IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Számítógépes eljárás mozgászavarban megnyilvánuló betegségek kvantitatív állapotkövetésére

  • Cikk címe: Számítógépes eljárás mozgászavarban megnyilvánuló betegségek kvantitatív állapotkövetésére
  • Szerzők: Prof. Dr. Kozmann György, Vörös Tibor, Laczkó József, Keresztényi Zoltán, Fazekas Csaba
  • Intézmények: IME Szerkesztőség, MTA MFA Budapest, Veszprémi Egyetem MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet, Semmelweis Egyetem TF MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet
  • Évfolyam: I. évfolyam
  • Lapszám: 2002. / 3
  • Hónap: október
  • Oldal: 32-36
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
  • Alrovat: KONFERENCIA

Absztrakt:

Egy a mozgás zavarokban is megnyilvánuló betegségek objektív diagnosztikájára, az ebben szenvedő páciensek állapotkövetésére alkalmas időés költséghatékony rendszert fejlesztünk. Rendszerünk kettő számítógépes programból és egy interneten keresztül elérhető adatbázisból áll. Az egyik programot a páciensek futtatják az otthoni számítógépükön. Ennek segítségével végzik el a mozgásteszteket. A program automatikusan kiszámítja a mozgások jellemzésére szolgáló paramétereket, majd továbbítja ezeket és a pácienseknek a tesztek elvégzésével kapcsolatos megjegyzéseit, az elektronikus páciens rekord részét képező, központi adatbázisba. A másik program segítségével az orvos az interneten keresztül letöltheti a beteg adatbázisban lévő adatait és ezek alapján, a beépített szakértői rendszer segítségével, felállíthatja a diagnózist.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra
Szerző Intézmény
Szerző: Prof. Dr. Kozmann György Intézmény: IME Szerkesztőség
Szerző: Vörös Tibor Intézmény: MTA MFA Budapest
Szerző: Laczkó József Intézmény: Veszprémi Egyetem MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet
Szerző: Keresztényi Zoltán Intézmény: Semmelweis Egyetem TF MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet
Szerző: Fazekas Csaba Intézmény: Veszprémi Egyetem MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet

[1] Herczegfalvi A, Laczko J, Tihanyi J: Joint rotations and muscle activities during healthy and dystonic arm movements. In: Progress in Motor Control II. p.88. Publ. The Pennsylvania State University, 1999
[2] Laczko J: Modeling of multi-joint movements. Kalokagathia, 2001, Special.Issue, pp.91-96., 2001[3.] Turvey, M.T.: Coordination. American Psychologist 45,938-953.,1990
[4] Domkin D., Laczko J., Jaric S., Johansson H., Latash ML.: Structure of Joint Variability in Bimanual Pointing Task. Exp. Brain Research. V.143. pp: 11-23,, 2002
[5] Latash ML., Zatsiorsky VM: Classics in Movement Science, pp. 409-435. Publ. Human Kinetics.ISBN 0-7360-0028-3, 2001
[6] Kocsis L, Szilágyi T: Járás, futásvizsgálatok hazai lehetőségei a Magyar Testnevelési Egyetem és a BME keretein belül, XXI. Neumann Kollokvium, 1998. november 12-14, Veszprém,pp:43-48., 1998.
[7] Laczkó J, Fazekas Cs, Kozmann Gy: Emberi karmozgások jellemzése az izületi elfordulások közötti kapcsolat stabilitásával, XXII. Neumann Kollokvium, 2000. november 9-10, Veszprém, pp:13-15
[8] Kocsis L, Jurák M: Karmozgások jellemzésére használatos kinematikai paraméterek áttekintése, XXII Neumann Kollokvium, 2000 November 9-10, Veszprém,pp:28-31

INFOKOMMUNIKÁCIÓ MIE2002 KONGRESSZUS Számítógépes eljárás mozgászavarban megnyilvánuló betegségek kvantitatív állapotkövetésére Fazekas Csaba 1,3, Vörös Tibor 3, Keresztényi Zoltán 2,3, Dr. Kozmann György 1,3, Laczkó József 1,2,3 1 Veszprémi Egyetem, 2 Semmelweis Egyetem (TF), 3 MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet Egy a mozgás zavarokban is megnyilvánuló betegségek objektív diagnosztikájára, az ebben szenvedő páciensek állapotkövetésére alkalmas idő- és költséghatékony rendszert fejlesztünk. Rendszerünk kettő számítógépes programból és egy interneten keresztül elérhető adatbázisból áll. Az egyik programot a páciensek futtatják az otthoni számítógépükön. Ennek segítségével végzik el a mozgásteszteket. A program automatikusan kiszámítja a mozgások jellemzésére szolgáló paramétereket, majd továbbítja ezeket és a pácienseknek a tesztek elvégzésével kapcsolatos megjegyzéseit, az elektronikus páciens rekord részét képező, központi adatbázisba. A másik program segítségével az orvos az interneten keresztül letöltheti a beteg adatbázisban lévő adatait és ezek alapján, a beépített szakértői rendszer segítségével, felállíthatja a diagnózist. BEVEZETÔ Az egészséges és beteg emberek mozgásának kvantitatív jellemzése az utóbbi időkben vált elérhetővé Magyarországon [1,6-8]. Ezen vizsgálatokhoz használt berendezések azonban általában drágák, így csak az ezzel foglalkozó centrumokban érhetők el. Ezzel szemben egy olyan rendszert fejlesztünk, amellyel az otthon végrehajtott, számítógép segítségével végzett mozgások jellemzéséből diagnosztikai célú információk nyerhetők, így ezek felhasználásával, a mozgászavarral járó betegségek (kutatás jelenlegi szakaszában elsősorban a Parkinson-kór) távdiagnosztikája segíthető, a páciens állapotkövetése megvalósítható idő- és költséghatékony módon. Ahhoz, hogy az emberi mozgást jellemezzük, először is definiálnunk kell azokat a mozgásokat és teszteket, amelyek alapján a mozgást jellemezni akarjuk. Mivel a kéz és kar mozgása precízen, jól koordinált, ezért elsősorban a kéz és a kar mozgására definiálunk kvantitatív teszteket. Azonban tervezzük a láb mozgásának analízisét is. Három fajta tesztet terveztünk meg: • Statikus teszt: a képernyőn megjelenő állandó alakzatot (egyhelyben álló kör, négyzet, háromszög) kell az egér segítségével körberajzolni. 32 IME I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2002. OKTÓBER • • Dinamikus teszt: a képernyőn megjelenő mozgó labdát kell a számítógépes egér segítségével követni. Ennél a tesztnél mind a labda pályája, mind a sebessége változhat. Kötetlen pályájú teszt: a képernyőn megjelenik egy kiindulási hely, egy cél és egy vagy több akadály. A feladat az, hogy a páciens a kezdeti helyzetről a célba mozgassa az egér mutatóját úgy, hogy egyetlen akadályba se ütközzön bele. A tesztek során a program rögzíti az egérmutató koordinátáit. A fejlesztés jelenlegi szakaszáig még a statikus teszt lett megvalósítva, így az ezzel kapott eredményeket fogjuk bemutatni. MÓDSZEREK Ahhoz, hogy a mozgást jellemezni tudjuk, megfelelő paramétereket kell definiálni. Azon paramétereket tekinthetjük megfelelőknek, amelyekkel objektíven lehet a mozgást jellemezni, illetve alkalmasak arra, hogy segítségükkel a pácienseket különböző egészségügyi kategóriákba soroljuk, függetlenül a használt számítógép konfigurációjától és beállításától. Paraméterek keresésére modellezési [2, 3] és statisztikai módszereket [4, 5] használunk. Lehetséges megfelelő paraméterek a variancia jellegű mennyiségek, amelyeket változatosságoknak hívunk. Ezek a kívánt és a rajzolt alakzatok közötti négyzetes hibával kapcsolatosak. A változatosságokat a normalizált idő függvényeiként számoljuk ki. Ennek oka az, hogy a páciensek egymás után többször végzik el ugyanazokat a teszteket, és az egyes végrehajtások ideje még ugyanannál a páciensnél is különböző lehet. Ahhoz, hogy mégis összehasonlíthatóvá váljanak a tesztek, a felvett adatokat azonos hosszúságúra normáljuk (széthúzzuk, vagy összetoljuk) úgy, hogy minden teszt a 0. normalizált időpontban kezdődjön és a 99. normalizált időpontban végződjön. A normalizáció után minden egyes normalizált időpontban kiszámoljuk az egymás után felvett mozgáspályák változatosságait. Jelenleg kétféleképpen jellemezzük a mozgások változatosságát, melyek abban különböznek, hogy mihez viszonyítva számoljuk a rajzolt alakzatok eltérését. A kétféleképpen számolt változatosság a következő: INFOKOMMUNIKÁCIÓ MIE2002 KONGRESSZUS • • Standard variancia: definíció szerint képezzük a középértéket, azaz kiszámoljuk a rajzolt alakzatok számtani közepét, majd minden egyes rajzolt alakzatnak ettől való eltérését tekintjük az összetartozó normalizált időpontokban. Pozíció változatosság: Az egyes mozgáspályák pontjainak a kívánt alakzat azon pontjától való eltérését tekintjük, amely a felvett mozgáspályának az adott normalizált időpontbeli értékéhez a legközelebb esik. Ezeknek az értékeknek a négyzetösszegét számítjuk. A mozgás jellemzésének szempontjából a kétféle változatosság között az a különbség, hogy a standard varianciát befolyásolja az egymás után elvégzett tesztek közötti mozgási sebesség is, míg a pozíció változatosságot csak a kívánt alakzattól való eltérés határozza meg. Azaz, ha pontosan körberajzoljuk a kívánt alakzatot, akkor a pozíció változatosság értéke minden normalizált időpontban nulla lesz, míg a standard variancia értéke ugyanebben az esetben lehet pozitív is, ha az azonos normalizált időpontban a különböző végrehajtások során más és más sebességgel mozgott az egérmutató. A diagnózis felállításában a fent említett paraméterek úgy segíthetnek, hogy összehasonlítjuk az újonnan számolt változatosság függvényeket a korábbiakkal, valamint más páciensek változatosság függvényeivel. A változatosság függvényeket számokkal is jellemezhetjük, pl.: az adott függvény középértékével és a szórásával. Ezekkel további elemzések végezhetők a diagnózis felállításához. A teszteket jelenleg 13 fiatal (22-27) és egészséges, 7 idős (55-70) és egészséges, illetve 3 idős (60-62) és Parkinson-kórban szenvedő ember végezte el. Mindannyian jobb kezesek és gyakorlott számítógépes egér használók voltak, kivéve az egyik Parkinson-kóros beteget, aki nem használt rendszeresen számítógépet. A három Parkinson-kóros beteg közül kettőnél a bal kéz, míg a számítógépet ritkábban használó beteg esetén a jobb kéz mozgásán mutatkozott erősebben a mozgászavar. Mindhárom Parkinson-kórban szenvedő betegnél öt évvel ezelőtt diagnosztizálták először a kórt. Mindannyian egymás után többször végezték el a teszteket, mind bal mind jobb kézzel. A vizsgálati protokollban azt adtuk meg, hogy kényelmesen helyezkedjenek el a számítógép előtt, az egérmutató mozgási sebessége természetes legyen, és az alakzatokat mindig az óramutató járásával megegyező irányba rajzolják körbe. Mindenki ugyanolyan konfigurációjú számítógépet használt. EREDMÉNYEK Először is a statikus teszt szemléltetésének kedvéért bemutatjuk az 1. ábrán a kör rajzolás eredményét egy Parkinson-kórban szenvedő és egy idős, egészséges páciens esetén. Az itt szereplő Parkinson-kóros páciensnél a bal kar mozgását befolyásolta jobban a kór. A folytonos, vastag vonal mutatja a körberajzolandó alakzatot, míg a szaggatott, vékony vonalak a körberajzolási teszt eredményei. 1. ábra Bal és jobb kézzel történt kör rajzolás eredménye egy egészséges és egy Parkinson-kórban szenvedő páciens esetében. A vastag, folytonos vonal a körberajzolandó kört, míg a vékony, szaggatott vonalak a körbe rajzolásokat mutatják. Látható, hogy a kívánt alakzattól való legnagyobb eltérés a Parkinson-kórban szenvedő páciens bal kézzel történő körberajzolásakor van, de a jobb kézzel történő rajzolás esetén is nagyobb a Parkinson-kóros beteg rajzolásának eltérése a körtől, mint az egészséges páciens rajzolásának az eltérése. Ezen szemléltetés után hasonlítsuk össze az idős, Parkinson-kórban szenvedő páciensek normalizált időben vett változatosság függvényeinek az átlagát, az idős és egészséges páciensek normalizált időben vett változatosság függvényeinek átlagával. Ez a vizsgálat alkalmas arra, hogy kimutassa az egészséges és a Parkinson-kórban szenvedő páciensek mozgásában lévő különbséget. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy jelen pillanatban ebből az összehasonlításból csak hipotézist állíthatunk fel a mintában szereplő kis esetszám miatt. A hipotézis megerősítéséhez vagy elvetéséhez további pácienseknek kell a teszteket elvégezni. Továbbá, mivel a változatosság értékek jelentősen eltérnek egymástól, ezért a jobban láthatóság kedvéért a függőleges tengely beosztása ábráról-ábrára változik. A 2., illetve a 3. ábrán láthatóak a két csoport mozgásának változatosság függvényei kör, illetve négyzet rajzolás esetén. Megfigyelhetjük, hogy a Parkinson-kórban szenvedő páciensek átlagos változatossága nagyobb, mint az egészségeseké mindkét változatosság számítás és mindkét teszt esetén. Kör rajzolás esetén, mindkét csoportnál a változatosság általában a mozgás közepénél a legnagyobb, azaz akkor, amikor kb. kör felénél tartottak a rajzolásban. A mozgás elején és végén azért kicsi a változatosság, mert a kiindulási hely és a cél is egy kijelölt, kis négyzet, így ezek fix pontként szolgálnak. IME I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2002. OKTÓBER 33 INFOKOMMUNIKÁCIÓ MIE2002 KONGRESSZUS 2. ábra Körrajzolásból számolt változatosság függvények. A folytonos vonal mutatja a Parkinson-kórban szenvedők, míg a szaggatott az idős, egészséges páciensek mozgásának átlagos változatosság függvényét. A felső sorban a standard variancia, míg az alsóban a pozíció változatosság látható. A variancia tengely beosztása igazodik a változatosság függvény értékeihez. 3. ábra Négyzetrajzolásból számolt változatosság függvények. A folytonos vonal mutatja a Parkinson-kórban szenvedők, míg a szaggatott az idős, egészséges páciensek mozgásának átlagos változatosság függvényét. A felső sorban a standard variancia, míg az alsóban a pozíció változatosság látható. A variancia tengely beosztása igazodik a változatosság függvény értékeihez. Négyzet rajzolás esetén a standard varianciában általában megfigyelhetünk négy lokális minimumot. Ezek a négyzet négy csúcsának felelnek meg. Ugyanis, valószínűleg valamilyen pszichológiai okból, az alakzatok csúcsait az összes páciens lassan, így relatíve pontosan, a mozgásának ugyanazon fázisában rajzolta meg, így ezek az induló és cél helyhez hasonlóan fix pontként viselkednek. Jellemezzük mindegyik normalizált időbeli változatosság függvényt két számmal: a középértékével és a szórásával. Ezeket is hasonlítsuk össze. Ez az összehasonlítás látható a 4. ábrán. Észre vehetjük, hogy mind az átlagos változatosság függvény középértéke, mind a szórása nagyobb a Parkinson-kórban szenvedő páciensek esetén. 34 IME I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2002. OKTÓBER 4. ábra Parkinson-kórban szenvedők és idős, egészséges paciensek átlagos változatosság függvényének középértéke és szórása. Ezután hasonlítsuk össze az egészséges fiatalok és az egészséges idősek mozgásának változatosság függvényeit. Ennek az összehasonlításnak az a célja, hogy megtudjuk, befolyásolja-e az életkor a mozgás változatosságát. A változatosság függvények az 5. és a 6. ábrán láthatóak. 5. ábra Körrajzolásból számolt átlagos változatosság függvények. A folytonos vonal mutatja az idős, egészséges, míg a szaggatott a fiatal, egészséges páciensek mozgásának átlagos változatosság függvényét. A felső sorban a standard variancia, míg az alsóban a pozíció változatosság látható. A variancia tengely beosztása igazodik a változatosság függvény értékeihez. 6. ábra Négyzetrajzolásból számolt átlagos változatosság függvények. A folytonos vonal mutatja az idős, egészséges, míg a szaggatott a fiatal, egészséges páciensek mozgásának átlagos változatosság függvényét. A felső sorban a standard variancia, míg az alsóban a pozíció változatosság látható. A variancia tengely beosztása igazodik a változatosság függvény értékeihez. INFOKOMMUNIKÁCIÓ MIE2002 KONGRESSZUS Az összehasonlítás alapján felállíthatjuk azt a hipotézist, hogy az életkor és a mozgás változatossága között összefüggés van, mégpedig korral nő a változatosság. Szintén hasonlítsuk össze az átlagos változatosság függvények középértékét és szórását. Ezt mutatja a 7. ábra, amiről leolvashatjuk, hogy az átlagos változatosság függvény középértéke és szórása is nagyobb idősebb páciensek esetén. Mivel mindegyik páciens jobbkezes volt, így ez az utolsó összehasonlítás megfelel a domináns kéz, nem domináns kéz összehasonlításának. Azaz láthatjuk, hogy a domináns kéz mozgásának változatossága kisebb, mint a nem domináns kéz mozgásának változatossága. 7. ábra Az idős, egészséges, illetve a fiatal, egészséges paciensek átlagos ÖSSZEFOGLALÁS Az eddigi tesztek a páciens mentális, viselkedési, hangulati és mozgási állapotát igyekeztek feltárni. Mivel ezek kérdés-válasz jellegű tesztek, így az eredményük nem objektív, hanem szubjektív. Ezzel szemben a bemutatott rendszer képes objektíven jellemezni a páciens mozgási állapotát, így kiegészíti az eddigi teszt eredményeket. Az előzetes eredmények alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a különböző változatosságokkal az emberi mozgás jellemezhető. Megmutattuk, hogy az egészséges és a Parkinson-kórban szenvedő páciensek mozgásai között a paraméterekben jól tükröződő különbség van. A különbség szignifikanciájának kimutatásához azonban, további pácienseknek kell a teszteket elvégezni. Reményeink szerint a fejlesztés alatt álló rendszer segíti az orvost a Parkinson-kór korai felismerésében, a páciens állapotának, ill. a gyógyszerek hatásának idő- és költséghatékony nyomon követésében. Tekintettel arra, hogy a páciens otthonában naponta többször elvégezheti a teszteket és ezek eredményeit, ill. a teszt elvégzésének körülményeit elküldi az orvosnak, az állapotingadozás részletesen is vizsgálhatóvá válik. Az új diagnózis felállítása után az orvos választ küldhet a betegnek és megadhatja a kezeléshez szükséges újabb információkat. Jelenleg egy három éves kutatói munka elején tartunk. Reményeink szerint a munka befejeztével egy hasznos diagnosztikai eszközt adhatunk át az orvos társadalomnak. változatosság függvényének középértéke és szórása. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Munkánkat sokat segítette Dr. Arató Péter, akinek segítségét ezúton szeretnénk megköszönni. A projectet az NKFP (2/052/2001), az OTKA T-29391 és az OTKA T-34548 támogatta. IRODALOMJEGYZÉK [1] Herczegfalvi A, Laczko J, Tihanyi J: Joint rotations and muscle activities during healthy and dystonic arm movements. In: Progress in Motor Control II. p.88. Publ. The Pennsylvania State University, 1999 [2] Laczko J: Modeling of multi-joint movements. Kalokagathia, 2001, Special. Issue, pp.91-96., 2001 [3.] Turvey, M.T.: Coordination. American Psychologist 45, 938-953., 1990 [4] Domkin D., Laczko J., Jaric S., Johansson H., Latash ML.: Structure of Joint Variability in Bimanual Pointing Task. Exp. Brain Research. V.143. pp: 11-23,, 2002 [5] Latash ML., Zatsiorsky VM: Classics in Movement Science, pp. 409-435. Publ. Human Kinetics. ISBN 0-7360-0028-3, 2001 [6] [7] [8] Kocsis L, Szilágyi T: Járás, futásvizsgálatok hazai lehetőségei a Magyar Testnevelési Egyetem és a BME keretein belül, XXI. Neumann Kollokvium, 1998. november 12-14, Veszprém, pp:43-48., 1998. Laczkó J, Fazekas Cs, Kozmann Gy: Emberi karmozgások jellemzése az izületi elfordulások közötti kapcsolat stabilitásával, XXII. Neumann Kollokvium, 2000. november 9-10, Veszprém, pp:13-15 Kocsis L, Jurák M: Karmozgások jellemzésére használatos kinematikai paraméterek áttekintése, XXII Neumann Kollokvium, 2000 November 9-10, Veszprém, pp:28-31 (folytatás a következő oldalon.) IME I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2002. OKTÓBER 35 INFOKOMMUNIKÁCIÓ MIE2002 KONGRESSZUS A SZERZÔK BEMUTATÁSA Fazekas Csaba Mérnök-informatikus (Summa cum laude), Veszprémi Egyetem 2002. Jelenleg a Veszprémi Egyetem Informatikai Doktori Iskolájának első éves hallgatója. Kutatási területe: mozgás analízis, szimuláció, valamint a mozgásnak és vezérlésének a modellezése. Keresztényi Zoltán Humánkineziológus (Semmelweis Egyetem, TF 2001). Jelenleg másodéves Ph.D hallgató a Semmelweis Egyetemen (TF). Kutatási témája: a mozgás idegi vezérlésének modellezése. Az MTA MFA munkatársa. Vörös Tibor Végzettség: ELTE TTK matematika-fizika-számítástechnika (angol nyelvű) (1995) , BME PhD Informatikai Tudományok Doktori Iskola, Automatizálás Tanszék: Neural Networks in Movement Coordination (1997-2000, folyamatban) Egyéb végzettség, eredmény: 1993 Az évfolyam kiváló hallgatója, 1994 Cambridge Advanced English Grade A, 2000 Német alapfokú vizsga, 2001 M é r legképes könyvelő Gyakorlat: 1994 IT Oktató: Hereford Cathedral School (HCS), Great Britain, Hereford, 1995 Fordítási Manager: Exact Hungary Ltd, 1996 – IT Vezető Oktató: Quaternio Kft., 1996 – Könyvelő & rendszerszervező: lízing/pénzügyi cégek, 1996 – IT Vezető Oktató: University of Hertfordshire (Számalk Rt, Hungary, Budapest), 1999 – 2002 Rendszerfejlesztő/Programozó : University of Stockholm, Department of Finnish, 2000 – 2001 IT Oktató: Open Business School , 2001 – 2002 IT Oktató: Synergon Rt., 2001 – 2002 IT Oktató: Central European University/IMC (Case Western Weatherhead) Kutatási terület: Mesterséges intelligencia, neurális hálózatok, mozgásmodellezés. Laczkó József (Ph.D., ELTE matematikus). A KFKI Mérés és Számítástechnikai Kutató Intézetében kezdett dolgozni. 1984-ben az angliai Hatfield Polytechnic School of Information Sciencesnél töltött fél évet. 1985-ben kezdett az emberi mozgás modellezésével foglalkozni. Ekkor kapott meghívást a New York University Medical Center-be, amelynek Fiziológia és Idegtudományi Osztályával azóta is aktív kutatásokat végez ezen a tudomány területen. 1991-ben a Francia Oktatási Minisztérium ösztöndíjasaként egy évet Párizsban, majd 1993-ben az Európai űrkutatási ügynökség ösztöndíjasaként egy évet a müncheni Ludwig Maximilians Egyetemen dolgozott. 1996 óta Magyar Testnevelési Egyetemen dolgozik. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Biomechanika Tanszékének egyetemi docense és az MTA MFA, valamint a Veszprémi Egyetem tudományos főmunkatársa. Számos nemzetközi és hazai kutatási projekt résztvevője. Dr. Kozmann György Az MTA doktora. Villamosmérnöki oklevelet 1964-ben szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően az MTA KFKI kutatója lett. Kezdetben szilárdtestfizikai és reaktorfizikai mérésekkel foglalkozott, 1972-73-ban az Institut Laue-Langevin (Grenoble) vendégkutatója. Biomérnöki kutatásokkal foglalkozik 1973-tól, az erre a feladatra létrehozott osztály vezetőjeként. 1986 és 1989 között a Nora Eccles Harrison Research and Training Institute, University of Utah vendégprofesszora. A KFKI átalakulását követően az MTA MFA Biomérnöki Osztályának vezetője lett. A felsőoktatásba intenzíven 1993-ban kapcsolódott be, a Veszprémi Egyetemen. 1998-óta főállásban a Veszprémi Egyetem Információs Rendszerek Tanszékének a vezetője. Vezetése alatt indult meg az országban elsőként az egyetemi szintű graduális egészségügyi informatika képzés szakirány szinten, a Műszaki informatika szak keretében. Vezetője volt az egészségügyi informatika témakörében futó Ph.D. alprogramnak, jelenleg a Veszprémi Egyetem Informatikai Tudományok Doktori iskolájának alapító tagja. A NJSZT Orvosbiológiai Szakosztály elnöke, az MTA Orvosi Informatika Munkabizottság tagja, a VEAB Egészségügyi Informatika Munkabizottság elnöke, a MIE 2002 Európai Orvosi Informatikai Kongresszus Helyi Szervező Bizottságának elnöke, az Információ és Menedzsment az Egészségügyben című lap főszerkesztője, az NKFP 2/052 „Költséghatékony egészségmegőrzés és gyógyítás információtechnológiai módszerekkel” c. projekt konzorciumvezetője. Szakmai érdeklődése elsősorban az elektrokardiológiai mérések és modellezések terére, valamint a távdiagnosztikára terjed ki. 36 IME I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2002. OKTÓBER