IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Orvostechnikai eszközök a magyar egészségügyben

  • Cikk címe: Orvostechnikai eszközök a magyar egészségügyben
  • Szerzők: Nagy Csaba, Bolváry Gedeon
  • Intézmények: Orvos- és Kórháztechnikai Intézet, Orvos- és Kórháztechnikai Intézet (ORKI)
  • Évfolyam: I. évfolyam
  • Lapszám: 2002. / 4
  • Hónap: november
  • Oldal: 19-22
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: MENEDZSMENT KÓRHÁZTECHNIKA

Absztrakt:

A szerzők röviden ismertetik az Országos Statisztikai adatgyűjtő Program (OSAP) keretében – az Orvosés Kórháztechnikai Intézet által gyűjtött adatokból nyerhető legfontosabb adatokat. Az áttekintés azért hasznos, mivel átfogó képet ad az egészségügyben használt 100 eFt érték feletti orvostechnikai és ügyviteltechnikai eszközök állapotáról, valamint a megyénkénti eloszlásról. Végül a cikk kifejti, hogy milyen hátrányokkal jár a „koros” orvostechnikai eszközök alkalmazása az egészségügyben.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra
Szerző Intézmény
Szerző: Nagy Csaba Intézmény: Orvos- és Kórháztechnikai Intézet
Szerző: Bolváry Gedeon Intézmény: Orvos- és Kórháztechnikai Intézet (ORKI)
MENEDZSMENT KÓRHÁZTECHNIKA Orvostechnikai eszközök a magyar egészségügyben Nagy Csaba – Bolváry Gedeon, Orvos- és Kórháztechnikai Intézet (ORKI) A szerzők röviden ismertetik az Országos Statisztikai adatgyűjtő Program (OSAP) keretében – az Orvosés Kórháztechnikai Intézet által gyűjtött adatokból nyerhető legfontosabb adatokat. Az áttekintés azért hasznos, mivel átfogó képet ad az egészségügyben használt 100 eFt érték feletti orvostechnikai és ügyviteltechnikai eszközök állapotáról, valamint a megyénkénti eloszlásról. Végül a cikk kifejti, hogy milyen hátrányokkal jár a „koros” orvostechnikai eszközök alkalmazása az egészségügyben. BEVEZETÉS Az Orvos- és Kórháztechnikai Intézet (ORKI) az adatgyűjtést az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program (OSAP) keretében végzi, amelyet kormányrendelet ír elő, illetve éveként megjelenő kormányrendelet gondoskodik az alaprendelet időszakos módosításairól. Ennek értelmében 2001től minden egészségügyi szolgáltatónak jelentenie kell a 100 eFt beszerzési ár feletti gép-műszer állományt, beleértve az orvostechnikai eszközöket és ügyviteltechnikai eszközöket is. Cikkünk célja az, hogy a nyilvánosságra tartozó adatokból azokat a kigyűjtéseket végezzük el, amelyek széleskörű érdeklődésre tarthatnak számot. költségek Először is abból kell kiindulnunk, hogy az 1. ábra szerint a „technológia kora” egyértelműsíti azt a tényt, hogy ebben az időszakban ugrásszerű az egészségügyi költségek növekedése. Ugyanis a technológia fejlődése következtében az orvostechnikai eszközök is nagymértékű fejlődésen mentek át. Az orvostechnikai gyártók versenyhelyzete, valamint az orvostudomány széleskörű fejlődése arra kényszeríti a gyártókat, hogy az előbbi típusoknál többet tudó, korszerűbb, szebb kivitelű, biztonságosabb stb. eszközöket hozzanak forgalomba. Ez valójában a diagnosztika területén kezdődött, de szükségszerűen maga után vonta a terápiás eszközök fejlődését (fejlesztését) is, mivel a betegnek nem elég csak azt mondani, hogy a korszerűbb eszközökkel sikerült megállapítanunk a (súlyos) betegségét, azt kezelni is kell. Tehát az egyre korszerűsödő eszközök automatikusan maguk után vonják a betegségek „generálását”, a több és súlyosabb betegség pedig önmagában is növeli az egészségügyi költségeket. Tovább rontja a helyzetet az orvosi perek számának növekedése, mert a defenzív magatartás és a túlbiztosítás szellemében az orvosok több és magasabb költségű vizsgálatot is elvégeztetnek a betegen. A bíróságon ugyanis csak azt fogják tőle kérdezni, hogy megtett-e mindent a betegért. Az egészségügyi költségek ugrásszerű növekedése nemcsak magyar specialitás, hanem a világ szinte minden országában – főként a fejlett országokban – feltartóztathatatlan jelenség, talán ez az egyik oka az egészségügyben megjelenő válságoknak. Hiszen a „mindent a betegért” elvet kissé meg kell változtatni úgy, hogy „mindent a betegért az egészségügy teherviselő képességéig” (1. táblázat). STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉS technológia kora antibiotikum kora vakcina kora 1940 1960 1. ábra * G. Simon Kis, G. Bolváry, Cs. Nagy Health care in general in East European countries (International Perspectives on Health and Safety, ELSEVER 1994, p. 457-460) idő * Ezek után nézzük a magyar egészségügyben használt eszközöket (2. táblázat). Látható, hogy az egészségügyi intézményekben az orvostechnikai eszközök vannak túlsúlyban, de jelentős részt képviselnek a számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök is. Magyarország: Nyugat-európai országok: USA: kb. 250 USD (vagy 600 USD?) > 1500-2500 USD > 4000 USD 1. táblázat Egy főre jutó egészségügyi kiadások/költségek (2000) IME I. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2002. NOVEMBER 19 MENEDZSMENT KÓRHÁZTECHNIKA Orvostechnikai eszköz: Számítás- és ügyviteltechnika: Kórháztechnika: ÖSSZESEN: 124.036 db 126.220.646 eFt 54.581 db 38.849 db 217.466 db 15.617.745 eFt 14.908.989 eFt 156.747.380 eFt 2. táblázat Hazai eszközállomány (2001) Orvostechnikai eszközökre • morális: 5 év • fizikai: 10 év Számítás- és ügyviteltechnikai eszközökre • morális: 1 – 2 év • fizikai: 3 év 3. táblázat Elfogadott maximális élettartam Eszközcsoportok Db/országos Országos átlagéletkor (év) Orvostechnikai eszközök 124.036 10,11 Számítás- és ügyviteltechnika 54.581 6,56 Kórháztechnikai eszközök 38.849 8,03 Országos összesen (tárgyi eszköz) 217.466 8,96 4. táblázat Eszközök darabszáma és átlagéletkora A 217.466 db eszköz kb. 35.500 típust képvisel, az összes eszközre vonatkoztatva az átlagéletkor 8,96 év. Ez azt is jelenti, hogy egy-egy típusból 6,2 db van átlagosan. (Összehasonlításként: norvég szakemberek szerint Norvégiában kb. 6.000 típus van!). Ez abból a szempontból is érdekes lehet, hogy Magyarországon a GDP-ből az egészség- Eszközcsalád Röntgen diagnosztikai eszközök Szemészeti készülékek Műtő és vizsgálóasztalok/székek Sterilezők Laboreszközök Altatók, lélegeztetők Nagyfrekvenciás sebészeti eszközök Képalkotós UH-diagnosztikai eszközök Elektrokardiográfok Ôrzőrendszeri eszközök Átlagéletkor bázisév: 2002 Adatok: 2002. március 14. 5. táblázat Orvostechnikai eszközök átlagéletkora 20 IME I. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2002. NOVEMBER ügy viszonylagosan alacsony részesedése miatt jelentős „terhet” jelent a nagy típusszám miatti extra költség. Láthatóan a morális és a fizikai élettartamok jelentősen eltérnek egymástól, a számítástechnikai eszközök morális élettartamát a szoftverek fejlődése, illetve a fájlok nagymértékű növekedése miatt bekövetkező csereigény indokolja. Igazság szerint ezek a nemzetközileg elfogadott koradatok nem sok országban teljesülnek és úgy gondoljuk, hogy valójában a vágyakat vetítik előre. Pl. egy osztrák kórház gazdasági igazgatója saját kórházukban az orvostechnikai eszközökre vonatkozóan 8-8,5 évre becsülte az átlagéletkort. Ez hazánkban a 4. táblázatban szemléltetett módon alakult 2000-ben. Még érdekesebb képet mutat az, ha tételesen megnézünk néhány termékcsoportot. Látható, hogy nagy kockázatot jelentő eszközök esnek a 10 éves határ fölé, nem beszélve arról, hogy a harmadik oszlopban feltüntetett % megadja a „0”-értékű orvostechnikai eszközhányadot (5. táblázat). További vizsgálódást jelenthet, ha megnézzük a korábban már említett típusokat és megdöbbentőbb, ha az egy típusból az országban átlagosan található darabszámot vesszük (6. táblázat). A kis darabszám alapvetően rosszabb helyzetet teremt, mivel a szervizszerződéseket ilyen esetben is meg kell kötnie a kórháznak, arról nem beszélve, hogy a képzést/oktatást magasabb szintre kell emelni, ami jelentős költségtöbbletet jelent a kórház számára. A továbbiakban nézzük meg a megyénkénti megoszlást a 7. és 8. táblázatban. A 7. táblázat az összes eszköz, a 8. táblázat az orvostechnikai eszközök viszonylatában készült és jelenleg példaként csak néhány megyére szűkítjük, de természetesen az összes megyére rendelkezésre áll az összehasonlító táblázat. Ugyancsak érdekes lehet, hogyan alakul intézménycsoportonként az eszközök darabszáma és átlagos életkora. Ez ugyanis utal arra, hogy hol vannak a legnagyobb beruházási/eszközpótlási elmaradások (9. táblázat). Az orvosi egyetemmel rendelkező megyék esetében (és Budapesten) a zárójeles számok tartalmazzák az egyetem eszközeinek kivételével számított értékeket. Db/országos 6.933 2.749 3.717 4.089 27.150 4.269 1.520 1.290 5.948 6.419 Országos átlagéletkor (év) 11,97 9,69 11,10 14,05 11,32 12,94 9,98 9,25 10,19 9,21 „0”ra írt (%) 54,49 35,85 46,52 66,28 58,11 58,28 48,16 52,48 58,04 46,36 MENEDZSMENT KÓRHÁZTECHNIKA Eszközcsoport Darabszám Gyártó cég Típus Db/típus 2.087 2.182 6.419 848 1.536 27.749 450 49 67 97 46 37 270 33 184 326 815 258 527 2.417 180 11,34 6,69 7,87 3,28 2,91 11,48 2,50 Eszköz (db) 85.672 27.681 12.236 7.288 6.906 6.872 8.961 16.008 9.741 Ágyszám (db) 21.668 3.431 3.325 1.234 3.589 2.865 5.320 3.594 1.263 Eszköz/ágy (db) 3,95 (3,17) 8,07 3,68 (2,48) 5,90 1,92 2,39 1,68 4,55 (2,69) 7,71 Kor (év) 8,91 7,91 9,18 8,62 9,12 8,37 9,29 9,32 9,11 Ágyszám (db) 21.668 3.431 3.325 1.234 3.589 2.865 5.320 3.594 1.263 Eszköz/ágy (db) 2,12 (1,77) 3,97 2,08 (1,35) 3,32 1,19 1,33 1,06 2,38 (1,49) 4,03 Kor (év) 10,42 9,25 10,11 9,67 10,23 9,31 10,37 10,63 10,48 Altató készülékek Lélegeztető készülékek Monitorok Defibrillátorok Nuclearis medicina készülékek Klinikai laboreszközök Lézerkészülék 6. táblázat Orvostechnikai eszközök megoszlása Megye Budapest Egyetem Baranya Egyetem Bács-Kiskun Békés Borsod Csongrád Egyetem 7. táblázat Eszközök megyénkénti megoszlása (MÁV, HM, BM nélkül) Megye Budapest Egyetem Baranya Egyetem Bács-Kiskun Békés Borsod Csongrád Egyetem Eszköz (db) 45.995 13.643 6.922 4.101 4.275 3.819 5.634 8.559 5.085 8. táblázat Orvostechnikai eszközök megyénkénti megoszlása (MÁV, HM, BM nélkül) A 9. táblázatban látható, hogy az országos intézetek, amelyek talán a legkomolyabb munkát végzik az egészségügyi ellátás területén, jóval az országos átlag alatt vannak mind az orvostechnikai eszközök, mind az összes eszköz vonatkozásában. Nézzük meg azt, hogy milyen problémákat vet fel az elöregedett eszközpark. ELÖREGEDETT ESZKÖZPARK: • fokozott karbantartási igény, • magasabb üzemeltetési költség, • korszerűtlenebb ellátás, • folyamatos oktatási igény. A fokozott karbantartási igény könnyen belátható, mivel általánosan igaz, hogy az egyes eszközök idősebb korban gyakrabban hibásodnak meg, leromlanak a műszaki paramétereik, csökken a biztonságuk. Ebből következően olyan karbantartó személyzet szükséges, amely a régi készülékek ismeretével és az új készülékek ismeretével egyaránt rendelkezik. A kórházak ezzel szemben nem megerősíteni próbálják a műszaki személyzetet, hanem költségkímélés szempontjait figyelembe véve, megpróbálják a vállalkozás irányába terelni. Ez azonban azt jelenti, hogy a nap 24 órájában, vagy éppen a szükséges beavatkozásnál (pl. palackcsere) nem áll rendelkezésre, másrészt a vállalkozásból adódóan számolni kell a jelentősen magasabb költségekkel (ÁFA-val IME I. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2002. NOVEMBER 21 MENEDZSMENT KÓRHÁZTECHNIKA Intézmény csoport Egyetemek Országos intézetek Megyei kórházak Városi kórházak Önálló Rendelőintézetek (Szociális intézmények ÁNTSZ Összes / átlag Összes eszköz (db) 52.099 18.950 46.020 66.907 14.976 9.218 13.291 Kor (év) 8,30 10,03 9,07 8,89 7,66 8,1 10,22 217.466 8,96 Orvostechn. eszköz (db) 26.882 8.970 28.220 38.449 8.967 2.412 7.003 124.036 Kor (év) 9,51 11,83 9,87 10,02 8,46 7,29) 12,36 10,11 9. táblázat Átlagéletkorok alakulása intézmény-csoportonkénti bontásban megemelt költség). Arról nem beszélve, hogy vállalkozóként a „kötődése” a kórházhoz kezd megszűnni, és ha jobban fizető munkája akad, akkor azt fogja előbbre sorolni. Ugyanígy fennáll a magasabb üzemeltetési költség lehetősége, tekintve, hogy a régi készülék – általában – magasabb energiaigényű, vagy helyigényű, a fogyóanyagok a kisebb mennyiség miatt jelentősen drágábbak stb. A folyamatos képzési igény azt jelenti, hogy a dolgozók elvándorlása, de a természetes felejtésből adódóan újra és újra foglalkozni kell a régi készülékek kezelésnek oktatásával. Különös gondot okozhat, ha a régi készülékek együtt üzemelnek mai, korszerű eszközökkel, mivel a modern készülékek kezelési filozófiája alapvetően más, nagyrészt ezek már „menü-rendszerekre” épülnek. A sokféle és sokszintű oktatás igen költségigényes. ÖSSZEFOGLALÁS A fenti statisztikai értékelést évente elkészíti az ORKI és megküldi a kormányrendeletben előírtak részére abból a célból, hogy segítse az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos „gazdálkodási” tevékenységeket, illetve annak megítélését, hogy egy-egy megye orvostechnikai fejlettsége milyen más megyékhez képest. A fenti statisztikai értékelés szerint Magyarországon valószínűleg „korszerűtlenebb” ellátás valósul(hat) meg az orvostechnikai eszközök vonatkozásában, mint a fejlett orvostechnikai eszközökkel rendelkező országokban, de ezt a hátrányt az orvosok és az egészségügyi személyzet tudása, tapasztalata és gyakorlata részben ellensúlyozhatja, sőt ellensúlyozza is. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Nagy Csaba 1968-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán, így okl. gépészmérnöki és okl. mérnöktanári diplomát szerzett. Később elvégezte a Budapesti Közgazdasági Egyetem Továbbképző Intézetének Egészségügyi Menedzser Szakát. A MEDICOR-nál kezdte pályáját, mint fejlesztőmérnök, később fejlesztési osztályvezető. 1983-tól a MEDICOR Továbbképző Központjának lett helyettes veze- tője. 1989 óta dolgozik az Orvos- és Kórháztechnikai Intézetnél (ORKI). Előbb az ORKI informatikai osztályvezetőhelyettese, majd 1993-tól főigazgató-helyettese, 1996-tól pedig az Intézet főigazgatója. Társadalmi tevékenységet a MEDING (Országos Orvostechnikai Egyesület) keretein belül végzett/végez, előbb titkári, majd elnöki megbízatással. Számos cikke jelent meg az egészségügyet érdeklő témakörökben magyar és idegen nyelven. Számos külföldi és belföldi konferencián képviselte a hazai orvostechnika érdekeit. Bolvári Gedeon 1959-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, ahol villamos-mérnöki diplomát szerzett. Pályáját a MEDICOR egyik jogelődjénél, a Budapesti Orvosi Műszergyárban kezdte, majd a MEDICOR-ban folytatta. Felsővezetőként döntően a defibrillátor, vérnyomásmérők, felnőtt és újszülött intenzív őrzés témakörökre összpon- tosította tevékenységét. Oktatással 1960-tól foglalkozik (1984-89-ig a MEDICOR Továbbképző Központ Elektronikus Oktatási csoport vezetőjeként), jelenleg a Semmelweis Egyetem Főiskolai Karán. 1989 óta az Orvos- és Kórháztechnikai Intézet Informatika Osztályának vezetője. Társadalmi tevékenységet a MATE Orvostechnikai Szakcsoportjában (1963-tól alapító tagként) és a MEDING keretein belül végez. Publikációinak száma (magyar, angol, német) meghaladja a 100-at. 22 IME I. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2002. NOVEMBER