IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Új informatikai rendszer bevezetési tapasztalatai a Kardiológiai Intézetben

  • Cikk címe: Új informatikai rendszer bevezetési tapasztalatai a Kardiológiai Intézetben
  • Szerzők: Nagy István
  • Intézmények: Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet
  • Évfolyam: I. évfolyam
  • Lapszám: 2002. / 3
  • Hónap: október
  • Oldal: 37-39
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
  • Alrovat: INFORMATIKAI RENDSZER

Absztrakt:

A cikk célja bemutatni, hogy egy magyar kórház saját erőből is képes eleget tenni annak a magas szintű szakmai elvárásnak, amely a Világbank által finanszírozott Kórházvezetést Támogató Információs (KTI) rendszerfejlesztési programban részt vett kórházak részére megvalósítandó célként fogalmazódott meg. A cikk a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben, egy integrált informatikai rendszer beüzemelése során szerzett tapasztalatokat mutatja be. Példaértékűnek tekinthető a rendszer bevezetése, mert a klinikai, gazdasági és a döntés előkészítő rendszerek mellett több olyan szolgáltatást is biztosít (pl. vírusvédelem, tűzfal, levelezés, hálózat management) a kórház részére, amelyek a biztonságos működéshez elengedhetetlenek. A bevezetés során számos nehézség is jelentkezett, ezek megoldásához az informatikai szállító és a kórházi informatikusok jó együttműködésére volt szükség.

INFOKOMMUNIKÁCIÓ HELYZETKÉP Új informatikai rendszer bevezetési tapasztalatai a Kardiológiai Intézetben Nagy István, Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet A cikk célja bemutatni, hogy egy magyar kórház saját erőből is képes eleget tenni annak a magas szintű szakmai elvárásnak, amely a Világbank által finanszírozott Kórházvezetést Támogató Információs (KTI) rendszerfejlesztési programban részt vett kórházak részére megvalósítandó célként fogalmazódott meg. A cikk a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben, egy integrált informatikai rendszer beüzemelése során szerzett tapasztalatokat mutatja be. Példaértékűnek tekinthető a rendszer bevezetése, mert a klinikai, gazdasági és a döntés előkészítő rendszerek mellett több olyan szolgáltatást is biztosít (pl. vírusvédelem, tűzfal, levelezés, hálózat management) a kórház részére, amelyek a biztonságos működéshez elengedhetetlenek. A bevezetés során számos nehézség is jelentkezett, ezek megoldásához az informatikai szállító és a kórházi informatikusok jó együttműködésére volt szükség. A GOKI-ban egy saját fejlesztésű informatikai rendszert kellett lecserélni. Mivel már működött informatikai rendszer a tenderkiírás előtt, ezért a felhasználóknak már konkrét elképzelésük volt arról, hogy mit várnak, várhatnak el egy kórházi informatikai rendszertől (Ennek a rendszernek a kezelői felülete az évek során kiemelkedően felhasználóbaráttá vált). Az új rendszer elfogadását mindez megnehezítette. A tenderkiírás követelményei között a legfontosabb az integráltság és a kórházi működés teljes folyamatának lefedettsége volt. Emellett a nyertesnek teljesítenie kellett a betegdokumentáció gépre kerülését, a gazdasági folyamatok közvetlenebb kapcsolódását a gyógyító tevékenységekhez, az on-line feldolgozások uralkodóvá válását, valamint a hálózatok intézményen belüli kiépülését. Az új rendszereknek közös fizikai hálózaton kellett üzemelnie a meglévő internet, intranet és mail szolgáltatásokkal. A bevezetett rendszer BEVEZETÉS A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 1999-ben pályázatot írt ki informatikai rendszerének cseréjére. A pályázat nyertesével, az SMS Magyarország Kft.-vel kötött outsourcing szerződés keretében az Intézet a klinikai és gazdasági modulok cseréjét, hosszú távon a hardver és a szoftver elemek folyamatos felújítását, tehát egy komplex informatikai szolgáltatás megvalósítását tűzte ki célul. A rendszerek megvalósításánál az Európai Unió által kidolgozott egészségügyi informatikai előszabványok szerkezeti és belső működési modell ajánlásaihoz igazodtunk (pl. HISA). Az informatikai tender által biztosított hardver minőségi változást hozott az intézet életében. A végfelhasználói munkahelyeken és az orvosi szobákban kellő mennyiségű (230 db.), jó minőségű PC munkaállomás és nyomtató áll rendelkezésre. Ez biztosítja a hivatalos és a tudományos feladatok ellátását az intézet munkatársai számára. Az Intézetben bevezetett modulokat és kapcsolatrendszerüket az 1. ábra mutatja: Elvárások a rendszer bevezetése során Az elvárások megfogalmazásában, a tenderkiírás elkészítésben tanácsadó cég állt a kórház szakembereinek segítségére. A munkájukhoz szükséges tapasztalatok záloga az volt, hogy ismerték a fent említett magyar és nemzetközi szabványokat, elvárásokat és követelményeket, mivel a KTI projektben 3 kórházban is részt vettek OD (Organizer Developer) tanácsadóként. 1999 vége egyébként is nagy feladat elé állította az intézetet és a leendő megoldásszállító szakembereit. Egyszerre kellett minden klinikai és gazdasági rendszert lecserélni, hiszen a hardver eszközök, az operációs rendszerek (szervereken és munkaállomásokon) és a felhasználói szoftverek sem voltak felkészítve az évezredváltással kapcsolatos problémák kezelésére. 1. ábra Az integrált informatikai rendszerhez szállított hardver eszközök mindegyike (munkaállomások és szerverek) jogtiszta operációs rendszerrel rendelkezik (WINDOWS 98, WINDOWS NT, NOVELL). A klinikai és gazdasági rendszer szoftverei és a futtatáshoz szükséges felhasználói programok, illetve az adatbázis IME I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2002. OKTÓBER 37 INFOKOMMUNIKÁCIÓ HELYZETKÉP kezelő licencek is jogtisztán és a szükséges mennyiségben állnak rendelkezésre. A HUNGARNET-tel történt megállapodás után az irodai alkalmazások licenceinek beszerzése (Word, Excel, PowerPoint, Access) is folyamatos. Az informatikai tender megvalósulása kapcsán napi frissítéssel jogtiszta operációs rendszer és víruskereső szoftverek kerülnek a munkaállomásokra. Az osztályon kidolgoztuk és kiadtuk a törvény által előírt, és a mindennapos munkához elengedhetetlenül fontos dokumentumokat, szabályzatokat, projekt-terveket. (Adatvédelmi szabályzat, Adatmentési terv, Vírusvédelmi szabályzat, Képzési, oktatási tervek, Munkaköri leírások, Hardver és szoftver eszközök felméréséhez dokumentumok, Idegen tulajdonú hardver és szoftver eszközök felméréséhez és nyilvántartásához szükséges dokumentumok, feladattáblák. A BEVEZETÉS FOLYAMATÁRÓL A klinikai és gazdasági modulok bevezetése kapcsán nálunk is az ilyen rendszerek bevezetésekor szokásos nehézségekkel kellett megküzdeni (felhasználói ellenállás leküzdése, folyamatok és tevékenységek átvilágítása és ésszerűsítése, rendszertervek készítése, adatkonvertálás, próbaüzem, hibajavítás stb.). • A bevezetést az alaptevékenységgel kapcsolatos – járóés fekvőbeteg – működési és finanszírozási tevékenységnek elsőbbséget biztosító fontossági és fejlesztési szempontokat figyelembe véve három fő fázisra osztottuk. A fázisokban voltak alapvető „milestone”-ok amelyek teljesülését fokozottan felügyeltük. Mindhárom fázisról részletes projektterv, a modulokról pontos specifikáció készült, melyeket mindkét fél jóváhagyott. • A szükséges hardvereszközök méretezését, leszállítását, paraméterezését és hálózatba illesztését azokhoz a feladatokhoz kötöttük, amelyeket az egyes fázisokban bevezetendő modulok oldanak meg. Itt definiáltuk és valósítottuk meg a kommunikációhoz elkerülhetetlenül szükséges átadó állományokat (labor-kommunikáció, diagnosztikai leletek, felhasznált gyógyszerek és anyagok stb.). • Mindig betartottuk az alulról, modulonkénti építkezés elvét, tudván azt, ha az alapmodul nem tudja szolgáltatni a szükséges adatokat, akkor az arra épülők sem tudják a feladatukat ellátni. • A fentiek értelmében és az Intézetnek a közkórházitól eltérő országos jellegéből, illetve erős specializációjából adódóan a jelenleg működő klinikai és gazdasági rendszerben a saját know-how jelentős részarányt képvisel (felnőtt szívsebészeti leíró program, pacemaker műtéti leíró program, haemodinamikai leíró program stb.). • Minden modulnak a fejlesztő cég részéről és a kórház részéről volt, illetve van egy-egy kijelölt modulfelelőse, illetve annak helyettese. Így a paraméterezés és a használat közben mindig van olyan személy, aki az adott rendszert (modult) a legapróbb részletekig ismeri. A modulfelelősök között mindig van egy informatikus és egy 38 IME I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2002. OKTÓBER • az adott szakterületet (élelmezés, kontrolling, esetfinanszírozás stb.) ismerő orvos vagy egyéb szakember. A minél jobb használhatóság, a hibák visszacsatolása és a megelégedettség, elfogadottság megtartása érdekében szükség van a folyamatos felhasználói szintű konzultációkra és az érdekek, követelmények ütköztetésére. ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK Az üzemeltetés kapcsán fokozottan előtérbe kerül a használhatóság és az eredeti kiírásban is szereplő integráltság. Mára a bevezetéskori állapothoz képest sokat javult a munkatársaknak a rendszerrel való együttműködési készsége. Megvalósult a betegmozgás adatainak on-line rögzítése. Nőtt az intézeti betegdokumentáció ügyviteli fegyelme. Nem „vésznek” el epizódok, műtétek, betegek áthelyezésére vonatkozó adatok. A nagy értékű eszközök is pontosan rögzítésre kerülnek. Egységesebbé vált az intézetből kimenő dokumentumok minősége és megjelenése. Csökkent a kézzel kitöltött nyomtatványok száma. A rendszer többszintű védelmet biztosít az orvosi adatok és a betegek személyi jogainak védelme érdekében. (Belépéskor felhasználói név, jelszó megadása szükséges, nővérpult- és dokumentum-szintű védelem valósul meg. Rögzítésre kerülnek a módosítások, azok elvégzésének ideje.) A rendszer egy, az éles állományhoz hasonló tréningrendszerrel is rendelkezik. Ennek segítségével az újabb verzió tesztelhető, és ebben történik a felhasználók oktatása is. A fokozott ellenőrzés és az ellenőrzést elősegítő segédprogramok (besoroló és a besorolást és elfogadást ellenőrző program) hatására javult a kódolási fegyelem, javult a kódolás minősége, csökkent a nem bekódolt beavatkozások mennyisége. A TOVÁBBLÉPÉS IRÁNYAI Az Intézet célja, hogy a betegellátás tevékenységéhez kapcsolva rögzítésre kerüljenek az elhasznált anyagok, gyógyszerek, áttekinthetők legyenek a pillanatnyi készletek. A vezetői információs és kontrolling rendszerek pontos adatokat (közvetlen ráfordítások) kapjanak a klinikai és gazdasági rendszertől, így egyre kevesebb közvetett költséget tartalmazó „betegszámlák” keletkezzenek. Elengedhetetlenül fontos az egyes betegekre fordított konkrét ápolási költségek, illetve a betegek részére elszámolt biztosítói térítés kapcsán jelentkező fedezet nagyságának reális ismerete, amely portfolió-menedzsmentet tesz lehetővé. A valóságos ráfordítások számbavételéhez rendkívül pontos nyilvántartás és egy egységes adatbázisra épülő számítógépes adatfeldolgozás szükséges. Ez csakis egy egyre inkább integrálttá váló, a klinikai és gazdasági területeket összekötő, valamennyi osztályra kiterjedően használt informatikai rendszer működtetése és egy erős, elhivatott kórházi menedzsment által valósítható meg. Önmagában ugyanis egy informatikai rendszer képes lehet számos valódi információ előállítására, de a döntéstámogatási funkció INFOKOMMUNIKÁCIÓ HELYZETKÉP csak a teljes intézményi adattömeg megfelelő rendszerezése és feldolgozása alapján lehetséges. A rendszerek és modulok bevezetése kapcsán olyan intézet-specifikus ötletek valósultak meg, amelyek alapján a felhasználók egyre inkább jogosan magukénak érzik a rendszert, ezért folyamatos ötletekkel és javaslatokkal állnak elő. A fentiek értelmében fontosnak tartjuk, hogy szállítóval közösen rendszeresen áttekintsük és modernizáljuk az alkalmazásokat. A mai Windows-os és WEB-es világban szinte kínálkozik a lehetőség, hogy bizonyos alkalmazásokat így valósítsunk meg. Most alakítunk át néhány rendszert (Echokardiográfia, Izotóp diagnosztika, Haemodinamika), amelyekben lehetőség lesz a leletezés és adatbevitel kapcsán rajzolni, jelölni, színezni, bonyolult képletekkel számolni, képet kezelni anélkül, hogy a rendszer alapkoncepciója sérülne. Tesszük mindezt a kezelhetőség és komfortérzet javítása és a huszonegyedik századi jogos felhasználói elvárások kiszolgálása érdekében. Példaként szeretnénk bemutatni az echokardiográfiás leletkészítő program új felületeit: 2. ábra Az Echo modul adatbeviteli képernyője I. 3. ábra Az Echo modul adatbeviteli képernyője II. ÖSSZEFOGLALÁS A rendszerek működnek, ám a kórházi informatika nem pihenhet. Az Országos Kardiológiai Intézet a magyar átlagkórházakhoz képest jóval több erőforrást fordít az informatikai rendszerének és hardverparkjának folyamatos fejlesztésére és fenntartására. (Az informatikai költségvetés az intézeti éves árbevétel 4 %-a, amely az outsourcing költségeken túl az intézményi munkacsoport költségeit is tartalmazza). E kimagasló ráfordítás tükrében követelményként támasztható az osztállyal szemben az igények rendszeres áttekintése, azok megvalósulásának követése. Ez utóbbiban nagyon fontosnak tartjuk az intézményi munkatársak elkötelezett ellenőrző, hibakereső munkáját, a rendszer által még megvalósítható fejlesztések körének megvizsgálását, kiterjesztését. Az eredeti szerződést érintő minden módosítást és változtatást kétoldalúan aláírt jegyzőkönyvekben rögzítünk, a lehető legapróbb részletekig pontosítva. Ez az intézmény munkatársainak fokozott mértékű személyes bevonását jelenti, tőlük pedig jelentős időáldozatot követel, mindez azonban hosszú távon versenyelőnyt jelent az intézményi folyamatok javítása nyomán. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Nagy István A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán végzett villamos üzemmérnökként, majd számítástechnikai szakmérnöki képesítést szerzett. Korábban a gyöngyösi Bugát Pál Kórházban dolgozott az informatikai és dokumentációs osztály vezetőjeként. 1997-1999-ben a Világbanki Kórházinformatikai Programiroda projektmenedzsere az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben. 1999 óta az Országos Kardiológiai Intézetnél bevezetésre kerülő integrált informatikai rendszer projektmenedzsere és a számítástechnikai osztály vezetője. Nagy tapasztalatot szerzett a nemzetközi mércéjű projektek menedzsmentjében, amelyet mindennapi munkájában jelenleg is alkalmaz tanácsadóként, számítógépes hálózatok és rendszerek tervezésében, kivitelezésében, menedzsmentjében, üzemeltetésében, illetve a modern telefonrendszerek kialakításában. 2001-től a Magyar Egészségügyi Informatikai Társaság vezetőségi tagja. IME I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2002. OKTÓBER 39