Az éjszakai fogszorítás (bruxizmus) és társult tünetei: reggeli nyak- és hátfájdalmak, tenziós fejfájás, migrén - Az NTI-tss harapásemelô rendszer
Cikk címe:Az éjszakai fogszorítás (bruxizmus) és társult tünetei: reggeli nyak- és hátfájdalmak, tenziós fejfájás, migrén - Az NTI-tss harapásemelô rendszer
A korunkra jellemző felfokozott élettempó hátrányosan hat az emberekre, különösen a városban élőkre. A nappali stresszhelyzetek megjelennek álomélményeinkben is. Alvás közben az ismét átélt eseményekre reagálunk. E válaszreakciók egyik leggyakoribb eleme a fogszorítás, mely nemcsak az alvás közbeni stresszes állapotok egyik kisérő jelensége, hanem nappal is igen gyakran tapasztalható.
[1] Ciancaglini R, Gherlone EF, Radaelli G.: The relationship of bruxism with craniofacial pain and symptoms from the masticatory system in the adult population. Prevalence of bruxism awareness in a Sardinian population. J Oral Rehabil. 2001 Sep,28(9):842-8
[2] Monica W.S.: Preauricular and head pain caused by bruxism. Ann Otol Rhinol Laryngol. 1964 Mar, 73:170-2.
[3] Kampe T, Tagdae T, Bader G, Edman G, Karlsson S.: Reported symptoms and clinical findings in a group of subjects with longstanding bruxing behaviour. J Oral Rehabil. 1997 Aug, 24(8):581-7.
[4] Jensen R, Bendtsen L, Olesen J.: Muscular factors are of importance in tension-type headache. Headache. 1998 Jan, 38(1):10-7.
[5] Shankland W.E.: Migraine and tension-type headache reduction through pericranial muscular suppression: a preliminary report. Cranio. 2001 Oct, 19(4):269-78.
[6] Lous I, Olesen J.: Evaluation of pericranial tenderness and oral function in patients with common migraine, muscle contraction headache and combination headache. Pain, 12(4):385-93 1982 Apr.
[7] Clark GT, Beemsterboer PL, Solberg WK, Rugh JD.: Nocturnal electromyographic evaluation of myofascial pain dysfunction in patients undergoing occlusal splint therapy. J Am Dent Assoc. 1979 Oct, 99(4):607-11
[8] Becker I, Tarantola G, Zambrano J, Spitzer S, Oquendo D.: Effect of a prefabricated anterior bite stop on electromyographic activity of masticatory muscles. J Prosthet Dent. 1999 Jul, 82(1):22-6.
[9] Brodin P, Turker KS, Miles TS.: Mechanoreceptors around the tooth evoke inhibitory and excitatory reflexes in the human masseter muscle. J Physiol (Lond) 1993 May, 464:711-23
[10] Turker KS, Brodin P, Miles TS.: Reflex responses of motor units in human masseter muscle to mechanical stimulation of a tooth. Exp Brain Res 1994, 100(2):307-15
[11]Shankland WE 2nd.: Migraine and tension-type headache reduction through pericranial muscular suppression: a preliminary report. Cranio. 2001 Oct, 19(4):269-78.
[12] Food and Drug Administration, engedély és vizsgálati leírás, regisztrációs szám: K010876, 2001 június 02.
[13] Rasmussen BK, Jenssen R, Schroll M et al.: Epidemiology of headache in a general population: a prevalence study, J.Cli.Epidemiol 1991, 44(11): 1147-57
[14] Migraine in the United States: epidemiology and patterns of health care use Neurology 2002 Mar 26, 58(6):885-94
[15] Bader GG, Kampe T, Tagdae T, Karlsson S, Blomqvist M.: Descriptive physiological data on a sleep bruxism population. Sleep. 1997 Nov, 20(11):982-90.
[16] Lamey PJ, Burnett CA, Fartash L, Clifford TJ, McGovern JM.: Migraine and masticatory muscle volume, bite force, and craniofacial morphology. Headache. 2001 Jan, 41(1):49-56.
[17] Rasmussen BK, Jenssen R, Schroll M et al.: Epidemiology of headache in a general population: a prevalence study, J.Cli.Epidemiol 1991, 44(11): 1147-57
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
ÚJDONSÁG Az éjszakai fogszorítás (bruxizmus) és társult tünetei: reggeli nyak- és hátfájdalmak, tenziós fejfájás, migrén Az NTI-tss harapásemelő rendszer Dr. Volom András, Esztétikai Fogászati Rendelő A korunkra jellemző felfokozott élettempó hátrányosan hat az emberekre, különösen a városban élőkre. A nappali stresszhelyzetek megjelennek álomélményeinkben is. Alvás közben az ismét átélt eseményekre reagálunk. E válaszreakciók egyik leggyakoribb eleme a fogszorítás, mely nemcsak az alvás közbeni stresszes állapotok egyik kisérő jelensége, hanem nappal is igen gyakran tapasztalható. Az éjszakai fogszorítás igen elterjedt, a népesség több mint 30%-át érinti [1]. Intenzitása oly erős lehet, hogy károsíthatja a rágószervet illetve más tüneteket is okoz [2]. Statisztikailag igazolt kapcsolat mutatható ki a fogszorítás és a főleg reggel jelentkező nyak-, hát- és vállfájdalmak [3], a tenziós fejfájás [4], illetve a migrén [5, 6] között. Az a gondolat, hogy a nyaki fájdalmak, a tenziós fejfájás vagy akár a migrén kezelésébe fogorvosokat is bevonjanak eddig azért nem terjedt el, mert a fogorovoslás adós maradt egy olyan eljárás vagy eszköz kifejlesztésével, mellyel a fogszorítás gyorsan, megbízhatóan csökkenthető, illetve az eljárás alkalmazása nem igényel különleges jártasságot az orvostól illetve kirívóan nagy anyagi áldozatot az ellátást finanszírozó féltől. A fogszorítás csökkentésére készített hagyományos harapásemelő sínek sikeressége 50% körüli, míg kb. 20%-ban rontják a tüneteket [7]. A sikertelenségek elemzése vezette el a kutatókat az első olyan harapásemelők megalkotásához, amelyek már nem pusztán mechanikusan távolítják el az alsó és felső fogakat egymástól, hanem a frontfogak fogágyából kiváltható szájnyitó reflexek segítségével gátolják meg a fogsor éjszakai összeszorítását. E nociceptív reflexek a frontfogakat ért koccanásokra aktiválódnak. Ezzel szemben a szemfogak, kisőrlők és nagyőrlők parodontiumából a m. temporalis reflexes összehúzódása váltható ki. Ez ellentétes a frontfogaknál tapasztalakkal. Lényeges megemlíteni, hogy a fogakat ért hirtelen koccantások váltják ki az előbb említett reflexeket. Lényeges megemlíteni, hogy a nyomás jellegű lassan erősödő stimulusok még a frontfogak táján is fogszorítást fognak kiváltani. Ennek a mechanizmusnak a táplálék fogak közötti megtartásában van szerepe, míg a nociceptív reflexek a kárt okozó erőművi behatásoktól óvják meg a rágószervet [8, 9, 10]. Az előbbiekből következik, hogy a fogszorítást hatásosan csökkentő harapásemelő kemény anyagból készül, csak a frontfogak tájékán teremt kapcsolatot a fogsorok között, méretét tekintve pedig olyan kicsi, hogy nyugalmi állcsont helyzetben nem érintkezik az ellentett fogazattal. Ez a 1. ábra Alvási ciklusok tény biztosítja azt, hogy a fogszorítás létrejöttekor összekoccanhasson a fogakkal és kiváltsa a nociceptív reflexeket az érintett fogak fogágyából. Ez az eszköz az NTI-tss azaz nociceptív trigeminális inhibíciós tenzió szuppressziós rendszer [11]. Az elnevezés a harapásemelő eddigiektől eltérő hatásmechanizmusára utal. Védőreflexek kiváltásával csökkenti a fogszorítás során fellépő izomkontrakciók intenzitását. Az NTI-tss a mai napig az egyetlen olyan mechanikus eszköz, amely tenziós fejfájás és migrén megelőző eszközként került regisztrálásra. A migrénes tüneteket közel 70%kal csökkenti [12]. A tenziós fejfájás és a migrén nagy prevalenciája, az egyéb társult tünetek mint a nyak- és hátizomzat fájdalmassága [3], karzsibbadás, gyakori felébredések, éjszakai izzadás és szívdobogás, libidó csökkenés, fáradt ébredés ígéretes kezelése új megvilágításba helyezheti a fogászat és az orvoslás más területeinek kapcsolatát [13, 14, 15]. Az NTI-tss-t a használatában jártas fogorvos az eset függvényében kb. egy óra alatt elkészítheti. A készülék egyéntől függően vagy a felső vagy az alsó metszőfogakra helyezendő. A szakember az eszköz alakját az egyéni rágópályákhoz igazítja. Az elkészített harapásemelő biztosan ül a helyén, csak kézzel távolítható el, így nem kell attól tartani, hogy a beteg lenyelhetné. Az eszközt éjszakára kell felhelyezni és alvás közben hordani. Ettől csak a migrénes betegek kezelési protokollja tér el, mivel az éjszakai hordáson túl a készülék nappali változatát hat héten át viselniük kell. Figyelemfelkeltő, hogy a migrénesek fogszorító ereje nagyobb az átlag populációnál valamint ezzel összefüg- IME II. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2004. JANUÁR 41 ÚJDONSÁG 2. ábra A felső fogívre helyezett NTI-tss készülék kis méretéből adódóan nem zavarja a beteget. 3. ábra Az alsó fogívre adaptált NTI-tss készülék az egyéni rágópályákhoz igazítás után jelentősen különbözik a felső fogakra helyezettektől. gésben m. temporalisuk tömege is nagyobb 70%-al. A helyesen elkészített készülék nem károsítja a fogakat, hiszen a fogakra nem hat majd erő mivel a szorítás gátolt. Nem várható sem a hordozó fogak benyomódása, sem pedig az egymással nem érintkezők kiemelkedése, mivel a táplálkozás bőséges fiziológiás ingert biztosít a fogaknak a helybenmaradáshoz. Lényeges körülmény, hogy a fogszorítás csökkentése mellett a mandibula akadálytalanul végezhet oldalmozgásokat. E mozgásoknak a nyál alvás közbeni eloszlatásában és a légutak szabadon tartásában van szerepe. Az NTI-tss készülék segítségével a bruxizmustól szenvedők életminőségén jelentősen javíthat a gyógyító orvos. A tenziós fejfájások nagyfokú prevalenciája [17], a migrén, a hát- és vállfájdalmak gyakorisága elképzelhetővé teszik, hogy hatékony együttműködés jöjjön létre az NTI-tss alkalmazásában jártas fogorvosok és más területeken dolgozó orvosok között. Bővebb információt kaphatnak az olvasók a www.kipihent.hu honlapon. IRODALOM [1] Ciancaglini R, Gherlone EF, Radaelli G.: The relationship of bruxism with craniofacial pain and symptoms from the masticatory system in the adult population. Prevalence of bruxism awareness in a Sardinian population. J Oral Rehabil. 2001 Sep; 28(9):842-8 [2] Monica W.S.: Preauricular and head pain caused by bruxism. Ann Otol Rhinol Laryngol. 1964 Mar; 73:170-2. [3] Kampe T, Tagdae T, Bader G, Edman G, Karlsson S.: Reported symptoms and clinical findings in a group of subjects with longstanding bruxing behaviour. J Oral Rehabil. 1997 Aug; 24(8):581-7. [4] Jensen R, Bendtsen L, Olesen J.: Muscular factors are of importance in tension-type headache. Headache. 1998 Jan; 38(1):10-7. [5] Shankland W.E.: Migraine and tension-type headache reduction through pericranial muscular suppression: a preliminary report. Cranio. 2001 Oct; 19(4):269-78. [6] Lous I, Olesen J.: Evaluation of pericranial tenderness and oral function in patients with common migraine, muscle contraction headache and „combination headache”. Pain, 12(4):385-93 1982 Apr. [7] Clark GT, Beemsterboer PL, Solberg WK, Rugh JD.: Nocturnal electromyographic evaluation of myofascial pain dysfunction in patients undergoing occlusal splint therapy. J Am Dent Assoc. 1979 Oct; 99(4):607-11 42 IME II. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2004. JANUÁR [8] Becker I, Tarantola G, Zambrano J, Spitzer S, Oquendo D.: Effect of a prefabricated anterior bite stop on electromyographic activity of masticatory muscles. J Prosthet Dent. 1999 Jul; 82(1):22-6. [9] Brodin P, Turker KS, Miles TS.: Mechanoreceptors around the tooth evoke inhibitory and excitatory reflexes in the human masseter muscle. J Physiol (Lond) 1993 May; 464:711-23 [10] Turker KS, Brodin P, Miles TS.: Reflex responses of motor units in human masseter muscle to mechanical stimulation of a tooth. Exp Brain Res 1994; 100(2):307-15 [11] Shankland WE 2nd.: Migraine and tension-type headache reduction through pericranial muscular suppression: a preliminary report. Cranio. 2001 Oct; 19(4):269-78. [12] Food and Drug Administration, engedély és vizsgálati leírás, regisztrációs szám: K010876; 2001 június 02. [13] Rasmussen BK, Jenssen R, Schroll M et al.: Epidemiology of headache in a general population: a prevalence study; J.Cli.Epidemiol 1991; 44(11): 1147-57 [14] Migraine in the United States: epidemiology and patterns of health care use Neurology 2002 Mar 26; 58(6):885-94 ÚJDONSÁG [15] Bader GG, Kampe T, Tagdae T, Karlsson S, Blomqvist M.: Descriptive physiological data on a sleep bruxism population. Sleep. 1997 Nov; 20(11):982-90. [16] Lamey PJ, Burnett CA, Fartash L, Clifford TJ, McGovern JM.: Migraine and masticatory muscle volume, bite force, and craniofacial morphology. Headache. 2001 Jan; 41(1):49-56. [17] Rasmussen BK, Jenssen R, Schroll M et al.: Epidemiology of headache in a general population: a prevalence study; J.Cli.Epidemiol 1991; 44(11): 1147-57 A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Volom András 1984-ben szerezte diplomáját a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogorovostudományi Karán. Figyelme igen korán a fogorvoslás újdonságai felé fordult. Scanning elektronmikroszkópos vizsgálatokat végzett az akkor bevezetett fényrekötő fogászati tömőanyagok kopási tuladjonságainak vizsgálatára. A rendszerváltás után elsőként kapott teljesállású magánfogorvosi engedélyt. Munkájában már 1989től kezdődően igen kiterjedten használta a modern preven- ciós eljárásokat. Az 1990-es években a betegoktatást multimédiás interaktív programokkal egészítette ki. Nevéhez fűződik az NTI-tss rendszer hazai meghonosítása, mely a rágószervi parafunkciók, azok tünetei és a temporo-mandibuláris diszfunkciók újszerű terápiás eszköze. Volom Dr. a Magyar Esztétikai Fogászati Kör alapító tagja, a Magyar Parodontológiai Társaság vezetőségi tagja, az Európai Osszointegrációs Társaság tagja. Magyarországon és hazánkon kívül is rendszeresen tart előadásokat az esztétikai fogászatról és a modern megelőző eljárások bevezetéséről. (Ausztria, Cseh köztársaság, Liechtenstein, Mexikó, Németország, Románia, Szlovénia) Felhívás Szakmai verseny az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Program jegyében Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) országos szakmai versenyt hirdet az egészségügy bármely szakterületén működő szakember (pl.: ápolási asszisztens, ápoló, gyógytornász, dietetikus, szociális munkás), illetve egészségügyi képzésben résztvevő végzős hallgató/tanuló részére az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Program „Szakma kiválója” cím elnyeréséért. A verseny három fordulóban kerül megrendezésre. Az első fordulóban (2004. február) az érdeklődők komplex feladatlapot oldanak meg, az egészséges életmód témakörben, amelyet a februári ETInfo mellékleteként, illetve az internetes honlapunkon (www.eti.hu/Szakmai versenyek/) fogunk megjelentetni. A feladatlap beküldési határideje: 2004. február 27. Beküldés: postai úton: Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 1085 Budapest, Horánszky u. 15. „Szakma kiválója” verseny I. forduló. Legkésőbb: 2004. február 27-i postabélyegzővel fogadjuk el. e-mailben: bethleni.zs@bp.eti.hu. Legkésőbb: 2004. február 27-én 24.00-ig fogadjuk el. A második forduló regionálisan kerül megrendezésre. A továbbjutó versenyzők az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Program szellemében, szakterületükre vonatkoztatva egy 5-10 oldalas írott tanulmányt készítenek. A tanulmány célja, azon prevenciós tevékenységek bemutatása, amelyek tükrözik az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Program alábbiakban megjelölt alapelveit: Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezőinek csökkentése: Dohányzás visszaszorítása • Az alkohol és drogmegelőzés • Egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság • Aktív testmozgás elterjesztése • Közegészségügyi és járványügyi biztonság • Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram Aktív dolgozók esetében, a versenyző a fenti témák alapján mutatja be mind azokat a prevenciós lehetőségeket, amelyek intézetükben hatékonyan megvalósíthatóak. Tanulók esetében, a hallgató/tanuló – a szakképzésének megfelelő témában – azt a tevékenységkört mutatja be, amelyen keresztül megvalósíthatónak látja a Népegészségügyi Program fent meghatározott területeit/területeinek egyikét. A döntő helyszíne az Egészségügyi Szakdolgozók XXXV. Kongresszusa (Kecskemét, 2004. június 24-26.), ahol a továbbjutók az előző forduló írott anyagának prezentációját mutatják be. További információk: ETInfo, valamint az ETI honlapja (www.eti.hu/Szakmai versenyek/). IME II. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2004. JANUÁR 43
