Az IME I. évfolyam 4. számában Dr. Hanák Péterrel folytatott beszélgetés kapcsán hírt adtunk arról, hogy az ún. IKTA pályázati rendszer beszámolóin belül 2002. november 27-én került sor az egészségügyi informatikai témák tájékoztatójára. Az egésznapos program során kilenc előadás hangzott el, amelyek az egészségügyi informatika lényeges és hazánkban is fontos aktualitásaihoz kapcsolódtak.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KITEKINTÔ HÍREK / ESEMÉNYEK Hírek az egészségügyi informatika hazai kutatóműhelyeiből IKTA-4 egészségügyi informatikai kutatási programok beszámolója Az IME I. évfolyam 4. számában Dr. Hanák Péterrel folytatott beszélgetés kapcsán hírt adtunk arról, hogy az ún. IKTA pályázati rendszer beszámolóin belül 2002. november 27-én került sor az egészségügyi informatikai témák tájékoztatójára. Az egésznapos program során kilenc előadás hangzott el, amelyek az egészségügyi informatika lényeges és hazánkban is fontos aktualitásaihoz kapcsolódtak. mazott interaktív komputergrafikai megoldások integrálása egy rendszerben. A fejlesztés eredményeként kialakuló szoftverrendszer funkcionális vizsgálatokhoz, megjelenítésekhez és az interaktív grafikához nyújt modulokat. A rendszer fejlesztése során több teszt és demonstrációs program készül orvos-szakértők bevonásával. A kidolgozott alkalmazások az ortopédia, az onkológia illetőleg a nukleáris medicina feladataiból merítik példáikat. Jelen beszámoló célja figyelemfelhívás, amellyel a hazai egészségügy vezetőiben és szereplőiben kívánjuk tudatosítani, hogy hazánkban az egészségügyi informatika területén jelentős K+F tevékenység folyik (ennek fontos, de még az IKTA rendszerben sem teljes listáját képezik az IKTA-4 jelű pályázatban nyertes projektek). Miként azt a fenti hivatkozásból tudhatjuk, az IKTA projektek financiális forrása részben a pályázat eredményeként kialakuló állami támogatás, valamint a többnyire többszereplős konzorciumok (átlagosan 3,5 konzorciumi tag/projekt) saját hozzájárulása. Annak érzékeltetésére, hogy pénzügyi források nyelvén milyen volumenű témákról volt szó, álljon itt néhány jellemző számadat. A tárgyalt projektek összértéke kereken 800 mFt, ebből az állami támogatás értéke ugyancsak kerekítve: 338 M Ft. A kereken 462 mFt önrészből 135 mFt egészségügyi intézetektől, a fennmaradó rész nem-egészségügyi költségvetési intézményektől (kutatóintézetek, egyetemek) illetve a versenyszféra hozzájárulásából származik. A beszámolón elhangzott projektek 2002. 01. 01-én indultak, tehát gyakorlatilag egy éves előrehaladásról számoltak be. A projektek futamideje változó, 16 hónaptól 35 hónapig (átlag: 26,5 hónap), 2003-ban 4 projekt fejeződik be. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi informatikai projektek alapvetően új, a költséghatékonyságot növelő eszközöket adnak a betegellátás eszköztárának, végső céljukat csak akkor érik el, ha a kidolgozott mintarendszerek képében megtermelődött értékek széleskörű hasznosítása is megtörténik. Képfeldolgozáson alapuló orvosi döntéstámogató rendszer kidolgozása (IKTA4/101, projektvezető: Hoffmann Zoltán, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány). A mammográfiai vizsgálatok közvetlen célja a betegség korai jeleinek felismerése röntgenfelvételek alapján. A tömeges szűrési tevékenység kivitelezése segíthető informatikai eljárásokkal. A felvételek sokasága megfelelő adatbázisok kialakítását követően, további klinikai és más paraméterek együttesével kiegészítve, alkalmas arra is, hogy az ún. adatbányászati technológia segítségével újfajta összefüggéseket is felismerjünk, ezzel gazdagítsuk az egészségügy eszköztárát. A projekt célja ezek fényében kettős. Egyrészt ki kíván dolgozni a képfeldolgozáson és a mesterséges intelligencián alapuló orvosi döntéstámogató és archiváló rendszert, másrészt létre kíván hozni a mammográfiás vizsgálatok adataiból egy ún. adattárházat, amely a későbbiekben adatbányászati célra felhasználható. A fejlesztők szerint a kialakított rendszer kisebb adaptációval más feladatok megoldására is hasznos lehet. MEDIP-Platformfüggetlen szoftver keretrendszer orvosi képfeldolgozáshoz (IKTA4/006, projektvezető: Dr. Kormos János, Debreceni Egyetem TTK). A képalkotó rendszerek diagnosztikai információtartalmának teljes kiaknázása gyakran igényeli a különböző modalitások információjának együttes szemléletét. Ezen orvosi igény informatikai segítése számítás-intenzív feladat, amely új szoftverrendszer kidolgozását igényli. A projekt célja, a korszerű képszegmentációs, regisztrációs és képfúziós technikák, valamint a térinformatikai rendszerekben alkal- Képfeldolgozást alkalmazó orvosi döntéstámogató rendszer (IKTA4/102, projektvezető: Puskás Zsolt Péter, BMGE MIT). A projekt a mammográfiai szűrésekhez kapcsolódóan olyan döntéstámogató rendszert kíván kifejleszteni, amely alkalmas nagytömegű röntgen-film elemzésére, a diagnosztikai szempontból fontos alakzatok felismerésére. A gépi feldolgozás a röntgenképekről készült beszkennelt adatokon történik. A feldolgozás elsődleges célja a mammográfiai szempontból biztosan negatív felvételek jó hatékonyságú szeparálása (magas fajlagosság biztosítása), annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló szakorvosi kapacitás a feltehetőleg pozitív képek elemzésére koncentrálhasson. A fejlesztők a fent említett előszűréstől éves szinten jelentős gazdasági megtakarítást remélnek. Kóros és nem kóros mozgások analizise 3D módszerrel (IKTA4/138, projektvezető: Dr. Loványi István, BMGE IIT). IME II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2003. JANUÁR-FEBRUÁR 49 KITEKINTÔ HÍREK / ESEMÉNYEK A projekt elsődleges célja, hogy a mozgásszervi betegségek diagnosztikájához, gyógyításához és rehabilitációjához 2D és 3D képalkotási, képfeldolgozási módszerekkel járuljon hozzá. A projekt kutatás jellegű feladatai közé tartozik a 3D mozgás rögzítési és ábrázolási módszereinek kidolgozása. Az eredmények hasznosítása részben egészségügyi alkalmazásoknál lehetséges, de felhasználható más (pl. sport, tánc, balett stb.) mozgások rögzítésében, referencia adatbázisok kidolgozásában. si döntéseket megalapozó legfontosabb információkat döntési helyzetekben (helyben és időben) és lehetőleg az adott beteg adataihoz kapcsoltan bocsátja a gyógyító szakemberek rendelkezésére. A projekt lényeges elemét képezi a gyógyszeres terápiákra és a laboradatokra vonatkozó tudásbázis, valamint döntési algoritmusok kidolgozása. A betegadatok és a tudásbázisból származó információk elemzése modellezési és statisztikai megfontolások alapján történik. Nyitott illesztő felület létrehozása különböző diagnosztikai rendszerek összekapcsolására (IKTA4/111, projektvezető: Dr. Katona Zoltán, Nemzetközi Egészségügyi központ Szeged Kft.). A projekt célja az egymástól nagy távolságban lévő képalkotó központok informatikai rendszereinek összekapcsolása. A feladat részét képezi a képi információ DICOM 3 szabványú változatának előállítása, majd továbbítása. A kifejlesztendő interfész megteremti a távdiagnosztikai, távkonzultációs kooperáció lehetőségét, ami különösen jelentős a megfelelő számú radiológiai szakembergárda hiánya esetén. Szív- és érrendszeri diagnosztika Interneten (IKTA4/128, projektvezető: Vörös József, Meditech Kft.). A távdiagnosztikai rendszereknek az orvosi alapfeladat ellátásán túlmenően olyannak kell lenni, hogy a kihelyezett mérőrendszerek teljes mértékű kontrollja biztosítható legyen egy irányító központból, továbbá, hogy az ellátásba bekerült új szereplőktől (ide értve a monitorozott betegeket is) speciális szakismereteket ne kívánjon. A projekt célja a távgyógyászati alkalmazásokra alkalmas új kardiológiai egységek kifejlesztése. Az egységek amellett, hogy vezeték nélküli módon kapcsolódnak modemhez, mobiltelefonhoz vagy közvetlenül számítógéphez, intelligens szolgáltatásokkal biztosítják képzetlen páciensek esetében is az elvégzett mérések minőségét. Igény, hogy a személyre szabott állapotmonitorozás érdekében a rendszer méréstechnikai paraméterei, felprogramozása, kiolvasása távolról is végezhető legyen. A gyűjtött adatok Weblapként, a szokásos Web böngésző programokkal értékelhetők ki. Transzplantációs Informatikai Portál (IKTA4/068, projektvezető: Dr. Vári Sándor, VARIMED Kft.). Az EU RETRANSPLANT project eredményeire épülő projekt. Célja, hogy telematikai eszközökkel összekösse a földrajzilag szétszórtan elhelyezkedő intézményeket, amelyek meghatározó szerepet játszanak a szervkivétel és átültetés folyamatában. A projekt keretében egy nemzeti hálózat épül ki, amely összekapcsolja a dialízis állomásokat, szövet tipizáló laboratóriumokat, donor kórházakat és transzplantációs központokat. Ehhez klienseket fejlesztenek a donor kórházak és a dialízis központok számára. A kialakuló rendszer bekapcsolódhat a határon túli interoperabilitási projektbe. Klinikai információs és döntéstámogató intranet rendszer fejlesztése (IKTA4/074, projektvezető: Scherer Ferenc, Csongrád Megyei Mednet Kht.). A projekt célja olyan intranet alapú információs rendszer kidolgozása, amely a diagnosztikus és terápiás orvo- Internet-alapú kommunikáció megvalósítása egészségügyi intézet és háziorvosok között. (IKTA4/133, projektvezető: Simon Béla, Tolna Megyei Kórház). A projekt célja, a legkorszerűbb kommunikációs technológiákkal automatikus, közvetlen, kétirányú kapcsolat létesítése a kórház és a háziorvosok között. Ennek birtokában a háziorvos optimalizálhatja a beteg beküldés időpontját, elvégezheti a beteggel kapcsolatos adatok továbbítását a kórházi adatbázisba. Fordított irányban a betegeire vonatkozó adatok ugyancsak automatikusan áttöltésre kerülnek a háziorvosi rendszer adattárába. Dr. K.Gy. 50 IME II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2003. JANUÁR-FEBRUÁR
