2002 elején a fekvő és járóbeteg intézmények körében átfogó felmérést végeztünk a felelősségbiztosítási rendszer jellemzőiről. Ennek alapján kialakítottuk egy új megoldás részletes tervét, amelyet több fórumon megvitattunk az érdekeltekkel. Tapasztalataink szerint a javasolt rendszer – egy felosztó-kiróvó rendszerben működő kárszolidaritási egyesület – általános egyetértéssel találkozott. Az alábbiakban a felelősségbiztosítás adatait és a javasolt rendszert ismertetjük.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT Egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosításának átalakítása Dr. Szabó Tamás, Equinox Ventures Befektetési Tanácsadó Kft. 2002 elején a fekvő és járóbeteg intézmények körében átfogó felmérést végeztünk a felelősségbiztosítási rendszer jellemzőiről. Ennek alapján kialakítottuk egy új megoldás részletes tervét, amelyet több fórumon megvitattunk az érdekeltekkel. Tapasztalataink szerint a javasolt rendszer – egy felosztó-kiróvó rendszerben működő kárszolidaritási egyesület – általános egyetértéssel találkozott. Az alábbiakban a felelősségbiztosítás adatait és a javasolt rendszert ismertetjük. FENYEGETÔ HELYZET: A FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁS RENDEZETLEN ÁLLOMÁNYA DRÁMAIAN MEGNÔTT Az egészségügyi intézményekkel szembeni kárigények különösen 1999 óta növekedtek meg. Jelenleg 300-hoz közelít a folyamatban lévő perek száma és ezek összértéke 2001-ben meghaladta az 1,1 milliárd Ft-ot. A kárigények mennyisége másfélszeresére növekedett a 4 év alatt. A kárigények egyedi értéke változatlannak mondható, átlagos értéke 4 M Ft. Ma évente közel 300 új kárigény merül fel. A megegyezéssel zárult ügyek száma 10-20%-os éves növekedési tendenciát mutat – száma 2001-ben 55 db., – melyet „kompenzál” a hasonló, de ellentétes tendenciát mutató átlagos kárérték, melynek értéke 2001-ben 2,4 M Ft. A perek száma jelentősen – 90-ről 270-re – növekedett. A páciensek vélt, vagy valós sérelem esetén egyre nagyobb valószínűséggel jogorvoslatért folyamodnak és az ügyek hossza 2-4 év. Az átlagos peresített kárigény értéke változatlanul 4,5 M Ft, ezáltal az összes perérték növekedése a perek számának növekedésével párhuzamos. A lezárt perek száma nem mutat tendenciális változást. Az átlagos megítélt kárérték viszont 1998-ról 1999-re több mint 4-szeresére (1 M Ft körüli átlagos értékről 4,5 M Ft körüli értékre) emelkedett. A megítélt (elvesztett per) kártérítési értékek közelednek a peresített értékekhez. Egyre hatékonyabb a perelő páciens védelme és fordítva, nem eredményes az intézményvédelem. Az egészségügyi intézményeket a felelősségbiztosítással kapcsolatban a biztosítási díj, az önrész és a biztosítási összeg feletti kifizetések terhelik. 1998-ról 1999-re a biztosítási díj 50%-kal emelkedett, 1999-ről 2000-re megduplázódott, 2000-ről 2001-re megtorpant a növekedés (10%-os), 2001-ről 2002-re ismét 50%-os az emelkedés. 16 IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER Az egészségügyi intézmények felelősségbiztosítással kapcsolatos éves összes ráfordítása 2001-ben megközelítette az 500 millió Ft-ot (melyből a biztosítási díj 355360 M Ft) a felelősségbiztosításból fakadó kötelezettségekre. Az intézmények kifizetéseinek növekedését három tényező okozza: a biztosítási díjak emelkedése, a limitek feletti kifizetési kötelezettség, és az elhúzódó ügyek miatti kamatok. A biztosítási díjak értéke négy év alatt több mint megduplázódott. Az egészségügyi intézmények a drasztikusan növekvő biztosítási díj ellenére nincsenek védett helyzetben a nagyobb károk pénzügyi kihatásával szemben, mert erősen behatárolt az esetenkénti és időszakonkénti limitek által a biztosító által kifizetett összeg. Az intézmények védtelenek az egyedi, nagyobb károk pénzügyi kihatásával szemben. Az egyedi kockázat ma is a szolgáltatót terheli és likviditási válságot is okozhat. Az egészségügyi intézményeknél rendkívüli bizonytalanság tapasztalható a válaszadás és vélemények terén. Az intézmények jelentős része nem tartja egységesen nyilván a felelősségével, felelősségbiztosításával kapcsolatos adatokat. Nincs pontos nyomon követés, elemzés. Sok esetben nincs a felelősségbiztosítással kapcsolatban minden információval rendelkező felelős az intézményen belül. Ahol intézményi alkalmazott foglalkozik a felelősségbiztosítással, jellemzően nem elégedettek, a feltételek túlzott mértékű romlását érzékelik. A nagyobb intézményeknél gyakori, hogy „külső” megbízott kezeli az ügyeket. Ezen intézménynek még kevesebb a rálátása és a megbízott nem kizárólag az intézmény érdekeinek szem előtt tartásában érdekelt, közöttük vannak elégedettek a jelenlegi helyzettel. A JELENLEGI FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER LEGFÔBB PROBLÉMÁI A kórházak és szakrendelők felelősségbiztosítása, a károk jelentkezése és az ügyek kezelése terén számos olyan tényező azonosítható, aminek jelentős negatív kihatása lehet. A jelenlegi gyakorlat legfontosabb problémái a következők: • Információs problémák: nincs áttekinthető, módszeresen gyűjtött és rendezett információ a felelősségi károkról. • Ügykezelési problémák: eltérő színvonalú az intézmények felelősségi ügyeinek kezelése, kevés helyen tapasztalható a szabályozott ügykezelés. • A támadás és a védelem erőinek különbözősége: a felelősségi ügyek mögött sokszor tetten érhető az, hogy az ebben érdekeltek mintegy „generálják”, hogy legyen a MENEDZSMENT • • • • • • • • KÓRHÁZMENEDZSMENT felelősséggel kapcsolatban felvetés és kártérítési igény. Korlátozott a biztosítói verseny – biztosítói, szolgáltatói erőfölény van: az egészségügyi szolgáltatók kötelesek felelősségbiztosítással rendelkezni, ami (más megoldás nem lévén) szerződéskötési kényszert jelent számukra az üzleti biztosítókkal, amelyek viszont kevesen vannak a piacon, nincs köztük erős versenyhelyzet. A nagy, eseti és egyedi kockázatokat a biztosított viseli: a kárigények növekedésével egyidejűleg erősen nőttek a biztosítási díjak, ugyanakkor sok esetben csökkent az az érték, amelyre a biztosító felelősséget vállal. Az egyedi nagy kockázatok nincsenek szétterítve a kockázatközösség tagjai között. Költségnövekedés a biztonság növekedése nélkül: az intézmények pénzügyi biztonsága úgy romlott az elmúlt időszakban, hogy közben a terhek nőttek. Árukapcsolás a felelősségbiztosítás kapcsán: az egészségügyi szolgáltatóval szemben a biztosítási szolgáltató erőfölényben és pozícionális fölényben van. Az időtényező, mint költségtényező problémaköre: sajátos kockázatot jelent az esetek rendeződésének időbeni elhúzódása. Ez ugyanis azzal jár, hogy egy lezárt per esetén a kamatok az eredeti követelést a megítélt kárt költségként jelentősen (akár 50-100%-kal) megnövelik. Költségrobbanás veszélye: a felelősségbiztosításra kötelezett egészségügyi szolgáltatói kör szervezetlen, érdekérvényesítő képessége nincs kialakítva. Finanszírozási források hiánya: abban az időben, amikor az egészségügyi intézmények finanszírozásának mai rendszere, főleg mértéke kialakult, a felelősségbiztosítás, az érdekérvényesítés helyzete eltért a jelenlegitől. Az intézmények finanszírozásában nem volt kellő súllyal kalkulálva a kötelező felelősségbiztosítás mindenképpen felmerülő kiadása. Az egyes intézmények likviditási kockázata nagy: mivel az egyedi, nagy kárigények kihatására nincs biztosítás (magyarán nincs e téren felelősségbiztosítás), ezért az egyedi, nagy igények kifizetési kötelezettsége direkt módon terheli a szolgáltatót. Az ügyek nagyságának (és az állománynak) a növekedése miatt ez már valós likviditási kockázatot jelent az intézményeknél. • • • • • • • • KÖVETELMÉNYEK EGY ÚJ FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERREL SZEMBEN • A felelősségbiztosítás mai rendszere, mint láttuk, tele van feszültségekkel. Ezek alapján meghatározható, hogy milyen lenne egy javított rendszer. Arra keressük a választ, milyen legyen az új rendszer, milyen követelményeket támasszunk vele szemben. • Átláthatóság és teljes körűség Biztosítani kell, hogy átfogó és teljes körű információ álljon rendelkezésre az egészségügyi felelősségbiztosítási károkról, bejelentett igényekről, azok sorsáról. Tervezett és kötelező adatszolgáltatási rendszer szükséges. • Ellenőrizhetőség Biztosítani kell, hogy a felelősségbiztosítási esetek, azok kezelése szabályozott és ellenőrzött legyen. Ez igényli egy átfogó szervezeti keret megteremtését. Kompetens intézményvédelem Biztosítani kell, hogy a felmerülő ügyek humanitárius, orvosszakmai, ügyvédi és pénzügyi szempontból megfelelően, adekvát módon, magas szinten és minden intézménytípusnál egyenszilárdságúan legyenek kezelve. Intézményi finanszírozási biztonság Biztosítani kell az egyedi nagy ügyek és károk finanszírozásának a feltételeit. Az intézmények számára kiszámíthatóvá kell tenni a felelősségbiztosításból adódó kockázatok mértékét. Minden kár részleges közvetlen felelőssége és viselése Elvárható, hogy az intézmények érzékeljék, ha a felelősségükkel kapcsolatban kifizetés történik. Adatvédelem Egyrészt minden eset és annak részletei az adatvédelem szempontjából személyes adatnak, védett adatnak minősülnek. Minden eset üzleti titok és az intézmény egészének helyzete a felelősségbiztosítási ügyek szempontjából is üzleti titoknak kell, hogy minősüljön. Minőségbiztosítás és megelőzés A rendszernek biztosítania kell, hogy a szolgáltató intézmények azonosan legyenek felkészülve a felelősségük szempontjából. A rendszernek elő kell segíteni, hogy a jó megoldások elterjedjenek, az egyik helyen felmerült hibák másutt megelőzhetők legyenek. A károk szétterítése, a kárszolidaritás az intézmények között A károk felmerülése és az intézmény típusa és jellege között van összefüggés. Nincs azonban semmi oka, garanciája annak, hogy azokban az intézményekben is ne legyen kár, ahol eddig nem volt. Az egészségügyi szolgáltatás kockázatát ezért minden szolgáltatónak valamilyen szinten viselni kell. A károkkal arányos költségviselés Az intézmények közötti kárszolidaritás annyit jelent, hogy minden szolgáltató kockázatos tevékenységet folytat. Ugyanakkor a károk viselése nem lehet tendenciájában eltérő a tényleges károktól. Ahol több a kár, arányosan nagyobb költség viselése természetszerű igényként jelentkezik. Finanszírozhatóság A kárigény emelkedés tényleges kifizetendő károkban fog megjelenni, amihez forrástöbblet szükségeltetik. A forrástöbblet az intézmények bevételéből összességében nem áll elő. Szükséges folyamatos többletforrás biztosítása (állami források célzott bevonása) a felelősségbiztosítási rendszer összeomlásának megakadályozására. Az érdekelt szolgáltatók felelőssége és szakmai ellenőrzése Biztosítani kell a (vélelmezett) károkozó intézmény szakmai megítélhetőségét is. Ez csak akkor biztosítható, ha IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER 17 MENEDZSMENT • • • KÓRHÁZMENEDZSMENT az intézmények egymás ügyeiről értesülnek. Ez az adatvédelmi elveket is figyelembe véve, csak akkor valósítható meg, ha a kockázatközösség tagjai hozzájutnak az esetek részleteihez is. Ebből az elvből is külön intézményes megoldás következik. Az intézmény választási szabadsága Azon belül, hogy kötelező a szolgáltatói felelősségbiztosítása, az intézmények a megoldás módjára maguk kell, hogy megtalálják a számukra megfelelő feltételeket. Ez azt jelenti, hogy nem célszerű a kényszermegoldások, kötelező sémák, megoldások kialakítása. Szolgáltatói integritás a felelősséget tekintve Jelenleg az egészségügyi szolgáltató különféle kockázatai külön vannak kezelve. A szegmentáció nem a szolgáltatói, hanem a biztosítói logika szerint történik. Az intézményi integritás azonban azt igényli, hogy tevékenysége egészének kockázatossága, előforduló kárai alapján kalkulálja a ráfordításait. Az egészségügyi szolgáltatók sokféle típusú biztosítása ugyanis drágítja a rendszert. A kockázatok tevékenységek közötti megosztását teszi lehetővé az intézmények minden biztosításának integrálása. Rugalmasság és bővíthetőség Az egészségügyi szolgáltatói rendszer intézményi szerkezete hosszú éveken keresztül merev volt, alig változott. Az új, tervezett törvényi szabályozások olyan folyamatokat indíthatnak el, ami radikálisan átalakítja az egészségügyi szolgáltatók üzemi szerkezetét, üzemméretét, számát, működési formáját és tulajdonszerkezetét. Az egészségbiztosítási formulának kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy ezeket a változásokat kezelni tudja. A KÁRSZOLIDARITÁSI ÉS INTÉZMÉNYVÉDELMI EGYESÜLET KONCEPCIÓJA A megújítást terveink szerint az érdekeltek által létrehozott kárszolidaritási és intézményvédelmi szervezet adja, melyben a károkat a felosztó-kirovó elv szerint viselik a felek. A szervezeti megoldás egy kárszolidaritási és intézményvédelmi funkciójú egyesület (továbbiakban KIVE) lehet. A kárszolidaritási és intézményvédelmi egyesület létrejötte elősegíti a minőségbiztosítás fejlődését a kórházaknál, ezzel javítja a betegek védelmét. Tagság Az új felelősségbiztosítási rendszerben a fokozatosság javasolt az érintettek körét illetően. Az első lépésben az egészségügyi közszolgáltatás, az ellátás progressziórendszere és szolgáltató típusa szerint indokolt a szakellátást nyújtó egészségügyi közintézmények, az egyházi egészségügyi intézmények a közszolgáltatást nyújtó egészségügyi magánintézmények bevonása. A második lépésben (a tapasztalatok alapján és megfelelő információs bázis talaján előkészített döntéssel) a rendszer kiterjeszthető lehet az egészségügyi közszolgáltatók körében az egészségügyi társas vállalkozásokra. 18 IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER Nem javasolt kiterjeszteni később sem a rendszert az egészségügyi egyéni vállalkozásokra, ahol a korlátlan felelősség elve érvényesül. Azokban az esetekben, amikor a felelősség teljes és korlátlan, a séma kiterjesztésének a veszélyei nagyok. A felelősségbiztosítási rendszer átalakításának intézményi kerete önkéntes szervezetként valósul meg. A működés második éve után meg kell vizsgálni, indokolt-e és milyen körben egy kötelező jellegű intézményi megoldás megvalósítása. A KIVE tagja lehet minden olyan egészségügyi közszolgáltató intézmény, amely rendelkezik az Eütv.-ben meghatározott tevékenységi engedéllyel, illetve az engedélyezéshez szükséges kérelmét benyújtotta, valamint az Egyesület alapszabályban meghatározott kárszolidaritási feltételeket elfogadja. A tagság, ha a felek írásban másképpen nem állapodnak meg, határozatlan időre jön létre. A KIVE nem tagadhatja meg egyetlen egészségügyi szolgáltatótól a belépést, káresemény alakulás, kockázatosság miatt. Kizárólag a biztosítási díjba érvényesítheti a kockázati tényezőt, illetve a megelőzési, probléma-kezelési előírásokat. A tagság határozatlan idejű. A KIVE kötelezettsége a tag első díjfizetésének napját követő első naptól bekövetkezett káreseményekre vonatkozik. A felelősségbiztosítási szolgáltatás terjedelme A felelősségbiztosítás átalakítása első lépésben az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos felelősségre terjed ki. A rendszer működése során kell megvizsgálni az üzemeltetési, munkáltatói és általános felelősségre, továbbá a más biztosítási eseményekre való kiterjeszthetőséget, és a működés első éve után kell erről dönteni. A felelősségbiztosítási szolgáltatás alapparaméterei A KIVE működése első évétől azokat a károkat viseli, amelyekre az intézménynek biztosítása volt. A KIVE taggyűlése évente felülvizsgálja a viselt károk körét. A tagdíjnak – az állami támogatással együtt – fedezni kell a KIVE tárgyévi működési költségét és a KIVE által kifizetendő, tárgyévben felmerült és a tárgyév, illetve azt követő néhány év alatt realizálódó kártérítés összegeit. A KIVE tagdíja az első évben az intézmények előző évi biztosítási díjával egyezik meg. A következő években olyan tagdíjrendszert kell bevezetni, amely több tényezőből áll: egységes intézményi díj, méretfelár díja, progresszivitási díj, egyedi kockázati díj. A tagdíjat előre, negyedévenként kell megfizetni. A tagdíj nemfizetés szankciója a tagság megszűnése. A tagok pótbefizetést kötelesek teljesíteni, ha az éves tényleges kifizetés meghaladja az összes tervezett kifizetést. A kárszolidaritási díj a felosztó-kirovó rendben működő intézmény utólagos díj beszedési mechanizmusa. A kárszolidaritási díj alapja a tagdíj, mértéke pedig az éves tervezett és megvalósult kiadások különbsége. Amennyiben a tervezett kiadások szintjét meghaladja a realizálódott kiadások szintje, a szükséges tartalékok mértéke az előírt szint alá MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT csökken. Az összes kárszolidaritási díj megegyezik a szükséges szinthez hiányzó tartalék összegével. Az intézményi kárszolidaritási díj önkéntes tagságnál az egyesületi adott évi előírt tartalék pozíciójának a tag tagdíjára jutó arányos része. A KIVE nem alkot eseti és éves kárviselési limitet, mivel a limitek aránytalanul növelik az intézmények egyedi kockázatát. A limitek „kiváltása” az önrész fizetésével és ösztönzési rendszer kialakításával történhet. A KIVE tagok közvetlenül kell viseljék a fizetendő károk 20-30%-át. Az önrész mértékéről a taggyűlés dönt. A KIVE indulásakor 20%-nál magasabb szinten indokolatlan megállapítani az önrész mértékét, mivel az a leendő tagok számára visszatartó erő lehet. A tagság tömegessége kötelező tagság helyett ösztönzőkkel biztosítható. Az ösztönzés alapelve az állami hozzájárulás a károkhoz. Ennek normatív mértéke is lehet, ami évente és ágyanként 2000 Ft. Az állami támogatás az éves tagdíjbefizetéshez is köthető, célszerű annak legalább 30%ában történő megállapítása. A KIVE jelentős hangsúlyt helyez a megelőzésre. Ennek fontos eleme a bonus rendszer, mely az intézményi kár adatok és azok tendenciája alapján ösztönzően módosítja a tagdíjat. A bonus rendszer a KIVE működésének első éveiben kerülhet kialakításra, a bonus rendszer működésének biztonságos indításához 4-6 év szükséges. A bonus rendszer egy szorzót képez, mely a tagdíj biztosítási időszakonkénti összegének korrekciós tényezője. Kár-ügyintézés alapvető jellemzői Az esetlegesen felmerülő kárigényekkel kapcsolatban a KIVE regionális ügyintéző szervezetrendszert épít ki és megteremti az intézmények kompetens és professzionális védelmét. A KIVE látja el a tagok képviseletét az egyeztetési és a peres ügyekben. Budapesten kívül hat régióra bontva látja el a KIVE a képviseleti funkciókat melyek beosztása az EU régiós szabályozáshoz igazodik. A KIVE részletes kár nyomon követési rendszert és adatbázist működtet, mely tartalmazza minden káresemény minden adatát. A pontos és részletes idősori adatok alapján a KIVE nyomon követi a károk, kár megítélések tendenciáit, a mögöttük rejlő okokat. A jelentések alapján a KIVE meghatározhat kár megelőzési feladatokat. Teljes tagsági szinten minden tagra vonatkozóan, jellemzően ajánlások formájában tehet javaslatot arra vonatkozóan, mire kell, érdemes minden tagnak figyelnie. Egyedi (tagi) szinten konkrétan rámutathat a tag számára a károk, az egyedi okok és tendenciák hátterére, szintén jellemzően ajánlások formájában. Az EGVE végzi el javaslatunk szerint az egyesület megalapításnak megszervezését az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával. A minisztérium elgondolásunk szerint vállalja az alapítás költségeit a megalapításig és költségvetésének biztosításáig és a forrásokat az EGVE rendelkezésére bocsátja. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium a megvalósuláshoz anyagi elkötelezettséggel is hozzá kell járuljon. A kárszolidaritási és intézményvédelmi rendszer megteremtésére és a működés első hónapjainak fedezetére a megvalósítás évében az állam kb. 65 millió Ft egyszeri fejlesztési és 35 M Ft működési támogatást kell nyújtson. A működés pénzügyi paraméterei A KIVE bevételeit az egészségügyi intézmények által fizetett tagdíjak és az állami hozzájárulás jelenti. Teljes körű tagságot és 2003. évi indulást feltételezve az összes tagdíj 600 M Ft, az állami hozzájárulás 200 M Ft. A KIVE átvállalja a működése előtt felmerült, biztosítási eseményként realizálódó károknak a biztosítók által kikötött limit feletti, önrésszel csökkentett részét. Ennek fedezetét az állam biztosítja a KIVE részére. A vállalt kötelezettség várható összege a működés első évében folyósításra kerül a KIVE részére, a kiadás a működés első 5 évében jelentkezik. A KIVE kiadásai két fő csoportra bonthatóak, a működési költségekre és a kár-kifizetésekkel kapcsolatos kiadásokra. A KIVE munkaszervezete egyetlen, 9 fős központi egységből áll, melynek humán kiadásai éves szinten 40 M Ft-ot, működési költségei 80 M Ft-ot tesznek ki. A működési költségek tartalmazzák a regionális felépítésű védelmi háttérapparátus kiadásait, mely a működési költségek közel 50%-át teszi ki. A működés alapvető költségtétele a kárkifizetés, melynek tervezett értéke a működés első évében 150 M Ft. Állami szerepvállalás Az egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosításának működése, működőképessége az állam szerepvállalásának megkerülhetetlen területe. Az állam szerepvállalása a következő öt területre szükséges, hogy kiterjedjen: • • • • • A kárszolidaritási rendszer megvalósítása A felelősségbiztosítás átalakított rendszere új intézményi megoldást igényel. A felelősségbiztosítás intézménye a fekvő és járóbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények által létrehozott egyesület, ami alternatívája lesz a jelenlegi üzleti biztosításnak. A megszervezés feladatait az EGVE-re célszerű bízni. a felelősségbiztosítási rendszer működésének elemzése és a fejlesztési irányok kidolgozásában való részvétel, a felelősségbiztosítási rendszer szabályozása, a rendszer intézményi kereteinek megszervezésében közreműködés, a felelősségbiztosítási rendszer finanszírozásában közreműködés, a felelősségbiztosítási rendszer kontrollja és működésének nyomon követése. A JOGI SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET Felelősségbiztosítással minden egészségügyi szolgáltatónak rendelkeznie kell, amely működési engedélyt kap (1997. évi CLIV. Eütv. 108. §.). IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER 19 MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT Az Eütv. a biztosító, a biztosítás és a felelősségbiztosítás fogalmát külön nem definiálja, és nem utal az Eütv. a biztosítási törvényre, eme kifejezések tartalma kapcsán. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszter rendeletet hozhat a legcélszerűbb biztosítási módszerre, amelyet az egészségügyi szolgáltatók számára egyúttal kötelezővé is tehet. Az egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosítása egyik pillanatról a másikra nem alakítható át, tehát a helyes megoldás az ösztönzés és nem a jogi kényszer. Az egyesület létrejötte és működése a versenytörvénybe nem ütközik, tevékenységének támogatása nem ütközik az államháztartási törvénybe és a támogatás lehetséges az Európai Unió normáival és előírásaival összhangban. A KIVE tevékenysége alapján jogosult lenne a közhasznúvá minősítésre, ha tagjai mindegyike a megalakulástól közhasznú szervezet, közhasznú társaság lenne. Ez azonban inkább kivétel, mint szabály. Ezért a KIVE megalakulásakor és működésének első időszakában nem közhasznú szervezetként működik. A felelősségbiztosítás új rendszere, annak létrehozása nem igényli a meglévő jogi keretek megváltoztatását. Működése, működésének hatékonysága azonban több jogalkotási lépést indokol. Ezeket három csoportba soroljuk. • a felelősségbiztosítás szakmai szabályozása az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszter rendeletével, • az Egyesület folyamatos támogatásának lehetőségét és elkötelezettségét megteremtő támogatási rendelkezések beépítésével a költségvetési törvénybe, • az adózási és egyéb szabályok megváltoztatása. A KÁRSZOLIDARITÁSI RENDSZER ELÔNYEI, HÁTRÁNYA A kárszolidaritási rendszer az érdekelt intézmények öntulajdonú, önigazgató és részben önfinanszírozó szervezete. Előnyei abban az összefüggésben értelmezhetők, ha a jelenlegi helyzettel, illetve az átmenet kérdéseivel vetjük össze. • A felelősségbiztosítás megújítása nem okoz törést, folytonossága biztosított. A biztosítási szerződések zöme egy évre szól, ezért megszűnésük nem okoz semmilyen gondot, sem hátrányt, sem jogi vitákat. • A felelősségbiztosítás területei is folytonosak és a változás fokozatos lesz. A kárszolidaritási rendszer átveszi a biztosítások feltételrendszerét és kiterjesztésére a megfelelő információs bázis, illetve az érdekeltek döntése alapján kerül sor. • A felelősségbiztosítás új rendszere nem okoz díjnövekedést. • Az új kárszolidaritási rendszer „tiszta lappal” indul. A KIVE tagság előtt felmerült károk a biztosítók felelősségi körében maradnak, a kárállomány várható kifizetéseinek egy része az üzleti biztosítók következménye lesz. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy az esetlimitek és az éves intézményi limitek az egyedi intézményeket terhelik. A KIVE meghatározott feltételekkel vállalja ezek kihatását. • Az új kárszolidaritási rendszer egyszerű szervezésű és szervezeti rendszer. Mivel a kockázatközösség tagjainak száma elég pontosan meghatározható és ezeknek van érdekvédelmi szervezete, az új intézmény megszervezése intézményes keretek között valósulhat meg. • Állami részfinanszírozás szükséges. A kárszolidaritási rendszer intézményes megoldása nélkül nehezen lenne megvalósítható az állam felelősségvállalása és elkötelezettsége a károk viselésében. • Rugalmasság. Mivel a kárszolidaritási egyesület felosztó-kirovó rendszerben viseli a károkat, ezért nem kell felkészülni azokra a megkötésekre, ami a biztosítási törvény hatálya alatt követelményként állna a hasonló szerződés előtt. Az új rendszer hátránya egyetlen dologban azonosítható: ez pedig újdonsága. Új intézményt kell alapítani és az ügyek kezelésében átmenetileg a biztosítók és a KIVE is részt fog venni. Összefoglalva az önkéntes szervezésű kárszolidaritási és intézményvédelmi egyesület teljes mértékben kielégíti a felelősségbiztosítási rendszer megújításával szemben támasztott követelményeket. Nem merült fel az eddigi viták során olyan érv, ami megkérdőjelezné a kárszolidaritási és intézményvédelmi egyesület megalakítását. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Szabó Tamás 2001-től az Equinox Ventures Befektetési Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója: hallgatói hitelrendszer stratégiájának kidolgozása, a jogi és intézményi szerkezet megteremtésében közreműködés az OM számára, egészségügyi szolgáltatások üzleti struktúrájának, finanszírozásának megtervezése és a végrehajtás koordinációja. 20 IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER Iskolai és szakmai végzettség: 1978 közgazdász, 1980 rendszerszervező, 1983 egyetemi doktor, 1989 vezetőképző, 2000 bankdiploma. Szakmai életút: 1998-2001 CA-IB Kft. ügyvezető; 1994-98 országgyűlési képviselő; 1993-94 miniszter Boross Péter kormányában (magánosítás); 1992-93 miniszter Antall József kormányában; 1991-92 pénzügyi államtitkár Antall József kormányában; 1990-91 munkaügyi államtitkár.
