Csaknem pontosan egy évvel az első találkozót követően, 2002. november 26-án rendeztük meg – immár az IME égisze alatt – a második egészségügyi kontrolling konferenciánkat „Kórházi vezetői eszköztár – Új módszerek a kórházi menedzsment szolgálatában” címmel. Optimista várakozásainkat is meghaladta az az érdeklődés, amely megnyilvánult rendezvényünk iránt, hiszen több mint 150 szakember vett részt. A jelentős számú érdeklődés is mutatja, hogy a kontrolling immár mindennapos eszköz az egészségügyi intézmények menedzsmentjének kezében. A kontrolling, mint eszköz meghonosításában jelentős szerepe volt annak az Ilex Kft-nek, amely konferenciánk fő támogatója volt, s amelynek ügyvezetője, Ôri Károly nyitotta meg a szakmai munkát. A témaválasztás elismerése is egyben, hogy az ágazati gazdasági vezetők egyesülete, az EGVE elnöke, Dr. Ari Lajos és Dr. Nyári Ildikó, a GOKI főigazgatója elfogadta felkérésünket a levezető elnöki feladatok ellátására.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KITEKINTÔ HÍREK / ESEMÉNYEK „Kórházi vezetői eszköztár – Új módszerek a kórházi menedzsment szolgálatában” konferencia Csaknem pontosan egy évvel az első találkozót követően, 2002. november 26-án rendeztük meg – immár az IME égisze alatt – a második egészségügyi kontrolling konferenciánkat „Kórházi vezetői eszköztár – Új módszerek a kórházi menedzsment szolgálatában” címmel. Optimista várakozásainkat is meghaladta az az érdeklődés, amely megnyilvánult rendezvényünk iránt, hiszen több mint 150 szakember vett részt. A jelentős számú érdeklődés is mutatja, hogy a kontrolling immár mindennapos eszköz az egészségügyi intézmények menedzsmentjének kezében. A kontrolling, mint eszköz meghonosításában jelentős szerepe volt annak az Ilex Kft-nek, amely konferenciánk fő támogatója volt, s amelynek ügyvezetője, Ôri Károly nyitotta meg a szakmai munkát. A témaválasztás elismerése is egyben, hogy az ágazati gazdasági vezetők egyesülete, az EGVE elnöke, Dr. Ari Lajos és Dr. Nyári Ildikó, a GOKI főigazgatója elfogadta felkérésünket a levezető elnöki feladatok ellátására. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a konferencia előadásainak főbb tartalmi elemeiről. Az első előadást „Átalakuló kórházvilág – átalakuló vezetői eszközök” címmel Ôri Károly, az ILEX ügyvezető igazgatója tartotta. Előadása átfogó képet adott a kontrolling egészségügyi szférában játszott jelenlegi és elvárt szerepéről. Áttekintette az intézmények aktuális helyzetét a kontroller szemüvegén keresztül. Problémaként említette, hogy az intézményi saját kezdeményezésként indult, és az EGVE égisze alatt koordinált benchmarking ma alig működik. Hangsúlyozta a fedezetszámítás, mint tervezési metodika szerepét, különös tekintettel annak különböző mélységeire, s azon belül is a betegségcsoport- és esetszintű fedezetszámítás fontosságára, illetve az azokra épülő ERF gazdálkodási elemzések felhasználási területeire. Kitért előadásában az intézményi törvény várható változásaira és a szakmai fejlesztési koncepcióra, a reorganizációs programra és a kórházi stratégiai tervezés alapelemeire. Papp Péter, a Nagykanizsai Kórház gazdasági igazgatója az általuk megvalósított kontrolling rendszert mutatta be. Ehhez kapcsolódóan ismertette azt az érdekeltségi rendszert, amely – a gazdálkodás jelentős eredményjavulását támogatva és arra építve – az egészségügyi ágazatban máig példaértékű javadalmazási keretlehetőséget biztosít a kórházban dolgozók számára. 44 IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER Babos János – a korábban az Andersen Worldwide pénzügyi és számviteli outsourcing divíziójaként alapított – Process Solutions Kft. ügyvezető igazgatója tartott áttekintést a cég önállóvá válásának folyamatáról. „Átalakuláskontrolling – Út a versenyszférába” címmel bemutatta, hogy milyen fontos lépésekre kell figyelni majd egy intézménynek is abban az esetben, ha a fő tevékenysége megmarad ugyan, de cégjogi, tulajdonosi és piaci szempontból más körülmények („ügyfelek”, elvárások, versenyhelyzet, biztonság stb.) közé kerül. Esettanulmányszerűen a tevékenység-menedzsment, az információs technológiai menedzsment, a HR-menedzsment, a pénzügyi kontrolling, az operatív kontrolling, illetve a marketing- és PR-kontrolling területeit tekintette át, s mutatta be az átalakulás során azokhoz kapcsolódó legfontosabb feladatokat. Tanács Zoltán, a hazai kontrolling tanácsadó műhelyek egyik legjelentősebbike, az IFUA Horváth & Partners vezető tanácsadójaként „Az egészségügyi kontrolling rendszerek továbbfejlesztése” címmel tartott érdekes előadást. A külső tanácsadó tapasztalataira építve elemezte a hagyományos kontrolling rendszerek jellegzetes problémáit. Kifejtette, hogy jelenleg igen kevés hazai egészségügyi intézmény rendelkezik stratégiával, ám erre a hosszú távú szabályozások, mint a kórháztörvény vagy a hazai népegészségügyi program olyan keretfeltételeket teremthet, amelyek egy stabilabb környezetben nagyobb esélyt nyújtanak a stratégiaalkotásra. A rövid időt kihasználva bemutatta a Balanced Scorecard (BSC) megközelítés és a stratégialebontás lényegét, valamint a BSC kiépítésének feladatait. László Gábor, TigRes Rt. üzletág igazgatója a cége által ajánlott, és a kórházak működésének optimalizálására javasolt megoldásokat mutatta be. Így a kontrolling szolgáltatásaikon túl kitért – többek között – az érdekeltségi rendszer kiépítéséhez, finanszírozási konstrukciókhoz, és a privatizáció előkészítéséhez és megvalósításához nyújtott tanácsadási szolgáltatásaikra. Vajda László, a SZKI Consulting Kft. vezető tanácsadója a Comshare e-Budget stratégiai tervező rendszerének sajátságait mutatta be. Az előadás egyik alapgondolata az volt, hogy az intézmény-irányítás egy kontrolling szabályzókör mentén valósul meg, amely a tervezésen, a tényfolyamatok irányításán és a visszacsatoláson alapul. Így meghatározó szereppel bír egy olyan modern tervező rendszer használata, mint az e-Budgeting, amelynek fő funkcionalitása a költségvetés-tervezés, a vezetői beszámolók, riportok és elemzések megvalósítása. KITEKINTÔ HÍREK / ESEMÉNYEK Bakallár Sándor, a BSoft Informatikai Kft. ügyvezető igazgatója „Kontrolling és az esetszintű fedezet rendszer kölcsönhatása – Orvos mutatószám rendszer” címmel mutatta be a cége által kifejlesztett megoldások lényeges sajátságait. Így ismertette a Kórházi Vezetői Információs és Kontrolling modul-család elemeit, s bemutatta azok rendszerkapcsolatait is. Részletesebben szólt az ERF jellemzőiről, illetve áttekintette az ERF és a kontrolling összefüggéseit, és kölcsönhatását. Az orvos mutatószám alrendszer ismertetése során kitért annak alapadataira, tartalmára, validitására és formáira. Dr. Pásztélyi Zsolt, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet kontrolling és minőségbiztosítási igazgatója „Esetszintű ráfordítás- és fedezetszámítási modul: miért és hogyan?” című bemutatójában a kontrollinggal szemben megfogalmazott elvárásokat, a megvalósítás menedzsmentjét, annak alapelveit elemezte. Hangsúlyozta: a sok buktatót rejtő kórházi eseti szintű gyűjtések előtt a feldolgozás mikéntjét és annak folyamatát érdemes megtervezni, azaz az elemző rendszer csúcsát előbb elkészíteni. Külön felhívta a figyelmet a megoldás kritikus pontjaira: azaz a költségfelosztás és az egyedi költséggyűjtés mélységének kérdésére, a felösszesítés mikéntjére, a bevétel-kiadás szembeállítására, az összehasonlító elemzések lehetőségeire, és benchmarking kialakításához szükséges költségsorok megfeleltetésére a finanszírozó (GYÓGYINFOK) adataival. Gajdics Emese, a Jósa András Kórház finanszírozási és kontrolling csoportjának kontrollere, az intézményükben megvalósított kontrolling-rendszer tapasztalatait tárta a hallgatók elé. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy vezetők a rendszer előnyeire alapozva képesek a gyors és hatékony beavatkozásra. Így az intézmény vezetése a kontrolling eszközrendszer alkalmazásával képes volt fenntartani koordináló, reagáló és adaptációs képességét, a kórház megőrizte fizetőképességét a romló környezeti feltételek mellett is, azaz a rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a sokéves tapasztalatok birtokában mára jól funkcionálóan és hatékonyan működik. Természetesen az előadó beszélt a jelen kérdéseiről, problémáiról, a továbblépés lehetőségeiről és feladatairól is. „Operatív és stratégiai kontrolling a gyulai Pándy Kálmán Kórházban” címmel az intézmény orvos-igazgatója, Dr. Becsei László tartott gazdag tartalmú előadást, az elméleti megközelítésen túl bemutatva tapasztalataikat is. Bemutatta a kórház elmúlt évtizedének teljesítményadatait, kontrolling struktúráját, és a klinikai osztály funkcionális felépítését/kontrolling költséghelyeket. Ezután a kontrolling elszámolás kórházi rendszerekkel való kapcsolatát, illetve a kontrolling tevékenység folyamatábráját mutatta be. A bemutató további részében beszélt a tervezési módokról, a beszámolórendszerről, és számos és részletes adattal szolgált az intézmény üzemgazdasági eredményeiről az 1996 és 2001 közötti időszakra, s kitért a megvalósított érdekeltségi rendszerre is. Ezt követően elemezte a stratégiai kontrolling jellemzőit, fő feladatait, és az azzal kapcsolatos dilemmákat. Gáspár Tamás kontroller a „Kontrolling és belső érdekeltségi rendszer a Szent János Kórházban” azt mutatta be, hogy miként segíthet a kontrolling eljutni a eladósodottságtól a stabilizáción át a növekedéshez. Kezdeti lépésekként feltárták a szűk keresztmetszeteket és javították a gazdálkodás áttekinthetőségét. Külső tanácsadó segítségével elkészült az intézeti probléma térkép, üzemgazdasági eredményt számítottak, szervezeti egységenként, és kialakították az adatszolgáltatási és beszámolási rendszert. Az önálló Kontrolling Csoport erős intézetvezetői támogatottsággal végzi a tervezést, az elszámolási egységek eredmény-számítását, a prémiumszámla-vezetést, és ezen túl kialakította a beszámolási rendszert is. Az érdekeltségi rendszerük célja az intézeti gazdasági célok osztályos szintre való közvetítése, és az osztályos gazdálkodás eredményességének megjelenése a díjazásban. Az előadás második felében Gáspár Tamás áttekintette a tervezés és az érdekeltségi rendszerrel kapcsolatban eddig összegyűlt friss tapasztalatokat. Dr. Sebes Gábor, a Bugát Pál Kórház igazgató főorvosa, „Gyakorlati kontrolling a kórházegészségügyben” címmel mutatott be érdekfeszítő előadást. Az előadás elején beszélt a kontrolling kiemelt alkalmazásáról az osztályok forgalmi adatainak elemzése, a fedezet-tervezés, és tényelemzés, illetve az érdekeltségi számítás fontosságáról. Kiemelte, hogy a kontrolling meghatározó szerepet játszik a beavatkozások tényleges értékének meghatározásában, és a privatizáció során „szerződési sarokszámok” kialakításában. Emellett szólt a kontrollinggal együtt járó gonddal, miszerint igen nagy adminisztratív munkát jelent, s hogy az intézményi sajátosságoknak megfelelő kialakítás esetén lehet csak sikeres. Az előadás fontos elemét adta a „klasszikus”, natív érdekeltségi rendszer és a „modern”, fedezeti érdekeltségi rendszer összehasonlítása a Bugát Pál Kórház tapasztalatai alapján. Krokovay András, a Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. gazdasági igazgatója „Kontrolling pénzforgalmi szemlélettel” című előadásában azt elemezte, hogy melyek a jelenlegi kontrolling rendszerük problémái. Ezek közül a fontosabbak: nem szolgálja a döntéseket, csak utólagos szembesítésre ad alkalmat, hibás következtetések lehetőségét adja, nem követi a szubszidiaritás elvét, számos időbeni elhatárolás van jelen, hibás felosztásokat tartalmazhat. A hibákat kijavítandó, az előadó „helyes útként” a külső és belső markerek elhelyezését javasolja. Így feladat a saját adatok változásainak vizsgálata, a kívánt állapotok részletesebb meghatározása (részteljesítmények, szezonalítás, részköltségek), míg – külső markerekként – a benchmarking és a finanszírozási viszonyítások használata. Természetesen, a kontrolling igényli a szervezet áttekintését, a hatás- és felelősségi kö- IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER 45 KITEKINTÔ HÍREK / ESEMÉNYEK rök összehangolását, alapvető fontosságú a vezetési célok kijelölése és az időhorizontok felrajzolása is. Fontos, hogy mindennek az alapja a számla, illetve a proforma számla legyen. Így meg kell határozni a szolgáltatások értékét, és így minden szolgáltatás proforma számlával kerülhet kiterhelésre, ami alapja a szinkronizált pénzügyi folyamatok megvalósíthatóságának. Eőry Ferenc, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház gazdasági igazgatója „A kontrolling rendszere és gyakorlata egy városi kórházban” címmel osztotta meg tapasztalatait a hallgatósággal. Ismertette, hogy mi tartozik náluk a kontrolling rendszerébe: ezek a tervezés, az értékelés (elemzés és ellenőrzés) és érdekeltség, az elszámolás (terv-tény összehasonlítása), adatgyűjtés, és a minőségbiztosítás. Számadatokkal példát mutatott a konkrét tervezési metodikára. A jövőben alkalmazni kívánt tervezési módszer szerint a GYÓGYINFOK adataiból kiemelik az egy órára jutó városi kórházi átlagpontszámot és az képezi majd a tervezés alapját. Az érdekeltség körébe azt az öt költségelemet vonták, amelyek alakulására az osztályoknak ráhatásuk van, és a betegforgalom szerint változhatnak (gyógyszer, kötszer, szakmai anyag, tisztító- és fertőtlenítőszer, irodaszer és nyomtatvány). Dr. Sipos Miklós, a HBCS Audit Kft. tanácsadója arról tartott pergő előadást, hogy a kódkontrolling segítségével hogyan realizálhatók maradéktalanul a járó- és fekvőbeteg teljesítmények. A kódolás javítása meghatározó a bevétel fokozásában, hiszen egy átlagosan kódoló megyei kórház a bevételi optimumhoz képest kb. 5%-ot veszít a fekvőbeteg-, míg 10-20%-ot a járóbeteg-ellátás bevételeiből, különösen, ha az orvosi dokumentáció minősége nem megfelelő. Az 46 IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER előadó bemutatta a járóbeteg szakellátás teljesítményjelentések típushibáit, s ehhez kapcsolódóan ismertette a finanszírozási adminisztráció minőségbiztosításának fő súlypontjait. Ezek: a megfelelő informatikai környezet és az optimális betegutak kialakítása; az ellenőrzés orvosi dokumentáció és adatlap információinak egyeztetésével, az előbesorolás, a törzsszámregiszter, a fésű program futtatása, az ambulancia kompetencia figyelése; az elszámolások és hibalisták tételes ellenőrzése előzetesen és utólag, a szükséges korrekciók következetes végrehajtása, az indikátorok. Az előadás példa arra, hogy nem csak a költségek lefaragása az út a jobb gazdálkodáshoz, hanem a megszolgált bevételek megszerzése. ÖSSZEGZÉS Az IME immár harmadik alkalommal tette lehetővé, hogy az egészségügyi ágazat menedzsmentje találkozhasson egymással, a versenyszféra tanácsadó cégeinek képviselőivel, megoszthassák eredményeiket, gondjaikat, tapasztalataikat. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően, az előadások anyagait publikáció formájában az IME elkövetkezendő lapszámaiban is olvashatják. Köszönetet mondunk javaslataikért és jobbító véleményeikért, amelyeket a kérdőíveken visszajuttattak. Értékelésük ismét megerősítenek bennünket abban, hogy szükség van e témában rendszeres szakmai találkozókra, az IME készen áll arra, hogy immár hagyományosan a jövő évben is megrendezze a kontrolling konferenciát. Bízunk abban, hogy a következő szakmai találkozónkon is üdvözölhetjük Önöket! (TÉ)
