Gondolatok a magyar egészségügy rendszerváltozás utáni finanszírozásáról

Szerző(k): Dr. Kovács Árpád
Évfolyam: XVII.évfolyam

A cikk a magyar államháztartás egyensúlya szemszögéből az állami egészségügyi ellátások finanszírozását, a rendszer működőképességének 1990 és 2017 közötti biztosítását tekinti át, költségvetési összefüggéseit pedig az utóbbi 10 évben tárgyalja részletesebben. A költségvetési kapcsolatok bemutatása során abból indul ki, hogy a Magyar Állam a közösségi, újabban és kisebb részben a magántőke forrásaiból kiépített egészségügyi kapacitásokat az államháztartás rendszeréhez tartozó egészségbiztosítás forrásaiból „megvásárolja”, így gondoskodva az ellátásról. Ezen a finanszírozási elven működő rendszer még vázlatos, táblázatokkal, ábrákkal alátámasztott ismertetése sem kerülheti el, hogy a honi egészségügyi ellátások körébe közvetlenül tartozó társadalmi szolgáltatások működtetésének makro-szintű pénzügyi összefüggéseit társadalmi-gazdasági kontextusban kísérelje meg tárgyalni. A dolgozat felvázolja a rendszerváltozás utáni államháztartási feltételek alakulását, a pénzügyi döntések „mozgásterét”, „hatókörét”, mindemellett jelzi a – mára az összes egészségügyi működési kiadás több mint harmadát kitevő – magánfinanszírozás térhódítását.

Csakis a színtiszta igazat – Nozokomiális fertőzések

Szerző(k): Dr. Barcs István
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME az elmúlt öt évben kiemelt fontosságú területként kezelte az egészségügyi ellátással kapcsolatban fellépő fertőzések nyomon követésének, megelőzésének, és a megelőző tevékenység kiterjesztésének kérdéskörét. A VI. Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia – a megszokott gyakorlat szerint – túllépett a szűken vett infekciókontroll fogalmán, és törekszik az eredők feltárására is. Sürgettük a konszenzus kialakítását, hogy a vélemények ne egymást elkerülve, hanem közös asztalnál folytatott megbeszélést követően, ugyanazon csatornán keresztül jussanak el a szakmai közösségekhez, az irányító szervezetekhez, a döntéshozókhoz, a társterületek szervezeteihez és közérthető formában az érintettekhez, a tájékozatlan (és ezért félrevezethető) lakossághoz. A külföldi tapasztalatok nyomdokain példákkal szolgáltunk a betegek tájékoztatási lehetőségeire is.

Kásler Miklós a humántárca új vezetője

Szerző(k): Haiman Éva
Évfolyam: XVII.évfolyam

Lapzártánkkal egy időben tette le a hivatali esküt az új kormány, amelyben az Emberi Erőforrások Minisztériumát Kásler Miklós vezeti. A professzor, aki több mint negyedszázadon át vezette az Országos Onkológiai Intézetet, sok konkrétumot eddig nem árult el terveiről. Ami az eddigi nyilatkozataiból leszűrhető, az az, hogy ha radikálisan új irányt nem is vesz az egészségügy, de lesznek kiemelten kezelendő területek, ahol a leendő egészségügyi államtitkárnak, a Heim Pál Gyermek kórház vezetői posztjából átigazoló Nagy Anikónak kell majd képviselnie és végrehajtania a kormány elképzeléseit.

Magyarország és a magyar miniszterelnök a Lancet címlapján

Szerző(k): Dr. Pásztélyi Zsolt
Évfolyam: XVII.évfolyam

Furcsa sajtópárbajnak lehettünk tanúi 2018 áprilisában, a magyarországi parlamenti választásokat követően. Orvostudományi laptól teljesen szokatlan felütéssel irt szerkesztőségi cikket a The Lancet 2018. április 21-i száma, amelyet Tisztelt Olvasóink megtalálnak az interneten [1, 2]. Címe így szól: „Orbán nem szolgáltat egészséget Magyarországnak”, ehhez társul a miniszterelnök nem éppen előnyös fotója. A cikkben a nagy presztízsű orvosszakmai lap a miniszterelnöknek és az elmúlt évek kormányzásának ró fel számos kedvezőtlen mutatót, az OECD 2017-ben készült, 2015-ös adatokon alapuló magyarországi egészségügyi országprofilra való hivatkozással [3, 4]. A cikk önti az olvasóra azokat a népegészségügyi mutatókat, amely kedvezőtlenek európai összehasonlításban, függetlenül attól, hogy azokban Magyarországnak sikerült-e javulást elérnie az elmúlt időszakban. Fő üzenete: lám, mi fog történni a nyugateurópai országok polgárainak egészségével, ha az erősödő gazdasági környezetet meglovagló populista vezetők kerülnek hatalomra Nyugat-Európában is.

A telemedicina szerepe a beteg-orvos, beteg-alapellátás, beteg-szakellátás kapcsolat optimális megoldása érdekében

Szerző(k): Prof. Dr. Kékes Ede Dr. Szegedi János Dr. habil. Kiss István
Évfolyam: XVII.évfolyam

A telemedicina ma már az egészségügy nélkülözhetetlen része és túljutott a kórházi információs rendszerek kimunkálásán. A modern alap- és szakellátás igényli korszerű kapcsolatrendszer kialakítását a beteg és a kórház között. Ebben nagy szerepe van az újszerű orvosbeteg kapcsolatnak, az állandó szakmai konzultációnak, ugyanis az igény a beteg kezelésének, gondozásának magasabb szintre emelése iránt folyamatosan nő. A telemedicina technikai megoldásai két formában jelentkeznek: Az egyikben a különböző telekommunikációs rendszereken keresztül orvosi mérőeszközök (szenzorok) jelei, mérési eredményei továbbításra kerülnek egy központba, vagy az alapellátási, szakellátási vagy kórházi adatbázisokba. A másik megoldás az okos telefonok (OT) és egyéb eszközök (iPad, tablet) segítségével történik, melyben a beteg jeleket, adatokat, tüneteket továbbít kezelőorvosa felé. Ugyanakkor a beteg információkat (pl. étrend, életstílus stb.) és utasításokat kaphat orvosától, ki ala kulhat egy folyamatos orvos beteg konzultáció, melyben a beteg az orvos partnere. Ezt a megoldást elősegíti a telekommunikációs eszközök rohamos terjedése a társadalom minden rétegében. Szerzők bemutatják mindkét megoldás módszereit, majd részletezik a telemedicinális módszerek gyakorlati szempontjait és értékét krónikus szívelégtelenségben, diabetes mellitusban és hipertónia betegségben. Bemutatják saját alkalmazási módszereiket és tapasztalataikat kiemelten a hipertónia területén. Részletesen elemzik a Magyar Hypertonia Tár saság legújabb programjaiban a telemedicina jelentőségét.

Egészségpolitika – Alapellátás – EBP – Ellátásszervezés A XIII. IME Regionális Egészségügyi Konferencia beszámolója

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2018. február 28-án, Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár fővédnökségével tartotta tizenharmadik Regionális Egészségügyi Konferenciáját. A tanácskozás kiemelten foglalkozott a napjainkat meghatározó egészségügyi fejlesztésekkel, többek között az Egészséges Budapest Programmal.

Honnan hová? Kikkel és kikért?

Szerző(k): Dr. Barcs István
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőző és felderítő rendszere nem nélkülözheti a teljes körű, minden betegre és fertőzéstípusra kiterjedő mindennapos surveillance munkát. Pontos adatok híján – csak becsült értékekre hagyatkozva – a fertőzések valódi előfordulásáról és az érintett betegek sorsáról nincs tudomásunk.

Egészségügyi adatvédelemmel kapcsolatos bírósági ügyek

Szerző(k): Dr. Alexin Zoltán
Évfolyam: XVII.évfolyam

Két egészségügyi vonatkozású adatvédelmi peres eljárás eddigi eredményeit mutatom be írásomban. Magyarországon adatvédelemmel kapcsolatos pereket általában nehéz indítani, mert az adatkezelésekre minden esetben jogi kötelezettségként, azaz állami kényszerintézkedés alkalmazásával kerül sor. Ez a jogtechnikai megoldás eleve kizárja a lehetőségét, hogy az érintett valamilyen jogos érdekéből bírósághoz fordulhasson. Az egyik pert a Jogalkotásról szóló törvényre, a másikat az EU 95/46/EK adatvédelmi irányelvére alapozva nyújtotta be a felperes. Bár a perek három-négy éve tartanak, elfogadható, jogerős magyar ítélet még nincs. Az időközben született határozatok azt tükrözik, hogy az igazságügyi rendszer alkalmatlan a polgárok alapvető jogainak védelmére. A személyes adatok védelméhez fűződő jog tartalma megfelelő képzettség hiányában idegen és felfoghatatlan a bíróságok számára.

Esetszintű kontrolling – naprakész adatokkal

Szerző(k): Dr. Vácity József
Évfolyam: XVII.évfolyam

Cikkünkben bemutatjuk azt az eljárásrendet és informatikai környezetet, ami biztosítja Markhot Ferenc Kórház minden fekvőbeteg esetéhez rendelve a gyógyszerek és a szakmai anyagok rögzítését. A rögzített adatok feladásra kerülnek az esetszintű kontrollingnak, valamint a web-es felületen lekérhető listák növelik a terápiák orvos-szakmai és költség szempontú ellenőrizhetőségét, és hatékony munkakapcsolatot biztosítanak a klinikum és a klinikai gyógyszerészet között.

Vas oxid alapú nanoparticulomokhoz kötött tPA és hypertermia kombinációjával végzett célzott trombus oldás

Szerző(k): Vörös Eszter Minjung Cho Garami Zsolt Paolo Decuzzi Prof. Dr. Tóth Kálmán Dr. Battyáni István
Évfolyam: XIV.évfolyam

A szív- és érrendszeri betegségek napjaink egyik vezető halálokának számítanak, hazánkban pedig első helyen állnak a halálozási okok statisztikájában (átlagosan 661,8 fő/ 100 ezer lakos). A szívinfarktus és a mélyvénás trombózis a szív-és érrendszeri halálozás fő okozóinak számítanak. A vérrög feloldásához intravénásan vagy intraarteriálisan beadott szöveti plazminogén aktivátort (tPA) használnak, azonban a tPA féléletideje igen rövid a véráramban (~ 4-6 perc), ezért a terápia hatásossága érdekében folyamatosan hosszú ideig kell adagolni ahhoz, hogy a kívánt hatást, a vérrögök oldódását előidézze. A plazminogén aktivátorok alkalmazása azonban a betegek 15 – 40 %-ánál nem vezet az elzáródott érszakasz rekanalizálásához, és további probléma, hogy a hatásos dózisban alkalmazott plazminogén aktivátorok mellékhatásként vérzéseket okoznak. Ebben a kutatásban egy olyan gyógyszerszállító platform fejlesztését dolgozunk, amely képes a szöveti plazminogén aktivátort célzottan a vérrögökhöz szállítani. Mivel a nanopartikulumok egy szuperparamágneses vas-oxid (Fe3O4) maggal rendelkeznek, ez lehetővé teszi a partikulumok változó mágneses tér általi hipertermiáját. Az effektív hatóanyag célbejuttatás csökkenti a vérrög lízisének idejét és csökkenti a szükséges tPA mennyiségét, ami mérsékli a mellékhatások kialakulásának kockázatát.

Gondozni vagy nem gondozni? Ha a gondozás társadalmi haszna nagyobb, mint költsége, akkor miért nem valósul meg?

Szerző(k): Dr. Kalapos Miklós Péter
Évfolyam: XVII.évfolyam

Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) AZ IME XIII. Regionális Konferenciájáról jelentjük

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2017. február 28-án tizenharmadik Regionális Egészségügyi Konferenciáját. Jelen tudósításunkban az Elektronikus Szolgáltatási Tér témájában elhangzottakat foglaljuk össze.

A kézhigiéné története I. rész

Szerző(k): Szabó Rita
Évfolyam: XV.évfolyam

A kézhigiéné fontosságáról szóló első dokumentum több mint 200 évvel ezelőtt keletkezett. Alexander Gordon felismerte a gyermekágyi láz fertőzőképességét és egészségügyi dolgozók kezének szerepét, mely 1789 és az 1792 között hozzájárult egy járvány kitöréséhez a skóciai Aberdeen-ben. Az évszázadok során számos orvos javasolta a kézhigiéniét, mint a fertőzések megelőzésének módszerét. Azonban csak Semmelweis Ignác, magyar orvos bizonyította kísérletekkel, hogy a megfelelő kézhigiéné által megelőzhető a gyermekágyi láz és az anyai halálozás. Sajnos Semmelweis teóriája csak 20 évvel később, Pasteur, Koch és Lister felfedezései után vált bizonyítottá. A 21. században Didier Pittet már a multimodális stratégia fontosságát és szükségességét hangsúlyozza, mely által fokozható az egészségügyi dolgozók kézhigiénés hajlandósága. Jelen dolgozat összefoglalást nyújt a kézhigiéné történetének főbb fordulópontjairól a 18. századtól napjainkig.

Egy iskolai kézhigiénés egészségnevelési program hatásvizsgálatának tanulságai – az első pilot eredmények

Szerző(k): Dr. Feith Helga Judit Dr. Lehotsky Ákos Dr. Füzi Andrea Rita Lukács Ágnes Csima Zoltán Dr. Gradvohl Edina Mészárosné Dr. habil. Darvay Sarolta Bihariné Dr. Krekó Ilona Zombori Judit Prof. Falus András
Évfolyam: XVII.évfolyam

A Tanulj – Tanítsd – Tudd (TANTUdSZ) Ifjúsági Egészségnevelési Program legfontosabb célkitűzése egy hatékony, innovatív iskolai ismeretátadási pedagógiai módszer kidolgozása és hosszútávú fenntarthatósága kortársoktatás keretében. Jelen közlemény legfontosabb célkitűzése, hogy bemutassa a kézhigiénés prevenciós program hatásvizsgálatának módszertanát, mérőeszköz rendszerét, valamint a 2017 tavaszán zajlott iskolai kézhigiénés pilot program néhány eredményét.

A Bajcsy Kórház esete a Legionellával

Szerző(k): Szabadka Hajnalka Nagy Éva Dr. Rákay Erzsébet Dr. Barcs István
Évfolyam: XVII.évfolyam

A Legionella okozta tüdőgyulladásokat tekintve minden olyan hely kockázati tényezőnek számít, ahol az aeroszol képződés veszélye fennáll, így a kórházak is nagymértékben érintettek a legionellosis problémakörében. Az infekcióra való fogékonyságot növeli a krónikus betegség – különösen a COPD –, az immunhiányos állapot, idős kor [1]. A kórházakban a betegek nagy része immunszupprimált állapotban van, így esendőbbek a fertőzés iránt. 2015-ben megjelent Magyarországon az az EMMI rendelet, amely pontosan megfogalmazza a kórházakkal szemben támasztott követelményeket a legionellosis megelőzésére vonatkozóan. A rendeletben foglaltak megvalósításához pedig segítséget nyújt az Országos Közegészségügyi Központ által 2017-ben kiadott módszertani levél a kockázatcsökkentő beavatkozásokról. A kockázatbecslések kidolgozásán túl elvárás a megfelelő infekciókontroll intézkedések megtétele is.

A gyógyszerkiadások nemzetközi összehasonlításának módszertani kérdései és ezek hatásai a magyarországi kormányzati intézkedésekre

Szerző(k): Prof. Dr. Kaló Zoltán Merész Gergő Dr. Inotai András Csetneki Kata
Évfolyam: XIV.évfolyam

BEVEZETÉS: A gyógyszerkiadások mértéke gyakran kerül a társadalmi viták fókuszába, különösen a kelet- közép-európai régió országaiban. A szereplők eltérő ér- dekei miatt kevés az elfogulatlan elemzés a gyógyszer- kiadások optimális nagyságával kapcsolatban. A nem- zetközi összehasonlításból származó nyers adatok in- terpretációja során gyakran nem kellő súllyal veszik fi- gyelembe a módszertani szempontokat, holott ezek fi- gyelmen kívül hagyása a gyógyszerkiadások indokolat- lan csökkentéséhez/növeléséhez vezethet. Dolgozatunk célja a gyógyszerkiadások értékelésénél felmerülő módszertani szempontok összefoglalása, mivel az or- szágok között eltérések vannak a gyógyszer-finanszíro- zás módszertanában, gyógyszerek és egyéb eszközök besorolásában, továbbá nincs egységes módszertan arra vonatkozóan sem, hogy mit is értünk gyógyszerki- adás alatt. MÓDSZEREK: irodalomkutatás és az OECD Health Data 2014 adatbázis keresztmetszeti vizsgálata. EREDMÉNYEK: Az alacsonyabb jövedelmű országok jellemzően többet költenek gyógyszerekre a teljes egész- ségügyi kiadásból és a GDP százalékában. A gyógyszer- kiadások szintjét jelentősen befolyásolja a gyógyszerkör eltérő definíciója, a gyártói visszafizetések és a kórházi gyógyszerkiadások mértéke. A gyógyszerkiadások egy főre jutó szintjének összehasonlítását torzítja a vásárló - erő paritással korrigált árfolyam alkalmazása. KONKLÚZIÓ: A gyógyszerkiadások nemzetközi ösz- szehasonlításának módszertani problémái hibás egész- ségpolitikai következtetéshez vezethetnek, ezért javasolt az egységes módszertan kialakítása és alkalmazása. A teljes gyógyszerkiadások nagyságának nemzetkö- zi összehasonlítása sokszor szolgált indokul a gyógy- szer-közkiadások csökkentésére egy adott országban, így Magyarországon is. A helyzet orvoslására hazánk- ban elsősorban a gyógyszergyártói visszafizetések nö- velésén alapuló rendszert alkalmazzák. A sikeres kor- mányzati intervenció hatását azonban nem arra az indi- kátorra – a teljes gyógyszerkiadásokra – könyvelik, amely látszólag okot adott arra, hogy végrehajtsák a megszorító intézkedéseket, hiszen az ex-post gyártói visszafizetések a gyógyszer-finanszírozás egyenlegét úgy javítják, hogy a kiadások szintjét változatlanul hagyják, ugyanis ezeket a bevételi oldalon tüntetik fel. A statisztikákban sajnos nem veszik figyelembe ezt a tényt, amikor a teljes gyógyszerkiadások szintjét elemzik, és bemutatják annak ellenére, hogy Magyarországon több lépésben sikeres forráskivonást hajtottak végre 2006-2013 között. Hazánkban a gyógyszer-közkiadások részaránya nemzetközi viszonylatban még akkor sem magas, ha nem korrigáljuk az adatokat a gyártói visszafizetésekkel.

Egységes kontrolling rendszer kialakítása és működése a Békés Megyei Központi Kórházban

Szerző(k): Kovácsné Balogh Ildikó Dr. Becsei László
Évfolyam: XVII.évfolyam

A Békés Megyei Pándy Kámán Kórház és a Dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézet eltérő kontrolling hagyományokkal és múlttal rendelkezett. A 2016. április 1-vel megvalósult integrációt követően az egyik legfontosabb lépés volt, hogy az újonnan létrejött intézményben egységes, az intézmény hatékony működését támogató kontrolling rendszer kerüljön kialakításra. A két kórház eltérő szakmai működése és gazdálkodási gyakorlata jelentette az okot és egyben a nehézséget is a rendszer kiépítése során. A cikk megírásával be kívánom mutatni a kontrolling funkció kialakításának lépéseit, az elvégzett tevékenységeket, a megvalósult rendszer segítségével lefolytatott osztályos egyeztetések gyakorlatát és a jövőben ránk váró feladatokat, melyekkel biztosítani tudjuk a vezetői információs rendszer komplex működését.

A kézhigiéné története II.

Szerző(k): Szabó Rita
Évfolyam: XV.évfolyam

Semmelweis Ignác Fülöp magyar orvos, „az anyák megmentője” 1818. július 1-én született [31-33]. 1844-ben a Bécsi Egyetem Orvosi Karán avatták orvossá, majd ugyanebben az évben sebész – és szülészmesteri oklevelet szerzett [31-33].

Beköszöntő - Semmelweis emlékév – 200 éve született Semmelweis Ignác

Szerző(k): Dr. Rosivall László
Évfolyam: XVII.évfolyam

200 éve született Semmelweis Ignác (1818-1865), az orvostudományok és a sebészet doktora, szülészmester, a Pesti Királyi Magyar Tudományegyetemen az elméleti és gyakorlati szülészet nyilvános, rendes tanára, aki legyőzte a kórt, de nem győzte meg a kort...

Glikomika a modern orvostudományban: Transzlációs aspektusok

Szerző(k): Döncző Boglárka Bodnár Judit Szigeti Márton Dr. Járvás Gábor Dr. Hajba László Prof. Guttman András
Évfolyam: XIV.évfolyam

Modern átfogó glikozilációs technikák segítségével új lehetőségeket tárhatunk fel a biomarkerek felfedezése frontján, mivel a glikozilációs változások érzékeny indikátorai a biokémiai folyamatok aktuális állapotának. Nagy érzékenységű glikoanalitikai módszerekre a bioterápiás készítmények analízise kapcsán is nagy szükség van. A lézer indukált fluoreszcens detektorral ellátott kapilláris elektroforézis (CE-LIF) exoglikozidáz enzimes emésztéses lépésekkel kombinálva kiváló eszköz glikozilációs profilok és glikánok szerkezetének meghatározására.

Kezelhető az elhízás? – A praxisközösség jelentősége

Szerző(k): Dr. Halmy Lászlóné Eszter
Évfolyam: XV.évfolyam

Az elhízás korunk népbetegsége, századunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívása, amely az egészségügyi rendszerek válságát idézheti elő. Az elhízás mind a fejlődő mind a fejlett világra egyaránt jellemző, és az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekvő előfordulást mutat. Az elhízáshoz számos kísérőbetegség társul, amely a mortalitási és morbiditási struktúrát meghatározza. Ezáltal az elhízás jelentős többletköltséget jelent az egészségügyi ellátórendszer számára, egyúttal jelentős változásokat okoz az egyén életminőségében. Az elhízás multidiszciplináris eredetű probléma, ezért növekvő előfordulásának megelőzése nemcsak egészségügyi, hanem egyben társadalmi feladat is, amely kormányszintű programot és nemzeti cselekvési tervet igényel. Evidencia, hogy csak a gondozás formájában történő, lassú ütemű és hosszú távon végzett testsúlycsökkentő programoknak van létjogosultsága, amelyeket testsúlytartó program követ. A testsúlycsökkentés és testsúlytartás érdekében biztosítani kell hosszútávon a rendszeres kontrollt, valamint szakemberek együttműködését, amely praxisközösségek létrejöttét feltételezi a háziorvosi és magánorvosi gyakorlatban. Az egészségügyi rendszer ilyen irányú fejlesztése érdekében az egészségfejlesztési irodák szerepének bővítése is lehetséges alternatívát jelenthet.

Az ápolási dokumentáció fejlesztésének jelentősége

Szerző(k): Halász Henrietta
Évfolyam: XIV.évfolyam

Leggdinamikusabban és legjelentősebben a személyre szabott ápolás szemléletében, az ápolási funkciók meghatározásában és az ápolás tervezésében jelentkezik. Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 98.§ 5. bekezdése követelményként rögzíti, hogy „az ápolási gondozási tevékenységről ápolási, gondozási dokumentációt kell vezetni, amely része az egészségügyi dokumentációnak” [2]. A rendszeres továbbképzések, és a gyakorlatban megszerzett tapasztalatok világossá tették az ápolási dokumentáció naprakész vezetésének szükségességét. Az ápolók ma már belátják alkalmazásának fontosságát, együttműködnek, és segítik a fejlesztést. Így olyan dokumentációk születnek, amit szívesen használnak. Cikkemben bemutatom, milyen fontos lépései vannak minőségirányítási, egészségügyi menedzsmenti és a betegellátás szempontjából egy hatékony ápolási dokumentáció fejlesztésének. Véleményem szerint az ápolási dokumentáció nemcsak arra ad lehetőséget, hogy egyéni felelősséget vállaljunk az elvégzett ápolási folyamatért, hanem az ápoláskutatáshoz és ezáltal az ápolás tudomány fejlődéséhez is elengedhetetlen.

A prosztatarák molekuláris képalkotása és endoradioterápiája a nukleáris medicina legújabb „mintagyermeke”

Szerző(k): Prof. Dr. Szilvási István
Évfolyam: XVII.évfolyam

A nukleáris medicina jövőjét a molekuláris képalkotást és a molekuláris alapú, célzott izotópterápiát lehetővé tevő új, specifikus, diagnosztikára, ill. terápiára alkalmazható radioizotópokkal jelzett molekulák kutatása, előállítása biztosítja. Így van ez a prosztatarák radioizotópos (szcintigráfiás vagy PET) diagnosztikájában és a radioizotóp terápiára alkalmas (béta vagy alfa sugárzó) radioizotópokkal végezhető célzott sugárterápiájában is. Az utóbbi években bekövetkezett fejlődés főbb állomásai a Ra-223 (Xofigo), a C-11-cholin és a Ga-68, ill. Lu-177 izotópokkal jelzett, PSMA-hoz kötődő molekulák klinikai alkalmazása.

Ultimate Ultrasound Challenge: “Houston, we have a problem!”

Szerző(k): Garami Zsolt
Évfolyam: XII.évfolyam

Beköszöntő - Euratom direktíva

Szerző(k): Dr. Battyáni István
Évfolyam: XVII.évfolyam

A 2018-as év fontos változásokat hoz a képalkotó diagnosztika mindennapi életében, mivel az Európai Unió új adatvédelmi jogszabályának és az 59/2013-as Euratom direktíva sugárvédelmi előírásainak is meg kell felelniük a szolgáltatóknak. A jogszabály és az irányelv is a betegek érdekét képviseli, és gondos odafigyelést, protokoll szerinti magas színvonalú működést vár el a radiológiai képalkotó diagnosztikai szolgáltatóktól.

Országos Skill labor hálózat létrehozása 8 milliárd forintos fejlesztéssel

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ és konzorciumi partnerei – a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudomány egyetem és a Szegedi Tudományegyetem – skill laborhálózatot hoznak létre a három egyetemi klinikán és országszerte 16 oktatókórházban 8 milliárd forintos fejlesztéssel.

Néhány gondolat a kézhigiénés compliance-ról

Szerző(k): Dr. Rákay Erzsébet
Évfolyam: XIV.évfolyam

A kézhigiéne az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének leghatékonyabb eszköze. A kézhigiénés compliance növelése csökkenti a nosocomiális fertőzések számát. Az ilyen irányú vizsgálatok szerint azonban az egészségügyi dolgozók a szükséges kézfertőtlenítéseknek mindössze 30-40%-át végzik el. Ennek az oka lehet az, hogy az egészségügyi dolgozó keze esetleg nem bírja, kisebesedik a használt fertőtlenítőszertől, de lehet az is, hogy nincs tisztában a kézhigiéne fontosságával. A compliance és a fertőzési arányok az egyes országokban, intézményekben nagyban különbözhetnek. Feladatunk, hogy új utakat találjunk a gyakorlat javítására.

Egyházi struktúra és finanszírozás az egészségügyben Magyarországon

Szerző(k): Dr. Reiter József
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az egyházi egészségügyi ellátók finanszírozásáról eddig még nem készült áttekintő elemzés. A szerző ezért röviden be kívánja mutatni azokat az egyházi egészségügyi szolgáltatókat, amelyeknek van finanszírozási szerződése a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel. A tanulmány az intézményi egészségügyi szolgáltatói struktúra áttekintését követően sorra veszi a kórházak menedzsmentjei által megszerezhető állami, intézmény fenntartói, pályázati és saját szolgáltatásokra épülő bevételeket. Az egyházi szolgáltatók finanszírozási rendszerét a szerző úgy mutatja be, hogy az könnyen áttekinthetővé váljon az állami egészségügyi szolgáltatók bevételeit ismerők számára.

Labordiagnosztika a kardiológia szolgálatában

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Vellai Borbála
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az egészségügyi technológiák fejlődésén belül a labordiagnosztikában is erőteljes dinamikát láthatunk. A klinikai területek támogatására egymás után jelennek meg az újabb tesztek, kémiai, immunkémiai, molekuláris, genetikai vizsgálatok. A kardiológiában is több laborvizsgálat nyert teret az elmúlt években, köztük az akut miokardiális infarktus megállapítására szolgáló troponin vizsgálat, mely hosszú évek óta hazánkban is meghatározó labordiagnosztikai paraméter a klinikai gyakorlatban, és szerepel az irányelvekben is. A troponin vizsgálat mellett a szívelégtelenség pontos diagnózisának felállításában játszik szerepet a natriureticus peptidek (NP) vizsgálata, melynek költsé-hatékonyságát számos kutatás és tanulmány támasztja alá, valamint egyre nagyobb szerepet kap más országok klinikai gyakorlatában. Ebben a cikkben ezekből a tanulmányokból állítottunk össze egy szakirodalmi áttekintést. A hazai helyzet javítása keretében meg kell célozni a vizsgálatnak az orvosszakmai protokollokba való beillesztést, másrészt hazai költséghatékonysági tanulmányok elvégzésével javasolt megcélozni a közfinanszírozásba való bekerülést.

Az egynapos sebészet finanszírozásának hatása a struktúra-átalakításra

Szerző(k): Kovácsné Balogh Ildikó
Évfolyam: XII.évfolyam

Az egynapos sebészet Magyarországon a nemzetközi trendekkel ellentétben nem terjedt el, amint az elvárható lett volna. Az eddigi egészségpolitikai és egészségbiztosítói próbálkozások részben a meglévő struktúra átalakítására, részben a tevékenységi kör és az elszámolási szabályok folyamatos bővítésére koncentráltak. A cikk megírásával célom annak feltárása volt, hogy melyek azok az egyéb tényezők, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egynapos beavatkozások száma már rövidtávon is növekedjen. Bemutatom, melyek azok a szempontok, amelyek hatással vannak mind a betegek, mind a szolgáltatók preferencia rendszerére.

Külső értékelő rendszerek használata a magyar kórházi ellátásban – egy országos felmérés eredményei

Szerző(k): Dombrádi Viktor Dr. Gődény Sándor Dr. Margitai Barnabás Gáll Tibor
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az Egészségbiztosítási Felügyelet 2010 évi megszűnése óta nem volt olyan országos felmérés, amely a kórházak minőségügyi és betegbiztonsági tevékenységeit feltérképezte volna. Ennek pótlására a Debreceni Egyetem – Népegészségügyi Kar munkatársai létrehoztak egy új kérdőívet, amelyet az EMMI közbenjárásának köszönhetően a megcélzott kórházak 70,8%-a töltött ki. A jelenlegi cikkben a külső értékelő rendszerekkel kapcsolatos eredmények és statisztikai számítások kerülnek bemutatásra. A szerzők a felmérés eredményei alapján következtetéseket vonnak le az új MSZ EN 15224 tanúsítás és az új akkreditációs rendszer (BELLA –Betegellátók Akkreditációja az ellátás biztonságáért) bevezetését illetően.

IME Semmelweis emlékév Publikációs Díj 2018 Pályázati felhívás

Szerző(k): Tamás Éva Dr. Pásztélyi Zsolt
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – az egészségügyi vezetők szaklapja immár több, mint 15 éve fórumot biztosít az egészségügyi ellátás szervezésével, irányításával foglalkozó szakembereknek. A témában legfontosabb aktuális témákat közreadja, az esetleges szakmai vitáknak teret nyit. A tudományos folyóirat tartalmával és konferenciáival hozzájárul az egészségügyi menedzsment, a képalkotás és az informatika peer reveiwed ismeretanyagának közreadásához. Lapunk alapvető célja és filozófiája kezdetektől fogva az, hogy bemutassa az ágazatban jelent kező új trendeket, ellátás-szervezési technikákat, finanszírozási, informatikai megoldásokat, korszerű orvos-technológiai eljárásokat és fejlesztéseket és mindazon újdonságokat a betegellátás teljes vertikumában, melyek segíthetik az intézmények vezetőit mindennapi, illetve a stratégiai, hosszabb távú döntéseik meghozatalában.

Az IME XVII. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferenciáról jelentjük - I rész “Egészségpolitika és intézményi menedzsment”

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2017. december 7-én tartotta XVII. Vezetői Eszköztár – Kontrolling Konferenciáját. A szakmai tanácskozáson a hagyományokhoz híven terítékre kerültek az egészségpolitika és a finanszírozás aktuális kérdései. Az ülést Prof. Dr. Kozmann György, az IME tudományos szaklap főszerkesztője és Dr. Pásztélyi Zsolt felelős szerkesztő nyitotta meg.

Egészségügyi infokommunikáció 2018 egy háziorvos szemével

Szerző(k): Dr. Rosta László
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az utóbbi évtizedek rendkívül látványos informatikai fejlődése alapjaiban változtatta meg az emberiség életét, és ez a változás – bár sokszor több éves késéssel – de nem kerülheti el az egészségügyi ellátórendszereket sem. A folyamat nem megállítható! A kérdés csupán az, hogy passzív elszenvedői vagy aktív résztvevői szeretnénk lenni a körülöttünk bekövetkező informatikát érintő eseményeknek. Az alábbiakban szeretném bemutatni, hogy milyen lehetőségei vannak egy háziorvosnak Magyar országon, ha szeretné kiaknázni a jelenleg rendelkezésre álló informatikai lehetőségeket, és mit hozhat a jövő a beteg gondozás vonatkozásában.

Beköszöntő - Új ciklus: új lehetőségek és változatlan alapelvek

Szerző(k): Dr. Pásztélyi Zsolt
Évfolyam: XVII.évfolyam

Letudva az országgyűlési választás harci zaját, megújult reményekkel vágunk neki a következő négyéves ciklusnak. Örülhetünk a stabilitásnak, a folytonosságnak, a megkezdett építkezés folytatásának. Várjuk a politikai bátorságot a megteendő átalakításokhoz. A reménykedésből, útkeresésből az egészségügyi menedzsment általában, és az IME sem maradhat ki. Tamás Éva, az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy folyóirat lapigazgatója együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá 2018. április 13-án Dr. Gaál Péterrel, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) elnökével. A Semmelweis Egyetem (SE) Egészségügyi Menedzserképző Központjában (EMK) egy sajtótájékoztató keretében megtartott eseményen Usman Kahn, az Európai Egészségügyi Menedzsment Társaság (European Health Management Association, EHMA) ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy a nemzetközi szervezet idén június 20-22. között Budapesten tartja 34. konferenciáját, melynek ikerrendezvényeként kerül sor az IME és a MEMT 2018-ban első alkalommal közösen szervezett egészség-gazdaságtani konferenciájára.

Hazai csecsemőtáplálási szokások a védőnői statisztikák tükrében 2011-2015 között

Szerző(k): Kádár Magdolna Katalin Szőllősi Gergely József Molnár Szilvia Dr. Szabó László Dr. Mák Erzsébet
Évfolyam: XVII.évfolyam

A hazai 0-7 éves korú gyermekek komplex fejlődéséről általános képet főként a védőnői ellátásból nyert adatokból kaphatunk. A várandós nők egészségi állapotára, az újszülöttek és kisgyermekek egészséges fejlődésére, így a csecsemők táplálásra vonatkozó adatokat a területi védőnői ellátást végző védőnők gyűjtik, és a jogszabályba foglaltak szerint – évenkénti/havonkénti gyakorisággal – szolgáltatják a „Védőnői jelentés összesítője” adatgyűjtés címén. A védőnői jelentés jókora mennyiségű adatot tesz elérhetővé számunkra, ugyanakkor a meglévő adatkörök nem alkalmasak a szoptatás és az egészségi állapot közötti összefüggések feltárására, elemzésére és jellemzésére. Jelen tanulmányunk célja, hogy a csecsemők táplálási szokásainak meghatározásával felhívja a figyelmet a hazánkban észlelhető területi egyenlőtlenségekre, és elősegítse az egységes módszertan, gyakorlat alkalmazását, valamint a megbízható adatkezelést.

Alfa és omega a kórházhigiénében: a kézhigiéne

Szerző(k): Csima Zoltán
Évfolyam: XI.évfolyam

A kézhigiéne a mikrobiológiailag biztonságos betegellátás alapvető feltétele. Védi az ellátott betegeket a kó- rokozóktól, gátolja a mikroorganizmusok terjedését a részlegeken belül és azok között, illetve védi a dolgozó- kat is a fertőzésveszélytől. Hatása az egészségügyi ellá- tással összefüggő infekciók megelőzésében felbecsülhetetlen, nem csak járványügyi, hanem gazdasági szempontból is: az ellátással összefüggő fertőzések mintegy harmada megelőzhető helyes kézhigiénés gyakorlattal, s e megelőzési forma jelentősen olcsóbb, mint a fertőzések antibiotikus kezelése. Feltételeinek biztosí- tása és a helyes gyakorlat rutinszerű alkalmazása azonban még napjainkban is gátakba ütközik.

Egészségmagatartási vizsgálat a szülésznők körében dohányzás, alkohol – és kávéfogyasztás tekintetében

Szerző(k): Lipienné Krémer Ibolya Vincze Felícia Dió Mihály Dr. Mészáros Judit
Évfolyam: XIV.évfolyam

Közismert az a tény, hogy az egészségügyben dolgozó orvosok, szakápolók körében nagyon magas a dohányzók aránya, rendszertelenül és egészségtelenül táplálkoznak, sok kávét fogyasztanak, mozgásszegény életmódot folytatnak, és nem figyelnek oda egészségi állapotukra, vagyis nem mennek el, vagy csak nagyon kevesen a megelőző szűrővizsgálatokra. Továbbá tény az is, – és nem is szabad figyelmen kívül hagyni, – hogy egy egészségügyi szakdolgozó, orvos, ápoló, szülésznő a hivatásának gyakorlása közben modellként jelenik meg a beteg/betegek előtt – bármely területén is dolgozzon az egészségügynek – így viselkedése, egészséghez való viszonya példaként szolgál a lakosság számára [1]. Kutatásunk célját képezte, hogy felmérjük, milyen a szülésznők egészségmagatartása (különös tekintettel a dohányzási, kávé – és alkohol fogyasztási szokásaikra) annak függvényében, hogy a képzésük befejeztével saját kompetenciájukká válik a felvilágosítás nyújtása a primer, a szekunder és a tercier prevenció területén a várandós anyáknak, a szülő nőknek, a gyermekágyas anyáknak, a nőgyógyászati betegeknek és a serdülőkorban lévő fiataloknak.

Semmelweis nyomán Kétszáz éve az egészségügy élvonalában - Interjú Hornyák Lászlóval, a Hartmann ügyvezető igazgatójával

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját a PAUL HARTMANN AG., melynek magyarországi leányvállalata, a HARTMANN-RICO Hungária Kft. immár két évtizede meghatározó szereplője a magyar egészségügyi piacnak. A vállalat által képviselt értékekről és a gyógyászati segédeszköz ellátás hazai helyzetéről Hornyák László ügyvezető igazgatót kérdeztük.

A betegek állapotát is figyelembe vevő relatív hatékonyságvizsgálat (DEA) a hazai mozgásszervi rehabilitációs osztályokon. I. rész

Szerző(k): Dénes Rita Veronika Dr. Koltai Tamás Dr. Dénes Zoltán
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az egészségügyi ellátórendszerek hatékony működtetése elsődleges fontosságú, mert az egészségügyi intézmények költségei az állami kiadásokban jelentős részarányt képeznek. Ennek érdekében elkerülhetetlen feladat a hatékonyság minél pontosabb meghatározása és elemzése tudományosan megalapozott módszerekkel. A cikk a kórházi mozgásszervi rehabilitációs osztályok működését vizsgálja a relatív hatékonyságvizsgálat (DEA) segítségével. A cikk rámutat a betegösszetétel és a hatékony működés szoros kapcsolatára, továbbá a környezeti változók befolyásoló hatásának jelentőségére. A cikkben ismertetett elemzés újszerűsége, hogy elsők között alkalmaz a betegek állapotát figyelembe vevő mutatót DEA környezetben.

A pszichiátriai szakma javaslatai a szakmapolitika felé, az egészségi állapot javítása céljából

Szerző(k): Dr. Németh Attila
Évfolyam: XVII.évfolyam

A pszichiátriai szakma az alábbiak szerint foglalja össze a területen leginkább szükséges egészségpolitikai lépéseket, az öngyilkosság megelőzés, a hajléktalan pszichiátriai ellátás és a demencia ellátás területén.

A MEDICINA 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség sajtóközleménye a közfinanszírozott járóbeteg szakellátás súlyáról

Szerző(k): Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség
Évfolyam: XVII.évfolyam

A médiában egyre gyakrabban lehet arról hallani, hogy a járóbeteg szakellátásban visszaszorul a közfinanszírozott forma. Bár a magánorvosi ellátás valóban erősödik, le kell szögezni, hogy egyelőre az állami és magán ellátás még nagyságrendileg sem összevethető.

EFI UPDATE AZ IME XIII. Regionális Konferenciájáról jelentjük

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2017. február 28-án tartotta tizenharmadik Regionális Egészségügyi Konferenciáját. Jelen tudósításunkban az alapellátás témájában elhangzottakat foglaljuk össze.

Az egészségfejlesztés mindannyiunk érdeke

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az egészségfejlesztési programok terjedésének támogatása, egészségfejlesztő kórházak kialakítása, egészségtudatos magatartásra és egészségesebb döntésekre ösztönzés a mindennapi élet színterein. Többek között ezek a céljai a most létrejövő Egészségfejlesztési Szakmai Hálózatoknak. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) mint kedvezményezett európai uniós támogatás segítségével különböző területeken (alprojekteken) keresztül hoz létre az egészségfejlesztést támogató szakmai hálózatokat. A projekt nyitórendezvényén elhangzott előadásokban ismertették a szakmai hálózatok működését, céljait.

Onkológiai betegút menedzselés gyakorlati megvalósítása

Szerző(k): Dr. Moizs Mariann Király Gyula Dr. Ruzsa Ágnes Prof. Dr. Repa Imre Dr. Cselik Zsolt Dr. Völgyi Zoltán
Évfolyam: XIV.évfolyam

A KSH adatai alapján 2013-ban Magyarországon 32 748 személynél szerepelt a halálozás okaként rosszindulatú daganatos megbetegedés [1]. Ez a keringési rendszer betegségei után a második leggyakoribb haláloki megjelölés. Az új daganatos megbetegedések száma évente meghaladja a 80 ezer főt, így ma közel 300 ezer rákbeteg él Magyarországon. Magyarország világelső a standardizált daganatos összhalálozásban és a tüdőrák okozta halálozásban. A megbetegedések növekvő számával párhuzamosan az ellátási igény is fokozódik, és az egészségügyi ellátórendszer ilyen irányú eszközigényének fejlesztésére is egyre több forrást szükséges fordítani. Az epidemiológiai adatok javítása, valamint az eszközök és erőforrások hatékony felhasználásának érdekében egy olyan onkológiai betegút menedzselő rendszer kiépítését kezdte meg a munkacsoport, ahol az orvosszakmai-, a folyamatszervezési- és az informatikai szakterület együttesen, egymást segítve alakítja ki az optimális működési modellt. Ezt a munkát és az eddig elért eredményeket kívánjuk a következőkben bemutatni.

Milánói Nyilatkozat 2015 – Az Európai Elhízástudományi Társaság és nemzeti tagtársaságai azonnali cselekvésre szólítottak fel az elhízás megfékezésére

Szerző(k): Dr. Halmy Lászlóné Eszter
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az európai elhízástudományi szakemberek közös nyilatkozatot tettek közzé 2015. június 6-án a Milánói Expo keretében az Európai Unió Pavilonjában. A nyilatkozatban felhívják az európai kormányok, egészségügyi tárcák és intézményeik, az egészségpolitikusok valamint a döntéshozók figyelmét az azonnali cselekvés szükségességére a járványszerűen növekvő elhízás megfékezésében.

Lelki egészségünk és a pszichiátria határterületei

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XI.évfolyam

Polytraumatizált betegek képalkotó diagnosztikája

Szerző(k): Prof. Dr. Palkó András
Évfolyam: XII.évfolyam

Szerző röviden áttekinti a polytraumatizált beteg megfelelő ellátásához szükséges képalkotó diagnosztikai lépéseket, és értékeli az egyes módszereket. Megállapítása szerint a korszerű ellátáshoz nélkülözhetetlen a gyors áttekintő CT-vizsgálat, mely önmagában alkalmas lehet valamennyi felmerülő, a radiológushoz intézett kérdés megválaszolására.

A kézhigiéne alapelvei a bentlakásos szociális intézményekben

Szerző(k): Szabó Rita Dr. Pusztai Zsófia
Évfolyam: XIV.évfolyam

A kézhigiénés tevékenység a fertőzések megelőzésének fontos eszköze mind az egészségügyi, mind a bentlakásos szociális intézményekben. Ennek ellenére a kézhigiénés hajlandóság világszerte alacsony. Cikkünkben az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO), bentlakásos szociális intézményekre vonatkozó kézhigiénés irányelvét mutatjuk be, mely az alkoholos kézfertőtlenítő szer használatát javasolja ezen intézményekben.

Lendületet vett az EBP

Szerző(k): Haiman Éva
Évfolyam: XVII.évfolyam

Már mintegy 188,5 milliárd forint sorsáról megszületett a döntés a budapesti és Pest megyei egészségügyi szakellátás teljes megújítását szolgáló Egészséges Budapest Program (EBP) keretében vagy ahhoz kötődően. Az összegből 42,6 milliárd forintot a járóbeteg-szakrendelők felújítására fordítanak – derült ki az Önkormányzati Egészségügyi Napok januári rendezvényén.

Az IME XVII. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferenciáról jelentjük - II. rész: Kontrolling-vezetői eszköztár

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2017. december 7-én tartotta XVII. Vezetői Eszköztár – Kontrolling Konferenciáját. Jelen összefoglaló a kontrolling és vezetői eszköztár témájában elhangzottakat foglalja össze.

Költséghatékonyság és/vagy költséghasznosság? Egészség-gazdaságtani elemzések eredményeinek értelmezése a magyarországi döntéshozatalban

Szerző(k): Borsi András Nagy Z. Bence Papp Eszter Vincziczki Áron Dr. Vittay Pál
Évfolyam: X.évfolyam

Mind hazai, mind nemzetközi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a klasszikus költséghatékonysági (CEA) elemzések, melyek az összehasonlított alternatívák egészségnyereségét valamilyen természetes egységben mérik, egyre inkább kezdenek háttérbe szorulni a költséghasznossági elemzésekkel (CUA) szemben. Az utóbbi elemzéstípusnak, mely az egészségnyereséget életminőséggel korrigált életévekben (QALY) fejezi ki, az egyik legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi akár teljesen különböző egészségügyi eljárások összehasonlítását. A tanulmány a magyarországi technológiaértékelési gyakorlat tükrében világít rá a költséghasznossági elemzéstípus előnyeire és hátrányaira, különös tekintettel eredményeinek felhasználhatóságára a finanszírozói döntéshozatal szempontjából.

Egynapos sebészet helyzete Magyarországon 2010-2012

Szerző(k): Dr. Mészáros János
Évfolyam: XII.évfolyam

Az egynapos sebészeti tevékenység nemzetközi vonatkozásban is az ellátórendszer egyik dinamikusan fejlődő területe, különös tekintettel az orvos szakmai, betegút szervezési, valamint költséghatékonysági tényezőkre. Az „Állami Számvevőszék 2010. évi jelentése az egynapos ellátásra fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről” című dokumentumot alapul véve a 2010-2012 évek országos OEP adatainak feldolgozásával az egynapos sebészeti ellátások esetszámának növekedési dinamikáját elemeztük. Az elemzés a szakmai, jogszabályi és finanszírozási szabályozók és az esetszám növekedés közötti összefüggésekre kíván rávilágítani. Az egészségügyi szolgáltatók egynapos ellátási tevékenységének ösztönzésére szolgáló országos forrás hasznosulása mellett, a fenntartható fejlődéshez szükséges további teendőkre kívánunk rámutatni.

(Táv)leletezés és munkamenedzsment

Szerző(k): Dr. Bágyi Péter Mohai Viktor
Évfolyam: XIII.évfolyam

A teleradiológia mentőöv a magyar egészségügy számára. Egy egészségügyi intézmény tevékenysége során a képalkotó diagnosztika alapvető funkció, mely nagymértékben hozzájárul az intézmény gazdaságos és fenntartható működéséhez. A betegellátás hosszú távú, stratégiai és fejlesztési céljainak kialakítása során figyelembe kell venni a képalkotó diagnosztika fejlesztési és hatékonyságnövelési lehetőségeit is. A szerzők cikkükben részletesen ismertetik a röntgenleletezésre létrehozott TeleXray teleradiológiai projektet, kialakulásának okait, az informatikai hátteret nyújtó TERASY informatikai rendszer felépítését és eredményeit, valamint az üzemeltetési és további hatékonyságnövelési kihívásokat. A tanulmányból kiderül: a teleradiológia nem elkerülhető. Működési forma, melynek előnyeit kihasználni, hátrányait pedig minimalizálni kell. Ám a legfontosabb tanulság: korrekt szakmai irányítás és testreszabható informatikai rendszer nélkül a teleradiológia nem képes működni.

Az OEP adatkérés és adatelemzés első lépései, együttműködés az adatkérő és az adatszolgáltató között

Szerző(k): Fadgyas-Freyler Petra
Évfolyam: XV.évfolyam

Az elemzés eredményessége sokszor a legelső fázisban dől el, amelyet gyakran rutinszerűnek gondolunk, és ezért nem szentelünk rá elég figyelmet. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy három dolgot alaposan végig kell gondolni, mégpedig 1. a vizsgált betegkör meghatározásának módját, 2. az elemzési kérdést, illetve 3. a vizsgálat módszereit. A cikk az első két kérdést járja körül részletesen, annak nehézségeit gyakorlati példákkal szemlélteti. Tapasztalataink szerint azok a projektek zárulnak sikeresen, amelyeknél a legelső fázis többszöri finomítás, visszajelzés és módosítás után zárul le, és amelyben az adatbázist ismerők mellett a kezdettől részt vesznek az adott problémát diagnosztizáló, kezelő és a kódolást ismerő orvosok is.

Semmelweis nyomán a radiológiában

Szerző(k): Dr. Nagy Kamilla
Évfolyam: XVII.évfolyam

2018-ban van Semmelweis születésének a 200. évfordulója, ezért ezt az évet Semmelweis emlékévvé nyilvánították. Aki a betegellátásban a betegért, vagy a betegellátás színvonalának javításáért dolgozik, Semmel - weisre nem csak ebben az évben és nem csak a születésének vagy a halálának évfordulóján gondol. Semmel - weisre és a harcára emlékezve éppen 2 évvel ezelőtt indította el Magyarországon a Rezidens Szövetség a „Tiszta kézzel, tiszta lappal” Mozgalmat. Céljuk az, hogy új szellemiségű magyar orvosképzést indítsanak el és új orvosi attitűdöt honosítsanak meg Semmelweis szülőhazájában, melynek egyik legfontosabb eleme a kézfertőtlenítés iránti igény elterjesztése. A kórházhigiénikusok hivatása Semmelweis örökségét hirdetni, és ezzel a nozokomiális, azaz az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket megelőzni. A szülőszobáktól és a sebészeti műtőktől távolabbi helyszíneken, akár a diagnosztikai vizsgálatok során is kialakulhatnak nozokomiális infekciók, amit nem csak a betegellátást igénybe vevő páciens, de a betegellátást nyújtó személyzet is elszenvedhet (úgy, mint Kolecska és feltehetőleg Semmelweis is annak idején). A szerző a jelen cikkében a radiológia területét vizsgálta meg, és bemutatja, melyek azok a higiénés szabályok, amikre az ott dolgozóknak is figyelniük kell, és melyek azok a kritikus felületek, melyeket a nozokomiális infekciók megelőzése érdekében rendszeresen fertőtleníteni szükséges a betegellátás során. Javaslatot tesz arra, hogy higiénés szempontból hogyan bánjanak e szakterületen a fertőzések tekintetében a rizikópáciensekkel annak érdekében, hogy se a betegbiztonság, se a dolgozói biztonság ne sérüljön.

Autoimmun tromboembólia – az antifoszfolipid szindróma multidiszciplináris bemutatása

Szerző(k): Prof. Dr. Gadó Klára Dr. Kicsi Dóra Huszthy Fanni Springer Csenge Prof. Dr. Domján Gyula
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az antifoszfolipid szindróma artériás és vénás trombózisok kialakulásával és terhességi morbiditással (főként habituális vetélés) jellemezhető tünetegyüttes, melynek diagnosztikus kritériumaihoz hozzátartozik antifoszfolipid antitestek jelenléte. A diagnózis felállításához legalább egy klinikai tünet és legalább egy laboratóriumi jellemző (antifoszfolipid antitest) jelenléte szükséges. A trombózisok és a szülészeti problémák mellett antifoszfolipid szindrómában előfordulnak ún. „nem-kritérium” tünetek is, melyek jelenléte nem szükségszerű velejárója a szindrómának, de fontos morbiditási tényezők: ezek közé tartozik a livedo reticularis, a thrombocytopenia, szívbillentyű betegségek, többféle neurológiai, szemészeti és vesemanifesztáció. Kialakulásukban nem okvetlenül a fokozott koaguláció áll, részben még ismeretlen immunológiai mechanizmusok, főként a komplement rendszer részvétele tehetők felelőssé. A standard kezelés K vitamin antagonistával történő antikoaguláció. Terhesség alatt alacsony molekulatömegű heparint kell alkalmazni. Bizonyos betegcsoportban az alvadásgátló kezelést kis dózisú aspirin adásával egészítjük ki. A nem-kritérium tünetek kezelésében az immunmodulációnak is szerepe van. Súlyos esetben komplex, agresszív terápia alkalmazása indokolt. A klinikai tünetek heterogenitása miatt multidiszciplináris gondozás szükséges.

Búcsú az Onkológiai Intézettől

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

Budapest, 2018. május 18. – Dr. Kásler Miklós tanszékvezető egyetemi tanártól, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-főorvosától, aki több mint 25 évig vezette az intézetet, kollégái rövid, de meghitt ünnepségek keretében búcsúztak, ahol Kásler professzor urat a magyar onkológiáért tett több évtizedes munkásságáért, szakértelméért és emberségéért vastapssal éltették. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri kinevezése előtt Prof. Dr. Kásler Miklós átadta az intézet irányítását Dr. Polgár Csaba professzornak, tanszékvezető egyetemi tanárnak, az MTA doktorának, aki egyben az intézet Sugárterápiás Központjának vezetője is.

2018 legyen a COPD éve – fordítsunk nagyobb figyelmet az idült légzőszervi betegségekre!

Szerző(k): Dr. Antus Balázs Dr. Kovács Gábor
Évfolyam: XVII.évfolyam

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a fejlett világban népbetegség, a lakosság 6-8%-a szenved a betegség különböző stádiumaiban. A betegség 80%-ban az aktív vagy ex-dohányosokat érinti, a kórkép döntően 50 év felett alakul ki. A WHO prognózisa alapján a COPD 2020-ra a harmadik haláloki tényezővé válhat világszerte. A 2017-ben megújított GOLD dokumentum a legfontosabb evidencián alapuló ajánlás a betegség diagnosztikájáról, kezeléséről és megelőzéséről. Az új GOLD ajánlás szerint a betegség farmakológiai kezelésében a külön vagy kombinációban alkalmazott hosszú-hatású β2- receptor agonistáknak vagy hosszú-hatású antikolinergikumoknak van meghatározó szerepe. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság kezdeményezte, hogy 2018-ban minél több szó essen a COPD-ről, úgy a szakma, a szakmapolitika, mint a lakosság szintjén. A kezdeményezés célja: megismertetni a lakossággal a COPD betegséget, s felhívni a figyelmet a megelőzésre, a korai tünetekre, elfogadtatni a gyógyszeres kezelést, illetve kiemelni a dohányzásról való leszokás fontosságát. A célunk a szakma, a társ szakmák felé is jobban tudatosítani a betegség orvosszakmai jelentőségét, a társbetegségekkel való össze függését, a korai diagnózis és helyes gyógyszeres terápia, illetve a rehabilitáció fontosságát.

Megváltozott szakdolgozói feladatkörök az egynapos sebészeti ellátásban

Szerző(k): Dr. Varga Imre
Évfolyam: III.évfolyam

Az egynapos sebészet témakörében közzétett publikációk száma meglehetősen szerénynek mondható hazai viszonyok között. A „miért nem, talán, de hogyan, a tudjuk mi magunktól is, hogy mit kell csinálni” stb. kérdéseiben és kapcsán időnként fellángoló viták fényében érezhető, hogy a szakdolgozók, így az asszisztensek és nővérek bizonytalanok az egy napos ellátás megítélésében. Jelen publikáció egy, a szakdolgozói feladatok változásának szempontjait tárgyaló előadás összefoglalója.

Az éves tervezés újragondolása: keret, cél vagy előrejelzés?

Szerző(k): Dr. Bodnár Viktória Dr. Papik Kornél
Évfolyam: XII.évfolyam

Az operatív keretek a hatékony és eredményes rövidtávú tervezés és kontroll fontos vezetői eszközei. Az operatív kerettervezés egyik legfontosabb célja, hogy arra bátorítsa a felelősségi egységek vezetőit, hogy az össz-szervezeti célok elérése érdekében hozzák meg mindennapi döntéseiket. A megfelelő folyamatszervezés és a módszertani támogatás kritikus abból a szempontból, hogy kezelni tudjuk a felmerülő szakmai és magatartási problémákat.

Az e-Egészségügy (e-Health) helyzete Magyarországon

Szerző(k): Király Gyula
Évfolyam: IX.évfolyam

A szerző az egészségügyi ágazat specialitásait figyelembe véve újraklasszifikálja az e-Egészségügy területén működő szereplőket és a témakörben előforduló fontosabb relációkat, miközben pontosítja magát az e-Egészségügy definícióját is. A cikk a különböző kapcsolatrendszerek bemutatásán keresztül áttekintést ad e témakörben a magyarországi egészségügyi informatikai helyzetről. A publikáció végén a szerző sürgeti az eEgészségügyi nemzeti stratégia megalkotását, a központi szabályozás markáns megjelenését.

Difficulties of introducing controlling approach and methodology in small and middle sized company environment

Szerző(k): Mattiassich Norbert Bubori Zsolt Mattiassich-Szokoli Enikő
Évfolyam: XIV.évfolyam

Vese világnap: fókuszban a nők

Szerző(k): Sajtóiroda MM
Évfolyam: XVII.évfolyam

Nőket érintő vesebetegségekre és a speciális kockázatot jelentő állapotokra hívták fel a figyelmet a Debreceni Egyetem szakemberei március 8-án nőnapon, a Vese világnapján, melynek fókuszában idén a nők egészsége áll.

A mesterséges intelligencia lehetséges térnyeréséről

Szerző(k): GE Healthcare
Évfolyam: XVII.évfolyam

A szűken vett szakmai és a laikus nagyközönséget is érdekli a technológia jövőbeli fejlesztésének iránya. A GE Healthcare megkérdezte a téma vezető szakértő orvosait, milyen változásokat hozhat a mesterséges intelligencia (MI) 2018-ban a az egészségügy számára. Íme a válaszok.

Az MRSA és a fogászat

Szerző(k): Dr. Fráter Márk Szél Borbála
Évfolyam: XII.évfolyam

Az MRSA (meticillin rezisztens Staphylococcus aureus) az egyik legismertebb antibiotikum rezisztens bak térium. Ha ilyen fertőzést kap egy kórházban fekvő beteg, az állapota rosszabbodhat és hosszabb kórházi ellátásra lehet szüksége, ami azon túl, hogy felesleges szenvedés a betegnek, jelentős anyagi kiesést is okozhat neki, sőt a betegellátó intézménynek is plusz költségeket indukálhat. Az MRSA által kiváltott fertőzések súlyosabbak, mint amit egy érzékeny Staphylococcus törzs tud okozni, és gyakran okoz olyan szövődményeket, melyek miatt intenzív ellátásra is szüksége lehet a betegnek, ami további teher mind a betegnek, mind a betegellátóknak (egy MRSA pozitív beteg egynapi intenzív osztályos ellátása százezer forintba kerül, mely még nem is tartalmazza az antibiotikumok költségét.) A korlátozott gyógyítási lehetőség miatt ezen esetekben a halálozás is magasabb.

A hagyományos és a komplementer medicina

Szerző(k): Prof. Dr. Kárpáti Pál
Évfolyam: XIII.évfolyam

A szerző áttekintést ad a hagyományos és komplementer orvoslás néhány új szempontjáról. Ezen összetett kérdéskőr alapos elemzést igényel. A hagyományos orvoslás randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatokon, azok metaanalizisén alapszik, amelyeket un. szakértői konferenciák javasolnak a nemzeti orvos társaságoknak. A komplementer medicina, néhány régen elfogadott terápiás módszert kivéve, a hasznosság és veszélyek (risk and benefit) kérdéseiben nem rendelkeznek megalapozott klinikai eredményekkel és hiányoznak a hasznosságukat bizonyító objektív vizsgálatok. A komplementer orvoslás minden formájának elutasítása nélkül, a szerző kellő körültekintést javasol kollegáinak az orvoslás e módszereinek alkalmazásakor.

A fekvőbeteg szakellátás struktúra-átalakításának hatása a járóbeteg szakellátásra

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Borbás Fanni Dr. Kövi Rita
Évfolyam: XIV.évfolyam

A rendszerváltás óta szinte minden egészségügyi re- form, egészségpolitikai intézkedéscsomag célkitűzései között szerepel, hogy a gyógyító tevékenység során erősíteni kell a járóbeteg ellátást, mivel költséghatéko- nyabb a fekvőbeteg ellátásnál. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy az elmúlt 12 év szakmapolitikai programjai, törvénykezései és finanszírozási változásai a fekvőbeteg szakellátás kapacitásai és finanszírozá- sa terén hogyan hatottak egyes, általunk elemzett já- róbeteg szakellátási szakma kapacitásainak és beteg- forgalmának alakulására. Az eredmények azt mutatják, hogy nincs egyértelmű hatás a járóbeteg szakellátás irányába való kapacitás átcsoportosításra és betegfor- galom átterelődésre. Van olyan szakma, ahol a fekvőbe- teg kapacitás és a járóbeteg kapacitás és esetszám egyaránt csökkent (pl.: fül-orr-gégészet, szemészet). Van, ahol megfigyelhető a kapacitások átrendeződése a járóbeteg szakellátás irányába (pl.: reumatológia, onko- lógia).

Új korszak az akut stroke ellátásában - Interjú Prof. Dr. Nagy Zoltánnal

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XIV.évfolyam

A technika fejlődése áttörést hozott a vascularis neurológiában, aminek köszönhetően a stroke gyógyítása az invazív beavatkozások irányában halad. Intervenciós neuroradiológiai módszerekkel igen látványos eredmények érhetők el a kezelésben – mondta el lapunknak rovatvezetőnk, Dr. Nagy Zoltán professzor, a Szakmai Kollégium Neurológiai Tagozatának elnöke, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet főigazgatója. A Magyar Stroke Társaság alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke szerint az újfajta eljárás hazai bevezetése beilleszthető az egészségügyi ellátórendszer jelenleg zajló átalakítási folyamatába.

eMedWorkS – Betegút szervezés innovatív megoldása

Szerző(k): Mattyasovszky Nauzika
Évfolyam: XIV.évfolyam

A páciens alapesetben az egészségügyi ellátó rendszerbe a háziorvosán keresztül kerül be. A GlobeNet Zrt. eMedWorkS külső partnerkapcsolati terméke biztosítja a biztonságos, megfelelő, időszerű és ezek eredményeként hatékony, a betegek elégedettségét szolgáló betegellátás informatikai támogatását. A rendszer rugalmas kialakításának köszönhetően a háziorvosok és a kórház közötti kapcsolaton túlmenően akár magánorvosok, szakrendelők, laborok is hatékonyan kommunikálhatnak egymással ezen a csatornán. A program segíti a könnyebben átlátható, összehangolt működésű betegutakat, a hozzáférést javító minőségi betegellátást.

Háziorvosi alapellátás, hogyan tovább?

Szerző(k): Dr. Dózsa Katalin Mária Dr. Sinkó Eszter Dr. Gaál Péter
Évfolyam: XVI.évfolyam

A magyar alapellátás olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek tudatos, következetes és megfelelő szakmai- sággal koordinált kezelése szükséges. A Svájc és Ma - g ya r ország kormányainak társfinanszírozásában megva- lósult Alapellátás-fejlesztési Modellprogram (azonosító- szám: SH8/1) hasznos eredménytermékeket és tapaszta- latokat hozott, amelyekre hosszú távon is építeni lehet. Bebizonyosodott, hogy tudatos szervezettséggel és erő- forrás allokációval az égető kihívásokra ütőképes vála- szokat lehet adni már rövidtávon is. Ennek legfontosabb tanulsága országos szinten az, hogy a nagy rendszer csak akkor lesz képes sikeresen reagálni a népegészség- ügyi kihívásokra, ha az ehhez szükséges erőforrások és az evidencia alapú szervezettség adott lesz. Elemzé - sünkben amellett érvelünk, hogy a magyar egészségügyi rendszer teljesítményének javítását célzó jelentős erőfe- szítések nem fognak tudni érdemi és hosszabb távon is fenntartható eredményeket elérni az alapellátás szerve- zeti, finanszírozási és működési kereteinek paradigma- váltó átalakítása nélkül. Mindezt a modellprogram ta - pasz talatai mentén mutatjuk be.

A XIII. IME Képalkotó Diagnosztikai Továbbképzésről és Konferenciáról jelentjük II. rész

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

2018. március 22-én tartotta meg XIII. IME Képalkotó Diagnosztikai Továbbképzését és Konferenciáját az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja. A résztvevők áttekintést kaptak a képalkotó rendszerek legfontosabb alkalmazási területeiről és legújabb hight-tech megoldásairól. A tanácskozás kiemelten foglalkozott a betegbiztonság és minőségbiztosítás radiológiai vonatkozásaival is.

Endoszkópos kameraképek feldolgozásának lehetőségei a robotsebészetben

Szerző(k): Nagyné E. Renáta Dr. Haidegger Tamás
Évfolyam: XVII.évfolyam

A Minimál Invazív Sebészetben (MIS), különösen a robotsebészetben endoszkópos kameraképek automatizált elemzésével olyan releváns információk nyerhetők, melyek az orvos segítésén keresztül a beteg biztonságát és gyorsabb felépülését szolgálják. A kameraképek elemzése alapján nyert információk felhasználhatóak pl. az eszközök automatizált mozgatására, az orvos figyelmeztetésére különböző kritikus helyzetekben, valamint sebészeti képességek felmérésére, tréningre. A kép alapú döntéstámogatás kognitív terhet vehet le a sebészről, valamint részfeladatok automatizálásán keresztül segíthet a monoton, időigényes feladatok végrehajtásában.

Public Relations eszközök az egészségügyi menedzsment kezében - PR és változásmenedzsment I. -Változtatások előkészítése

Szerző(k): Léder László Marczell Viktória
Évfolyam: I.évfolyam

Az írás bemutatja, hogy a változtatás vezetési programok sikeres alkalmazásához hogyan járulhat hozzá a Public Relations eszköztárának megfelelő használata az egészségügyi gyógyító intézményekben. A szerzők kiemelik, hogy a BPR (Business Process Reengineering, üzleti folyamatok újjászervezése) szemlélet alkalmazása helyett és/vagy mellett a gyógyító intézmények speciális jellemzőik miatt fokozottan igénylik a magatartástudományi és szervezetpszichológiai megközelítések használatát változtatási projektjeik sikeres lebonyolítása érdekében. A cikk a változtatások előkészítésének fázisát elemzi részletesen.

A finanszírozási technikák alkalmazásának tapasztalatai és ösztönző hatásai a hazai egészségügyi szolgáltatások közfinanszírozásában

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba
Évfolyam: IV.évfolyam

Az egészségügy finanszírozásában a minőség, a hatékonyság, az esélyegyenlőség alapcél. A szolgáltatások finanszírozásában ezért olyan technikákat, módszereket kell alkalmaznunk, amelyek ezen célok elérését előmozdítják a bennük rejlő ösztönző mechanizmusok révén. A fenti három alapvető cél elérésében, valamint az egészségügyi kiadások féken tartásában további fontos körülményként jelenik meg az, hogy a szolgáltatásvásárlói és szolgáltatás nyújtói szerepek markánsan elkülönüljenek egymástól (purchaser-provider split). Ezzel egyidejűleg, a vásárló és szolgáltató kapcsolata jól definiált szerződésekre alapozódjon, melyekben a teljesítmény és a minőség jelentős szerepet kap.

Az NJSZT Orvosbiológiai Szakosztály történetéről

Szerző(k): Prof. Dr. Kozmann György
Évfolyam: IV.évfolyam

A hazai számítástechnikai társadalom önszerveződése több kezdeményezésből jött létre. A hatvanas években alakult a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület, az Elektrotechnikai Egyesület és a Híradástechnikai Egyesület, de elég hamar, (1968-ban) megalakult a MTESZ központi ernyője alatt a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) is. A társaság először a szakma kutató-fejlesztő elitjéből verbuválódott, erre utal a „-tudományi” szó a névben. Ennek jegyében hamar megindultak a háromévenkénti NJSZT kongresszusok és a szigorúbban tudományos jellegű rendezvények, mint pl. az orvosbiológiai témájú Neumann Kollokviumok.

A sürgősségi ellátás fejlesztése

Szerző(k): Nagy András László
Évfolyam: XII.évfolyam

2013 tavaszán Dr. Burány Béla személyében új vezető került az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) élére. A megbízott főigazgató előzőleg a budapesti Honvéd kórház sürgősségi betegellátó centrumát vezette. Korábban azonban mintegy húsz évig dolgozott a mentőszolgálatnál kivonuló mentőorvosként, vezetőként, szakértőként. A mentőszolgálat jelenlegi állapotáról és az előtte álló feladatokról kérdeztük.

Új háttér számítások az orvosi humán erőforrás tervezéséhez

Szerző(k): Dr. Balázs Péter
Évfolyam: VIII.évfolyam

A tervszerű, bizonyítékokra alapozott és a közeljövőt szakszerű előrelátással kezelő orvosi humánerőforrás politika elképzelhetetlen megbízható statisztikai adatok és modellszámítások nélkül. A bevándorlás – a felsőoktatás mellett – jelentős forrása a hazai orvosi munkaerő utánpótlásának, nyilvánosan az egészségpolitika mégsem foglalkozik a jelenséggel. Ez azért lehetséges, mert spontán biztosított az állandó utánpótlás, és a tranzitmigráció is alacsony szinten állt be. A legújabb statisztikai adatok szerint (2009. március) 33 211 működő orvos közül 2 544 (7,66%) a honosítottak száma, 5 539 fogorvos között pedig 516 (9,20%). Ilyen arányok mellett az eddigi migrációs magatartási minták csekély változása is súlyos ellátási gondot okozhat. Ezért szükséges a bevándoroltak területi elhelyezkedésének felmérése az esetleges helyi ellátási nehézségek előrejelzése érdeké- ben. A hazai orvosok létszámának csökkenését illetően közmegegyezés alakult ki a szakmában és az egészségpolitikában is, jóllehet ezt megbízható statisztikai adatok eddig nem igazolták. Elsősorban az 1989-es rendszerváltozás és újabban az Európai Unióhoz való csatlakozás (2004. május 1.) miatt a legnagyobb figyelem a külföldi munkavállalásra irányult. Ez azonban a veszteségnek csak az egyik összetevője, mivel veszteség az is, ha a pálya elhagyása más belföldi tevékenység érdekében történt. Fordulatot jelez a korábbi egészségpolitikához képest, hogy 2009. január 1-i hatállyal, első alkalommal jelent meg az orvosok adatközlési kötelezettsé- ge a külföldi munkavállalásról. Ennek alapján azonban idősorosan feldolgozható adatok csak évek múltán jelennek meg az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adattárában. Bizonyos modellszámítá- sok azonban jelenleg is elvégezhetők az orvosi munkaerő változások nettó egyenlegének tárgyszerű meghatá- rozására.

5 ujjnyi érv

Szerző(k): Ócsai Gabriella Rózsa
Évfolyam: XIV.évfolyam

A kórházhigiéne és az infekciókontroll rokon fogal- mak és szakterületek. Közös céljukkal lehetővé teszik a minőségi betegellátást, melynek egyik legalapvetőbb és költséghatékonyság szempontjából a legfontosabb pil- lére a kézhigiéne. A kórházunk Központi Intenzív Osz - tályán négy alkalommal végeztünk direkt compliance vizsgálatot 2013 nyarának végétől 2015 februárjáig. Az eredmények visszacsatolásával javítottuk, és igyek- szünk továbbra is javítani kézhigiéne mutatóinkat a mi- nőségi betegellátás érdekében.

Népbetegség a COPD

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XV.évfolyam

Egyre nő hazánkban a tüdőbetegek száma: idült légzőszervi betegségben, azaz COPD-ben félmillióan szenvednek. – Az előrejelzések szerint a születéskor várható élettartam növekedésével hamarosan három millió krónikus beteg lesz Magyarországon, akiknek nagy része tüdőgyógyászati problémákkal néz majd szembe. Éppen ezért még hatékonyabb együttműködésre lesz szükség tüdőgyógyászok és a háziorvosok között – hangsúlyozta Kovács Gábor, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke a debreceni Kölcsey Központban rendezett kongresszus sajtótájékoztatóján.

Az IME XVII. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferenciáról jelentjük - III. rész: Az EESZT első 1 hónapja

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2017. december 7-én tartotta XVII. Vezetői Eszköztár – Kontrolling Konferen ciáját. Jelen összefoglaló az EESZT témájában elhangzottakat foglalja össze.

Prof. Dr. Kiss István – nekrológ

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Dr. Kiss István professzor, a magyar hypertónia, nephrológia és geriátria kimagasló egyénisége 2018. május 11-én, életének 66. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt.

A járóbeteg-szakellátás és a háziorvosok kapcsolata, együttműködési lehetőségeik a páciensek szolgálatában

Szerző(k): Domján Péter Dr. Kóti Tamás Soós Mányoki Ildikó
Évfolyam: XII.évfolyam

A Szent Kristóf Szakrendelő a XI. kerület Újbuda Önkormányzat megbízásából biztosít helyiségeket a kerület háziorvosai számára, továbbá 2009 óta az adatvédelmi és egészségügyi törvények betartása mellett online kapcsolatot tart fenn a betegadatok tekintetében a háziorvosokkal. Az informatikai elérhetőség mellett a szakrendelő havonta helyet ad a kerület háziorvosai számára tartott „Háziorvosi Klub”-nak. A jövőbeni fejlesztés érdekében kérdőíves felmérés segítségével vizsgáltuk, hogy a kerület háziorvosai és a szakrendelő orvosai, hogyan értékelik a köztük lévő szakmai kommunikáció erős ségét, kitérve arra, hogy milyen területen igényelnek további fejlesztéseket.

Kézhigiéne a bentlakásos szociális intézményekben

Szerző(k): Dr. Böröcz Karolina Szabó Rita
Évfolyam: XIII.évfolyam

A kézhigiénés szabályok betartása a fertőzések megelőzésének fontos eszköze a bentlakásos szociális intézményekben. Azonban a kézhigiénés együttműködési készség alacsony, amelyet befolyásol a vezetők hozzáállása. Célunk a vezetők kézhigiénéhez való hozzáállásának vizsgálata volt. A vizsgálatot 2013. március és április között végeztük. Az adatgyűjtés egy 23 kérdésből álló papíralapú kérdőív segítségével történt. Összesen 288 kérdőívet küldtek vissza (válaszadási arány 19%). A bentlakásos szociális intézmények vezetőinek 83.7%-a szerint a kézhigiéne hatásossága a fertőzések megelőzésében magas. A helyi kézhigiénés compliance-üket 93.6%-nak értékelték. Fontosnak tartották a vezetői támogatást (78.8%) és a példamutatást (78.1%). Az eredmények ismeretében oktatási program kidolgozását és megtartását tervezzük.

Az ápolási tevékenység minőségirányítási vonatkozásai

Szerző(k): Kaproncai Gabriella
Évfolyam: XIII.évfolyam

Egy jól működő minőségirányítási rendszer olyan, mint egy műalkotás. Kereteit, kialakításának módját, a jogszabályi előírások, minőségirányítási standardok, kritériumok adják. Értékét és használhatóságát pedig a belefektetett munka határozza meg. Jelen összefoglalóban a szerző bemutatja a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban (PAMOK) egy minőségirányítási ciklus (3 év) alatt az ápolással kapcsolatban kiépített, működtetett minőségirányítási nyomvonalak közül a leglátványosabban fejlődő elemeket. Az ápolási tevékenységekkel kapcsolatos dokumentációs rendben bekövetkezett változások lépcsőfokok a minőségi ápolás felé. A minőségi objektív mérésének a módja az indikátorok alkalmazása. Fontos, hogy a statisztikai indikátorokból kiindulva az ápolási minőséget is tudjuk mérni indikátorokkal.

Gondolatok a magyar egynapos sebészeti ellátás költséghatékonyságáról

Szerző(k): Tóth Szabolcs Péter Dr. Kovács Aranka Katalin Dr. Csernus Mariann Dr. Iring András Dr. Sztrilich András Péter
Évfolyam: XIV.évfolyam

Századunkat a gazdasági válság jellemezi, mely erőteljesen kihat az Unió országaira, e körülmények jelentős befolyást gyakorolnak a gazdaságpolitikára, egészségpolitikára és szociálpolitikára. Az egészségügyben bevezetett fejlesztési és modernizációs programok jelentősen növelték az egynapos sebészet kihasználtságának mutatóit az EU régi tagállamaiban. Ennek hatására fokozatosan terjedt el ez a korszerű betegellátási forma. Említésre érdemes, hogy az ellátás jelentős költségmegtakarítást eredményezett minden tagállam gazdaságának. Az egynapos sebészet lehetőség a humán erőforrás felhasználás költséghatékony kiaknázására, mely hazánk HBCs szabályozta közkiadásaiban is jelentős megtakarítást eredményezhetne. Elemzésem a német és magyar egynapos sebészet, valamint a magyarországi kórházi hotelszolgálatot indukáló ellátási formák hu mán erőforrás felhasználásának összehasonlítására irányult. Az allokációs torzítás kiküszöbölésére bloc randomizációt alkalmaztunk. Az összehasonlítást ugyanazon ASA klasszifikációjú, CDC besorolású, és diagnózisú betegek azonos műtéti beavatkozás kódú esetein végeztük el, a magyar egynapos és kórházi, valamint a német egynapos ellátás területén.

A betegbiztonság fokmérője az ellátás színvonala

Szerző(k): Fazekas Erzsébet
Évfolyam: XIV.évfolyam

A korszerű gyógyszerek a korábban használtakhoz képest nagyobb hatásfokkal kezelik ugyan a különféle betegségeket, mégis az egészségügyi beavatkozások (legyenek bármilyen jellegűek) továbbra is hordoznak bizonyos fokú kockázatot. Mivel a napjainkban általánosan használt – az EU tagállamaiban elérhető – szerek is okozhatnak egészségkárosodást, a betegbiztonság, az ellátás minőségének kérdése az Európai Uniós programokban előkelő helyen áll, és a legfőbb célkitűzések sorában a jövőben is élen marad – hangsúlyozták uniós szakemberek egy nemrégiben tartott nemzetközi szemináriumon (Róma, 2014. december 2-3.). Minden előadó leszögezte: a betegek maximális biztonsága csak a magas színvonalú egészségügyi ellátás keretei között képzelhető el. A tartós eredményeket a hatékony terápia alkalmazása szavatolja.

A leggyakoribb kórkép az endokrin ambulancián – röviden a policisztás petefészek szindrómáról és népegészségügyi jelentőségéről

Szerző(k): Dr. Várbíró Szabolcs
Évfolyam: XIV.évfolyam

A nőgyógyászati endokrin ambulanciákon a betegek többsége policisztás petefészek szindróma (PCOS) gyanúja miatt jelentkezik. Jelen összefoglalóban a költséghatékony gyógyítás szempontjára fókuszálva elemzem a diagnosztikát és a terápiát. A gyanú indokolatlan felvetése sok felesleges vizsgálatot von maga után. A betegek mielőbbi anyagcsere egyensúlyának biztosítása azonban a későbbi szív-érrendszeri és anyagcsere betegségek esélyét csökkenti, a fertilitás esélyét pedig javítja. Figyelembe véve a PCOS 5-8%-os gyakoriságát, ennek már népegészségügyi vonatkozása is számottevő.

Táplálkozási trendek, szakmai ajánlások. Mi a jövő útja?

Szerző(k): Szálka Brigitta Dr. Kósa István Dr. Vassányi István Dr. Mák Erzsébet
Évfolyam: XV.évfolyam

Cikkünkben bemutatjuk a jellemző, de facto táplálkozási trendeket, áttekintjük a jelentősebb hazai és nemzetközi táplálkozási ajánlásokat, elemezzük az egyes ajánlások közti ellentmondások okait, feltárjuk az étrendet meghatározó tényezőket. Az egyéni étrendet a szakmai táplálkozási ajánlások, az életmódbeli szokások és a népszerű táplálkozási trendek együttesen határozzák meg. Mindezen táplálkozási faktorok különböző mértékben veendők figyelembe az egyéni étrendtervezés és étrendi értékelés során. A cikkben bemutatott mobil táplálkozási szakértői rendszer az egészségmegőrzésben, a betegek – különösen cukorbetegek – számára pedig az életmód-változtatásban, a dietoterápiában nyújt támogatást. A mobil alkalmazások vitathatatlan előnye, hogy használatukkal a felhasználó azonnali visszajelzést kap étrendjéről, elégtelen vagy túlzott energia- és tápanyagfogyasztásról.

Helyes kézhigiénés gyakorlat – standard fejlesztési projekt a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikáján

Szerző(k): Dr. Orosz Gábor Dr. Élő Gábor Dr. Antmann Katalin Dr. Sesztakovné Varga Krisztina Kalmárné Szőllősi Erzsébet Prof. Dr. Gál János
Évfolyam: XV.évfolyam

A megfelelő kézhigiénés standardok betartása az intenzív osztályos betegbiztonság egyik alappillére. Terep gyakorlatunk során saját kézhigiénés standardjaink felmérését, azok betarthatóságának ellenőrzését, valamint az oktatás formájának pontosítását és hatékonyságának növelését tűztük ki célként. A TÁMOP 6.2.5/A jelű projekt keretében 2013. november és 2014. február között, konzorciumi formában önkéntesen léptünk a projektbe. Eredményeink alapján a kézhigiénés oktatás fejlesztését és az oktatásba bevontak körének szélesítését feltétlen elérendőnek gondoljuk.

A magyarországi mozgásszervi rehabilitációs osztályok relatív hatékonyság vizsgálata (DEA)

Szerző(k): Dénes Rita Dr. Koltai Tamás Uzonyi-Kecskés Judit Dr. Dénes Zoltán
Évfolyam: XVI.évfolyam

Napjainkban a hatékonyság mérése és értékelése a termelő és szolgáltató szektorban egyaránt kihívások elé állítja a menedzsmentet. Rendszerint nincs egyetlen olyan mutató, amely komplex módon kifejezné a szervezeti egységek eredményének valamennyi fontos elemét, s kezelni tudná ezek eltérő dimenzióit. Ilyen esetekben jól használható a relatív hatékonyságvizsgálat (Data Envelopment Analysis, DEA). A tanulmány célja a magyar egészségügyben kiemelt szerepet betöltő fekvőbeteg ellátás egy speciális területének, a mozgásszervi rehabilitációs osztályoknak a vizsgálata. A DEA segítségével lehetővé válik a vizsgált osztályok méret- és működés hatékonyságának elemzése, valamint a hatékonyság javítását célzó beavatkozási területek feltárása.

Egészségfejlesztés, alapellátás, sürgősségi ellátás, népegészségügy XII. IME Regionális Egészségügyi Konferencia Összefoglaló II.

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVI.évfolyam

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2017. február 23-án tartotta XII. Regionális Egészségügyi Konferenciáját. „Az egészségszervezés kihívásai az alapellátástól és népegészségügytől a sokszakmás nagykórházig” címet viselő tanácskozás egészségpolitikai blokkjáról szóló tudósításunk az IME 2017/3-as számában olvasható. Jelen cikkünkben a Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár fővédnökségével és Dr. Cserháti Péter miniszteri biztos védnökségével lezajló konferencia további előadásait és legfontosabb megállapításait foglaljuk össze.

A tradicionálisan jó elméleti oktatás szintjére kell emelnünk a gyakorlati képzést - Interjú Prof. Merkely Bélával, a Semmelweis Egyetem rektorjelöltjével

Szerző(k): Haiman Éva
Évfolyam: XVII.évfolyam

Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulóján léphet hivatalba Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem (SE) rektorjelöltje. Az egyetem jelenlegi stratégiai rektorhelyettese, a Klinikai Központ elnöke, a Kardiológiai Tanszék vezetője és a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika első embere a tőle megszokott lendülettel, elszántsággal kíván nekivágni az immár ötéves megbízatásnak, amelyre ugyanakkor – mint fogalmaz – szolgálatként tekint.

A Sürgősségi Betegellátó Osztályok működésének elemzése a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Sürgősségi Betegellátó Osztályán keresztül

Szerző(k): Vörösné Kis Noémi Dr. Jada Suhail
Évfolyam: XVII.évfolyam

A sürgősségi betegellátó osztályok kiemelt fókuszban szerepelnek. Számos beteg kapcsolatba lép a fekvőbeteg szakellátó intézmények ezen „speciális” szervezeti egységével, melyről, illetve mellyel kapcsolatban mindenkinek különböző elképzelései és elvárásai vannak. A betegek keresik a helyüket a magyar egészségügy szerteágazó rendszerében. Számos esetben sajnos nem az ellátórendszer megfelelő szintjét veszik igénybe, vagy helytelenül irányítják a pácienseket a kollégák a szakellátás ezen szervezeti egységére. Ennek következménye a túlterheltség, hosszú várakozási idő, mely mind a dolgozókra, mind a páciensekre kedvezőtlenül hat, az igazán sürgős ellátást igénylő esetek ellátását kedvezőtlenül befolyásolja.

Carpal tunnel decompressiója után kialakult súlyos szeptikus szövődmény diabeteses betegnél

Szerző(k): Dr. Naumov István Dr. Szabó Tamás
Évfolyam: XVII.évfolyam

A kéz szeptikus esetei még manapság is az egyik legnagyobb kihívást jelentik a kézsebészetben. A kéz magasan szervezett anatómiája és ezáltal lehetővé váló precíziós funkciója a szeptikus szövődmények esetén nagymértékben károsodhat. Esetismertetésükben az egyik leggyakoribb kézsebészeti beavatkozás, a carpal tunnel syndroma miatti retinaculum behasítása utáni rettegett szövődmény, a csuklóízület gennyedés ellátását írják le a szerzők. Az ellátás során a jól bevált sebészi megoldások, mint feltárás, debridement, antibiotikus kezelés és a végtag rögzítése mellett, igen jó eredménnyel alkalmazták a negatív nyomásterápiás sebkezelés módszerét. Esetükkel arra is felhívják a figyelmet, hogy megfelelő indikációval a kézsebészetben is eredményesen használható az NPWT eljárás.

Nemzetközi Fogamzásgátlás és Családtervezés Konferencia Budapesten

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Budapesten, május 9-12. között tartotta kétévente megrendezésre kerülő, tizenötödik konferenciáját az Európai Fogamzásgátlási és Reprodukciós Társaság (European Society of Contraception and Reproductive Health, ESC). A 85 országból érkező közel 1700 szakember részvételével lezajlott nagyszabású szakmai tanácskozás kiemelt témái között szerepeltek a szexualitás eltérő kulturális és vallási szempontjai, és a legújabb, többek között férfiak számára kifejlesztett fogamzásgátló technológiák.

Innovatív webfejlesztés a Zuglói Egészségügyi Szolgálatnál

Szerző(k): Dr. Czinkóczi Sándor Dr. Révai Tamás
Évfolyam: XVII.évfolyam

A Zuglói Egészségügyi Szolgálat (ZESZ) olyan, a kor követelményeinek megfelelő weboldal létrehozását cé lozta meg, amely képes teljesíteni a következő specifikációkat: 1.) a beteg minimális kattintásszám mellett gyorsan jusson aktuális információhoz; 2.) valamennyi mobil eszközön (tablet, mobil telefon) jól kezelhető; 3.) az alapvető módosítások, adatfeltöltések az intézményi adminisztráció részéről is egyszerűen, webes felületen elvégezhetők; 4.) kerüljenek beépítésre a felhasználók által ma már evidenciaként alkalmazott technológiák (pl.: GoogleMaps, On-line előjegyzés, On-line kérdőív, többdimenziós keresési lehetőségek stb.). Jelen tanulmány alapvető célja, hogy ismertesse az új weboldal funkcióit, az egyedi megoldási módok alkalmazását, a felhasználói aktivitás elemzését.

Célok és eszközök összehangolása az Irányított Betegellátási Rendszerben: az információs aszimmetria problematikája

Szerző(k): Dr. Evetovits Tamás
Évfolyam: III.évfolyam

A kontrolling bevezetésének tapasztalatai

Szerző(k): Papp Péter
Évfolyam: III.évfolyam

Mint egy vidéki kórház gazdasági igazgatója, évek óta alkalmazom a mindennapi munkám során a kontrolling rendszer több elemét. A kontrolling rendszer bevezetése során szerzett tapasztalataimat, valamint az alkalmazás során megfogalmazódott gondolataimat szeretném közzétenni abban a hiszemben, hogy ez a vélemény esetleg némely kontrolling rendszer bevezetését tervező kollégámnak hasznosítható információval szolgál. Az elmúlt években a tulajdonosi szemlélet erősödése mellett a legnagyobb „hasznot” a kontrolling rendszer bevezetése hozta az egészségügyi intézmények gazdálkodásában. A kontrolling rendszer bevezetését szorgalmazó tanácsadó cégek elsődleges példái az ipari termelésben történt alkalmazás gyakorlati hasznát mutatták be. Majd amerikai tapasztalatok szerint a kontrolling rendszer, mint vezetői eszköz az iparból a szolgáltatási szférán keresztül jutott az egészségügybe, s azóta az egészségügyi ellátó-szolgáltató intézmények is haszonnal alkalmazzák.

Tisztánlátás az egészségügyi intézmények gazdálkodásában a klasszikus kontrolling módszertan alkalmazásával

Szerző(k): Székely Ágnes Bodnár Gábor
Évfolyam: III.évfolyam

A profitorientált szféra mellett a kontrolling egyre nagyobb szerepet játszik az egészségügyi intézményekben is. A kontrolling, mint költség érzékeny alrendszer bevezetésével egy olyan, gazdálkodást támogató vezetői eszközt alkalmazunk, mellyel az intézmények vezetését segítjük a költségek felmerülési helyeinek és összefüggéseinek átlátásában. Jól használható kontrolling rendszer bevezetéséhez az egészségügyi szakmai és a gazdasági szakemberek összehangolt munkája szükséges.

Betegjogok érvényesülése az egészségügyi ellátás során

Szerző(k): Dr. Kismarton Judit
Évfolyam: III.évfolyam

Egészségügyi ellátáshoz való jog alatt beteg és az egészséges ember ellátásához kapcsolódó egészségügyi tevékenységek összességét kell érteni. Ebből értendő, hogy az egészségügyi ellátás nem csupán a beteg embert illeti meg. Ezen belül a betegjogok egy szűkebb szabályozást jelentenek, melyet a hatályos Egészségügyi Törvény szabályoz részletesen. Mit értünk betegjogok alatt? Betegjog mindazon jogosultságok összessége, melyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybevevő személyt megilletik, függetlenül attól, hogy az ellátást igénybe vevő személy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással (pl. szűrő vizsgálatok). A betegjogok minden egyént, aki az ellátással bármilyen módon kapcsolatba kerül, egyaránt és egyenlő mértékben megilletik.

Országos decubitus prevenciós program

Szerző(k): Dr. Pusztai Erzsébet Salczerné Dr. Hok Mária Balatoni Ernőné
Évfolyam: V.évfolyam

A szerzők ismertetik a SEBINKO Szövetség szakembereivel közösen összeállított, átfogó, országos decubitus prevenciós program javaslatát. A program tartalmaz minden olyan lépést, melyek megtételével – a program megvalósításával – fokozatosan jelentős javulást lehetne elérni a betegeknek sok szenvedést, az egészségügyi dolgozóknak sok munkát, a biztosítónak súlyos kiadásokat okozó felfekvési fekélyek kialakulásának megelőzésében.

A humán erőforrás biztosítása az ápolásban: mit tehet egy ápolásvezető a nővérlétszám biztosításáért?

Szerző(k): Csabai Gabriella
Évfolyam: IV.évfolyam

A XXI. század egészségügye piacorientáltabb szemléletmódja miatt egyre nagyobb szerepet kap a humán erőforrás menedzsment, sőt meghatározóbb tényező, mint valaha. A cikk azt tárgyalja, mit tehetnek az ápolásvezetők a meglévő munkaerőhiány pótlására, amikor a rendszer forrásallokációs anomáliákkal küzd. Számolnunk kell társadalmi jelenségekkel, megváltozott képzési/ oktatási rendszerrel, a munkahelyeken nem megfelelően alkalmazott motivációs módszerekkel, a fluktuáció és a munkaerő piac átalakulásának fenyegetettsége közepette. Kérdés, hogy milyen módszereket alkalmazhatunk, hogy ezen a helyzeten változtassunk, és közvetett vagy közvetlen komponenseken keresztül hozzájáruljunk az intézményünk eszmei vagyonának növekedéséhez. Mindezzel az a célunk, hogy munkatársaink képesek legyenek, és akarják az állandó megújulást, és a küldetésünk képviselte értékeket magukénak vallani.

A sok is kevés, a kevés is sok - A betegek gyógyszerfogyasztási szokásairól

Szerző(k): Tóthné Ecker Éva
Évfolyam: VII.évfolyam

Ha rendszeresen gyógyszert kell szednünk, sokszor nem fordítunk figyelmet arra, hogy az átgondolt gyógyszerfogyasztás, az életmódbeli változtatás jelentősen csökkenthetné kiadásainkat. A gyógyszeripar jelenlegi tendenciái sem mindig segítenek bennünket döntést hozni. Egy felmérés bemutatásával hívjuk fel a figyelmet a jelenlegi helyzet visszásságaira.

Telemedicina szolgáltatás bevezetéséhezszükséges lépések

Szerző(k): Dr. Ficzere Andrea
Évfolyam: XI.évfolyam

Az elmúlt években számos tanulmány jelent meg a telemedicina magyarországi bevezetésének különböző lehetőségeiről. jelen összefoglaló azokat a tényezőket vizsgálja, amelyek gátolják ennek a fajta orvosi ellátásnak az elterjedését. ezen túl a cikk javaslatokat is megfogalmaz a bevezetés, a műszaki feltételek, a jogi keret és a finanszírozási nehézségek leküzdésére.

Népegészségügy a 21. században: tendenciák, kihívások, kitörési pontok

Szerző(k): Léder László
Évfolyam: XIII.évfolyam

A 21. század elején már jól láthatóak azok a globális tendenciák, amelyek az elkövetkező évtizedekben a "jóléti államok" lakosságának egészségi állapotát alapvetően meghatározzák. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a mai népegészségügyi szemléletmód, illetve intézményrendszer képes lesz-e adekvát válaszokat adni a kor már jelenlévő és elkövetkező kihívásaira.

Vizelet inkontinencia gyakorlati kérdései

Szerző(k): Dr. Majoros Attila Szabó László Rigó János Prof. Dr. Nyirády Péter
Évfolyam: XIII.évfolyam

A vizelet inkontinencia gyakori probléma mind gyermekkorban, mind felnőttkorban. Multidisciplináris ellátást igénylő eltérés, ezért volt szükséges, hogy konszenzus alakuljon ki az ellátás fejlesztésére.

Arany óra – a Szepszis napja a Semmelweis Egyetemen

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az e-Egészségügy (e-Health) magyarországi példákon keresztüli rendszerezése (Systematization of e-Health through Hungarian examples)

Szerző(k): Király Gyula
Évfolyam: X.évfolyam

A szerző az egészségügyi ágazat specialitásait figyelembe véve újraklasszifikálja az e-Egészségügy területén működő szereplőket és a témakörben előforduló fontosabb relációkat, miközben pontosítja magát az e-Egészségügy definícióját is. A cikk a különböző kapcsolatrendszerek bemutatásán keresztül áttekintést ad e témakörben a magyarországi egészségügyi informatikai helyzetről.

A család szerepe az óvodáskorú gyermekek táplálkozási szokásainak kialakításában

Szerző(k): Dr. Beke Szilvia
Évfolyam: X.évfolyam

A helytelen táplálkozás egyik oka a nem megfelelő táplálkozási szokások kialakítása. A kisgyermekek táplálkozása gyakran elmarad a kiegyensúlyozott táplálkozás követelményeitől. A gyerekek is ugyanazt az ételt fogyasztják, mint szüleik. Az egészséges életmód kialakításában fontos szerepe van a családi minta mellett az óvodai, iskolai nevelésnek is, hiszen a táplálkozási szokások gyermekkorban alakulnak ki. Ezt a prevenciós munkát tudja segíteni az egészségügyi szféra. Kérdés, hogy ez a több színterű munka miként folytatódik a családban. Tanulmányunk során arra keressük a választ, hogy az egészséges táplálkozás alapjai az óvoda és a család közreműködésével miként valósul meg.

IME XVII. Egészségügyi Infokommunikációs Konferencia (2018 május 17. hétfő)

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

ME XVII. Egészségügyi Infokommunikációs Konferencia 2018 május 17. Hotel Hungária City Center (1074 Budapest, Rákóczi út 90.)

A pajzsmirigy-túlműködésben szenvedők csaknem kétharmada nő

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

A pajzsmirigy működésének zavarai minden életkorban megjelenhetnek, és túlnyomórészt a nőket érintik – ismertette Dr. Reismann Péter. A Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi adjunktusa elmondta, a pajzsmirigy-túlműködés a népesség körülbelül egy százalékát érinti, és a betegek több mint 70 százaléka nő.

A kórházban kezelt betegek körében végzett országos betegelégedettség felmérések nemzetközi gyakorlata

Szerző(k): Borbás Ilona
Évfolyam: XI.évfolyam

A cikk a kórházi betegek körében végzett országos betegelégedettségi felmérések nemzetközi tapasztalatait összegzi. Rámutat a felmérések során használt kérdő- ívek tartalmi jellemzőire, a gyakran előforduló témakö- rökre, a felmérések módszertanára, az eredmények felhasználására. A változatos nemzetközi gyakorlatban a rövid, több országban alkalmazható kérdőívek is fellelhetők. Néhány jól kiválasztott kérdés beépítése az országonkénti felmérésekbe lehetőséget nyújtana a kórházi betegelégedettség nemzetközi összehasonlítására.

Fluorescein kézhigiénés vizsgálat

Szerző(k): Pap-Szekeres Anita Banos Olga Tóth Zsuzsanna
Évfolyam: XI.évfolyam

A betegellátásban előforduló nozokomiális infekciók elleni küzdelem – a nemzetközi adatokat is figyelembe véve – nem hozta meg a tőle elvárt eredményeket, hiszen az egészségügyben akvirálható fertőzések száma folyamatosan emelkedik. A megelőzés elsődleges eszköze bizonyítottan a megfelelő kézhigiéne alkalmazása, melynek hazánkban, a 2010. november 10-én megjelent, Országos Epidemiológiai központ (OEk) által kiadott módszertani levél adja a szakmai alapját. közleményünk tárgya a Bács-kiskun megyei kórház fekvőbeteg osztályain e témában végzett, direkt hatékonyságellenőrző vizsgálat eredményeinek bemutatása.

Az intézményi stratégiát megalapozó elemzések – mit lehet, mit érdemes használni az egészségügyben?

Szerző(k): Dr. Bodnár Viktória Dr. Papik Kornél
Évfolyam: XII.évfolyam

A legtöbb magyar kórházi szolgáltató stratégiai tervét a 2000-es évek közepe táján állította össze, hogy az uniós kohéziós források megszerzéséhez a formai követelményeket teljesítse. Ezek a stratégiai tervek csaknem kizárólagosan a kórház infrastruktúrális fejlesztésére fókuszáltak, behatárolt és gyorsan elvégzett, elégtelen stratégiai analízisen alapultak. Jelen publikáció szerzői jól megalapozott és hasznos elemzési eszközöket ajánlanak az egészségügyi szolgáltatók menedzs mentjének, illetve kifejtik elkötelezettségüket a többtényezős, opciókat felvető komplex stratégiai tervezés és értékelés mellett.

Betegpanaszok kezelése alternatív vitarendezéssel – a mediáció szerepe és alkalmazási környezete

Szerző(k): Tótth-Szamosi Anna Szabóné Bánfalvi Katalin Pázmány Péter
Évfolyam: XII.évfolyam

A világ fejlett országaiban az 1970-es évektől az egészségügyi technológiák robbanásszerű fejlődése és sokszínűvé válása, a modern jogszemlélet, valamint az egyén és az egészségügyi ellátók szerepének és felelősségének átértelmezése, az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során felmerülő konfliktusok és viták számának nagyságrendi növekedését vonták maguk után. A vitarendezés a közelmúltig a harmadik hatalmi ágként meghatározott igazságszolgáltatás keretei között történt meg. Az egészségügyi ellátáshoz köthető peres ügyek száma, valamint az elbíráláshoz szükséges rendkívül speciális tudás (hiánya) szétfeszíti a hagyományos eljárásrend kereteit, hatalmas terhet ró a bírói rendszerre, és – költségeit tekintve – a társadalomra is. Az alternatív vitarendezési eljárások (Alternative Dispute Resolution – ADR) jelentős előzményekkel rendelkeznek a fejlett országok társadalmi életének egyéb területein, és ott hatásos eszköznek bizonyultak, ezért az egészségügyi ellátáshoz kötődő viták rendezésében is szerepet kaptak. Hazánkban, Európában elsőként született törvény az egészségügyben alkalmazható alternatív vitarendezés kereteiről, melyet a jogalkotó közvetítői eljárásként nevesített. Jelen közleményben megvizsgáljuk a közvetítői eljárás közel két évtizedes történetét, eredményességét, az e mögött húzódó okokat, és felvázoljuk egy olyan betegpanasz kezelési rendszer kereteit, amelybe szervesen illeszthető az ADR eszköze, és amely teljesíti és támogatja az egészségpolitikai célkitűzésekben rögzített elveket: hozzáférhető, méltányos és megvalósítható. A keretrendszer kialakítása és működtetése jelentősen segítené a felállítás alatt álló Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) küldetésének beteljesítését is.

A korszerű információ-technológiai megoldások szerepe az orvos-beteg kommunikáció javításában

Szerző(k): Dr. Pörzse Gábor Dr. Csedő Zoltán Tóth Tamás Fejes József Sára Zoltán
Évfolyam: XII.évfolyam

Kutatásunk célja az orvos-beteg kommunikáció korlátainak felmérése és e korlátok leküzdését segítő információtechnológiai megoldások azonosítása. A kvalitatív módszerekkel végzett kutatás eredményei alapján a legfontosabb tényezők közé tartozik az időhiány, a betegek szorongása, a nem megfelelő egészségkultúra és előzetes tudás, valamint egyes orvosok hiányos kommunikációs készségei. A technológia megfelelő alkalmazása segíthet az idő hatékonyabb kihasználásában, a kommunikáció személyre szabásában. Fontos az új technológiákhoz való hozzáférés biztosítása, ellenkező esetben tovább mélyülhet a fennálló információs aszimmetria.

A kulcsszó: betegedukáció

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XII.évfolyam

Az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja vállalt küldetéséhez híven megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik a népegészségügyi jelentőségű megbetegedésekkel, a magas mortalitással és morbiditással járó, egészség-gazdaságtani szempontból kiemelten fontos betegségcsoportokkal. Ilyen például az itthon és világszerte népbetegségnek számító diabétesz, amellyel kapcsolatban számos tanulmány, publikáció és interjú kapott helyet korábbi lapszámaink hasábjain. Ezért különösen nagy örömmel üdvözöljük szerkesztőbizottságunk soraiban Dr. Barkai László professzort, a Magyar Diabetes Társaság elnökét, akinek személyében a hazai diabetológia és gyermekgyógyászat nemzetközileg elismert szaktekintélyét tisztelhetjük.

Terápiás hatások mérése betegforgalmi adatokon

Szerző(k): Dr. Bacskai Miklós Lang Zsolt Rakonczai Pál Csiha Julianna
Évfolyam: XII.évfolyam

Az elmúlt évek során előtérbe helyeződtek a világszerte felhalmozott egészségügyi adatokon végezhető obszervációs és retrospektív vizsgálatok. Ezzel párhuzamosan terjedtek el a longitudinális adatokra épülő, oksági kapcsolatokat feltáró statisztikai eljárások is, amelyek kiterjesztik a betegforgalmi adatok elemzési lehetőségeit a klinikai kísérletekhez hasonló kérdések kutatására. Az OEP részletes és stabil, időbeli változást tükröző betegforgalmi adatbázist kezel, ahol a beteg állapotának jellemzői, eseményei, költségei oksági kapcsolata a betegek kezelési stratégiáival párhuzamosan vizsgálható. Longitudinális, időben változó betegútadatok oksági elemzésére Robins (1999) módszere alkalmas, ami a betegút időben dinamikusan változó átsúlyozásával elkülöníti a terápiát a betegút eseményeitől és a beteg állapotának változásától a klinikai kísérletekhez hasonlóan. A módszer alkalmas klinikai vizsgálatok eredményeinek megerősítésére, az egyes ellátásbeli tényezőknek a betegutakra kifejtett hatásainak mérésére, különösen, ha a betegforgalmi adatokat további, a klinikai regiszterekben fellelhető fiziológiai, diagnosztikai, labor információkkal is kiegészítjük.

Intézkedési terv a tűszúrásos balesetek és az ebből származó vér útján terjedő fertőzések csökkentésére

Szerző(k): Dr. Nagy Kamilla Dr. Fráter Márk
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az egészségügyi ellátással összefüggésben kialakuló fertőzések (más néven nozokomiális infekciók) a betegellátás során, az ott elvégzett betegellátói tevékenységgel kapcsolatban alakulhatnak ki, de nemcsak az ellátást igénybevevőknél, hanem az ellátást nyújtóknál is. Ez utóbbi eseteket nevezzük foglalkozási fertőzéseknek. A betegellátók foglalkozási fertőzései közül a legveszélyesebbek azok a vér útján terjedő fertőzések, melyek a betegeknél használt véres szúró-vágó eszközök által okozott sérülések következtében alakulnak ki. Az ellátandó betegek szerológiai státusza általában nem ismert, így potenciálisan bármelyik beteg lehet fertőző. Az éles szúró-vágó eszközökkel és a beteg emberekkel való munka során sok alkalom adódik a szúrásos-vágásos balesetek kialakulására. A statisztikák szerint több munkabaleset fordul elő a betegellátók körében, mint a bányászok esetében. Európában úgy becsülik, hogy évente egymillió egészségügyi dolgozó szenved el tűszúrásos balesetet [1]. Ezeket azonban jóval könnyebb megelőzni, mint a bányabaleseteket, így nagyobb a felelősségünk a megelőzés mielőbbi megkezdésében és hatékony végrehajtásában. A megelőzés haladéktalan megtervezését egy Európai Uniós Directiva (a 10/32 EU) és „Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről” című 2013. VII. 16-tól hatályos 51/ - 2013. (VII. 15.) EMMI rendelet írja elő. Jelen cikk a betegellátó intézményeknek kíván segítséget nyújtani a vonatkozó rendeletben foglaltaknak való megfeleléshez, preventív célú Intézményi Intézkedési Terv bemutatásával.

Pintes fehérbor hatása az anyagcsere-paraméterekre metabolikus szindrómás betegekben

Szerző(k): Dr. Wimmer Alexandra Dr. Lengyel Gabriella Dr. Gamal Eldin Mohamed Dr. Gaál Balázs Dr. Fehér János Dr. Blázovics Anna Dr. Blazics Balázs Dr. Bekő Gabriella Dr. Ábel Tatjána
Évfolyam: XIII.évfolyam

A mérsékelt alkoholfogyasztás csökkenti a cardiovascularis halálozást az átlagpopulációban. Viszonylag kevés vizsgálat jelent meg a fehérbor inzulinérzékenységre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Célkitűzés: A szerzők a kis mennyiségű Pintes fehérbor fogyasztásának inzulinérzékenységre és egyéb anyagcsere-paraméterekre gyakorolt hatását vizsgálták. Módszer: A prospektív vizsgálatban 18 metabolikus szindrómás beteg vett részt. A betegek négy héten át Pintes bort fogyasztottak. A borfogyasztás előtt, illetve után meghatározták a klinikai paramétereket. Eredmények: A HOMA-IR szignifikáns mértékű csökkenést mutatott a fehérbor fogyasztását követően (2,28±2,04 vs. 1,08±0,6; p = 0,002). Nem változott a szérum összes koleszterin, az LDL-koleszterin, a triglicerid és az éhomi plazma vér cukorszintje sem. Következtetések: A fehérbor fogyasztása javította az inzulinérzékenység mértékét metabolikus szindrómás betegekben.

Nemzeti Egészségügyi Informatika (e-Egészségügy) – Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztési projekt helyzetjelentése

Szerző(k): Piti Attila Heiling-Koltai Beáta
Évfolyam: XIII.évfolyam

A TIOP 2.3.2 projekt a magyar e-Egészségügy Program egyik pillére. Célja egy korszerű, kommunikációs és kollaborációs informatikai platform, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) létrehozása, amely biztosítja az ágazati információs rendszerek és az egészségügyi dolgozók együttműködését. A platform alapvető jellemzői: a felhőalapú központi infrastruktúra és a szolgáltatás alapú architektúra (SOA). A cikk ismerteti az EESZT felépítését, bemutatja a projektben megvalósítandó keretrendszert és üzleti modulokat, és összefoglalja egészségügyi az ágazat számára nyújtott előnyöket és lehetőségeket.

A hálapénz szabályozásának büntetőjogi és etikai kérdései

Szerző(k): Dr. Berecz János Tamás Dr. Fülöp Botond
Évfolyam: XIV.évfolyam

A közlemény a hálapénz jelenség etikai és büntetőjogi aspektusait elemzi. E kétirányú megközelítés azért is indokolt, mivel hatékony büntetőjogi szabályozás elképzelhetetlen etikai megalapozottság nélkül. A szerzők kiemelik, hogy a hálapénz-jelenség megértéséhez és leküzdéséhez a problémát elsősorban társadalom-lélektani szempontból, a beteg oldaláról kell megközelíteni, és azt a kérdést kell a vizsgálatok központi elemévé tenni, hogy adott esetben miért érzi úgy a beteg, hogy hálapénzt kell adnia az orvosnak. A szerzők megfogalmazása szerint a hálapénznek – a kenőpénzzel ellentétben – csak oka lehet, célja nem. Az írás végkövetkeztetése szerint a hálapénz teljes tiltása etikai szempontból célszerűtlen és indokolatlan lenne, mivel a belső meggyőződésből kialakult hála kifejezése megfelel társadalmunk keresztény etikában gyökerező általános erkölcsi értékrendjének, és alkalmas lehet az egészségügyi dolgozó hivatástudatának, elkötelezettségének megerősítésére, a fásultság, a megbecsülés és az elismerés hiányából adódó szakmai és emberi frusztrációk megelőzésére. A szerzők felhívják a figyelmet a munkahelyi visszaélés-bejelentési rendszer bevezetésének lehetőségére is, mely a munkáltatók kezében alkalmas eszköz lehet a hálapénzzel kapcsolatos visszásságok, jogsértések felderítésére.

Szepszis – közös ügyünk I. rész

Szerző(k): Prof. Dr. Molnár Zsolt
Évfolyam: XVI.évfolyam

A szepszis sok szempontból az egyik legnagyobb kihívást jelenti manapság az akut betegellátásban és az intenzív terápiában. Nem csak definiálni rendkívül nehéz a kórképet, de diagnózisa és kezelése is csak felkészült, gyakorlott és elhivatott szakemberek interdiszciplináris összefogása révén nyújthatja a betegnek legjobb túlélési, felépülési esélyeket. Az észleléskor késlekedés nélkül megkezdett adekvát korai reszuszcitáció, a megfelelő antibiotikum választás, az időben elvégzett góctalanítás, majd pedig a tartós szervtámogató kezelés során az intenzív terápia valamennyi korszerű eszközének széleskörű alkalmazása, mind elengedhetetlen feltétele a gyógyulásnak. A szakmai kihívások mellett problémát jelent az is, hogy az elmúlt évtizedekben a szepszis népegészségügyi problémává vált. Elég csak arra gondolnunk, hogy manapság világszerte többen halnak meg szepszishez társuló szövődményekben, mint emlő, és vastagbélrákban összesen. A jelen összefoglaló célja a szepszis patofiziológiai hátterének bemutatása mellett a diagnosztika és terápia néhány fontos és újnak számító elemének ismertetése, valamint azon problémák felvetése, melyek megoldása szükséges ahhoz, hogy a szepszis és általában az akut beteg ellátásában végre bekövetkezhessen egy paradigmaváltás, melynek révén nem egyéb szempontok, hanem a beteg kerül a középpontba.

A közegészségügyi szakemberek kompetenciaszintje és elhelyezkedési lehetőségeik változásai

Szerző(k): Sinka Magdolna Prof. Dr. Domján Gyula Dr. Barcs István
Évfolyam: XVI.évfolyam

Magyarországon az egészségügyi szakemberek főiskolai szintű képzése 1975-ben a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karon és jogelőd intézményeiben kezdődött. A közegészségügyi szakemberek képzése ennél jóval korábban kezdődött: 1953-ban mint orvossegéd, felcser, illetve 1957-ben, mint közegészségügyi – járványügyi ellenőr. E szakterület, a főiskolai szintű képzés kezdeteitől napjainkig megtalálható az Egészségtudó mányi Kar képzési palettáján. Jelen publikáció a jogszabályok, valamint a korabeli irodalom alapján a középfokú és diplomás közegészségügyi-járványügyi felügyelő, – napjainkban népegészségügyi ellenőr – kompetenciáit elemzi, majd foglalja össze a képzés kezdeteitől napjainkig, a megváltozott közegészségügyi, népegészségügyi apparátus és az igények, valamint az elhelyezkedés területeinek összefüggésein keresztül.

Szepszis – közös ügyünk II. rész

Szerző(k): Prof. Dr. Molnár Zsolt
Évfolyam: XVI.évfolyam

A szeptikus beteg észlelésekor történő adekvát ellátás döntően befolyásolja a beteg túlélési esélyét, ami megfelelő kezelés mellett 20-30%-kal nőhet, míg inadekvát ellátás esetén nemcsak romlik, de a késlekedés akár keringés összeomlás miatti reanimációhoz is vezethet [15]. Az első észleléskor még nem tudhatjuk, hogy szeptikus-e a beteg, vagy valamilyen más ok miatt került bajba, de a szervdiszfunkciók objektív jeleinek felismerése, és az alapvető reszuszcitációs lépések elkezdése minden észlelő orvosnak – függetlenül attól, hogy melyik szakterületen dolgozik – feladata. Ellen - tétben a klasszikus orvoslás gyakorlatával, itt nem várhatunk a diagnózisra, hanem azonnal el kell hárítani, kezelni kell az életet veszélyeztető szervdiszfunkciót, és közben vagy utána, diagnosztizálni a kórokat.

Átmeneti ellátások – a bentlakásos szociális intézmények keretén belül végzett szakápolási tevékenységek és az ehhez kapcsolódó egészségügyi szükségletek elemzése

Szerző(k): Cseh Borbála Dr. Dózsa Csaba
Évfolyam: XVI.évfolyam

A demográfiai trendek ismeretében megállapítható, hogy társadalmunkban egyre több betegséggel és szo- ciális problémával küszködő idős ember lesz, ennek okán pedig egyre nagyobb szerepet kapnak az idős emberek gondozási és ápolási szükségleteit kielégítő szociális intézmények. 2015 tavaszán az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár megrendelésére készült „A bentlakásos szociális intéz- mények ápolási és szakápolási tevékenységének elem- zése” című tanulmány részeként felmérés készült a bent- lakásos szociális intézmények ápolási és szakápolási tevékenységének elemzése céljából. Az intézmények férőhelyeinek kihasználtsága 2012-től szinte folyamato- san 100%-os, és egyre magasabb a demensek aránya is. A szociális otthonban lakók egészségi állapota romlott az elmúlt évek során, ebből fakadóan az ápolási, szak- ápolási szükséglet is növekedett, mely szükségletet a szociális intézmények heterogén módon próbálják kielé- gíteni az elégtelenül működő szabályozási mechanizmu- sok miatt. A tanulmány keretében a szakértők komplex javaslatcsomagot dolgoztak ki az átmeneti (integrált) ellátásformák szabályozására és finanszírozására.

Betegbiztonság – A XIII. IME Képalkotó Diagnosztikai Továbbképzésről és Konferenciáról jelentjük I. rész

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

2018. március 22-én tartotta meg XIII. IME Képalkotó Diagnosztikai Továbbképzését és Konferenciáját az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja. A résztvevők áttekintést kaptak a képalkotó rendszerek legfontosabb alkalmazási területeiről és legújabb hight-tech megoldásairól. A tanácskozás kiemelten foglalkozott a betegbiztonság és minőségbiztosítás radiológiai vonatkozásaival is.

A kardiológia elmúlt tíz évének is köszönhetően öt évvel nőtt a várható élettartam

Szerző(k): Magyar Kardiológusok Társasága
Évfolyam: XVII.évfolyam

Óriási fejlődésen ment keresztül a szívgyógyászat az elmúlt évtizedben, húzóágazata lett a medicinának, a csúcstechnológia pedig ma már a mindennapi gyógyítás része. Magyarország az élvonalban van a gyógyítás terén, ennek is köszönhető, hogy kevesebb, mint felére csökkent az infarktus okozta halálozások száma és öt évvel hosszabb élettartamra számíthatunk. Ma már olyan betegek kaphatnak életesélyt, akikről korábban lemondtak az orvosok. A Magyar Kardiológusok Társasága most a betegedukációban látja a legfőbb kihívást, hogy időben menjünk orvoshoz és kövessük az utasításait.

Beköszöntő

Szerző(k): Prof. Dr. Naszlady Attila
Évfolyam: I.évfolyam

Szakmai célok csatolásának lehetősége az osztályos megállapodásokhoz

Szerző(k): Dr. Pásztélyi Zsolt
Évfolyam: I.évfolyam

A teljesítményarányos finanszírozás a gazdálkodási szempontok előtérbe helyeződését idézi elő a kórházakban, és feszültséget teremthet a szakmai és gazdasági célok között. E feszültséget oldhatja olyan szakmai célok beillesztése az osztályos megállapodások rendszerébe, amelyek egyben népegészségügyi és szakmai elvárásokat is szolgálnak. E célok megvalósulását indikátorokkal követhetjük. Kialakításukban segítségünkre lehet a szisztémás látásmód, és a megfelelően motivált humán erőforrás.

Közhasznú társasággá történő „átalakulás” humán erőforrás kérdései

Szerző(k): Dr. Kőszegfalvi Edit
Évfolyam: I.évfolyam

Az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény (a továbbiakban intézménytörvény) az egészségügyi közszolgáltatásokról való gondoskodás keretében szabályozta a Közhasznú Társaságként (továbbiakban kht.) való működést.

Információs rendszer egészségmegőrzésre, rizikóbecslésre és távmonitorozásra

Szerző(k): Prof. Dr. Kozmann György Jókuthy András Drozdik Béla Balázs Gábor
Évfolyam: I.évfolyam

Az egészségügy egyre inkább hasznosítja az információs technológiák kínálta lehetőségeket. Az ilyen típusú fejlesztésektől – egyebek mellett – a költséghatékonyság növekedése várható. Az elképzelhető alkalmazások hozzájárulnak az egészségmegőrzéshez, valamint a diagnosztika vagy a terápia egyes kérdéseinek műszakilag és orvosilag korrekt és gazdaságos megoldásához. Jelen tanulmány két hazai fejlesztésű rendszer fontosabb célkitűzéseit, technológiai felépítését mutatja be, áttekintő jelleggel. Az első rendszer az egészség-megőrzési témakörön belül a kardiovaszkuláris betegségek kialakulását igyekszik megakadályozni, illetve késleltetni. Ezen belül az informatikai megoldások az életmód-tanácsadás és rizikófelmérés ügyét segítik, internetes eszközök felhasználásával. A második rendszer a kardiológiai távmonitorozás (EKG, vérnyomás stb.), az otthoni ellátás új lehetőségeit kínálja. A rendszer megteremti a folyamatos vagy szakaszos mérésadatgyüjtés, a humán munkaerőt a rutin feladatok egy részétől megkímélő automatikus értékelés, az orvosi felügyelet riasztás, valamint az egészségügyi szereplők intelligens összekapcsolásának megoldásait.

Public Relations eszközök az egészségügyi menedzsment kezében PR és változtatásmenedzsment II.

Szerző(k): Léder László Marczell Viktória
Évfolyam: II.évfolyam

Offenzív vezetés: Kísérlet a válságmegelőző menedzsmentre a debreceni klinikán

Szerző(k): Kecskés Gábor
Évfolyam: II.évfolyam

Egyes HBCS költségelemek kezelhetőségéről, különös tekintettel a bérfejlesztésre

Szerző(k): Dr. Weltner János
Évfolyam: II.évfolyam

Ma már szinte közhelynek számít, hogy a Homogén Betegség Csoportok (HBCS) viszonylagos (súlyszám) és valóságos (forint) értékének meghatározása az átlagolás művészetén alapul. Elvben ugyanez lenne igaz a járóbeteg szakellátás pontrendszerére is, de itt nem részletezendő okból a járóbeteg pontrendszer e tekintetben elég gyenge lábakon áll. Ennek ellenére az alábbiakban kifejtett gondolatok némelyike e pontrendszerre is értelmezhető, noha a szövegben csak HBCS-t fogok említeni. A költségek említésekor a jelenlegi körülmények között elismert, azaz megtérített költségekről lesz szó, nem pedig a szakmailag indokoltnak tartott kiadások költségéről. E tekintetben érdektelen, hogy az egy-egy beteg ellátása címén az OEP által utalt ellenértéket az ellátó mikor és melyik beteg ellátására fordítja.

Az irányított betegellátás jogi szabályozásának kérdései

Szerző(k): Dr. Kovácsy Zsombor
Évfolyam: II.évfolyam

A tanulmány az irányított betegellátást a szabályozás oldaláról közelíti meg. Sor kerül néhány, a tárgyra vonatkozó, kiemelt jelentőségű törvényi rendelkezés évről évre bekövetkezett változásainak bemutatására, a modell által az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés tekintetében kiváltott megkülönböztetések meglétének vizsgálatára, valamint a jövőbeni szabályozás néhány elvi és technikai kérdésének elemzésére. A tanulmányban előforduló egészségpolitikai színezetű megjegyzések is elsősorban a jogi szabályozás érvényesülésével kapcsolatban szerzett tapasztalatok, illetve a jogi szabályozásban rejlő lehetőségek értékelésének eredményeképpen fogalmazódnak meg.

Előzetes ápolási terv - hatékonyabb ápolásszervezés

Szerző(k): Gyuris Réka
Évfolyam: II.évfolyam

A jól megtervezett ápolás segítségével hogyan tehető hatékonyabbá az ápolásszervezés? Erre a kérdésre keresem a választ cikkemben. Az előzetes ápolási terv segítséget nyújt az egyénre szabott ápolás megtervezésében. A jól szervezett munka előnyökhöz juttatja mind az ápolót, mind a vezetőt, és a beteg számára is jobb ellátást biztosít. Az alábbiakban bemutatott ápolási tervemmel egy megfelelő szintű ápolás szervezését és kivitelezését mutatom be.

Problémák és megoldási lehetőségeik a Münchausen szinndróma ápolásmenedzselése során

Szerző(k): Antal Klára
Évfolyam: II.évfolyam

A Münchausen szindróma (a továbbiakban MS) nagyon nehezen felismerhető betegség. Elnevezése Rudolf Eric Raspe író mesehősének nevéből származik, aki lenyűgözően szerencsés, de valótlan történeteket talált ki társai szórakoztatására.

Az ambuláns HBCS kialakításának lehetőségei

Szerző(k): Dr. Kövi Rita Dr. Nagy Júlianna Eszter Dr. Dózsa Csaba
Évfolyam: II.évfolyam

Az egészségügyi szolgáltatók megfelelő költséghatékony működésében döntő szerepe van azoknak a módszereknek, amelyek meghatározzák a szolgáltatások ellenértékének finanszírozási módját. A jelenlegi finanszírozási rendszer a fekvőbeteg ellátást preferálja, ezért az ambuláns ellátás finanszírozási technikáját célszerű megváltoztatni úgy, hogy az eseteket a szakmailag szükséges szinten oldják meg. (1) A díjharmonizáció, a költségalapú díjkalkuláció, ezzel egyidejűleg a szakmák közötti megfelelő arányok kialakítása a járóbeteg ellátásban javíthatja a jelentett adatok validitását, finanszírozás igazságosságát. Ez azonban nem oldja meg a betegellátás alapvető problémáját, a finanszírozási okokra visszavezethető, a szükségesnél magasabb indokolatlan igénybevételt, a magasabb ellátási szinten végzett ellátást. Az ambuláns homogén betegellátási csoportok (AHBCS) kifejlesztése és a finanszírozási rendszerbe illesztése az ellátási szintek összevonása irányába hat. Jelen összefoglaló bemutatja a rendszer egyes elemeinek értelmezését és kialakíthatóságát.

Magnetoterápia helye a járóbeteg ellátásban

Szerző(k): Dr. Csiki Zoltán
Évfolyam: II.évfolyam

Ahhoz, hogy a magnetoterápiáról beszélhessünk, célszerű a mágneses energia és a mágneses mezők működéséről néhány szót szólnunk. Heisenberg nagyon plasztikusan úgy fogalmaz, hogy „A mágneses energia az az alapvető energia, melytől az organizmus teljes léte függ.” Ezt az állítást a NASA munkatársai is igazolták. Lényegében ezt bizonyítja a Föld saját meglévő mágneses mezeje is, életünkre gyakorolt hatásait pedig a napkitörések során keletkezett mágneses viharok illusztrálták. A Föld mágneses mezeje természetes energiatartalékunk, melytől számtalan szabályozó mechanizmus függ. A Föld rezgésének alapfrekvenciája 7,38 Hz. Sok szervünk, mint például az agy egyes részei, a bőr és az ütőerek is ezen a frekvencián rezegnek. A föld légköre és mágneses mezeje együtt egyfajta burkot képeznek, mely megóv bennünket a kozmikus sugárzástól, például a napszéltől is. A föld mágneses mezeje 0,5 Gauss (50 mikrotesla), nagyon gyenge, és az utóbbi 4000 év folyamán ereje jelentősen csökkent. Fentiek miatt egyre több kutatás folyik a mágneses tér, illetve a mágnes-mező gyógyító hatásairól. Előadásom célja bemutatni ezeket az eredményeket, illetve saját, eddig igen pozitív tapasztalataimat.

Adóssághelyzet az egészségügyi intézményekben - A Kincstári Biztosi rendszer tapasztalatai

Szerző(k): Forgács Péter
Évfolyam: III.évfolyam

A kincstári biztosi rendszer immár 7 éves, és a 2002- ben indított egészségügyi konszolidációban részt vevő programellenőrök tapasztalatai alapján a tartozásállomány kezelés sajátos, de nem borúlátó szempontjából kívánja elemezni az egészségügyi intézmények gazdálkodását.

Egészségfejlesztés és ellátórendszer

Szerző(k): Dr. Misz Irén Írisz
Évfolyam: III.évfolyam

A szerző az egészségfejlesztés világméretű előtérbe kerülését, annak okait, hatásait és következményeit taglalja, különös tekintettel az ellátórendszer jövőbeli alakulására. A közlemény alapvető üzenete, hogy az egészségfejlesztés minden társadalom, állam számára a leghasznosabb és legfontosabb befektetés, és egyben a társadalmi és gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltétele.

„Agresszív” HBCS politika Magyarországon: kérdések és válaszok a HBCS rendszer mûködésével és jövôjével kapcsolatban

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba
Évfolyam: III.évfolyam

Az elmúlt egy évben egyre mélyebb és egyre alaposabb szakmai vita bontakozott ki a HBCS rendszer alkalmazásának tapasztalatairól, az elmúlt tíz év hatásairól és a továbbfejlesztés irányairól. Igen sajnálatos, hogy mind a mai napig nem készült átfogó elemzés és értékelés a HBCS – és tegyük hozzá német pont – alapú finanszírozás alkalmazásainak hatásairól. Érdekes módon az egészségpolitika főbb szereplőinek kíváncsiságát főként az Irányított Betegellátás Modellkísérletének rendszerré való kibővítése köti le, miközben egy évtizede olyan technikát alkalmazunk az egészségügyi szakellátások finanszírozásában, amely a GDP közel két százalékának, az egészségügyi közkiadások közel felének a felhasználását határozza meg, azaz a források allokációjának legfontosabb mechanizmus, és amely átfogó elemzése mind a mai napig nem történt meg. Annak ellenére, hogy évente a 2,5 millió kórházi és több tízmillió járóbeteg szakellátási esemény intézményi/orvosi érdekeltségét befolyásolja kimondva vagy kimondatlanul a mögötte lévő finanszírozás jellege.

Fókuszban az Irányított Betegellátási Rendszer - Dr. Horváth Ágnes, az OEP fôosztályvezetôjének tájékoztatójaaz IBR négy éves mûködésérôl

Szerző(k): Dr. Horváth Ágnes
Évfolyam: III.évfolyam

Javában zajlik az egészségügyi ellátásszervezőkről szóló törvénytervezet társadalmi vitája. Ennek kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy milyen eredményeket hozott az 1999-ben Magyarországon bevezetett irányított betegellátási modellkísérlet gyakorlati megvalósítása. Mivel márciusban elkészült az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) értékelése a jelenleg egymillió ember ellátását érintő Irányított Betegellátási Rendszer (IBR) négy éves működéséről, célszerű betekinteni a tanulmányba, amely hasznos információval szolgálhat mindannyiunk számára arra vonatkozóan, hogy mit remélhetünk az új egészségügyi ellátás-szervezési rendszertől. Ezért megkértük Dr. Horváth Ágnest, az OEP Irányított Betegellátási Főosztályának vezetőjét, hogy röviden foglalja össze az IBR eddigi tapasztalatait.

A probléma -orientált programalkotás koncepciója

Szerző(k): Dr. Gaál Péter
Évfolyam: IV.évfolyam

A 24. óra – Mi a probléma a magyar egészségügyben? előadássorozat alapját képező problémaalapú programalkotás bemutatkozásáról lapunk márciusi számában már beszámoltunk. Jelen összefoglaló a módszer alkalmazását megalapozó definíciókat, az alkalmazási feltételeket és a kínálkozó egyszerűsítéseket tárgyalja. A szerző és a szerkesztőség reméli, hogy a leírtak termékeny vitát indíthatnak el az egészségpolitika szereplői között.

Minőségfejlesztési eszközök az ápolásban

Szerző(k): Balázsné Szelei Erzsébet
Évfolyam: IV.évfolyam

Hogyan előzhetjük meg az orvosi műhibákat?

Szerző(k): Dr. Lőke Miklós Dr. Horváth János Dr. Varga Lajos
Évfolyam: IV.évfolyam

A szerzői hármas az egészségügyi egyik nagy problémájával, az „orvosi műhibák” és a „betegbiztonság” kérdésével foglalkozik. Történeti áttekintést ad a hazai és a nemzetközi orvosi „műhiba” fogalmáról. A tanulmány kitér a szerzők által helyesnek ítélt lehetséges megoldások főbb irányaira.

A kontrolling tevékenység kialakításának kihívásai a Semmelweis Egyetemen

Szerző(k): Kis Róbert
Évfolyam: IV.évfolyam

A kontrolling tevékenység kialakítását, illetve megfelelő szervezeti szinten való kezelését nemcsak a vezetők egyre intenzívebb információigénye, hanem az egészségügyi intézmények megváltozott működési környezete is indokolja. A Semmelweis Egyetem méretei, a jelenlévő decentralizált gazdálkodás és az összetett tevékenység egyszerre jelentenek indokot és nehézséget a kontrolling funkció kiépítése számára. A gazdálkodási reformban elért eredmények bíztatóak, a fejlesztendő kontrolling feladatok meghatározottak. A cikk rövid öszszefoglalót nyújt a kontrolling tevékenység fejlesztése során a Semmelweis Egyetemen eddig elért eredményekről, a végzett, és a jövőben elvégzendő feladatokról, valamint ezek nehézségeiről.

Távoli radiológiai központok informatikai rendszereinek összekapcsolása

Szerző(k): Dr. Katona Zoltán Dr. Csernay László Dr. Almási László Vass Dezső
Évfolyam: IV.évfolyam

A szerzők három radiológiai központ között kiépített Internet/ADSL kapcsolaton keresztül, – melyet VPN technológiával védenek az illetéktelen behatolás ellen – digitális képeket továbbítanak. Intelligens interface-t fejlesztettek ki, amely a lokális PACS rendszerek között indexelt adatbázis felhasználásával egy munkahelyen központi adattárolást tesz lehetővé. Az összeköttetés alkalmas teleradiológiai konzultáció lebonyolítására, amely a kisebb kórházakban a CT ügyeleti szolgálat funkcióját is képes átvenni. A lokális PACS egységből, valamint az összeköttetés révén a központi adatbázisból kívánság szerint a klinikusok részére on-line módon vagy CD lemezen biztosítják a „film nélküli radiológia” dokumentációs kötelezettségeit. Képnézegetésre a megfelelő kiépítettségű PC-ken az eFILM Lite programot használják. A fejlesztett rendszer több, mint másfél éve a radiológusok és klinikusok megelégedésére zavarmentesen működik.

Beköszöntő

Szerző(k): Dr. Szummer Csaba
Évfolyam: V.évfolyam

Kinek jár, mi jár és mennyiért?

Szerző(k): Nagy András László
Évfolyam: V.évfolyam

Szeptember utolsó napjaiban tanulságos és fontos háttér beszélgetés zajlott a Független Média Központ szervezésében. (A Központot egy USA-beli alapítvány tartja fenn a magyarországi sajtó szakmai és etikai színvonalának emelése céljából. A mostani diskurzus-sorozat Média és egészségügy címet viseli, a jelen összejövetel témája pedig a kérdések kérdése volt: kinek mi járjon az egészségbiztosítás keretében.)

A központi műtő új munkarendje, délutáni műszak bevezetése, költségracionalizálása a Komárom-Esztergom megyei Szent Borbála Kórházban

Szerző(k): Dr. Molnár László Kecskeméti Csilla Dr. Bányász Zsolt
Évfolyam: IV.évfolyam

A tatabányai Szent Borbála Kórház megyei ellátási feladattal rendelkezik, 924 összes ágyszámból 716 ágyon aktív betegellátás történik. Az éves műtéti szám 12 000, ennek 28%-a ügyeleti időben történik. A most ismertetendő projekt célja volt átszervezni az ügyeleti műtétek ellátását oly módon, hogy a 3 ügyeletes műtéti team-et, mely két különböző helyen volt egymástól, egy központi helyre, a Központi Műtőbe integrálja. Az átszervezés egyik fő szempontja közé tartozott, hogy ne járjon elbocsátással, két személy áthelyezésével és átképzésekkel a központi műtő dolgozói állománya megfelel még az Európai Uniós munkaidő ajánlásoknak is. A másik fő szempont, hogy az emelt létszám lehetővé teszi délutáni műszak bevezetését, az előjegyzett esetek délutáni ellátását is.

Kórházi gyógyszerellátás-működőképes outsourcing technikával

Szerző(k): Dr. Mike László Dr. Deák Gábor Dr. Kókai Balázs
Évfolyam: IV.évfolyam

Jelen összefoglaló az intézeti gyógyszertár kiszervezésének jogi, gazdasági és szakmai vetületét tárja fel, egészen a jelenlegi hazai helyzet ismertetésétől, a kiszervezés számos sarokpontjának, megvalósulásának elemzéséig. Láthatóvá válik, hogy ebben a multifaktoriális, összetett rendszerben hogyan valósítható meg az egyébként forráshiányos ágazati elemnek tekinthető szakszolgáltatás fejlesztése. A rendszer bemutatásával a cikk részletesen elemzi a kórház várható kedvező pozíciójának alakulását, a lehetséges és célszerű szakmai fejlesztési csapásirányokat, melyek egy átszervezett, költséghatékony, európai színvonalú intézeti gyógyszerellátás alapjait képesek megteremteni.

A fizioterápia finanszírozásának problémái, javaslat a megoldásukra

Szerző(k): Brahó Zsuzsanna
Évfolyam: VI.évfolyam

Állítsuk meg a méhnyakrákot!

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: VII.évfolyam

19 európai országban – köztük hazánkban is – megrendezésre került idén január 20-26. között a Méhnyakrák Megelőzési Hét. Ezen a héten Brüsszelben az Európai Parlament és az EU tagállamok parlamenti képviselői összefogást hirdettek a betegség megelőzése érdekében. Számos európai ország különböző programokkal hívta fel a figyelmet a prevenció lehetőségeire, így például vezető politikusokkal és szakmai szervezetekkel folytatott kerek-asztal beszélgetésekkel, információs programokkal és a szűrések erőteljes kommunikációjával.

Amikor már kihűlt a láng - A kiégés vizsgálata ápoló körében

Szerző(k): Pálfi Ferencné
Évfolyam: IV.évfolyam

A szerző a segítőfoglalkozásúak mentálhigiénés problémáiról, a burnout jelenségről végzett kutatást. A kérdőíves felmérés 805 fővel történt, melyben elemzésre kerültek a segítő kapcsolatok sajátos körülményei, a munkahelyi jellemzők közül a kiégés fokának és az osztály ellátási formájának kapcsolódási pontjai. A kutatás eredményei szerint befolyásoló tényezőként hat még a jelenségre az ápolók által a főállásukon túl végzett melléktevékenység ténye, valamint az erkölcsi és anyagi megbecsülés hiánya is. Hangsúlyt kap a téma tárgyalása során a prevenció jelentősége. A segítőknek éppen ezért nemcsak eszközt kell adni a kezükbe, hanem szakmai személyiségüket is ápolni kell.

A műtői kapacitás optimális kihasznlását célzó törekvéseink a Zala Megyei Kórházban

Szerző(k): Dr. Kránitz Katalin
Évfolyam: V.évfolyam

A kórházi ellátásban az operatív tevékenység meghatározó jelentőségű mind a betegellátás, mind a kórházi finanszírozás szempontjából. A rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználását célozza a műtéti tevékenység egy területre történő koncentrálása. A Zala Megyei Kórházban (továbbiakban ZMK) a ‘60-as évektől működik Központi Műtőblokk. A növekvő műtéti igény indokolta a kapacitások jobb kihasználását célzó törekvéseinket. Ezért 2004-ben a menedzsment a műtői tevékenységek hatékonyságának javítására projektet indított.

Az intelligens kártyák egészségügyi alkalmazási lehetőségei

Szerző(k): Dr. Ködmön József
Évfolyam: V.évfolyam

Az egészségügyi informatika egyik, mára klasszikussá vált témája az intelligens kártya bevezetésének kérdése. Sokan, sokféle megközelítésben írtak, tanácskoztak már erről, különböző elképzelések és koncepcionális tervek születtek, de a szervezési és a technológiai megvalósítás jelentős gyakorlati problémákat vetett föl. Az azonban biztosnak látszik, hogy szükséges egy ilyen kártya használata, hiszen ezt számos tapasztalat igazolja. A bevezetés időpontját és a kártya típusát illetően viszont sok a kétség. A cikk igyekszik – a kriptográfus-informatikus nézőpontjából – ezekre a problémákra megoldást adni, a téma elemzését minél teljesebbé tenni.

Egészségügyi reform, kihívások - Infokommunikáció nélkül nem megy (IV. Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferencia beszámoló)

Szerző(k): Tamás Éva Dr. Harangi János
Évfolyam: V.évfolyam

2006. április első hetében a budapesti Hotel Stadionban, az IME szervezésében rendezték meg az „Egészségügyi reform, kihívások – Infokommunikáció nélkül nem megy” alcímet viselő konferenciát, melynek alapvető célkitűzése az volt, hogy választ keressen a várható reformok miatt az egészségügyi informatikai szakma előtt álló kihívásokra, továbbá áttekintést adjon az aktuális projektekről (pl. HEFOP 4.4 regionális mintarendszer), bemutassa a fejlesztéssel és kutatással foglalkozó cégek infokommunikációs rendszereit, legújabb orvosi- diagnosztikai fejlesztéseit. Az immáron negyedik alkalommal megtartott országos rendezvény igazolta a szervezők elképzelését: a szakma legjobbjai által tartott magas színvonalú előadásokat nagy számú résztvevő hallgatta végig.

Jelentés az egynapos sebészeti ellátásra fordított pénzeszközök hasznosulásáról

Szerző(k): Dr. Pásztélyi Zsolt
Évfolyam: IX.évfolyam

A közelmúltban jelent meg az Állami Számvevőszék jelentése az egynapos ellátásra fordított pénzeszközök hasznosulásáról. Jelen összefoglalóban szerkesztett formában mutatjuk be a dokumentum legfontosabb megállapításait. A teljes jelentést Tisztelt Olvasóink az Állami Számvevőszék (ÁSZ) honlapján találják meg.

Esetszintű költségelemzés és fedezetszámítás megvalósítása, valamint betegszámla előkészítésének lehetőségei

Szerző(k): Budánovics Noémi
Évfolyam: VI.évfolyam

A hazai kórházak gazdálkodásában főként a fekvőbeteg- ellátás területén hasznos a beavatkozások, vagy akár a kezelő orvosok szintjén a gazdasági eredményeket vizsgálni. Ezek az elemzések lehetőséget adnak az egyes fekvőbeteg esetekre lebontott költségelemzésre, információt nyújthatnak a kórházvezetés számára. A rendszer működtetésének és a program sikerének elengedhetetlen feltétele a precíz és naprakész főkönyvi nyilvántartás, az üzemgazdasági könyvelés, valamint az eseti ráfordításgyűjtő és fedezetszámító rendszerből kapott eredmények rendszeres, szakértők általi feldolgozása, előkészítése a vezetés számára, valamint rendszeres visszacsatolása az osztályok felé. Az esetszintű költséggyűjtés eredményeinek elemzésével a klinikai osztályok saját „gyógyító technológiájuk” költségeiről kapnak visszajelzést, és segíthet abban, hogy a részletesebb költségelemzéssel költségtudatosabb gyógyítást alkalmazzanak. Az eseti ráfordításgyűjtő és fedezetszámító rendszer a klinikai és gazdasági alapmodulokból kiindulva, intézeti fekvőbeteg esetekre összesíthető adatokból úgynevezett betegszámla és eseti fedezet előállítására képes. Az esetszintű költséggyűjtés bevezetése rendkívül időigényes, fokozott előkészítést és körültekintést, valamint jelentős humán-erőforrás ráfordítást igényel, de ma már elengedhetetlen része egy kórház működésének.

Oxiológus-krízis Magyarországon

Szerző(k): Dr. Burány Béla
Évfolyam: VI.évfolyam

Az Országos Mentőszolgálat oxiológushiánya növekvő tendenciát mutat. A jelenleg szervezett rohamkocsik működtetéséhez legalább 44 fő, a bővíteni szándékozott kapacitás megvalósításához ezen felül még 25 fő főállású szakorvos hiányzik a rendszerből. A sürgősségi osztályok magyarországi hálózata megfelelő szakmai színvonalának biztosításához kb. 3-400 további szakorvosra lenne szükség. A hazai oxiológus-krízis a sürgősségi ellátórendszer által elért egészségnyereség csökkenéséhez vezet. A hatékonyság és igazságosság sérülése csak egy átfogó, hosszútávú egészségpolitikai koncepció mentén szüntethető meg.

A minimumfeltételekről

Szerző(k): Dr. Kövi Rita Szaszkó Dóra
Évfolyam: VI.évfolyam

A szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. ESZCSM rendelet tartalmazza azokat a betegellátás különböző szintjein elvárható személyi és tárgyi feltételeket, amelyek szükségesek az elfogadható szintű egészségügyi ellátáshoz. Más jogszabályok az OEP feladatává teszik, hogy ezeket a finanszírozásban érvényesítse. A minimumfeltételekről szóló jogszabály rendelkezései azonban nem teszik maradéktalanul lehetővé, hogy az OEP végrehajtsa ezt a feladatot, ezért cikkünkben a jogszabály átdolgozását szorgalmazzuk. A szerzők kiemelik azokat a területeket, amelyek átdolgozása a finanszírozó szempontjából fontos lenne: a szakmakódok harmonizálása, a progresszivitási szintek szakmai tartalmának objektívvé tétele, a személyi feltételek és a tevékenységek minimális esetszámainak meghatározása. A fentiekre a cikkben megoldásokat is javasolnak.

Addressing the EU diabetes epidemic –Partnership opportunities between Authorities & Pharma

Szerző(k): Christophe Gourlet
Évfolyam: XI.évfolyam

Az Infekciókontroll Szolgálat működése a Kenézy Kórházban

Szerző(k): Ócsai Gabriella Rózsa Dr. Makai Ildikó Nyíri Gyöngyi Nyikos Ibolya
Évfolyam: XII.évfolyam

Jelen összefoglaló a kórházunkban működő infekciókontroll szolgálat múltját, jelenét és jövőjét vázolja fel. Tiszteleg az elődöknek, akik lefektették az infekciókontroll alapjait. Összegzi a jelenleg végzett munkát, bővebben kitér az olyan egyedi megoldásokra, mellyel munkatársainkkal a napi munkát próbáljuk hatékonyabbá tenni.

Intézményközi adatáramlást biztosító háziorvosi informatikai rendszerek szükségessége

Szerző(k): Dr. Siposné Kormos Andrea Sas Tibor
Évfolyam: XII.évfolyam

A tanulmány az intézményközi adatáramlást biztosító informatikai rendszerek egészségügyi szükségességét vizsgálja. Bemutatja a Veszprém megyei háziorvosok véleményét az aktuális helyzetről, a gyógyító megelőző munka hatékonyságáról, az informatikai fejlesztés szükségességéről.

Makrogazdaság, államháztartás, egészségügy

Szerző(k): Csomós Dániel Prof. Dr. Kovács Árpád Varga Sándor
Évfolyam: XII.évfolyam

Összefoglalójukban a szerzők az egészségügynek az államháztartásban elfoglalt helyéről értekeznek, nemzetközi kitekintés, szakértői vélemények és a Költségvetési Tanács (KT) saját feldolgozású adatai alapján. Következtetésük szerint bár a jelenlegi államháztartási pálya folyamatos újragondolást igényel, alapvetően az egészségügy nem „törhet ki” a makrogazdaságot meghatározó tényezők szorításából. A megoldás az államadósság csökkentése.

Klinikailag validált PET/CT-indikációk

Szerző(k): Dr. Lengyel Zsolt
Évfolyam: XI.évfolyam

A PET és PET/cT vizsgálatok fejlődésben vannak, ennek hatása van a vizsgálat indikációira is. A szerző összefoglalja a nemzetközi és hazai gyakorlatot ebben a témában.

A Clostridium difficile fertőzések kezelési lehetőségei

Szerző(k): Dr. Prinz Gyula
Évfolyam: XIII.évfolyam

A Clostridium difficile fertőzések számának szaporodása súlyos terhet jelent a kórházaknak. A hagyományos antibakteriális kezelés mellett az esetek 20-30%- ában a tünetek kiújulásával, relapszussal kell számolni. A fidaxomicin alkalmazásával csökkenteni lehetne a relapszusok számát, de a kezelés költségessége miatt csak kevesen részesülhetnek ebben a kezelésben. A széklet transzplantáció hatásossága bizonyított, de egyelőre csak néhány centrumban vállalkoznak erre az eljárásra.

Alpha: Otthoni távmonitorozás és döntéstámogatás

Szerző(k): Prof. Dr. Kozmann György Dr. Vassányi István Bognár Attila Dulai Tibor Tarjányi Zsolt Dr. Kósa István Végső Balázs
Évfolyam: VIII.évfolyam

Fiziológiai jelek és az életmód intelligens távdiagnosztikai informatikai rendszerekkel történő otthoni/munkahelyi megfigyelésével, folyamatos értékelésé- vel hatékonyabbá tehető a prevenció és a rehabilitáció, új, magasabb szintű orvosi felügyeletre nyílik lehető- ség. A cikkben röviden áttekintjük az otthoni betegápolás hazai motivációját, és bemutatjuk az Alpha távmonitorozó rendszer célkitűzéseit és első eredményeit. A fejlesztés alatt álló rendszer újdonsága a modern, testen viselt eszközökből nyert jelek együttes feldolgozása és a magas szintű lényegkiemelés. Jelenleg a rendszer prototípus-tesztje folyik, a közösségi kísérletek 2010 tavaszán kezdődnek el.

Kórházmenedzsment a szakmai, gazdasági és szervezési kihívások közepette

Szerző(k): Dr. Pikó Károly
Évfolyam: VIII.évfolyam

A kórházak finanszírozási helyzetének romlása egy hosszabb folyamat, amely parlamenti döntés nyomán, az úgynevezett konvergencia programban meghatározott módon zajlott le 2006 óta. A működésben ez a 2009. április 1-i intézkedésekkel öltött drasztikus, és már nem elviselhető mértéket. A kedvezőtlen adottságok közepette az intézményi menedzsmentek mindennapi feladataik mellett folyamatos válságmenedzselést végeztek. Nyilvánvaló, hogy mindenki először a saját háza táján „sepert”, és megpróbálta kompenzálni évről-évre az újabb rendeletek okozta bevételcsökkenést. A cikkben szeretném bemutatni a Jósa András Oktató Kórház menedzsmentjének intézkedéseit, amellyel megpróbálta egyensúlyban tartani az intézményt, ismertetve a logikailag lehetséges megoldásokat. Felvetítem egy olyan út lehetőségét is, amely esélyt ad arra, hogy még a rossz gazdasági viszonyok között is megkíséreljük egy integrált egészségügyi működés formájában a lehető legkevesebb kárt okozni a betegeknek, és valamelyest kompenzálni az egyre romló bevételi viszonyokat.

Az ápoló-beteg interakciók jelentősége a betegellátásban

Szerző(k): Papp László Nagy Erika Dr. Helembai Kornélia
Évfolyam: VIII.évfolyam

Az ápolás interperszonális aspektusaival foglalkozó szakirodalom szerint az ápoló-beteg interakciók elsődleges fontosságúak a beteg együttműködése, és az ellá- tással való elégedettsége szempontjából. A kórházmenedzsment szempontjából az ápoló-beteg interakci- ók az ellátás minőségének meghatározó tényezői, melyek jelentős hatással lehetnek az adott intézmény minőségi mutatóira. Tanulmányunk célja az ápoló-beteg interakciók néhány kiemelt fontosságú elemével, a szereplők erőviszonyaival és az interakciók időtartamával kapcsolatos kutatási eredmények áttekintése. Elemzé- sünk alapján az interakciókat az ellátás olyan elemének gondoljuk, melynek fejlesztése csekély anyagi ráfordí- tás mellett jelentősen növelheti az intézménnyel kapcsolatos elégedettséget.

Value of vaccine- A védőoltás érték program Fehér könyve

Szerző(k): Prof. Dr. Kaló Zoltán Dr. Vokó Zoltán Dr. Mészner Zsófia Dr. Kovács Attila Dr. Margitai Barnabás
Évfolyam: IX.évfolyam

A „Value of Vaccine – A védőoltás érték” nevű program egy olyan kezdeményezés, amely mozgósítani kívánja a politikai, egészségpolitikai és szakmai döntéshozókat, az orvosokat és a szélesebb társadalmat, ezen belül az azt formáló médiát is – azaz mindenkit, aki szerepet vállalhat a magyar lakosság egészségfejlesztő, betegség megelőző szemléletének alakításában. Jelen Fehér könyv egy olyan szakmai háttéranyag, amely összefoglalja a védőoltásokkal kapcsolatos legfontosabb trendeket és problémákat, szakmai megfontolásokat és célokat, megvilágítva a védőoltások fontosságának teljes hátterét.

A demencia és az idősödő népesség „ketyegő időzített bomba” világszerte – nemzetközi helyzet

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XIII.évfolyam

A háziorvosi praxisok kezében a megoldás!

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az olyan sokakat érintő probléma, mint a cukorbetegség vagy a szénanátha, kellően fókuszban van hazánkban az inkontinens betegek feltérképezéséhez képest. Pedig Magyarországon legalább annyian küzdenek az akaratlan vizeletvesztéssel, mint a cukorbetegséggel, vagy a szénanáthával. Ez azonban egyelőre csak hipotézis, hiszen az érintettek minimális hányada fordul szakemberhez. A megoldás a háziorvosok kezében lehet.

A betegdokumentáció útja (a semmibe)

Szerző(k): Dr. Trócsányi Sára
Évfolyam: IX.évfolyam

Amikor 2007-ben ismertté vált, hogy az egészségügyi reform keretében több nagy kórházat bezárnak, az adatvé- delmi biztos ajánlásban hívta fel a figyelmet arra, hogy az intézményekben kezelt betegdokumentáció sorsát jogszabályban kell rendezni. Noha az Országgyűlés megalkotta a szükséges törvénymódosításokat, a nem állami fenntartású kórházak anyagának átvételére kötelezett ÁNTSz illetékes szervei sem személyi, sem tárgyi, sem anyagi feltételekkel nem rendelkezett a feladat ellátásá- hoz. E hiányosságot cikkünk a budapesti Schöpf-Merei Kórház iratainak sorsán keresztül mutatja be.

Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-Egészségügyi) Rendszer

Szerző(k): Dr. Sándor Zsolt
Évfolyam: XIV.évfolyam

Mennyire virtuális az e-Egészségügy? Hogyan járulhat hozzá az információs technológia (IT) a lakosság egészségi állapotának javulásához? Melyek az információs társadalom új elvárásai az egészségüggyel szemben? Hol tartunk mi magyarok és merre tart a világ? A cikk e kérdésekre igyekszik válaszolni az itthon éppen megvalósuló Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer fejlesztésének elsődleges eredményeit és tapasztalatait felhasználva.

Innováció az egészségfejesztésben - Interjú Dr. Török Krisztinával

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XIV.évfolyam

„Innováció az egészségfejlesztésben – Információk a megújuló lakóhely-közeli egészségszolgáltatásról” címmel rendezte meg konferenciáját 2015. szeptember 29-én, Budapesten a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI). A tanácskozás legfontosabb megállapításait, valamint a hazai egészségfejlesztés jelenlegi helyzetét és célkitűzéseit Dr. Török Krisztina, a NEFI főigazgatója foglalta össze lapunknak adott interjújában.

Népegészségügy az egészségügyben – Az Egészségfejlesztési Irodák fennmaradásának kérdései

Szerző(k): Dr. Németh Éva Dr. Dózsa Csaba Remetehegyi Ildikó
Évfolyam: XV.évfolyam

Az Egészségfejlesztési irodák (EFI) kétéves működése után, időszerű az irodák eredményeinek értékelése, hatékonyságuk vizsgálata. Jövőjükre nézve az irodák fenntartása, üzemeltetése és finanszírozása még mindig nem megoldott. Így jogosan merül fel a kérdés, hogy mi lesz az irodák sorsa. Milyen lehetőségeik vannak a fennmaradásra jelenleg?

Az egységes kontrolling módszertan és implementációjának tapasztalatai

Szerző(k): Nikliné Gáldonyi Edina
Évfolyam: XV.évfolyam

Az egészségügy megújítása, fenntartható alapokra helyezése, a hatékonyan működő, minőségorientált, betegközpontú egészségügyi rendszer létrehozása érdekében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) komplex projektet valósított meg "Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” nevű TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 címmel.

Érkezik a januári bérkülönbözet az egészségügyi szakdolgozók számára

Szerző(k): Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Évfolyam: XVII.évfolyam

Február 20-án érkezett az egészségügyi szakdolgozók novemberről előrehozott 8%-os illetményemelésével járó januári bérkülönbözete.

VII. IME Infekciókontroll Továbbképzés és konferencia (2018 október 17-18. csütörtök-péntek)

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

VII. IME Infekciókontroll Továbbképzés és konferencia 2018 október 17-18. Hotel Hungária City Center (1074 Budapest, Rákóczi út 90.)

Szakmai könyvbemutató: Negatívnyomás-terápia

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

Megjelent Dr. Szentkereszty Zsolt szerkesztésében a „Negatívnyomás-terápia” című hiánypótló szakkönyv. A könyv társszerkesztői: dr. Pellek Sándor orvos alezredes és Dr. Tóth Csaba klinikai főorvos.

Egészségügyi elismeréseket adtak át március 15. alkalmából

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XVII.évfolyam

Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár Batthyány-Strattmann László-díjakat, Pro Sanitatedíjakat és Miniszteri Elismerő Okleveleket adott át a Pesti Vigadóban.

Egységben az erő- A praxisközösségben rejlő lehetőségek az alapellátásban

Szerző(k): Dr. Lantos Zoltán
Évfolyam: XI.évfolyam

Az egészségügy modernizálásának egyik legfontosabb feladata olyan mechanizmusok beépítése az ellátó- rendszerbe, amelyek hozzájárulnak a szűkös erőforrá- sok hatékony elosztásához és működtetéséhez, amelynek eredményeképpen társadalmi szinten maximalizált egészségértéket tud megteremteni. A egészségnyereség terén elért eredményeket leggyakrabban különböző egészségügyi és orvosszakmai paraméterekhez kötjük, azonban a fokozatosan betegközpontúvá váló egészség- ügyi szolgáltatások területén emellett érdemes figyelembe venni a betegek és páciensek által észlelt értékeket is, amelyek nagyon sokszor jelentős mértékben különböznek az orvosi és egészség-gazdaságtani értékelésektől. Minél nagyobb szerepe van a betegeknek az egészség- ügyi eredményben, annál fontosabb az emberi tényezők figyelembe vétele. Ilyen módon az alapellátásban úgy érdemes átalakítani és működtetni, hogy az a mostaninál sokkal nagyobb mértékben vegye figyelembe a háziorvosok emberi korlátait és valós lehetőségeit.

Az egészségügy új szemlélete - innovatív kórházak

Szerző(k): Dr. Baráth Lajos
Évfolyam: XI.évfolyam

Az egészségügy a közgazdasági szemlélet erősödé- se nyomán mind nemzetközileg, mind hazai viszonylatban a gazdasági berendezkedés egyik legnehezebben kezelhető és a nemzetgazdaság működését alapvetően meghatározó rendszer. A közgazdasági szabályozók hatásán túl új szemléletre van szükség ahhoz, hogy műkö- désében megfeleljen a kihívásoknak. Ezért mind makroegészséggazdaságtani, mind mikro-egészséggazdaságtani szempontból innovativitásra és új szemléletre van szükség, s különösen igaz ez a kórház, mint bonyolult üzem esetében. Napjainkra egyre nyilvánvalóbb, hogy az egészségügy problémái a hagyományos gondolatés eszközrendszerben nem oldhatók meg, az egészségügygyel kapcsolatban alapvető szemléletváltásra van szükség. Kutatási eredmények igazolták, hogy azok az országok váltak sikeressé, melyek az egészségügyet a társadalom alapkérdésévé tették. Az egészségügy új szemlélete megköveteli, hogy általánossá váljon az egészség, mint érték. Továbbá, hogy növekedjen az egészségügy GDP arányos részesedése, valamint strukturális, finanszírozási és gazdálkodási reformra van szükség.

Katasztrófa, vagy stratégia?

Szerző(k): Dr. Barcs István
Évfolyam: XI.évfolyam

Az egészségügyi ellátással összefüggésben fellépő fertőzések emelkedő gyakorisága és az abból következő letalitás olyan rejtett veszélyforrás, amivel nem szá- mol a beteg, ha orvoshoz fordul, és nem számolhat az intézmény vezetése sem, amikor az ellátásra fordítandó költségeket tervezi. A legfőbb cél az egészség helyreállítása, a betegek gyógyítása, a fertőzések és járványok megelőzése. Ehhez olyan infekciókontroll megvalósítá- sára van szükség, amely bemutatja a valós előfordulási adatokat, és megelőző-felderítő munkát végez. Mindezt hatékonyan és a forrásokat a leggazdaságosabb módon felhasználva kell elérni. Az ehhez szükséges feltételek biztosítása az egészségügyi irányítás feladata.

Jogi és etikai szempontok a diagnosztikai eszközöktechnológiai értékelésében

Szerző(k): Dr. Vittay Pál
Évfolyam: XI.évfolyam

Az egészségügyi technológiai értékelés olyan multidiszciplináris eljárás, amely szisztematikus, transzparens, torzítatlan és robusztus módon összegzi egy adott egészségügyi technológia alkalmazásával kapcsolatos orvosi, szociális, gazdasági és etikai kérdésekről rendelkezésre álló információkat. Az etikai kérdések tárgyalása a folyamat integráns részét kell, hogy képezze az értékelés egész folyamata során, és az ilyen elemzés jelentősége elsősorban az értékelendő technológiától függ: általában minél „szokatlanabb”, annál inkább kifejezett hangsúlyt kell rá helyezni. A jogi kérdéseket korábban nem volt szokás a technológiai értékelés standard elemének tekinteni, viszont ahogyan az európai Unióban a professzionális etika normáit folyamatosan jogszabályokká kodifikálják, ez óhatatlanul vonja magával, hogy egyre több egészségügyi technológiával kapcsolatos joganyag is keletkezik. ennek következményeképpen arra lehet számítani, hogy az idő előrehaladtával a jogi kérdések a htA egyre jelentősebb részét fogják képezni.

Az egészségügyi költségek becslése demográfiai jellemzők alapján a fejkvóta készítéséhez Magyarországon

Szerző(k): Nagy Balázs Rakonczai Pál Sipos Júlia
Évfolyam: VII.évfolyam

Az egészségügyi források elosztására használható legegyszerűbb fejkvóta-modellek készítése elsősorban demográfiai jellemzők alapján történhet. Ehhez a lakosság kor és nem szerinti egészségügyi szükségleteinek minél pontosabb becslésére van szükség. A szükségletbecslés elvégzéséhez magyarországi egészségügyi finanszírozási adatok alapján demográfiai változókból készített matematikai modellekkel számoltuk ki az egyének várható egészségügyi költségeit. A költségbecslés szempontjából optimális korcsoportbontás meghatározásához klaszterelemzési eljárásokat használtunk, amelyeket a magyar egészségügyi finanszírozási és adatjelentési gyakorlatból ismert modellekkel hasonlítottunk össze. Az eredmények azt mutatják, hogy a matematikai-statisztikai eljárásokkal kialakított fejkvóta modellek nyújtják a várható költségek legpontosabb becslését. Ezektől a magyar gyakorlat alapján készült modellek teljesítménye valamivel elmarad. Az elemzések megerősítik azt a feltevést, hogy a szükséglet alapú fejkvótás forráselosztási formulák kialakításakor a tudományos módszerek alkalmazásának fontos szerepe van, amelyet az egészségpolitikai döntéshozóknak mérlegelniük kell.

A kiégés jelensége a szakdolgozók körében

Szerző(k): Milotta Lászlóné Lang Erzsébet Bakó Ildikó
Évfolyam: XII.évfolyam

ény foglalkozik vele: a segítő szakmákban dolgozók körében gyakori kiégés jelensége érinti az egészségügyi szakdolgozókat is. A közlemények a megelőzés lehetőségeiről, illetve a már kialakult burnout kezelési lehetőségeiről is beszámolnak. A Vasútegészségügyi NKK Kft. divízióiban 2003-ban és 2010-ben végzett vizsgálatok a burnout jelenlétét igazolták, mely a személyes teljesítmény csökkenését is okozhatja. Az elvégzett vizsgálatok eredményei továbbgondolkodást tettek szükségessé a vezetők és dolgozók részéről is. Intézeten belül előadást hallhattunk a burnoutról, a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal megvizsgáltattuk, hogy a dolgozói munkahelyek kialakítása megfelel-e az ergonómiai előírásoknak, hiszen ezek is stresszorként szerepelhetnek. A véleményeket elemezve, olyan programokat próbáltunk megvalósítani az elmúlt években, melyet a dolgozók szabadidejükben szívesen vesznek igénybe, és amely hozzájárul a megelőzéshez és kezeléshez.

Időskori egészséggondozás a telemedicina segítségével

Szerző(k): Prof. Dr. Kékes Ede Dr. Samu Antal Dr. Szegedi János Mezei Rudolf Dr. habil. Kiss István
Évfolyam: XI.évfolyam

a közlemény áttekinti a telemedicina újabb lehetőségeit az un. komplex egészség ellenőrzés formájában. Ezen módszerek nélkülözhetetlenek a népességi korarányok változása, az idősek arányának jelentős növekedése miatt. a bemutatott telemedicinás rendszer vérnyomás, vércukor, koleszterin és triglicerid, valamint EKG méréssel, nagy biztonsággal képes az idős egyének, közösségek egészség kontrolljának biztosítására.A rendszer a mindennapi gyakorlatban működik. Jelen közleményben csak az idős egyének körében alkalmazott megoldási formákról történt ismertetés.

Marketing (-kontrolling): mire használható az egészségügyben?

Szerző(k): Dr. Bodnár Viktória Kiss András Dr. Papik Kornél
Évfolyam: XII.évfolyam

Cikksorozatunk e második részének nem az a célja, hogy megválaszolja, mely marketing eszközöket szükséges egy egészségügyi szolgáltatónak alkalmazni, ehelyett azt vizsgáljuk, hogy a marketing módszerek és kereskedelmi eszközök (stratégiai tervezés, operatív költségvetési tervezés és döntéshozatal, a teljesítménymenedzsment, illetve a teljesítménymérési és döntéshozatali információs rendszerek használata) miként kapcsolhatók be egy egészségügyi szervezet hagyományos működési rendszerébe. Az itt felsorolt vizsgálati, tervezési és mérési rendszereket hívhatnánk marketing (-kontrolling) eszközöknek is, anélkül hogy ezeket marketing, vagy kontrolling eszköztárba tartozóként minősítenénk. A legfontosabb, hogy hozzájáruljanak az egészségügyi szolgáltató hatékony és sikeres működéséhez, és ebben a minőségükben ezek az eszközök napjainkra az egészségügyi menedzsment elengedhetetlen eszközeivé váltak.

A prosztatarák epidemiológiája

Szerző(k): Dr. Biró Krisztina
Évfolyam: XII.évfolyam

A prosztatarák világszerte a második leggyakoribb daganatos betegség. 2008-ban világszerte megközelítőleg 900 000 új esetet diagnosztizáltak, és 280 000-en haltak meg ebben a betegségben. Incidenciája és mortalitása akár 50-szeres különbségeket is mutathat a világ különböző országai között. Ezeket az adatokat persze óvatosan érdemes kezelni, hiszen a több országban bevezetett PSA szűrőprogram megnövelte a tünetmentes férfiakon PSA emelkedés miatt elvégzett biopsziák számát, ami viszont hirtelen jelentős incidencia emelkedéssel járt. Azokban az országokban, ahol nincs szűrőprogram, tipikusan alacsonyabb az incidencia, mint azokban, ahol van. Az alábbi összefoglalóban a prosztata daganatok 99%-át adó prosztata adenocarcinoma epidemiológiájáról és etiológiájáról a jelenleg rendelkezésre álló ismereteket foglalom össze.

The Central & Eastern European Network of ISPOR has been established

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XII.évfolyam

The International Society for Pharmacoeconomics and Outcomes Research (ISPOR), an international society on health economics with a membership exceeding six thousand, established its Central & Eastern European Network at its annual congress held in New Orleans this year. Dr Zoltán Kaló, the expert elected as a member of the ISPOR Board of Directors last year, will perform his duties as the regional chair of this network in 2013-2015, whereas in 2015-2017 Vladimir Zah PhD, the chair of the ISPOR Serbia Chapter will take over this position (chair-elect). The Serbian expert delivered a highly successful lecture at the 7th IME-META National Con ference on Health Economics, held on 19-20 June; this was the occasion when our journal had the opportunity of interviewing him about the co-operation of ISPOR regional member states.

Telemedicina olcsó eszközökkel

Szerző(k): Dr. Bilicki Vilmos Végh Ádám Antal Gábor
Évfolyam: XII.évfolyam

Napjainkban olyan új trendeket, paradigmaváltásokat figyelhetünk meg, melyeknek jelentős hatása lehet a telemedicinára is. A mobil telefonok elterjedése, ezek használatának előtérbe kerülése, személyes mivolta egyedi lehetőségeket teremt úgy az életvitel, mint egyes vitális paraméterek monitorozására. A nagy adatmenynyiség robosztus kezelése sem okoz problémát a felhő technológiák segítségével. Olyan új szenzorok jelennek meg, melyek egyes telemedicina területeken teljesen új távlatokat nyitnak meg. Ezen területekre fókuszál a TOMI projekt, melynek célja a megbízható telemedicina megvalósítása olcsó eszközökkel. A cikk e projekt eddigi tapasztalatairól számol be.

Fókuszban a magas vérzsír-szint és a szívelégtelenség

Szerző(k): Fazekas Erzsébet
Évfolyam: XII.évfolyam

Világszerte emberek milliói képtelenek a ma hozzáférhető kezelési eljárások segítségével kontroll alatt tartani vérzsír szintjüket – ezért is keltett oly nagy visszhangot az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology, ESC) szeptemberi kongresszusán ismertetett vizsgálati eredmény, amely szerint egy új hatóanyag jelentős és tartós csökkenést idéz elő az LDL koleszterin szintjében. A szívelégtelenségben szenvedők számára is elhangzott Amszterdamban egy nagy jelentőségű, reményt keltő újdonság arról, hogy a miozin aktivátorok befolyásolásával szívizom összehúzódás indukálható, s ezáltal új út nyílhat a szívelégtelenség eddig megoldatlan terápiájában.

Távmonitorozásra is alkalmas pitvari fibrilláció detektálási módszer

Szerző(k): Tuboly Gergely Dr. Vassányi István Prof. Dr. Kozmann György
Évfolyam: XIII.évfolyam

A pitvarfibrilláció (PF) az egyik leggyakrabban előforduló aritmia típus, mely bizonyítottan jelentősen megnöveli többek között a stroke rizikótényezőjét. Jelen dolgozatban egy olyan algoritmus kerül bemutatásra, mely az előzetes eredményeknek megfelelően képes a PF hatékony detektálására, akár telemedicinális környezetben készült EKG regisztrátumok alapján is. A módszer alapját úgynevezett Poincaré ábrák feldolgozása képezi, melyek az egyes kamrai aktivációk közötti RR távolságokból épülnek fel. A Poincaré ábrák analízise során kiszámításra kerül az átló körüli szóródás és – egy saját klaszterelemző eljárást alkalmazva – az ábrát alkotó pontsokaság csoportjainak száma. E két paraméter segítségével fogalmazódik meg a PF detektálásának döntési kritériuma. Az algoritmus tesztelése a nemzetközileg elismert PhysioNet MIT-BIH pitvarfibrillációs adatbázis négy annotált EKG felvételén történt, melyek nagyon jól reprezentálták a telemedicinális környezetben elérhető jelminőséget. Az elért átlagos szenzitivitás, illetve specificitás rendre 96,71% és 97,99%, mely kielégítő eredménynek minősül.

A hosszú távú ellátások kapacitás- és igénybevételi adatainak elemzése

Szerző(k): Dr. Gresz Miklós Dr. Dózsa Csaba Borbás Fanni Csordás Anita
Évfolyam: XIII.évfolyam

A tanulmány részletesen mutatja be az elmúlt egy év adatai alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott krónikus, ápolási és rehabilitációs kapacitásokat; az igénybevétel, az ellátás és a finanszírozás alakulását területi és szakmai bontásban, kimutatva az ellátási egyenetlenségeket. Elemzi a fajlagos kapacitás és ellátási adatokat, a kihasználtságot, a lakosságra jutó igénybevétel arányait. Megállapítható, hogy a hosszú távú (long-term care – LTC hazánkban krónikus, rehabilitációs és ápolási) ellátások kapacitás, igénybevételi és finanszírozási adatai jelentős területi, hozzáférési különbségeket mutatnak. Az egyes megyék között bizonyos ellátások esetében az egy lakosra jutó kifizetés tekintetében akár több mint 10-szeres különbség van. A krónikus és ápolási osztályok halálozási rátái és ápolási napjai között számos intézmény esetében nincs különbség. Az eredményeink alapján azt tapasztaltuk, hogy a hosszú távú ellátási formák gyakran egybemosódnak. Ahhoz, hogy a mutatók mögötti összefüggéseket megérthessük, további elemző munka szükséges, elsősorban a krónikus-rehabilitációs osztályok szakmai tevékenységét illetően.

Racionális gyógyszerfelhasználás. A diabétesz terápia költségeinek összehasonlítása

Szerző(k): Németh Gergely Nádudvari Nóra Bögöly Katalin
Évfolyam: XIII.évfolyam

A három részes cikksorozatban a diabétesz, az asztma és az oszteoporózis esetében végzünk összehasonlító elemzést Magyarország és Dánia között a betegségek kezelésére rendelkezésre álló gyógyszeres terápiák fogyasztási szerkezetére vonatkozóan. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy mennyit költött a két ország a vizsgált betegségek gyógyszeres kezelésére, hogyan alakult a gyógyszerfelhasználás szerkezete és milyen eredményeket ér el a két ország az egyes betegségek kezelésében. Fontos kérdés ugyanis, hogy a gyógyszerekre fordított kiadások mennyire eredményesek, azaz a kezelésre fordított összeg milyen terápiás eredményeket hozott populációs szinten.

Kockázatokat rejt az egészségügyi adatok anonimizálása

Szerző(k): Dr. Alexin Zoltán
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az anonimizálás célja az, hogy a személyes adatokat átalakítsa olyan módon, hogy azok már nem kapcsolathatók össze természetes személyekkel. Az anonimizálás megfelelő validálás nélkül magában hordozhatja azt a kockázatot, hogy az adatokat később mégis természetes személyekhez lehessen kapcsolni. Amikor ez kiderül, rendszerint jóvátehetetlen kár következik be, mert az adatokat már megosztották, eladták, vagy nyilvánosságra hozták. A tisztességes anonimizálás számol a kockázatokkal és minden lehetséges eszközzel védekezik az újraazonosítás ellen. A szerző a magyar népességnyilvántartás statisztikai adatainak segítségével tárja fel a jelenlegi magyar egészségügyi anonimizálási gyakorlat gyengeségeit.

Katasztrófahelyzetek, sürgősségi, pszichiátriai krízisintervenciója – határon átnyúló együttműködés

Szerző(k): Dr. Oláh Csaba Dr. Tallián Krisztián Dr. Mozgovoj István
Évfolyam: XIII.évfolyam

A krízisintervenció célja a veszélyek gyors elhárítása, és a korábbi állapot gyors visszaállítása. Ilyen krízishelyzetekben külső események hatására lélektanilag kritikus állapot alakul ki egyes személyeknél. Ilyen esetekben gyakorta van szükség pszichiáter, pszichológus segítségére, viszont egy gyors online hálózat kiépítése segítséget nyújthat a veszélyhelyzetek kezelésében.

Egészségfejlesztési Iroda Mosonmagyaróváron

Szerző(k): Dr. Bertalanné Gáncs Zsófia
Évfolyam: XIII.évfolyam

Magyarország és az Európai Unió közös törekvése, hogy a primer prevencióra még nagyobb hangsúlyt fektessen hazánkban. Ennek egyik eszközéül az egészségfejlesztési irodák létrehozását választották, melyeknek legfőbb célja a lakosság figyelmének felhívása az egészségtudatos életmód és a megelőzés szerepére, a rendszeres mozgás jelentőségére. Mindezek mellett kiemelten fontos témának tekintik a mentális egészség megőrzését és a káros szokások mellőzésének szükségességét. Így Magyarországon is egyre nagyobb szerepet kap a primer prevenció, az egészséges emberek számára is elérhető személyre szabott tanácsadás. A megelőzésre nevelés az egészségügyi ellátórendszer része lett.

Telemedicina megoldások az Uzsoki Utcai Kórházban

Szerző(k): Miletics Pál Dr. Ficzere Andrea
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az egészségügy jelenlegi helyzete olyan új megoldások kifejlesztését és használatát követeli meg az egészségügyi ellátó rendszertől, melyek hatékonyabbá, gazdaságosabbá és gyorsabbá tehetik az egészségügyi ellátást, miközben növelik a betegek biztonságérzetét. Ehhez kínálnak fejlett megoldásokat napjaink telemedicinális módszerei. Az Uzsoki Utcai Kórház telemedicinális projektjének célja egy, a korábbiakban létrehozott telemedicina rendszerekhez képest alternatívaként szolgáló rendszer bevezetése. A rendszer alacsony fejlesztési költséget igényel, már üzemelő hardver elemekkel, ill. referencia architektúrával működik, s nagyban fokozza majd a betegek biztonságérzetét.

Hatékony műtőszervezés

Szerző(k): Mattiassich Norbert
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az egészségügyi intézmények költségeinek jelentős hányadát képviseli a műtői költség, ezért fontos, hogy a műtők kapacitása a lehető leghatékonyabban legyen kihasználva. Minél inkább kihasználatlan a műtői kapacitás, arányosan annál magasabb a fix költség, és „drágább” a fenntartása. Ezért vált szükségessé, hogy az optimális működés megszervezése, a kapacitások folyamatos jó kihasználtsága érdekében elemezzük a kórházi gyakorlatot és egy olyan rendszert alakítsunk ki a kontrolling eszközök segítségével, amely a jó kapacitáskihasználást hatékonyan segíti. A szerző rávilágít arra, hogy sok esetben a kontrollingot csak statisztikai adatszolgáltatóként működtetik. A saját tapasztalatai és az elvégzett elemzések, újítások kapcsán bemutatja, hogy a kontrolling mint módszer, a gazdálkodás területén nem csak „adatszolgáltató”, hanem mint vezérlési eszköz is eredményesen segítheti az egészségügyi ellátás egy bonyolult szegmensét, a központi műtő tevékenységét, ahol összehangolt, költséghatékony és szakmailag is biztonságos minőségi munkát eredményezhet. Ennek érdekében egy olyan műtéti előjegyzési rendszer kifejlesztéséről számol be, amely a kapacitások optimális tervezése és kihasználása révén megteremti a hatékony működés lehetőségét.

Hogyan tovább Egészségfejlesztési Irodák, azaz mennyi az annyi?

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Malbaski Nikoletta
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az egészség megőrzése, a népegészségügyi program új alapokra helyezése a 2010-es évekre elengedhetetlenné vált. Az egészségfejlesztés új szervezeti megoldásaként jelent meg az Európai Uniós forrásból felállított és mintegy 2 éven át működtetendő 58 járási Egészségfejlesztési Iroda (EFI). Fél évvel a projektek zárása előtt nagy a bizonytalanság mind az EFI-k, mind a befogadó intézmények körében: mi lesz 2015 második félévétől? Sokakban jogosan merül fel az a kérdés is, hogy hozzávetőlegesen mennyibe fog kerülni a már felállított 58 EFI további működése helyben, illetve mekkora költséggel járhat a jövőben tervezett teljes országos hálózat kiépítése és működtetése.

Sok-e vagy kevés Magyarországon a kórházi ágy? A hazai aktív fekvőbeteg szakellátás kapacitásainak és teljesítmény mutatóinak elemzése nemzetközi kitekintésben

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba László Teodóra Palaticz Edina
Évfolyam: XIII.évfolyam

Cikkünk a magyarországi kórházi kapacitásadatok és teljesítmény mutatók trendjét mutatja be különböző szakmaspecifikus mutatószámokon keresztül. A téma bevezetéseként képet kapunk a hazai aktív kórházak hatékonyságát jellemző indikátorok értékeinek változásairól, továbbá a kórházi halálozási arányszám alakulásáról. Ezt követően nemzetközi összehasonlítás segítségével tágabb kontextusba helyezzük makro adatainkat, s az átlagos ápolási idő, az aktív fekvőbeteg esetszám, valamint az aktív kórházi ágyszám kapcsolatát elemezve mutatjuk be az egyes európai országok helyzetét. Végül ismertetésre kerül a jelenlegi rendszerben fellelhető hatékonysági tartalékok széles köre.

Az egészségügyi támogatások területi egyenlőtlenségei Észak-Alföldön

Szerző(k): Hangodi Krisztina
Évfolyam: XIII.évfolyam

Az Észak-alföldi régióban az elnyert egészségügyi uniós támogatások 2007-2013 közötti időszakban 108 mrd Ft fejlesztési forrást jelentettek. A megyei vizsgálatok alapján kimutathatóak a régió támogatásainak területi egyenlőtlenségei. A régió a Hajdú-Bihar megyei – különösképpen debreceni – innovációs fejlesztések túlsúlyának köszönhetően tudásteremtő régiónak nevezhető. Mindhárom megyére jellemző, hogy az egészségügyi fejlesztések urbánus térségekben valósulnak meg, valamint az uniós forrásfelhasználások a megyeszékhelyen koncentrálódnak: Debrecenben Hajdú-Bihar megye támogatásainak 80%-a, Nyíregyházán Szabolcs-Szatmár-Bereg megye támogatásainak 52%-a és Szolnokon Jász-Nagykun-Szolnok megye támogatásainak 43%-a. Hajdú-Bihar megyében a fejlesztések területi koncentrációja a régió megyéihez képest többféle mutató elemzése alapján is megjeleníthető, mint például a támogatás koncentráció lakosságszám arányos értéke, mely szerint a régiós átlag 1,5-szerese, vagy településszám arányos értéke, mely szerint a régiós átlag 2,5-szerese jut Debrecenre. A támogatás felhasználás különbségeit továbbá jól láthatóvá teszi a duálmutató alkalmazása is, mely szintén alkalmas a területi, fejlesztési egyenlőtlenségek kimutatására, és a régióközpont túlsúlyának bizonyítására. Az egyenlőtlenséget a támogatott projektek számának megyei eloszlása is jól jellemzi. A tanulmányban bemutatásra kerülő elemzések alapján is megállapítható, hogy a fejlesztési források a fejlett térségek további kiemelkedésével járnak, mely által a depressziós térségek leszakadása tovább fokozódhat.

Stresszkezelő és regenerációs program hatása egészségügyi munkavállalókra

Szerző(k): Dr. Németh Anikó Bársonyné Kis Klára Lantos Katalin
Évfolyam: XIV.évfolyam

Az egészségügyben végzett munka több szempontból is jelentős megterhelést jelent a dolgozóra nézve, mely számos beavatkozásra kínál lehetőséget. A vizsgálat célja volt felmérni egy stresszkezelő és rekreációs tréning hatását a Mátrai Gyógyintézet dolgozói körében (N=77). Az eredmények azt mutatták, hogy a tréning leginkább az ápoló végzettségűek esetében volt hatékony, de az egyéb, nem ápoló végzettségű, de egészségügyi képesítéssel rendelkezők több paraméterében is jelentős javulás következett be. Az intézmény egyéb, nem egészségügyi képesítéssel rendelkező dolgozói esetében kismértékű, nem szignifikáns javulás mutatkozott.

A közösségi egészségtervezés módszertana

Szerző(k): Túri Gergő Vitrai József
Évfolyam: XIV.évfolyam

A közösségi egészségtervezés hat lépésből álló, cik- likus folyamat. A tervezés első ciklusában szükséges ki- alakítani az egészségügyi és nem egészségügyi szerve- zetek képviselőiből álló közösségi Egészségtervezési Egyeztető Testületet. Az első lépés a helyzetértékelés, amelynek során a tervezés feltételeinek, körülményei- nek értékelése, és az adatgyűjtés valósul meg. A máso- dik lépés a közösség problémáinak azonosítása és rangsorolása, valamint az első két lépés eredményeit összefoglaló helyzetkép elkészítése, amit az Egyeztető Testület véleményez. E dokumentum képezi a kapaci- tástervezés és a cselekvési terv inputját. A harmadik lépés a lehetőségek mérlegelése és a beavatkozások ki- választása, a tudományosan bizonyított hatékonyságú beavatkozások gyűjteményének felhasználásával. E lé- pést követően kell elkészíteni a cselekvési tervet a ne- gyedik lépésben, amelyet ugyancsak véleményez az Egyeztető Testület. Az ötödik lépés a cselekvési tervben megfogalmazott beavatkozások megvalósítása, amit ko- ordinálnak a közösségi egészségtervezők. A hatodik lépés a monitorozás, eredményeit az első ciklus cselek- vési tervének – az előre nem látható események miatti – esetleges módosításához, valamint a következő ciklus helyzetértékeléséhez szükséges felhasználni. A terve- zés minden lépésénél fontos bevonni a közösség tagja- it, képviselőit.

ISO 9001 kontra MSZ 15224 – egy általános (folyamatirányítási) és egy szakmaspecifikus (folyamatirányítási és kockázatkezelési) szabvány összehasonlítása

Szerző(k): Seres Judit Guba Tamás
Évfolyam: XIV.évfolyam

A magyarországi egészségügyi szolgáltatások minő- ségét a hazai tapasztalatokból kiindulva az európai elis- mertség és az európai követelményekkel való összhang megteremtése érdekében is fejleszteni kell. Az „MSZ EN 15224:2013 Egészségügyi szolgáltatá- sok. Minőségirányítási rendszerek. Az EN ISO 9001: 2008 szabványon alapuló követelmények” című szab- vány szerinti rendszer alkalmazása optimális lehetőség az egészségügyi szolgáltatások minőségi színvonalá- nak emelésére, a betegek, a szolgáltatást igénybe vevők elégedettségének növelésére és az európai szolgáltatá- sok színvonalával való egyenértékűség elismertetésére. Jelen munka célja, hogy megmutassa, mennyivel nyújt többet a szakmaspecifikus szabvány a klasszikus ISO 9001-nél.

Az 1-es típusú diabétesz társbetegségei gyermekkorban: egy teljes körű magyar populációs vizsgálat

Szerző(k): Lakatos Csenge Dr. Surján György
Évfolyam: XIV.évfolyam

A nemzetközi és a hazai kutatások alapján, az 1-es típusú cukorbetegség incidenciája az elmúlt 20 évben jelentős növekedést mutat. A betegség késői felismerése és nem megfelelő gondozása szövődmények kialakulásához vezethet, melyek korai felismerése döntő jelentőségű a kórkép lefolyására, ezért fontos a szövődmények széles hálózatának feltérképezése egy specifikus, hazai vizsgálat keretein belül. A vizsgálatba 18 évnél fiatalabb gyermekek kerültek be, akiknek az 1-es típusú cukorbetegsége 2005-ben manifesztálódott. Leválogatásra került a kialakult szövődmények és társbetegségek halmaza. Az adatok össszehasonlíthatósága érdekében vizsgáltuk a kialakult betegségek körét egy kontrollcsoport esetén is. Az eredmények alapján megfigyelhető a kontrollcsoportnál és a T1DM-es populációnál, hogy mik a leggyakrabban előforduló betegségcsoportok, a cukorbeteg csoportban több esetben fordulnak elő emésztőrendszeri megbetegedések, kimagaslóan a coeliákia betegség, továbbá gyakoribbak a vírusos fertőzések, megbetegedések, a magasvérnyomás-betegség. A kontroll-csoportban ezzel szemben gyakoribbak a légzőrendszerrel kapcsolatos megbetegedések. A kutatás másodlagos célja, hogy szűrővizsgálatokat, vagy gyakoriságukat mely betegségek esetén, mely korcsoportoknál szükségszerű elvégezni, esetleg növelni a felülvizsgálatok számát. Az emésztőszervrendszert érintő megbetegedések szempontjából a 3 évnél fiatalabbak körében a gyakori megbetegedésre való tekintettel nagyon fontos a legalább félévenkénti szűrés, kiemelten a coeliákia szűrése. Összefoglalva a kutatásunk rámutat a T1DM gyermekek kontrollcsoporthoz viszonyított gyakoribb és más típusú társbetegségek kialakulására. Számos szer v rendszer rendszeres ellenőrző vizsgálata segítheti a szövődmények korai felismerését az életminőség javítását, mely mind a beteg, mind a társadalom számára kulcsfontosságú.

A diabétesz betegségterhe Magyarországon

Szerző(k): Dr. Kósa József
Évfolyam: XIV.évfolyam

A cukorbetegség a XXI. század súlyos népegészségügyi problémájává nőtte ki magát, melynek okai között kell keresnünk a gyors szociális és kulturális változásokat, a városi életmód terjedését, a társadalom elöregedését, a táplálkozási szokások megváltozását, a mozgásszegény életmódot és az egészségtelen életviteli szokásokat. A cukorbetegség jelentős, egyre növekvő gazdasági és szociális terhet jelent az egész társadalom számára. A diabétesz elleni eredményes fellépés csak az érintettek és az egészségügyi szolgáltatást nyújtók szoros együttműködésével valósítható meg, így elkerülhetővé válna egy sor költséges és súlyos, szemet, vesét, végtagokat és szívet érintő szövődmény, amelyek kezeletlenül korai halálhoz vezethetnek.

Csontmetasztázisok vizsgálata 18F-NaF PET/CT-vel

Szerző(k): Dr. Lengyel Zsolt
Évfolyam: XIV.évfolyam

A nukleáris medicinában rosszindulatú daganatok csontáttéteinek kereséséhez leggyakrabban 99mTc-mal jelölt metilén-difoszfonát (MDP) vegyületet használnak planáris vagy SPECT-módú gamma-kamerás leképezéssel. A PET/CT-képalkotásban ennek analógja a 18F izotópot tartalmazó NaF felhasználása egésztest-leképezésre alacsony dózisú CT-vel kiegészítve. A NaF-t ebben az indikációban már 1962-ben bevezette Blau munkacsoportja a hagyományos szcintigráfiába, azonban a 1970-es években teljesen kiszorította a 99mTc-MDP, könnyebb hozzáférhetősége és az egyfotonos leképezésben kedvezőbb sugárfizikai tulajdonságai miatt. A nyomjelző „reneszánszát” több körülmény együttállása hozta meg: a PET(/CT)-kamerák elterjedése, az orvosi ciklotronok és automatizált radiokémiai laborok kifejlesztése, valamint a 2009-ben váratlanul kialakult 99Mo hiány több gyártó reaktor leállása miatt. A szerző bemutatja a 18F-NaF PET/CT-vizsgálat előnyeit és hátrányait a hagyományos csontszcintigráfiával összevetve, továbbá eseteket is bemutat saját vizsgálataikból.

Összehasonlító elemzés a társadalmi változásoknak (2004-2014) a pszichiátriai fekvőbeteg ellátásra gyakorolt hatásáról

Szerző(k): Boros Károlyné
Évfolyam: XIV.évfolyam

A pszichiátria osztályon kezelt betegek összehasonlító elemzését végeztem el 2004-ben és tíz évvel később, 2014-ben, az ellátott fekvőbeteg páciensek esetében. A vizsgálat arra irányult, hogy mennyit változott az egészségügyben, azon belül a pszichiátria osztályon az egyének életkora, betegségtípusa. Milyen széles ápolási, szak ápolási paletta szükséges a feladatok ellátásához, mekkora terhet ró az ápolószemélyzetre a fokozott fizikai és pszichés leterheltség a napi betegellátásban.

Digitális tomoszintézis a klinikai gyakorlatban

Szerző(k): Dr. Kerpel-Fronius Anna Prof. Dr. Horváth Ildikó
Évfolyam: XIV.évfolyam

A digitális tomoszintézis a képalkotó eljárások dinamikusan fejlődő területe. A hagyományos mellkas-röntgennél jobb szenzitivitást mutató eljárás számos területen, így a mellkas képalkotó eljárásai sorában is jelentős előrelépést jelent. Az eljárás az 5 mm-nél nagyobb átmérőjű mellkasi léziók megbízható kimutatására alkalmas. A CT-hez hasonlítva alacsonyabb költségigényű, rövidebbek a munkafolyamatok, és a beteget terhelő sugárdózis alacsonyabb. Ezek alapján a tüdőgyógyászatban a tüdőrák szűrés, a parenchimális elváltozások diagnosztikai vizsgálata, mellkasi elváltozások utánkövetése egyaránt a lehetséges alkalmazási területei közé tartoznak.

Egészségügyi finanszírozás és a hiszterézis jelenség

Szerző(k): Dr. Kalapos Miklós Péter
Évfolyam: XIV.évfolyam

A dolgozat a Pareto-elvre támaszkodva vizsgálja a döntéshozatal algoritmusát az egészségügyben. Ma tematikai modell segítségével a szerző arra a következtetésre jut, hogy a közfinanszírozás korlátai miatt a betegségek egy részének gyógyítása közpénzből még bővülő forrásellátottság esetén sem lehetséges. Forráskivonás esetén egyrészt az egészségügyi ellátórendszer teljesítőképességének romlása a begyakorlottság és a munkakultúra miatti pufferhatás következtében időben eltolva jelentkezik, másrészt a racionális döntéseket az ellátási hierarchiában feljebb lévők lobbiereje megtorpedózza. Az addiktológiai ellátást példaként véve kitér a finanszírozás és a humánerőforrás hiányára, és annak következményeire. Végezetül a szerző javasolja, hogy egy egészségtudatos egyénnek a jövőben célszerű kiegészítő biztosítást kötnie.

Mit üzen és miért fontos nekünk a Magyar Hypertonia Regiszter adatbázisa?

Szerző(k): Prof. Dr. Kékes Ede Bödör Anikó Dr. Kerkovits Lóránt Dr. habil. Kiss István
Évfolyam: XIV.évfolyam

Szerzők a Magyar Hypertonia Regiszter adatbázisai alapján összegezték a magyar hipertóniás betegek, illetve a hipertónia betegség klinikai profiljának legjellemzőbb és legfontosabbnak tartott tulajdonságait. Kiemelik a hipertóniás betegek egyik legnagyobb gondját, a jelentős méretű elhízást, illetve a visceralis obesitas nagyarányú előfordulását, mely számos kedvezőtlen károsodással (lipid profil megváltozása, húgysav szint emelkedése, atherosclerosis kifejlődése) és a társbetegségek (metabolikus szindróma, 2-es típusú diabetes stb.) kialakulásával, fellépésével jár együtt. Bemu tatták a vérnyomás célérték elérési arányának kedvező növekedését 2002-2013 között. Ennek fő okát a gyógyszeres kezelésben bekövetkezett szemléletváltásnak, illetve annak a kezelőorvosok által történő elfogadásában és alkalmazásában látják.

IME-META IX. Országos Egészség-Gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia Összefoglaló I.

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: XIV.évfolyam

A méltányosság és fenntarthatóság jegyében tartotta meg kilencedik országos konferenciáját az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja és a Magyar Egészséggazdaságtani Társaság (META) 2015. június 24-25-én Budapesten. A rendezvény folyamán neves magyar és külföldi egészségpolitikai szakértők, egészség-gazdaságtani elemzők és klinikusok osztották meg tapasztalataikat, kutatási eredményeiket a nagyszámú hallgatósággal. Önálló szekció keretében kaptak lehetőséget a bemutatkozásra a META IFI tagozatának fiatal egyetemi kutatói. A plenáris ülésen és a különböző szekciókban, valamint a kerekasztal-megbeszélésen elhangzott legfontosabb megállapításokat, előremutató gondolatokat kétrészes tudósításunkban adjuk közre.

Az Infokommunikációs Technológiák (IKT) hatása a méltányosságra, esélyegyenlőségre és a fenntarthatóságra, 1. rész

Szerző(k): Dr. Kincses Gyula
Évfolyam: XIV.évfolyam

A szerző tanulmánya első részében áttekinti az egészségügy fenntarthatósági problémájának okait. Véleménye szerint a 20. század közepén volt egy rövid boldog időszak, amikor azt hittük, hogy a technológiai fejlődés megoldja az egészségügy problémáját, és különösebb egyéni vagy társadalmi teher nélkül mindenki hozzáférhet a jó ellátáshoz, egészséghez. Mára ez a remény meghalt, a fenntarthatóság a 20. század utolsó negyedétől a társadalmi igazságosságra törekvő egészségügyi rendszerek egyre súlyosabb kihívása. A 20. század utolsó évtizedétől nyilvánvaló, hogy a gazdaság növekedése (az igazságosságra törekvés kiterjedése mellett) nem tart lépést a technológiai fejlődés és a demográfiai változások okozta kódolt költségnövekedéssel.

Az „EESZT = Karabiner az e-Egészségügyben” c. cikk folytatása

Szerző(k): Heiling-Koltai Beáta Szabó Bálint
Évfolyam: XIV.évfolyam

Ezért kellett a már meglévő külföldi példákat megvizsgálni, azok jó és rossz tapasztalatait felhasználva olyan kész rendszerkomponensekre, keretrendszerekre támaszkodni, melyek a kitűzött célok megvalósítását lehetővé teszik. Az informatikai alapszolgáltatások keretrendszereként az Oracle komponenseit, a központi ágazati szolgáltatások és intézményközi funkciók megvalósításához a Hiscom, míg a publikációs felület, vagyis az ágazati portál kialakításához a Liferay keretrendszert használtuk fel.

Az egészségügyi intézmények működést stabilizáló stratégiája Az immateriális javak jelentősége

Szerző(k): Dr. Buda Klára Dr. Csiba Gábor
Évfolyam: XVI.évfolyam

A szerzők az alábbi dolgozatukban a magyar egészségügy, mint nemzetgazdasági ágazat fő problémájának tartott gazdasági nehézségeket elemzik kórházi intézményi gazdálkodási szempontból. A bevezetett egészségügyi ágazati stratégiákat a stratégiai dokumentumok elemzésével mutatják be. Egy adott intézményben szerzett több éves tapasztalatokat felhasználva válságmenedzselési módszereket ajánlanak. A Balanced Scorecard módszer immateriális javakra vonatkoztatott alapelvei szerint elemzik a kórházak feladatait és lehetőségeit. Következtetnek arra, hogy a kórházak globális gazdasági problémái megfelelő eszközökkel bíró intézményi és ágazati stratégia nélkül nem oldhatóak meg.

A kórházi adósság értékelésének módszertani kérdéseiről

Szerző(k): Dr. Ivády Vilmos
Évfolyam: XVI.évfolyam

A magyar egészségügyben több mint 20 év alatt állandósult az intézmények eladósodási problémája. Az adósság a kormányzati adósságkezelés dacára újratermelődik, az intézmények likviditásának alakulása konszolidáció vezérelt: adósságkezelés után átmenetileg javul, majd a következő kezelésig folyamatosan romlik. Két évtized tapasztalata okán fel kell tenni a kérdést: lehet-e másként csinálni a kórházi adósság konszolidációját? Ismerjük az adósság számokat, de nem tudjuk számszerűen igazolni az adósság okát. Nem teszünk különbséget a jó és a rossz adósság, valamint az intézményi menedzsment, illetve az állami ágazati menedzsment hiányosságai miatt kialakult adósság között, így a hatékony kezelés módszertanának kidolgozása és magának a jó beavatkozásnak a lehetősége is elvész. A puha költségvetési korlát és a konszolidáció automatizmusa miatt hiányzik a menedzsment érdekeltsége az adósság elkerülésében. Ennek a helyzetnek a megváltoztatásához első lépésként szükséges a megfelelő módszertan kidolgozása az adósság és keletkezési okainak értékelésére, mely megalapozhatja az okok kezelését is magában foglaló konszolidáció lehetőségét. A cikk érvel a megfelelő módszertan kidolgozása és használata mellett, valamint kitér a módszertani modell főbb elemeinek bemutatására.

Intelligens egészségügyi rendszerek EESZT kapcsolatokkal

Szerző(k): Dr. Horváth Lajos Nagy István
Évfolyam: XVI.évfolyam

Miközben az előző évtizedekben fokozatosan előtérbe került a társadalmak elöregedése, a lakosság egyre tudatosabban tekint az egészségére és egyre nagyobb elvárásokat és igényt támaszt az egészségügyi ellátórendszerrel szemben. Ezzel párhuzamosan világszerte rohamos növekedés tapasztalható az új egészségügyi technológiák elterjedésében és képességeiben, ezáltal elkerülhetetlennek látszik az egészségügyi ellátás mo delljének adaptálása a megváltozott környezethez. A napjainkban is zajló technológiai forradalom újradefiniálja a jövő egészségügyi ágazatát, a gyógyítás egyre nagyobb mértékben támaszkodik a mind szélesebb körben megosztott és egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló adatokra, a betegek pedig egyre növekvő mértékben igénylik a más ágazatokban már megszokott technológiák és szolgáltatások biztosítását az egészségügyi ellátó intézmények részéről. A minőségében és mennyiségében fokozódó adattömeg, a korszerű technológiák és a gyógyításhoz kapcsolódó elektronikus szolgáltatások találkozásából megszületett az intelligens kórház (smart hospital) fogalma, amely komoly kihívásként jelenik meg a hazai ellátórendszer intézményeinek korszerűsítése kapcsán. Az ellátók közötti adattovábbítás országútját képező EESZT elindulása igen jelentős lépés az elektronizálódó egészségügy fejlődésében, és új távlatokat nyit a jövő hazai intelligens kórházaihoz vezető úton. A szerzők áttekintik az intelligens kórház modell összetevőit, szem előtt tartva az EESZT kínálta lehetőségeket az intézményi szolgáltatások fejlesztésében.

Az ápolás megújulásának lehetősége hazánkban

Szerző(k): Prof. Dr. Betlehem József Dr. Oláh András
Évfolyam: XVI.évfolyam

Az egészségügyi ágazat működésének világszerte kritikus eleme a humánerőforrás ellátottság. Az egészségügyi ágazat vezetői, a képzők és a társdalom is komoly figyelemmel kíséri az egészségügyi humánerőforrás alakulását. Az orvosok mellett a magasan képzett szakdolgozók munkája elengedhetetlen eleme a hatékony egészségügyi ellátásnak és a biztonságos működésnek. Az ápolói munkaerő szerepköre napjainkra számos országban átalakult, megjelent az önállóan végezhető kiterjesztett speciális szaktudás képessége. Ezen szerepkör nemzetközi standardjai alapján hazánkban is megteremtődött az egyetemi szintű képzés lehetősége és elkezdődött a gyakorlati alkalmazás feltételeinek ki dolgozása. Ugyanakkor a hatékony alkalmazáshoz a szakmapolitikai döntés mellett szakmai támogatásra és befogadó ellátórendszerre van szükség, aminek a kulcsa a folyamatos kommunikációban keresendő. A közlemény célja, hogy röviden bemutassa a szakdolgozói ellátási modell kialakítása érdekében megtett eddigi lépéseket és kiemelje a Mihalicza-ösztöndíj főbb elemeit.

Jelentős magyar eredmények a kórházi fertőzések megelőzésében

Szerző(k): Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Évfolyam: XVI.évfolyam

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kórházi fertőzések kapcsán kiemelten fontosnak tartja a hiteles tájékoztatást. A tények a következők: a kórházi fertőzés nem magyar, hanem világjelenség, világszerte növekszik a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések előfordulási gyakorisága, tekintettel arra, hogy egyre súlyosabb a kórházban ellátott betegek köre, egyre magasabb kockázatú beavatkozások elvégzésre kerül sor, és terjed a helytelen antibiotikum alkalmazás. A fertőzés kockázatát növeli, ha a beteg életkora vagy állapota miatt eleve legyengült. A világszerte észlelhető tendencia ellenére a magyar kórházakban pozitív folyamatok zajlanak: javult a kórházak jelentési fegyelmezettsége, megelőzési gyakorlata, és csökkent a kórházi járványok száma, negyedével csökkent az egészségügyi ellátással összefüggő járványok száma, és az egyik leggyakoribb fertőzés (CDI) előfordulása Magyarországon a finn és a német adatoknál is alacsonyabb. Hazánk jelentőrendszere az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések vonatkozásában fejlettnek és széles körűnek számít egész Európában, és jelenleg is több a betegellátás biztonságát szolgáló program zajlik.

A dohányzás elleni küzdelem a 2010-2014 közötti időszakban

Szerző(k): Joó Tamás Dr. Vokó Zoltán Dr. Bodrogi József Demjén Tibor Dr. Szócska Miklós
Évfolyam: XVI.évfolyam

A dohányzással kapcsolatos megbetegedési és halálozási statisztikák azt mutatják, hogy a dohányzás az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázat Magyaror - szágon. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet 2012- es tanulmánya szerint 2010-ben 20.470 ember halt meg a dohányzás következtében, ami a teljes halálozás 1/6-át tette ki. A magyar lakosság dohányzás miatt fellépő közvetlen és közvetett kiadásai 2010-ben meghaladták a 441 milliárd forintot, ezzel szemben a dohányzásnak tulajdonítható állami bevételek mindössze a 360 milliárd forintot érték csak el. Magyarországon 2010-2014 között a kedvezőtlen népegészségügyi mutatók miatt kiemelt prioritás volt a dohányzás elleni küzdelem. Számos pozitív intézkedést sikerült bevezetni: dohányzás zárt légtérben történő tiltása, képes egészségvédő feliratok megjelenése, többszöri jövedéki adóemelések, kiskereskedelmi rendszer átalakítása, dohányzásleszokást támogató intézményrendszer erősítése. Ezen intézkedések hozzájárultak a dohányzási prevalencia (2009: 38% vs. 2014: 30%), valamint a dohányfogyasztás (2012: 19,54 mrd szál vs. 2014: 14,87 mrd szál) csökkenéséhez is.

Beköszöntő Útjára indul a Hematológiai Rovat

Szerző(k): Prof. Dr. Gadó Klára
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy folyóirat jellegéhez, a klinikumot érintő témájú cikkek egyre nagyobb számához szorosan kapcsolódik a hematológiai rovat indítása. Sok esetben azt gondolhatjuk, hogy a hematológiai betegségek a népesség kisebb hányadát érintik, s így kevéssé befolyásolják a népegészségügyi mutatókat. Pedig ez nem így van: különösen nagy jelentőségűek a tromboembóliás megbetegedések, amelyek a kardiovaszkuláris megbetegedésektől kezdve a szülészeti-nőgyógyászati betegségek nagy hányadának okozói, érintik a manuális szakmák tevékenységét, a belgyógyászati osztályok betegellátását egyaránt. Az átlagéletkor növekedése, a születéskor várható élettartam hosszabbodása növelik a tromboembóliás szövődmények kialakulásának kockázatát.

Dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatójának közleménye, a 2018-as Egészség Világnapja alkalmából: Egészséget mindenki számára

Szerző(k): Dr. Jakab Zsuzsanna
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az egyetemes egészségügyi hozzáférés egy egyszerű elképzelés: azt jelenti, hogy minden ember hozzáfér minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz ott és akkor, amikor szüksége van rá, anélkül, hogy ez pénzügyi nehézségeket vonna maga után. Ez alapvető emberi jog, amelyért a WHO a megalapítása óta, immár 70 éve küzd a tagállamaival együttműködve.

ÉBRESZTŐ, az EMBERÉRT – a harmonikusabb kollégákért

Szerző(k): Kovács Péter
Évfolyam: XVII.évfolyam

Napjainkban a gazdaság egyik szektorában működő szervezet sem lehet mentes a konfliktusoktól, a vitáktól. De a szervezetet alkotó egyének sem mentesek ezen nehézségektől. A tudatos kezelés hiánya kárára lehet a termelőtevékenységnek, a szervezetnek, az egyéneknek egyaránt. A lelki egészséggel kapcsolatos problémák időben történő felismerése, kezelése és az ehhez kapcsolódó információhiány, valamint az előítéletek leküzdése óriási kihívást jelent Magyarországon és az egész Európai Unióban. Az egészségügyben tapasztalható fokozott mentális és érzelmi igénybevételt a dolgozók csak az ezzel kapcsolatos tudásuk, és az azt megvalósító képességük határáig képesek kezelni. Magyarországon a mentális egészségnevelés (az érzelmek felismerése és tudatos kezelése) hiányosságai nemcsak az egészségügyi dolgozók, hanem a társadalom minden szintjén megmutatkoznak időzített bombaként hordozza magában a felnőttkor szomatizálódó halmozott krónikus betegségeit. Azonban van lehetőségünk arra, hogy ezt az egészségügyi dolgozók megelőzzék, elkerüljék. A szerző kutatási és saját tapasztalatain keresztül mutatja be ennek lehetőségeit.

Az európai gyógyszer-azonosítási rendszer bevezetéséről - Interjú Mészárosné Balogh Réka ügyvezető igazgatóval

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Hazai gyógyszergyártók, forgalomba hozatali engedély jogosultak és szakmai szervezetek 2017 júliusában létrehozták a gyógyszerhamisítás ellen a HUMVO Nonprofit Zrt-t, ezzel egyidejűleg megkezdték annak a gyógyszer-azonosítási rendszernek a kidolgozását, amely az egységes uniós hálózat részeként fog működni 2019-től. Ez év április 4-én az érintett szereplők részvételével tartottak szakmai tanácskozást Budapesten a rendszer bevezetését szükségessé tevő uniós jogszabályról, valamint a csatlakozás mikéntjéről, amelynek részleteiről Mészárosné Balogh Réka, a HUMVO ügyvezető igazgatója tájékoztatta lapunkat.

Beköszöntő - Prevenció és informatika

Szerző(k): Prof. Dr. Kozmann György
Évfolyam: XVII.évfolyam

Az informatika a műszaki tudományok önálló tudományága, amelynek alkalmazásai alapvetően fontosak az orvosi kutatás, a diagnosztika és a prevenció területén is. A hagyományoknak megfelelően az idei, a XVI. Országos Infokommunikációs Konferencia, a teljesség igénye nélkül, fontos aktuális alkalmazásokat tekint át, így például az európai szintű adatbiztonsággal, adatvédelemmel kapcsolatos feladatokat (GDPR), vagy az ugyancsak EU kezdeményezésű gyógyszer azonosítási feladatokat. Az informatika eredményeire támaszkodó egészségipar már a múltban is lényegesen megváltoztatta a diagnosztika és terápia eszköztárát. A fizika, a matematika, a műszaki tudományok, ezen belül elsősorban a számítástechnika sokszor 50-100 éves alapkutatási felismerések eredményeit integrálta például a képalkotó rendszerek létrehozásába, amelyek az 1970-es, 1980-as évektől kezdve rohamosan elterjedtek, és ma uralják a diagnosztika jelentős területeit. Nemzetgazdasági szempontból fontos, hogy a hazai egészségügy nem csupán használója ennek az új technikának, hanem néhány magyarországi vállalkozás a múltbéli hazai egészségipari örökségekre is támaszkodva, folyamatos 20-30 éves fejlesztésnek és kutatásnak köszönhetően, nemzetközi értelemben kis késéssel, exportképes termékekkel jelent meg a világpiacon (pl. 77 Elektronika, Mediso).

Fókuszban a gyógyszerészi gondozás - A grandEXPO szakmai konferenciáról jelentjük

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: XVII.évfolyam

Csaknem ezren látogattak el május 4-5. között a budapesti Groupama Arénában immár harmadik alkalommal megrendezett grandEXPO-ra, a gyógyszeripar legnagyobb szakmai konferenciájára. A rendezvény számos fórum keretében biztosított lehetőséget az érdemi párbeszédre a gyógyszerész szakmát érintő aktuális kérdésekben. A második napon lezajlott szakmapolitikai kerekasztalon elhangzott legfontosabb gondolatokat jelen cikkünkben adjuk közre. A beszélgetés homlokterében a gyógyszerészi gondozás állt, amellyel kapcsolatos meglátásait Dr. Feller Antal vezérigazgató (Hungaro pharma Zrt.) lapunknak adott interjújában osztotta meg.

Orvostechnikai eszközök a magyar egészségügyben

Szerző(k): Nagy Csaba Bolváry Gedeon
Évfolyam: I.évfolyam

A szerzők röviden ismertetik az Országos Statisztikai adatgyűjtő Program (OSAP) keretében – az Orvosés Kórháztechnikai Intézet által gyűjtött adatokból nyerhető legfontosabb adatokat. Az áttekintés azért hasznos, mivel átfogó képet ad az egészségügyben használt 100 eFt érték feletti orvostechnikai és ügyviteltechnikai eszközök állapotáról, valamint a megyénkénti eloszlásról. Végül a cikk kifejti, hogy milyen hátrányokkal jár a „koros” orvostechnikai eszközök alkalmazása az egészségügyben.

IME III: Outsourcing lehetőségek az egészségügyben

Szerző(k): Tamás Éva
Évfolyam: I.évfolyam

2002. október 2-án a Tulip Inn Budapest – Millennium Hotelben került megrendezésre a III. Outsourcing konferencia, mely a korábbi években, a témában megrendezett két szakmai találkozó folytatása volt.

Számítógépes eljárás kidolgozása agyi érbetegségben szenvedő betegek kognitív rehabilitációjára

Szerző(k): Dr. Pataky Ilona Szabó Julianna Sikné Dr. Lányi Cecília Páll Attila
Évfolyam: I.évfolyam

A cikk bemutatja egy olyan számítógépes eljárás kialakítását, amely a nemzetközi gyakorlatban elterjedt módszerekkel szemben alkalmas nemcsak a beteg neuropszichológiai diagnózisának fölállítására, hanem mérhetővé teszi a foglalkozások hatékonyságának megítélését is. A feladat részei: • A páciensek multimédiás adatbázisának létrehozása: személyi adat, vizsgálati tesztek eredményei, a vizsgált személy rajzai, hangfelvételei. • Terápiás interaktív teszt és tanító programok kifejlesztése.

A Járóbeteg Szabálykönyv 2001-2002. évi általános revíziójáról

Szerző(k): Dr. Illyés Sarolta Dr. Bordás István
Évfolyam: I.évfolyam

A szerzők a járóbeteg-szakellátásban használt eljárások kódés pontrendszerének és az eljárások alkalmazásáról szóló SZABÁLYKÖNYV-nek a 2001-2002. évi általános revíziójáról adnak tájékoztatást. Ismertetik a revízió célját és elveit. Beszámolnak a karbantartási munka menetéről, a felmerült problémákról és a revízió eredményeként kiadott új Szabálykönyv szerkezetéről.

Első IME Konferencia - Alternatív forrásteremtés az egészségügyben

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: I.évfolyam

Örömmel számolhatunk be kedves Olvasóinknak, hogy nagy sikerrel került megrendezésre az IME folyóirat első szakmai konferenciája 2002. május 25-én a Tulip Inn Hotelben. A közel százfős részvétel és a rendezvénnyel kapcsolatos kérdőívek értékelésének eredményei egyértelműen visszaigazolták, hogy a témaválasztásunk sikeres volt. Alapvető célunk, hogy olyan konferenciát szervezzünk, amely az egészségügy finanszírozását – „új időknek új dalaival” – nem eddigi megközelítésben tekinti át, azaz nem a klasszikus egészségügyi finanszírozás gyengeségeit és korlátait feszegeti tovább, hanem – a már ma is jelen lévő, ám nem kihasznált – további forrásteremtési lehetőségeket mutatja be. Tekintettel az IME szakmai koncepciójára, nem titkolt célunk volt, hogy a lehetőségek ne csupán az azonnal felhasználható, alternatív (pénz)források kínálatáról szóljanak, hanem olyan üzleti megoldások is szerepeljenek a konferencián, amelyek a korszerűbb módszereik révén a jelenlegi források hatékonyabb felhasználását biztosítják. Tettük ezt a napi és gazdasági sajtóban naponta fellelhető azon hírek fényében, melyek szerint a világgazdasági recesszió még a versenyszféra legsikeresebb cégeit is nagyfokú költségcsökkentésre szorítja, azaz a legkorszerűbb üzleti megoldások alkalmazására, a hatékonyság növelése érdekében.

A magyar egészségügyi menedzserképzés elmúlt évtizede

Szerző(k): Dr. Szabadfalvi András
Évfolyam: I.évfolyam

A magyar egészségügyi menedzserképzés alig több mint egy évtizedes múltra tekinthet vissza. Ma már nem a szerencsén, a véletlenen, vagy a zseniális tehetségek felismerésén áll, vagy bukik a társadalom gazdasági, vagy akár az egészségpolitikai kérdéseinek a megoldása. Ehhez speciálisan képzett szakemberek szükségesek. E kényszerű szükséglet teremtette meg az egészségügyi menedzserek létét, szerepét, és hozta létre a speciális képzésüket.

I. Irányított Betegellátási Konferencia

Szerző(k): Dr. Somlai András
Évfolyam: I.évfolyam

Az irányított betegellátás, egyre inkább a figyelem középpontjába, s a viták kereszttüzébe kerül. Mindenki egyetért abban, hogy a magyar egészségügy válságjelenségeit kezelni kell, de a szövevényes érdekrendszerben a megoldási javaslatok egymástól jelentősen különböznek. A konferencián a legerősebb, s legígéretesebb alternatívaként megjelenő irányított betegellátás elmúlt 3 évi tapasztalatait összegezték.

Átvilágítás, kontrolling, érdekeltség

Szerző(k): Papp Péter
Évfolyam: II.évfolyam

A sikeres outsourcing alapja: a kiszervezési döntések megfelelő előkészítése

Szerző(k): Tanács Zoltán
Évfolyam: I.évfolyam

Az outsourcing manapság „forró téma”. Számtalan szolgáltató kínálja különféle megoldásait az egészségügyi intézmények számára a hagyományos támogató tevékenységektől (pl. mosás, takarítás, őrzés-védés) a komplex informatikai tevékenységek kiszervezéséig. A különböző konferenciák, szakmai találkozók hasábjain gyakorta olvashatunk sikertörténeteket. A tevékenységek kiszervezése azonban nem mindig sikersztori. Rövid idő alatt meghozott, nem elég alaposan előkészített döntések valódi „kudarctörténetté” változtathatják az outsourcingot: • jelentősen megnövekedett költségek, • a korábbinál alacsonyabb szolgáltatási színvonal, • elégedetlen munkatársak, • visszaeső szervezeti teljesítmény lehet a projekt eredménye. Mi rejtőzhet a valóban sikeres outsourcing projektek hátterében? A cikkben a szerző azt mutatja be, hogy hogyan lehet megfelelően előkészíteni egy outsourcing projektet, s milyen elemei vannak annak a döntési folyamatnak, amely elengedhetetlen a kiszervezési projekt sikeréhez.

Az OEP információs rendszere, mint az ágazati információs rendszer része

Szerző(k): Dr. Pál Miklós Krivácsy Zsolt Váradi Imre
Évfolyam: I.évfolyam

Jelenleg az ágazati informatika nem mutat egységes képet. A meglévő adatok nyilvántartása és kezelése több szervezetnél, esetleg párhuzamosan is történik, ugyanakkor alapvetően szükséges adatok hiányoznak. A cikk egységes, a rendszerben meglévő kapacitások felhasználásával az ágazat napi működtetéséhez, konszolidációjához és modernizációjához szükséges adatokat tartalmazó olyan informatikai rendszer létrehozását javasolja, mely •az ágazatban meglévő és újonnan keletkező, a finanszírozáshoz és egészségpolitikai döntésekhez szükséges adatok teljes körét tartalmazza, •az adatokból a célnak megfelelő információk napra- készen nyerhetők, •nem igényel külön forrásokat, nagy összegű új beruházásokat, a jelenleg meglévő informatikai infrastruktúra célszerű felhasználásával megvalósítható, •fejlesztése és bővítése folyamatosan biztosítható.

Az intelligens egészségügyi kártyáról

Szerző(k): Dr. Surján György Dr. Kincses Gyula
Évfolyam: II.évfolyam

Az egészségügyi informatika régi és sok oldalról megtárgyalt témája az intelligens egészségügyi kártya. Magyarországon és több EU tagállamban is igen komoly előzményekre tekint vissza a kártya alkalmazása. Számos ígéretes pilot projekt indult el, de csak kevés, széles körben megvalósult alkalmazás jött létre. A cikk áttekinti az intelligens adathordozó kártya egészségügyi alkalmazási lehetőségeit, utalva a korábban tett ilyen javaslatok tanulságaira, egy új koncepció kidolgozásának szükségességére.

HoloVízió - A jövő holografikus 3D megjelenítője Interjú Balogh Tiborral

Szerző(k): Dr. Németh Éva
Évfolyam: II.évfolyam

A múlt évi szegedi radiológuskongresszus technikai kiállításán egy különleges újdonságot csodálhattak meg a látogatók: a holografikus elven működő displayt. A televíziómonitorhoz hasonló, harminckét colos képernyő síkja előtt érelágazások, bordák és más anatómiai képletek tűntek fel, valódi térélményként a levegőben lebegve. A találmányról kérdeztük Balogh Tibor feltalálót, a Gábor Dénes-díjas mérnököt, a Holografika cég tulajdonosát.

Egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosításának átalakítása

Szerző(k): Dr. Szabó Tamás
Évfolyam: I.évfolyam

2002 elején a fekvő és járóbeteg intézmények körében átfogó felmérést végeztünk a felelősségbiztosítási rendszer jellemzőiről. Ennek alapján kialakítottuk egy új megoldás részletes tervét, amelyet több fórumon megvitattunk az érdekeltekkel. Tapasztalataink szerint a javasolt rendszer – egy felosztó-kiróvó rendszerben működő kárszolidaritási egyesület – általános egyetértéssel találkozott. Az alábbiakban a felelősségbiztosítás adatait és a javasolt rendszert ismertetjük.

Kórházi vezetői eszköztár - Új módszerek a kórházi menedzsment szolgálatában

Szerző(k): Tamás Éva
Évfolyam: I.évfolyam

Csaknem pontosan egy évvel az első találkozót követően, 2002. november 26-án rendeztük meg – immár az IME égisze alatt – a második egészségügyi kontrolling konferenciánkat „Kórházi vezetői eszköztár – Új módszerek a kórházi menedzsment szolgálatában” címmel. Optimista várakozásainkat is meghaladta az az érdeklődés, amely megnyilvánult rendezvényünk iránt, hiszen több mint 150 szakember vett részt. A jelentős számú érdeklődés is mutatja, hogy a kontrolling immár mindennapos eszköz az egészségügyi intézmények menedzsmentjének kezében. A kontrolling, mint eszköz meghonosításában jelentős szerepe volt annak az Ilex Kft-nek, amely konferenciánk fő támogatója volt, s amelynek ügyvezetője, Ôri Károly nyitotta meg a szakmai munkát. A témaválasztás elismerése is egyben, hogy az ágazati gazdasági vezetők egyesülete, az EGVE elnöke, Dr. Ari Lajos és Dr. Nyári Ildikó, a GOKI főigazgatója elfogadta felkérésünket a levezető elnöki feladatok ellátására.

Távkonzultációs rendszer a STROKE-ellátás esélyegyenlőségéért - „A közös bölcsesség jobb, mint az egyéni…” Interjú Prof. Dr. Nagy Zoltánnal

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: I.évfolyam

A hatékonyabb stroke-ellátást tűzték ki célul a Telestroke program megalkotói, akiknek köszönhetően most lehetőség nyílik az agyérbetegségek diagnosztikájával és terápiájával foglalkozó három országos centrum – az Agyérbetegségek Országos Központja, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet és a Országos Érés Szívsebészeti Intézet – és további, később bekapcsolódó kórházak közötti „on-line” sürgősségi konzultációra. A rendszer videokonferenciás összeköttetést létesít a partnerek között és megjeleníti a képalkotó diagnosztikai eljárások eredményeit a szakkonzulens számára is. A programot a Veszprémi Egyetem által koordinált „Költséghatékony egészségmegőrzés és gyógyítás információtechnológiai módszerekkel” című NKFP projekt részeként dolgozták ki dr. Kozmann György professzor vezetésével. „Amikor kiélezett helyzetekben rapid szakmai döntést kell meghozni, az ellátó orvos számára létkérdést jelenthet egy tapasztalt szakorvos véleménye” – nyilatkozta lapunknak Dr. Nagy Zoltán professzor. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet és az annak keretein belül működő Agyérbetegségek Országos Központja igazgatója szerint a Telestroke rendszer célja, hogy a beteg a kritikus időn belül részesüljön a hatékony és legkorszerűbb ellátásban – függetlenül attól, hogy az ország mely pontján lett rosszul.

Stratégiai tervezés és költségvetés-készítés az egészségügyben

Szerző(k): Kiscsordás Attila Dr. Gyüre István
Évfolyam: II.évfolyam

Az elmúlt évtized során a hazai egészségügy hatalmas információs technológiai (IT) fejlődésen ment keresztül. A kilencvenes évek elején csupán izoláltan működő és – a legtöbb esetben – átfogó koncepció nélkül fejlesztett informatikai rendszerelemek álltak a menedzsmentek rendelkezésére. A teljes körűség és az integráltság hiánya miatt ezek csupán egyes részterületeken támogathatták a döntéshozást. Rengeteg energia és tudás befektetésével mára számos intézményben modern és integrált informatikai megoldások segítik a napi munkát mind az egyes funkcionális területek, mind a menedzsment szintjén. A mai modern rendszereknek már alapvető elemei a kontrollingés a vezetői információs rendszermodulok, amelyek lehetővé teszik, hogy – szerencsés esetben késedelem nélkül – rendelkezésre álljon minden alapadat annak megválaszolására, hogy „Mi történt az intézményben?”, sőt a „Miért történt?” kérdésre is kideríthetjük már a választ több-kevesebb energiával. Annak ellenére, hogy néhány éve ez még szinte a menedzseri vágyálmok kategóriájába tartozott, napjainkra már nem elég, hiszen az elvárások is nőttek! Ma már arra is igény és lehetőség van, hogy feltehessük a „Mi lehet holnap?” kérdést is. Természetesen, ezt csak a „Mi lenne, ha?” értelmében tehetjük meg úgy, hogy gondosan megadjuk a feltételezéseinket. A robbanásszerű technológiai fejlődés immár elérhető lehetőséget ad arra, hogy megfontoljuk az informatikai rendszerek következő minőségi szintjére való „belépést”, azaz az integrált és valódi tervezési megoldások bevezetését. A korábbi informatikai fejlesztések sikerei és csalódásai okán, és a minél hatékonyabb megoldás megvalósítsa érdekében a döntéshozók számára újra a „Hogyan tovább?” válik alapkérdéssé. Ennek megválaszolása nem kis feladat, hiszen azonnal ezernyi kis kérdéssé bomlik: Miért? Mire? Mit? Hogyan? Beszéljünk róla. Azaz, hogyan tovább?

Kórházi informatikai rendszer kontrollingja I.

Szerző(k): Szedleczki Irén
Évfolyam: II.évfolyam

A kontrollinggal foglalkozó szakirodalomban, konferenciákon általában az informatika, mint kiszolgáló eszköz kerül taglalásra. Pedig az érem másik oldala legalább annyira fontos és érdekes: az informatika, mint a kontrolling témája, tárgya, vagyis egy olyan területé, amelyet terveznek, mérnek, értékelnek, elemeznek. A szakirodalmat áttekintve megállapítható, hogy még nem került kialakításra olyan kontrolling és hozzá kapcsolódó indikátor rendszer, amely a kórházi informatikai rendszer megvalósítását vizsgálja. A következőkben ezt a hiányt próbálom pótolni: célom meghatározni azokat a kulcsfontosságú tervezési szempontokat, eseményeket, költségtényezőket, elemi adatokat és mutatókat, amelyekkel maga az informatikai rendszer és annak alkalmazása értékelhető.

Helyzetelemzés, nemzetközi kitekintés és javaslatok az egynapos sebészet hazai bevezetése kapcsán I.

Szerző(k): Dr. Varga Imre
Évfolyam: II.évfolyam

Szerző a hazai egészségügy történetében először megjelent, az egynapos sebészeti ellátásról és ezeket nyújtó egészségügyi szakellátó szolgáltatókról szóló önálló jogszabály kapcsán több részből álló cikkben fogalmazza meg álláspontját. Javaslatot tesz az egynapos sebészettel kapcsolatos kifejezések pontos definiálására, azok egységes használatára, a jogszabály által nem kezelt szabálykönyv tartalmára. A második részben az egynapos sebészet nemzetközi irodalmából vett példákkal ismerteti a nemzetközi gyakorlatot, implementálásának időszerűségét és fontosságát. A harmadik részben a 2002-es év hazai adatai alapján vizsgálja a prognosztizálható, az egészségügy egészét is érintő változásokat. Ismerteti az új szolgáltatási forma lehetőségeit, a finanszírozásban bekövetkező változásokat, amennyiben az egynapos beavatkozások részaránya eléri a 10-30%-ot. Javaslatot tesz az egynapos ellátás bevezetésének pályáztatási rendszeren keresztüli gyakorlati lehetőségeire, illetve az átmeneti finanszírozás mértékére.

Quo vadis egészségügyi informatika?

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: II.évfolyam

Public Relations eszközök az egészségügyi menedzsment kezében - PR és változásmenedzsment III.

Szerző(k): Léder László Marczell Viktória
Évfolyam: II.évfolyam

A cikk tovább taglalja, hogyan használhatók fel a Public Relations kommunikációs és szervezetfejlesztési tapasztalatai változtatás-menedzsment programok megtervezésében és kivitelezésében. Ebben a fejezetben kiemeli a válságkommunikációra való felkészülés fontosságát, a nehezen befolyásolható vagy váratlan események, helyzetek megoldásának lehetséges támogatását a kommunikációs eszközök segítségével.

Helyzetelemzés, nemzetközi kitekintés és javaslatok az egynapos sebészet hazai bevezetése kapcsán III.

Szerző(k): Dr. Varga Imre
Évfolyam: II.évfolyam

Szerző a hazai egészségügy történetében először megjelent, az egynapos sebészeti ellátásról és az ezeket nyújtó egészségügyi szakellátó szolgáltatókról szóló önálló jogszabály kapcsán fogalmazta meg álláspontját. A cikksorozat első részében az egynapos sebészettel kapcsolatos kifejezések pontos definiálására, azok egységes használatára, a jogszabály által nem kezelt szabálykönyv tartalmára tett javaslatot és az új szolgáltatás rendszerelméleti hatásaival foglalkozott. A cikk második részében az egynapos sebészet nemzetközi irodalmából vett példákkal ismertette a nemzetközi gyakorlatot és az implementálás időszerűségét. E harmadik részben 16 hazai intézményből származó 2002-es adatok alapján vizsgálja az egynapos sebészet lehetőségeit a legfontosabb sarokponti paraméterek figyelembevételével, amennyiben az egynapos beavatkozások részaránya eléri a kívánt 10-30%-ot a 9/93-as rendeletben felsorolt, egynapos ellátásban is elvégezhető tevékenységek körében. Javaslatot tesz az egynapos ellátás bevezetésének pályáztatási rendszeren keresztül történő indítására, illetve az átmeneti finanszírozás mértékére.

Minőségirányítás és integráció a Kenézy Gyula Kórházban

Szerző(k): Csépes Imre Petrikné Jakab Zsuzsa
Évfolyam: II.évfolyam

A minőségirányítás bevezetése és alkalmazása eszköz a kiválóságra való törekvéshez. A rendszer fejlesztés irányát és szükségszerűségét az elégedettségi vizsgálatok és a vezetőségi átvizsgálások eredményei határozzák meg. A meglévő informatikai infrastruktúrára épített, integrált, egységes dokumentációs rendszer kialakítása jól áttekinthető és gazdaságos. A MIR, KIR, MEBIR alkalmazása szabályozza az alaptevékenységet, a környezethez való kapcsolatunkat és munkahelyünk, munkakörülményeink biztonságát.

A személy követő betegellátás információ technológiája

Szerző(k): Prof. Dr. Naszlady Attila Naszlady János
Évfolyam: II.évfolyam

Az orvosi szakterületek szédületes iramú ismeret bővülésén túl, mind az európai államok uniós tömörülése, mind a globalizáció gyorsuló folyamata egyre jobban megköveteli a személy követő egészségügyi ellátás infokommunikációs technológiai megoldását. A cikk érvekkel alátámasztva bizonyítja, hogy orvosszakmai és technikai megközelítés alapján is jelentős előnnyel bír a páciens adatok tárolása esetében az intelligens kártyamegoldás a hálózatos (internetes) eléréssel szemben. A cikk végezetül bemutatja a megvalósítás eszközigényét, időtervét, illetve a bevezetés fontosabb lépéseit.

Beszámolás a kontrolling rendszerekből, avagy egy lehetséges út a költséghatékony működéshez

Szerző(k): Klopfer Péter Kovács Zoltán
Évfolyam: II.évfolyam

Az alábbi cikk azt járja körül, milyen megoldás kínálható arra a kérdésre, hogy a kórházak gazdálkodása kövesse jobban és hatékonyabban a nagyvállalatoknál jól bevált gazdálkodási módszereket. Az így keletkező adatokat miként tudják gyorsan, hatékonyan elemezni annak érdekében, hogy időben beavatkozhassanak egyegy kevéssé jól működő területen.

Interjú Dr. Kökény Mihályegészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel

Szerző(k): IME Szerkesztőség
Évfolyam: II.évfolyam

Lapunk a költségvetési vita sarokszámokra vonatkozó első felvonása után kereste meg kérdéseivel az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert. A kérdések az egészségügyi intézmények számára a jövő év kilátásai szempontjából legnagyobb érdeklődésre számottevő témákat érintették.

A finanszírozás aktuális kérdései

Szerző(k): Dr. Matejka Zsuzsanna
Évfolyam: II.évfolyam

Jelen összefoglaló dolgozat a 2003. szeptember 19én Balatonaligán, az V. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián, a 2003. november 4-én, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumban a kórházi vezetői értekezleten és a 2003. november 7-én Visegrádon, a Magyar Egészségügyi Menedzser Klub konferenciáján elhangzott előadások írásos összefoglalója. Ennek megfelelően az előadások időpontja, és a dolgozatnak a folyóiratban történő megjelenése között eltelt időben jelentkezett újabb információkat is tartalmazhat.

Az egészséggel, egészségüggyel kapcsolatos web-helyek minőségi kritériumai

Szerző(k): Dr. Balkányi László
Évfolyam: II.évfolyam

Az egészséggel kapcsolatos webhelyek összessége az egyik legnépszerűbb terület a világhálón. Becslések szerint a százezret is jóval meghaladja az egészséggel, egészségüggyel kapcsolatos webhelyek száma. A nagy mennyiségű információ kezelésére különböző kereső, mérő, osztályozó eszközök jelentek meg, mások önként vállalt minőségi kritériumrendszerek, átlátható működési szabályok betartásával garantálják a tartalmak és így a webhelyek színvonalát/minőségét.

2004 az építkezés éve lesz - Interjú Dr. Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: II.évfolyam

„Célunk egy finanszírozható, a megváltozott szükségletekhez, a megváltozott gyógyítási technológiákhoz és a változó lakossági igényekhez jobban alkalmazkodó, számon kérhető minőségű egészségügyi rendszer kialakítása, amelynek jól meghatározott szolgáltatásaihoz egyenlő esélyekkel jutnak hozzá a betegek.” – nyilatkozta 2002 szeptemberében lapunknak dr. Csehák Judit akkori egészségügyi, szociális és családügyi miniszter. Utódjától, dr. Kökény Mihály miniszter úrtól azt kérdeztük, hogy az eltelt több mint egy év történései, illetve a tárca élén bekövetkezett változások hatására módosultak-e az ágazatvezetés célkitűzései.

Az Európai Unió kapujában - Kihívások, lehetőségek és megoldások

Szerző(k): Dr. Gyüre István Babos János
Évfolyam: II.évfolyam

Az európai uniós (EU) csatlakozási szerződés athéni aláírása után is csak lassan jut nyugvópontra az a polémia, hogy vajon összességében előnyös vagy sem Magyarország számára az EU-tagság. Különösen intenzív az eszmecsere akkor, ha a hátrányos helyzetben lévő ágazatok szereplői latolgatják saját esélyeiket. Természetesen, egyetemleges válasz erre a kérdésre nem is adható. Inkább annak van értelme, hogy mérlegeljük van-e esélyünk befolyásolni a folyamatokat. Ismernünk kell azokat a kötelezettségeinket, amelyeket teljesítenünk kell, fel kell tárni lehetőségeinket, amelyeket ki kell használnunk, és a potenciális veszélyeket meg kell előznünk és/vagy csökkentenünk!

A nukleáris medicina a járóbeteg szakellátásban

Szerző(k): Prof. Dr. Szilvási István
Évfolyam: II.évfolyam

A szerző ismerteti a nukleáris medicina járóbetegellátásban használatos legfontosabb diagnosztikai és terápiás módszereit. Röviden ismerteti a nukleáris medicina hazai helyzetét. Felhívja a figyelmet a for-profit privatizáció várható veszélyeire a jelenlegi finanszírozás mellett. A pozitron emissziós tomográfia kapcsán is hangsúlyozza, hogy a nukleáris medicina funkcionális képalkotó eljárásai a betegségek molekuláris szintű megismerését teszik lehetővé.

Egészségügyi logisztika az EU küszöbén - minősített biológiai mintaszállítás

Szerző(k): Berta István
Évfolyam: II.évfolyam

. kötszerek), máskor szigorú, minden részletre kiterjedő (pl. veszélyes hulladékok). A biológiai-, – így a laboratóriumi diagnosztikai – minták szállításának szabályozása azonban hazánkban még nem alakult ki. Az Európai Unió közúti szállításra vonatkozó elvárásai, és a már érvényben lévő fuvarozási szabályozók segítenek megtalálni a járható utat, amely a szakszerű, minőségi szolgáltatást jelenti.

Mit is ért(sünk) kontrolling alatt?

Szerző(k): Dr. Bodnár Viktória
Évfolyam: III.évfolyam

Az Informatika és Menedzsment az Egészségügyben című folyóirat eddig megjelent számait átlapozva bátran állíthatjuk, hogy a kontrolling rendszerek kialakítása és működtetése azon témák közé tartozik, amelyek az elmúlt években komolyan foglalkoztatták a hazai egészségügyi szervezetek vezetőit, szakembereit. Ha azonban valaki végigolvassa ezeket a cikkeket, és fellapozza az e témában megjelent magyar nyelvű szakirodalmat, nem fog egyértelmű és megnyugtató választ kapni arra a kérdésre, hogy mit is takar valójában a kontrolling kifejezés.

Dr. Gresz Miklós és Dózsa Csaba (OEP) extrafinanszírozással kapcsolatos cikkünkre adott válaszához

Szerző(k): Dr. Pásztélyi Zsolt Zakariás Imre
Évfolyam: III.évfolyam

Változóban a közbeszerzési szabályozás

Szerző(k): Dr. Dely Betti
Évfolyam: III.évfolyam

A közbeszerzés szigorúan szabályozott beszerzést jelent, oly módon, hogy a nyilvános versenyeztetés mind szélesebb körben biztosított legyen, és emellett a beszerzési folyamatok átláthatóvá és ellenőrizhetővé váljanak az esélyegyenlőség szem előtt tartása mellett. A közbeszerzés mindinkább az érdeklődés előterébe kerül. A piac szereplői egyre kritikusabban figyelik a közbeszerzési eljárásokat, azok valamennyi mozzanatát.

Országos sürgősségi betegellátási hálózat létesül

Szerző(k): Nagy András László
Évfolyam: III.évfolyam

Négyszintű országos sürgősségi ellátási hálózat létrehozását határozta el az egészségügyi kormányzat. A koncepció végrehajtásához szükséges jogszabályt április első napjaiban tárcaközi egyeztetésre küldte a kormány. A jogszabály rögzíti a feltételeket, valamint a finanszírozást.

Intervenciós radiológia a fekvő és ambuláns ellátás határán

Szerző(k): Dr. Battyáni István
Évfolyam: II.évfolyam

A szerző a radiológia egyik legdinamikusabban fejlődő terápiás területét az intervenciós radiológiát mutatja be. Röviden ismerteti azokat a területeket, ahol az intervenciós radiológia hatékonyan alkalmazható, kitér a költséghatékonyságra és a szakmai előnyökre is. Az eljárások minimálisan invazív jellege miatt az intervenciós radiológiai módszerek sok esetben lehetőséget adnak az egynapos vagy „overnight” kezelésekre. A szerző bemutatja a terület érvényesülését nehezítő problémákat, melyek megoldása a közeljövő feladatát képezi. A jövőben a finanszírozás és a betegek érdekei is megkívánják ezen technikák szélesebb körű hozzáférhetőségét.

Az éjszakai fogszorítás (bruxizmus) és társult tünetei: reggeli nyak- és hátfájdalmak, tenziós fejfájás, migrén - Az NTI-tss harapásemelô rendszer

Szerző(k): Dr. Volom András
Évfolyam: II.évfolyam

A korunkra jellemző felfokozott élettempó hátrányosan hat az emberekre, különösen a városban élőkre. A nappali stresszhelyzetek megjelennek álomélményeinkben is. Alvás közben az ismét átélt eseményekre reagálunk. E válaszreakciók egyik leggyakoribb eleme a fogszorítás, mely nemcsak az alvás közbeni stresszes állapotok egyik kisérő jelensége, hanem nappal is igen gyakran tapasztalható.

Az extrafinanszírozási kérelmek a hazai kórház-finanszírozásban: reflexiók Zakariás Imre és dr. Pásztélyi Zsolt cikkére

Szerző(k): Dr. Dózsa Csaba Dr. Gresz Miklós
Évfolyam: III.évfolyam

Az Informatika és Menedzsment az Egészségügyben c. szaklap II. évfolyam 9. decemberi számában „Az extrafinanszírozási kérelmek a hazai kórház-finanszírozásban: elemzés a szolgáltató szemével” címmel jelent meg a vizsgált cikk az extrafinanszírozásról. Bár a szerzők a hivatkozott cikket közlés előtt megtekintésre eljuttatták az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz és azt az OEP véleményezte is, nem volt lehetőség arra, hogy az OEP vélemény a dolgozattal azonos lapszámban jelenjen meg. Így utólag tesszük közzé észrevételeinket.

Költségmenedzsment gyógyszeripari vállalatok számára

Szerző(k): Dr. Dankó Dávid
Évfolyam: III.évfolyam

A gyógyszeripar kutatás-fejlesztési és marketingráfordításai az 1990-es évek eleje óta robbanásszerűen növekednek. Írásom bemutatja e növekedés lehetséges okait mind a K+F, mind a marketingkiadásokra vonatkozóan, majd megvizsgálja, hogy mely területeken milyen lehetőségek adódnak a kiadások csökkentésére, illetve befolyásolására. A költségmenedzsment általam használandó értelmezése a gyógyszeripari technológiák, a jogi keretfeltételek és a szervezési tudományok integrált szemléletén alapul, amit a gyógyszerfejlesztés sajátosságai indokolnak.

Ontológiák és alkalmazásuk orvosi területen

Szerző(k): Lukácsy Gergely Szeredi Péter
Évfolyam: III.évfolyam

A cikk áttekinti az ontológiák témakörét, és bemutat egy kísérleti ontológiakezelő rendszert, hangsúlyt fektetve annak orvosi területeken való alkalmazhatóságára. Az ontológiák fontos szerepet játszanak különféle intelligens keresőrendszerekben, nyelvészetiés adatbányászati eszközökben, csakúgy, mint a hagyományos információforrások hatékonyabb és kényelmesebb elérésének biztosításában. Az ontológiák különösen fontosak az orvostudományban, mert az utóbbi évek fejlődése olyan mennyiségű biológiai és orvosi adatot termelt ki magából, amelyek között egyre nehezebb a kívánt információ megtalálása.

Egészségügyi reform - szükségletekhez igazodó betegellátás „…a beteg minôségi ellátást kap, megfelelô helyen, megfelelô idôben.” Beszélgetés Dr. Radnai György kormánybiztossal

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: III.évfolyam

Új kormánybiztos vezeti a Miniszterelnöki Hivatal Egészségügyi Reform Programirodáját 2003. november 20-tól. Alig egy hónappal hivatalba lépése után Dr. Radnai György közgazdász a kormány elé terjesztette koncepcióját Dr. Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel közösen. A tervezet az egészségügyi ellátórendszer reformját oly módon kívánja megvalósítani, hogy annak eredményeképpen a valós szükségletekhez igazodó és az uniós elvárásoknak megfelelő betegellátás jöjjön létre. „A finanszírozási rendszert úgy kell átalakítani, hogy a pénz oda kerüljön, ahol valóban a leghatékonyabban tudják felhasználni.” – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Dr. Radnai György.

Kontrolling a motiváció szolgálatában - a motiváció kontrollja

Szerző(k): Krokovay András Kohán Péter
Évfolyam: III.évfolyam

A finanszírozási rendszer átalakulásával az egészségügyi intézményekben felmerült az igény, hogy a vezetés a folyamatokat jobban kézben tartsa, azokról több és valid információja legyen. Az egészségügy gazdaságtanának sajátságosságai miatt azonban mindez nem is olyan egyszerű. Szerzők cikkükben megkísérlik összefoglalni, milyen tényezőket kell a menedzsmentnek szem előtt tartania, ha a szervezeti célok és vízió megvalósítása irányába szeretné felhasználni ezeket az adatokat. Mindez azonban nem megy anélkül, hogy az egészségügyi szolgáltató, mint szervezet ne gondolná újra céljait és működését, munkatársai elvárásain, céljain keresztül is. Egyértelmű: mindez egy magasabb rendű szervezeti kultúra keretei között, a tanuló szervezetek felépítésén keresztül valósulhat meg leginkább.

Egészségügyi Szakdolgozók XXXV. Jubileumi Kongresszusa Kecskeméten

Szerző(k): Vártok Józsefné
Évfolyam: III.évfolyam

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza 2004. június 24-26. között házigazdája volt az egészségügyi szakdolgozók tudományos rendezvényének. Dr. Zombor Gábor főigazgató és dr. Fáy Tamásné ápolási igazgató egy éve végezték a XXXV. Jubileumi Kongresszus előkészítő munkáit. Dr. Fáy Tamásnénak volt már ebben gyakorlata, hiszen a XVII. rendezvényt is ő szervezte.

Készülék kihelyezési technikák a laboratóriumi gyakorlatban

Szerző(k): Végh József Keszei Péter
Évfolyam: III.évfolyam

Az egyre növekvő mennyiségi és minőségi elvárásoknak a laboratóriumok csak korszerű automata berendezések alkalmazásával képesek megfelelni. A finanszírozás és az elvárások ellentmondása, hogy az amortizáció visszapótlása intézményfenntartói-tulajdonosi feladat, míg a működtetést az OEP téríti. Az alacsony finanszírozási normák teremtette gazdaság kényszer vezetett a készülék kihelyezési technikák előtérbe kerüléséhez. A vevő beruházás nélkül jut korszerű termelőeszközhöz, a szállító pedig termékeinek biztosít kiszámítható piacot.

Digitális radiológia gyakorlati használata az OGYK-ban

Szerző(k): Dr. Barta H. Miklós Dr. Berentey Ernő Prof. Dr. Forrai Gábor
Évfolyam: III.évfolyam

Radiológiai osztályunkon 1999. szeptember óta a hagyományos felvételek és gasztroenterológiai vizsgálatok célzott képei kizárólag foszforlemezre készülnek. Két munkaállomás és számos képvisszanéző állomás áll a radiológusok illetve klinikusok rendelkezésére. Az adatforgalom lebonyolítása szerveren keresztül történik, a hosszú távú adattárolás magneto-optikai lemezeken. A távolabbi helyekkel való konzultáció lehetősége adott. A CT-vizsgálatok és az átvilágítók anyagának tárolása is digitálisan történik. Hátrány lehet kulcsfontosságú elemek meghibásodása, a kiépítés nagy befektetési igénye, ezért új leletezési, konzultációs szokások kialakítása szükséges. A cikk bemutatja, hogy egy jól kiépített PACS rendszer számos előnnyel szolgál a mindennapi munka során. Megközelítőleg az eddigi rendszerrel azonos áron világszínvonalú megoldás érhető el.

Stílusváltás a Kenézy Gyula Kórházban - Betegközpontú kórházat tervez az új fôigazgató, Dr. G. Kiss Gyula

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: III.évfolyam

Dr. G. Kiss Gyulát, a debreceni Kenézy Gyula Kórház orvos-igazgatóját választotta az intézmény főigazgatójává a fenntartó Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyhangú szavazással. Az új főigazgató – aki 2003 második félévében megbízottként látta el a feladatkört – 2004. január elsejével lépett hivatalba és mandátuma 2008. december 31-ig szól. Mire elegendő öt év egy kórház életében? – erről kérdeztük Dr. G. Kiss Gyulát, aki komoly fejlesztéseket tervez, s egyúttal stílusváltást kíván megvalósítani intézményében.

Minimál intervenció a dohányzás visszaszorításáért

Szerző(k): Nagy András László
Évfolyam: III.évfolyam

Ma Magyarországon 106 olyan egészségügyi intézmény található, amelynek dolgozói alaptevékenységük mellett – jellemzően tüdőgondozó, kardiológiai gondozó, foglalkozás-egészségügyi szolgálat – vállalták, hogy folyamatosan és rendszeresen dohányzásról leszokni akaró betegeknek és még nem betegeknek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy sikerüljön elhagyniuk a cigarettát.

A járóbeteg szakellátás privatizációja

Szerző(k): Nagy András László
Évfolyam: III.évfolyam

Góckérdés immunológiai aspektusai

Szerző(k): Prof. Dr. Gadó Klára Prof. Dr. Domján Gyula
Évfolyam: III.évfolyam

Szakdolgozói Kamara szerveződése, helye és működése a magyar egészségügy szervezetében

Szerző(k): Dr. Balogh Zoltán
Évfolyam: III.évfolyam

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara hatékonyan működő köztestület kíván lenni, amely eredményes párbeszédet tud kialakítani a mindenkori egészségügyi tárcával, az önkormányzatokkal, az egészségügyben működő kamarákkal, az országos intézményekkel annak érdekében, hogy a magyar egészségügyben méltó helyet és szerepet kapjanak az egészségügyi szakdolgozók.

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium ésaz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója

Szerző(k): Tamás Éva
Évfolyam: III.évfolyam

Az Országgyűlés 2003 áprilisában fogadta el az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programját, amely meghatározza az elkövetkezendő 10 év legfontosabb népegészségügyi feladatait a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. A sajtótájékoztató keretében elhangzott előadások bemutatták a program jelenlegi állását és az arról készült parlamenti beszámolót, illetve a Népegészségügyi „Gyorsjelentés 2003” dokumentumot.

HBCS avagy a piac diszkrét bája (szelíd viszontválasz Dózsa Csaba „Agresszív” HBCS-politika címû írására)

Szerző(k): Dr. Szummer Csaba
Évfolyam: III.évfolyam

A cikk először azt mutatja be, hogyan szimulálja a HBCS a piac működését, majd azokat az állításokat veszi sorra, amikben Szerző és Vitapartnere feltehetően egyetértenek. Ezt követően Dózsa Csaba azon állításait vizsgálom meg, amelyeket a leglényegesebbnek tartok vitapartnerem pozíciója szempontjából. Rámutatok, hogy a Dózsa Csaba által javasolt metodikai és egyéb újítások nagyszerűen alkalmazhatók a HBCStechnika mellett, majd amellett érvelek, hogy a költségrobbanás megfékezésére ma már elengedhetetlen a HBCS-logikájú kórház-finanszírozás, amit jól mutat a HBCS ezekben az években megfigyelhető diadalútja Európában. Kitérek a HBCS-finanszírozás hazai diszfunkcióira is. Elfogadom Dózsa Csaba felosztását, és különbséget teszek a HBCS diszfunkcióinál a környezeti feltételek hatása, valamint a rendszer immanens működési zavarai között.

Kihívások a kórházhigiénében, Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR), 2004.

Szerző(k): Dr. Molnár Kornélia
Évfolyam: III.évfolyam

Jelen összefoglaló az intézményi menedzsment és a higiéné rendszeres, szoros együttműködésére hívja fel a figyelmet, arra, hogy mennyire fontosak a fertőzésektől védő lépések a betegek és a dolgozók, vagy az egészségügybe csak látogatóként tévedők számára. Kiemeli az egyes jogszabályok változtatásának, a NNSR működtetésének jelentőségét az egészségügyi ellátás során keletkező fertőző betegségek megelőzésében. Rámutat e prevenciós terület EU Népegészségügyi Programjába való illeszthetőségére. Reményeink szerint e kapcsolatot erősíti információival, közleményeivel a most induló IME higiénés rovat, mely szerkesztőinek és olvasóinak egyaránt hosszú, fertőzésektől és más megelőzhető betegségektől mentes boldog életet kíván.

Emlékezés az ápolás „híres asszonyaira”

Szerző(k): Vártok Józsefné
Évfolyam: IV.évfolyam

Laboratóriumi elvárások informatikai rendszerrel szemben

Szerző(k): Dr. Herczeg Tamás
Évfolyam: III.évfolyam

A klinikai laboratóriumok döntő többsége laboratóriumi információs rendszerbe (LIR) szervezett személyi számítógépeket alkalmaz a páciensek adatainak rögzítésére, a méréseredmények összegyűjtésére és kiértékelésére. A LIR-be szervezett számítógépek közvetlenül kapcsolódhatnak a laboratóriumi mérőkészülékekhez is. A laboratóriumi tevékenységek speciális igényt jelentenek a kórházi információs rendszerekkel szemben, ezeket viszont a különböző klinikai információs rendszerek nem képesek maximálisan kielégíteni. Ennek fő oka, hogy szemléletbeli különbségek vannak a laboratóriumi és informatikai szakemberek között. A jelen írás a LIR legfontosabb elemeit és követelményeit gyűjti össze a laboratórium szemszögéből.

Mi a PET? Interjú Dr. Nyáry Istvánnal

Szerző(k): Nagy András László
Évfolyam: IV.évfolyam

A PET betűszó a Pozitron Emissziós Tomográf rövidítése, egy olyan, rétegfelvételek készítésére alkalmas berendezés neve, amely a szervezetbe bevitt, pozitront kibocsátó molekulák sugárzásával működik. A többi képalkotó eljárással (CT, MRI, röntgen) ellentétben a PET és a SPECT nem anatómiai, hanem anyagcsere változásokat mutat ki, a betegségek (rosszindulatú daganatok, szívrendellenességek stb.) ama fázisában, amelyben azok a korábbi módszerek szerint ki sem mutathatók.

Orvosi képek menedzsmentje, mit várunk a PACS rendszerektől?

Szerző(k): Dr. Battyáni István Dr. Papp Ákos Dr. Duliskovich Tibor
Évfolyam: III.évfolyam

Az orvosi képek kezelése, továbbítása az orvosi informatika egyik legnagyobb kihívása. A szerzők a rohamosan fejlődő digitális technika korában az egyre nagyobb számban képződő digitális adathalmaz, képi információ, kezelésére szolgáló megfelelő képarchiváló, képmegtekintő rendszer kiválasztásához szeretne segítséget nyújtani néhány fontosabb szempont alapján. Különösen fontos ez azért, mert a rengeteg technikai paraméter közül nekünk felhasználóknak kell eldöntenünk melyik rendszer áll legközelebb elképzelésünkhöz és pénztárcánkhoz. A gyakran hallott új kifejezések közül a kulcsszó nem a PACS, HIS vagy digitális radiológia, hanem az integrálás. A bonyolult radiológiai munkafolyamatok modellezése a gyakorlatban igen jelentős szaktudást igényel. Gondos tervezés nélkül még a legkorszerűbb rendszer sem lesz képes megnövelni a produktivitást és a diagnosztika színvonalát. A szerzők megpróbálják megosztani első tapasztalataikat a PACS bevezetésével a PTE-n és gyakorlati útmutatást adni az orvosi képek, valamint egyéb klinikai információk begyűjtésére, tárolására és terjesztésére alkalmas rendszer tervezési, kiválasztási és üzembe helyezési problémáira.

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal ülései folytatódnak

Szerző(k): Nagy András László
Évfolyam: III.évfolyam

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal története ez év elejére nyúlik vissza. Ekkor a Magyar Orvosi Kamara meghívására az egészségügy helyzetét áttekinteni kívánó megbeszélésen vettek részt a MOTESZ szervezetébe tartozó, valamint az attól független orvostudományi társaságok, a Kórházszövetség, valamint az egyéb orvosszakmai szervezetek képviselői. Éger István, a MOK elnöke hangsúlyosan jelentette ki, hogy a MOK nem kíván politizálni, a kamara csak akkor lesz erős és ütőképes, ha képes lesz egyforma távolságot tartani valamennyi politikai erőtől. Szakmapolitikai feladata azonban folyamatosan követelni, hogy a mindenkori kormányzat az egészséget, az egészségügyet kiemelten kezelje. Nem negatív GDP-részesedési rekordot kell dönteni, hanem konszolidálni végre az ágazatot – mondta. A MOK szerint erre egy Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal összehívása adhat esélyt. E Kerekasztal mellett, valamennyi politikai erő egyetértésével kell kimondani, hogy az egészségügy politikamentes kérdés, és a közösen elhatározott programoknak attól függetlenül meg kell valósulniuk, hogy éppen milyen színezetű politikai erő van hatalmon az országban.

Magas szintű szakmai gyakorlat elsajátítása az onkológiában

Szerző(k): Dr. Vári Sándor Cserneky Mária Dr. Szende Béla
Évfolyam: III.évfolyam

A Legjobb Szakmai Gyakorlat Alkalmazása az Onkológiában (BePro) EU V. Keretprogram IST-200-25252 projekt bizonyította az integrált alkalmazások hasznát a betegellátás folyamatában. A projekt számos európai régióban elősegítette az információs technológiák alkalmazásának a bevezetését és bizonyította az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazhatóságát az onkológiai ellátás legjobb szakmai gyakorlatának (Best Practice) kialakításában. Öt jól ismert és befolyásos regionális, nemzeti vagy európai hálózatban dolgozó onkológus szakember vett részt az IKT alkalmazásban, hogy az egészségügyi ellátásban megteremtsék az integrált betegellátás munkafeltételeit.

Beköszöntő

Szerző(k): Tamás Éva
Évfolyam: IV.évfolyam

A TVK Bizottság munkája, lehetőségei és mozgástere

Szerző(k): Dr. Székely Tamás
Évfolyam: IV.évfolyam

A cikk az ún. Teljesítmény Volumen Korlát (TVK) Bizottság munkáján, céljain túl bemutatja a 2005-ös finanszírozási év eredményeit, majd felvázolja, hogy milyen főbb változások várhatóak a 2006-es évben. Jelen összefoglaló az IME 5. Kontrolling Konferenciáján elhangzott előadás alapján készült.

Az ambuláns HBCs

Szerző(k): Dr. Molnár Attila
Évfolyam: IV.évfolyam

A szerző bemutat egy, a járóbeteg szakellátás jövőbeni finanszírozására vonatkozó szakmai koncepciót. Ismerteti a módszertani váltás előzményeit, szakmai és gazdasági okait, valamint a bevezetés eredményeként prognosztizálható változásokat az egészségügyi ellátó rendszerben.

A járóbeteg szakellátás „MRP” típusú privatizációja: Lehetôségek és kockázatok

Szerző(k): Dr. Uhrik Tibor
Évfolyam: III.évfolyam

A jórészt önkormányzati tulajdonú magyar járóbeteg szakellátásban dolgozók évek óta reménykednek abban, hogy a háziorvosi rendszerhez hasonlóan a járóbeteg szakellátásban is lehetőség nyílik a szakorvosi praxisok kialakítására, a szakrendelők privatizációjára. Erre vonatkozó, kedvezményes hitelezésű Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program (a továbbiakban MRP) típusú járóbeteg szakorvosi-szakdolgozói privatizációs hitel feltételeit dolgozta ki az egészségügyi kormányzat 2004. év őszén. Az MRP típusú kedvezményes hitelezési lehetőség konkrét szakmai és pénzügyi kondícióit, feltételeit az Olvasók az ESZCSM és az FHB honlapjairól ismerhetik meg.

Költség-haszon elemzés a gyakorlatban: egy szervdonorációs program hatékonyságának modellezése

Szerző(k): Herczeg Balázs Prof. Dr. Kaló Zoltán
Évfolyam: III.évfolyam

A szerzők a költség-haszon elemzés egy gyakorlati alkalmazását mutatják be, egy szervdonációs eljárás gazdasági elemzésén keresztül. Az ismertetett gazdasági elemzés azt számolja ki, hogy egy szervdonációs minőségbiztosítási program mekkora donorszám növekedés esetén lesz költség-hatékony, és mekkora donorszám növekmény szükséges ahhoz, hogy a program költség-megtakarító legyen. A Donor Action-nek nevezett programot a világ számos országában bevezették, és a cadaver szervdonáció folyamatát elemzi egy standard módszertan segítségével egy adott kórházi centrumban, megállapítva a potenciális donáció folyamatában jelentkező akadályokat. A szerzők összefoglalásként megállapítják, hogy a költség-haszon elemzések itt tárgyalt módszertanát különböző egészségügyi programok befektetési küszöbértékeinek számítására jól lehet alkalmazni.

Helyes táplálkozással az egészségért - Magyarország nemzeti táplálkozáspolitikájáról: Dr. Zajkás Gábor tájékoztat

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: III.évfolyam

„Óvatos becslések szerint Európában a szív-érrendszeri betegségek egyharmadának kialakulása a helytelen táplálkozással van összefüggésben, amiből arra lehet következtetni, hogy ugyanilyen arányban megelőzhető a CVD (Cardiovascular Disease) előfordulása egészséges táplálkozással. (…) Más adatok arra utalnak, hogy Európában a daganatos betegségek gyakorisága 30-40%-kal csökkenthető lenne az egészséges táplálkozás elterjesztésével.” – Mindez a Nemzeti Népegészségügyi Program támogatásával összeállított „Magyarország nemzeti táplálkozáspolitikája” című anyagban olvasható. A szerző dr. Zajkás Gábor, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezésés Táplálkozástudományi Intézete igazgatóhelyettes főorvosa, aki a Nemzeti Népegészségügyi Program „Egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság” alprogram részleteibe avatott be minket.

Perspektívák a sportegészségügyben Dr. Berkes István fôigazgató: „A Sportkórház állja a versenyt...”

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: V.évfolyam

utatóan végzik munkájukat, melyet betegeik a nemrég lezárult 2005 Év Kórháza elnevezésű internetes szavazáson az első hellyel jutalmaztak.

Teljesítményvolumen-korlátozás - terápia helyett tüneti kezelés?

Szerző(k): Dr. Szummer Csaba
Évfolyam: V.évfolyam

A HBCS finanszírozási technika a nemzetközi és hazai szakirodalom szerint egyaránt a kórházi finanszírozás leghatékonyabb módszere az egészségügyi költségrobbanás kezelésére. (Kornai, 1998; Sinkó1999b, Mihályi, 2000; Orosz, 2001; Kincses, 2002; OECD,1999; OECD, 2001). A HBCS rendszer által generált kvázipiac a kibocsátott szolgáltatások növelésére és a kiadások csökkentésére ösztönzi a szolgáltatókat a fekvőbeteg ellátásban.

A kapszulás enteroszkópia helyeaz emésztőszervi diagnosztikában

Szerző(k): Prof. Dr. Banai János
Évfolyam: III.évfolyam

A XX. század egyik legnagyobb diagnosztikus forradalma volt a száloptikás endoszkópia bevezetése az emésztőszervi diagnosztikában. Ekkor vált lehetővé az emésztőrendszer nyálkahártyájának belülről való megtekintése. Rövidesen szövetminta vételének, majd terápiás beavatkozások sorának a lehetőségét is megteremtették a fejlesztők. A XXI. század legelején jelent meg a klinikai gyakorlatban a kapszulás enteroszkópia, melynek segítségével az endoszkóppal nem, vagy nehezen elérhető vékonybél területeket is meg lehet vizsgálni.

Amit a candidiasisról tudni kell

Szerző(k): Dr. Prinz Gyula
Évfolyam: III.évfolyam

A candidiasis lehet súlyos szisztémás betegség, mely megfelelő hajlamosító tényezők esetén ill. bizonyos klinikai szituációkban alakul ki. Emellett a candidák felületes mycosisokért is felelőssé tehetők. A candidiasis ezen formái felismerhetők, diagnosztikájuk és terápiájuk jól ismert. Az alternatív medicina azonban egy új kórformáról beszél, melyet szerteágazó panaszok, rosszul meghatározott tünetek jellemeznek. A betegség diagnosztikájában kulcsszerepe van az öndiagnózisnak, az orvos „ráérzésének”, viszont a hagyományos mikrobiológiai diagnosztikának nincs különösebb jelentősége. A szisztémás candidiasis ezen formájának létezését tudományos vizsgálat nem bizonyítja.

A köldökzsinórvér-őssejtek megőrzésének értéke

Szerző(k): Licskó Adrienn
Évfolyam: V.évfolyam

Az orvostudomány egyik legígéretesebb perspektívájú önálló tudományterülete az őssejt-biológia, hiszen a jövő klinikumának nagy reményt keltő kutatási iránya az őssejtek lehetséges gyógyászati alkalmazása. Kezdetben a transzplantáció céljára csontvelőből nyerték az őssejteket, azonban az a felismerés, hogy a köldökzsinórvér bőséges forrása a kiváló minőségű őssejteknek, a köldökzsinórvérből származó őssejtek felhasználása, a csontvelő transzplantáció alternatíváját jelentheti.

Bevezetés előtt a Magyar Orvosi Kamara új igazolványa

Szerző(k): Dr. Schiszler István Dr. Sarkadi Károly Nádor Szabolcs
Évfolyam: V.évfolyam

2006-ban a MOK új, chipkártya alapú tagsági igazolványt biztosít a tagjai részére. A cikkben a szerzők röviden szeretnék megismertetni az olvasókat az új igazolvány megvalósításának folyamatával, lehetőségeivel és az ezt biztosító technológiai háttérrel.

Beköszöntő

Szerző(k): Dr. Ari Lajos
Évfolyam: V.évfolyam

A populációs alapú koleszterinszűrés költséghatékonyságára vonatkozó vizsgálatok kivitelezési és interpretációs nehézségei

Szerző(k): Muszbek Noémi Toka Krisztián Dr. Ádány Róza
Évfolyam: IV.évfolyam

Az egészségügyi ellátás költségei a világon szinte mindenütt folyamatosan emelkednek. Az állami egészségügyi, valamint a társadalombiztosítási rendszerek forráshiánnyal küzdenek. Ezért fontos, hogy a népegészségügyi szűrőprogramok esetén költséghatékonyságra is törekedjünk, azaz a rendelkezésre álló erőforrások hasznosításával a lehető legnagyobb egészségnyereséget érjük el. Jelen tanulmány a szívés érrendszeri betegségek megelőzése szempontjából értékelhető populációs alapú koleszterinszint szűrés költséghatékonyságát vizsgálja a nemzetközi irodalom rendszerezett áttekintésével.

A hazai egészségügyi elektronikus adatcsere szabványinak adatmodellje

Szerző(k): Dr. Horváth Lajos Puskás Zsolt Péter Héja Gergely Nagy István
Évfolyam: IV.évfolyam

A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) eEgészség programjának részeként kidolgozott eSzabványok (MSZE-22800:1-6) létrejöttével lehetővé válik korszerű technológiák használatával, egységes megoldások révén megvalósítani az egészségügyi adatok elektronikus továbbítását. A szabványcsalád elsősorban az ellátási adatok, a vizsgálatkérések és leletek, a receptek, valamint a jelentések kezelését támogatja. A szabványok alkalmazására elsőként a regionális intézményközi mintarendszerek megvalósítása során kerülhet sor.

Orvos is, menedzser is, informatikus is - Prof. Dr. Naszlady Attila pályaképe

Szerző(k): Nagy András László
Évfolyam: V.évfolyam

A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) állásfoglalásaaz egészségügyi reformról

Szerző(k): Magyar Kórházszövetség Közgyûlése
Évfolyam: V.évfolyam

A megyei kórházak főigazgatóinak felvetései és javaslatai az egészségügyi miniszternek

Szerző(k): Nagy András László
Évfolyam: V.évfolyam

Az ügyeleti feladatellátás

Szerző(k): Dr. Kőszegfalvi Edit
Évfolyam: IV.évfolyam

Az összefoglaló az Európai Bíróságok ítéletét a magyar közalkalmazotti törvénnyel és rendeleteivel szembe állító vita jelen helyzetét foglalja össze, különös tekintettel az ügyeleti (sürgősségi) feladatellátás különböző formáira. Az egészségpolitika homlokterébe került sürgősségi ellátás sarokpontja az orvosi ügyeleti szolgálat. A szerző ismerteti az ügyeleti szolgálat különböző jogviszonyban történő ellátásának alapvető szempontjait, majd sorra veszi, mit vegyen figyelembe a menedzsment és a munkatársak az újítást jelentő szabadfoglalkozású orvoslás, a közreműködői szerződési formákban. A publikáció célja, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai alapján segítsen a mindkét félnek megfelelő jogviszony kialakításában.

Ápolásmenedzsment a XXI. Században - egy országos felmérés eredményei

Szerző(k): Nyilas Judit
Évfolyam: IV.évfolyam

„Kétféle ember van a világon, az egyik megelégszik az elérhető legjobbal és annak örül, a másik mindig jobbra vágyik és meg is próbálja megteremteni.” (Florence Nightingale). A cikk bemutatja a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének (MÁIE) tagjai segítségével, 2004. január végén és február hónapban készült, az ápolásmenedzsment témakörében végzett felmérés eredményeit. A cikk anyaga előadás formájában elhangzott az Egészségügyi Szakdolgozók XXXV. Jubileumi Kongresszusán, Kecskeméten 2004. június 25-én.

Egészségfejlesztés a tanárképzésben Interjú Dr. Barabás Katalinnal, az Egészségfejlesztés címû tankönyv szerkesztôjével

Szerző(k): Nagy András László
Évfolyam: IV.évfolyam

2004 nyarán jelentős lépés történt a magyar egészségnevelés történetében. Ekkor bízta meg közösen az akkori ESZCSM és az Oktatási Minisztérium vezetése Dr. Barabás Katalin egyetemi docenst, a SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Magatartástudományi Csoportjának vezetőjét, hogy a Népegészségügyi Program szellemében szerkesszen tankönyvet a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók számára és állítsa össze az ahhoz csatlakozó irodalomjegyzéket. Mára elkészült az Egészségfejlesztés címet viselő tankönyv valamint a tárgy kurrikuluma.

Gyógyszer finanszírozási, támogatási gyakorlat Magyarországon: racionalizálási lehetőségek

Szerző(k): Dr. Gulácsi László Brandtmüller Ágnes Kárpáti Krisztián Dr. Májer István
Évfolyam: V.évfolyam

Állásfoglalás a Magyar Kórházszövetség Elnökségének 2006. szeptember 12-i üléséről

Szerző(k): Magyar Kórházszövetség Közgyûlése
Évfolyam: V.évfolyam

Közhiteles nyilvántartásokaz egészségügyben I.

Szerző(k): Dr. Sinkó Eszter
Évfolyam: IV.évfolyam

Az egészségügyi nyilvántartások, illetve a mögöttük húzódó adatbázisok jelen állapota sok örömre nem adhat okot az ágazat szereplői számára. Különösen frusztráló érzést válthat ki a nyilvántartások megbízhatóságával való szembesülés mindazokban, akik az ún. közhiteles nyilvántartásokkal kerülnek kapcsolatba. Érthető, ha az Egészségügyi Minisztérium is a rendbetétel vágyával viszonyult ezen, az egészségügyi informatikát is érintő témához. 2004. esztendőben több tanulmány készült a téma tisztázására, amelyekből kiderült, a baj nagyobb, mint ahogyan azt előre feltételezni lehetett. A tanulmányok megrendelője az eEgészség Programiroda volt, egy nagyszabású ágazati informatikai programcsomag megalkotásának részeként kezelve a közhiteles nyilvántartások ügyét. Jelen tanulmány első része az elvégzett szakértői munka alapján készült el, néhány fontosabb szempontból összefoglalja a felmerült dilemmákat, megfontolásokat és kategorizálja a közhiteles nyilvántartásokat.

Értékkonszenzus a magyar egészségügyben

Szerző(k): Dr. Gaál Péter
Évfolyam: IV.évfolyam

Ez a tanulmány amellett érvel, hogy Magyarországon, az egészségügy területén adott a probléma-orientált programalkotás egyik legfontosabb feltétele, az értékkonszenzus. Természetesen vitatható, hogy az egészségügyi rendszer célkitűzései tekintetében meglévő egyetértés mennyire tudatos, illetve, hogy az egyes célkitűzések mennyire egyértelműen, pontosan vannak meghatározva. Az egészségügyi, illetve egészségbiztosítási törvényben kodifikált célok kifejtése, illetve következetes használata ugyan nem felel meg a tudományos igényesség szigorú kritériumainak, mégis kellő alapot szolgáltatnak arra, hogy a probléma meghatározásáról, az okok elemzéséről, illetve a kívánatos reformokról termékeny egészségpolitikai vita alakuljon ki.

Beköszöntő

Szerző(k): Dr. Pásztélyi Zsolt
Évfolyam: V.évfolyam

Magyar Radiológusok Társasága 23. Kongresszusa - 1. Magyar-Osztrák Radiológus Kongresszus Sopronban

Szerző(k): Prof. Dr. Baranyai Tibor
Évfolyam: V.évfolyam

HEFOP 4.4 dél-dunántúli projekt, ahogyan mi láttuk

Szerző(k): Fehér András
Évfolyam: V.évfolyam

A szerző írásában összefoglalja a HEFOP 4.4 program dél-dunántúli régiójában zajló projekt előzményeit, bemutatja az intézményi helyzetet, a pályázat alakulását. Megvonja az eddigi munka tapasztalatait és ajánlásokat tesz a hasonló projektek megvalósításán dolgozóknak.

Miért is félünk az ISO-tól? Hazai kórházi körkép

Szerző(k): Dr. Széll Erika
Évfolyam: IV.évfolyam

Noha a minőségirányítás célja az, hogy az intézmények, vállalatok munkáját hatékonyabbá és gazdaságosabbá tegye, miközben a munkakörülmények javításával a munkatársak megelégedettségét növeli, a tapasztalat azt mutatja, hogy az egészségügyi dolgozók rendkívül negatívan vélekednek a minőségbiztosításról. Ennek okát keresve kérdőívek segítségével vizsgáltam a munkatársak véleményét, és hozzáállását különböző kórházakban. Az eredmények azt mutatták, hogy a negatív attitűd hátterében számos egészségügy-, illetve Magyarország-specifikus tényező áll, illetve állhat. Ezeket megismerve és megértve a munkatársak ellenállása leküzdhető, mely lehetőséget adhat hatékonyan működő rendszerek bevezetésére. Ebben a kórházvezetők, és a felkészítők, illetve tanácsadók szerepe óriási.

Az önálló járóbeteg szakellátás néhány menedzsment- és finanszírozástechnikai problémája

Szerző(k): Dr. Kövi Rita Dr. Baráth Lajos Baráth Andrea
Évfolyam: IV.évfolyam

Magyarországon az egészségügyi ellátás egyik átalakulóban levő területe a járóbeteg szakellátás. Hazánkat sem kerüli el az a két nemzetközi trend, melyben az ambuláns ellátási forma prioritást kap, illetve az ellátók közötti egészséges verseny kihívást jelent a szolgáltatók számára. Egyebek között a járóbeteg szakellátás finanszírozása körül is sok vita zajlik. 2004 több változást hozott: a degresszív finanszírozás mellett emelkedett a Ft/pont érték, fix díjakat vezettek be, és az uniós csatlakozással bővültek a pályázati lehetőségek. A cikk a járóbeteg-ellátók szempontjából elemzi a tervezett piac hazánkban megvalósult formáját, az intézményvezetés kihívásait és az elkövetkezendő esztendők megvalósítandó változásait.

Az étrend szerepe a daganatos betegségek megelőzésében és a daganatos betegek kezelésében

Szerző(k): Kertész Krisztina
Évfolyam: V.évfolyam

Az IBR alulnézetből-egy terepkutatás eredményei

Szerző(k): Kiss Norbert Molnár Márk Révész Éva Dr. Dankó Dávid
Évfolyam: IV.évfolyam

Az Irányított Betegellátási Rendszer (IBR) ötévnyi „csendes működést” követően az elmúlt egy év során került igazán az érdeklődés homlokterébe. A növekvő érdeklődés nem véletlen: egyrészt a vele „rokonított” TESZ hívta fel rá a figyelmet, másrészt az IBR mostanra olyan mértékben kibővült (a lakosság egy ötödét fedi le), hogy inkább lehet modellnek, mint modellkísérletnek nevezni, harmadrészt pedig az eddigi működés már kellően hosszú időtávot jelent ahhoz, hogy komolyan felmerüljön az értékelés lehetősége és a tanulságok levonásának szükségessége. A Budapesti Teljesítménymenedzsment Kutatóközpontban végzett kutatásunk az eddigi értékeléseket egy olyan terepkutatással egészíti ki, amely a 18 IBR szervező nézőpontjából értékeli az IBR eddigi működését, és mutat rá a helyi egészségügyi ellátóhálózatok működésének kritikus sikertényezőire.

Egészségügyi reform és korszerű egészségpolitika. Reflexiók az Egészségbiztosítási Reform 2007-2009 című konferencia előadásai kapcsán

Szerző(k): Dr. Gaál Péter
Évfolyam: VI.évfolyam

Regionalitás és kistérségek az egészségügyben

Szerző(k): Dr. Kereszty Éva
Évfolyam: VI.évfolyam

A magyar államigazgatást az uniós forráselosztás regionális nyomása a hagyományos megyei közigazgatás felől egy megújult regionális és kistérségi közigazgatás, közszolgáltatási rendszer és fejlesztéspolitika felé tereli. A cikk ismerteti az egészségügyi ellátórendszer korábbi szerveződését, összefoglalja az egészségügyi szolgáltatók jövőbeli kistérségi együttműködésének lehetőségeit. Az olvasók megismerhetik a régióban való gondolkodás fontosságát az egészségügyi reform folyamatában.

Projektvezetés elmélete és gyakorlata

Szerző(k): Fehér András Pipis Lászó
Évfolyam: VI.évfolyam

A dolgozat áttekinti a nemzetközi gyakorlatban is jól ismert projektvezetési módszertanok néhány elemét és azokat összeveti a szerzők legfrissebb gyakorlati tapasztalataival. A célkitűzés az, hogy bemutassák, menynyire lehet hasznos az elmélet alapos ismerete, miben segíthet bennünket a napi, gyakorlati problémáink megoldásában. Bár tapasztalataik és következtetéseik elsősorban informatikai projektekhez kötődnek, de úgy gondolják, hogy azok általánosíthatóak.

Portré: Prof. Dr. Préda István a szívgyógyászat fejlődéséről: Az EKG-tól a molekuláris genomikáig

Szerző(k): Boromisza Piroska
Évfolyam: IV.évfolyam

Több mint száz éve annak, hogy Willem Einthoven részletesen leírta az emberről készített EKG jellemző elemeit. Azóta eltelt egy évszázad, és a kardiológiai kutatások a szívgyógyászat forradalmi fejlődését eredményezték. Az informatika eszközeit intenzíven alkalmazó modern diagnosztikai eljárásoknak, a széles gyógyszerpalettának, valamint a legkorszerűbb kezelési módszereknek köszönhetően a szívés érrendszeri halálozás statisztikai mutatói jelentősen javultak. Azonban az ultramodern képalkotó technikák – mint például a PET, vagy a SPECT – megjelenése ellenére még beláthatatlan ideig a legszélesebb körben használt vizsgálómódszer lesz az EKG – nyilatkozta lapunknak Prof. Dr. Préda István osztályvezető főorvos, egyetemi tanár (Országos Gyógyintézeti Központ, Központi Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály), a Kardiológiai Szakmai Kollégium elnöke, számos hazai és nemzetközi tudományos testület tagja, aki 2005-től az International Society of Electrocardiology elnöki tisztét is betölti.

Adattárolás és adatarchiválás a digitális képalkotó rendszerekben

Szerző(k): Dr. Harangi János
Évfolyam: IV.évfolyam

A digitális képalkotó diagnosztikai eljárások elterjedése számos számítástechnikai problémát is felvet. Ezek közé sorolhatók mindazok a feladatok, amelyek a kép digitalizálásával kapcsolatban – digitális felbontás, színfelbontás, mesterséges színezés – és a digitális adatok feldolgozásával kapcsolatban – felbontás módosítása, képek összehasonlítása, felismerő rutinok alkalmazása, mesterséges színezés más szempontból – merülnek fel. További számítástechnikai feladat a digitális adatok tárolása és archiválása, ami egyszerűnek tűnik, de az adattárolás, adatarchiválás, az archivált adatok kezelése, visszakeresése annál nehezebb feladat, minél több és nagyobb méretű adathalmazt kezelünk.

A Virtuális Valóság, mint új technológia és annak felhasználása a pszichológiában

Szerző(k): Sikné Dr. Lányi Cecília Simon Lajos Simon Viktória
Évfolyam: IV.évfolyam

A ma oly divatos virtuális valóság egy olyan, számítógépes környezet által generált mesterséges, a valóságban nem létező világ, melybe az adott felhasználó megpróbál minél inkább belemélyedni, vagyis beleélni magát a virtuális térben történő dolgokba. Az eredeti amerikai angol szóhasználat szerint virtuális, vagyis látszólagos valóságnak (Virtual Reality – VR) nevezik azokat a számítógépes alkalmazásokat, amelyek segítségével a felhasználó által bejárható, felfedezhető mesterséges háromdimenziós világo(ka)t lehet létrehozni. A virtuális környezet egy olyan új, ember-számítógép kapcsolatot teremtett meg, amelyben a felhasználó már nem egy külső személy, aki a monitoron megjelenő képet figyeli, hanem egy, a számítógép által generált háromdimenziós virtuális világ aktív résztvevője. A virtuális valóságnak nemcsak katonai, szórakoztató jellegű felhasználása lehet, hanem hasznos felhasználása is pl. az oktatásban és a valamilyen téren sérült emberek rehabilitációjában. A cikk bemutatjaa Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikus mérnökképzésben TDK és diplomamunka keretében eddig elkészített és jelenleg készülő szoftvereket.

Legjobb informatikai megoldások az Európai Unióban-INCO-HEALTH projekt

Szerző(k): Szege Zoltán Király Gyula
Évfolyam: IV.évfolyam

Az INCO-HEALTH projekt általános célja a regionális és országos egészségbiztosítási kártyákkal és az Európai Egészségbiztosítási Kártyával foglalkozó közös működési keretek meghatározása, az elektronikus egészségügyi kártya tárgykörére vonatkozó fő pontok (items) definiálásának lehetővé tétele, valamint a tapasztalatcserét és az ismeretek közkinccsé tételét megcélzó szolgáltatások és munkaeszközök létrehozásán keresztül a régiók közötti együttműködés megteremtése, a szaktudás (know-how) és a jó gyakorlati megoldások közreadása, illetve az elektronikus egészségügyi szektorban történő innovációs tevékenységek kialakítását (deploy) és megerősítését szolgáló kapcsolatok kiépítése. Ezen együttműködés végeredményeképpen egy olyan regionális hálózat kerül kiépítésre, amely kulcsfontosságú az Európai Unióban kibocsátott egészségbiztosítási kártyák és az Európai Egészségbiztosítási Kártyák használata terén.

Az ápolási folyamat informatikai támogatásának elemzése

Szerző(k): Dr. Billoné Jenei Anna
Évfolyam: VI.évfolyam

Az ápolási folyamat tudományos elveken és szabályokon alapuló humanisztikus ellátási rendszer. A szabályrendszere logikusan tagolható problémamegoldó módszer, melynek mozzanatai kölcsönös kapcsolatban állnak. Informatikai rendszerben való megjelenítése segíti az ápolókat a betegápolás során felmerült adatok kezelésében, illetve támogatja az ápolók gyakorlati munkáját. A publikáció külön fejezetben elemzi a számítógépes használattal kapcsolatos ápolói attitűdöt.

Informatikai megoldások a régióközpontokban - Az Outsourcing Konferencia kerekasztal megbeszélése

Szerző(k): Dr. Horváth Lajos
Évfolyam: IV.évfolyam

A VI. Outsourcing Konferencia keretében október 19-én került megrendezésre a „Telemedicina és informatikai megoldások a régióközpontokban és a kórházakban” címmel meghirdetett kerekasztal, amely fokozott érdeklődés mellett próbálta áttekinteni a hazai egészségügyi informatika egyes aktuális kérdéseit. A kerekasztalban Puskás Zsolt Péter moderációjával részt vett a hazai informatikai szabványosítás és a regionális kommunikáció több szakembere, illetve a vezető hazai szállítók is képviseltették magukat.

Viszontválasz Dr. Lengyel Gábor véleményére

Szerző(k): Dr. Bacskai Miklós
Évfolyam: VII.évfolyam

Gondolatok a Markusovszky Kórház Zrt-vé alakulása kapcsán

Szerző(k): Dr. Kovács Lajos Dr. Lakner László
Évfolyam: VII.évfolyam

A szerzők röviden bemutatják kórházuk gazdasági társasággá történő átalakulásának előzményeit, majd pedig az átalakulás körülményeit, történetét, folyamatát, kiemelve az átalakulás során felmerült általuk érdekesebbnek ítélt problémákat, eseményeket. Megpróbálnak rávilágítani az átalakulás gyors és külső szemlélő számára sikeres folyamatára.

Az emlő, méhnyak és colorectalis daganatok kezelési költségeinek összehasonlító elemzése

Szerző(k): Prof. Dr. Boncz Imre Dr. Sebestyén Andor
Évfolyam: IV.évfolyam

Jelen dolgozatban az emlő, méhnyak és colorectalis daganatok kezelési költségeit hasonlítjuk össze. A finanszírozói perspektívából készült elemzés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából származó adatokra épül. Az emlő, méhnyak és colorectalis daganatok általunk számolt kezelési költségei tartalmazzák a járóbeteg szakellátás, az aktív és krónikus fekvőbeteg szakellátás költségeit, a gyógyszerek árához nyújtott társadalombiztosítási támogatást és a keresőképtelenséggel (benne táppénz) kapcsolatos kiadásokat. Az emlődaganatok éves OEP kezelési költsége 2001-ben 8,58 milliárd Ft volt, a méhnyakráké 1,04 milliárd, míg colorectalis daganatok kezelésére 9,98 milliárd forintot költött az OEP. A daganatok kezelési költségeinek megoszlásában – a daganatok klinikai viselkedésének és a rendelkezésre álló terápiás lehetőségeknek megfelelően – jelentős különbségek észlelhetők az egyes egészségbiztosítási költségtételek vonatkozásában.

A gamma kés arany standard a sztereotaxiás sugár agysebészetben

Szerző(k): Dr. Nyáry István Dr. Szeifert György
Évfolyam: IV.évfolyam

A stereotaxiás sugársebészet célja „a kóros, vagy normális sejteket tartalmazó meghatározott céltérfogat teljes és pontos megsemmisítése egyszeri, nagydózisú sugárkezeléssel, a környezö szövetek károsítása nélkül”. Ez a hatás több, egyenként kis energiájú sugárnyalábnak a célpontra való precíz fókuszálásával érhető el. Három különböző technika alkalmazható erre a célra: a linearis accelerator (LINAC), a Bragg-peak (vagy proton-sugár), és a gamma kés sugársebészet. A Leksell Gamma Kés® (LGK) olyan kifejezetten agysebészeti célokra készített eszköz, amely a koponya megnyitása nélkül roncsolja el a kívánt szöveteket. Biológiai hatását egy félgömb mentén elhelyezett, a középpontba centrált, 201 db cobalt-60 izotóp forrás ionizáló gamma-sugarain keresztül fejti ki. Az eddigi módszerek közül az LGK bizonyult a legprecízebbnek, 0,3 mm-es találati pontossága különösen alkalmassá teszi delikát idegsebészeti beavatkozásokra. A sugár agysebészetet eredetileg funkcionális neurológiai kórképek (gyógyszerrezisztens fájdalom) kezelésére fejlesztették ki, de hamarosan agytumorok és arteriovenozus malformációk (AVM) váltak az eljárás fő célpontjává. Mióta az első egységet 1967-ben installálták Stockholmban, több mint 300 000 beteget kezeltek a módszerrel a világ jelenleg müködö 229 LGK centrumában.Az eddigi klinikai tapasztalatok alapján az LGK a sugár agysebészet zsinórmértékévé (gold standard) vált. 1999. decemberében egy új fejlesztést, az LGK C-modellt állitották üzembe Belgiumban a brüsszeli Erasmus Klinikán, amelyet nem sokkal később két másik centrum követett a Németországbeli Krefeldben, és az USA-ban a Pittsburgh Egyetemen. A fő technikai innováció egy computer vezérlésű robot pozicionáló rendszer (APS), amelynek segítségével az egymást követő besugárzások célpontja automatikusan változtatható a kezelések során, a korábbi mechanikus beállitásokkal szemben. Ezáltal olyan egységes digitális láncot alakítottak ki a képalkotástól kezdve a tervezésen keresztül a sugárdózis leadásáig, amely tovább növelte a találati pontosságot, és nagymértékben lerövidítette a kezelési időt. A szerzők bemutatják a módszer technikai részleteit, és áttekintik a sugár-agysebészet fő indikációs területeit.

Az ellátásszervezést végző szervezetek standardrendszere

Szerző(k): Dr. habil. Belicza Éva Dr. Kullmann Lajos Dr. Jóna Gabriella
Évfolyam: V.évfolyam

Az ellátásszervezést végző szervezetek jelenleg minden ötödik magyar biztosítottra kiterjednek. A szerveződés alulról kezdeményezett, a szervezők által alkalmazott módszerek, eljárások jelentős változékonyságot mutatnak. Felmerült annak igénye, hogy a potenciális és valós anomáliákat, az eredményes és hatékony betegellátással szemben ható egyéni és szervezeti érdekeket visszaszorító minőségügyi rendszer kerüljön kialakításra. A szerzők korábbi standardfejlesztési tapasztalataikat, az ellátásszervezés működésére vonatkozó jártasságukat felhasználva, a hazai egészségügyi rendszer jellemzőit figyelembe vevő standardrendszert dolgoztak ki. A fejlesztés szisztematikus úton történt. Felvázolták az ellátásszervezés működésének keretrendszerét, meghatározták a potenciális problémákat, azok alapvető okait, és meghatározták a megelőzés lehetséges módszereit, definiálták az ellátásszervezés kulcsfolyamatait. Az elkészült standardrendszer nyelvezetét tekintve harmonizál a korábban közzétett standard rendszerek terminológiájával, de felépítését tekintve – a könnyebb érthetőség kedvéért – funkcionális és nem folyamatszemléletű.

Gondolatok, észrevételek a

Szerző(k): Dr. Tótth Árpád
Évfolyam: V.évfolyam

Az IME IV. évfolyam 7. számában a magyar egészségügy két ismert szakértőjének tollából (Donkáné Verebes Éva, Dr. Oberfrank Ferenc, 12–20. old.) terjedelmes közlemény jelent meg, mely bemutatta és vizsgálta az irányított betegellátási rendszer működését, eredményeit, értékeit és hiányosságait. Számos szempont vizsgálata után nemleges választ adtak a két feltett kérdésre, miszerint „létezhet-e IBR a társadalombiztosítás keretei között”, illetve „az IBR jobban oldja-e meg a lakosság rossz egészségi állapotának javítását, és a megnyerhető életévek széleskörű gyarapodását, mint más, a társadalombiztosítás keretei közé inkább beillő formák.”

Költség-hatékonysági finanszírozási küszöb alkalmazása a gyakorlatban - nemzetközi kitekintés

Szerző(k): Dr. Májer István Prof. Dr. Boncz Imre Novákné Dr. Pékli Márta Kárpáti Krisztián Dr. Gulácsi László Dr. Dózsa Csaba Brandtmüller Ágnes
Évfolyam: V.évfolyam

Az egészségügyi technológiák költség-hatékonysági vizsgálata egyre több országban fontos és megkövetelt információ az egészségpolitikai döntéshozatalban. A fenntartható finanszírozás és a hatékony erőforrás allokáció szempontjából azonban a költség-hatékonysági ráták önmagukban nehezen interpretálhatóak. A finanszírozási küszöbérték (a társadalom/finanszírozó fizetési hajlandósága egy egységnyi egészségnyereségért) alkalmazása lehet az egyik támpont a tekintetben, hogy az adott technológia mekkora értéket képvisel. Az egyes országokban – számos módszertani nehézség ellenére – meghatároznak valamekkora finanszírozási küszöbértéket vagy küszöbérték sávot, bár mindenütt elismerik, hogy számos más tényező (etikai megfontolások, méltányossági szempontok stb.) korlátozhatják a küszöbértékek egészségpolitikai alkalmazását. A cikk egyrészt ismerteti az egyes országokban jelenleg elfogadhatónak tartott küszöbértékek nagyságát, másrészt a NICE (National Institute of Clinical Excellence, Egyesült Királyság), a technológia elemzések felhasználása terén az egyik legtöbb tapasztalattal rendelkező intézmény korábbi ajánlásain keresztül bemutatja, hogy az elfogadott technológiák költség-hatékonysága milyen széles sávban mozog.

Ami hiányzik: presztízs és elismerésInterjú Kovács Erzsébettel, a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének elnökével

Szerző(k): Nagy András László
Évfolyam: VII.évfolyam

Az ápolás egyike a társadalom kulcsfontosságú funkcióinak, melynek szakmai, társadalmi szerepe és felelőssége felbecsülhetetlen. Az ápolás jövőjéről a szakmapolitikusok, az ápolás és képzés különböző szintjein dolgozó szakemberek, a laikusok együttesen döntenek…

A holnap sebészete, Műtőrobotok és Teleoperáció

Szerző(k): Dr. Haidegger Tamás
Évfolyam: V.évfolyam

A robotika számos helyen és sokféle formában van jelen a gyógyászatban. Az apró elektromos késektől a teremnyi robotkarokig különböző fejlesztésekkel találkozhatunk. Különösen érdekesek a több karból álló, többcélú sebészrobot rendszerek. A technika dinamikusan fejlődik, folyamatosan születnek az új eredmények, és várható, hogy hamarosan komoly áttörést hoznak a kutatások az alkalmazások terén is. A jelen cikk célja, hogy röviden összefoglalja és rendszerezze a különböző eszközöket, bemutassa a használatukkal járó előnyöket és hátrányokat, valamint vázolja a jelenlegi kutatási irányokat.

Költséghatékonysági megfontolások a méhnyakrák megelőzésében: citológiai szűrés és vakcinációval történő prevenció

Szerző(k): Dr. Nagy László
Évfolyam: V.évfolyam

A humán papilloma vírus (HPV) fertőzés világszerte a leggyakoribb vírusos eredetű, szexuális úton terjedő betegség, amely évente az összes daganatos – nagyrészt méhnyakrák – megbetegedés több, mint 6%-ának kialakulásáért felelős. A dolgozat célja a HPV fertőzés és méhnyakrák öszszefüggésén keresztül a vírus okozta méhnyakrák megelőzésében egyaránt alkalmazható primer és szekunder prevenció adta lehetőségek költséghatékonyságának bemutatása. A primer prevencióban legkézenfekvőbb megoldás a vírus L1, L2 felszíni fehérjéi ellen kialakított vakcinával történő prevenció, míg a szekunder prevencióban a prekancerózus állapotok citológiai szűrése, és az azonosított elváltozások sebészi megoldása az alkalmazott eljárás. A dolgozat rávilágít arra, hogy a mindennapi gyakorlatban esély van olyan költséghatékony védőoltás bevezetésére, ami – a tanulmány 2 éves megfigyelését alapul véve – várhatóan több mint 90%-os hatékonyságú a HPV 6., 11., 16. és 18. típusai ellen. Ezáltal lehetővé válna, hogy 45%-kal csökkenjen az összes alacsony fokozatú cervikális intraepiteliális neopláziás (CIN 1-es) eset előfordulása, több mint 60%-kal csökkenjen az összes CIN 2/3 in situ méhnyakrák eset előfordulása, valamint 80%- kal csökkenjen a genitális szemölcsök előfordulása. A költséghatékonysá got alapvetően befolyásolja a vakcinációs korosztályok megfelelő kiválasztása (lehetőleg a szexuális aktivitás megkezdése előtt) és a vakcinációban nem részesült nők „utánoltásának” megoldása. A jövőben tehát alapvető kihívása lesz mind az orvosszakmának, mind a finanszírozónak, hogy az eddig alkalmazott populációs szűrés mellett megtalálja a vakcináció pontos helyét