozatlan viszonyának és rosszul elhelyezett motivációs rendszereinek következményeire. A gyakorló orvosok számára ma is kitölthető online kérdőívünk [2]. A két részes cikksorozatunk zárásaként, a mostani írásunk végén egészségpolitikai szakmai javaslatokat fogalmazunk meg a rendszerszintű kihívások és problémák kezelésére.

Az OEP adatkérés és adatelemzés első lépései, együttműködés az adatkérő és az adatszolgáltató között

Szerző(k): Fadgyas-Freyler Petra
Évfolyam: XV.évfolyam

Az elemzés eredményessége sokszor a legelső fázisban dől el, amelyet gyakran rutinszerűnek gondolunk, és ezért nem szentelünk rá elég figyelmet. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy három dolgot alaposan végig kell gondolni, mégpedig 1. a vizsgált betegkör meghatározásának módját, 2. az elemzési kérdést, illetve 3. a vizsgálat módszereit. A cikk az első két kérdést járja körül részletesen, annak nehézségeit gyakorlati példákkal szemlélteti. Tapasztalataink szerint azok a projektek zárulnak sikeresen, amelyeknél a legelső fázis többszöri finomítás, visszajelzés és módosítás után zárul le, és amelyben az adatbázist ismerők mellett a kezdettől részt vesznek az adott problémát diagnosztizáló, kezelő és a kódolást ismerő orvosok is.

A virtuális orvosi rendelő és a távvizit – mint az orvosi távellátások kezdeti finanszírozhatóságának eszköze és alapegysége

Szerző(k): Dr. habil Kozlovszky Miklós Dr. Szócska Gábor Joó Tamás Ürmösy Ágnes Dr. Gilly Gyula Bubori Zsolt Karóczkai Krisztián
Évfolyam: XIX.évfolyam

A távvizit logisztikai, orvosszakmai, gazdasági és kényelmi előnyei, valamint a nemzetközi tendenciák is igényelnék az új gyakorlat finanszírozásának elindítását. A telemedicinális alapegység finanszírozása ösztönző erőként hathat a telemedicina növekvő arányú megvalósítására és továbbfejlesztésére – ezért ennek a gyakorlati alapvetéseit kívántuk meghatározni. A hordozható és viselhető diagnosztikai eszközökben mutatkozó aktuális lehetőségek szélesebb orvosi hasznosulásához járulhat hozzá a távvizit. A speciális tartalmak egyedi finanszírozása később árnyalható, valamint illeszthető lesz a már most megfogalmazott általános telemedicinális alapegységhez.

Gondolatok a magyar egészségügy rendszerváltozás utáni finanszírozásáról

Szerző(k): Dr. Kovács Árpád
Évfolyam: XVII.évfolyam

A cikk a magyar államháztartás egyensúlya szemszögéből az állami egészségügyi ellátások finanszírozását, a rendszer működőképességének 1990 és 2017 közötti biztosítását tekinti át, költségvetési összefüggéseit pedig az utóbbi 10 évben tárgyalja részletesebben. A költségvetési kapcsolatok bemutatása során abból indul ki, hogy a Magyar Állam a közösségi, újabban és kisebb részben a magántőke forrásaiból kiépített egészségügyi kapacitásokat az államháztartás rendszeréhez tartozó egészségbiztosítás forrásaiból „megvásárolja”, így gondoskodva az ellátásról. Ezen a finanszírozási elven működő rendszer még vázlatos, táblázatokkal, ábrákkal alátámasztott ismertetése sem kerülheti el, hogy a honi egészségügyi ellátások körébe közvetlenül tartozó társadalmi szolgáltatások működtetésének makro-szintű pénzügyi összefüggéseit társadalmi-gazdasági kontextusban kísérelje meg tárgyalni. A dolgozat felvázolja a rendszerváltozás utáni államháztartási feltételek alakulását, a pénzügyi döntések „mozgásterét”, „hatókörét”, mindemellett jelzi a – mára az összes egészségügyi működési kiadás több mint harmadát kitevő – magánfinanszírozás térhódítását.

Bemutatkozik a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának „endoszkópos műhelye”

Szerző(k): Dr. Szabó István
Évfolyam: XIV.évfolyam

Magyarországon először a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati klinikáján, dr. Morócz Károly végzett laparoszkópos beavatkozást 1957-ben. Azóta is klinikánk vezető szerepet tölt be a magyarországi nőgyógyászati endoszkópiában. Manapság több mint 800 laparoszkópos (80%-ban operatív) és mintegy 300 hiszteroszkópos (mintegy 60%-ban operatív) beavatkozást végzünk évente. Az intratrachealis narkózisban végzett nőgyógyászati beavatkozások több mint 70 %-a laparoszkópia. Az endometriózis, az onkológia és a POP (kismedencei szervek süllyedése) laparoszkópos megoldása klinikánk fő profilja, a rutinszerűen végzett s általánosan elterjedt beavatkozások mellett.

A telemedicina szerepe a beteg-orvos, beteg-alapellátás, beteg-szakellátás kapcsolat optimális megoldása érdekében

Szerző(k): Prof. Dr. Kékes Ede Dr. Szegedi János Dr. habil. Kiss István
Évfolyam: XVII.évfolyam

A telemedicina ma már az egészségügy nélkülözhetetlen része és túljutott a kórházi információs rendszerek kimunkálásán. A modern alap- és szakellátás igényli korszerű kapcsolatrendszer kialakítását a beteg és a kórház között. Ebben nagy szerepe van az újszerű orvosbeteg kapcsolatnak, az állandó szakmai konzultációnak, ugyanis az igény a beteg kezelésének, gondozásának magasabb szintre emelése iránt folyamatosan nő. A telemedicina technikai megoldásai két formában jelentkeznek: Az egyikben a különböző telekommunikációs rendszereken keresztül orvosi mérőeszközök (szenzorok) jelei, mérési eredményei továbbításra kerülnek egy központba, vagy az alapellátási, szakellátási vagy kórházi adatbázisokba. A másik megoldás az okos telefonok (OT) és egyéb eszközök (iPad, tablet) segítségével történik, melyben a beteg jeleket, adatokat, tüneteket továbbít kezelőorvosa felé. Ugyanakkor a beteg információkat (pl. étrend, életstílus stb.) és utasításokat kaphat orvosától, ki ala kulhat egy folyamatos orvos beteg konzultáció, melyben a beteg az orvos partnere. Ezt a megoldást elősegíti a telekommunikációs eszközök rohamos terjedése a társadalom minden rétegében. Szerzők bemutatják mindkét megoldás módszereit, majd részletezik a telemedicinális módszerek gyakorlati szempontjait és értékét krónikus szívelégtelenségben, diabetes mellitusban és hipertónia betegségben. Bemutatják saját alkalmazási módszereiket és tapasztalataikat kiemelten a hipertónia területén. Részletesen elemzik a Magyar Hypertonia Tár saság legújabb programjaiban a telemedicina jelentőségét.

eMedWorkS – Betegút szervezés innovatív megoldása

Szerző(k): Mattyasovszky Nauzika
Évfolyam: XIV.évfolyam

A páciens alapesetben az egészségügyi ellátó rendszerbe a háziorvosán keresztül kerül be. A GlobeNet Zrt. eMedWorkS külső partnerkapcsolati terméke biztosítja a biztonságos, megfelelő, időszerű és ezek eredményeként hatékony, a betegek elégedettségét szolgáló betegellátás informatikai támogatását. A rendszer rugalmas kialakításának köszönhetően a háziorvosok és a kórház közötti kapcsolaton túlmenően akár magánorvosok, szakrendelők, laborok is hatékonyan kommunikálhatnak egymással ezen a csatornán. A program segíti a könnyebben átlátható, összehangolt működésű betegutakat, a hozzáférést javító minőségi betegellátást.

Székletből végzett laboratóriumi szűrővizsgálatok szerepe és jelentősége a gasztroenterológiai megbetegedések diagnosztikájában

Szerző(k): Dr. Széll András
Évfolyam: XIII.évfolyam

A gyomor-bél rendszert érintő kóresetek mind felnőtt, de egyre gyakrabban gyermekeknél is jelentkező akut és krónikus megbetegedések. Kijelenthető, hogy a nagy populációt érintő gyomor-bél rendszeri kórképek jelentős morbiditási és mortalitási mutatóik alapján az egészségügy egészére komoly megterhelést jelentenek. A kórképek változatosak, sokszor egymással összefüggőek az ételallergiától, az ételintoleranciától az akut és krónikus bélgyulladásokon keresztül a daganatos megbetegedésekig. Az érintettek életkora a csecsemőkortól az idős korig terjedhet. A megbetegedések felismerése, diagnosztizálása sokszor nehézkes, invazív diagnosztikus beavatkozásokat igényel. A sikeres gyógyulás alapvető feltétele a minél korábbi felismerés és kezelés. A korai felismerés érdekében egyre nagyobb szerepet kapnak azok a szűrő vizsgálatok, melyek könnyen kivitelezhetők, minél kevesebb terhet jelentenek a vizsgált személy részére, ugyanakkor elég informatívak a gyanú felvetése, a diagnózis felállítása szempontjából. Ezen vizsgálatok közé tartoznak az egyre szélesebb körben terjedő, kellő szenzitivitású és specificitású laboratóriumi vizsgálatok és ezek közt a székletből elvégezhető vizsgálatok, amelyeket a jelen összefoglalóban mutat be a szerző.

Kezelhető az elhízás? – A praxisközösség jelentősége

Szerző(k): Dr. Halmy Lászlóné Eszter
Évfolyam: XV.évfolyam

Az elhízás korunk népbetegsége, századunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívása, amely az egészségügyi rendszerek válságát idézheti elő. Az elhízás mind a fejlődő mind a fejlett világra egyaránt jellemző, és az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekvő előfordulást mutat. Az elhízáshoz számos kísérőbetegség társul, amely a mortalitási és morbiditási struktúrát meghatározza. Ezáltal az elhízás jelentős többletköltséget jelent az egészségügyi ellátórendszer számára, egyúttal jelentős változásokat okoz az egyén életminőségében. Az elhízás multidiszciplináris eredetű probléma, ezért növekvő előfordulásának megelőzése nemcsak egészségügyi, hanem egyben társadalmi feladat is, amely kormányszintű programot és nemzeti cselekvési tervet igényel. Evidencia, hogy csak a gondozás formájában történő, lassú ütemű és hosszú távon végzett testsúlycsökkentő programoknak van létjogosultsága, amelyeket testsúlytartó program követ. A testsúlycsökkentés és testsúlytartás érdekében biztosítani kell hosszútávon a rendszeres kontrollt, valamint szakemberek együttműködését, amely praxisközösségek létrejöttét feltételezi a háziorvosi és magánorvosi gyakorlatban. Az egészségügyi rendszer ilyen irányú fejlesztése érdekében az egészségfejlesztési irodák szerepének bővítése is lehetséges alternatívát jelenthet.

Néhány gondolat a kézhigiénés compliance-ról

Szerző(k): Dr. Rákay Erzsébet
Évfolyam: XIV.évfolyam

A kézhigiéne az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének leghatékonyabb eszköze. A kézhigiénés compliance növelése csökkenti a nosocomiális fertőzések számát. Az ilyen irányú vizsgálatok szerint azonban az egészségügyi dolgozók a szükséges kézfertőtlenítéseknek mindössze 30-40%-át végzik el. Ennek az oka lehet az, hogy az egészségügyi dolgozó keze esetleg nem bírja, kisebesedik a használt fertőtlenítőszertől, de lehet az is, hogy nincs tisztában a kézhigiéne fontosságával. A compliance és a fertőzési arányok az egyes országokban, intézményekben nagyban különbözhetnek. Feladatunk, hogy új utakat találjunk a gyakorlat javítására.

Csakis a színtiszta igazat – Nozokomiális fertőzések

Szerző(k): Dr. Barcs István
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME az elmúlt öt évben kiemelt fontosságú területként kezelte az egészségügyi ellátással kapcsolatban fellépő fertőzések nyomon követésének, megelőzésének, és a megelőző tevékenység kiterjesztésének kérdéskörét. A VI. Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia – a megszokott gyakorlat szerint – túllépett a szűken vett infekciókontroll fogalmán, és törekszik az eredők feltárására is. Sürgettük a konszenzus kialakítását, hogy a vélemények ne egymást elkerülve, hanem közös asztalnál folytatott megbeszélést követően, ugyanazon csatornán keresztül jussanak el a szakmai közösségekhez, az irányító szervezetekhez, a döntéshozókhoz, a társterületek szervezeteihez és közérthető formában az érintettekhez, a tájékozatlan (és ezért félrevezethető) lakossághoz. A külföldi tapasztalatok nyomdokain példákkal szolgáltunk a betegek tájékoztatási lehetőségeire is.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) megvalósult és jövőbeli fejlesztései

Szerző(k): Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) és annak szakmai moduljait az Európai Unió támogatásával és a magyar állam társfinanszírozásával hozták létre. A közfinanszírozott egészségügyi intézményeknek és a gyógyszertáraknak 2017. november 1-ig kellett csatlakozniuk a Térhez, amelybe az ellátási dokumentumok, vények, zárójelentések és esemény-bejegyzések kerülnek. A továbbfejlesztéseket egy következő EFOP projekt keretein belül tűzték ki célként 2020-ig, többek között a kórházakban az utóbbi években keletkezett releváns zárójelentések és leletek visszamenőleges betöltését a Térbe, vagy a telemedicina szolgáltatások bekapcsolását.

Hányan vannak? – Áttekintés az egészségügyi humánerőforrás-adatokról

Szerző(k): Dr. Szócska Miklós Dr. Cserháti Zoltán
Évfolyam: XIX.évfolyam

Az egészségügyi humánerőforrás tervezéséhez és a kapcsolódó beavatkozásokhoz egyaránt szükségesek az egészségügyi dolgozókra vonatkozó adatok, valamint azok megfelelő módon való ismerete, azok értelmezésének, értékelésének képessége. A tanulmány a legfontosabb, leggyakrabban idézett adatforrásokat áttekintve kíván képet nyújtani az egészségügyi dolgozók létszámadatairól, kiemelt hangsúllyal a nemzetközi összehasonlítások, valamint az egészségügyi humánerőforrás-monitoringrendszer adataira.

Ultimate Ultrasound Challenge: “Houston, we have a problem!”

Szerző(k): Garami Zsolt
Évfolyam: XII.évfolyam

A telemedicina nemzetközi helyzetismertetése és a hazai telemedicina program szabályozási és finanszírozási kihívásai, II. rész

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Dr. Ruzsovics Ágnes
Évfolyam: XVIII.évfolyam

Az egészségügyi támogatások területi egyenlőtlenségei Észak-Alföldön

Szerző(k): Hangodi Krisztina
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az Észak-alföldi régióban az elnyert egészségügyi uniós támogatások 2007-2013 közötti időszakban 108 mrd Ft fejlesztési forrást jelentettek. A megyei vizsgálatok alapján kimutathatóak a régió támogatásainak területi egyenlőtlenségei. A régió a Hajdú-Bihar megyei – különösképpen debreceni – innovációs fejlesztések túlsúlyának köszönhetően tudásteremtő régiónak nevezhető. Mindhárom megyére jellemző, hogy az egészségügyi fejlesztések urbánus térségekben valósulnak meg, valamint az uniós forrásfelhasználások a megyeszékhelyen koncentrálódnak: Debrecenben Hajdú-Bihar megye támogatásainak 80%-a, Nyíregyházán Szabolcs-Szatmár-Bereg megye támogatásainak 52%-a és Szolnokon Jász-Nagykun-Szolnok megye támogatásainak 43%-a. Hajdú-Bihar megyében a fejlesztések területi koncentrációja a régió megyéihez képest többféle mutató elemzése alapján is megjeleníthető, mint például a támogatás koncentráció lakosságszám arányos értéke, mely szerint a régiós átlag 1,5-szerese, vagy településszám arányos értéke, mely szerint a régiós átlag 2,5-szerese jut Debrecenre. A támogatás felhasználás különbségeit továbbá jól láthatóvá teszi a duálmutató alkalmazása is, mely szintén alkalmas a területi, fejlesztési egyenlőtlenségek kimutatására, és a régióközpont túlsúlyának bizonyítására. Az egyenlőtlenséget a támogatott projektek számának megyei eloszlása is jól jellemzi. A tanulmányban bemutatásra kerülő elemzések alapján is megállapítható, hogy a fejlesztési források a fejlett térségek további kiemelkedésével járnak, mely által a depressziós térségek leszakadása tovább fokozódhat.

A koronária és stroke őrzők együttműködése a Pécsi Tudományegyetemen

Szerző(k): Dr. Magyar Klára Dr. Kenyeres Péter Dr. Lovadi Emese Dr. Szapáry László Dr. Habon Tamás Dr. Csécsei Péter Prof. Dr. Tóth Kálmán
Évfolyam: XIV.évfolyam

A TIOP2 nagyprojekt részeként 2014 őszén kezdte meg működését a Pécsi Tudományegyetemen a Kar diovaszkuláris Szakmai Központ. Ezen integrált intézetben a vaszkuláris betegségek ellátásának globális szemléletét alapul véve, az országban úttörő módon, egy egységen belül került kialakításra egy 5 ágyas koronária, és egy 5 ágyas stroke őrző részleg. Az őrzők felszereltsége a legmagasabb szakmai elvárásoknak felel meg, létrehozásuk a diagnosztikus és terápiás lehetőségek tárházának nagymértékű bővülését jelenti, és valamennyi diagnosztikai eljárás akár azonnali elvégzése lehetséges. A kardiológia és a neurológia együttműködésének egyik fontos célkitűzése, hogy a stroke kardiogén hátterének diagnosztikáját magasabb szintre emelje. Külön figyelmet fordítunk a kardiogén stroke hátterében a rutin diagnosztika által gyakran fel nem ismert paroxizmális pitvarfibrilláció hatékonyabb detektálására, melynek vizsgálati protokollja a legújabb szakmai ajánlásokat figyelembe véve aktuálisan került kidolgozásra. Az első fél év adatai alapján az országos adatokhoz képest kiemelkedően, a stroke esetek 17%-ában történt intravénás trombolízis, illetve 2015 áprilisa óta 24 órás ellátás keretében az agyi nagyérelzáródások katéteres trombus eltávolítással is kezelhetők. Az eddigi mintegy fél éves együttműködés tapasztalatai alapján a két szakma szoros kooperációjával végzett munka mindenképpen hatékonynak mondható, mely igazolja a TIOP2 nagyprojekt során megálmodott koncepció helyességét.

A hálapénz szabályozásának büntetőjogi és etikai kérdései

Szerző(k): Dr. Berecz János Tamás Dr. Fülöp Botond
Évfolyam: XIV.évfolyam

A közlemény a hálapénz jelenség etikai és büntetőjogi aspektusait elemzi. E kétirányú megközelítés azért is indokolt, mivel hatékony büntetőjogi szabályozás elképzelhetetlen etikai megalapozottság nélkül. A szerzők kiemelik, hogy a hálapénz-jelenség megértéséhez és leküzdéséhez a problémát elsősorban társadalom-lélektani szempontból, a beteg oldaláról kell megközelíteni, és azt a kérdést kell a vizsgálatok központi elemévé tenni, hogy adott esetben miért érzi úgy a beteg, hogy hálapénzt kell adnia az orvosnak. A szerzők megfogalmazása szerint a hálapénznek – a kenőpénzzel ellentétben – csak oka lehet, célja nem. Az írás végkövetkeztetése szerint a hálapénz teljes tiltása etikai szempontból célszerűtlen és indokolatlan lenne, mivel a belső meggyőződésből kialakult hála kifejezése megfelel társadalmunk keresztény etikában gyökerező általános erkölcsi értékrendjének, és alkalmas lehet az egészségügyi dolgozó hivatástudatának, elkötelezettségének megerősítésére, a fásultság, a megbecsülés és az elismerés hiányából adódó szakmai és emberi frusztrációk megelőzésére. A szerzők felhívják a figyelmet a munkahelyi visszaélés-bejelentési rendszer bevezetésének lehetőségére is, mely a munkáltatók kezében alkalmas eszköz lehet a hálapénzzel kapcsolatos visszásságok, jogsértések felderítésére.

A kézhigiéné története I. rész

Szerző(k): Dr. Szabó Rita
Évfolyam: XV.évfolyam

A kézhigiéné fontosságáról szóló első dokumentum több mint 200 évvel ezelőtt keletkezett. Alexander Gordon felismerte a gyermekágyi láz fertőzőképességét és egészségügyi dolgozók kezének szerepét, mely 1789 és az 1792 között hozzájárult egy járvány kitöréséhez a skóciai Aberdeen-ben. Az évszázadok során számos orvos javasolta a kézhigiéniét, mint a fertőzések megelőzésének módszerét. Azonban csak Semmelweis Ignác, magyar orvos bizonyította kísérletekkel, hogy a megfelelő kézhigiéné által megelőzhető a gyermekágyi láz és az anyai halálozás. Sajnos Semmelweis teóriája csak 20 évvel később, Pasteur, Koch és Lister felfedezései után vált bizonyítottá. A 21. században Didier Pittet már a multimodális stratégia fontosságát és szükségességét hangsúlyozza, mely által fokozható az egészségügyi dolgozók kézhigiénés hajlandósága. Jelen dolgozat összefoglalást nyújt a kézhigiéné történetének főbb fordulópontjairól a 18. századtól napjainkig.

Kossuth Zsuzsanna szellemi örökségének letéteményesei - Interjú Schmittné Makray Katalin, Vártokné Fehér Rózsa és Tamás Évával

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulóját ünnepeljük ez év márciusában, amikor figyelmünk a szabadságért küzdő hőseinkre irányul. Kevesen tudják azonban, hogy a kiemelkedő történelmi személyiségek sorában helye van Kossuth Zsuzsannának is, aki országos főápolónőként megszervezte a magyar szabadságharc sérültjeinek ápolását és korát megelőzve letette az ápolói hivatás alapjait. Ez év február 19-én, a Magyar Ápolók Napja alkalmából a Duna Palotában megtartott ünnepségen rangos elismerésben részesült az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja két munkatársa – Tamás Éva lapigazgató és Vártokné Fehér Rózsa, az Ápolásmenedzsment Rovat vezetője –, valamint Schmittné Makray Katalin tiszteletbeli ápoló, a Magyar Ápolók Napja és a 2017-es Kossuth Zsuzsanna Emlékév fővédnöke, akikkel nagy elődünk szellemi örökségéről és az ápolói hivatásról beszélgettünk.

A GDPR kiemelt követelményei az egészségügyi ellátásban

Szerző(k): Nagy István Dr. Horváth Lajos
Évfolyam: XVII.évfolyam

2018. május 25-től az EU minden tagállamában kötelezően alkalmazandó az Európai Parlament és Tanács 2016/679 számú Általános Adatvédelmi Rendelete, amit rövidítve GDPR néven ismerünk. A Rendelet valamennyi olyan természetes vagy jogi személyre, így az egészségügyi ellátórendszer minden szereplőjére is vonatkozik, amely azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintettre”) vonatkozóan bármely információt kezel. A Rendelet számos olyan újdonságot és feladatot határoz meg, amelyeket az egyes szereplőknek minél előbb meg kell valósítania. A hazai egészségügyi ellátók felkészülése azonban jelentős elmaradást mutat, aminek indoklásaképpen a legtöbbször az információhiány és az erőforrások hiánya jelenik meg. Ugyanakkor a hazai jogalkotás is lemaradásba került, a vonatkozó jogszabályok – beleértve sarkalatos törvényeket is – nem kerültek módosításra, így a kapcsolódó ágazati szabályok sem készülhettek el. A cikkben a szerzők áttekintik az adatvédelmi szabályozás egészségügyi intézményeket is érintő rendelkezéseit, és összefoglalják a Rendelet legfontosabb üzeneteit.

Háziorvosi alapellátás, hogyan tovább?

Szerző(k): Dr. Dózsa Katalin Mária Dr. Gaál Péter Dr. Sinkó Eszter
Évfolyam: XVI.évfolyam

A magyar alapellátás olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek tudatos, következetes és megfelelő szakmai- sággal koordinált kezelése szükséges. A Svájc és Ma - g ya r ország kormányainak társfinanszírozásában megva- lósult Alapellátás-fejlesztési Modellprogram (azonosító- szám: SH8/1) hasznos eredménytermékeket és tapaszta- latokat hozott, amelyekre hosszú távon is építeni lehet. Bebizonyosodott, hogy tudatos szervezettséggel és erő- forrás allokációval az égető kihívásokra ütőképes vála- szokat lehet adni már rövidtávon is. Ennek legfontosabb tanulsága országos szinten az, hogy a nagy rendszer csak akkor lesz képes sikeresen reagálni a népegészség- ügyi kihívásokra, ha az ehhez szükséges erőforrások és az evidencia alapú szervezettség adott lesz. Elemzé - sünkben amellett érvelünk, hogy a magyar egészségügyi rendszer teljesítményének javítását célzó jelentős erőfe- szítések nem fognak tudni érdemi és hosszabb távon is fenntartható eredményeket elérni az alapellátás szerve- zeti, finanszírozási és működési kereteinek paradigma- váltó átalakítása nélkül. Mindezt a modellprogram ta - pasz talatai mentén mutatjuk be.

Fókuszban a fertőzések megelőzése - Interjú Dr. Kovács Attila országos tisztifőorvossal

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az elmúlt években egyre inkább fókuszba került, központi feladat a kórházi fertőzések megelőzése. Az egészségügyi ágazatvezetés fontos céljának tekinti, hogy minden kórházban kiemelt betegbiztonsági kérdésként kezeljék az ilyen esetek megelőzését. Ennek jegyében kidolgoztuk az országos módszertani, cselekvési és felügyeleti rendszert, melynek elfogadása, bevezetése folyamatban van – mondta el többek között lapunknak az országos tisztifőorvosi feladatokat ellátó Dr. Kovács Attila, aki az infekciókontroll tevékenység megerősítésén túl egyéb közegészségügyi kérdésekre is kitért.

Egészségmagatartási vizsgálat a szülésznők körében dohányzás, alkohol – és kávéfogyasztás tekintetében

Szerző(k): Lipienné Krémer Ibolya Vincze Felícia Dr. Mészáros Judit Dió Mihály
Évfolyam: XIV.évfolyam

Közismert az a tény, hogy az egészségügyben dolgozó orvosok, szakápolók körében nagyon magas a dohányzók aránya, rendszertelenül és egészségtelenül táplálkoznak, sok kávét fogyasztanak, mozgásszegény életmódot folytatnak, és nem figyelnek oda egészségi állapotukra, vagyis nem mennek el, vagy csak nagyon kevesen a megelőző szűrővizsgálatokra. Továbbá tény az is, – és nem is szabad figyelmen kívül hagyni, – hogy egy egészségügyi szakdolgozó, orvos, ápoló, szülésznő a hivatásának gyakorlása közben modellként jelenik meg a beteg/betegek előtt – bármely területén is dolgozzon az egészségügynek – így viselkedése, egészséghez való viszonya példaként szolgál a lakosság számára [1]. Kutatásunk célját képezte, hogy felmérjük, milyen a szülésznők egészségmagatartása (különös tekintettel a dohányzási, kávé – és alkohol fogyasztási szokásaikra) annak függvényében, hogy a képzésük befejeztével saját kompetenciájukká válik a felvilágosítás nyújtása a primer, a szekunder és a tercier prevenció területén a várandós anyáknak, a szülő nőknek, a gyermekágyas anyáknak, a nőgyógyászati betegeknek és a serdülőkorban lévő fiataloknak.

Az infekciókontroll gyakorlat fejlesztése – hazai és nemzetközi irányok és lehetőségek Konferencia beszámoló

Szerző(k): Dr. Oroszi Beatrix
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A betegbiztonság, és ezen belül is az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentik világszerte az egyik legnagyobb kihívást napjaink egyre komplexebbé váló egészségügyi ellátásában. Ezek a fertőzések ugyanis elkerülhetetlen velejárói az egészségügyi ellátásnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2011. évi jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy ezeknek a fertőzéseknek a kockázata általános, minden egészségügyi ellátót, illetve egészségügyi rendszert érint világszerte [1]. Közös nemzetközi, európai és hazai cél az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, az antimikrobiális rezisztencia, illetve általában véve a betegbiztonsági kockázatok visszaszorítása.

Minőségirányítás és minőségbiztosítás továbbfejlesztése az egészségügyben II. rész

Szerző(k): Dr. Gődény Sándor Dr. Margitai Barnabás Dr. Topár József
Évfolyam: IX.évfolyam

A magyarországi egészségügy működéséhez és az egészségi állapot javításához nélkülözhetetlen a minőség térhódítása. Ennek érdekében szükséges a jelenlegi helyzet értékelése, a minőségüggyel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések tisztázása, továbbá a kialakult koncepció gyakorlati bevezetése és működtetése. A cikksorozat első része a minőség, a minőségszemlélet fontosságát, a minőségirányítás fogalmát, a minőségmenedzsment rendszerek szükségességét azok előnyeit ismertette. A cikksorozat az egészségügyben alkalmazható minőségmenedzsment modellek, a rendszerek problémáinak és fejlesztési lehetőségeinek ismertetésével folytatódik, illetve tárgyalásra kerülnek azok a változtatást igénylő főbb problémák, amelyek – az elmúlt 10 évben megvalósult fejlődés ellenére – gátolják az egészségügyi minőségirányítás hatékonyabb és eredményesebb működését mind országos, mind szervezeti szinten. A szerzők megoldást is javasolnak az ismertetett problémákra és megfogalmazzák azokat az alapkoncepciókat, amelyekkel az elkövetkező években a minőségirányítás hatékonyabbá és eredményesebbé tehető.

Mit nyújtanak a praxisközösségek, és kinek? Betekintés az alapellátás jövőjébe a praxisközösségek által nyújtott szolgáltatások forgalmi adatain keresztül

Szerző(k): Dr. Dózsa Katalin Mária Bóta Ákos Dr. Sinkó Eszter Szabóné Gombkötő Éva
Évfolyam: XVI.évfolyam

A 2017 májusában zárult Svájci Hozzájárulás kereté- ben nyert támogatásból finanszírozott Népegészségügyi fókuszú Alapellátás-fejlesztési Modellprogram a magyar alapellátásnak meghatározó mérföldköve. A közlemény célja, hogy minél szélesebb körben ismertté váljanak a megvalósult szolgáltatások, azok teljesítménymutatói és a praxisközösségi szolgáltatások adatainak további követésére, vizsgálatai lehetőségeire, és azok jelentősé- gére is rámutassunk.

A humánerőforrás-helyzet – nővér outsourcing

Szerző(k): Dr. Balogh Zoltán Babonits Tamásné Üveges Péterné Szabó Bakos Zoltánné
Évfolyam: XVIII.évfolyam

az optimális betegellátás egyik fő eleme a minimumfeltételekben is meghatározott képzettségű és számú egészségügyi szakdolgozó jelenléte a betegellátó rendszerben. az Európai Unió statisztikái azonban rávilágítanak arra, hogy hazánkban 1000 lakosra kevesebb orvos és még kevesebb ápoló jut az uniós átlagnál. tovább nehezíti a hazai helyzetet, hogy az egészségügyi állások közel 4%-a betöltetlen, az ágazatban tevékenykedő szakdolgozók életkora magas (67%-uk 41 éves kor feletti), valamint az intézmények nem családbarát munkarendben működnek. a magyar Egészségügyi szakdolgozói kamara 2018 őszén történt felmérése során vizsgálta az ápolói és szakdolgozói létszámok aktuális helyzetét, az intézményi intézkedések körülményeit, valamint a gazdasági vonatkozásokat. kiderült, hogy a válaszadók csupán 4%-a gondolja megfelelőnek a szakdolgozói létszámot, mely a legtöbb kitöltő szerint öt éven belül kritikussá válhat a nyugdíjba vonulók és pályakezdők aránya miatt. a jelentős létszámmozgással kapcsolatban gyakori a túlmunka elrendelés (61,5%-ban), melyet több intézményben nem tudnak kigazdálkodni. a kitöltők 88,5%-a nem ért egyet a „bérnővérek” alkalmazásával a betegbiztonság, a felelősségi viszonyok, a lojalitás és a bérfeszültség miatt, így 73,1%-uk nem is alkalmazza őket. a szakmai köztestület kiemelten fontosnak tartja a fiatal pályaválasztók megkeresését, a pályakezdő szakdolgozók motiválását, valamint az ágazatban már több éve dolgozók terheinek csökkentését, melyet a képzésekben, a bérek rendezésében és a munkakörülmények fejlesztésében történő strukturált szervezéssel érhetnek el.

Az egynapos sebészet finanszírozásának hatása a struktúra-átalakításra

Szerző(k): Kovácsné Balogh Ildikó
Évfolyam: XII.évfolyam

Az egynapos sebészet Magyarországon a nemzetközi trendekkel ellentétben nem terjedt el, amint az elvárható lett volna. Az eddigi egészségpolitikai és egészségbiztosítói próbálkozások részben a meglévő struktúra átalakítására, részben a tevékenységi kör és az elszámolási szabályok folyamatos bővítésére koncentráltak. A cikk megírásával célom annak feltárása volt, hogy melyek azok az egyéb tényezők, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egynapos beavatkozások száma már rövidtávon is növekedjen. Bemutatom, melyek azok a szempontok, amelyek hatással vannak mind a betegek, mind a szolgáltatók preferencia rendszerére.

Az online járóbeteg rendelés szakmai és szervezési szempontjai

Szerző(k): Dr. habil Kozlovszky Miklós Dr. Szócska Gábor Joó Tamás Szabó Zoltán Attila Ürmösy Ágnes Dr. Németh Orsolya Dr. Gilly Gyula Bubori Zsolt
Évfolyam: XIX.évfolyam

A telemedicina kiemelkedő jelentőségű a páciensközpontú és a hatékonyságnövelő folyamatok fejlesztéséhez, és jelentősen képes növelni az orvosi gyógyító munka eredményességét. Bevezetése a mindennapi ellátó folyamatokba nagyívű változtatásokat igényel a szakmai gondolkodásban és cselekvésben. Jelen közleményben bemutatjuk, hogy a távvizit mint ellátástípus milyen módon tud beépülni a megszokott gyógyító folyamatokba.

A telemedicina nemzetközi helyzetének ismertetése és a hazai telemedicina program szabályozási és finanszírozási kihívásai, I. rész

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Dr. Ruzsovics Ágnes
Évfolyam: XVIII.évfolyam

Az egészségügyben mindinkább növekvő igény van a megelőzés, a diagnosztika és a monitorozás gazdaságos megvalósítására. Az internetes csúcstechnika és a mobiltechnológia széleskörű elterjedésének hatására kialakultak azok az infokommunikációs megoldások, amelyeket az életminőség javításában, a prevencióban, a mindennapi gyógyító munkában, a szociális gondozásban, a fogyatékok pótlásában kiemelkedő költséghatékonysággal lehet használni. A szociális és az egészségügyi ellátás fenntarthatósága jelentős mértékben függ attól, hogy milyen széles körben és milyen mértékben terjed el az infokommunikációs technológiák alkalmazása a mindennapi betegellátási gyakorlatban. Az alábbi összefoglalóban egyrészt a nemzetközi telemedicina rendszerek ország-példáinak főbb tanulságait, másrészt a telemedicina költséghatékonyságáról szóló irodalmának fontosabb eredményeit foglaljuk össze olyan módon, hogy az konkrét szabályozási és finanszírozási javaslatokat alapozzon meg a hazai egészségügy számára.

Az antibiotikum stewardship aktuális helyzete és feladatai

Szerző(k): Prof. Dr. Szalka András
Évfolyam: XII.évfolyam

Az antibiotikum stewardship egy olyan program, amely az adott egészségügyi intézményben irányítja és folyamatosan felügyeli az antibiotikumok használatát. E program céljai a következők: megelőzni és csökkenteni a rezisztencia viszonyok romlását, optimalizálni az antibiotikum terápiát, a mellékhatások számát minimalizálni, mind a megbetegedések, mind a halálos kimenetelű esetek számát csökkenteni. A program képes mérsékelni a kórházi ápolás időtartamát és csökkenteni annak költségeit.

A kézhigiéne alapelvei a bentlakásos szociális intézményekben

Szerző(k): Dr. Szabó Rita Dr. Pusztai Zsófia
Évfolyam: XIV.évfolyam

A kézhigiénés tevékenység a fertőzések megelőzésének fontos eszköze mind az egészségügyi, mind a bentlakásos szociális intézményekben. Ennek ellenére a kézhigiénés hajlandóság világszerte alacsony. Cikkünkben az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO), bentlakásos szociális intézményekre vonatkozó kézhigiénés irányelvét mutatjuk be, mely az alkoholos kézfertőtlenítő szer használatát javasolja ezen intézményekben.

Sok-e vagy kevés Magyarországon a kórházi ágy? A hazai aktív fekvőbeteg szakellátás kapacitásainak és teljesítmény mutatóinak elemzése nemzetközi kitekintésben

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Palaticz Edina László Teodóra
Évfolyam: XIII.évfolyam

Cikkünk a magyarországi kórházi kapacitásadatok és teljesítmény mutatók trendjét mutatja be különböző szakmaspecifikus mutatószámokon keresztül. A téma bevezetéseként képet kapunk a hazai aktív kórházak hatékonyságát jellemző indikátorok értékeinek változásairól, továbbá a kórházi halálozási arányszám alakulásáról. Ezt követően nemzetközi összehasonlítás segítségével tágabb kontextusba helyezzük makro adatainkat, s az átlagos ápolási idő, az aktív fekvőbeteg esetszám, valamint az aktív kórházi ágyszám kapcsolatát elemezve mutatjuk be az egyes európai országok helyzetét. Végül ismertetésre kerül a jelenlegi rendszerben fellelhető hatékonysági tartalékok széles köre.

Jön, jön, jön ... a Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió

Szerző(k): Dr. Balkányi László
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) 11., alapvetően új szerkezetű és aktualizált tartalmú verziója már most itt van, és 2022-től lesz használatban. A BNO átszövi az egészségügyi informatika minden területét. a BNO 11-ben a betegségek definiáltak, jelzőkkel felruházhatók, kombinálhatók. Megszűnik az egyedi hierarchiába kényszerítés, emellett a fogalomkészlet jóval bővebb és frissebb. Mindezek miatt az új BNO megkerülhetetlen lesz az egészségügyi információ rendszerek megújulásában és összekapcsolásában. A BNO 11-gyel az intézeti menedzsment egy fontos, új tartalmi eszközt kap.

Egynapos sebészet helyzete Magyarországon 2010-2012

Szerző(k): Dr. Mészáros János
Évfolyam: XII.évfolyam

Az egynapos sebészeti tevékenység nemzetközi vonatkozásban is az ellátórendszer egyik dinamikusan fejlődő területe, különös tekintettel az orvos szakmai, betegút szervezési, valamint költséghatékonysági tényezőkre. Az „Állami Számvevőszék 2010. évi jelentése az egynapos ellátásra fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről” című dokumentumot alapul véve a 2010-2012 évek országos OEP adatainak feldolgozásával az egynapos sebészeti ellátások esetszámának növekedési dinamikáját elemeztük. Az elemzés a szakmai, jogszabályi és finanszírozási szabályozók és az esetszám növekedés közötti összefüggésekre kíván rávilágítani. Az egészségügyi szolgáltatók egynapos ellátási tevékenységének ösztönzésére szolgáló országos forrás hasznosulása mellett, a fenntartható fejlődéshez szükséges további teendőkre kívánunk rámutatni.

Magyar életminőség értékek felmérése az EQ-5D módszer segítségével

Szerző(k): Borsi András
Évfolyam: XI.évfolyam

A magyar egészség-gazdaságtani társaság ifjúsági tagozatának egy munkacsoportja azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az életminőséget öt dimenzióban és három szinten mérni képes eQ-5d módszer segítségével meghatározza a magyar társadalom preferenciáit tükröző életminőség-értékeket. A felmérés megvalósulása az egyik első lépést jelentené ahhoz a távlati célhoz, hogy az egészségügyi technológiák befogadáspolitikai döntéshozatala tisztán magyar hasznossági értékek figyelembe vételével történjen. A tanulmány rávilágít az egészségnyereség és az életminőség mérés fontossá- gára, ismerteti az eQ-5d módszert, illetve beszámol a magyarországi felmérés jelenlegi helyzetéről.

Fiatal Nőorvosok Társasága Szakmai Továbbképző Tanfolyama és X. Jubileumi Kongresszusa – kongresszusi beszámoló

Szerző(k): Dr. Nagy Gyula Richárd
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az év második felében, 2014. október 10-12. között került megrendezésre a Fiatal Nőorvosok Társaságának X. Jubileumi Kongresszusa. Az immár tíz éve tartó rendezvénysorozat kitűnő lehetőséget jelent a fiatal szülész-nőgyógyászoknak arra, hogy nívós szakmai előadások keretében számoljanak be tudományos munkásságukról. A Társaság vezetőségének és tagjainak nagy örömére szolgál, hogy a fiatal szakorvosjelöltek és szakorvosok mellett a tapasztaltabb generáció is szívesen ellátogat ezekre a rendezvényekre.

Gondolatok a magyar egynapos sebészeti ellátás költséghatékonyságáról

Szerző(k): Dr. Kovács Aranka Katalin Dr. Csernus Mariann Dr. Iring András Tóth Szabolcs Péter Dr. Sztrilich András Péter
Évfolyam: XIV.évfolyam

Századunkat a gazdasági válság jellemezi, mely erőteljesen kihat az Unió országaira, e körülmények jelentős befolyást gyakorolnak a gazdaságpolitikára, egészségpolitikára és szociálpolitikára. Az egészségügyben bevezetett fejlesztési és modernizációs programok jelentősen növelték az egynapos sebészet kihasználtságának mutatóit az EU régi tagállamaiban. Ennek hatására fokozatosan terjedt el ez a korszerű betegellátási forma. Említésre érdemes, hogy az ellátás jelentős költségmegtakarítást eredményezett minden tagállam gazdaságának. Az egynapos sebészet lehetőség a humán erőforrás felhasználás költséghatékony kiaknázására, mely hazánk HBCs szabályozta közkiadásaiban is jelentős megtakarítást eredményezhetne. Elemzésem a német és magyar egynapos sebészet, valamint a magyarországi kórházi hotelszolgálatot indukáló ellátási formák hu mán erőforrás felhasználásának összehasonlítására irányult. Az allokációs torzítás kiküszöbölésére bloc randomizációt alkalmaztunk. Az összehasonlítást ugyanazon ASA klasszifikációjú, CDC besorolású, és diagnózisú betegek azonos műtéti beavatkozás kódú esetein végeztük el, a magyar egynapos és kórházi, valamint a német egynapos ellátás területén.

A BELLA akkreditációs program szerepe a betegellátás biztonságának javításában, 1. rész: A fejlesztési módszertan

Szerző(k): Sinka Lászlóné Adamik Erika Dr. Lám Judit Dr. habil. Belicza Éva Dr. Safadi Heléna Dr. Tóth Ágnes Anita Dr. Fügedi Gergely
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációs rendszere a betegellátás biztonságát célozza azzal, hogy a veszélyforrások, betegbiztonsági kockázatok kezelését célzó működési szabályokat, ún. standardokat fejleszt, és azzal, hogy az ezen standardok szerinti működés megítélésére egységes külső felülvizsgálati rendszert alakít ki. Magyarországon a rendszer kialakítására a TÁMOP 6.2.5/A/12/1 jelű projekt keretében került sor. Dolgozatunk első részében azt mutatjuk be, hogy miért kell foglalkoznunk az ellátás biztonságának kérdéskörével, és a hazai fejlesztésű standardok miként járulhatnak hozzá a biztonságosabb ellátáshoz. A dolgozat második része a hazai standardok átfogó jellemzésével foglalkozik, és beszámolunk az alkalmazással szerzett első tapasztalatokról is.

A műtéti sebfertőzések megelőzése és ennek jelentősége

Szerző(k): Dr. Bán Kinga Dr. Pulay István Dr. Bokor Lívia Dr. Weltner János Dr. Harsányi László
Évfolyam: XIV.évfolyam

Jelen cikk a sebfertőzés megelőzésének és jelentőségének kérdését tárgyalja, kezdve néhány fogalom tisztázásával Majd felsorolja a fertőzés lehetséges forrásait és terjedésük főbb útjait. Nem foglalkozik a fertőzés biokémiai és anyagcsere vonatkozásaival. Bemutatj a a műtétek tisztasági/sterilitási fokainak és a sebfertőzés súlyosságának lehetséges kapcsolatait, taglalja a sebfertőzés megelőzéséhez szükséges lépések sorát, valamint a kezelés egyes lépéseit. Becslésünk szerint a HBCs térítés átlagait alapul véve mintegy 29 000 „forintba fáj” minden olyan ápolási nap, melyet a beteg a sebfertőzés miatt tölt kórházban a normatív napon túl. A cikk bemutatja a sebellátás kórházon kívüli formáit is. Tudjuk, hogy folyamatos költségelemzés, valamint a sebfertőzés megelőzésének és kezelésének fejlesztése szükséges, melyhez további kutatásokat kell végezni.

Átfogó népegészségügyi program készül - Interjú Prof. Dr. Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Mint ismert, 2018. május 18-án átvette miniszteri kinevezését Áder János köztársasági elnöktől, és letette es küjét a Parlamentben Prof. Dr. Kásler Miklós, az Orszá - gos Onkológiai Intézet volt főigazgatója. Az Emberi Erő - források Minisztériumának (EMMI) vezetője hivatalba iktatását követően egy héttel lapunknak adott interjújában vázolta az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos főbb elképzeléseit.

A Sürgősségi Betegellátó Osztályok működésének elemzése a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Sürgősségi Betegellátó Osztályán keresztül

Szerző(k): Vörösné Kis Noémi Dr. Jada Suhail
Évfolyam: XVII.évfolyam

A sürgősségi betegellátó osztályok kiemelt fókuszban szerepelnek. Számos beteg kapcsolatba lép a fekvőbeteg szakellátó intézmények ezen „speciális” szervezeti egységével, melyről, illetve mellyel kapcsolatban mindenkinek különböző elképzelései és elvárásai vannak. A betegek keresik a helyüket a magyar egészségügy szerteágazó rendszerében. Számos esetben sajnos nem az ellátórendszer megfelelő szintjét veszik igénybe, vagy helytelenül irányítják a pácienseket a kollégák a szakellátás ezen szervezeti egységére. Ennek következménye a túlterheltség, hosszú várakozási idő, mely mind a dolgozókra, mind a páciensekre kedvezőtlenül hat, az igazán sürgős ellátást igénylő esetek ellátását kedvezőtlenül befolyásolja.

Az ápolási dokumentáció fejlesztésének jelentősége

Szerző(k): Halász Henrietta
Évfolyam: XIV.évfolyam

Leggdinamikusabban és legjelentősebben a személyre szabott ápolás szemléletében, az ápolási funkciók meghatározásában és az ápolás tervezésében jelentkezik. Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 98.§ 5. bekezdése követelményként rögzíti, hogy „az ápolási gondozási tevékenységről ápolási, gondozási dokumentációt kell vezetni, amely része az egészségügyi dokumentációnak” [2]. A rendszeres továbbképzések, és a gyakorlatban megszerzett tapasztalatok világossá tették az ápolási dokumentáció naprakész vezetésének szükségességét. Az ápolók ma már belátják alkalmazásának fontosságát, együttműködnek, és segítik a fejlesztést. Így olyan dokumentációk születnek, amit szívesen használnak. Cikkemben bemutatom, milyen fontos lépései vannak minőségirányítási, egészségügyi menedzsmenti és a betegellátás szempontjából egy hatékony ápolási dokumentáció fejlesztésének. Véleményem szerint az ápolási dokumentáció nemcsak arra ad lehetőséget, hogy egyéni felelősséget vállaljunk az elvégzett ápolási folyamatért, hanem az ápoláskutatáshoz és ezáltal az ápolás tudomány fejlődéséhez is elengedhetetlen.

A diabétesz betegségterhe Magyarországon

Szerző(k): Dr. Kósa József
Évfolyam: XIV.évfolyam

A cukorbetegség a XXI. század súlyos népegészségügyi problémájává nőtte ki magát, melynek okai között kell keresnünk a gyors szociális és kulturális változásokat, a városi életmód terjedését, a társadalom elöregedését, a táplálkozási szokások megváltozását, a mozgásszegény életmódot és az egészségtelen életviteli szokásokat. A cukorbetegség jelentős, egyre növekvő gazdasági és szociális terhet jelent az egész társadalom számára. A diabétesz elleni eredményes fellépés csak az érintettek és az egészségügyi szolgáltatást nyújtók szoros együttműködésével valósítható meg, így elkerülhetővé válna egy sor költséges és súlyos, szemet, vesét, végtagokat és szívet érintő szövődmény, amelyek kezeletlenül korai halálhoz vezethetnek.

Esetszintű kontrolling – naprakész adatokkal

Szerző(k): Dr. Vácity József
Évfolyam: XVII.évfolyam

Cikkünkben bemutatjuk azt az eljárásrendet és informatikai környezetet, ami biztosítja Markhot Ferenc Kórház minden fekvőbeteg esetéhez rendelve a gyógyszerek és a szakmai anyagok rögzítését. A rögzített adatok feladásra kerülnek az esetszintű kontrollingnak, valamint a web-es felületen lekérhető listák növelik a terápiák orvos-szakmai és költség szempontú ellenőrizhetőségét, és hatékony munkakapcsolatot biztosítanak a klinikum és a klinikai gyógyszerészet között.

Négyen egy irányba - Interjú Prof. Dr. Ádány Rózával

Szerző(k): Haiman Éva
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A sok tekintetben hasonló történelmi múlt okán is hasonló kihívásokkal küzdenek a népegészségügy terén a visegrádi négyek. Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia sok mutatóban az EU-átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb helyzetben van, de a leghátrányosabb két régió a V4-eken belül hazánkban található. Egyebek mellett ez is kiderült a Debreceni Egyetem (DE) Népegészségügyi Kara által áprilisban szervezett nemzetközi konferencián.

A fekvőbeteg szakellátás struktúra-átalakításának hatása a járóbeteg szakellátásra

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Borbás Fanni Dr. Kövi Rita
Évfolyam: XIV.évfolyam

A rendszerváltás óta szinte minden egészségügyi re- form, egészségpolitikai intézkedéscsomag célkitűzései között szerepel, hogy a gyógyító tevékenység során erősíteni kell a járóbeteg ellátást, mivel költséghatéko- nyabb a fekvőbeteg ellátásnál. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy az elmúlt 12 év szakmapolitikai programjai, törvénykezései és finanszírozási változásai a fekvőbeteg szakellátás kapacitásai és finanszírozá- sa terén hogyan hatottak egyes, általunk elemzett já- róbeteg szakellátási szakma kapacitásainak és beteg- forgalmának alakulására. Az eredmények azt mutatják, hogy nincs egyértelmű hatás a járóbeteg szakellátás irányába való kapacitás átcsoportosításra és betegfor- galom átterelődésre. Van olyan szakma, ahol a fekvőbe- teg kapacitás és a járóbeteg kapacitás és esetszám egyaránt csökkent (pl.: fül-orr-gégészet, szemészet). Van, ahol megfigyelhető a kapacitások átrendeződése a járóbeteg szakellátás irányába (pl.: reumatológia, onko- lógia).

Az egészségügyi adatokhoz kutatási célból történő hozzáférés szabályozása a Helsinki Nyilatkozatban I. rész

Szerző(k): Dr. Alexin Zoltán
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az emberen végzett orvostudományi kutatások etikai alapelveiről szóló Helsinki Nyilatkozatot az Orvosok Világszövetsége készítette és fogadta el több mint ötven évvel ezelőtt, 1964-ben. A Nyilatkozat az idők során többször is megváltozott, készítői mindig hangsúlyt helyeztek arra, hogy aktuális és érvényes válaszokat adjon az újonnan felmerülő kérdésekre. Míg kezdetben a fő kérdés az volt, hogy a beavatkozással járó kutatások során milyen etikai elveket kell a kutatóknak betartaniuk, addig ma már hasonlóan fontos kérdés, hogy milyen etikai alapelveket kell alkalmazni a személyes egészségügyi adatok orvosbiológiai kutatásokra történő felhasználásakor. Ebben az írásomban ez utóbbi kérdést kívánom részletesen elemezni. Azt, hogy a személyes adatok védelmének, az információs önrendelkezésnek a szempontjai hogyan tükröződnek a nyilatkozat etikai alapelveiben.

A klinikai audit – a bürokráciát kerülő minőségügyi rendszer

Szerző(k): Dr. Vargha András
Évfolyam: XIV.évfolyam

Világszerte az egészségügyi rendszerek reformja kapcsán előtérbe kerül a minőség kontrollja és a hatékonyság, költséghatékonyság kérdése. Az elmúlt évtizedekben kialakult egy módszer, mely folyamatosan fejlődik, úgy tűnik, bevált a minőség objektív megítélésére. Ez a klinikai audit, melyet világszerte alkalmaznak a radiológiában. 2009. óta van EU-irányelv is, valamint a bevezetés technikája kidolgozásra került.

„A mikrobiológia a betegért van!” - Interjú Dr. Barcs Istvánnal

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XIX.évfolyam

Negyvenéves pályáját összegezte lapunknak adott interjújában az IME Közérthető-N rovatának vezetője, Dr. Barcs István mikrobiológus, aki pályaválasztásáról, hivatásáról, és az annak gyakorlása során felmerülő nehézségekről, illetve felemelő pillanatokról osztotta meg gondolatait lapunk olvasóival.

A Humán Papilloma Vírus (HPV) jelentősége terhességben

Szerző(k): Dr. Mészáros Gyula
Évfolyam: XIV.évfolyam

A folyamatosan bővülő kutatási eredmények ismeretében mára egyértelműen megállapítható, hogy a HPV fertőzés az emberi test különböző szerveiben is okozhat jó, vagy rosszindulatú betegségeket. A fertőzések megelőzése, kezelése nem csak orvosi feladat. Sajnálatos módon az ismerethiány, vagy a tények tudatos elferdítése ronthatja az orvosi munka hatékonyságát. Jelen közlemény csak a terhességgel kapcsolatos elváltozásokkal foglalkozik. A HPV fertőzés mind az anya, mind a magzat számára kockázatot jelent. A magzat számára a megtermékenyítéstől annak fejlődésén keresztül a koragyermekkori légzési problémákig széles a skála. Az anya számára a méhnyak rák életveszélyt, a nemi szervi szemölcs életminőség romlást jelenthet. Elméletileg a megelőzés mára mindenki számára lehetővé vált.

A D-vitamin-hiányról és megelőzésének jelentőségéről

Szerző(k): Dr. Lakatos Péter
Évfolyam: XIV.évfolyam

Több mint egy évszázada tudjuk, hogy a D-vitaminhiány milyen tünetekhez és deformitásokhoz vezethet az emberi csontozatban, ám az csak az elmúlt egy-két évtizedben derült ki, hogy hányféle egyéb megbetegedés kockázatát is növeli. A D-vitamin-pótlás kedvező hatásairól és népegészségügyi jelentőségéről Dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem ÁOK I. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Belgyógyászat, Diabetes, Endokrin és Anyagcsere Tanácsának tagja és Anyagcsere Szakcsoportjának vezetője adott lapunknak tájékoztatást.

Középpontban az ápolók: egy országos felmérés eredményei a fekvőbeteg-szakellátás területén

Szerző(k): Dr. Balogh Zoltán Babonits Tamásné Szabó Bakos Zoltánné Dr. Németh Anikó Irinyi Tamás
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara országos felmérést végzett ápolók körében a fekvőbeteg-szakellátás területén 2018 júliusában és novemberében. Mindkét felmérést internetes felületen kialakított kérdőív segítségével készítettük el. A kutatás során kérdést tettünk fel az ápolóknak a leterheltségről, a vizsgált időszakban ledolgozott óraszámokról, az egyes műszakokban szolgálatot teljesítő szakképzett és szakképzetlen kollégák számáról, az éves szabadság kivételének lehetőségéről, a havi többlet munkaóra és a másodállások alakulásáról. Cikkünk elsődleges célja annak bemutatása volt, hogy a két vizsgálat során összesen 3095 fő válaszadó ápoló hogyan éli meg saját helyzetét a kórházi ellátás területén, illetve milyen tendenciák rajzolódnak ki regionális és országos szinten a napi és havi munkaterhelés tekintetében szakdolgozói nézőpontból. Cikkünk másodlagos célja annak bemutatása volt, hogy a szakdolgozói köztestület milyen elvek mentén képzeli el a szakmai minimumfeltételek újragondolását szakdolgozói erőforrás tekintetében.

A magyar egészségügyi szakemberek digitális technológiákkal kapcsolatos attitűdjének vizsgálata

Szerző(k): Dr. Szócska Miklós Tóth Tamás Dr. Palicz Tamás
Évfolyam: XIX.évfolyam

A digitális transzformáció új távlatokat nyit az egészségügyben, ugyanakkor kihívások elé állítja az egészségügyi dolgozókat. Jelen kutatás az aktív és leendő szakemberek digitális technológiákkal kapcsolatos véleményét, attitűdjét vizsgálja. A válaszadók többsége szerint fontos ezek ismerete és széles körű használata a betegellátás hatékonyabbá és biztonságosabbá tétele érdekében, és a jelenleginél többre lenne szükség belőlük. A többség nagy várakozással tekint a mesterséges intelligencia megoldások közeljövőben várható elterjedésére.

Minőségfejlesztési eszközök az ápolásban

Szerző(k): Balázsné Szelei Erzsébet
Évfolyam: IV.évfolyam

Az e-Egészségügy (e-Health) helyzete Magyarországon

Szerző(k): Király Gyula
Évfolyam: IX.évfolyam

A szerző az egészségügyi ágazat specialitásait figyelembe véve újraklasszifikálja az e-Egészségügy területén működő szereplőket és a témakörben előforduló fontosabb relációkat, miközben pontosítja magát az e-Egészségügy definícióját is. A cikk a különböző kapcsolatrendszerek bemutatásán keresztül áttekintést ad e témakörben a magyarországi egészségügyi informatikai helyzetről. A publikáció végén a szerző sürgeti az eEgészségügyi nemzeti stratégia megalkotását, a központi szabályozás markáns megjelenését.

(Táv)leletezés és munkamenedzsment

Szerző(k): Dr. Bágyi Péter Mohai Viktor
Évfolyam: XIII.évfolyam

A teleradiológia mentőöv a magyar egészségügy számára. Egy egészségügyi intézmény tevékenysége során a képalkotó diagnosztika alapvető funkció, mely nagymértékben hozzájárul az intézmény gazdaságos és fenntartható működéséhez. A betegellátás hosszú távú, stratégiai és fejlesztési céljainak kialakítása során figyelembe kell venni a képalkotó diagnosztika fejlesztési és hatékonyságnövelési lehetőségeit is. A szerzők cikkükben részletesen ismertetik a röntgenleletezésre létrehozott TeleXray teleradiológiai projektet, kialakulásának okait, az informatikai hátteret nyújtó TERASY informatikai rendszer felépítését és eredményeit, valamint az üzemeltetési és további hatékonyságnövelési kihívásokat. A tanulmányból kiderül: a teleradiológia nem elkerülhető. Működési forma, melynek előnyeit kihasználni, hátrányait pedig minimalizálni kell. Ám a legfontosabb tanulság: korrekt szakmai irányítás és testreszabható informatikai rendszer nélkül a teleradiológia nem képes működni.

Kell-e nekünk két egészségügy? Vitaindító gondolatok a kormány egészségügyi stratégiájához

Szerző(k): Dr. Rékassy Balázs
Évfolyam: XIII.évfolyam

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár úr október végi bejelentése, mely szerint a magán egészségügyi szolgáltatásokat és az állami közfinanszírozott szolgáltatásokat ketté kell választani, igen nagy meglepetést keltett a szakmai és laikus körökben is [1]. A bejelentésen erősen érződik a sarkosan fogalmazó miniszterelnök egyszerű, és az egészségügy valós helyzetétől eltekintő populista kijelentése, mely szerint „az egészségügy nem üzlet”.

Kéz-higiénével megelőzhető a kórházi fertőzés - Akadémiai tisztelgés Semmelweis tudományos öröksége előtt

Szerző(k): Fazekas Erzsébet
Évfolyam: XVII.évfolyam

Semmelweis Ignácról, a világszerte ismert és elismert, „az anyák megmentőjeként” híressé vált orvosról szólnak a méltó megemlékezések 2018-ban, születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. A Magyar Tudo mányos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya és a Semmelweis Egyetem emlékévet szentelt a Budán (1818. július 1-jén) született és Bécsben (1865. augusztus 13-án) meghalt német származású magyar orvos szellemi örökségének. Az emlékév megnyitó napján (június 5-én) felszólaló nemzetközi szaktekintélyek elsősorban az antiszeptikus eljárások korai úttörőjeként emlegették az életében nem kellően, olykor egyáltalán nem, vagy csak alig értékelt, közegészségügyi szaktekintélynek számító orvost.

Demográfiai kihívások Magyarországon és a világon - Interjú Dr. Lovászy László miniszteri biztossal

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Nagy sikerű előadást tartott az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja XII. Országos Egészség-gazdaságtani Tovább képzésének és Konferenciájának második napján, 2018. június 21-én Dr. Lovászy László stratégiai kutatásokért és elemzésekért felelős miniszteri biztos, ENSZ-szakértő, akit arra kértünk, röviden foglalja össze az ott elhangzott legfontosabb gondolatokat.

Az orvosi képalkotás klasszikus és új informatikai megoldásai

Szerző(k): Dr. Juhász Zoltán Katona Melinda Dr. Bodnár Péter Dr. Tóth Eszter Dr. Bozsik Bence Dr. Bencsik Krisztina Dr. Nyúl László Dr. Vécsei László Dr. Kincses Zsigmond Tamás
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az informatika fejlődése és a kvantitatív képkiértékelő módszerek elterjedése egyre nagyobb terhet ró a radiológiai diagnosztikus egységekre. A felmerülő problémák között a hardveres háttér megteremtése, az analízis algoritmusok és szoftverek fejlesztése, valamint a jól képzett humán erőforrás egyformán fontos. Dolgozatunkban bemutatunk egy adatanalízis pipeline-t, melyet a sclerosis multiplex MRI felvételeinek az értékelésére fejlesztettünk. Megmutatjuk, hogy a párhuzamosítható adatfeldolgozás felhőben kialakított virtuális infrastruktúrán futtatható. Egy hasonló cloud alapú rendszer kiépítése az országos igényeket is ki tudná szolgálni, ezzel jelentősen csökkentve a hardverköltségeket.

Az utóbbi idők legnagyobb volumenű egészségügyi fejlesztése

Szerző(k): Haiman Éva
Évfolyam: XVIII.évfolyam

Budapest történetének legnagyobb egészségügyi fejlesztési programja indult el 2017-ben és folytatódik 2019-ben is az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében. Az emberi erőforrások minisztere a témában tartott januári sajtótájékoztatón a Szent János Kórház bázisán létrejövő Észak-budai Centrumkórházzal együtt már négy szuperkórházról beszélt. Kásler Miklós megerősítette: 24 társkórház és 32 szakrendelő újul meg infrastrukturálisan, illetve eszköz- és műszerparkjában. Az EBP előrehaladásáról Cserháti Péter adott tájéktatást lapunknak.

A kézhigiéné története II.

Szerző(k): Dr. Szabó Rita
Évfolyam: XV.évfolyam

Semmelweis Ignác Fülöp magyar orvos, „az anyák megmentője” 1818. július 1-én született [31-33]. 1844-ben a Bécsi Egyetem Orvosi Karán avatták orvossá, majd ugyanebben az évben sebész – és szülészmesteri oklevelet szerzett [31-33].

In memoriam Dr. Böröcz Karolina (1953-2019)

Szerző(k): Dr. Szabó Rita
Évfolyam: XVIII.évfolyam

2019. május 7-én hajnalban elhunyt Dr. Böröcz Karolina főorvos, a magyar kórházhigiéné és infekciókontroll meghatározó egyénisége, aki kiemelkedő szakmai tudásával és fáradhatatlan munkabírásával kollégái számára követendő példa volt. Elméleti és gyakorlati tevékenységével folyamatosan támogatta és segítette a kórházakban és a hatóságnál dolgozó szakembereket.

Kegyetlen kórokozók az egészségügyi intézetekben: levegőben, tárgyakon

Szerző(k): Ozonegenerator
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A BELLA akkreditációs program szerepe a betegellátás biztonságának javításában, 2. rész: A szakmai tartalom, a felülvizsgálati koncepció és az alkalmazás első tapasztalatai

Szerző(k): Sinka Lászlóné Adamik Erika Dr. Lám Judit Dr. habil. Belicza Éva Dr. Safadi Heléna Dr. Tóth Ágnes Anita Dr. Fügedi Gergely
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációs rendszere a betegellátás biztonságát célozza azzal, hogy a veszélyforrások, betegbiztonsági kockázatok kezelését célzó működési szabályokat, ún. standardokat fejleszt, továbbá azzal is, hogy az ezen standardok szerinti működés megítélésére egységes külső felülvizsgálati rendszert alakít ki. Magyarországon a rendszer kialakítására a TÁMOP 6.2.5/A/12/1 jelű projekt keretében került sor. Dolgozatunk első részében (előző lapszám) bemutattuk, miért kell foglalkoznunk az ellátás biztonságának kérdéskörével, és a hazai fejlesztésű standardok miként járulhatnak hozzá a biztonságosabb ellátáshoz. A dolgozat jelen, második része a hazai standardok átfogó jellemzésével foglalkozik és beszámolunk az alkalmazással szerzett első tapasztalatokról is.

Egészségügyi infokommunikáció 2018 egy háziorvos szemével

Szerző(k): Dr. Rosta László
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az utóbbi évtizedek rendkívül látványos informatikai fejlődése alapjaiban változtatta meg az emberiség életét, és ez a változás – bár sokszor több éves késéssel – de nem kerülheti el az egészségügyi ellátórendszereket sem. A folyamat nem megállítható! A kérdés csupán az, hogy passzív elszenvedői vagy aktív résztvevői szeretnénk lenni a körülöttünk bekövetkező informatikát érintő eseményeknek. Az alábbiakban szeretném bemutatni, hogy milyen lehetőségei vannak egy háziorvosnak Magyar országon, ha szeretné kiaknázni a jelenleg rendelkezésre álló informatikai lehetőségeket, és mit hozhat a jövő a beteg gondozás vonatkozásában.

Alapellátás 2.0

Szerző(k): Dr. Kincses Gyula
Évfolyam: XVII.évfolyam

1992-ben az alapellátás átalakítása az egészségügyi reform sikertörténete volt. mára az alapellátás válság ágazattá vált. a hagyományos egy orvos-egy nővér alapú praxisokra épülő alapellátás nem tarható fenn, mert a korszerű gyógyításhoz szükséges orvosi tudás már nem birtokolható egy személy által, és a szükséges korszerű orvos-technika nem működtethető költség-hatékonyan egy orvos által. ezért a közösségi (team jellegű) megoldásoké, az orvosi együttműködésé a jövő. a fenntartható jövő iránya egy olyan folyamatosan fejlődő rendszer, melyben többféle ellátási forma tartósan él együtt, de a jellemző megoldás a mikrotérség szintű integráció, és a preferált modell az orvosi együttműködés, a praxisközösség, majd növekvő súllyal a csoportpraxis. az átalakítás célja az egyenletes hozzáférés biztosítása egy olyan alapellátáshoz, amely alapvetően a tervezett ellátásokra (szűrés – gondozás) épül, és helyben nyújt magasabb szintű definitív ellátást.

Alfa és omega a kórházhigiénében: a kézhigiéne

Szerző(k): Csima Zoltán
Évfolyam: XI.évfolyam

A kézhigiéne a mikrobiológiailag biztonságos betegellátás alapvető feltétele. Védi az ellátott betegeket a kó- rokozóktól, gátolja a mikroorganizmusok terjedését a részlegeken belül és azok között, illetve védi a dolgozó- kat is a fertőzésveszélytől. Hatása az egészségügyi ellá- tással összefüggő infekciók megelőzésében felbecsülhetetlen, nem csak járványügyi, hanem gazdasági szempontból is: az ellátással összefüggő fertőzések mintegy harmada megelőzhető helyes kézhigiénés gyakorlattal, s e megelőzési forma jelentősen olcsóbb, mint a fertőzések antibiotikus kezelése. Feltételeinek biztosí- tása és a helyes gyakorlat rutinszerű alkalmazása azonban még napjainkban is gátakba ütközik.

In memoriam Tamás Éva képek

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XIX.évfolyam

Betegbiztonság itt és most

Szerző(k): Fazekas Erzsébet
Évfolyam: XIV.évfolyam

„Az egészségügy adott állapota miatt, jelen körülmények között, nem lehet garantálni Magyarországon a betegek biztonságát.” (Dénes Tamás) „A betegbiztonságot fenyegető legnagyobb veszély a diagnosztikus tévedés.” (Budai Erika) „A vár ereje nem a falakban, hanem a védők lelkében van.” (Zsíros Lajos) „A betegbiztonság (ügye) a kókuszodban legyen, ne csak a fókuszodban!” (Élő Gábor) „Az egészségügyi ellátás minősége csak annyira lehet magas színvonalú és biztonságos, amennyire az ellátást végzők kompetenciája ezt lehetővé teszi.” (Gődény Sándor) „A hiba keresése során bűnbak-képzés folyik.” (Matkó Ida) – 2015. március 19-21 között tartották Buda pesten az I. Beteg biz tonsági konferenciát. (Az alábbiakban az összefoglaló második részét olvashatják.)

Milyen fejlesztésekre lenne szüksége a pszichiátriának? - Beszélgetés Dr. Németh Attilával

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVIII.évfolyam

Mint ismert, az egészségügyi kormányzat kiemelt prioritásként kezeli a gyermekgyógyászatot, a keringési- és daganatos megbetegedések, valamint a mentálhigiénés és a mozgásszervi betegségek ellátását. Az öt felkért országos intézet már kidolgozta a saját nemzeti egészségprogramját. A pszichiátriai szakma által kívánatosnak tartott fejlesztésekről Dr. Németh Attila, lapunk Klinikai idegtudományok Rovatának vezetője, a Nyírő Gyula Országos Pszi chiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) főigazgató főorvosa, a Magyar Pszichiátriai Társaság vezetőségi tagja tájékoztatja olvasóinkat.

Léptünk-e előre a hazai stroke-beteg ellátásban? Áttekintés az elmúlt 25 év törekvéseiről

Szerző(k): Prof. Dr. Nagy Zoltán Dr. Vassányi István Dr. Óváry Csaba Dr. med. habil. Szikora István Kováts Tamás Dr. Surján György
Évfolyam: XVIII.évfolyam

Az elmúlt évszázad utolsó évtizedeiben, az iparilag fejlett országokban a stroke eredetű halálozás csökkent, ezzel szemben Magyarországon emelkedett. Ezért fogalmazódott meg a Nemzeti Stroke Program, amely a stroke prevenció, az akut ellátás és gondozás legfontosabb operatív lépéseit határozta meg. Ebben a tanulmányban az elmúlt 25 évben előfordult összes akut stroke esetet elemeztük. A megbetegedési és halálozási adatok folyamatosan javulnak az elmúlt két és fél évtizedben, ugyanakkor a regionális eloszlásban jelentős egyenlőtlenség állapítható meg. A közlemény számba veszi azokat a problémákat, amelyek megoldása tovább javíthatja a hazai stroke ellátást.

Telemedicina szolgáltatás bevezetéséhezszükséges lépések

Szerző(k): Dr. Ficzere Andrea
Évfolyam: XI.évfolyam

Az elmúlt években számos tanulmány jelent meg a telemedicina magyarországi bevezetésének különböző lehetőségeiről. jelen összefoglaló azokat a tényezőket vizsgálja, amelyek gátolják ennek a fajta orvosi ellátásnak az elterjedését. ezen túl a cikk javaslatokat is megfogalmaz a bevezetés, a műszaki feltételek, a jogi keret és a finanszírozási nehézségek leküzdésére.

Az ápoló-beteg interakciók jelentősége a betegellátásban

Szerző(k): Papp László Nagy Erika Dr. Helembai Kornélia
Évfolyam: VIII.évfolyam

Az ápolás interperszonális aspektusaival foglalkozó szakirodalom szerint az ápoló-beteg interakciók elsődleges fontosságúak a beteg együttműködése, és az ellá- tással való elégedettsége szempontjából. A kórházmenedzsment szempontjából az ápoló-beteg interakci- ók az ellátás minőségének meghatározó tényezői, melyek jelentős hatással lehetnek az adott intézmény minőségi mutatóira. Tanulmányunk célja az ápoló-beteg interakciók néhány kiemelt fontosságú elemével, a szereplők erőviszonyaival és az interakciók időtartamával kapcsolatos kutatási eredmények áttekintése. Elemzé- sünk alapján az interakciókat az ellátás olyan elemének gondoljuk, melynek fejlesztése csekély anyagi ráfordí- tás mellett jelentősen növelheti az intézménnyel kapcsolatos elégedettséget.

A hagyományos és a komplementer medicina

Szerző(k): Prof. Dr. Kárpáti Pál
Évfolyam: XIII.évfolyam

A szerző áttekintést ad a hagyományos és komplementer orvoslás néhány új szempontjáról. Ezen összetett kérdéskőr alapos elemzést igényel. A hagyományos orvoslás randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatokon, azok metaanalizisén alapszik, amelyeket un. szakértői konferenciák javasolnak a nemzeti orvos társaságoknak. A komplementer medicina, néhány régen elfogadott terápiás módszert kivéve, a hasznosság és veszélyek (risk and benefit) kérdéseiben nem rendelkeznek megalapozott klinikai eredményekkel és hiányoznak a hasznosságukat bizonyító objektív vizsgálatok. A komplementer orvoslás minden formájának elutasítása nélkül, a szerző kellő körültekintést javasol kollegáinak az orvoslás e módszereinek alkalmazásakor.

Minőségfejlesztés a laboratóriumi medicinában: együttműködés az egészségügyi szervezet/menedzsment és a laboratóriumi szakemberek között

Szerző(k): Dr. Fekete Mátyás Dr. Vásárhelyi Barna Dr. Debreczeni Lóránd
Évfolyam: XIII.évfolyam

Összefoglaló közleményünkben a laboratóriumi medicina és az egészségügyi szervezet/menedzsment szakértői (menedzserei) együttműködésének lehetőségeit elemezzük a minőségfejlesztés terén. Napjainkban az orvosi diagnosztikai területen – így a laboratóriumi medicinában is – egyre inkább teret nyernek a minőségfejlesztési kérdések, melyek sokkal jobban igazodnak a globális egészségpolitikához. Az MSZ EN ISO 15189:2013 szabvány szerinti akkreditálás során minőségi indikátorok ellenőrzésére is sor kerül. A minőség-fejlesztés nemcsak a betegek érdekét szolgálja, illetve a klinikusok minőségi munkáját támogatja, de akár még kitörési pontot is jelenthet az egészségügyi intézmények számára (pl. klinikai-farmakológiai vizsgálatok számára szükséges feltételek biztosításával).

Virágozzék minden virág? A hazai magán egészségügyi szolgáltatók tipizálása és jövőképe

Szerző(k): Dr. Rékassy Balázs
Évfolyam: XIII.évfolyam

A jelen tisztázatlan egészségpolitikai környezetben számos egészségügyi vállalkozás vezetője számára nehezen értelmezhető a kormányzat egészségpolitikai szándéka a magán egészségügyi szolgáltatások tárgykörében. Jelen tanulmány a magánszolgáltatókat osztályozza strukturális szempontból, megvizsgálva, hogy mely típusokban van fejlődési potenciál, mind befektetési, mind egészségpolitikai oldalról. Megvizsgáljuk azokat a fő karakterisztikai elemeket, amelyekre alapozva a közjót is szolgálhatja a magánegészségügy, illetve melyek okoznak kontrollálandó igazságtalanságot és hátráltatják a tiszta versenyt, a társadalmi fejlődést – az egészségi állapot és a vállalkozás szempontjából. A tanulmány leszögezi, hogy a magánegészségügy szerves és fontos része a hazai és bármely európai egészségügyi rendszernek. Megfelelő szabályozással, hasznos és fontos egysége az egyre növekvő társadalmi igényeknek. Nem drasztikus szélsőséges kijelentésekkel és elképzelésekkel, hanem megfelelő finom szabályozással el lehet érni, hogy a magán ellátás valóban a közjót is szolgálja, és hozzáadott értéket biztosítson együtt élve, összefonódva az állami egészségügyi ellátórendszerrel.

Endometriosis: nemcsak a nőgyógyászat kihívása -Interjú Prof. Dr. Rigó Jánossal és Dr. Bokor Attila adjunktussal

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja két éve elindított nőgyógyászati rovatában a hazai csúcsintézmények bemutatásán túl arra is vállalkoztunk, hogy körbejárjuk mindazokat a kérdéseket, amelyek leginkább foglalkoztatják a szülész-nőgyógyász társadalmat. Ezek közé tartozik az endometriosis, amely mint népbetegség, komoly kihívás elé állítja nemcsak a szakmát, hanem a döntéshozókat is. Minderről a SE I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatójával, Dr. Rigó János egyetemi tanárral és Dr. Bokor Attila adjunktussal beszélgettünk.

Az egészségfejlesztés mindannyiunk érdeke

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az egészségfejlesztési programok terjedésének támogatása, egészségfejlesztő kórházak kialakítása, egészségtudatos magatartásra és egészségesebb döntésekre ösztönzés a mindennapi élet színterein. Többek között ezek a céljai a most létrejövő Egészségfejlesztési Szakmai Hálózatoknak. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) mint kedvezményezett európai uniós támogatás segítségével különböző területeken (alprojekteken) keresztül hoz létre az egészségfejlesztést támogató szakmai hálózatokat. A projekt nyitórendezvényén elhangzott előadásokban ismertették a szakmai hálózatok működését, céljait.

Multidiszciplináris szemlélet az endometriosis kezelésében

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az endometriosis ellátásának hazai helyzetét bemutató sorozatunk második részében a Pécsi Tudomány - egyetemen (PTE) működő Endometriosis Munkacsoport tevékenységébe nyújtunk bepillantást. Az endometriosis – a működő endometriumszövet méhüregen kívüli elhelyezkedése – a reproduktív korban lévő nők 5-15 százalékát érintő megbetegedés, melynek menedzselése nagyfokú szakértelmet kíván meg a nőgyógyászoktól és az érintett társszakmáktól. A diagnosztika és a terápia lehetséges buktatóiról, valamint a méltatlan finanszírozási környezetről Dr. med. habil Koppán Miklós PhD egyetemi docens, a PTE Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese és Endometriosis Munkacsoportjának vezetője, a szakterület külföldön és itthon egyaránt elismert specialistája tájékoztatta lapunkat.

Szepszis – közös ügyünk II. rész

Szerző(k): Prof. Dr. Molnár Zsolt
Évfolyam: XVI.évfolyam

A szeptikus beteg észlelésekor történő adekvát ellátás döntően befolyásolja a beteg túlélési esélyét, ami megfelelő kezelés mellett 20-30%-kal nőhet, míg inadekvát ellátás esetén nemcsak romlik, de a késlekedés akár keringés összeomlás miatti reanimációhoz is vezethet [15]. Az első észleléskor még nem tudhatjuk, hogy szeptikus-e a beteg, vagy valamilyen más ok miatt került bajba, de a szervdiszfunkciók objektív jeleinek felismerése, és az alapvető reszuszcitációs lépések elkezdése minden észlelő orvosnak – függetlenül attól, hogy melyik szakterületen dolgozik – feladata. Ellen - tétben a klasszikus orvoslás gyakorlatával, itt nem várhatunk a diagnózisra, hanem azonnal el kell hárítani, kezelni kell az életet veszélyeztető szervdiszfunkciót, és közben vagy utána, diagnosztizálni a kórokat.

Egészségpolitika – Alapellátás – EBP – Ellátásszervezés A XIII. IME Regionális Egészségügyi Konferencia beszámolója

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2018. február 28-án, Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár fővédnökségével tartotta tizenharmadik Regionális Egészségügyi Konferenciáját. A tanácskozás kiemelten foglalkozott a napjainkat meghatározó egészségügyi fejlesztésekkel, többek között az Egészséges Budapest Programmal.

A hazai infekciókontroll gyakorlat fejlesztésének irányai - Interjú Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvossal

Szerző(k): Dr. Szabó Rita
Évfolyam: XVIII.évfolyam

Az elmúlt években egyre inkább előtérbe került az egészségügyi ellátást végző intézményekben az infekciókontroll tevékenység, hiszen az ellátás komplexebbé válása új problémákat generál mind a szakmai irányítás, mind pedig a gyógyító szakemberek számára. Mind ezekről a kihívásokról és a módszertani fejlesztések irányairól Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos asszony tájékoztatja olvasóinkat.

Ápolással kapcsolatos indikátorok alkalmazása a fekvőbeteg-ellátásban, különös tekintettel a célérték meghatározására

Szerző(k): Kárpáti Zoltán
Évfolyam: VIII.évfolyam

A bizonyítékon alapuló ápolás magába foglalja az ápolás vezetését is, melynek egyik alapja az ápolással kapcsolatos indikátorok. Az ápolással kapcsolatos indikátorok csak akkor támogatják döntéseinket, ha gyűjtésük és elemzésük szabályozott. A cikk a gyűjtés szabályozását mutatja be a teljesített ápolói óraszám/ápolási nap, illetve az ápolói összetétel struktúra indikátorokon keresztül. A cikk kitér a célérték, mint viszonyítási alap meghatározására, a minimumfeltételek, valamint egy betegosztályozási rendszer alapján.

Az oltási fegyelem lazulása Magyarországon

Szerző(k): Harmos Anna Süveges Melinda
Évfolyam: XIII.évfolyam

Bár a magyar oltási rendszer példaértékű Európában, hazánkat sem kerülte el az oltásmegtagadás jelensége. Sajnálatos módon egyre több szülő válik oltásellenessé, komoly fejtörést okozva ezzel a szakembereknek. Célunk az volt, hogy felderítsük a magyar szülők védőoltással kapcsolatos ismereteit, véleményét, valamint, hogy feltárjuk az oltásmegtagadások okait.

Kézben lehet-e tartani a kézhigiénét?

Szerző(k): Dr. Nagy Kamilla Szél Borbála
Évfolyam: XII.évfolyam

A világ fejlett és kevésbé fejlett higiénével rendelkező országainak egészségügyi ellátását egyformán sújtja a többféle antibiotikumra is rezisztens multirezisztens kórokozók (pl. az MRSA, az ESBL termelő Gram-negatív törzsek, a VRE) megjelenése és rohamos terjedése. E kórokozók terjedéséért egyformán felelős az antibiotikumok felelőtlen alkalmazása és a betegápolás higiénés szabályainak elhanyagolása. Kutatások bizonyítják, hogy számos felületen képesek megtapadni ezek a kórokozók: az érszorítókon, fonendoszkópon, tollakon, kórlapokon, ágyak fölötti monitorok gombjain. A felületekre a fertőzött/kolonizált beteg légútjaiból és a kontaminált kezekről kerülhetnek a kórokozók. A szegényes kézhigiéne kiemelkedő szerepet játszik a kórházakban a fertőzések, pl. az MRSA terjedésében, pedig az alkoholos kézfertőtlenítők elpusztítanák azt.

Infekciókontroll és a germicid lámpa

Szerző(k): Korondán László
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az UV-C sugárzás kiválóan alkalmazható a levegő és felületek csírátlanítására. Már a múlt század elején felfedezték ezt a hatást, azóta egyre több alkalmazásban használják különféle fertőtlenítési feladatok megoldására. Az infekciókontrollban is hatékonyan alkalmazható, egyes feladatokra önállóan, másokra egyéb technológiákkal kombinálva. Jelen összefoglaló tárgyalja a germicid lámpa működésének fizikai háttérismereteit, a felhasználás fejlődését a sugárzás felfedezésétől kezdve, a jelen alkalmazás vélt és valós korlátait. Összefoglalásként a szerző megállapítja, hogy a készülék jól használható a meglévő fertőtlenítőszeres fertőtlenítési módszerek hiánypótló kiegészítéseként, ehhez azonban szemléletváltásra van szükség.

Nemzeti Egészségügyi Informatika (e-Egészségügy) – Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztési projekt helyzetjelentése

Szerző(k): Heiling-Koltai Beáta Piti Attila
Évfolyam: XIII.évfolyam

A TIOP 2.3.2 projekt a magyar e-Egészségügy Program egyik pillére. Célja egy korszerű, kommunikációs és kollaborációs informatikai platform, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) létrehozása, amely biztosítja az ágazati információs rendszerek és az egészségügyi dolgozók együttműködését. A platform alapvető jellemzői: a felhőalapú központi infrastruktúra és a szolgáltatás alapú architektúra (SOA). A cikk ismerteti az EESZT felépítését, bemutatja a projektben megvalósítandó keretrendszert és üzleti modulokat, és összefoglalja egészségügyi az ágazat számára nyújtott előnyöket és lehetőségeket.

D-vitamin és diabétesz

Szerző(k): Dr. Tabák Gy. Ádám PhD Dr. Takács István PhD Dr. Tänczer Tímea
Évfolyam: XIII.évfolyam

Már évtizedekkel ezelőtt felvetődött, hogy a D-vitamin hiánya diabétesz kialakulásának rizikófaktora lehet. Ma már a kérdésnek óriási irodalma van. Jelen összefoglaló tanulmány áttekinti mind az 1-es típusú, mind a 2-es típusú diabétesszel kapcsolatos kutatási eredményeket. Jelentőségénél fogva külön tárgyalja a gesztációs diabéteszre vonatkozó megállapításokat. Részletezi azokat az irodalmakat, amelyek a D-vitamin inzulin termelésre és érzékenységre gyakorolt kedvező hatását igazolják, ill. az epidemiológiai adatokat, amelyek az alacsonyabb D-vitamin szintek és az incidens diabétesz kapcsolatát igazolják. Ugyanakkor rámutat arra, hogy míg az 1-es típusú diabétesz kockázata és a D-vitamin szintek közötti kapcsolat egyre inkább bizonyítottnak tekinthető, addig a 2-es típusú diabétesz esetében további randomizált kontrollált vizsgálatok elvégzésére van szükség.

Új korszak az akut stroke ellátásában - Interjú Prof. Dr. Nagy Zoltánnal

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XIV.évfolyam

A technika fejlődése áttörést hozott a vascularis neurológiában, aminek köszönhetően a stroke gyógyítása az invazív beavatkozások irányában halad. Intervenciós neuroradiológiai módszerekkel igen látványos eredmények érhetők el a kezelésben – mondta el lapunknak rovatvezetőnk, Dr. Nagy Zoltán professzor, a Szakmai Kollégium Neurológiai Tagozatának elnöke, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet főigazgatója. A Magyar Stroke Társaság alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke szerint az újfajta eljárás hazai bevezetése beilleszthető az egészségügyi ellátórendszer jelenleg zajló átalakítási folyamatába.

Az antimikrobiális szerek alkalmazása az európai aktív fekvőbeteg-ellátó intézményekben, 2016-2017

Szerző(k): Dr. Szabó Rita Dr. Böröcz Karolina
Évfolyam: XVIII.évfolyam

Az antimikrobiális szerek használata gyakori a kórházban kezelt betegek ellátása során. A túlzott vagy helytelen alkalmazás következtében mellékhatások alakulhatnak ki, valamint megjelenhetnek a multirezisztens kórokozók. A standardizált adatok hiányával szembesülve az európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ létrehozott egy projektet, hogy az európai aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekben felmérjék az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és az antimikrobiális szerek használatának prevalenciáját. A 2016 és 2017 között elvégzett második pont-prevalencia vizsgálatban az európai Unió (eU) és az európai Gazdasági térség (eGt) 28 tagállamának 1209 kórháza és 310 755 betege vett részt. Az antimikrobiális szerek alkalmazásának prevalenciája az eU/eGt országokban 30,5% volt. A leggyakrabban felírt antimikrobiális szer az amoxicillin és béta-laktamáz enziminhibitor volt. A leggyakoribb indikáció a közösségben szerzett fertőzés, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés és a műtéti profilaxis volt. Az eredmények alapján az aktív fekvőbetegellátást nyújtó intézményekben szükség van az antimikrobiális szerek megfelelő alkalmazását elősegítő európai és nemzeti intervenciókra.

Vizelet inkontinencia gyakorlati kérdései

Szerző(k): Dr. Majoros Attila Dr. Szabó László Prof. Dr. Nyirády Péter Rigó János
Évfolyam: XIII.évfolyam

A vizelet inkontinencia gyakori probléma mind gyermekkorban, mind felnőttkorban. Multidisciplináris ellátást igénylő eltérés, ezért volt szükséges, hogy konszenzus alakuljon ki az ellátás fejlesztésére.

Egészségügyi fejlesztések az EFOP-ban - Interjú Dr. Vitályos Eszter államtitkárral

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Nagysikerű előadást tartott 2018. november 8-án, az IME XViii. szolgáltatásmenedzsment Konferenciáján Dr. Vitályos eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára, aki lapunknak adott interjújában további részleteket is megosztott az egészségügyi ellátórendszerben zajló fejlesztések menetéről és a jövőbeni célkitűzésekről.

Betegirányítás a járóbeteg szakellátásban: a frusztráló várakozás csökkentése

Szerző(k): Dr. Bedő Zoltán Pellei Éva Pusztai László Dr. Tóth Tibor Dr. Lampé Zsolt
Évfolyam: XIII.évfolyam

A járóbeteg szakellátásban a betegirányítás szempontjából két lényeges, a betegellátás szervezettségét jelző és a betegelégedettséget jelentősen befolyásoló információra van szükség. Az egyik az előjegyzési idő, amelynek tapasztalataink szerint 1 héten belülinek kell lennie. Ha ez nem érhető el objektív okok miatt, akkor gondoskodni kell arról, hogy meghatározott betegcsoportok soron kívül is eljuthassanak vizsgálatra. A másik a várótermi várakozási idő, ami 20-30 percnél nem lehet több. Ezen paraméterek ismeretéhez, jól strukturált előjegyzési rendszerre, diszpécser központra, valamint megfelelő beteg irányító és beteghívó-, dolgozó beléptető rendszerre és valamennyi adatbázist felhasználó lekérdező rendszerre van szükség.

Tapasztalataink a terhességi „B” csoportú Streptococcus-szűréssel az újszülöttkori szepszis megelőzésében

Szerző(k): Tamásné Garay Mária Dr. Rákócziné Krämer Ágnes
Évfolyam: V.évfolyam

Az újszülöttkori B csoportú Streptococcus-szepszis megelőzésében a mai napig nincs általánosan elfogadott és a gyakorlatban is alkalmazott egységes álláspont. Jelentőségét az adja, hogy nemcsak neonatológiai, hanem szülészeti fertőzések kialakulásában is szerepet játszhatnak. A baktériumot hordozó terhesekben gyakrabban fordul elő idő előtti burokrepedés, idő előtti méhtevékenység és következményes koraszülés, sőt a kolonizáció a postpartum fertőzések kockázatát is jelentősen növeli.

Halálszemlélet és halálfélelem az ápolásban

Szerző(k): Oláh Mónika
Évfolyam: XIII.évfolyam

Szakirodalmi adatok szerint az ápolók halálattitűdje meghatározó jelentőségű a haldoklók gondozásának minőségének vonatkozásában. A kutatás célja volt az ápolók (N=62) és az egészségügyi végzettséggel nem rendelkezők (N=61) halálképének és halálfélelmének vizsgálata. Az eredmények azt mutatták, hogy a halálattitűd vonatkozásában nem mutatható ki szignifikáns különbség a minta két csoportjában (p>0,05), a szakemberek nincsenek felkészülve a haldokló ember és hozzátartozói speciális lelki szükségleteinek kielégítésére.

A stroke miatti hospitalizáció Magyarországon

Szerző(k): Dr. Bereczki Dániel Ajtay András
Évfolyam: XII.évfolyam

A stroke Magyarországon is népbetegség: évente 50-60 ezer kórházi felvétel történik akut agyi vérkeringési zavar miatt. Az elmúlt 30 év során hazánkban a fejlett országokhoz hasonló tendencia figyelhető meg: a stroke halálozás az 1980-as maximum óta közel felére csökkent, de az érték még mindig többszöröse a fejlett európai országokénak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elektronikus adatbázisát elemeztük az 1998 – 2008 periódusban. A stroke esetek az éves összes kórházi felvételek 3,12%-át tették ki. 2008-ban a stroke kórházi átlagos ápolási ideje 8,27 nap volt. Az akut iszkémiás stroke oki kezelése a vérrögoldó (trombolízis) kezelés szöveti plazminogen aktivátorral. Az elmúlt évek során megalakultak a kezelést végző centrumok, megszerveződött a centrumok és a mentőszolgálat kapcsolata, a plazminogén aktivátor egyedi finanszírozásának 2012-es bevezetésével pedig elhárult a teljesítmény volumen korlát (TVK) által korábban okozott finanszírozási akadály is. Annak ellenére, hogy a trombolízis kezelésnek adottak a személyi, az infrastrukturális és a finanszírozási feltételei is, 2012-ben az esetek mindössze 3%-a részesült ebben a kezelésben. A stroke következményi is súlyosak. Az esetek negyede egy évvel a stroke után már nem él. A túlélők jelentős részének olyan tünetei maradnak, melyek miatt mások segítségére szorulnak. A szakmaspecifikus utókezelések (neurorehabilitáció) javítása érdekében a szakmai testület megtette az első lépéseket. A stroke társadalmi terheit tovább növeli az, hogy a betegség nem csak a beteg, hanem az ápolását végző hozzátartozók életminőségét is jelentősen befolyásolja.

Milánói Nyilatkozat 2015 – Az Európai Elhízástudományi Társaság és nemzeti tagtársaságai azonnali cselekvésre szólítottak fel az elhízás megfékezésére

Szerző(k): Dr. Halmy Lászlóné Eszter
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az európai elhízástudományi szakemberek közös nyilatkozatot tettek közzé 2015. június 6-án a Milánói Expo keretében az Európai Unió Pavilonjában. A nyilatkozatban felhívják az európai kormányok, egészségügyi tárcák és intézményeik, az egészségpolitikusok valamint a döntéshozók figyelmét az azonnali cselekvés szükségességére a járványszerűen növekvő elhízás megfékezésében.

Helyes kézhigiénés gyakorlat – standard fejlesztési projekt a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikáján

Szerző(k): Dr. Orosz Gábor Dr. Élő Gábor Dr. Antmann Katalin Dr. Sesztakovné Varga Krisztina Kalmárné Szőllősi Erzsébet Prof. Dr. Gál János
Évfolyam: XV.évfolyam

A megfelelő kézhigiénés standardok betartása az intenzív osztályos betegbiztonság egyik alappillére. Terep gyakorlatunk során saját kézhigiénés standardjaink felmérését, azok betarthatóságának ellenőrzését, valamint az oktatás formájának pontosítását és hatékonyságának növelését tűztük ki célként. A TÁMOP 6.2.5/A jelű projekt keretében 2013. november és 2014. február között, konzorciumi formában önkéntesen léptünk a projektbe. Eredményeink alapján a kézhigiénés oktatás fejlesztését és az oktatásba bevontak körének szélesítését feltétlen elérendőnek gondoljuk.

Szepszis – közös ügyünk I. rész

Szerző(k): Prof. Dr. Molnár Zsolt
Évfolyam: XVI.évfolyam

A szepszis sok szempontból az egyik legnagyobb kihívást jelenti manapság az akut betegellátásban és az intenzív terápiában. Nem csak definiálni rendkívül nehéz a kórképet, de diagnózisa és kezelése is csak felkészült, gyakorlott és elhivatott szakemberek interdiszciplináris összefogása révén nyújthatja a betegnek legjobb túlélési, felépülési esélyeket. Az észleléskor késlekedés nélkül megkezdett adekvát korai reszuszcitáció, a megfelelő antibiotikum választás, az időben elvégzett góctalanítás, majd pedig a tartós szervtámogató kezelés során az intenzív terápia valamennyi korszerű eszközének széleskörű alkalmazása, mind elengedhetetlen feltétele a gyógyulásnak. A szakmai kihívások mellett problémát jelent az is, hogy az elmúlt évtizedekben a szepszis népegészségügyi problémává vált. Elég csak arra gondolnunk, hogy manapság világszerte többen halnak meg szepszishez társuló szövődményekben, mint emlő, és vastagbélrákban összesen. A jelen összefoglaló célja a szepszis patofiziológiai hátterének bemutatása mellett a diagnosztika és terápia néhány fontos és újnak számító elemének ismertetése, valamint azon problémák felvetése, melyek megoldása szükséges ahhoz, hogy a szepszis és általában az akut beteg ellátásában végre bekövetkezhessen egy paradigmaváltás, melynek révén nem egyéb szempontok, hanem a beteg kerül a középpontba.

Germicid lámpa hatékony alkalmazása az egészségügyben

Szerző(k): Korondán László
Évfolyam: XVI.évfolyam

A kórházak és rendelőintézetek helyiségeinek mindennapos csírátlanítási módszerei közül a germicid lámpás technológiát vizsgáljuk közelebbről, összehasonlítva más, létező módszerekkel. Megvizsgáljuk a módszer tulajdonságait, majd a felhasználási hibákat, és azok elkerülésének lehetőségét. Számításokkal kimutatjuk, hogy egyetlen lámpával milyen hatás érhető el a felületeken és a légtérben egy átlagos méretű helyiségben. Konklúzió: a germicid lámpa rendszeres használatával hatékonyan csökkenthető a fertőzésveszély akár az általános fertőző betegségek, akár az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (HAI Healthcare-associated Infections) tekintetében.

Működő telemedicinális szemészeti szűrőprogramok és lehetőségek hazánkban

Szerző(k): Prof. Dr. Németh János Dr. Maka Erika Dr. Szabó Dorottya Dr. Somogyvári Zsolt Dr. Kovács Gábor Dr. Tóth Gábor Dr. Papp András Karacs Kristóf Dr. Nagy Zoltán Zsolt
Évfolyam: XVIII.évfolyam

Hazánkban a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikája két regionális telemedicinális szemészeti szűrőprogram létrehozásában vett részt. Az egyik a Peter Cerny Alapítvány által kifejlesztett, a koraszülöttek ágymelletti szemfenéki szűrését biztosító retino-telemetriás (WFDI) program, amelyet 10 éve működtet együtt az alapítványi mentőszolgálattal. A második a cukorbetegek szemfenéki szűrésének tele-oftalmológiai rendszere, amely 8 éve működik optikai üzletek (EMO Zrt.) bevonásával. A szűrőrendszereket az eddigi tapasztalatokra építve kívánjuk továbbfejleszteni mesterséges intelligencia bevonásával, a Nemzeti Bionikus Program hároméves kutatási projektjének keretében, és a programot szeretnénk további támogatók megnyerésével országossá szélesíteni.

A sebkezelésben alkalmazott negatív nyomás terápia jelene

Szerző(k): Dr. Weltner János Dr. Harsányi László Dr. Huszár Orsolya
Évfolyam: XIV.évfolyam

A negatív nyomás terápia széles körben alkalmazott, rohamosan fejlődő sebkezelési módszer, amely alterna- tív megoldást jelenthet a sebész számára, megkönnyít- ve a sebgyógyulás folyamatát, vagy magát a sebzárást. Költséghatékonysága vitatott, az irodalmi adatok eltérő- ek, célszerű ezek további elemzése.

A kórházban kezelt betegek körében végzett országos betegelégedettség felmérések nemzetközi gyakorlata

Szerző(k): Borbás Ilona
Évfolyam: XI.évfolyam

A cikk a kórházi betegek körében végzett országos betegelégedettségi felmérések nemzetközi tapasztalatait összegzi. Rámutat a felmérések során használt kérdő- ívek tartalmi jellemzőire, a gyakran előforduló témakö- rökre, a felmérések módszertanára, az eredmények felhasználására. A változatos nemzetközi gyakorlatban a rövid, több országban alkalmazható kérdőívek is fellelhetők. Néhány jól kiválasztott kérdés beépítése az országonkénti felmérésekbe lehetőséget nyújtana a kórházi betegelégedettség nemzetközi összehasonlítására.

Költséghatékonyság és/vagy költséghasznosság? Egészség-gazdaságtani elemzések eredményeinek értelmezése a magyarországi döntéshozatalban

Szerző(k): Borsi András Nagy Z. Bence Papp Eszter Vincziczki Áron Dr. Vittay Pál
Évfolyam: X.évfolyam

Mind hazai, mind nemzetközi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a klasszikus költséghatékonysági (CEA) elemzések, melyek az összehasonlított alternatívák egészségnyereségét valamilyen természetes egységben mérik, egyre inkább kezdenek háttérbe szorulni a költséghasznossági elemzésekkel (CUA) szemben. Az utóbbi elemzéstípusnak, mely az egészségnyereséget életminőséggel korrigált életévekben (QALY) fejezi ki, az egyik legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi akár teljesen különböző egészségügyi eljárások összehasonlítását. A tanulmány a magyarországi technológiaértékelési gyakorlat tükrében világít rá a költséghasznossági elemzéstípus előnyeire és hátrányaira, különös tekintettel eredményeinek felhasználhatóságára a finanszírozói döntéshozatal szempontjából.

In memoriam Tamás Éva

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XIX.évfolyam

Megtörtént, amitől mindenki félt, de aminek a bekövetkeztét senki nem tudta elképzelni. Tamás Éva – az IME alapítója és lapigazgatója, a Larix Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója, a magyar egészségügyi média nagyasszonya – 2020. január 22-én mindörökre itt hagyott minket.

Hatékony műtőszervezés

Szerző(k): Mattiassich Norbert
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az egészségügyi intézmények költségeinek jelentős hányadát képviseli a műtői költség, ezért fontos, hogy a műtők kapacitása a lehető leghatékonyabban legyen kihasználva. Minél inkább kihasználatlan a műtői kapacitás, arányosan annál magasabb a fix költség, és „drágább” a fenntartása. Ezért vált szükségessé, hogy az optimális működés megszervezése, a kapacitások folyamatos jó kihasználtsága érdekében elemezzük a kórházi gyakorlatot és egy olyan rendszert alakítsunk ki a kontrolling eszközök segítségével, amely a jó kapacitáskihasználást hatékonyan segíti. A szerző rávilágít arra, hogy sok esetben a kontrollingot csak statisztikai adatszolgáltatóként működtetik. A saját tapasztalatai és az elvégzett elemzések, újítások kapcsán bemutatja, hogy a kontrolling mint módszer, a gazdálkodás területén nem csak „adatszolgáltató”, hanem mint vezérlési eszköz is eredményesen segítheti az egészségügyi ellátás egy bonyolult szegmensét, a központi műtő tevékenységét, ahol összehangolt, költséghatékony és szakmailag is biztonságos minőségi munkát eredményezhet. Ennek érdekében egy olyan műtéti előjegyzési rendszer kifejlesztéséről számol be, amely a kapacitások optimális tervezése és kihasználása révén megteremti a hatékony működés lehetőségét.

E-páciens: barát vagy ellenség? Egészséggel kapcsolatos internetezési szokások Magyarországon

Szerző(k): Tóth Tamás Remete S. Gergő Filep Nóra Siti Johanna Várfi András Mészáros Anna
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az internet térhódításának köszönhetően ma már bárki néhány kattintással találhat egészséggel kapcsolatos információkat. Szerte a világon növekvő tendenciát mutat ezen információk keresése, megosztása. Mennyire használják ezt a lehetőséget a magyar betegek? Mi a véleményük a jelenségről az orvosoknak? A fenti kérdések megválaszolásának céljából kérdőívet készítettünk, melyben felmértük az internethasználat gyakoriságát, a legkeresettebb egészséggel kapcsolatos témákat, illetve az okostelefonok által elérhető, egészséggel kapcsolatos alkalmazások népszerűségét. Felmértük azt is, hogy mit gondolnak az orvosok, valamint hogyan befolyásolja az internetes információk elérhetősége a betegek viselkedését, az orvos-beteg kapcsolatokat.

Külső értékelő rendszerek használata a magyar kórházi ellátásban – egy országos felmérés eredményei

Szerző(k): Dr. Dombrádi Viktor Dr. Gődény Sándor Gáll Tibor Dr. Margitai Barnabás
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az Egészségbiztosítási Felügyelet 2010 évi megszűnése óta nem volt olyan országos felmérés, amely a kórházak minőségügyi és betegbiztonsági tevékenységeit feltérképezte volna. Ennek pótlására a Debreceni Egyetem – Népegészségügyi Kar munkatársai létrehoztak egy új kérdőívet, amelyet az EMMI közbenjárásának köszönhetően a megcélzott kórházak 70,8%-a töltött ki. A jelenlegi cikkben a külső értékelő rendszerekkel kapcsolatos eredmények és statisztikai számítások kerülnek bemutatásra. A szerzők a felmérés eredményei alapján következtetéseket vonnak le az új MSZ EN 15224 tanúsítás és az új akkreditációs rendszer (BELLA –Betegellátók Akkreditációja az ellátás biztonságáért) bevezetését illetően.

Glikomika a modern orvostudományban: Transzlációs aspektusok

Szerző(k): Döncző Boglárka Bodnár Judit Szigeti Márton Dr. Hajba László Prof. Guttman András Dr. Járvás Gábor
Évfolyam: XIV.évfolyam

Modern átfogó glikozilációs technikák segítségével új lehetőségeket tárhatunk fel a biomarkerek felfedezése frontján, mivel a glikozilációs változások érzékeny indikátorai a biokémiai folyamatok aktuális állapotának. Nagy érzékenységű glikoanalitikai módszerekre a bioterápiás készítmények analízise kapcsán is nagy szükség van. A lézer indukált fluoreszcens detektorral ellátott kapilláris elektroforézis (CE-LIF) exoglikozidáz enzimes emésztéses lépésekkel kombinálva kiváló eszköz glikozilációs profilok és glikánok szerkezetének meghatározására.

Intelligens egészségügyi rendszerek EESZT kapcsolatokkal

Szerző(k): Dr. Horváth Lajos Nagy István
Évfolyam: XVI.évfolyam

Miközben az előző évtizedekben fokozatosan előtérbe került a társadalmak elöregedése, a lakosság egyre tudatosabban tekint az egészségére és egyre nagyobb elvárásokat és igényt támaszt az egészségügyi ellátórendszerrel szemben. Ezzel párhuzamosan világszerte rohamos növekedés tapasztalható az új egészségügyi technológiák elterjedésében és képességeiben, ezáltal elkerülhetetlennek látszik az egészségügyi ellátás mo delljének adaptálása a megváltozott környezethez. A napjainkban is zajló technológiai forradalom újradefiniálja a jövő egészségügyi ágazatát, a gyógyítás egyre nagyobb mértékben támaszkodik a mind szélesebb körben megosztott és egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló adatokra, a betegek pedig egyre növekvő mértékben igénylik a más ágazatokban már megszokott technológiák és szolgáltatások biztosítását az egészségügyi ellátó intézmények részéről. A minőségében és mennyiségében fokozódó adattömeg, a korszerű technológiák és a gyógyításhoz kapcsolódó elektronikus szolgáltatások találkozásából megszületett az intelligens kórház (smart hospital) fogalma, amely komoly kihívásként jelenik meg a hazai ellátórendszer intézményeinek korszerűsítése kapcsán. Az ellátók közötti adattovábbítás országútját képező EESZT elindulása igen jelentős lépés az elektronizálódó egészségügy fejlődésében, és új távlatokat nyit a jövő hazai intelligens kórházaihoz vezető úton. A szerzők áttekintik az intelligens kórház modell összetevőit, szem előtt tartva az EESZT kínálta lehetőségeket az intézményi szolgáltatások fejlesztésében.

Egészségügyi adatvédelemmel kapcsolatos bírósági ügyek

Szerző(k): Dr. Alexin Zoltán
Évfolyam: XVII.évfolyam

Két egészségügyi vonatkozású adatvédelmi peres eljárás eddigi eredményeit mutatom be írásomban. Magyarországon adatvédelemmel kapcsolatos pereket általában nehéz indítani, mert az adatkezelésekre minden esetben jogi kötelezettségként, azaz állami kényszerintézkedés alkalmazásával kerül sor. Ez a jogtechnikai megoldás eleve kizárja a lehetőségét, hogy az érintett valamilyen jogos érdekéből bírósághoz fordulhasson. Az egyik pert a Jogalkotásról szóló törvényre, a másikat az EU 95/46/EK adatvédelmi irányelvére alapozva nyújtotta be a felperes. Bár a perek három-négy éve tartanak, elfogadható, jogerős magyar ítélet még nincs. Az időközben született határozatok azt tükrözik, hogy az igazságügyi rendszer alkalmatlan a polgárok alapvető jogainak védelmére. A személyes adatok védelméhez fűződő jog tartalma megfelelő képzettség hiányában idegen és felfoghatatlan a bíróságok számára.

Gyors és hatékony PCR diagnosztikai laboratórium kialakítása SARS-CoV-2 kimutatására

Szerző(k): Dr. Németh Anita Dr. Putics Ákos Dr. Knausz Márta Dr. Tamás László János
Évfolyam: XIX.évfolyam

A PCR a 2020-ban kialakult SARS-CoV-2-világjárvány kulcsfontosságú diagnosztikai módszere, amely a vírus örökítőanyagának kimutatásán alapul. Segítségével monitorozható az akut vírusfertőzés, amely a COVID-19 betegség diagnózisában, terápiájában, valamint a járvány kontrolljában meghatározó jelentőségű. Orvosi mikrobiológiai laboratóriumunkat sikeresen bővítettük egy, a SARS-CoV-2 diagnosztizálására alkalmas PCR laboratóriummal. E labor kialakításának példáján keresztül összefoglaltuk azon főbb irányelveket, személyes tapasztalatainkat, amellyel rövid idő alatt egy működőképes, a jövőben bővíthető PCR diagnosztikai laboratórium alakítható ki.

A finanszírozási technikák alkalmazásának tapasztalatai és ösztönző hatásai a hazai egészségügyi szolgáltatások közfinanszírozásában

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba
Évfolyam: IV.évfolyam

Az egészségügy finanszírozásában a minőség, a hatékonyság, az esélyegyenlőség alapcél. A szolgáltatások finanszírozásában ezért olyan technikákat, módszereket kell alkalmaznunk, amelyek ezen célok elérését előmozdítják a bennük rejlő ösztönző mechanizmusok révén. A fenti három alapvető cél elérésében, valamint az egészségügyi kiadások féken tartásában további fontos körülményként jelenik meg az, hogy a szolgáltatásvásárlói és szolgáltatás nyújtói szerepek markánsan elkülönüljenek egymástól (purchaser-provider split). Ezzel egyidejűleg, a vásárló és szolgáltató kapcsolata jól definiált szerződésekre alapozódjon, melyekben a teljesítmény és a minőség jelentős szerepet kap.

A XVIII. századi nagy járványok szerepe a felvilágosult abszolutizmus preventív egészségügyi törvényeinek megalkotásában

Szerző(k): Dr. Kapronczay Károly
Évfolyam: XIII.évfolyam

Napjaink közegészségügyi helyzete, járványai már nem vethetők össze a XVIII. századi állapotokkal, ezek számos tanulságot hordoznak a ma emberének is. Jelen összefoglalás a közegészségügy rendelkezések, lépések alapjait mutatja be az újkori nagy járványok európai kontextusából kiindulóan.

A betegbiztonság ne csak illúzió legyen - Interjú Dr. Ficzere Andreával

Szerző(k): Haiman Éva
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A járóbeteg-szakellátás szerkezeti és működési sajátosságai, finanszírozási jellemzői

Szerző(k): Dr. Pál Miklós Dr. Bodroghelyi László
Évfolyam: XI.évfolyam

A szerzők bemutatják a hazai járóbeteg-szakellátás intézményi struktúráját. működési formáit, tevékenységi jellemzőit és finanszírozási mutatóit az aktuális körülmények között. definiálják az önálló szakrendelő fogalmát és ez alapján áttekintik azok jelenleg működő formáit. szakmai alapokon elkülönítik a fekvőbetegellátáshoz integrált formában, és az önállóan működő rendelők altípusait. Megállapítják, hogy a rendszer több, mint 70%-ban már állami fenntartásban működik. A fennmaradó, alig 30%-ban, az önálló intézmények szinte teljes köre nagymértékben integrálódott az alapellátással. elenyésző azok száma, ahol alapellátási tevékenység nincs. A rendszer a jelen fenntartásban bizonyítottan életképes és hatékony, további intézmények állami fenntartásba vételét sem szakmai, sem gazdasági szempontból nem javasolják.

Kockázatokat rejt az egészségügyi adatok anonimizálása

Szerző(k): Dr. Alexin Zoltán
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az anonimizálás célja az, hogy a személyes adatokat átalakítsa olyan módon, hogy azok már nem kapcsolathatók össze természetes személyekkel. Az anonimizálás megfelelő validálás nélkül magában hordozhatja azt a kockázatot, hogy az adatokat később mégis természetes személyekhez lehessen kapcsolni. Amikor ez kiderül, rendszerint jóvátehetetlen kár következik be, mert az adatokat már megosztották, eladták, vagy nyilvánosságra hozták. A tisztességes anonimizálás számol a kockázatokkal és minden lehetséges eszközzel védekezik az újraazonosítás ellen. A szerző a magyar népességnyilvántartás statisztikai adatainak segítségével tárja fel a jelenlegi magyar egészségügyi anonimizálási gyakorlat gyengeségeit.

A COPD – egy aluldiagnosztizált népbetegség. Program a betegség jobb megismeréséért és ellátásáért

Szerző(k): Dr. Kovács Gábor
Évfolyam: XIII.évfolyam

A COPD (Chronic Obstructive Pulmonary Disease), magyarul az idült hörgőszűkületes légúti megbetegedés igazi népbetegség. Világszerte mintegy 600 millió, hazánkban hatszázezer ember él ezzel a betegséggel. Jelenleg a 4. haláloki tényező a fejlett világban, de 2020-ra előretör a 3. pozícióba. Világjelenség, hogy a betegség aluldiagnosztizált. A betegek 50-70 százalékát nem ismerik fel, így nem részesülhetnek megfelelő kezelésben sem, holott a korai stádiumban alkalmazott komplex terápia lehet eredményes. A WHO megállapítása szerint az elkövetkező években a fejlett országokban a krónikus betegségek, így a COPD társadalmi terhe növekszik. A COPD esetében is új stratégiára van szükség. ennek érdekében Magyarországon is a COPD ellátásának a komplex fejlesztése is széleskörű egészségügyi és társadalmi együttműködést kíván. Az átfogó cél az, hogy elérjük a COPD teljesebb körű felismerését, nyilvántartását és hatékonyabb kezelését. Mindennek érdekében a szakma olyan programot készített elő, amely részletes intézkedéseket javasol a kitűzött eredményességi mutatók elérésének érdekében. Ezek közül kiemelem a szakmai irányelv és az ezen alapuló finanszírozási protokoll mielőbbi kihirdetését, a tüdőgyógyászati és a háziorvosi szakmák tevékenységének harmonizálását a COPD területén, TAJ alapú COPD regiszter szervezését, a rizikócsoportos szűrővizsgálatokat, a dohányzás visszaszorításának kiterjesztését és a lakossági kommunikáció, a beteg edukáció javítását.

Onkológiai betegút menedzselés gyakorlati megvalósítása

Szerző(k): Dr. Moizs Mariann Dr. Ruzsa Ágnes Prof. Dr. Repa Imre Dr. Cselik Zsolt Király Gyula Dr. Völgyi Zoltán
Évfolyam: XIV.évfolyam

A KSH adatai alapján 2013-ban Magyarországon 32 748 személynél szerepelt a halálozás okaként rosszindulatú daganatos megbetegedés [1]. Ez a keringési rendszer betegségei után a második leggyakoribb haláloki megjelölés. Az új daganatos megbetegedések száma évente meghaladja a 80 ezer főt, így ma közel 300 ezer rákbeteg él Magyarországon. Magyarország világelső a standardizált daganatos összhalálozásban és a tüdőrák okozta halálozásban. A megbetegedések növekvő számával párhuzamosan az ellátási igény is fokozódik, és az egészségügyi ellátórendszer ilyen irányú eszközigényének fejlesztésére is egyre több forrást szükséges fordítani. Az epidemiológiai adatok javítása, valamint az eszközök és erőforrások hatékony felhasználásának érdekében egy olyan onkológiai betegút menedzselő rendszer kiépítését kezdte meg a munkacsoport, ahol az orvosszakmai-, a folyamatszervezési- és az informatikai szakterület együttesen, egymást segítve alakítja ki az optimális működési modellt. Ezt a munkát és az eddig elért eredményeket kívánjuk a következőkben bemutatni.

A funkcionális MR vizsgálatok új diagnosztikai lehetőségei 3 Teslás készülék segítségével

Szerző(k): Dr. Martos János Kiss Máté
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az elmúlt évek technikai fejlődéseinek köszönhetően az MR vizsgálatoknak meghatározó szerepe van a különböző neurológiai kórképek kimutatásában és differenciál diagnosztikájában. A 3 Teslás készülékek elterjedésével párhuzamosan – köszönhetően az így mérhető nagyobb jelnek – megemelkedett a funkcionális mágneses rezonancia képalkotó (fMRI) vizsgálatok száma, így napjainkban elsődleges szerepe van mind a klinikai vizsgálatok, mind a kutatás terén. A legújabb perfúziós technikák segítségével nagymértékben javítható a konvencionális fMRI vizsgálatok során kapott eredmény, jelentősen lecsökkentve ezzel a fals pozitív eredményeket.

A Bajcsy Kórház esete a Legionellával

Szerző(k): Nagy Éva Dr. Rákay Erzsébet Szabadka Hajnalka Dr. Barcs István
Évfolyam: XVII.évfolyam

A Legionella okozta tüdőgyulladásokat tekintve minden olyan hely kockázati tényezőnek számít, ahol az aeroszol képződés veszélye fennáll, így a kórházak is nagymértékben érintettek a legionellosis problémakörében. Az infekcióra való fogékonyságot növeli a krónikus betegség – különösen a COPD –, az immunhiányos állapot, idős kor [1]. A kórházakban a betegek nagy része immunszupprimált állapotban van, így esendőbbek a fertőzés iránt. 2015-ben megjelent Magyarországon az az EMMI rendelet, amely pontosan megfogalmazza a kórházakkal szemben támasztott követelményeket a legionellosis megelőzésére vonatkozóan. A rendeletben foglaltak megvalósításához pedig segítséget nyújt az Országos Közegészségügyi Központ által 2017-ben kiadott módszertani levél a kockázatcsökkentő beavatkozásokról. A kockázatbecslések kidolgozásán túl elvárás a megfelelő infekciókontroll intézkedések megtétele is.

Fókuszban a család és az egészségmegőrzés - Interjú Prof. Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárral

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVIII.évfolyam

Az IME tudományos folyóirat tavaly novemberi (2018 /9.) számában megjelent interjúban Prof. Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár (EMMI) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztését érintő kérdésekről nyújtott tájékoztatást. Ezúttal arról beszélgettünk, hogy az azóta eltelt negyedév során milyen területeken történt előrelépés az egészségügyben.

Teljesítményalapú finanszírozás bevezetése a rehabilitációs ellátásban – szervezői és intézet-finanszírozási tapasztalatok

Szerző(k): Sipos Júlia Dr. Cserháti Péter Németh Judit
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A rehabilitációs ellátás jelenleg napidíjjal finanszírozott, ami az egyedi esetek valós ellátási szükségletéhez kevéssé illeszkedik. Az új, erre épülő finanszírozási rendszer bevezetése iránti igény szakmai és az egészségbiztosítói oldalról is megfogalmazódott. Hosszabb előkészítést követően egyes pilot osztályok, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és az országos orvosi rehabilitációs intézet (OORI) két próba kódolási periódust bonyolítottak le. Ezen tapasztalatok alapján a szakmai előírások és a finanszírozási paraméterek átdolgozása vált szükségessé. Emellett elkészült egy jogszabálytervezet, amely a teljesítményalapú finanszírozás országos szintű bevezetését tartalmazza, a tervek szerint 2019. november 1-jétől. Az OORI nem csak szervezőként, hanem résztvevőként is megtapasztalta az új rendszert.

Krónikus bőrsebek kezelése

Szerző(k): Prof. Dr. Daróczy Judit
Évfolyam: XIX.évfolyam

A sebgyógyulás összetett, dinamikus folyamat, amely gyulladásos szöveti faktorok, növekedési faktorok, mátrix proteinek és a veleszületett és szerzett immunfolyamatok közreműködésével jön létre. A krónikus, nem gyógyuló sebek esetében állandósul a krónikus gyulladás, a regeneráció folyamata diszregulálódik, a szöveti regeneráció nem lehetséges. A költséghatékony és szakszerű sebkezelés multidiszciplináris ellátást igényel, pontos klinikai és mikrobiológiai diagnózist, a sebkezelési irányelv követését, az antibiotikum „stewardship” ismeretét, az infekciókontroll követését, a korszerű sebfedők megfelelő alkalmazását.

Difficulties of introducing controlling approach and methodology in small and middle sized company environment

Szerző(k): Mattiassich-Szokoli Enikő Bubori Zsolt Mattiassich Norbert
Évfolyam: XIV.évfolyam

Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-Egészségügyi) Rendszer

Szerző(k): Dr. Sándor Zsolt
Évfolyam: XIV.évfolyam

Mennyire virtuális az e-Egészségügy? Hogyan járulhat hozzá az információs technológia (IT) a lakosság egészségi állapotának javulásához? Melyek az információs társadalom új elvárásai az egészségüggyel szemben? Hol tartunk mi magyarok és merre tart a világ? A cikk e kérdésekre igyekszik válaszolni az itthon éppen megvalósuló Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer fejlesztésének elsődleges eredményeit és tapasztalatait felhasználva.

Innovatív fejlesztések az egészségügyi informatikában

Szerző(k): Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Évfolyam: XVIII.évfolyam

Egy új, az egészségügyben zajló informatikai fejlesztésnek köszönhetően még több egészségügyi ellátó helyre, kórházba, rendelőintézetbe érkezhetnek időpontra a betegek.

A stroke megbetegedés gazdasági és társadalmi jelentősége

Szerző(k): Dr. Karner Cecília Anna Horváth Orsolya
Évfolyam: XIII.évfolyam

A stroke népegészségügyi probléma. A szélütésen átesettek közül minden harmadik beteg életét veszti, a túlélők fele pedig a következő öt évben hal meg ismétlődő stroke miatt. A rizikófaktorok vizsgálata során látható volt, hogy nincsen tipikus rizikófaktor, mely jelentősen előretört volna az évek folyamán. A két legjelentősebb kockázati tényező a mai napig a hipertónia és a dohányzás. A számításokból látható, hogy jelentős kiadásokat ró a stroke betegség és annak rehabilitációja a betegekre.

Kézfertőtlenítő szer felhasználás a hazai bentlakásos szociális intézményekben

Szerző(k): Morvai Júlia Benkó Alíz Dr. Szabó Rita Dr. Kurcz Andrea
Évfolyam: XIV.évfolyam

A kézhigiénés tevékenység a fertőzések megelőzésének fontos eszköze a bentlakásos szociális intézményekben. Ennek ellenére a kézhigiénés együttműködési készség világszerte alacsony. Vizsgálatunk célja az volt, hogy referencia adatokat szerezzünk a szociális intézmények alkoholos kézfertőtlenítő szer és a fertőtlenítő hatású folyékony szappan felhasználásáról, mely által indirekt módon mérhető a kézhigiénés compliance. A vizsgálatot 2014. május és szeptember között végeztük. Összesen 354 kérdőívet küldtek vissza (válaszadási arány 24%). A vizsgálatban részt vevő szociális intézményekben az elmúlt évben átlagosan 38 liter (0-800 liter) alkoholos kézfertőtlenítő szert és 94 liter (0-1680 liter) fertőtlenítő hatású folyékony szappant használtak fel. Az egy dolgozóra jutó napi kézfertőtlenítések átlagos száma 1,2 (terjedelem: 0-12,8), a fertőtlenítő kézmosások átlagos száma pedig 3,1 (terjedelem: 0-21,9) volt. Az eredményeink alapján szükség van egy országos multimodális kézhigiénés programra, mely tartalmazza a dolgozók oktatását, illetve az alkoholos kézfertőtlenítő szer és a hordozható zsebpalackok bevezetését az összes hazai szociális intézményben. Továbbá, az alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználás surveillancek létrehozása, mint a Nemzeti Nosocomiális Sur veillance Rendszer egyik modulja, szintén fontos feladatunk.

Egységes kontrolling rendszer kialakítása és működése a Békés Megyei Központi Kórházban

Szerző(k): Kovácsné Balogh Ildikó Dr. Becsei László
Évfolyam: XVII.évfolyam

A Békés Megyei Pándy Kámán Kórház és a Dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézet eltérő kontrolling hagyományokkal és múlttal rendelkezett. A 2016. április 1-vel megvalósult integrációt követően az egyik legfontosabb lépés volt, hogy az újonnan létrejött intézményben egységes, az intézmény hatékony működését támogató kontrolling rendszer kerüljön kialakításra. A két kórház eltérő szakmai működése és gazdálkodási gyakorlata jelentette az okot és egyben a nehézséget is a rendszer kiépítése során. A cikk megírásával be kívánom mutatni a kontrolling funkció kialakításának lépéseit, az elvégzett tevékenységeket, a megvalósult rendszer segítségével lefolytatott osztályos egyeztetések gyakorlatát és a jövőben ránk váró feladatokat, melyekkel biztosítani tudjuk a vezetői információs rendszer komplex működését.

Nozokomiális infekció kialakulását befolyásoló tényezők vizsgálata intenzív osztályon

Szerző(k): Dr. Knausz Márta Élőné Kudoba Anita Dr. Raposa L. Bence
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A nozokomiális infekciók gyakorisága és a kórokozók antibiotikum-rezisztenciája világszerte emelkedést mutat az intenzív osztályokon. A kórházi fertőzések felderítésére az epidemiológiai módszerek alkalmazása elfogadott, elsősorban az előfordulási arányok megállapítására. Az új technológiák, terápiák megjelenésével nő azon súlyos betegek száma, akiknek az élete megmenthető, de fokozottan fogékonyak infekcióra. A fertőzés kialakulását befolyásoló kockázati tényezők közül egyszerre több is szerepet játszhat a nozokomiális infekciók létrejöttében. Vizsgálatunk célja volt annak felderítése, hogy a kétéves vizsgálati periódus alatt mely kockázati tényezők játszottak szerepet a nozokomiális infekciók kialakulásában a mosonmagyaróvári Karolina Kórház Központi Intenzív Osztályán.

Humán szolgáltatások képzési programjainak értékelési rendszere

Szerző(k): Dr. Bálity Csaba Dr. Safadi Heléna Dr. Cserháti Zoltán Dr. Lám Judit Dr. Palicz Tamás
Évfolyam: XIX.évfolyam

Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának képzési portfóliója jelentősen bővült az utóbbi években. Ez a bővülés azt eredményezte, hogy a hagyományos akadémiai közeg mellett, a Kar szakemberei egyre nagyobb rendszerességgel szerveznek rövid programokat és tréningeket gyakorló szakemberek számára az egészségügyben és a szociális ágazatban. Mindez szükségessé tette egy olyan egységes képzésértékelési módszertan kidolgozását, amely a különféle programok során egyaránt jól használható és a képzések minősége mellett az eredményességének értékelésére is alkalmas. Az alábbi cikk ennek első tapasztalatait foglalja össze.

Intézményi menedzsmentfejlesztő továbbképzés vezető szakdolgozók részére

Szerző(k): Dr. Antal Zsuzsanna Dr. Cserháti Zoltán Dr. Lám Judit Dr. Palicz Tamás
Évfolyam: XIX.évfolyam

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) megbízásából a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ oktatói csapata intézményi menedzsmentfejlesztő továbbképző programot valósított meg 13 kórház vezető egészségügyi szakdolgozói részére. A képzés céljai között szerepelt az ápolás szakmai szerepe mellett a résztvevők vezetői szerepeinek tudatosítása, megerősítése, illetve erőteljes hangsúlyt kaptak az intézményen belüli, különböző szakmai vezetők közötti együttműködés erősítésére, valamint intézményi változtatási projektek kezdeményezésére és megvalósítására vonatkozó célok is. A képzés keretében indított változtatási projektekkel való közös munka egyrészt a projektszerű gondolkodás elsajátítását és a projektmenedzsment eszközök gyakorlati alkalmazását célozta meg, de ahhoz is hozzá kívánt járulni, hogy a vezető szakdolgozók megéljék a változtatásra való képességüket, megtapasztalják, hogy jelentős hatásuk lehet az intézményi működés alakításában.

Népegészségügy az egészségügyben – Az Egészségfejlesztési Irodák fennmaradásának kérdései

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Dr. Németh Éva Remetehegyi Ildikó
Évfolyam: XV.évfolyam

Az Egészségfejlesztési irodák (EFI) kétéves működése után, időszerű az irodák eredményeinek értékelése, hatékonyságuk vizsgálata. Jövőjükre nézve az irodák fenntartása, üzemeltetése és finanszírozása még mindig nem megoldott. Így jogosan merül fel a kérdés, hogy mi lesz az irodák sorsa. Milyen lehetőségeik vannak a fennmaradásra jelenleg?

Újdonságok a HPV elleni vakcináció terén

Szerző(k): Dr. Melczer Zsolt
Évfolyam: XVII.évfolyam

Ismert tény, hogy a humán papillomavírussal (HPV) kapcsolatos betegségek jelentős betegségterhet jelentenek a társadalom számára. A betegségek azonban megelőzhetők. A közleményben a legutóbbi években bevezetett 2. generációs (kilenckomponensű) oltással kapcsolatos nemzetközi és hazai eredmények és megfigyelések rövid ismertetésére kerül sor. A nonavalens vakcina népegészségügyi oltóprogramban való alkalmazása az idei évtől, hazánkban is segíthet a HPV-hez köthető betegségek aggasztó morbiditási és mortalitási adatainak javulásában.

Az inhalációs eszközök alkalmazásának vizsgálata asztmában és COPD-ben szenvedő betegek körében Magyarországon

Szerző(k): Dr. Vokó Zoltán Józwiak-Hagymásy Judit
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az inhalációs eszközök generikus változatainak, valamint az új inhalációs eszközöknek a megjelenése megnöveli az eszközök közötti váltás valószínűségét. Vizsgálatunkra, amelynek célja az inhalációs eszköz választásával, az eszközök közötti váltással, az eszközök betanításával kapcsolatos elvárások, valamint használatuk monitorozásával kapcsolatos kérdések megválaszolása volt, asztma és COPD kezelésben jártas orvosszakértők bevonásával került sor. Kutatásunk módosított Delphi panel módszeren alapult, mely során Ninane és munkatársai által kidolgozott kérdőív hazai adaptálását végeztük el. A 13 kérdésből álló kérdőív három körös kitöltésének célja az volt, hogy a résztvevők anonim módon konszenzusra jussanak a vizsgált kérdésekben, illetve megállapítsuk, hogy mely kérdésekben nincsen szakmai konszenzus.

A mediterrán étrend a hosszú élet titka?

Szerző(k): Utczás Anna
Évfolyam: XIV.évfolyam

A statisztikai adatok szerint jelenleg a mediterrán táplálkozást folytató népek körében a legmagasabb a várható élettartam. Az utóbbi évek kutatásai, köztük a PREDIMED vizsgálat is ezt igazolta. Minél jobban követjük a hagyományos mediterrán táplálkozás ismérveit (olívaolaj használata, bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás, olajos magvak, jellegzetes fűszernövények használata, teljes őrlésű lisztből készült kenyér és a durumlisztből készült tészta, tengeri halak és a szárnyas húsok előnyben részesítése a vörös húsokkal szemben, kevés tej és tejtermékfogyasztás, rendszeres vörösbor, jellegzetes étkezési kultúra, mediterrán életmód, és életstílus), annál nagyobb az esélyünk a hosszú életre.

Az infekciókontroll oktatása az ápolás és betegellátás alapképzésben és a kötelező szakmacsoportos továbbképzésekben

Szerző(k): Dr. Balogh Zoltán
Évfolyam: XV.évfolyam

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán 2009-ben bevezetett tantervi reform számos lehetőséget adott az ápolás és betegellátásban részvevő hallgatók képzésében az ismeretek egységes alapon és a legjobb szakmai elveken történő fejlesztésére. Az Ápolástan Tanszék által gondozott témakörök, tantárgyak mind a graduális, mind pedig a posztgraduális képzésekben meghatározó jelentőséggel bírnak, különös tekintettel az infekciókontroll területén bevezetett elméleti és gyakorlati újításokra. A 2012-től a szakdolgozói területen induló kötelező továbbképzések esélyt adnak arra, hogy a felnőtt ápolási szakmacsoportban a legjobb gyakorlat elvét követve, a gyakorló szakemberek felfrissítsék, megújítsák elméleti tudásukat, s remélhető módon ez által a berögzült gyakorlatukat is változtatni fogják.

Egy iskolai kézhigiénés egészségnevelési program hatásvizsgálatának tanulságai – az első pilot eredmények

Szerző(k): Dr. Feith Helga Judit Dr. Lehotsky Ákos Dr. Füzi Andrea Rita Lukács Ágnes Csima Zoltán Dr. Gradvohl Edina Mészárosné Dr. habil. Darvay Sarolta Bihariné Dr. Krekó Ilona Zombori Judit Prof. Falus András
Évfolyam: XVII.évfolyam

A Tanulj – Tanítsd – Tudd (TANTUdSZ) Ifjúsági Egészségnevelési Program legfontosabb célkitűzése egy hatékony, innovatív iskolai ismeretátadási pedagógiai módszer kidolgozása és hosszútávú fenntarthatósága kortársoktatás keretében. Jelen közlemény legfontosabb célkitűzése, hogy bemutassa a kézhigiénés prevenciós program hatásvizsgálatának módszertanát, mérőeszköz rendszerét, valamint a 2017 tavaszán zajlott iskolai kézhigiénés pilot program néhány eredményét.

Enterococcusok – napjaink egyik „probléma” baktériuma

Szerző(k): Dr. Kristóf Katalin
Évfolyam: XVIII.évfolyam

az enterococcusok a normál bélflórája tagjai, melyek meghatározott prediszponáló tényezők esetén képesek endogén és exogén fertőzések létrehozására mind közösségben, mind a kórházban kezelt betegeknél. a modern vizsgálati eljárások alkalmazásával egyre többet tudhatunk meg patogenitásukról. sikeres elterjedésükhöz extrém túlélési képességük, mobilis genetikai elemeken is terjedő variabilitásuk döntő jelentőségű a számos veleszületett és szerzett rezisztencia tulajdonság mellett. napjaink fontos nozokomiális patogénjévé vált, speciálisan a vancomycinre rezisztens enterococcus (vre).

Egészségügyi Intézményi Információs Rendszerek felépítése a SMART kórházakban, I. rész

Szerző(k): Király Gyula
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A szerző az egészségügyi informatikai területen szerzett több évtizedes tapasztalata alapján az ún. SMART kórházak számára számba vette a kor elvárásainak megfelelő információ-technológiai eszközöket, megoldásokat. Az innovatív technológia klasszifikálása szokatlan aspektusból, a betegellátás folyamatán keresztül történik, erre lettek az elvárt informatikai megoldások felfűzve három különböző fejlettségi kategóriában (az alap-, a magas- és az emeltszintű követelményeknek megfelelően). A cikkben megismerhetjük még a HIS rendszerek szűkebb és tágabb értelmezését, részeit és komponenseit, áttekintést kapunk az integráltság fogalmáról és az integráció mértékéről. A lehetséges eszközök és megoldások felsorolása mellett tájékoztatást kapunk még a SMART kórházzá történő fejlesztésekhez szükséges döntések előfeltételeiről és kockázatairól is.

Antibiotikum használattal összefüggő rezisztenciák kialakulása

Szerző(k): Dr. Kovács Ákos
Évfolyam: XVIII.évfolyam

Az antibiotikum éra fokozatosan növekvő rezisztencia problémái mára a globális egészségügyi krízis szintjére jutottak, melyek visszaszorításához az érintett szervezetek széleskörű és együttes fellépésére van szükség, a háziorvosi praxisoktól a kormányokon át az ENSZ-ig. megfigyelhettük, hogy a világ különböző pontjain megjelenő rezisztencia faktorok az egész világon elterjedtek, előrevetítve a preantibiotikus korszak ismételt megjelenésének lehetőségét. Az antibiotikumok túlzott és sokszor helytelen használata a klinikai gyakorlat mellett az állattenyésztésben is jellemző. A nagy mennyiségű antibiotikum végül a természetbe (földbe, folyókba) kerül, majd az ivóvízen keresztül állandó antibiotikus hatás alatt tartja az emberiséget és a bakteriális ökoszisztémát, folyamatosan generálva rezisztencia faktorokat. ehhez a folyamathoz hatékonyan járulnak hozzá a szennyvíztelepek, melyek a bakteriális rezisztencia melegágyai. Az antibiotikum-használat biológiai és tényleges anyagi költségei csak most kezdenek kirajzolódni.

Az ápolók élet- és munkakörülményei, avagy a közel 10 éves bérelmaradás hatása napjainkban

Szerző(k): Halmosné Mészáros Magdolna Kovács Erzsébet
Évfolyam: X.évfolyam

Az ápolók közel 10 éves bérlemaradása következményeként egyre rosszabb anyagi körülmények között élnek, háromnegyedük hitellel rendelkezik, több mint 50%-uknak mellékállással kell kiegészíteni jövedelmét, amellyel tovább rontják fizikai és pszichés igénybevételüket. Egészségi állapotuk elmarad az átlag lakossághoz képest. Egészségkockázati magatartás megjelenési formák kifejezettek.

Egészségügyi Intézményi Információs Rendszerek felépítése a SMART kórházakban, II. rész

Szerző(k): Király Gyula
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A magyar laboratóriumi diagnosztika helyzete

Szerző(k): Dr. Ajzner Éva Dr. Liszt Ferenc Prof. Dr. Kovács L. Gábor
Évfolyam: XIII.évfolyam

A Magyarországon működő laboratóriumok munkatársainak szaktudása, a laboratóriumok műszerekkel való ellátottsága a társ orvosszakmák és a laboratóriumok szolgáltatását megrendelő intézmények vezetőinek véleménye szerint rendkívül magas szinten van. A társintézmények és osztályok megítélése szerint a laboratóriumok együttműködési készsége és az információáramlás megfelelő, a laboratóriumokban végzett munkával alapvetően elégedettek. Ennek ellenére a laboratóriumi medicina szakmai elismertsége méltatlanul alacsony, mely az utánpótlás nehézségeihez is vezet. Bár magasnak tűnik a laboratóriumok kapacitáskihasználtsága, ez esetenként rossz szervezettségre és redundáns vizsgálatkérési szokásokra vezethető vissza. A laboratóriumi vizsgálatkéréseket megrendelők edukációja és meghatározott érdekeltségi rendszer kialakítása javíthatná a kapacitáskihasználtságot, ugyanakkor ezzel összefüggésben a finanszírozási rendszer is egyértelműen felülvizsgálatra szorul. A lakosság alapvetően jó véleménnyel van a laboratóriumi szolgáltatásokról, de a vizsgálatok eredményeinek értelmezésében több segítséget igényelne. Ennek eszköze az elektronikus és nyomtatott tájékoztató anyagok mellett a részletesebb szakorvosi tájékoztatás. A kutatás eredményei alapján az elsődleges feladatok között a folyamatoptimalizálás, a kért vizsgálatok indokoltságának felülvizsgálata, a szakorvosi és lakossági edukáció és a reputáció növelése érdekében kialakított szakmai és lakossági PR aktivitás szerepelnek.

Az 1-es típusú diabétesz társbetegségei gyermekkorban: egy teljes körű magyar populációs vizsgálat

Szerző(k): Lakatos Csenge Dr. Surján György
Évfolyam: XIV.évfolyam

A nemzetközi és a hazai kutatások alapján, az 1-es típusú cukorbetegség incidenciája az elmúlt 20 évben jelentős növekedést mutat. A betegség késői felismerése és nem megfelelő gondozása szövődmények kialakulásához vezethet, melyek korai felismerése döntő jelentőségű a kórkép lefolyására, ezért fontos a szövődmények széles hálózatának feltérképezése egy specifikus, hazai vizsgálat keretein belül. A vizsgálatba 18 évnél fiatalabb gyermekek kerültek be, akiknek az 1-es típusú cukorbetegsége 2005-ben manifesztálódott. Leválogatásra került a kialakult szövődmények és társbetegségek halmaza. Az adatok össszehasonlíthatósága érdekében vizsgáltuk a kialakult betegségek körét egy kontrollcsoport esetén is. Az eredmények alapján megfigyelhető a kontrollcsoportnál és a T1DM-es populációnál, hogy mik a leggyakrabban előforduló betegségcsoportok, a cukorbeteg csoportban több esetben fordulnak elő emésztőrendszeri megbetegedések, kimagaslóan a coeliákia betegség, továbbá gyakoribbak a vírusos fertőzések, megbetegedések, a magasvérnyomás-betegség. A kontroll-csoportban ezzel szemben gyakoribbak a légzőrendszerrel kapcsolatos megbetegedések. A kutatás másodlagos célja, hogy szűrővizsgálatokat, vagy gyakoriságukat mely betegségek esetén, mely korcsoportoknál szükségszerű elvégezni, esetleg növelni a felülvizsgálatok számát. Az emésztőszervrendszert érintő megbetegedések szempontjából a 3 évnél fiatalabbak körében a gyakori megbetegedésre való tekintettel nagyon fontos a legalább félévenkénti szűrés, kiemelten a coeliákia szűrése. Összefoglalva a kutatásunk rámutat a T1DM gyermekek kontrollcsoporthoz viszonyított gyakoribb és más típusú társbetegségek kialakulására. Számos szer v rendszer rendszeres ellenőrző vizsgálata segítheti a szövődmények korai felismerését az életminőség javítását, mely mind a beteg, mind a társadalom számára kulcsfontosságú.

A multirezisztens szuper baktériumok és a fluorokinolon hatás

Szerző(k): Prof. Dr. Szabó Dóra Dr. Füzi Miklós Ludwig Endre Dr. Csercsik Rita Dr. Böszörményi-Nagy Géza Dr. Liktor Bálint Dr. Rákay Erzsébet
Évfolyam: XVI.évfolyam

A szerzők munkacsoportja korábban igazolta, hogy a fluorokinolon rezisztenciához kapcsolódó eltérő életképesség változás nagymértékben hozzájárult a methicillin rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) és multirezisztens Klebsiella pneumoniae nemzetközi klónjainak elterjedéséhez. Mivel a nagy nemzetközi klón törzsek multirezisztensek, disszeminációjuk nemcsak a fluorokinolonokkal, hanem egyéb antibiotikum csoportokkal (pl. β-laktámok, aminoglikozidok, makrolidek) szemben is a rezisztencia növekedéséhez vezetett. Vizsgálataik eredményét külföldi laboratóriumok megerősítették, és a későbbiek folyamán két további kórokozó (multirezisztens E. coli, Clostridium difficile) domináns klónjainál ugyancsak hasonló terjedési mechanizmust mutattak ki. Szerzők áttekintik a témában eddig megjelent hazai és külföldi közleményeket, és a szakirodalom alapján meg- állapítják, hogy a fluorokinolon típusú szerek ésszerűbb használatával jelentősen lehetne javítani az általános antibiotikum rezisztencia helyzeten.

Magyarország és a magyar miniszterelnök a Lancet címlapján

Szerző(k):
Évfolyam: XVII.évfolyam

Furcsa sajtópárbajnak lehettünk tanúi 2018 áprilisában, a magyarországi parlamenti választásokat követően. Orvostudományi laptól teljesen szokatlan felütéssel irt szerkesztőségi cikket a The Lancet 2018. április 21-i száma, amelyet Tisztelt Olvasóink megtalálnak az interneten [1, 2]. Címe így szól: „Orbán nem szolgáltat egészséget Magyarországnak”, ehhez társul a miniszterelnök nem éppen előnyös fotója. A cikkben a nagy presztízsű orvosszakmai lap a miniszterelnöknek és az elmúlt évek kormányzásának ró fel számos kedvezőtlen mutatót, az OECD 2017-ben készült, 2015-ös adatokon alapuló magyarországi egészségügyi országprofilra való hivatkozással [3, 4]. A cikk önti az olvasóra azokat a népegészségügyi mutatókat, amely kedvezőtlenek európai összehasonlításban, függetlenül attól, hogy azokban Magyarországnak sikerült-e javulást elérnie az elmúlt időszakban. Fő üzenete: lám, mi fog történni a nyugateurópai országok polgárainak egészségével, ha az erősödő gazdasági környezetet meglovagló populista vezetők kerülnek hatalomra Nyugat-Európában is.

Kásler Miklós a humántárca új vezetője

Szerző(k): Haiman Éva
Évfolyam: XVII.évfolyam

Lapzártánkkal egy időben tette le a hivatali esküt az új kormány, amelyben az Emberi Erőforrások Minisztériumát Kásler Miklós vezeti. A professzor, aki több mint negyedszázadon át vezette az Országos Onkológiai Intézetet, sok konkrétumot eddig nem árult el terveiről. Ami az eddigi nyilatkozataiból leszűrhető, az az, hogy ha radikálisan új irányt nem is vesz az egészségügy, de lesznek kiemelten kezelendő területek, ahol a leendő egészségügyi államtitkárnak, a Heim Pál Gyermek kórház vezetői posztjából átigazoló Nagy Anikónak kell majd képviselnie és végrehajtania a kormány elképzeléseit.

A terápiához kapcsolódó molekuláris patológiai diagnosztika helyzete és finanszírozása hazánkban

Szerző(k): Prof. Dr. Tímár József
Évfolyam: XVII.évfolyam

Molekuláris diagnosztikát három szakterület végez, a klinikai genetika, a labordiagnosztika és a patológia. Ezek közül a daganatos betegségek un. molekulárisan célzott terápiája számára döntően a patológia diagnosztikán belül a molekuláris patológiai centrumok (az Országos Onkológiai Intézet és a négy orvosegyetem) végzik ezt a típusú diagnosztikát, és a TVK részesedésük a kasszából 20%. A jelenleg befogadott célzott terápiás gyógyszerekhez szükséges génvizsgálatok száma 16 000 lehet, amelyek során mintegy 36 féle génhiba meghatározást kell végezni. A NEAK-nak nincsen rálátása az elvégzett vizsgálatok típusaira, mert a kódrendszer ezeket jelenleg nem tartalmazza, így a Szakmai Kollégiumok elkészítették az új génvizsgálat típusokra specifikus OENO kódokat. Ezek bevezetése azonban nem történt meg. A diagnosztikai központok minden évben a TVK-jukat jelentősen meghaladó számú vizsgálatot végeznek. Becslések szerint a jelenlegi onkológiai igények alapján a terápiás célú molekuláris patológiai vizsgálatok értéke nagyságrendileg 1,2 milliárd Ft lehet, amennyiben a környező országok finanszírozási gyakorlatát vesszük alapul. Ez a jelenlegi finanszírozás sokszorosa. Ennek több következménye van: 1. a molekuláris patológiai centrumokban komoly veszteség keletkezik a TVK-n felüli vizsgálatok miatt, 2. a terápiákban érdekelt gyógyszergyártók belépnek a diagnosztikai piacra, de azt sajátosan torzítják, 3. az új technológiák (pl. újgenerációs szekvenálás) nem tudnak belépni a betegellátásba, 4. jelentős piaci igény kielégítetlen ma rad, aminek csak egy részét látja el a magánszektor. Látva a molekuláris onkológia fejlődését, a fenti terület szanálása elemi érdeke a közfinanszírozott betegellátásnak.

Milyen egy modern egészségügyi szervezet működési-irányítási modellje?

Szerző(k): Dr. Czinkóczi Sándor
Évfolyam: XVII.évfolyam

A makroszintű egészségpolitikai beavatkozások hatásossága döntően azon múlik, hogy egyidejűleg végbe megy-e a mikroszintű intézményirányítás változása is. Kulcskérdés, hogy amennyiben a célunk egy modern, stratégia vezérelt és rugalmas, a külső-belső környezeti változásokra gyorsan reagálni képes egészségügyi szervezet kialakítása, úgy hova helyezzük irányításábanműködésében a súlypontokat? Jelen tanulmány célja ismertetni egy olyan módszertant, amely segítségével meghatározhatók egy egészségügyi intézmény jelenlegi és a jövőben kívánatos működési-irányítási jellemzői.

Betegbiztonsági szakértelem a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karán

Szerző(k): Dr. Lám Judit Dr. habil. Belicza Éva
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A WHO mintegy két évtizede tűzte zászlajára a betegbiztonság ügyét. Minden tizedik, kórházba felvett betegnél károsodás, úgynevezett nemkívánatos esemény alakul ki az ellátás következményeként. A szervezet 2018- ban közzétett adatai szerint a nemkívánatos események a 14. helyet foglalják el a betegségterhek sorában világviszonylatban mind a morbiditás, mind mortalitás tekintetében. A probléma jelentősége és megelőzhetősége okán a betegbiztonság kérdéskörét éppen ezért egyre többször a sürgető népegészségügyi kérdések közé sorolják.

Megváltozott szakdolgozói feladatkörök az egynapos sebészeti ellátásban

Szerző(k): Dr. Varga Imre
Évfolyam: III.évfolyam

Az egynapos sebészet témakörében közzétett publikációk száma meglehetősen szerénynek mondható hazai viszonyok között. A „miért nem, talán, de hogyan, a tudjuk mi magunktól is, hogy mit kell csinálni” stb. kérdéseiben és kapcsán időnként fellángoló viták fényében érezhető, hogy a szakdolgozók, így az asszisztensek és nővérek bizonytalanok az egy napos ellátás megítélésében. Jelen publikáció egy, a szakdolgozói feladatok változásának szempontjait tárgyaló előadás összefoglalója.

MR Update: fejlődési útvonalak az MR technikában

Szerző(k): Dr. Martos János
Évfolyam: X.évfolyam

Az MR a több mint 30 éves történetének eredményeként egyre nagyobb területet hasít ki az orvosi diagnosztikai tevékenységből. Ma már nem csupán morfológiai képalkotó vizsgálatról van szó, hanem komplex funkcionális és molekuláris diagnosztikáról. A cikk az MR jelenlegi fejlődési irányaiból emel ki néhányat, melyek valószínűleg meghatározzák a jövő képalkotó diagnosztikájának alakulását.

Struktúra-váltás az egészségügyben - a kórházak stratégiai mozgástere a 2000-es években

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba
Évfolyam: X.évfolyam

A tanulmány feltárja, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszerben hogyan értelmezhető a struktúraváltás, az egyes ellátási szinteken és különböző dimenzi- ókban. A változást makroszinten, az intézményrendszer szintjén az ellátások kapacitása, betegforgalma, tevé- kenysége, finanszírozása, technológia tartalma, humánerőforrás összetétele dimenziókban vizsgálja. Regioná- lis megyei területi szinten a kórházak és más egészség- ügyi intézmények közötti feladatmegosztások, kompetenciaszintek meghatározása, az integráltság foka szerint az intézményi szinten az épület-infrastruktúra dimenziójában a tömbösítés, a telephelyek és pavilonok száma és elhelyezkedése változása szerint elemzi. A tanulmányban elméleti megközelítésből megvizsgálja a szerző, hogy ezeken a szinteken és dimenziókban milyen mutatók alapján mérhető a struktúraváltás, példákon keresztül elemzi, hogy ezek alapján mennyiben haladt előre a struktúra átalakulása az elmúlt években.

A hazai kórházi sürgősségi ellátás gazdálkodási és kontrolling lehetőségei

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Benedek Zsófia Krenyácz Éva
Évfolyam: X.évfolyam

Röviden áttekintjük az elmúlt 7 év sürgősségi ellá- tással kapcsolatos szakmapolitikai lépéseit, szervezési kérdéseit, fejlesztési programjait és definícióit, és elemezzük, hogy jelenleg milyen a kórházak sürgősségi osztályainak a pozíciója az intézmények gazdálkodásá- ban. A javaslatok megfogalmazásához két konkrét kórház, egy vidéki és egy súlyponti fővárosi kórház adatait analizáljuk és hasonlítjuk össze kontrolling és finanszí- rozási szempontból. A sürgősségi ellátás szervezésével kapcsolatos következtetéseket a felhozott elemzett példák, az eddig megvalósult vagy még folyamatban lévő sürgősségi ellátás fejlesztésének lépései alapján összegeztük.

Lépésről lépésre kell haladnunk - Interjú Prof. Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárral

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Áder János köztársasági elnök 2018. október 16-tól Prof. Dr. Horváth Ildikót nevezte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egészségügyért felelős államtitkárává, aki lapunknak adott interjújában osztotta meg gondolatait az egészségügyi ellátórendszer fejlesztését érintő kérdésekről.

Stresszkezelő és regenerációs program hatása egészségügyi munkavállalókra

Szerző(k): Bársonyné Kis Klára Lantos Katalin Dr. Németh Anikó
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az egészségügyben végzett munka több szempontból is jelentős megterhelést jelent a dolgozóra nézve, mely számos beavatkozásra kínál lehetőséget. A vizsgálat célja volt felmérni egy stresszkezelő és rekreációs tréning hatását a Mátrai Gyógyintézet dolgozói körében (N=77). Az eredmények azt mutatták, hogy a tréning leginkább az ápoló végzettségűek esetében volt hatékony, de az egyéb, nem ápoló végzettségű, de egészségügyi képesítéssel rendelkezők több paraméterében is jelentős javulás következett be. Az intézmény egyéb, nem egészségügyi képesítéssel rendelkező dolgozói esetében kismértékű, nem szignifikáns javulás mutatkozott.

A korábban fennálló gesztációs diabétesz hatása cím cím orális glukóz tolerancia teszt során keletkező vércukorgörbe az alakjára A cikk szerz három évvel a terhességet követően

Szerző(k): Dr. Tänczer Tímea Dr. Tabák Gy. Ádám PhD Szabó Eszter Reiter Zsófia Janicsek Zsófia Domján Beatrix Ferencz Viktória
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az orális glukóz tolerancia teszt (OGTT) során észlelt monofázisos glukóz görbe csökkent inzulinérzékenységgel és béta sejt funkcióval társul, emellett a 2-es típusú diabétesz (T2DM) független prediktora. Mivel a gesztációs diabétesz is növeli a T2DM kialakulásának kockázatát, ezért vizsgálni kívántuk az OGTT görbe alakja és (1) a 3 évvel korábbi a terhesség alatti, illetve (2) az utánvizsgálatkor fennálló szénhidrát-anyagcsere kapcsolatát. A vizsgált betegcsoportban az OGTT görbe alakja független volt a jelenlegi vércukor és inzulinszintektől, azonban szoros összefüggést mutatott az OGTT-t három évvel megelőző, terhesség alatti, súlyosabb (ko rai kezdetű) glukóz intoleranciával. Eredményeink alapján feltételezhető, hogy az OGTT görbe alakja szénhidrát-anyagcsere károsodásának olyan korai indikátora lehet, ami az éhomi és a két-órás plazma glukóz szintnél korábban jelezheti a fokozott diabétesz kockázatot, azonban hipotézisünk alátámasztására további vizsgálatok szükségesek.

A leggyakoribb kórkép az endokrin ambulancián – röviden a policisztás petefészek szindrómáról és népegészségügyi jelentőségéről

Szerző(k): Dr. Várbíró Szabolcs
Évfolyam: XIV.évfolyam

A nőgyógyászati endokrin ambulanciákon a betegek többsége policisztás petefészek szindróma (PCOS) gyanúja miatt jelentkezik. Jelen összefoglalóban a költséghatékony gyógyítás szempontjára fókuszálva elemzem a diagnosztikát és a terápiát. A gyanú indokolatlan felvetése sok felesleges vizsgálatot von maga után. A betegek mielőbbi anyagcsere egyensúlyának biztosítása azonban a későbbi szív-érrendszeri és anyagcsere betegségek esélyét csökkenti, a fertilitás esélyét pedig javítja. Figyelembe véve a PCOS 5-8%-os gyakoriságát, ennek már népegészségügyi vonatkozása is számottevő.

Hazai csecsemőtáplálási szokások a védőnői statisztikák tükrében 2011-2015 között

Szerző(k): Molnár Szilvia Kádár Magdolna Katalin Szőllősi Gergely József Dr. Szabó László Dr. Mák Erzsébet
Évfolyam: XVII.évfolyam

A hazai 0-7 éves korú gyermekek komplex fejlődéséről általános képet főként a védőnői ellátásból nyert adatokból kaphatunk. A várandós nők egészségi állapotára, az újszülöttek és kisgyermekek egészséges fejlődésére, így a csecsemők táplálásra vonatkozó adatokat a területi védőnői ellátást végző védőnők gyűjtik, és a jogszabályba foglaltak szerint – évenkénti/havonkénti gyakorisággal – szolgáltatják a „Védőnői jelentés összesítője” adatgyűjtés címén. A védőnői jelentés jókora mennyiségű adatot tesz elérhetővé számunkra, ugyanakkor a meglévő adatkörök nem alkalmasak a szoptatás és az egészségi állapot közötti összefüggések feltárására, elemzésére és jellemzésére. Jelen tanulmányunk célja, hogy a csecsemők táplálási szokásainak meghatározásával felhívja a figyelmet a hazánkban észlelhető területi egyenlőtlenségekre, és elősegítse az egységes módszertan, gyakorlat alkalmazását, valamint a megbízható adatkezelést.

A multirezisztens kórokozók (MRK) által okozott fertőzések számának csökkentése a Szigetvári Kórházban 2012 és 2017 között

Szerző(k): Dr. Berecz János Tamás Horváth Karolina
Évfolyam: XVII.évfolyam

Világszerte és hazánkban is fokozott problémát jelent a multirezisztens kórokozók növekvő jelenléte, melyek egy vagy több kiemelt jelentőségű antibiotikumra rezisztens mikroorganizmusok. Jelen közleményben az intézményünkben tett intézkedéseket és bevezetett protokollokat kívánjuk áttekinteni, amiket ezek és a további kórházi fertőzések megelőzése érdekében hoztunk.

Lépéselőnyben a mikrobák - Beszélgetés Dr. Ludwig Endre professzorral

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Mára világossá vált, hogy milyen nagy hatást gyakorolnak életünkre a mikrobák, és azt is tudjuk már, hogy a mikroorganizmusok világának egyensúlya nélkülözhetetlen számunkra. Ebbe a harmóniába avatkozunk be minden egyes antibiotikum-használat során, és úgy tű - nik, a mikrobiális világ nem késlekedik a válasszal. Arról, hogy mit tehetünk az egyensúly helyreállítása érdekében, Dr. Ludwig Endre professzor, a Dél-pesti Centrum - kórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet tudományos és oktatási igazgatója osztotta meg gondolatait lapunknak adott interjújában.

Gyermek- és ifjúságpszichiátria: befektetés a jövőbe - Interjú Dr. Pászthy Bea egyetemi docenssel

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVIII.évfolyam

Mint arról lapunk korábbi számában hírt adtunk, 6 milliárd forintos EFOP projektet indít az ágazatvezetés a gyermek- és ifjúságpszichiátriai addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer infrastrukturális feltételeinek fejlesztése érdekében. A program szükségességéről, a gyermek- és ifjúságpszichiátria hazai helyzetéről Dr. Pászthy Bea, a Semmelweis Egyetem I. Gyermek gyógyászati Klinikájának vezető docense, az Egészségügyi Szak mai Kollégium Gyermekpszichiátriai és Addikto - lógiai tagozatának elnöke tájékoztatja olvasóinkat.

Megéri befektetni az egészségügyi alapellátásba

Szerző(k): WHO Magyarországi Iroda
Évfolyam: XVIII.évfolyam

az egészség Világnapján 2019-ben a WHo felhívást intéz az európai vezetőkhöz, hogy invesztáljanak az egészségügyi alapellátásba, ami a legbölcsebb lépés a teljes egészségügyi lefedettség felé. az emberi élet során felmerülő egészségügyi igények 70-80 %-a megoldható az erős alapellátó rendszer segítségével, melynek részét képezi az egészséges életmód hirdetése, az oltásokkal történő betegségmegelőzés, a hosszútávon fennálló egészségügyi problémák kezelése és ellenőrzése, a rehabilitáció, a palliatív ellátás és a gyógyszeres kezelés.

Tudományos bizonyítékok, anomáliák és paradigmaváltás a túltápláltság és 2-es típusú cukorbetegség elleni küzdelemben, I. rész

Szerző(k): Dr. Gaál Péter Dr. Szócska Miklós Susánszky Anna
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A XXI. század népegészségügyi problémái közül a túltápláltság és a cukorbetegség egyre nagyobb jelentőséggel bír, mind az elterjedtségük, mind pedig az egészségügyi és gazdasági következményeik tekintetében. Az uralkodó tudományos értelmezéssel szemben, amely a telített zsírok, a túlzott kalóriabevitel, a mozgásszegény életmód és ebből adódóan az egyéni felelősség szerepét hangsúlyozza az elhízás és a hozzá kapcsolódó betegségek kialakulásában, egyre több a tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy sokkal inkább a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása következtében kialakuló „cukormérgezés” a kiváltó ok, a 2-es típusú cukorbetegség pedig intermittáló koplalással, vagy a böjtöt imitáló, alacsony szénhidráttartalmú étrenddel gyógyítható. A tanulmány első részében a szerzők összefoglalják a két tudományos paradigma legfontosabb megállapításait, valamint rámutatnak arra, hogy az egymásnak ellentmondó nézetek gyökeresen más hozzáállást kívánnak meg az egészségügy szereplőitől és más beavatkozási lehetőségeket határoznak meg. Egyátalán nem mindegy tehát, hogy melyik paradigma szerint szervezzük az egészségügyi ellátást ezen szerteágazó és nagy jelentőségű problémakör kezelésére.

Egy országos felmérés eredményei a járóbeteg-szakellátás területén foglalkoztatott szakdolgozókról

Szerző(k): Dr. Balogh Zoltán Szánti Istvánné
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara a járóbeteg- szakellátás területén 2017-ben és 2019-ben végzett országos felmérést asszisztensek, szakasszisztensek körében. 2017. évi felmérésünk óta számos törvényi, szervezeti, finanszírozási változás történt, ami a járóbeteg- ellátásban dolgozó szakdolgozókat érintette. Mindkét felmérést internetes felületen kialakított kérdőív segítségével készítettük el. A kutatás során kérdést tettünk fel az asszisztensek leterheltségéről, a szakmai kompetencián felül végzett munkafeladatokról, a szakmai továbbképzési lehetőségekről, a bérfejlesztés végrehajtásáról, a béren kívüli juttatásokról és a szabadságkiadás módjáról, a túlmunka végzésének körülményeiről, valamint a másodállásban végzett tevékenységekről. Cikkünk elsőd leges célja annak bemutatása, hogy a két vizsgálat során összesen 3398 fő válaszadó asszisztens hogyan éli meg saját helyzetét a járóbeteg-ellátás területén zajló változásokban, illetve milyen tendenciák rajzolódnak ki szakdolgozói nézőpontból a nehézségek és a kihívások tekintetében.

Egri modell – Út az esetszintű kontrollingig

Szerző(k): Dr. Vácity József
Évfolyam: XIX.évfolyam

A szerző bemutatja, hogy a Markhot Ferenc Kórház hogyan alakította ki előbb a szervezeti egység szintű kontrolling rendszerét, majd ezt követően hogyan, milyen módszerek alkalmazásával az esetszintű kontrolling rendszert. A szerző felhívja a figyelmet, hogy a Markhot Ferenc Kórházban évek óta alkalmazott eljárásrendek alkalmasak arra, hogy feltárják a kórházak eladósodásának okait. kiterjesztésével az Egri modell alkalmas arra, hogy a HBCs revízióhoz tényadatokat szolgáltasson, továbbá, hogy tényadatokra alapozva ki lehessen alakítani a magyarországi fekvőbeteg ellátórendszer átalakításának koncepcióját.

Betegjogok érvényesülése az egészségügyi ellátás során

Szerző(k): Dr. Kismarton Judit
Évfolyam: III.évfolyam

Egészségügyi ellátáshoz való jog alatt beteg és az egészséges ember ellátásához kapcsolódó egészségügyi tevékenységek összességét kell érteni. Ebből értendő, hogy az egészségügyi ellátás nem csupán a beteg embert illeti meg. Ezen belül a betegjogok egy szűkebb szabályozást jelentenek, melyet a hatályos Egészségügyi Törvény szabályoz részletesen. Mit értünk betegjogok alatt? Betegjog mindazon jogosultságok összessége, melyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybevevő személyt megilletik, függetlenül attól, hogy az ellátást igénybe vevő személy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással (pl. szűrő vizsgálatok). A betegjogok minden egyént, aki az ellátással bármilyen módon kapcsolatba kerül, egyaránt és egyenlő mértékben megilletik.

Honnan hová? Kikkel és kikért?

Szerző(k): Dr. Barcs István
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőző és felderítő rendszere nem nélkülözheti a teljes körű, minden betegre és fertőzéstípusra kiterjedő mindennapos surveillance munkát. Pontos adatok híján – csak becsült értékekre hagyatkozva – a fertőzések valódi előfordulásáról és az érintett betegek sorsáról nincs tudomásunk.

Mintegy 10 ezer beteget érint idehaza a Sclerosis Multiplex

Szerző(k): Semmelweis Egyetem
Évfolyam: XVII.évfolyam

A Sclerosis Multiplex (SM) a központi idegrendszer gyulladásos, autoimmun megbetegedése, amely jellemzően 20 és 40 éves kor között jelentkezik, igen szerteágazó tünetekkel, beleértve a homályos- vagy kettős látást, a bénulást vagy a vegetatív funkcióromlást – mondta el a Sclerosis Multiplex Világnapja alkalmából Dr. Tegze Nárcisz.

Az intézményi stratégiát megalapozó elemzések – mit lehet, mit érdemes használni az egészségügyben?

Szerző(k): Dr. Bodnár Viktória Dr. Papik Kornél
Évfolyam: XII.évfolyam

A legtöbb magyar kórházi szolgáltató stratégiai tervét a 2000-es évek közepe táján állította össze, hogy az uniós kohéziós források megszerzéséhez a formai követelményeket teljesítse. Ezek a stratégiai tervek csaknem kizárólagosan a kórház infrastruktúrális fejlesztésére fókuszáltak, behatárolt és gyorsan elvégzett, elégtelen stratégiai analízisen alapultak. Jelen publikáció szerzői jól megalapozott és hasznos elemzési eszközöket ajánlanak az egészségügyi szolgáltatók menedzs mentjének, illetve kifejtik elkötelezettségüket a többtényezős, opciókat felvető komplex stratégiai tervezés és értékelés mellett.

A kiégés jelensége a szakdolgozók körében

Szerző(k): Milotta Lászlóné Lang Erzsébet Bakó Ildikó
Évfolyam: XII.évfolyam

ény foglalkozik vele: a segítő szakmákban dolgozók körében gyakori kiégés jelensége érinti az egészségügyi szakdolgozókat is. A közlemények a megelőzés lehetőségeiről, illetve a már kialakult burnout kezelési lehetőségeiről is beszámolnak. A Vasútegészségügyi NKK Kft. divízióiban 2003-ban és 2010-ben végzett vizsgálatok a burnout jelenlétét igazolták, mely a személyes teljesítmény csökkenését is okozhatja. Az elvégzett vizsgálatok eredményei továbbgondolkodást tettek szükségessé a vezetők és dolgozók részéről is. Intézeten belül előadást hallhattunk a burnoutról, a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal megvizsgáltattuk, hogy a dolgozói munkahelyek kialakítása megfelel-e az ergonómiai előírásoknak, hiszen ezek is stresszorként szerepelhetnek. A véleményeket elemezve, olyan programokat próbáltunk megvalósítani az elmúlt években, melyet a dolgozók szabadidejükben szívesen vesznek igénybe, és amely hozzájárul a megelőzéshez és kezeléshez.

A vizeletinkontinencia diagnosztikája, kezelése: eredményesség, életminőség

Szerző(k): Dr. Hamvas Antal Dr. Keszthelyi Attila Dr. Majoros Attila
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az inkontinencia bármely, a húgycsövön keresztül bekövetkező vizeletvesztés. Előfordulásának gyakorisága az életkorral változó. Mivel érinti a népesség 5%-át, népbetegségnek tekinthető annak ellenére, hogy esetenként és típusától függően eredményesen kezelhető tünetről van szó. A stressz (terheléses) inkontinencia kezelését lehetőleg konzervatív módszerekkel kezdjük, majd eredménytelenség esetén műtéttel 80-90%-ban sikeresen javíthatunk a beteg állapotán. Az imperatív vizelési ingerek a hiperaktív hólyagtünetekre jellemzőek, kezelésükben a gyógyszerek hatékonyak. Idős korban azonban a mellékhatások miatt a megfelelő nedv szívókkal (betétekkel) érhetjük el a betegek komfortérzetét, életminőségük javítását.

Kézhigiéne a bentlakásos szociális intézményekben

Szerző(k): Dr. Böröcz Karolina Dr. Szabó Rita
Évfolyam: XIII.évfolyam

A kézhigiénés szabályok betartása a fertőzések megelőzésének fontos eszköze a bentlakásos szociális intézményekben. Azonban a kézhigiénés együttműködési készség alacsony, amelyet befolyásol a vezetők hozzáállása. Célunk a vezetők kézhigiénéhez való hozzáállásának vizsgálata volt. A vizsgálatot 2013. március és április között végeztük. Az adatgyűjtés egy 23 kérdésből álló papíralapú kérdőív segítségével történt. Összesen 288 kérdőívet küldtek vissza (válaszadási arány 19%). A bentlakásos szociális intézmények vezetőinek 83.7%-a szerint a kézhigiéne hatásossága a fertőzések megelőzésében magas. A helyi kézhigiénés compliance-üket 93.6%-nak értékelték. Fontosnak tartották a vezetői támogatást (78.8%) és a példamutatást (78.1%). Az eredmények ismeretében oktatási program kidolgozását és megtartását tervezzük.

Az ápolási tevékenység minőségirányítási vonatkozásai

Szerző(k): Kaproncai Gabriella
Évfolyam: XIII.évfolyam

Egy jól működő minőségirányítási rendszer olyan, mint egy műalkotás. Kereteit, kialakításának módját, a jogszabályi előírások, minőségirányítási standardok, kritériumok adják. Értékét és használhatóságát pedig a belefektetett munka határozza meg. Jelen összefoglalóban a szerző bemutatja a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban (PAMOK) egy minőségirányítási ciklus (3 év) alatt az ápolással kapcsolatban kiépített, működtetett minőségirányítási nyomvonalak közül a leglátványosabban fejlődő elemeket. Az ápolási tevékenységekkel kapcsolatos dokumentációs rendben bekövetkezett változások lépcsőfokok a minőségi ápolás felé. A minőségi objektív mérésének a módja az indikátorok alkalmazása. Fontos, hogy a statisztikai indikátorokból kiindulva az ápolási minőséget is tudjuk mérni indikátorokkal.

A depresszió kezelésének egészséggazdasági értékelése Magyarországon a gazdasági válság éveiben

Szerző(k): Jeskó József
Évfolyam: XIII.évfolyam

A 2008-ban kirobbant hitelpiaci krízis, majd az azt követő reálgazdasági válság mély nyomokat hagyott az európai társadalmakon nemcsak anyagi, hanem egészségügyi értelemben is. Jelen tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a gazdasági válság okozta visszaesés, menyiben tükröződött a depressziós megbetegedések (unipoláris depresszió) kezelése, különösen azok gyógy szeres terápiájának területén. A cikk az ELTETÁTK egészségpolitikai tervezés és finanszírozás mesterképzésre készült szakdolgozat rövidített változata.

Hogyan tovább Egészségfejlesztési Irodák, azaz mennyi az annyi?

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Malbaski Nikoletta
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az egészség megőrzése, a népegészségügyi program új alapokra helyezése a 2010-es évekre elengedhetetlenné vált. Az egészségfejlesztés új szervezeti megoldásaként jelent meg az Európai Uniós forrásból felállított és mintegy 2 éven át működtetendő 58 járási Egészségfejlesztési Iroda (EFI). Fél évvel a projektek zárása előtt nagy a bizonytalanság mind az EFI-k, mind a befogadó intézmények körében: mi lesz 2015 második félévétől? Sokakban jogosan merül fel az a kérdés is, hogy hozzávetőlegesen mennyibe fog kerülni a már felállított 58 EFI további működése helyben, illetve mekkora költséggel járhat a jövőben tervezett teljes országos hálózat kiépítése és működtetése.

Összehasonlító elemzés a társadalmi változásoknak (2004-2014) a pszichiátriai fekvőbeteg ellátásra gyakorolt hatásáról

Szerző(k): Boros Károlyné
Évfolyam: XIV.évfolyam

A pszichiátria osztályon kezelt betegek összehasonlító elemzését végeztem el 2004-ben és tíz évvel később, 2014-ben, az ellátott fekvőbeteg páciensek esetében. A vizsgálat arra irányult, hogy mennyit változott az egészségügyben, azon belül a pszichiátria osztályon az egyének életkora, betegségtípusa. Milyen széles ápolási, szak ápolási paletta szükséges a feladatok ellátásához, mekkora terhet ró az ápolószemélyzetre a fokozott fizikai és pszichés leterheltség a napi betegellátásban.

A közegészségügyi szakemberek kompetenciaszintje és elhelyezkedési lehetőségeik változásai

Szerző(k): Sinka Magdolna Prof. Dr. Domján Gyula Dr. Barcs István
Évfolyam: XVI.évfolyam

Magyarországon az egészségügyi szakemberek főiskolai szintű képzése 1975-ben a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karon és jogelőd intézményeiben kezdődött. A közegészségügyi szakemberek képzése ennél jóval korábban kezdődött: 1953-ban mint orvossegéd, felcser, illetve 1957-ben, mint közegészségügyi – járványügyi ellenőr. E szakterület, a főiskolai szintű képzés kezdeteitől napjainkig megtalálható az Egészségtudó mányi Kar képzési palettáján. Jelen publikáció a jogszabályok, valamint a korabeli irodalom alapján a középfokú és diplomás közegészségügyi-járványügyi felügyelő, – napjainkban népegészségügyi ellenőr – kompetenciáit elemzi, majd foglalja össze a képzés kezdeteitől napjainkig, a megváltozott közegészségügyi, népegészségügyi apparátus és az igények, valamint az elhelyezkedés területeinek összefüggésein keresztül.

Digitalizáció a sürgősségi betegellátásban

Szerző(k): Dr. Csató Gábor
Évfolyam: XVIII.évfolyam

az országos Mentőszolgálat Magyarország legnagyobb egészségügyi intézménye. sürgősségi betegellátás keretében földi és légi mentést nyújt, évente mintegy 1,2 millió esetben. a digitalizációs lehetőségekkel kiegészített országosan egységes szakmai szemlélet ad lehetőséget arra, hogy az oMsz a sürgősségi betegellátás területén is hungarikummá váljon: az egységes protokollokkal valóban egységes gondolkodást vezessen be. a digitalizáció eszköz a hatékonyabb munkavégzéshez. Ezért vezették be a digitális szolgálati lapot, hogy gyors, pontos és nyomon követhető kommunikáció valósuljon meg a szervezeten belül, és ezért kezdték el használni a mesterséges (ai) és üzleti (Bi) intelligenciát. ám az oMsz az életmentésben nehezen lehet megfelelően hatékony önmagában. ahhoz, hogy fő tevékenységét: az életmentést jól tudja végezni, be kell vonnia a társadalmat a mentésbe, saját életmentési kultúrájának építésébe. Ezért hozta létre a szív city applikációt, valamint végez különösen aktív kommunikációs tevékenységet. a tablet önmagában csak egy eszköz, kizárólag egy rendszer részeként értelmezhető. a digitalizáció csupán egy út, amin közösen kell járni, a kommunikáció pedig csupán egy eszköz a társadalom egészségtudatosságának növelésében.

Az endometriózis és a meddőség

Szerző(k): Fazekas Erzsébet
Évfolyam: XVIII.évfolyam

Világszerte feltehetően 180 milliónyi fogamzóképes korú nő él endometriózissal, a szakirodalom – pontos adat hiányában – tág határok közé (5-20%) teszi gyakoriságát. Hazánkban minden tizedik nő lehet érintett, számukat az EU-ban 16, az USA-ban 5,5 millióra becsülik. A panaszosok egy része talán soha nem kap helyes diagnózist, így megfelelő ellátás nélkül kínjaitól se szabadul meg. Pedig az időben kezdett gyógyszeres kezelés, a jókor elvégzett műtét hatékonyan segítheti nem csak a probléma megszüntetését, hanem a reproduktív korban lévők termékenységének megőrzését, vagy annak helyreállítását.

A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 2. rész: Rövid BNO történet, az új verzió lényege, a BNO-11 betegségfogalmak tulajdonságai

Szerző(k): Dr. Balkányi László
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A BNO-11 rendszert leíró cikksorozat 2. része a történeti előzményekről, a létrehozás folyamatáról, az azzal kapcsolatos új döntésekről és a tervezett karbantartásról szól. Részletezzük a betegségeket leíró új tulajdonságokat, ezzel is rámutatva a jelenlegi BNO-10 fő hibáira és korlátaira: az orvos-szakmai tartalom korszerűtlenségére és az osztályozás belső ellentmondásosságára. A 11. verzió megalkotásához vezető döntések a következők voltak: (1) a BNO-11 nem hierarchia, hanem egy úgynevezett fogalmi háló legyen; (2) a betegség-relációk típusai egy szabványt kövessenek, ne pedig esetlegesek legyenek; (3) a fogalmi háló elemei nyelvfüggetlenek, önállóan címezhető Uri entitások; (4) a fogalmak definiáltan összekapcsolhatóak. A revízió 2007-ben indult, számos WHO tagállamban tesztelték, amely végül 2018 júniusában jelent meg. Összes - ségében 96 tagállam vett részt a felülvizsgálatban. 2018-tól előkészítő projektek indulnak, képzési programokat és eszközöket fejlesztenek. A BNO-11 frissítése egy nyílt, a felhasználók számára a közreműködést is biztosító platformon történik [1]. A BNO-11-ben minden kódolt entitásnak van egy érthető címkéje, de emellett még négyféle leíró tulajdonság is a rendelkezésre áll, melyeket további metaadatok, pl. lokalizáció, súlyosság, etiológia, akár oldaliság, tünetek és jelek is kiegészíthetnek. A kódkombinációkkal a beteg állapotát jól leíró diagnózist kódolhatunk, amire az eddigi BNO nem volt képes. A következő számban a BNO- 11 egészének szerkezetét tekintjük át, majd a betegség - fogalmak kombinálhatóságával folytatjuk (elő- és utókoordináció). Bemutatjuk a különböző medikai és más rendszerek / funkciók összekapcsolhatóságát a BNO-11 segítségével, és a más kódrendszerekkel való kapcsolódást is. Az utolsó részben pedig majd magával a kódok felépítésével és a konkrét használattal foglalkozunk.

Beszámoló a 2019-es skót egészségügyi minőségügyről és a betegbiztonságról szóló konferenciáról

Szerző(k): Dr. Dombrádi Viktor Dr. Bíró Klára
Évfolyam: XVIII.évfolyam

idén 2019. március 27-29. között glasgowban került megrendezésre a Nemzetközi egészségügyi Minőségügyi és Betegbiztonsági Fórum. a háromnapos rendezvényen több mint 3400 egészségügyi szakember vett részt 70 országból, valamint több mint 800 poszter került bemutatásra. a konferencia célja a nemzetközi szintű tapasztalatcsere volt az egészségügyi minőségügy és a betegbiztonság témakörében. Mivel számos szekció került megrendezésre párhuzamosan, így a jelenlegi be - számoló a konferenciának csak néhány elemét ismerteti, nevezetesen a szerzők által megtekintett skót és dán nemzeti betegbiztonsági programokat, az értékalapú egészségügyi ellátással kapcsolatos kihívásokat, valamint az institute for Healthcare improvement korábbi vezetőinek a szakmai tapasztalatait.

Kórházi dolgozói fluktuáció I.

Szerző(k): Dr. Folyovich András Dr. Béres-Molnár Katalin Anna
Évfolyam: XIX.évfolyam

Bevezetés: A fluktuáció a szervezetből önként vagy kényszer hatása által távozott munkatársak pótlására felvettek százalékos aránya az átlagos állományi létszámhoz képest 12 hónapos időintervallumra vetítve. Nem feltétlenül káros, jól kezelve ideális [1]. Előfordul mind a kiválóan, mind a gyengén teljesítők között. A munkaerőmozgást fokozhatja, ha az intézmény vonzereje gyenge, ezért a munkaerőpiacról nehéz jó munkaerőt felvenni. Az egészségügyi intézmények nehéz helyzete tehát akkor is fluktuációt gerjeszthet, ha minden szereplője a tőle elvárhatót adja. Módszer: A kórházi fluktuáció okaiként általános és helyi tényezők szerepét tártuk fel. A dolgozói létszám változásában döntő hatású az egészségügy helyzete. A fiatalabb generációk számára mások a munkavállalás szem pontjai, a több szabadidő, rugalmasabb munkabeosztás alapvető igény, mely kórházi környezetben alig teljesül. Elemeztük a kórházi vonzerőt és távozáshoz ve - zető taszítóerőt. Eredmény: a megfelelő munkaerő kiválasztásán, az eleve alkalmatlanok kiszűrésén javít a reális elvárások egyértelmű megfogalmazása az intézmény és a dolgozó oldaláról egyaránt már a felvétel előtt. Jelentős szerepe van a jó interjúztatási technikának. Következtetés: Az egészségügy szorító humánerőforrás hiányának csökkentése az intézetek részéről is nagy figyelmet, adott esetben jelentős ráfordítást igényel. Az általános társadalmi jelenségek felismerése még akkor is szükséges, ha arra egy kórháznak önállóan ráhatása nincs. Elemezni kell a helyi adottságokat, melyben a cselekvés mozgástere nagyobb és igazítható a külső tényezőkhöz.

Kórházi informatikai rendszer kontrollingja II.

Szerző(k): Szedleczki Irén
Évfolyam: II.évfolyam

Az IME előző számában közölt cikk első része bevezette az informatikai kontrolling fogalomkörét. Ennek kapcsán tárgyalta az informatika helyzetét, működésének kihatását az egész kórházi szervezetre, majd górcső alá vette az informatikai kontrolling kapcsán figyelembe veendő lehetséges bevételi és kiadási tényezőket, a lehetséges pozitív hatásokat. A cikk második része meghatározza azokat a kulcsfontosságú tervezési szempontokat, eseményeket, költségtényezőket, elemi adatokat és mutatókat, amelyekkel maga az informatikai rendszer és annak alkalmazása értékelhető, illetve a kontrolling modell kialakítható.

Tisztánlátás az egészségügyi intézmények gazdálkodásában a klasszikus kontrolling módszertan alkalmazásával

Szerző(k): Székely Ágnes Bodnár Gábor
Évfolyam: III.évfolyam

A profitorientált szféra mellett a kontrolling egyre nagyobb szerepet játszik az egészségügyi intézményekben is. A kontrolling, mint költség érzékeny alrendszer bevezetésével egy olyan, gazdálkodást támogató vezetői eszközt alkalmazunk, mellyel az intézmények vezetését segítjük a költségek felmerülési helyeinek és összefüggéseinek átlátásában. Jól használható kontrolling rendszer bevezetéséhez az egészségügyi szakmai és a gazdasági szakemberek összehangolt munkája szükséges.

A humán erőforrás biztosítása az ápolásban: mit tehet egy ápolásvezető a nővérlétszám biztosításáért?

Szerző(k): Csabai Gabriella
Évfolyam: IV.évfolyam

A XXI. század egészségügye piacorientáltabb szemléletmódja miatt egyre nagyobb szerepet kap a humán erőforrás menedzsment, sőt meghatározóbb tényező, mint valaha. A cikk azt tárgyalja, mit tehetnek az ápolásvezetők a meglévő munkaerőhiány pótlására, amikor a rendszer forrásallokációs anomáliákkal küzd. Számolnunk kell társadalmi jelenségekkel, megváltozott képzési/ oktatási rendszerrel, a munkahelyeken nem megfelelően alkalmazott motivációs módszerekkel, a fluktuáció és a munkaerő piac átalakulásának fenyegetettsége közepette. Kérdés, hogy milyen módszereket alkalmazhatunk, hogy ezen a helyzeten változtassunk, és közvetett vagy közvetlen komponenseken keresztül hozzájáruljunk az intézményünk eszmei vagyonának növekedéséhez. Mindezzel az a célunk, hogy munkatársaink képesek legyenek, és akarják az állandó megújulást, és a küldetésünk képviselte értékeket magukénak vallani.

A műtői hatékonyság javítása

Szerző(k): Dr. Baranyai Zsolt Dr. Jósa Valéria Dr. Szász A. Marcell
Évfolyam: VIII.évfolyam

A jelenlegi egészségügyi ellátó környezetben, melyet feszített pénzügyek, megnövelt adatigény és változó mértékű személyzethiány jellemez, komoly kihívást jelent a műtői hatékonyság növelése a menedzsmentek számára. Tanulmányunkban a nemzetközi irodalom alapján azon összetevőket gyűjtöttük össze, amelyek befolyásolják a műtők hatékony működését. Az egyes szempontok után a magyarországi problémákra ajánlunk megoldási javaslatokat.

Az ápolóképzés változása hazánkban az Európai Felsőoktatási Térségben

Szerző(k): Prof. Dr. Boncz Imre Prof. Dr. Betlehem József Dr. Tahin Tamás Dr. Kriszbacher Ildikó Dr. Illei György Dr. Bódis József
Évfolyam: VII.évfolyam

ítja meg az egyén igényeinek figyelembe vételével. A modern ellátó team egyik kulcsszereplője az ápoló. Hazánkban is megjelentek – még ha a világ fejlett részéhez képest jelentős késéssel is – azok az ápolók, akiknek munkája csak rájuk jellemző tudás és készség anyagon alapszik. Egy növekvő részük alapképzettségének szintje az orvosival azonos, egyetemi szintű. Ez megteremtette a partneri viszony kialakításának alapfeltételét. Áttekintésünk célja, hogy bemutassuk az ápolóképzés fejlődésének hazai sajátosságait, a fejlődés főbb állomásait, továbbá kitekintsünk a fejlettebb országok képzési gyakorlatára. Vázoljuk az egyetemi szintű ápolóképzés és az egészségtudományi doktori képzés bevezetésével előálló új fejlődési lehetőségeket a minőségi, hatékony egészségügyi ellátás megvalósítása érdekében.

Költséghatékonyság és döntéshozatal

Szerző(k): Borsi András
Évfolyam: XI.évfolyam

a különböző egészségügyi technológiák társadalombiztosítási támogatásának mérlegelésekor – egyéb szempontok mellett – nélkülözhetetlen a költséghaté- konyság vizsgálata. ahhoz azonban, hogy egy egészségügyi technológiáról, például gyógyszerről egyértelműen megállapítható legyen, hogy költséghatékony vagy sem, szükség van egy költséghatékonysági kü- szöbértékre. a világ számos országában alkalmaznak ilyen rátát, Magyarországon azonban jelenleg nincs hivatalosan meghatározott, egzakt költséghatékonysági küszöbérték. cikkemben ismertetem a költséghaté- konysággal kapcsolatos magyarországi szabályozási környezetet, megvizsgálom, hogy milyen előnyei és hátrányai lehetnek egy egzakt küszöbértéknek. a tanulmányban összefoglalom annak a kutatásunknak az eredményeit, amelynek során a tEI főosztály munkatársai azt vizsgálták, hogy kimutatható-e bárminemű kapcsolat a magyarországi egészség-gazdaságtani elemzésekben számszerűsített inkrementális költséghatékonysági ráták (IcEr) nagysága és a támogatáspolitikai döntések kimenetele között.

A kapacitástervezés nemzetközi és hazai törekvései

Szerző(k): Takács Eszter Dr. Gerendy Péter Dr. Kövi Rita
Évfolyam: XIII.évfolyam

A szerzők cikkükben a kapacitástervezés problémáját mutatják be hazai és nemzetközi vonatkozásban. Be mutatják, hogy Magyarországon 1996 és 2011 között a kapacitástervezés három alkalommal indult: 1996-ban, 2001-ben és 2006-ban. A harmadik periódusban 15 611 aktív ágy (26%) került megszüntetésre. 2011-ben Semmelweis Terv néven megjelent a következő stratégiai tervezés alapkoncepciója. Ennek a végrehajtása következtében 2201 ágy (5%) kapacitásra jutó teljesítmény konvertálódott át krónikus, egynapos és járóbeteg ellátási kapacitásokba. A szerzők a továbbiakban összehasonlítják a 2006os és a 2012-es struktúra átalakítás következményeit. Bemutatják, milyen arányban érintette az egyes szakmákat az ágyszám leépítés, milyen irányú változásokat okozott. Megállapítják, hogy a technológiai fejlődést követve a legnagyobb arányú ágykapacitás leépítés a szemészet és a bőrgyógyászat terén történt. A szakmák arányaiban nem következett be egyik átalakítás során sem alapvető változás. Mindkét struktúra átalakítás a fekvő ellátáson kívül alig foglalkozott az ellátó rendszer többi területével. Megállapítják, hogy szükség lenne egy egészségügyi ágazati stratégiára, ami kormányokon átívelő, hosszú távú, konkrét célokat tűz ki a szakmai, technikai fejlődés figyelembevételével, aminek a megvalósításához a szükséglet alapú kapacitástervezés egy jó eszköz lehet. Ehhez azonban ezt az eszközt nem csak a fekvőbeteg ellátásban, hanem a beteg ellátás minden területén összehangolva kell alkalmazni.

Korszakváltás a daganatgyógyászatban?

Szerző(k): Dr. Boros G. László
Évfolyam: XIII.évfolyam

Számos nemzetközi és hazai fórumon, többek között az Amerikai Rákkutatók Szövetségének idei, San Diegóban megrendezett konferenciáján kerültek bemutatásra azok a kutatási eredmények, amelyek a daganatgyógyászat szempontjából kiemelkedő jelentőségű adatokat szolgáltatnak egy, az eddigiektől merőben eltérő terápiás eljárás, az ún. deutériummegvonás hatásmechanizmusáról. A rákbetegség szemléletét új alapokra helyező tudományos modellt itthoni és nemzetközi együttműködésben kidolgozó Dr. Boros G. László, a Kali fornia Egyetem (UCLA, Los Angeles) professzora, az USA Nyugati Parti Magyar Tudósklub elnöke lapunknak adott interjújában beszámolt kutatócsoportja munkájáról és elképzeléseiről, melyekkel a magyarországi orvosképzés és egészségügy fejlődését kívánja elősegíteni.

Struktúraváltás az Észak-magyarországi régió kórházaiban

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Morvai Ádám
Évfolyam: XV.évfolyam

A magyar egészségügyi ellátórendszerben a túlzott kórházi kapacitások, egyenlőtlen területi elosztás és más strukturális problémák jelentős erőforrásokat kötöttek és kötnek le ma is. Emiatt az átfogó struktúra - átalakítás – különösen a kórházszektor területén – a 2000-es évtized közepére már halaszthatatlanná vált. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az Észak-magyarországi régióban 8 év alatt milyen változások következtek be, és ezek mennyiben követték a szakmapolitikai elvárásokat és országos trendeket. A struktúraátalakítás keretében erősödött a megyei kórházak szerepe és súlya a saját megyéjükön belül. Az országos szakpolitikai elvárásoknak megfelelően nagymértékben nőtt a krónikus ágyak száma és aránya az aktívágyakhoz képest.

A HR területén is lépni kellene - Beszélgetés az Egészséges Budapest Program (EBP) állásáról Dr. Cserháti Péterrel

Szerző(k): Haiman Éva
Évfolyam: XVII.évfolyam

Még az idén eldől, hogyan fog ki - nézni a három fővárosi centrumkórház, amelyeknél a konkrét beruházások legkorábban 2019 végén, 2020- ban kezdődhetnek el. Közben nagyon sok minden történik még az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében, akár a társkórházaknál és a szakrendelőkben is, rekonstrukció és orvostechnikai beruházás is. Erről, valamint arról is beszélgettünk az EBP-t irányító Cserháti Péterrel, hogy a program annak ellenére nem végezhet önálló humánerőforrás- fejlesztési programot, hogy nyilvánvaló: a jól felszerelt új vagy felújított kórházakba, szakrendelőkbe a jelenleginél is több magasan képzett orvosra, ápolóra, asszisztensre lesz szükség.

Diabéteszes láb ellátása infektológus szemmel: Mit és miért kell átértékelni a magyarországi diabéteszes láb ellátásban?

Szerző(k): Dr. Kovács Ákos
Évfolyam: XVII.évfolyam

A diabéteszes láb a diabetes mellitus közönséges, költséges és komplex komplikációja. A diabéteszes láb betegek körében az amputációk incidenciája háromszorosa a nyugat-európai átlagnak, és évtizedek óta semmilyen előrelépés nincs ezen a téren. Finanszírozási problémák mellett komoly strukturális és szakmai hiányosságok nehezítik a korszerű ellátás megvalósítását, ezek között a leglényegesebb a fertőzés szerepének negligálása, de a koordinált multidiszciplinaritás is hiányzik a rendszerből. A betegek jobb ellátása, a statisztikai adatok európai szinthez való közelítése a jelenlegi diabéteszes lábellátás számos ponton hibás elemeinek átértékelését és az ennek megfelelő lépések megtételét teszik szükségessé.

Az orvosi dokumentáció hiányosságai, mint az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét keletkeztető tényező

Szerző(k): Dr. Berecz János Tamás
Évfolyam: XVII.évfolyam

Jelen vizsgálat az egészségügyi szolgáltatók polgári jogi kártérítési felelősségének témáját dolgozza fel különös tekintettel a dokumentáció-hiányosságra, mint kártérítési felelősséget keletkeztető tényezőre. A kutatás a 2010 és 2016 közötti bírósági ítéleteket dolgozta fel statisztikai módszerekkel, melynek eredményeként többek között területi megoszlás és összegszerűség alapján is kimutatjuk a dokumentáció hiányosságára visszavezethető ügyek arányát az összes, témánk szempontjából releváns ügyhöz képest. Arra a megállapításra juthatunk, hogy az egészségügyi szolgáltatókat elmarasztaló ítéletek viszonylag nagy aránya nem konkrét orvos-szakmai tévedésre, hanem a dokumentáció hiányosságra vezethető vissza. A dokumentáció-hiányosság olyan infra - strukturális és munkaköri kötelezettséghez tartozó kérdés, melyen központi intézkedésekkel javítani lehet, sőt kell, ugyanis mindez jelentős megtakarítást eredményezhet az egészségügyi szolgáltatók számára.

Bariátriai műtétek költség-hasznosság elemzése Magyarországon

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Illés Lilla Prof. dr. Lázár György dr. Mohos Elemér Ailish Higgins Helter Tímea Mariann
Évfolyam: XVII.évfolyam

Háttér: Az elhízás az utóbbi 30 évben jelentős népegészségügyi problémává vált Magyarországon. A lakosság kétharmada túlsúlyosnak vagy e lhízottnak számít, és az életmóddal kapc solatos krónikus betegségek és halálozási adatok a legrosszabbak közé tartoznak Euró - pában. A bariátriai sebészeti eljárások közelmúltban közzétett más országokban elvégzett gazdasági értékelései szerint pénzm egtaka rítás és jobb gyógyul ási er edmények érhetők el a konzervatív terápiákhoz képest. Cél: A tanulmány célja bemutatni a bariátriai műtétek költségszerkezetét Magyarországo n; javaslatot tenni a társadalombiztosítás lehetséges módjára és értékelni a laparoszkópos Roux-en-Y gyomor bypass (LRYGB) és a laparoszkópos sleeve gasztrektómia (LSG) költséghatékonyságát a konzervatív kezeléshez képest. Módszer: A z elem zést eg észsé gügyi f inanszírozói szemszögből végeztük el, 10 éves időhorizontú Markov modellt és 3,7% -os diszkontrátát (költség és egészség) a lkalmazva. A QALY adatok eu rópai populációra össz - pontosító szakirodalomból származnak. Az egyéb betegségi, ellátási és finanszírozási paraméterek hazai publikációkon és adatbázisokon alapultak, kiegészítve európai adatokkal, ahol szükséges. Eredmények: Az át lagos költségek egy főre vetít ve rendre 3.240.316 forint (€ 10.479) és 5.453.095 forint (€ 17.635), valamint az átlagos QALY nyereség 10 év távlatában 5,35 és 3,28 volt a bariátriai műtét és a konzervatív kezelés esetében. A ba riátriai műtét hatékonyab b és kevésbé költséges, mint a konzervatív kezelés a modell 4. évétől, így domináns stratégiának bizonyul. Konklúzió: Magyarországon megfelelő betegpopulációban a bariátriai műtét jobb egészségügyi eredményt és alacsonyabb költségeket eredményez, mint a konzervatív kezelés. Az elhízás és az ezzel összefüggő betegségek magas prevalenciája miatt a laparoszkópos Rouxen- Y gyomor bypass és a laparos zkópos sleeve gasztrektómia közfinanszírozása néhány éven belül jelentős megtakarítást eredményezne a Nemzeti Eg észség biztosítási Alapkezelő számára, és növelné a betegek életminőségét.

Rendszerszintű fejlesztési javaslatok a hazai betegregiszterek hatékonyságának növelésére

Szerző(k): Tóth Ágnes Dr. Dankó Dávid Páll Nóra
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A világ egészségügyi rendszereiben egyre szélesebb körben alkalmazzák a betegregisztereket, különböző célokra. Magyarországon is több tucat betegregiszter létezik, eredményeikről és a gyűjtött adatok minőségéről azonban kevés információ érhető el nyilvánosan; mindemellett jelenleg az egyes adatbázisok egymástól függetlenül, fragmentáltan működnek. Cikkünkben olyan fejlesztési javaslatokat fogalmazunk meg, amelyek a regiszterekben rejlő lehetőségek jobb kiaknázása érdekében kiszámíthatóbbá teszik a regiszterek finanszírozását, támogatják az egyes adatbázisok összekapcsolását, rendszerbe szervezését és javítják a transzparenciát is.

A pszichoterápia elérhetősége az alapellátásban: lehetőség a kezeletlen depresszió jelentős társadalmi költségeinek csökkentésére

Szerző(k): Dr. Gaál Péter Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra Dr. Purebl György
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A depressziós és szorongásos megbetegedések prevenciója és kezelése leghatékonyabban az alapellátásban valósítható meg, alacsony intenzitású pszichológiai intervenciókkal. A kezeletlen állapot folyamatosan sokszoros kiadást, illetve többletköltséget, több mint 5 Mrd Ft-ot jelent a hosszas táppénz, a rokkantnyugdíj, a munkából való kiesés, valamint az újabb krónikus betegségek megjelenéséhez, a magas gyógyszerfogyasztáshoz kapcsolódó és egyéb direkt, egészségügyi többletköltség miatt. Mind népegészségügyi, mind nemzetgazdasági szempontból messzemenően indokolt olyan pszichológusok alkalmazása az alapellátásban, akik képzettek a bizonyítottan eredményes pszichoterápiás módszerekben.

Infokommunikációs és globális technológiák az egészségügyi informatikában

Szerző(k): Dévényi Dömötör
Évfolyam: I.évfolyam

Az ezredforduló küszöbén jelentős informatikai változásoknak vagyunk szemtanúi. Rohamos léptekben fejlődik a számítástechnika és a mobiltechnológia, melynek eredményeképpen létrejövő infokommunikációs eszközök a globalizáció irányába mutatnak. Ezzel együtt világszerte változik a betegellátás gyakorlata (pl. telemedicina, e-Health), amely a klasszikus orvos-beteg viszonyban minőségi változást eredményez. Magyarországon is bővül az internet használat, a kormányzat kidolgozta az Információs Társadalom koncepcióját és megalkotta az elektronikus aláírásra vonatkozó jogszabályokat, amelyek máris éreztetik hatásukat. A jelen publikáció az infokommunikációs technológiák fejlődésének nemzetközi trendjeit és a hazai egészségügyi informatika adottságait elemezve körvonalazza a regionális betegellátás területén kialakuló jövőképet, illetve a globális technológiák szükségszerűségét.

A HBCS nevű csoaszerről és annak káros mellékhatásairól.

Szerző(k): Dr. Imre László Dr. Szummer Csaba
Évfolyam: I.évfolyam

A cikk a HBCS-alapú finanszírozási rendszer magyarországi változatának előnyeit és hátrányait foglalja össze. Az előnyök: igazságosan osztja el a forrásokat a szolgáltatók között, költség-hatékony, üzemszerű működésre ösztönzi a szolgáltatókat azzal, hogy átláthatóvá teszi a gazdálkodást a bevételi oldalon. Hatékony irányítási és ösztönzési eszközt ad a menedzsment kezébe, javítja a morbiditási statisztikák validitását. A hátrányok: teljesítmény-hajszát indukálhat a minőség rovására, nem ismeri el a progresszivitás költségeit, a GYÓGYINFOK „kézi vezérlésű” beavatkozásai, az elszámolt teljesítmény gyenge ellenőrzése. Javaslatok a rendszer javítására: a HBCS-elszámolás kiterjesztése a járóbeteg ellátásra, az amortizáció beépítése a finanszírozásba, a teljesítmény elszámolások szigorúbb és pontosabb ellenőrzése, a GYÓGYINFOK OEP alá rendelése. Végül a szerzők dióhéjban áttekintik az orvosi dokumentáció kódolásának és a finanszírozási adatszolgáltatásnak intézményi szakemberekkel és outsourcing formájában végzett alternatívájának előnyeit és hátrányait.

Az infekciókontroll jelentősége a betegellátásban

Szerző(k): Dr. Prinz Gyula
Évfolyam: XI.évfolyam

az infekciókontoll célja a nozokomiális fertőzések megelőzése. a közlemény áttekinti azokat a legfontosabb feladatokat, melyek a mindennapi gyakorlatban a hazai egészségügyi intézmények számára is elengedhetetlenek. a tevékenység a rezisztens kórokozók mellett foglalkozik a tűszúrásos balesetekkel, a személyzet szá- mára fontos védőoltásokkal.

A chlorhexidin szerepe az érkatéterekkel összefüggő véráramfertőzések megelőzésében

Szerző(k): Dr. Rákay Erzsébet
Évfolyam: XIII.évfolyam

A centrális vénás intravaszkuláris (CVK) katéterekkel összefüggő fertőzések az intenzív ellátás legveszélyesebb fertőzései. Az evidencia alapú ismeretek alapján összeállított irányelvek használata hatékonyan előzi meg a CVK-val összefüggő véráramfertőzéseket.

A betegbiztonság növelését célzó erőfeszítések és kezdeményezések a világ országaiban

Szerző(k): Dr. Kulin László Dr. Baranyai Zsolt
Évfolyam: X.évfolyam

Manapság a világ minden részén egyre nagyobb szakmai és társadalmi figyelem övezi az egészségügyi intézményekben zajló folyamatokat. Ez a kitüntetett figyelem nem véletlen. Különböző tanulmányok megállapították, hogy az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó károsodások általánosak az ellátórendszer minden szintjén. Magyarországon a jelenlegi gyakorlat – mint csaknem mindenütt a világon – nem ösztönzi az egészségügyi személyzetet a hibák feltárására, hanem arról győzi meg őket, hogy tartsák a hibákat titokban. A közlemény elsődleges célja, hogy nyílt eszmecserét kezdeményezzen, és az egészségügyi rendszerben a változások katalizálása révén fokozza a betegbiztonságot.

Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) AZ IME XIII. Regionális Konferenciájáról jelentjük

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2017. február 28-án tizenharmadik Regionális Egészségügyi Konferenciáját. Jelen tudósításunkban az Elektronikus Szolgáltatási Tér témájában elhangzottakat foglaljuk össze.

Hamarosan megkezdi működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ

Szerző(k): Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Évfolyam: XVII.évfolyam

z emberi erőforrások minisztere, Prof. Dr. Kásler Miklós kezdeményezésére megalakult a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Az új egészségügyi, központi hivatalként működő szervezet október 1-jén kezdi meg munkáját és a kormány szándékai szerint a hatósági feladatok mellett hozzájárul a népegészségügyi célok eléréséhez, a népegészségügyi programok végrehajtásához és magyar lakosság egészségügyi állapotának javításához.

Infekciókontrollal a fertőzésekkel szemben

Szerző(k): Fazekas Erzsébet
Évfolyam: XI.évfolyam

„A kézmosás fontosabb lehet a lábzsák használatánál is” – mondta egy neves infektológus azon az IME konferencián (2012. október 25-26.), amely az egészségügyi ellátáshoz köthető fertőzések súlyára tekintettel, az infekciókontroll (IC) jelentőségére kívánta felhívni a szakma (mikrobiológus, kórházi higiénikus, általában is a klinikus kollégák), a döntéshozók és a közvélemény, a lakosság, a bármikor érintetté válható betegpopuláció tagjainak figyelmét. Évente mintegy 1,7 millió nozokomiális (valamilyen kórokozóhoz köthető „kórházi”) fertőzés fordult elő globálisan 1990-2004 között, és az érintettek közül 99 ezren ennek következtében vesztették életüket, összegzi az amerikai Betegségellenőrző Központ (Center for Disease Control, CDC) elmúlt évtizedekre vonatkozó kimutatása. Ismert amerikai példa szerint, az Egyesült Államok ellátórendszere, ezen infekciók következtében, naponta (!) annyi beteget veszít, mint amennyi utas egy zsúfoltan közlekedő Boeing 747-es óriásrepülő lezuhanásakor halna meg.

A Magyar Elhízástudományi Társaság közös cselekvésre szólít fel

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XIX.évfolyam

A Magyar Elhízástudományi Társaság sajtótájékoztatót tartott március 13-án az Elhízás Világnapja alkalmából, hogy felhívja a figyelmet a napjainkban egyre erősödő, testsúlyhoz kötődő társadalmi megbélyegzésre. Az elhízás előfordulása világszerte növekszik, hazánk Európa legelhízottabb nemzete, jelenleg minden harmadik felnőtt és ötödik gyermek elhízott hazánkban.

Intézkedési terv a tűszúrásos balesetek és az ebből származó vér útján terjedő fertőzések csökkentésére

Szerző(k): Dr. Fráter Márk Dr. Nagy Kamilla
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az egészségügyi ellátással összefüggésben kialakuló fertőzések (más néven nozokomiális infekciók) a betegellátás során, az ott elvégzett betegellátói tevékenységgel kapcsolatban alakulhatnak ki, de nemcsak az ellátást igénybevevőknél, hanem az ellátást nyújtóknál is. Ez utóbbi eseteket nevezzük foglalkozási fertőzéseknek. A betegellátók foglalkozási fertőzései közül a legveszélyesebbek azok a vér útján terjedő fertőzések, melyek a betegeknél használt véres szúró-vágó eszközök által okozott sérülések következtében alakulnak ki. Az ellátandó betegek szerológiai státusza általában nem ismert, így potenciálisan bármelyik beteg lehet fertőző. Az éles szúró-vágó eszközökkel és a beteg emberekkel való munka során sok alkalom adódik a szúrásos-vágásos balesetek kialakulására. A statisztikák szerint több munkabaleset fordul elő a betegellátók körében, mint a bányászok esetében. Európában úgy becsülik, hogy évente egymillió egészségügyi dolgozó szenved el tűszúrásos balesetet [1]. Ezeket azonban jóval könnyebb megelőzni, mint a bányabaleseteket, így nagyobb a felelősségünk a megelőzés mielőbbi megkezdésében és hatékony végrehajtásában. A megelőzés haladéktalan megtervezését egy Európai Uniós Directiva (a 10/32 EU) és „Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről” című 2013. VII. 16-tól hatályos 51/ - 2013. (VII. 15.) EMMI rendelet írja elő. Jelen cikk a betegellátó intézményeknek kíván segítséget nyújtani a vonatkozó rendeletben foglaltaknak való megfeleléshez, preventív célú Intézményi Intézkedési Terv bemutatásával.

„Big data” az egészségügyi ellátásban

Szerző(k): Szöts Miklós Gergely Tamás
Évfolyam: XIV.évfolyam

A technika fejlődésével az egészségügyben is folyamatosan növekszik a rendelkezésre álló adatok mennyisége. Az egészségügyi problémák összetettebbek lettek, mint valaha, pl. gondoljunk a személyre szabott ellátásra. Ezzel együtt egyre nagyobb az igény a releváns információra, ami gyorsabb hozzáférést tesz szükségessé több és jobb adathoz. Itt jelenik meg a mai információtechnológia egyik legszélesebb alkalmazási kört érintő jelensége, a nagymennyiségű heterogén adattal foglakozó „big data”. A cikk bemutatja a „big data” szak kifejezés jelentését, hogy milyen problémákat fed le, és hogy milyen megoldások születnek ezekre a problémákra. Bemu tatásra kerül, hogy a kutatási eredmények, alkalmazások milyen lehetőségeket nyitnak az egészségügyi informatikában, valamint hogy a big data jelenség hatására elindult kutatások, fejlesztések hogyan alakíthatják az egészségügyet, hogyan járulhatnak hozzá a páciensek eredményesebb és gazdaságosabb ellátásához.

Egészségügyi finanszírozás és a hiszterézis jelenség

Szerző(k): Dr. Kalapos Miklós Péter
Évfolyam: XIV.évfolyam

A dolgozat a Pareto-elvre támaszkodva vizsgálja a döntéshozatal algoritmusát az egészségügyben. Ma tematikai modell segítségével a szerző arra a következtetésre jut, hogy a közfinanszírozás korlátai miatt a betegségek egy részének gyógyítása közpénzből még bővülő forrásellátottság esetén sem lehetséges. Forráskivonás esetén egyrészt az egészségügyi ellátórendszer teljesítőképességének romlása a begyakorlottság és a munkakultúra miatti pufferhatás következtében időben eltolva jelentkezik, másrészt a racionális döntéseket az ellátási hierarchiában feljebb lévők lobbiereje megtorpedózza. Az addiktológiai ellátást példaként véve kitér a finanszírozás és a humánerőforrás hiányára, és annak következményeire. Végezetül a szerző javasolja, hogy egy egészségtudatos egyénnek a jövőben célszerű kiegészítő biztosítást kötnie.

A laborkassza helyzete Magyarországon

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Kővári Orsolya Dr. Pál Miklós
Évfolyam: XIV.évfolyam

A magyar egészségügyi ellátórendszerben elérkez- tünk a struktúra-átalakítás újabb hullámához, a háttér- szolgáltatások elemzéséhez és a területi integráció foly- tatásához. Napirendre került az egészségügyi háttér- szolgáltatások működésével kapcsolatos problémák feltárása, szisztematikus elemzése. Ehhez illeszkedve vizsgáltuk meg a labordiagnosztika ellátását és finan- szírozási adatait az ÁEEK, az OEP és egyes egészség- ügyi intézmények teljesítmény és finanszírozási adatai alapján. A laboratóriumi vizsgálatok a 2005-ben kidolgozott minimumfeltételek mellett, nagyságrendileg változatlan finanszírozási szabályok szerint történnek ma is. E terület működéséhez létrehozott zárt laborkassza az elmúlt években alig változott, nagyságát tekintve 2006-2014 között évente 21-22 milliárd Ft között ingadozott. A labordiagnosztika finanszírozása nem követte a szakmapolitikai intézkedéseket, a lakossági igények, elvárások alakulását és az orvosszakmai szabályok változását sem. Szükségessé vált egy átfogó labordiagnosztikai szabályozási, fejlesztési koncepció kidolgozása, valamint a finanszírozási szabályok újragondolása.

Strukturált telemedicina: gazdasági szempontok

Szerző(k): Fidrich Márta Seffer Péter Dr. Stubnya Gusztáv
Évfolyam: XV.évfolyam

A telemedicina alkalmazások terén az egyik legnagyobb kihívást az alkalmazások felhasználási szempontú kategorizálása és üzleti kiaknázása jelenti. A különböző kategorizálással kapcsolatos munkákat – így az SZTE ÁOK tavalyi MediaWiki módszertanát is – figyelembe véve, valamint új kutatásainkra építve egy átfogó keretrendszert állítunk fel, amely sorra veszi a telemedicina alkalmazások kategorizálásának különböző lehetséges dimenzióit. Munkánk jelentőségét az adja, hogy a megfelelő kategorizálás segítséget jelenthet mind az oktatás, mind a piackutatás és értékesítés területén. Ezáltal, a jelenleg erősen torzult telemedicina alkalmazás és szolgáltatás piacon segíthet a kereslet-kínálat összehozásában, továbbá akár nemzetközi kitörési lehetőséget mutathat a hazai telemedicinával foglalkozó szakemberek számára.

A dohányzás elleni küzdelem a 2010-2014 közötti időszakban

Szerző(k): Joó Tamás Dr. Szócska Miklós Dr. Vokó Zoltán Dr. Bodrogi József Demjén Tibor
Évfolyam: XVI.évfolyam

A dohányzással kapcsolatos megbetegedési és halálozási statisztikák azt mutatják, hogy a dohányzás az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázat Magyaror - szágon. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet 2012- es tanulmánya szerint 2010-ben 20.470 ember halt meg a dohányzás következtében, ami a teljes halálozás 1/6-át tette ki. A magyar lakosság dohányzás miatt fellépő közvetlen és közvetett kiadásai 2010-ben meghaladták a 441 milliárd forintot, ezzel szemben a dohányzásnak tulajdonítható állami bevételek mindössze a 360 milliárd forintot érték csak el. Magyarországon 2010-2014 között a kedvezőtlen népegészségügyi mutatók miatt kiemelt prioritás volt a dohányzás elleni küzdelem. Számos pozitív intézkedést sikerült bevezetni: dohányzás zárt légtérben történő tiltása, képes egészségvédő feliratok megjelenése, többszöri jövedéki adóemelések, kiskereskedelmi rendszer átalakítása, dohányzásleszokást támogató intézményrendszer erősítése. Ezen intézkedések hozzájárultak a dohányzási prevalencia (2009: 38% vs. 2014: 30%), valamint a dohányfogyasztás (2012: 19,54 mrd szál vs. 2014: 14,87 mrd szál) csökkenéséhez is.

Prehabilitáció – új koncepció a nagy kockázatú sebészeti betegek kórházi kezelésében

Szerző(k): Dr. Bánky Balázs Dr. Fülöp András Szijártó Attila Tegzes Gyöngyi Cseh Zsuzsanna Kecskeméti Csilla dr. Lőke János
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az onkológiai beteg ellátásának egyik alappillére a sebészet. Az elmúlt évtizedben lezajlott technikai fejlődés ellenére az onko-sebészeti beavatkozások morbiditása és mortalitása továbbra is magas. Jelen tanulmány célja a tatabányai Szent Borbála Kórház Sebészeti Osztályán egy komplett perioperatív betegellátási rendszer bevezetése, melyet Prehabilitáció N.E.W (Nutrition- Exercise-Worry management) programként ismer a szakirodalom. Vizsgálatunk során a posztoperatív morbiditás csökkenése és ennek vonzataként a kórházi tartózkodási idő rövidülése volt kimutatható. Elsősorban a szövődmények kapcsán felmerülő extra kórházi költségek elkerülésével a rendszer költséghatékonysága volt igazolható.

A bariátriai sebészet társadalombiztosítási finanszírozásának szükségessége Magyarországon

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Illés Lilla dr. Paszt Attila dr. Mohos Elemér
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az elhízásnak komoly betegségterhe és gazdasági hatása van, mivel szignifikánsan csökkenti az életminőséget és a várható élettartamot, és jelentős anyagi kiadásokkal jár. Az elhízás gyakoriságának folyamatos növekedése miatt egyéni és társadalmi szinten is nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, az intervenciós stratégiák kidolgozására és megvalósítására. Az obezitológiai ellátás szempontjából a bariátriai sebészet egy terápiás lehetőség, amely pozitív eredményre vezet az elhízás és az elhízáshoz kapcsolódó társult betegségek kezelésében. Jelen cikkünkben javaslatot teszünk a bariátriai sebészet társadalombiztosítási finanszírozására.

A kontrolling bevezetésének tapasztalatai

Szerző(k): Papp Péter
Évfolyam: III.évfolyam

Mint egy vidéki kórház gazdasági igazgatója, évek óta alkalmazom a mindennapi munkám során a kontrolling rendszer több elemét. A kontrolling rendszer bevezetése során szerzett tapasztalataimat, valamint az alkalmazás során megfogalmazódott gondolataimat szeretném közzétenni abban a hiszemben, hogy ez a vélemény esetleg némely kontrolling rendszer bevezetését tervező kollégámnak hasznosítható információval szolgál. Az elmúlt években a tulajdonosi szemlélet erősödése mellett a legnagyobb „hasznot” a kontrolling rendszer bevezetése hozta az egészségügyi intézmények gazdálkodásában. A kontrolling rendszer bevezetését szorgalmazó tanácsadó cégek elsődleges példái az ipari termelésben történt alkalmazás gyakorlati hasznát mutatták be. Majd amerikai tapasztalatok szerint a kontrolling rendszer, mint vezetői eszköz az iparból a szolgáltatási szférán keresztül jutott az egészségügybe, s azóta az egészségügyi ellátó-szolgáltató intézmények is haszonnal alkalmazzák.

A HBCS rendszer működési zavarai és azok megszüntetési lehetőségei

Szerző(k): Dr. Szummer Csaba
Évfolyam: IV.évfolyam

Az aktív kórházi ellátás HBCS rendszerű finanszírozási technikájáról elismeréssel nyilatkoznak a szektort vizsgáló hazai és külföldi szakértők. Az Állami Számvevőszék (a továbbiakban ÁSZ) 2003-as jelentése joggal állapítja meg: „Az egészségügyi ellátás társadalombiztosítási finanszírozási reformjának legnagyobb hatású eleme a teljesítményarányos finanszírozásra való áttérés volt.” (ÁSZ, 2003, 2. oldal). Szinte minden egészségfinanszírozással foglalkozó írás említést tesz ugyanakkor a HBCS-rendszer diszfunkcióiról is. Írásom a HBCS alapú finanszírozás működési zavarait, azok kiváltó okait és megszüntetési lehetőségeit tárgyalja. A vizsgálat nem teljes körű, azokat az elemeket ragadja meg, amelyek megítélésem szerint a leginkább akadályozzák, hogy a HBCS alapú finanszírozási rendszer optimálisan fejthesse ki szabályozó hatását.

Polytraumatizált betegek képalkotó diagnosztikája

Szerző(k): Prof. Dr. Palkó András
Évfolyam: XII.évfolyam

Szerző röviden áttekinti a polytraumatizált beteg megfelelő ellátásához szükséges képalkotó diagnosztikai lépéseket, és értékeli az egyes módszereket. Megállapítása szerint a korszerű ellátáshoz nélkülözhetetlen a gyors áttekintő CT-vizsgálat, mely önmagában alkalmas lehet valamennyi felmerülő, a radiológushoz intézett kérdés megválaszolására.

A betegdokumentáció útja (a semmibe)

Szerző(k): Dr. Trócsányi Sára
Évfolyam: IX.évfolyam

Amikor 2007-ben ismertté vált, hogy az egészségügyi reform keretében több nagy kórházat bezárnak, az adatvé- delmi biztos ajánlásban hívta fel a figyelmet arra, hogy az intézményekben kezelt betegdokumentáció sorsát jogszabályban kell rendezni. Noha az Országgyűlés megalkotta a szükséges törvénymódosításokat, a nem állami fenntartású kórházak anyagának átvételére kötelezett ÁNTSz illetékes szervei sem személyi, sem tárgyi, sem anyagi feltételekkel nem rendelkezett a feladat ellátásá- hoz. E hiányosságot cikkünk a budapesti Schöpf-Merei Kórház iratainak sorsán keresztül mutatja be.

Arany óra – a Szepszis napja a Semmelweis Egyetemen

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XIV.évfolyam

Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei Magyarországon [1]

Szerző(k): Dr. Uzzoli Annamária Dr. Kövi Rita Kiss Norbert Vitrai József Bakacs Márta Gémes Katalin
Évfolyam: X.évfolyam

Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés vizsgálatának első szakaszában a 2008-ban elvégzett, közfinanszírozott szürkehályog műtétek adatait elemeztük. Bár a korszerű műtéti eljárások mindenki számára hozzáférhetők voltak az egész országban, a kórházak számára alacsonyabb költséget jelentő és kevésbé veszélyes, korszerűbb ellátást képviselő egynapos műtétek aránya még messze elmaradt a fejlett országokétól, a hozzáférhetőségében pedig egyenlőtlenség mutatkozott. A műtétre történő utazáskor a betegek gyakran átlépték a közigazgatási határokat, és számottevő esetben nem a legközelebbi szolgáltatót keresték fel. A lakóhelytől függően nagy egyenlőtlenség volt tapasztalható az utazási távolságban, melyet részben a területi ellátási kötelezettség ellentmondásai is okozhattak. A hozzáférési adatok elemzésének eredményeit hasznosító hatékonyabb betegút-szervezéssel, illetve az egynapos ellátáshoz való hozzáférés javításával több száz millió, a kapacitásoknak az igényekhez való jobb illesztésével akár több milliárd forintnyi forrás is átcsoportosítható lenne más ellátási területekre.

Az egységes kontrolling módszertan és implementációjának tapasztalatai

Szerző(k): Nikliné Gáldonyi Edina
Évfolyam: XV.évfolyam

Az egészségügy megújítása, fenntartható alapokra helyezése, a hatékonyan működő, minőségorientált, betegközpontú egészségügyi rendszer létrehozása érdekében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) komplex projektet valósított meg "Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” nevű TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 címmel.

A sclerosis multiplex betgség közvetett egyéni és társadalmi terheinek felmérése Magyarországon

Szerző(k): Dr. Nagy Bence Dr. Szentesi Annamária Dessewffy Zoltán Dr. Kalotai Zoltán Kovács Eszter
Évfolyam: X.évfolyam

A sclerosis multiplex a leggyakoribb fiatal felnőttkorban kezdődő krónikus, progresszív, autoimmun, idegrendszeri betegség, mely az esetek közel kétharmadában 10-15 év kórlefolyás után maradandó rokkantsághoz és idő előtti nyugdíjazáshoz vezet, ezáltal jelentős terhet ró az egyénre, annak közvetlen környezetére és tágabb értelemben a társadalom egészére. Jelenleg a magyar SM betegek közvetlen és közvetett terheire nem érhetőek el publikált adatok. Vizsgálatunkban az SM közvetett költségeinek társadalmi nézőpontú felmérését és betegsúlyosság szerinti értékelését tűztük ki célként, melyhez betegek körében végeztünk kérdőíves felmérést. A vizsgálat egyik legfontosabb eredménye a betegek foglalkoztatottsági állapotában bekövetkezett változásának feltárása. A résztvevő 228 beteg közül a diagnózis felállításakor 74,6% teljes, 3,1% részmunkaidőben dolgozott, mindössze 9,2% volt rokkantnyugdíjas, illetve 2,2% nyugdíjas, a kérdőív kitöltésének időpontjában már csak a betegek 11,9%-a dolgozott, a korábban foglalkoztatott betegek 63,3%-a rokkantnyugdíjassá vált. A betegek néhány éven belül kiszorulnak a betegség tünetei, változékonysága miatt a munkaerőpiacról, ezzel kiszakadnak a közösségből, mely tovább súlyosbítja betegségtudatokat, ezáltal állapotukat. A felmérés eredménye alapján Magyarországon 2009-es árakon számítva egy SM beteg átlagos, közvetlenül nem az egészségügyi rendszert terhelő költsége közel 2,7 millió Ft volt, a költségek domináns részét a munkatermelékenység tartós csökkenése (rokkantosítás) és az informális ellátás képezi. Statisztikai eszközökkel igazoltuk, hogy a betegségsúlyosság (EDSS érték szerint) és az életkor az éves átlagköltség kiemelt prediktora. A felmérés eredményei alátámasztják és forintosítják az SM közvetett terhét, ezáltal szélesítik a perspektívát, melyben a betegség hatásai, kezelésének lehetőségei értékelhetők.

A magánbiztosítás lehetséges szerepe a hazai egészségügy többlet forrásainak megteremtéséhez

Szerző(k): Dr. Rékassy Balázs
Évfolyam: XI.évfolyam

Hazánkban a szűkülő közkiadások folytán a lakosság jelentős összeget költ egészségügyi ellátásokra [1]. a magán egészségügyi kiadások döntően közvetlen költségként jelentkeznek, így nagyfokú megterhelést jelentenek egy-egy betegnek, illetve a családja számára. a jelen helyzetben igazságosabbá, szélesebb körben hozzáférhetővé válhatna egy színvonalasabb egészségügyi ellátás, amelyben az állam is felismeri, hogy a kiegészí- tő és/vagy magánbiztosítás kialakításának szükségszerűsége elkerülhetetlen, és az itt keletkező források közvetlenül, vagy közvetve visszahatnak az állami egészségügyi ellátórendszer javítása irányába. a jelen összefoglalóban megfogalmazott javaslat a kiegészítő magánbiztosítás kereteinek mihamarabb történő megteremtése, és a megvalósítás egyik lehetséges opciója mellett tör lándzsát. Mindehhez természetesen kiszámítható politikai és gazdasági környezetre, és az állami rendszer mellett a magánbiztosítás kiépítéséről döntő és támogató egészségpolitikára lenne szükség. Javaslatom relatíve könnyen és rövidtávon megvaló- sítható és plusz forrást hoz a rendszerbe, továbbá segí- ti a rendszer szerves fejlődését. létezne olyan biztosí- totti csoport, akiknek az alapbiztosítása csak a jelen fekvőés járóbeteg finanszírozási érték 70-80%-át fizetné, viszont a kiegészítő biztosítás további 40-50%-ot nyújtana. ezen betegért versengenének a szolgáltatók, és a az oep kasszában keletkező megtakarítás, a többletfinanszírozás, a verseny, mind a színvonalasabb ellá- tás irányába mozdítaná a rendszert.

Staphylococcus aureus bacteriaemia kezelésének kérdései saját tapasztalatok tükrében

Szerző(k): Dr. Rákay Erzsébet Dr. Máthé András Dr. Apjok Anna Dalma
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A staphylococcus aureus a véráramfertőzések egyik vezető kórokozója. gyakran hoz létre metasztatikus fertőzéses szövődményeket, hosszú kezelést igényel, és magas halálozással jár. A kezelési irányelvek betartása és minden beteg esetén ágy melletti infektológiai konzílium szükséges a kimenetel javításához.

Marketing (-kontrolling): mire használható az egészségügyben?

Szerző(k): Dr. Bodnár Viktória Kiss András Dr. Papik Kornél
Évfolyam: XII.évfolyam

Cikksorozatunk e második részének nem az a célja, hogy megválaszolja, mely marketing eszközöket szükséges egy egészségügyi szolgáltatónak alkalmazni, ehelyett azt vizsgáljuk, hogy a marketing módszerek és kereskedelmi eszközök (stratégiai tervezés, operatív költségvetési tervezés és döntéshozatal, a teljesítménymenedzsment, illetve a teljesítménymérési és döntéshozatali információs rendszerek használata) miként kapcsolhatók be egy egészségügyi szervezet hagyományos működési rendszerébe. Az itt felsorolt vizsgálati, tervezési és mérési rendszereket hívhatnánk marketing (-kontrolling) eszközöknek is, anélkül hogy ezeket marketing, vagy kontrolling eszköztárba tartozóként minősítenénk. A legfontosabb, hogy hozzájáruljanak az egészségügyi szolgáltató hatékony és sikeres működéséhez, és ebben a minőségükben ezek az eszközök napjainkra az egészségügyi menedzsment elengedhetetlen eszközeivé váltak.

A „100-as kör” helye a kritikus állapotú betegek ellátásában

Szerző(k): Prof. Dr. Molnár Zsolt Tóth-Baranyi Zsolt
Évfolyam: XII.évfolyam

A kritikus állapotú betegek gyógyításában, illetve a további állapotromlás megelőzésében kiemelt szerepe van az oxigénterápiának. Ezekben, a helyzetekben tehát igen fontos, hogy minél hatékonyabb oxigénellátást tudjunk biztosítani. Jelen publikációban beszámolunk arról, hogy intézetünkben sikeresen tértünk át az Ambuballon használatáról a Mapleson-C (1. ábra) rendszerre („100-as kör”). Ezzel az eszközzel valóban 100% oxigénnel lehet lélegeztetni a beteget, és szerkezeti felépítése miatt lélegeztetési tulajdonságai is előnyösebbek, mint az Ambu-balloné. Ennek segítségével az oxigenizáció szempontjából biztonságosabb feltételeket tudtunk teremteni a perioperatív időszakban, a betegszállítás során, és az intenzív ellátást igénylő betegek ápolása alatt. A 100-as kört az intenzív osztályon alapvetően a gépi lélegeztetés megkezdése előtt az intubáció, valamint a tüdőben lévő váladék mobilizációját szolgáló mellkasi fizioterápia során használjuk.

Adherencia program, támogatásvolumen szerződés, vagy valami más? – a jogi elhatárolás szempontjai

Szerző(k): Dr. Ilku Lívia Dr. Vizi János
Évfolyam: XIII.évfolyam

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szerint még nem támogatott hatóanyag és/vagy indikáció esetén a finanszírozott befogadás kizárólag támogatásvolumen- szerződés keretében jöhet létre. 2012. január 1-től pedig nevesítették a kötelező szerződéskötés esetein túl a gyártó és az egészségbiztosító között kötött szerződéskötés lehetőségét is. Ez az egyik oka annak, hogy az adherencia programok fogalma hazánkban is széles körben ismertté vált. A megfelelően tervezett és végrehajtott programok egyértelműen javítják a terápia kimenetelét. A programok jogi besorolása és elhatárolása egyéb tevékenységektől kiemelkedő jelentőséggel bír. Egy rosszul pozicionált program esetében gyakran merül fel a tiltott, színlelt kereskedelmi gyakorlat végzésének gyanúja. A hibás minősítés miatt, megfelelő engedély hiányában végzett tevékenységgel kapcsolatban felmerülhet akár az emberen végezhető kutatás szabályai megszegésének gyanúja is. A tervezett programokat tehát jogi szempontból is értékelni kell, meg kell győződni arról, hogy kellően elhatároltuk- e őket az egyéb tevékenységektől. A tévedések a forgalomba hozatali engedély jogosultja számára komoly negatív következményekkel járhatnak.

Telemedicina megoldások az Uzsoki Utcai Kórházban

Szerző(k): Miletics Pál Dr. Ficzere Andrea
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az egészségügy jelenlegi helyzete olyan új megoldások kifejlesztését és használatát követeli meg az egészségügyi ellátó rendszertől, melyek hatékonyabbá, gazdaságosabbá és gyorsabbá tehetik az egészségügyi ellátást, miközben növelik a betegek biztonságérzetét. Ehhez kínálnak fejlett megoldásokat napjaink telemedicinális módszerei. Az Uzsoki Utcai Kórház telemedicinális projektjének célja egy, a korábbiakban létrehozott telemedicina rendszerekhez képest alternatívaként szolgáló rendszer bevezetése. A rendszer alacsony fejlesztési költséget igényel, már üzemelő hardver elemekkel, ill. referencia architektúrával működik, s nagyban fokozza majd a betegek biztonságérzetét.

A BELLA projekt bemutatása

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XIII.évfolyam

2012-ben indult az az uniós támogatással megvalósuló átfogó program, melynek célja a betegellátás biztonságosabbá tétele. A BELLA (BetegELLátók Akkreditációja az ellátás biztonságáért) fantázianevet viselő minőségértékelési és -fejlesztési rendszerben gyakorló szakemberek dolgoztak ki olyan működést segítő standardokat, amelyek a betegellátás folyamatát szabályozzák majd. A BELLA standardjait pilot program keretében 10 db járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmény és 50 db patika tesztelte és módosította az elmúlt hónapokban, annak érdekében, hogy azok minél eredményesebben alkalmazhatóak legyenek a gyakorlatban. A cikk célja a BELLA projekt átfogó leírása, illetve bemutatása az eddigi tapasztalok és eredmények tükrében.

Az aktív fekvőbeteg-szakellátás hatékonysága és mérési lehetőségei

Szerző(k): Dr. Endrei Dóra Prof. Dr. Boncz Imre Csákvári Tímea Dr. Turcsányi Katalin Dr. Ágoston István
Évfolyam: XIII.évfolyam

Elemzésünk célja a magyar aktív fekvőbeteg-szakellátás hatékonyság-elemzése volt, a kórházak technikai és mérethatékonyságára fókuszálva. A számításokat a Data Envelopment Analysis segítségével végeztük. Inputként elemzésünkben az aktív kórházi ágyszám, az átlagos ápolási idő, az elbocsátott betegszám és az egynapos esetszám, output oldalon a teljesített ápolási napok száma és a súlyszám szerepelt. Eredmények szerint 2003-ban a technikai hatékonyság összesített értéke 96,9%, és a mérethatékonyság is hasonlóan jó eredményeket mutatott (92,9%). 2006-ra az értékek mindkét esetben csökkentek (TH: 96,6%, MH:80,3%). 2010-ben a technikai hatékonyság továbbra sem mutatott javulást (94%), a méretgazdaságosság viszont növekedett (88,2%). Következésképp megállapítottuk, hogy az ellátórendszernek az aktív kórházak számának racionalizálására, illetve az egyes intézmények méretének növelésére kell hangsúlyt fektetnie.

A betegbiztonság fokmérője az ellátás színvonala

Szerző(k): Fazekas Erzsébet
Évfolyam: XIV.évfolyam

A korszerű gyógyszerek a korábban használtakhoz képest nagyobb hatásfokkal kezelik ugyan a különféle betegségeket, mégis az egészségügyi beavatkozások (legyenek bármilyen jellegűek) továbbra is hordoznak bizonyos fokú kockázatot. Mivel a napjainkban általánosan használt – az EU tagállamaiban elérhető – szerek is okozhatnak egészségkárosodást, a betegbiztonság, az ellátás minőségének kérdése az Európai Uniós programokban előkelő helyen áll, és a legfőbb célkitűzések sorában a jövőben is élen marad – hangsúlyozták uniós szakemberek egy nemrégiben tartott nemzetközi szemináriumon (Róma, 2014. december 2-3.). Minden előadó leszögezte: a betegek maximális biztonsága csak a magas színvonalú egészségügyi ellátás keretei között képzelhető el. A tartós eredményeket a hatékony terápia alkalmazása szavatolja.

A felhő alapú informatika az orvostudomány, a menedzsment és a jogtudomány fényében

Szerző(k): Manuela Krauß Prof. Dr. Heinrich Hanika Dr. Stubnya Gusztáv Stefan C. Werner
Évfolyam: XIV.évfolyam

Szakértők arra számítanak, hogy a felhő alapú informatika téren a következő években hatalmas előrelépés történik. A körülmények ismeretében érdemes megvizsgálni ennek előnyeit és kockázatait. A felhő alkalmazás ötvözi a különböző technológiai fejlesztések nyújtotta lehetőségeket az újonnan megjelenő, lenyűgöző új lehetőségekkel mind a szolgáltatók, mind a felhasználók számára. Bár a háttérben nem új technológia húzódik meg, ezek továbbfejlesztése nagy innovációs lehetőségeket hordoz az informatikai ágazat szolgáltatói és felhasználói számára. Jelen cikk célja, hogy betekintést nyújtson az olvasók számára a felhő alkalmazásokról és ezek azon jövőbeni hatásáról, melyeknek köszönhetően egyedi informatikai szolgáltatások válnak elérhetővé interneten keresztül. Írásunk egyrészről menedzsment szempontból vizsgálja a felhő alkalmazások nyújtotta lehetőségeket, illetve azok hatását a menedzsmentre, másrészről igyekszik azonosítani az ezzel kapcsolatban felmerülő kockázatot, mint pl. az adatvédelem, a megfelelési és informatikai biztonsági kérdések.

Tűszúrás és éles eszköz okozta sérülések okai, megelőzési lehetőségei egy magyarországi intézményben végzett vizsgálat alapján

Szerző(k): Dr. Lám Judit Dr. habil. Belicza Éva Surján Cecília
Évfolyam: XV.évfolyam

Az egészségügyi ellátásban dolgozók ki vannak téve a tűszúrás és éles eszköz okozta sérülések, és ezzel fertőzések, pl. Hepatitis B, C, HIV átviteli kockázatának, ezért a sérülések elleni védekezés fontos. Egy hazai intézményben végzett kutatás során vizsgáltuk a tűszúrásos sérüléshez vezető leggyakoribb okokat, és ezekre vonatkozóan megelőzési javaslatokat kerestünk. Vizsgáltuk a balesetekre vonatkozó szabályismeretet és jelentési hajlandóságot, valamint az intézményben és országos szinten gyűjtött, a tűszúrásos sérülésekről beszámoló jelentések alapján a sérülések körülményeit, okait. Az eredményeket a nemzetközi szakirodalmi kutatás tapasztalataival összevetve fogalmaztuk meg a megelőzési javaslatokat.

A Clostridium difficile fertőzések rizikótényezőinek retrospektív eset-kontroll vizsgálata

Szerző(k): Kaposi Ádám Dr. Orosz Márta Dr. Takács Péter
Évfolyam: XV.évfolyam

Az antibiotikum-kezeléshez kapcsolódó hasmenéses kórképek legnagyobb számú megbetegedést és legnagyobb problémát okozó képviselője a Clostridium difficile. A Clostridium difficile fertőzések (CDI) kialakulásához számos kockázati tényező hozzájárulhat, melyek epidemiológiai – statisztikai vizsgálatával Magyarországon idáig csak kevés tanulmány foglalkozott. A szakirodalomban leírt kockázati tényezők igazolására és számszerűsítésére retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház I. belgyógyászati osztályán. A vizsgálatok eredményei az előzetes antibiotikum terápia, az osztályon való átlagosnál hosszabb tartózkodás, a savcsökkentő kezelések valamint a társult alapbetegségek (komorbiditás) statisztikailag szignifikáns kockázati szerepét mutatták ki.

Egyházi struktúra és finanszírozás az egészségügyben Magyarországon

Szerző(k): Dr. Reiter József
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az egyházi egészségügyi ellátók finanszírozásáról eddig még nem készült áttekintő elemzés. A szerző ezért röviden be kívánja mutatni azokat az egyházi egészségügyi szolgáltatókat, amelyeknek van finanszírozási szerződése a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel. A tanulmány az intézményi egészségügyi szolgáltatói struktúra áttekintését követően sorra veszi a kórházak menedzsmentjei által megszerezhető állami, intézmény fenntartói, pályázati és saját szolgáltatásokra épülő bevételeket. Az egyházi szolgáltatók finanszírozási rendszerét a szerző úgy mutatja be, hogy az könnyen áttekinthetővé váljon az állami egészségügyi szolgáltatók bevételeit ismerők számára.

2018 legyen a COPD éve – fordítsunk nagyobb figyelmet az idült légzőszervi betegségekre!

Szerző(k): Dr. Antus Balázs Dr. Kovács Gábor
Évfolyam: XVII.évfolyam

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a fejlett világban népbetegség, a lakosság 6-8%-a szenved a betegség különböző stádiumaiban. A betegség 80%-ban az aktív vagy ex-dohányosokat érinti, a kórkép döntően 50 év felett alakul ki. A WHO prognózisa alapján a COPD 2020-ra a harmadik haláloki tényezővé válhat világszerte. A 2017-ben megújított GOLD dokumentum a legfontosabb evidencián alapuló ajánlás a betegség diagnosztikájáról, kezeléséről és megelőzéséről. Az új GOLD ajánlás szerint a betegség farmakológiai kezelésében a külön vagy kombinációban alkalmazott hosszú-hatású β2- receptor agonistáknak vagy hosszú-hatású antikolinergikumoknak van meghatározó szerepe. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság kezdeményezte, hogy 2018-ban minél több szó essen a COPD-ről, úgy a szakma, a szakmapolitika, mint a lakosság szintjén. A kezdeményezés célja: megismertetni a lakossággal a COPD betegséget, s felhívni a figyelmet a megelőzésre, a korai tünetekre, elfogadtatni a gyógyszeres kezelést, illetve kiemelni a dohányzásról való leszokás fontosságát. A célunk a szakma, a társ szakmák felé is jobban tudatosítani a betegség orvosszakmai jelentőségét, a társbetegségekkel való össze függését, a korai diagnózis és helyes gyógyszeres terápia, illetve a rehabilitáció fontosságát.

A betegek állapotát is figyelembe vevő relatív hatékonyságvizsgálat (DEA) a hazai mozgásszervi rehabilitációs osztályokon. I. rész

Szerző(k): Dénes Rita Veronika Dr. Koltai Tamás Dr. Dénes Zoltán
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az egészségügyi ellátórendszerek hatékony működtetése elsődleges fontosságú, mert az egészségügyi intézmények költségei az állami kiadásokban jelentős részarányt képeznek. Ennek érdekében elkerülhetetlen feladat a hatékonyság minél pontosabb meghatározása és elemzése tudományosan megalapozott módszerekkel. A cikk a kórházi mozgásszervi rehabilitációs osztályok működését vizsgálja a relatív hatékonyságvizsgálat (DEA) segítségével. A cikk rámutat a betegösszetétel és a hatékony működés szoros kapcsolatára, továbbá a környezeti változók befolyásoló hatásának jelentőségére. A cikkben ismertetett elemzés újszerűsége, hogy elsők között alkalmaz a betegek állapotát figyelembe vevő mutatót DEA környezetben.

Szőrtelenítési gyakorlat az OKITI-ben

Szerző(k): Korom Judit
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A multirezisztens kórokozó (MRK) surveillance-ban detektált nozokomiális műtéti sebfertőzés szám (intézetünkben azonos a meningitis, ventriculitis számmal) 2017. I. félévében enyhe emelkedést mutatott. vizsgálva az érintett ápoltak antibiotikum kezelési költségeit, az esetek gyógyításának komoly anyagi konzekvenciái is voltak. ennek hátterét vizsgálva felmerült a műtéti terület szőrtelenítésekor végzett gyakorlat és írott protokollunk felülvizsgálata. Intézetünkben felmértük a szőrzeteltávolításra használt eszközök beszerzéseit az érintett időszakban. A kapott eredmény birtokában számításokat végeztünk a különböző szőrtelenítésre használt eszközök mennyisége, milyensége és a sebfertőzések gyakorisága vonatkozásában. A nemzetközi viszonylatban használatos számítási technikát alkalmazva azt észleltük, hogy a költségeket és a sebfertőzések számát az olcsó, egyszerhasználatos, nem sebészeti borotvával végzett szőr/haj eltávolítások jelentősen növelik, a sebészeti clipper használat viszont jelentősen csökkenti a sebfertőzések számát, súlyosságát, így a járulékos költségeket is. A nemzetközi ajánlásokban szereplő epilálás módszerét nem vizsgáltuk, de az elkészített protokollunkban kitértünk rá.

Innováció az egészségügyi szektorban – Kihívások és válaszok

Szerző(k): Pusztai Gertúd Sóvágó Krisztina Dr. Mészáros Ádám Dr. Birkner Zoltán
Évfolyam: XVIII.évfolyam

az egészségipar számos olyan új változással néz szembe napjainkban, melyek komoly kihívások elé állítják a különböző egészségügyi szereplőket. A technológiai fejlődés, a társadalom fokozódó elvárásai, a hasznosításra váró egészségügyi adatmennyiség (big data), a növekvő költségek egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az egészségügyre. A megoldás az egészségügyi innováció térnyerésében rejlik. Magyarországon a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer eredményei alapján az egészségiparhoz kapcsolódó kutatások, innovációk meghatározó súlyt képviselnek, ami komoly lehetőséget hordoz magában az említett kihívások kezelésére. Az elmúlt időszak kutatás-fejlesztési és innovációs támogatásaiból az egészségügyi projektek kiemelten részesedtek, megteremtve a lehetőségét annak, hogy a szektor nagy mértékben hozzájáruljon a magyarországi innovációs teljesítmény növeléséhez.

Mikrobiom zendülés, és ami mögötte van - Egy hipotézis margójára - Beszélgetés Dr. Rózsa Lajossal és Dr. Kovács Ákossal

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVIII.évfolyam

Mint arról a VIII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzésen és Konferencián megtartott „Mikro biom zendülés és a szepszis” című előadásában értekezett, Dr. Rózsa Lajos biológus és kutatócsoportja szerint a bennünk élő mikrobák valószínűleg képesek információt gyűjteni és ez alapján önmaguk számára kedvező döntéseket hozni, és szükség esetén áttérni az azonnali maximális kizsákmányolás stratégiájára. Az Infection, Genetics and Evolution és a Biology Direct tudományos folyóiratokban publikált hipotézisről [1,2], valamint annak orvosi megközelítéséről beszélgettünk a szerzővel és Dr. Kovács Ákos infektológus szakorvossal.

A szepszis diagnosztikája a klinikai mikrobiológus szemszögéből

Szerző(k): Dr. Knausz Márta Dr. Horváth Judit
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A szepszis előfordulási gyakorisága világszerte nő, azonban felismerése és diagnosztikája a specifikus tünetek hiányában nehéz. A betegség kimenetele szempontjából igen fontos a kórokozó mielőbbi kimutatása és a hatékony antimikrobás kezelés elindítása. Napjainkban a multirezisztens kórokozók előretörése miatt különös jelentőséggel bír a magas rizikójú betegcsoportok, többek között a szeptikus betegek surveillance kultúráinak nyomon követése, a kolonizáció felderítése a megfelelő infekciókontroll intézkedések megtétele érdekében. Gyors és pontos mikrobiológiai diagnózisra van szükség akkor is, ha a hosszabb kezelést igénylő betegnél nozokomiális infekció lép fel. A mikrobiológus és a szeptikus beteget ellátó klinikusok teammunkája elengedhetetlen a releváns mikrobiológiai minták levétele, a leletek interpretálása során. A helyi rezisztencia viszonyok és az antibiotikum-felhasználás elemzésével együttesen határozhatják meg azon antibiotikumok körét, amelyek biztonsággal választhatók a szeptikus betegek empirikus terápiájára.

Ápolói munkaterhelés többszempontú statisztikai elemzése

Szerző(k): Halmos Miklósné
Évfolyam: I.évfolyam

Ismert, hogy az egy-egy ápolóra jutó munkaterhelés lényeges különbséget mutathat egy intézményen belül. Ennek objektív megítélése nem kis feladatot jelent az ápolásvezetés számára. Ma már több lehetőség áll a vezetés rendelkezésére, főleg, ha az adatokat informatikai úton rögzítik, és fel is tudják azt dolgozni. A kontrolling segítségével ez hozzájárulhat egy hatékonyabb gazdálkodás kialakításához. Az adatokból nyert információk segítségével jól összehasonlíthatóvá válik az egyes munkacsoportok igénybevétele. A dolgozat a Pándy Kálmán Megyei Kórház öt sebészeti osztályán gyűjtött adatokra támaszkodva szemlélteti a lehetőségeket.

Mit is ért(sünk) kontrolling alatt?

Szerző(k): Dr. Bodnár Viktória
Évfolyam: III.évfolyam

Az Informatika és Menedzsment az Egészségügyben című folyóirat eddig megjelent számait átlapozva bátran állíthatjuk, hogy a kontrolling rendszerek kialakítása és működtetése azon témák közé tartozik, amelyek az elmúlt években komolyan foglalkoztatták a hazai egészségügyi szervezetek vezetőit, szakembereit. Ha azonban valaki végigolvassa ezeket a cikkeket, és fellapozza az e témában megjelent magyar nyelvű szakirodalmat, nem fog egyértelmű és megnyugtató választ kapni arra a kérdésre, hogy mit is takar valójában a kontrolling kifejezés.

Telemedicina

Szerző(k): Dr. Ficzere Andrea
Évfolyam: IX.évfolyam

A modern egészségügy egyik legígéretesebb ellátási formája a telemedicina. Segítségével gördülékenyebbé, magasabb színvonalúvá válhat a betegellátás, biztosítható a járó-, és fekvőbeteg intézmények gazdaságosabb, racionálisabb működtetése, illetve a posztgraduális orvosképzésben is megjelenhetnek a legújabb módszerek, kutatási eredmények.

Az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi instabilitásának okairól

Szerző(k): Szigeti Szabolcs
Évfolyam: VI.évfolyam

A jelenlegi államháztartási hiány és finanszírozási válság kialakulásért számos szakértő és közéleti szereplő a társadalombiztosítási alapokat, kiemelten az Egészségbiztosítási Alapot teszi felelőssé. A hiány kialakulását az OEP természete rendszer-specifikus problémájának tartják, így az egészségbiztosítási rendszer átfogó reformjától az Egészségbiztosítási Alapok pénzügyi helyzetének rendeződését várják [4]. Mások „a bérjárulék rendszer potyautas magatartási ösztönzői” miatt tekintik pénzügyileg fenntarthatatlannak a jelenlegi rendszert, és javasolják a verseny bevezetését a kötelező egészségbiztosítási rendszerbe [3]. A hiány természetét részletesen vizsgáló Állami Számvevőszék jelentése ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az OEP a kiadási és a bevételi előirányzatok tekintetében olyan kényszerpályán mozgott, ami miatt a hiány kialakulása tekintetében felelőssé nem tehető [5], hiszen nem rendelkezett megfelelő döntési szabadsággal. A hatékony vásárlói szerep gyakorlásához szükséges döntési autonómia hiányát egyes nemzetközi tanulmányok közel egy évtizede megállapították [13].

Az otthoni szakápolás múltja, jelene és jövője Magyarországon

Szerző(k): Banai Jolán
Évfolyam: VIII.évfolyam

Magyarországon 1996. november 1-től van az E. Alapból finanszírozott, a beteg otthonában végezendő otthoni szakápolás. A szerző ismerteti a házi-ápolás kialakításának okait és a tevékenység jogszabály által előírt tárgyi és személyi feltételeit. A tevékenység eredményeit és nehézségeit számszerű adatokkal mutatja be. Az otthonápolással elégedett a többi egészségügyi szolgáltató és a betegek is. A szakdolgozóknál alacsony a fluktuáció, azonban a 20/1996. (VII. 26.) NM rendeletben meghatározott szakmai tevékenységeknél változtatásra van szükség a valós lakossági és orvosi igényeknek megfelelően. Az ellátás finanszírozása rugalmatlan. A Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület felkért szakértő segítségével továbbfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a szervezetek átvilágítása után. A stratégiai terveket megküldték az Egészségügyi Minisztériumnak, jelenleg folyik az otthoni szakápolás átalakí- tása. Nagy reményekkel várják az új jogszabályokat.

Intézményünkben bevezetett infekciókontroll intézkedések Gram-negatív multirezisztens baktérium előfordulása esetén

Szerző(k): Dr. Patyi Márta
Évfolyam: XIV.évfolyam

Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelentenek a Gram-negatív multirezisztens baktériumok. Erre a témakörre vonatkozó módszertani levél még nincs érvényben hazánkban. A Bács-Kiskun Megyei Oktató Kórházban kialakított protokoll alapján bevezetett gyakorlatot mutatja be a szerző.

Kutatószoba projekt, azaz mesterséges intelligencia az egészségügyben

Szerző(k): Király Gyula Dr. Skaliczky Zoltán Páli Tamás
Évfolyam: XIX.évfolyam

A digitális egészségügy egyik legdinamikusabban fejlődő területe a Big Data technológia klinikai alkalmazása. Magyarország hiába tekinthető európai nagyhatalomnak az egészségügyi informatika területén, a rendelkezésünkre álló hatalmas adatmennyiség gyakorlati hasznosítására még viszonylag kevés a példa. Ezt a hiányt kí - vánjuk pótolni egy sikeres mesterséges intelligencia projekt bemutatásával.

Addiktológiai konzultáns szerepe a szenvedélybetegek felépülésében

Szerző(k): Boros Károlyné
Évfolyam: XIII.évfolyam

A szakmapolitikai szabályozás elégtelensége, a forráshiány, az epidemiológiai adatok esetlegessége és a családi diszfunkciók hátráltatják az alkoholbetegek felépülésének folyamatát. Az alkoholfüggőség megszüntetéshez vagy a mértékletes alkoholfogyasztás kialakításához komplex fejlesztési megoldások integrálása szükséges a rendszerbe. A korai intervenció és a szakszerű edukáció nagyobb esélyt biztosít a szenvedélybetegségből történő felépüléshez. A védőfaktorok, az empowerment, az autonómia, a kliens – család – segítőszakember kapcsolatának minősége pozitívan hat a viselkedésváltozás előidézésében. Az egyéni, csoportos, családi edukáció, és a rehabilitáció protektív tényezők az alkoholbetegek gyógyulásának előmozdításában.

Személyre szabott kardiovaszkuláris rizikóbecslés koronária CT-vel – Strukturált leletezés és az OPeRA (Országos Plaque Regiszter és Adatbázis) Projekt

Szerző(k): Dr. Merkely Béla Dr. Bagyura Zsolt Kolossváry Márton Dr. Maurovich-Horvat Pál
Évfolyam: XIV.évfolyam

Nagy esetszámú klinikai kutatások adatbázisaiba a kórházi informatikai rendszerrel (KIR) párhuzamosan történő kettős adatbevitel költséges, megnyújtja az adatrögzítés idejét, illetve növeli a hibás adatok rögzítésének esélyét. A MTA-SE „Lendület” Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport által fejlesztett online strukturált leletező rendszer megteremti annak lehetőségét, hogy a klinikai leletezés egyben a regiszterbe történő, tudományos igényű adatrögzítés is legyen. A rendszer növeli az adatbevitel sebességét, kiiktatja a kettős adatbevitel szükségességét és csökkenti az adatrögzítéssel kapcsolatos hibalehetőségek számát. Mindezek egyaránt előnyösek a klinikusok és a kutatók számára.

Mit üzen és miért fontos nekünk a Magyar Hypertonia Regiszter adatbázisa?

Szerző(k): Prof. Dr. Kékes Ede Bödör Anikó Dr. habil. Kiss István Dr. Kerkovits Lóránt
Évfolyam: XIV.évfolyam

Szerzők a Magyar Hypertonia Regiszter adatbázisai alapján összegezték a magyar hipertóniás betegek, illetve a hipertónia betegség klinikai profiljának legjellemzőbb és legfontosabbnak tartott tulajdonságait. Kiemelik a hipertóniás betegek egyik legnagyobb gondját, a jelentős méretű elhízást, illetve a visceralis obesitas nagyarányú előfordulását, mely számos kedvezőtlen károsodással (lipid profil megváltozása, húgysav szint emelkedése, atherosclerosis kifejlődése) és a társbetegségek (metabolikus szindróma, 2-es típusú diabetes stb.) kialakulásával, fellépésével jár együtt. Bemu tatták a vérnyomás célérték elérési arányának kedvező növekedését 2002-2013 között. Ennek fő okát a gyógyszeres kezelésben bekövetkezett szemléletváltásnak, illetve annak a kezelőorvosok által történő elfogadásában és alkalmazásában látják.

A népegészségügyi termékadó dohánytermékekre való kiterjesztésének lehetősége

Szerző(k): Joó Tamás Dr. Szócska Miklós Dr. Palicz Tamás
Évfolyam: XVII.évfolyam

A hazai kedvezőtlen népegészségügyi mutatók miatt 2010 után – a korábbiakhoz képest – nagyobb hangsúlyt fektettek az egészségtelen életmód elleni küzdelemre. A 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadó (NETA) legfontosabb céljai között szerepel a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészség- ügyi célú programok finanszírozásának javítása. A dohányzás visszaszorítását célzó számos pozitív intézkedés bevezetése mellett a fogyasztási adatok alapján elmondható, hogy kiemelt fontossággal bír a fogyasztási dohány (kézzel sodort cigaretta) sajátos hazai jelenségével szembeni határozottabb fellépés, ugyanis a dohánypiac megközelítőleg 50%-át már ez a termékkategória teszi ki. Jelen tanulmányban javaslattal élünk a hatásvizsgálatok alapján sikeres NETA szabályozás fogyasztási dohányra való kiterjesztésére, amely várhatóan kedvező hatással lenne a dohányzási szokások alakulására és jelentős többletbevételeket is generálna az egészségügyi ágazatnak. Ezek egy részét országos leszoktató és prevenciós programokra; népbetegségek, köztük a cukorbetegség meg- előzésére; nemzeti egészségprogramok (keringési, daganatos, mozgásszervi, gyermekkori be teg ségek, mentális zavarok megelőzését és kezelését szolgáló programok) megvalósítására lehetne fordítani.

Következtetések és dilemmák egy COPD regiszter adatai alapján

Szerző(k): Kovács Gábor
Évfolyam: XVII.évfolyam

A COPD, az idült obstruktív légzőszervi betegség magas prevalencia adatai révén népbetegségnek számít az iparilag fejlett országokban. A WHO jelzése alapján a közeli jövőben ez a betegség a harmadik haláloki tényezővé válik. Magyarországon mintegy hatszázezer beteg élhet. Közülük azonban csak mintegy háromszázezer lehet a diagnosztizált esetek száma. Éppen a leghatékonyabban kezelhető korai stádiumú betegek nem fordulnak orvoshoz. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság mo dell értékű COPD regisztert szervezett, amely segítségével jobban megismerhetők ennek a nagyszámú betegcsoportnak a sajátosságai. 2800 újonnan diagnosztizált beteg adatai alapján a hazai terápiás gyakorlat megfelel a nemzetközi elvárásoknak, a betegek hozzájuthatnak a számukra fontos gyógyszerekhez. Finomítani szükséges ugyanakkor a stádium és fenotípus besoroláson. Java soljuk a több éve változatlan finanszírozási protokollnak az időközben történt nemzetközi ajánlások változásait jobban figyelembe vevő módosítását, a hosszútávú előnyöket jobban érvényesítő korai stádiumú kezelések előtérbe helyezésével. A regiszter tapasztalata alapján minden eszközzel javítani kell a betegegyüttműködést, hiszen anélkül (a terápiás készítmények megfelelő használata, dohányosok esetében a dohányzás abbahagyása) a hatékony kezelések sem érik el a várt hatást. Ehhez a betegoktatáson, a média segítségén túl a finanszírozói motiváló eszközöket is igénybe lehet venni. A COPD gondozásában a folyamatos gyógyszeres kezelés mellett szükséges a légzőszervi rehabilitációnak minél szélesebb körű és a fekvőbeteg ellátáson túl annak ambuláns és otthoni formájának a terjesztése is.

A VII. IME Országos Infekciókontroll Konferenciáról jelentjük, 2. rész

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2018. október 17-18-án tartotta meg hetedik Országos Infekciókontroll To vább - képzését és Konferenciáját. A Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter (EMMI) fővédnökségével zajló tanácskozás résztvevői áttekintették az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére vonatkozó EMMI rendelet részleteit, és megvitatták az infekciókontroll gyakorlatának különböző aspektusait. A konferencián elhangzott előadások összegzését jelen tudósításunkban adjuk közre.

Falászavar: a férfiak leggyakoribb evészavara

Szerző(k): Kele Tímea
Évfolyam: XVII.évfolyam

Míg a bulimia és az anorexia túlnyomórészt a fiatalabb korosztályra jellemző, addig a falászavar esetén a 30-40 éves korosztály a leginkább érintett, a páciensek 40 százaléka közülük kerül ki – mondta Dr. babusa bernadett. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa azt is megjegyezte, hogy míg a klasszikus evészavarok jobbára a nők körében gyakoriak, addig a falászavar esetében az érintettek mintegy 40 százaléka férfi. A klinikai szakpszichológus kitért rá, jellemző, hogy a kontrollálatlan, sokszor egyedüllét során jelentkező falásrohamok után nincs kompenzáló viselkedés – pl. hánytatás vagy sport-, így idővel az érintettek csaknem fele túlsúlyos lesz. biológiai és pszichológiai tényezők is állhatnak a háttérben, ezért a kezelés is komplex megközelítésben valósul meg.

GDPR: megfelelés az egészségügyben - Interjú Kocsis György szolgáltatásmenedzserrel

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVIII.évfolyam

Mint ismert, az Európai Parlament és Tanács 2016/ 679. számú rendeletében szabályozta a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmét és az ilyen adatok szabad áramlását. Az Általános Adatvédelmi Rendelet (General Data Pro - tection Regulation, GDPR) egységes jogi keretek közé tereli a személyes adatok kezelését az Európai Unió teljes területén, alkalmazása 2018. május 25-től kötelező. A GDPR-nak való megfelelésről az egészségügyben, és a betegellátó intézményeknek nyújtott testreszabott támogatás lehetőségeiről nyilatkozott lapunknak Kocsis György, az Asseco Central Europe Magyarország Zrt. GlobeNet üzletágának szolgáltatásmenedzsere.

Fertőzések és antimikrobiális szerhasználat az európai bentlakásos szociális intézményekben, 2016-2017

Szerző(k): Dr. Szabó Rita Dr. Böröcz Karolina
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A fertőzések előfordulása és az antimikrobiális szerek használata gyakori a bentlakásos szociális intézmények ellátottjai között. A standardizált adatok hiányával szembesülve az európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ létrehozott egy projektet, hogy az európai bentlakásos szociális intézményekben felmérjék az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és az antimikrobiális szerek használatának prevalenciáját. A 2016 és 2017 között elvégzett harmadik pont-prevalencia vizsgálatban az európai Unió és az európai Gazdasági Térség 24 tagállamának 1 788 intézménye és 102 301 ellátottja vett részt. A fertőzések és az antimikrobiális szerek alkalmazásának prevalenciája 3.7% és 5.8% volt. A légúti (33.2%) fertőzések fordultak elő leggyakrabban. A leggyakrabban felírt szisztémás antimikrobiális szer a bétalaktamáz inhibitor (30.2%), a leggyakoribb indikáció a húgyúti fertőzés (46.1%) volt. Az eredmények alapján az európai bentlakásos szociális intézmények számára szükséges az infekciókontroll irányelvek és képzési programok kidolgozása.

Aktualitások az asztma bronchiale kezelésében

Szerző(k): Dr. Kovács Gábor Prof. Dr. Tamási Lilla Dr. Müller Veronika
Évfolyam: XVIII.évfolyam

Az asztma heterogén betegség, amelyet légúti gyulladás jellemez. A kórtörténetben légúti tünetek szerepelnek – sípolás, nehézlégzés, mellkasfeszülés és köhögés –, amelyek időbeli és intenzitásbeli variabilitást mutatnak. A tünetek hátterében variábilis kilégzési áramláskorlátozottság áll. Az EMMI 2018 októberében elfogadta a megújított „egészségügyi szakmai irányelv − Az asztma diagnosztikájának, kezelésének és orvosi gondozásának alapelveiről felnőttkorban” című szakmai irányelvet, amely a következő 3 évben szabályozza a betegség ellátását, és számos újdonságot tartalmaz a korábbi változathoz képest a súlyos asztma kezelésének hazánkban is elérhető lehetőségei tekintetében. emellett 2019 májusában megjelent az új nemzetközi, asztma ellátását leíró Global Strategy for Asthma Management and Prevention irányelv, amely további újdonságokkal szolgál, leginkább az enyhe asztma korszerű kezelését illetően. A jelen közlemény a két új irányelv által leírt legfontosabb újdonságokat foglalja össze.

Az egészségi állapot szerepe a gazdasági növekedésben

Szerző(k): Asztalos Péter
Évfolyam: XVIII.évfolyam

miközben az egészségi állapot fontossága egyéni szinten mindenki számára egyértelmű, az egészségügy reálgazdaságra gyakorolt hatása mégsem kap elegendő hangsúlyt a hazai közbeszédben. az egészségi állapot olyan terület, ahol az egyének, a családok, a gazdasági szereplők és a teljes társadalom érdekei egybe esnek: mindenki azzal jár a legjobban, ha az egyén minél hoszszabb ideig, minél egészségesebben él. az egészségügy gazdaságban betöltött szerepéről, illetve az ebben rejlő potenciálisan kiaknázható tartalékokról mégis meglehetősen kevés alkalommal esik szó, még a szakmai döntések meghozatala során is. fontos lenne, hogy a társadalom tagjai minél szélesebb körben felismerjék, hogy az egészségi állapot egyúttal versenyképességi tényező is, és a lakosság egészségi állapotának javítása számottevő mértékben tudja támogatni a gazdasági növekedést.

A betegbiztonság alapjai és a dán betegbiztonsági rendszer I. rész

Szerző(k): Dr. Gulácsi László Makai Péter
Évfolyam: IV.évfolyam

Magyarországon a betegbiztonság kérdésének kezelése viszonylag ismeretlen, – így e tanulmány célja, hogy bemutassa a betegbiztonság alapjait, illetve, hogy a szerző ezen a téren szerzett dániai tapasztalatairól beszámoljon. A betegbiztonságot egyrészt a nem vétkességen alapuló kultúra javítja, másrészt a kockázat-menedzsment. A cikk második részében a folyamatot a károsult beteg szempontjából vázoljuk fel, melyek a legfontosabb okai annak, ha egy beteg pert indít a szolgáltatóval szemben. Végül bemutatjuk a betegbiztonság kezelésének dániai rendszerét.

Jelentés az egynapos sebészeti ellátásra fordított pénzeszközök hasznosulásáról

Szerző(k):
Évfolyam: IX.évfolyam

A közelmúltban jelent meg az Állami Számvevőszék jelentése az egynapos ellátásra fordított pénzeszközök hasznosulásáról. Jelen összefoglalóban szerkesztett formában mutatjuk be a dokumentum legfontosabb megállapításait. A teljes jelentést Tisztelt Olvasóink az Állami Számvevőszék (ÁSZ) honlapján találják meg.

A sürgősségi ellátás fejlesztése

Szerző(k): Nagy András László
Évfolyam: XII.évfolyam

2013 tavaszán Dr. Burány Béla személyében új vezető került az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) élére. A megbízott főigazgató előzőleg a budapesti Honvéd kórház sürgősségi betegellátó centrumát vezette. Korábban azonban mintegy húsz évig dolgozott a mentőszolgálatnál kivonuló mentőorvosként, vezetőként, szakértőként. A mentőszolgálat jelenlegi állapotáról és az előtte álló feladatokról kérdeztük.

Minőségirányitás és minőségbiztosítás tavábbfejlesztése az egészségügyben I. rész

Szerző(k): Dr. Gődény Sándor Dr. Margitai Barnabás Dr. Topár József
Évfolyam: VIII.évfolyam

Magyarországon az egészségügyi közkiadások GDP arányos csökkenése és az egészségi állapot romlása következett be. Mivel az egészségügyi közkiadások az elkövetkező években várhatóan nem növelhetők, külö- nösen fontos kérdés, hogy ebben a helyzetben milyen stratégiával lehet kezelni azt a gazdasági és társadalmi kihívást, hogy a romló egészségügyi finanszírozás mellett Magyarország lakosságának egészségi állapotában ne következzen be további romlás, illetve ezen a straté- gián belül a minőségszemléletnek, a minőségmenedzsmentnek milyen szerepe lehet? Az elkövetkező hónapokban megjelenő cikksorozatban összefoglalásra kerülnek azok a szempontok, amelyek alátámasztják a minőségügy szerves integrálásá- nak szükségességét az egészségügyi ellátás jelen helyzetének megoldásában. A cikksorozat első része a minőségszemlélet fontosságát, a minőségirányítás fogalmát, a minőségmenedzsment rendszerek szükségességét, azok előnyeit ismerteti

VII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia (2018. október. 17-18.)

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

VII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia 2018. október. 17-18. Hotel Hungária City Center (1074 Budapest, Rákóczi út 90.)

Az MRSA és a fogászat

Szerző(k): Dr. Fráter Márk Szél Borbála
Évfolyam: XII.évfolyam

Az MRSA (meticillin rezisztens Staphylococcus aureus) az egyik legismertebb antibiotikum rezisztens bak térium. Ha ilyen fertőzést kap egy kórházban fekvő beteg, az állapota rosszabbodhat és hosszabb kórházi ellátásra lehet szüksége, ami azon túl, hogy felesleges szenvedés a betegnek, jelentős anyagi kiesést is okozhat neki, sőt a betegellátó intézménynek is plusz költségeket indukálhat. Az MRSA által kiváltott fertőzések súlyosabbak, mint amit egy érzékeny Staphylococcus törzs tud okozni, és gyakran okoz olyan szövődményeket, melyek miatt intenzív ellátásra is szüksége lehet a betegnek, ami további teher mind a betegnek, mind a betegellátóknak (egy MRSA pozitív beteg egynapi intenzív osztályos ellátása százezer forintba kerül, mely még nem is tartalmazza az antibiotikumok költségét.) A korlátozott gyógyítási lehetőség miatt ezen esetekben a halálozás is magasabb.

Felmérés az egészségünkről

Szerző(k): OGYÉI Kommunikációs Iroda
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A lakosság egészségi állapotáról gyűjt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019. szeptember 16. és december 16. között. Magyarországon az Európai lakossági egészségfelmérésre (ELEF) 2019 őszén – 2009 és 2014 után – már harmadik alkalommal kerül sor. 510 településen több mint tízezer, véletlen mintavétellel kiválasztott lakos válaszát várják. Az adatok lehetőséget nyújtanak európai összehasonlításra is.

A Semmelweis Egyetem mint a mesterséges intelligencia motorja az egészségügyben

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XIX.évfolyam

A mesterséges intelligencia áll a fókuszában annak a szakmai párbeszédnek, amelyet a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kara kezdeményezett a témában érintett szervezetek vezetőivel. Az első – „A Semmelweis Egyetem mint a mesterséges intelligencia motorja” címet viselő szakmai találkozóra 2019. de - cember 19-én, a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében került sor a társintézmények részvételével.

Minőségügy és finanszírozás

Szerző(k): Dr. Kalapos Miklós Péter
Évfolyam: XIII.évfolyam

A dolgozat azt a kérdést teszi kritika tárgyává, hogy a minőségügynek az egészségügyben a forrásoldal vonatkozásában csak a költséghatékonysággal kellene foglalkoznia. Mivel a Homo sapiens egy fajt jelent, a Preston-görbéből kiindulva a szerző megvizsgálja, hogy a minőségügyi beavatkozások milyen mértékben képesek az egészségügyi ellátás színvonala romlásának az ütemét csökkenő finanszírozás esetén csillapítani. Megállapítja, a minőségbiztosítás eszköztárának alkalmazása tartósan nem képes a csökkenő forrásoldal negatív hatásainak ellensúlyozására és létezik egy kritikus pont, amit elérve az ellátórendszer dezintegrálódik.

Ellátási lánc menedzsment a járóbeteg-szakellátásban

Szerző(k): Dr. Révai Tamás Révai Péter Dr. Czinkóczi Sándor
Évfolyam: XIV.évfolyam

A szerzők célja, hogy felhívják a figyelmet az ellátási lánc menedzsment mindazon minőségdimenzióira, amelyek fejlesztésével a teljes járóbeteg-szakellátási lánc (szállítóktól-páciensig) optimalizálható, és a „láncszemek” közötti szinergikus hatások kiaknázhatóak. A tanulmány alapvetően arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy járóbeteg-szakellátási láncnak, amennyiben flexibilis, vevőorientált, stratégia-vezérelt működési módot kíván megvalósítani. Teoretikus bázisként az Ellátási Lánc Menedzsment (Supply Chain Management, SCM) „Tripla-A” megközelítéseit, empirikus bázisként pedig a Zuglói Egészségügyi Szolgálat (ZESZ) járóbeteg-szakellátási láncát vettük alapul.

Az „EESZT = Karabiner az e-Egészségügyben” c. cikk folytatása

Szerző(k): Szabó Bálint Heiling-Koltai Beáta
Évfolyam: XIV.évfolyam

Ezért kellett a már meglévő külföldi példákat megvizsgálni, azok jó és rossz tapasztalatait felhasználva olyan kész rendszerkomponensekre, keretrendszerekre támaszkodni, melyek a kitűzött célok megvalósítását lehetővé teszik. Az informatikai alapszolgáltatások keretrendszereként az Oracle komponenseit, a központi ágazati szolgáltatások és intézményközi funkciók megvalósításához a Hiscom, míg a publikációs felület, vagyis az ágazati portál kialakításához a Liferay keretrendszert használtuk fel.

Éles vagy hegyes eszközök, tárgyak által okozott sérülések megelőzése, és a baleseteket követő tevékenységek megszervezése

Szerző(k): Dr. Nagy Kamilla
Évfolyam: XVI.évfolyam

A betegellátók foglalkozási fertőzései közül a legveszélyesebbek azok a vér útján terjedő fertőzések, melyek a betegeknél használt véres szúró-vágó eszközök által okozott sérülések következtében alakulnak ki. A betegellátás során sok alkalom adódik a szúrásos-vágásos balesetek kialakulására. A vérrel szennyezett éles eszköz általában jelentéktelen sérülést okoz a betegellátóknak, mégis olyan súlyos kimenetelű foglalkozási fertőzés lehet a következménye, mely jelentősen ronthatja a sérült dolgozó életkilátásait (pl. Hepatitis C, HIV fertőzés stb.). Ezek a balesetek a munkáltató egészségügyi intézményt is megterhelik, pl. jelentős költséget okoznak akkor is, ha maga a baleset nem jár táppénzes állománnyal. A betegellátásban használt éles vagy hegyes eszközök, tárgyak által okozott sérülések után ugyanis minden esetben költséges laboratóriumi (szerológiai) vizsgálatok szükségesek a sérülésből esetleg kialakuló fertőzés korai észlelése és a sérülés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében. Mivel a balesetek körülményeinek és a balesetet követő intézkedéseknek a pontos dokumentációja perdöntő lehet a baleset foglakozási eredetének tisztázásában és elismerésében is, az SZTE SZAKK ebben a témában Integrált Irányítási Munkautasítást készített „Éles vagy hegyes eszközök, tárgyak által okozott sérülések megelőzése, és a baleseteket követő tevékenységek megszervezése” címmel. Jelen cikk a betegellátó intézményeknek kíván segítséget nyújtani e munkautasítás bemutatásával.

Átmeneti ellátások – a bentlakásos szociális intézmények keretén belül végzett szakápolási tevékenységek és az ehhez kapcsolódó egészségügyi szükségletek elemzése

Szerző(k): Cseh Borbála Dr. Dózsa Csaba
Évfolyam: XVI.évfolyam

A demográfiai trendek ismeretében megállapítható, hogy társadalmunkban egyre több betegséggel és szo- ciális problémával küszködő idős ember lesz, ennek okán pedig egyre nagyobb szerepet kapnak az idős emberek gondozási és ápolási szükségleteit kielégítő szociális intézmények. 2015 tavaszán az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár megrendelésére készült „A bentlakásos szociális intéz- mények ápolási és szakápolási tevékenységének elem- zése” című tanulmány részeként felmérés készült a bent- lakásos szociális intézmények ápolási és szakápolási tevékenységének elemzése céljából. Az intézmények férőhelyeinek kihasználtsága 2012-től szinte folyamato- san 100%-os, és egyre magasabb a demensek aránya is. A szociális otthonban lakók egészségi állapota romlott az elmúlt évek során, ebből fakadóan az ápolási, szak- ápolási szükséglet is növekedett, mely szükségletet a szociális intézmények heterogén módon próbálják kielé- gíteni az elégtelenül működő szabályozási mechanizmu- sok miatt. A tanulmány keretében a szakértők komplex javaslatcsomagot dolgoztak ki az átmeneti (integrált) ellátásformák szabályozására és finanszírozására.

A prosztatarák molekuláris képalkotása és endoradioterápiája a nukleáris medicina legújabb „mintagyermeke”

Szerző(k): Prof. Dr. Szilvási István
Évfolyam: XVII.évfolyam

A nukleáris medicina jövőjét a molekuláris képalkotást és a molekuláris alapú, célzott izotópterápiát lehetővé tevő új, specifikus, diagnosztikára, ill. terápiára alkalmazható radioizotópokkal jelzett molekulák kutatása, előállítása biztosítja. Így van ez a prosztatarák radioizotópos (szcintigráfiás vagy PET) diagnosztikájában és a radioizotóp terápiára alkalmas (béta vagy alfa sugárzó) radioizotópokkal végezhető célzott sugárterápiájában is. Az utóbbi években bekövetkezett fejlődés főbb állomásai a Ra-223 (Xofigo), a C-11-cholin és a Ga-68, ill. Lu-177 izotópokkal jelzett, PSMA-hoz kötődő molekulák klinikai alkalmazása.

Mammográfia: naprakész EUSOBI ajánlások a női lakosság tájékoztatására

Szerző(k): Francesco Sardanelli Eva M. Fallenberg Paola Clauser Rubina M. Trimboli Julia Camps-Herrero Thomas H. Helbich Forrai Gábor
Évfolyam: XVII.évfolyam

Cikkünk célja, hogy a mammográfiás vizsgálatról összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat. Célközönségünk minden olyan hölgy, aki számára javasolt a vizsgálatok elvégzése, vagy bármilyen emlő-panasszal küzd. Összeszedtük a korai emlő daganat felismerésének előnyeit, továbbá elmagyarázzuk a meghívásos rendszer keretein belül történő mammográfiás emlőszűrés és a klinikai emlődiagnosztika közötti különbséget. Rávilágítunk arra is, hogy miért szükséges a korábban készült mammográfiás képeket és eredményeket magával hoznia mindenkinek a vizsgálatra (ez vonatkozik minden korábbi emlő képalkotó eljárásra). Összefoglaljuk a mammográfia technikai és kivitelezési részleteit és érintjük a vizsgálat kellemetlenségéről, a fájdalomról szóló tapasztalatokat is. Ezek a vizsgálaton átesett pácienseink kis részét érintik, erről ők személyesen számoltak be. Fel vázoljuk továbbá a szűrési program keretein belül történő visszahívási folyamatot és a klinikai emlődiagnosztika után szükséges teendőket. Bemutatjuk a mammográfiás lelet részleteit és a besorolási rendszereket, mint az R1-R5 és a BI-RADS. Segítünk eligazodni a diagnosztikus eljárás folyamatában, és beszélünk azokról a daganatokról is, amelyek hagyományos mammográfiával nem mutathatók ki. Szó esik továbbá az alkalmazott sugár dózisról, amely kapcsán az esetleg okozott emlőrák rizikóját szembe állítjuk a szűrővizsgálatnak köszönhetően egyértelműen csökkenthető halálozási arány- nyal. Kitérünk a túldiagnosztizálás kérdésére, mértékének reális megítélésére. Foglalkozunk az új mammográfiás eljárásokkal (tomoszintézis és kontrasztanyagos spektrális mammográfia) és végül igyekszünk a gyakran feltett kérdéseket megválaszolni.

Quo vadis ápolásügy? - Interjú Vártokné Fehér Rózsával a Magyar Ápolási Egyesület alelnökével

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

A változó egészségügyi szükségleteknek és a társadalom elvárásainak való megfelelés komoly kihívás elé állítja az ápolókat, szülésznőket és minden egészségügyi szakdolgozót. Milyen lépések megtételére van szükség ahhoz, hogy vonzóvá válhasson az ápolói pálya, emelkedjen a szakma társadalmi elismertsége, javuljanak a munkakörülmények, és az ápolásügy a fejlődés útjára léphessen? Minderről az IME szaklap Ápolás menedzsment Rovatának vezetője, Vártokné Fehér Rózsa nyilatkozott lapunknak, aki a Magyar Ápolási Egyesület alapító tagjaként, nyolc éven át alelnökeként fáradozott az ápolói munka erkölcsi és anyagi megbecsüléséért.

Onkológiai helyzetkép 2018 - Interjú Dr. Polgár Csaba professzorral

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Nagy sikerű előadást tartott az onkológia hazai helyzetéről a XII. IME Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia első napján, 2018. június 20- án Prof. Dr. Polgár Csaba tanszékvezető egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. Lapunknak adott interjújában összefoglalta az előadásában kifejtett legfontosabb gondolatokat, a magyar onkológia eredményeitől kezdve az infrastruktúra fejlesztésén át a közelmúltban aktualizált Nemzeti Rákellenes Programig.

Nagy jelentőségű fejlesztés kezdődött az idén 250 éves orvosképző helyen: Fokozatváltás a Semmelweis Egyetemen

Szerző(k): Dr. Merkely Béla
Évfolyam: XVIII.évfolyam

Több tíz milliárd forintos rekonstrukció, felújítás, illet ve fejlesztés kezdődhet meg a „Semmelweis XXI. Fejlesztési Projekt” részeként a Semmelweis Egyetem alapításának 250. jubileumi évében, amelyeknek köszönhetően a klinikai oktatás, a kutatás és a gyógyítás feltételei is javulnak. Mindez egyben segíti Magyar - ország nemzetközi rangsorokban legelőkelőbb (401- 500.) helyen szereplő egyetemének további előrelépését, vagyis azt, hogy 2030-ra a világ 28 ezer felsőoktatási intézménye közül a legjobb 100 egyetem, és európai szinten a legjobb 5 gyógyító egyetem közé emelkedjen.

A magyar onkológiai ellátás betegközpontú értékelése

Szerző(k): Tóth Ágnes Páll Nóra Dr. Dankó Dávid
Évfolyam: XVIII.évfolyam

az onkológiai ellátás megtervezése, szervezése és finanszírozása sok szereplős, komplex folyamat. Értékelése és elemzése során a betegút és a betegek meglátásai ritkán kapnak szerepet, holott az egészségügyi ellátórendszer végső célja az, hogy a folyamat végén a beteg gyógyultan és elégedetten távozzon a kórházból. Cikkünk elsődleges célja éppen ezért az, hogy egy átfogó mélyinterjú-sorozat alapján elsősorban a betegútra és a betegút-menedzsmentre fókuszálva tárja fel a magyarországi onkológiai ellátással kapcsolatos nehézségeket, kihívásokat és egyúttal a jó gyakorlatokat is.

Az egyéni adatokra épülő, kockázat-kiigazított egészségügyi fejkvóta kialakításának lehetőségei Magyarországon

Szerző(k): Fadgyas-Freyler Petra
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A cikk doktori disszertációm összefoglalását tartalmazza, és annak tézisfüzetére épül. A munka fő célja olyan kockázat-kiigazított fejkvóta-számítási modell felépítése volt, amely kiindulópontot, szakmai alapot jelenthet egy – a jelenleginél hatékonyabb és méltányosabb – hazai egészségügyi forráselosztás megteremtéséhez, mivel elszakad a jelenlegi alapvetően historikus disztribúciótól, és a biztosítottak egészségügyi szükségleteinek figyelembe vételére is lehetőséget kínál. A doktori munka során felépült egy adatbázis Magyarország 9,7 millió lakosára vonatkozóan, amely egyé - ni szinten korábban hazánkban nem volt elérhető, és az egészségügyi kiadásokkal összefüggésben ilyen módon és volumenben még nem vizsgált jellemzőket tartalmaz. Ilyenek a személyek lakhelyének fejlettsége, családi állapota, jogviszonya, korábbi évek egészségügyi kiadásai, illetve a vagyoni helyzetre és az iskolai végzettsége utaló tényezők. Az adatbázis létrejöttével – amelyben a 2015- ös év több mint 1000 Mrd Ft költése állt (nagyjából az éves közfinanszírozás 64%-a) – lehetővé vált ezen jellemzők és az egészségügyi igénybevétel összefüggéseinek vizsgálata két fontos szempont alapján is. Az egyik az egyének egészségügyi igénybevételi helyének összehasonlítása a tényleges hivatalos lakhellyel, a másik pedig az egészségügyi kiadásokban legnagyobb szórást oko - zó, „drága”-ként definiált betegségek azonosítása. A modell felépítése során öt különböző statisztikai módszer vizsgálata történt meg (pl. lineáris regressziós modell és mesterséges intelligencia [AI] modell). Eredményként bebizonyosodott, hogy valóban megkülönböztethetők olyan tényezők, amelyek a közvetlen egészségügyi szükségletre utalnak, és olyanok is, amelyek az ellátórendszer kínálati oldalát jellemzik. Az angol forráselosztási rendszertől átvett sterilizálás, illetve az elveszített életévek kompenzációjával a kínálati tényezők hatását semlegesíteni lehet. Ezen túl igazolódott az is, hogy Magyarországon is rendelkezésre állnak, illetve megteremthetők azok a feltételek, amelyek lehetővé tennék az egyén egészségügyi szükségletének megfelelő becslését, és ezáltal egy kockázat-kiigazított fejkvótának a kialakítását. Röviden bemutatom azt is, hogy a kialakított módszertan hogyan változtatná meg megyei és kistérségi szinten az egészségügyi források jelenlegi felosztását.

Tudományos bizonyítékok, anomáliák és paradigmaváltás a túltápláltság és 2-es típusú cukorbetegség elleni küzdelemben: mi a teendő?

Szerző(k): Dr. Gaál Péter Dr. Szócska Miklós Susánszky Anna
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A tanulmány első részében a szerzők összefoglalták a zsír-, és a cukor-paradigma legfontosabb megállapításait az elhízással és a 2-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatban, valamint rámutattak arra, hogy az egymásnak ellentmondó nézetek gyökeresen más hozzáállást kívánnak meg az egészségügy szereplőitől és más beavatkozási lehetőségeket határoznak meg. Úgy tűnik, hogy ebben a nagy jelentőségű problémakörben az egészségügy paradigmaváltás előtt áll, amelyet azonban nemcsak a status quo védelme, hanem az egymásnak ellentmondó eredményre jutó kutatások is akadályoznak. Előrelépést a tudományos bizonyítékok szisztematikus értékelése, valamint az eltérő nézőpontok közös pontjainak megtalálása jelenthet. A természetes, „valódi” élelmiszerek fogyasztása, a mesterséges intelligencia alapú személyre szabott étrend, valamint a hozzáférés szabályozása a legígéretesebbnek tűnő beavatkozási lehetőség. Magyarország mind a digitális egészségügyi megoldások, mind pedig a táplálkozás-egészségügyi szabályozás területén komoly eredményeket tud felmutatni, amely megalapozhatja vezető szerepünket egy, az egészségügyi ellátást, az élelmiszeripart és a kereskedelmet érintő paradigmaváltásban.

Egészség-társadalom – Finanszírozás és forrásteremtés – Technológiaértékelés A XIII. IME Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciáról jelentjük

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVIII.évfolyam

„Forrásteremtés a magyar egészségügyben – makrogazdasági keretek és lehetőségek” címmel, Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora fővédnökségével tartotta meg XIII. Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzését és Konferenciáját az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja. A tanácskozás egyszersmind az IME és a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság második közös konferenciájaként került megrendezésre 2019. június 19-20. között, Budapesten. A konferencia második napján elhangzott plenáris előadásk legfontosabb megállapításait jelen tudósításunkban adjuk közre.

Az egészségpolitika új kihívása az elhízás epidémiája

Szerző(k): Dr. Halmy Lászlóné
Évfolyam: V.évfolyam

Az elhízás prevalenciája Európa-szerte növekszik, mégsem ismerik fel, hogy betegség. Csak néhány megelőző program kezeli az elhízás problémakörét. Az elhízás növekvő előfordulásának társadalmi és gazdasági vonatkozásai különösen jelentősek. Az elhízás kérdésének hatékony kezelése elsősorban az egészségügyi ellátórendszer feladata, de nem nélkülözheti a prevenciós stratégiákat és az össztársadalmi erőfeszítéseket.

A co-payment alkalazási lehetősége a korszerű egészségpolitikában

Szerző(k): Dr. Kincses Gyula
Évfolyam: V.évfolyam

Az egészségpolitikában időről-időre homloktérbe kerül a co-payment témája, esetleges bevezetése, azaz az ellátásokhoz való hozzáférést lakosság számára térítéshez kötő koncepció. Jelen tanulmány a téma szakirodalmát áttekintve elemzi a co-payment egyes formáit, előnyeit, hátrányait és a magyarországi bevezetés lehetőségeit. A szerző a költség-kontrollnak a rendszer fenntarthatósága szempontjából játszott szerepe, annak elsődleges fontossága miatt bevezetése mellett érvel, és újszerű technikákat is javasol a megvalósításra.

A teljesítmény-volumen korlát (TVK) hatása az aktív fekvőbeteg-szakellátás teljesítménymutatóira, különös tekintettel az egyetetmi klinikák helyzetére

Szerző(k): Prof. Dr. Boncz Imre
Évfolyam: VI.évfolyam

A publikáció célkitűzése a teljesítmény-volumen korlát (TVK) hatásának számszaki elemzése az aktív fekvőbeteg szakellátás hagyományos teljesítmény-mutatóira. Az elemzésben szereplő adatok az intézmények által az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) felé küldött jelentéseken alapulnak. Megvizsgáltuk az aktív fekvőbetegszakellátás súlyszám, finanszírozási esetszám és ápolási nap adatait 2003-2006. között, vizsgálva a tárgyidőszakban érvényesülő regressziós trendeket. Majd elemeztük a súlyszám éves átlagos forint értékének változását 2003-2006. között, degresszióval és degresszió nélkül. Meghatároztuk az egyes orvosi szakterületek és kórháztípusok degresszió miatti finanszírozási veszteségét. Eredményeink azt mutatják, hogy 2003-2006. között az összesített éves súlyszám érdemben nem változott, az éves finanszírozási esetszám – bár 2006-ban csökkent – 4 éves trendje emelkedést mutat, míg az éves összes ápolási nap egyértelműen csökkent. 2006-ban a legalacsonyabb Ft/súlyszám értékkel (messze a kb. 130 800 Ft-os országos átlag alatt) az országos intézetek (≈127 600 Ft) és az egyetemek (≈128 500 Ft), míg legmagasabb értékkel a fővárosi (≈132 600 Ft) és a megyei kórházak (≈132 000 Ft) teljesítménye került díjazásra. Összességében tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy a TVK, mint egy mechanikus, kizárólag fiskális jellegű eszköz, részben beváltotta a teljesítmény bizonyos mérséklésére vonatkozó elvárásokat. Azonban viselkedése eltér a szokásos „fűnyíró elvtől”, és igen eltérő hatással volt az intézményrendszer egyes szereplőire, különösen hátrányosan érintve az egyetemi klinikák finanszírozását.

Esetszintű költségelemzés és fedezetszámítás megvalósítása, valamint betegszámla előkészítésének lehetőségei

Szerző(k): Budánovics Noémi
Évfolyam: VI.évfolyam

A hazai kórházak gazdálkodásában főként a fekvőbeteg- ellátás területén hasznos a beavatkozások, vagy akár a kezelő orvosok szintjén a gazdasági eredményeket vizsgálni. Ezek az elemzések lehetőséget adnak az egyes fekvőbeteg esetekre lebontott költségelemzésre, információt nyújthatnak a kórházvezetés számára. A rendszer működtetésének és a program sikerének elengedhetetlen feltétele a precíz és naprakész főkönyvi nyilvántartás, az üzemgazdasági könyvelés, valamint az eseti ráfordításgyűjtő és fedezetszámító rendszerből kapott eredmények rendszeres, szakértők általi feldolgozása, előkészítése a vezetés számára, valamint rendszeres visszacsatolása az osztályok felé. Az esetszintű költséggyűjtés eredményeinek elemzésével a klinikai osztályok saját „gyógyító technológiájuk” költségeiről kapnak visszajelzést, és segíthet abban, hogy a részletesebb költségelemzéssel költségtudatosabb gyógyítást alkalmazzanak. Az eseti ráfordításgyűjtő és fedezetszámító rendszer a klinikai és gazdasági alapmodulokból kiindulva, intézeti fekvőbeteg esetekre összesíthető adatokból úgynevezett betegszámla és eseti fedezet előállítására képes. Az esetszintű költséggyűjtés bevezetése rendkívül időigényes, fokozott előkészítést és körültekintést, valamint jelentős humán-erőforrás ráfordítást igényel, de ma már elengedhetetlen része egy kórház működésének.

Az in vitro fertilizáció hazai piacának vizsgálata

Szerző(k): Gémes Katalin Kiss Norbert Bán Andrea Nagy Zsolt
Évfolyam: IX.évfolyam

A telemedicina jelene és jövôképe II. Hazai és külföldi helyzetkép

Szerző(k): Dr. Ficzere Andrea
Évfolyam: IX.évfolyam

A telemedicina használatának elterjedésével világszerte nő azon telekommunikációs alkalmazások szá- ma, melyek lehetővé teszik az otthoni betegellátást, beteg monitorozást, illetve alkalmat teremtenek az intézetek közötti adattovábbításra. A közlemény azokra a leg- újabb, vagy legígéretesebb megoldásokra mutat példá- kat, melyek lehetővé teszik az otthoni és intézeti betegellátás színvonalának emelkedését, a biztonságosabb és költséghatékonyabb egészségügyi szolgáltatást, illetve elemzi a módszer jelenlegi helyzetét, jövőbeni szerepét.

5 ujjnyi érv

Szerző(k): Ócsai Gabriella Rózsa
Évfolyam: XIV.évfolyam

A kórházhigiéne és az infekciókontroll rokon fogal- mak és szakterületek. Közös céljukkal lehetővé teszik a minőségi betegellátást, melynek egyik legalapvetőbb és költséghatékonyság szempontjából a legfontosabb pil- lére a kézhigiéne. A kórházunk Központi Intenzív Osz - tályán négy alkalommal végeztünk direkt compliance vizsgálatot 2013 nyarának végétől 2015 februárjáig. Az eredmények visszacsatolásával javítottuk, és igyek- szünk továbbra is javítani kézhigiéne mutatóinkat a mi- nőségi betegellátás érdekében.

A beteg tudni akarja, mi és miért történik vele

Szerző(k): Fazekas Erzsébet
Évfolyam: XIV.évfolyam

„Látni a másik ember szemével, hallani a fülével, érezni a szívével!” (Bodnár Ágnes) „A betegek biztonsága az egészségügy adott állapota miatt napjainkban nem garantálható Magyarországon.” (Dr. Dénes Tamás) „A halál olykor az orvosi tevékenység általános veszélyességéből ered.” (Dr. Szabados György) – 2015. március 19-21. között tartották Budapesten az I. Betegbiztonsági konferenciát.

Dr. Czeizel Endre (1935-2015)

Szerző(k): Dr. Ács Nándor
Évfolyam: XIV.évfolyam

2015. augusztus 10-én, életének 81. évében, méltósággal viselt hosszú, súlyos betegség után elhunyt Czeizel Endre orvos-genetikus.

A progresszivitás kialakítása, mint a struktúra formálás szakmai eszköze

Szerző(k): Dr. Kövi Rita
Évfolyam: IX.évfolyam

A szerző a progresszivitás fogalmának, gyakorlati alkalmazásának tisztázására tesz kísérletet az egészség- ügy területén. Ismerteti a jogszabályokban fellelhető zűrzavart a progresszivitást illetően. Bemutatja, hogy a gyakorlatban nem sok következménye van a működési engedélyekben megjelenő progresszivitási szinteknek. A progresszivitás fogalmát a szakmai tevékenysé- gek csoportosítására ajánlja használni. Javasolja az egymásra épülő intézmény rendszerre az „intézményi hierarchia” kifejezést, ami a szakmai progresszivitásra épül. Az ellátási formát (fekvő-járó) nem tartja relevánsnak sem az intézményi hierarchiában, sem a szakmai tevékenység csoportok elkülönítésének szempontjai kö- zött figyelembe venni, mert a technológiai fejlődésnek köszönhetően a tevékenységek nagy része már nem köthető kizárólagosan egy-egy ellátási formához.

Komplex módszertan a kórházi gyógyszerfelhasználás szakmai-finanszírozói-kontrolling monitorizálására, ellenőrzésére

Szerző(k): Dr. Csiba Gábor Dr. Kőrösiné Dr. Kőhegyi Andrea Dr. Mike László
Évfolyam: X.évfolyam

Kulcskérdés, hogy a jelenlegi kórházi gyógyszerellá- tás területe is transzparens, átlátható legyen. Szakmai és finanszírozási szempontból olyan módszertant alakí- tottunk ki, majd vezettünk be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Egyetemi Oktató Kórházban, mely maximálisan alkalmas a kórházi gyógyszerfelhasználás horizontális és vertikális leképezésére, nyomon követésére. Rendszerünk alkalmazásával a valós, tényleges kórházi gyógyszerfelhasználás minden eleme maradéktalanul bemutatható a finanszírozó részére.

Laboratóriumi diagnosztika a fertőzések felismerésében

Szerző(k): Dr. Kormányos Emília
Évfolyam: XVII.évfolyam

A cikk megírásával célul tűztük ki, – a teljesség igénye nélkül – hogy a gyulladás laboratóriumi diagnosztikájának rövid összefoglalóját adjuk a gyakorlat számára. A hasznosítható rutin és a speciális vizsgálatok rövid ismertetésével szeretnénk felkelteni az infekciókontrollban aktívan résztvevő kollégák figyelmét az eredmények által sugallt diagnózisra, prognózisra. A cikk hangsúlyozza a klinikai és a laboratóriumi munka szoros, egy- mást támogató együttműködését.

8 milliárdos fejlesztés az egészségügyi szakdolgozók munkakörülményeinek javítására

Szerző(k): Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Évfolyam: XVIII.évfolyam

A megfelelő eszköz ellátottság megteremtése és a szakdolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében tervezetten kb. 16 500 db ápolási eszközt szereznek be 64 áEEk fenntartású intézmény 71 telephelyére, valamint a szegedi tudományegyetem, a Pécsi tudományegyetem és a debreceni Egyetem számára.

Mobilappok felé fordul a magyar egészségügy

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVIII.évfolyam

Alapjaiban formálhatják át a hazai betegellátást az Elektro nikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) új, okoseszközöket megcélzó fejlesztései, melynek köszönhetően a páciensek és a kezelőorvosok akár saját mobileszközükön is megnézhetik majd a betegadataikat, leleteiket. Így, egy telefon vagy tablet már nem csupán egy eszköz lesz a zsebben, hanem egy olyan kellék, amely meghatározó eleme lehet az hatékony kezeléseknek.

XV. IME Regionális Egészségügyi Konferencia

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XIX.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2020. február 20-án, Prof. Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár (EMMI) fővédnökségével tartotta tizenötödik Re gionális Egészségügyi Konferenciáját. A tanácskozás kiemelten foglalkozott a napjainkat meghatározó egészségügyi fejlesztésekkel és népegészségügyi programokkal.

Hiperbár oxigénterápia

Szerző(k): Dr. Szolnoki Nikolett
Évfolyam: XIII.évfolyam

A hiperbár oxigén terápia (HBOT) az oxigén a légkörinél magasabb nyomáson való orvosi felhasználását jelenti. Hiperbár körülményeket keszonkamrában hozunk létre, az itt belélegzett 100% oxigén a vérplazmában oldódik, a szervezet oxigénszállítása sokszorosára növekszik. A megnövekedett oxigén szint többek között jelentős kapilláris regeneráló, gyulladás- és ödémacsökkentő, antibakteriális hatással bír. Indikációs körét a European Underwater and Baromedical Society (EUBS) konszenzus konferenciákon határozza meg a bizonyítékokon alapuló orvoslás elveinek betartásával. Hiperbár oxigénterápiás központ kórházak intenzív részlegéhez kapcsolódhat. Hazánkban egy helyen, magánellátásban működik, járóbeteg ellátási formában.

Egészségügyi magánellátás lehetősége és szerepe a közszolgáltatóknál

Szerző(k): Dr. Tamás László János
Évfolyam: XIII.évfolyam

A közlemény arra keresi a választ, hogy Magyarországon az egészségügyi közszolgáltatók milyen módon illeszthetik be tevékenységi körükbe a nem közfinanszírozott, azaz a magánfinanszírozott ellátásokat. Milyen lehetőségeik voltak eddig ezen a területen, és várható-e expanzió? A szerző bemutatja, hogy egy térségvezető kórház lehetőségei figyelembevételével hogyan reagál a kor kihívására, a jelentkező igényekre. Mivel az intézmény alaptevékenysége a járó- és fekvőbeteg-szakellátás, így az elemzés is ezen területeket érintő magánellátást vonja górcső alá.

A Balanced Score Card bevezetésének dilemmái a magyar egészségügyben

Szerző(k): Bubori Zsolt Mattiassich Norbert
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az egészségügyi ellátó rendszerben és a vállalati szférában egyetlen vezető sem rendelkezik olyan vezetési módszerrel, amely minden körülmények között teljes mértékben beválna. Ezért minden vállalat és intézmény számára fontos stratégiájának elkészítése, megvalósítása és az elért eredmények mérése. Az elmúlt években ennek egyik legnépszerűbbé vált eszköze a Balanced Score Card (BSC). Jelen tanulmány a Balanced Score Card, BSC bevezetésének dilemmáit és gyakorlati tapasztalatait mutatja be a magyar egészségügyi intézményekben. A kiinduló hipotézis megfogalmazása után bemutatjuk a BSC alapú üzleti működés várható előnyeit és megvalósítási nehézségeit az egészségügyi szektorban.

Digitális tomoszintézis a klinikai gyakorlatban

Szerző(k): Dr. Kerpel-Fronius Anna Prof. Dr. Horváth Ildikó
Évfolyam: XIV.évfolyam

A digitális tomoszintézis a képalkotó eljárások dinamikusan fejlődő területe. A hagyományos mellkas-röntgennél jobb szenzitivitást mutató eljárás számos területen, így a mellkas képalkotó eljárásai sorában is jelentős előrelépést jelent. Az eljárás az 5 mm-nél nagyobb átmérőjű mellkasi léziók megbízható kimutatására alkalmas. A CT-hez hasonlítva alacsonyabb költségigényű, rövidebbek a munkafolyamatok, és a beteget terhelő sugárdózis alacsonyab