. kötszerek), máskor szigorú, minden részletre kiterjedő (pl. veszélyes hulladékok). A biológiai-, – így a laboratóriumi diagnosztikai – minták szállításának szabályozása azonban hazánkban még nem alakult ki. Az Európai Unió közúti szállításra vonatkozó elvárásai, és a már érvényben lévő fuvarozási szabályozók segítenek megtalálni a járható utat, amely a szakszerű, minőségi szolgáltatást jelenti.
[1] ADR (A veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás)
[2] WHO (Laboratory Biosafety Manual – 1993)
[3] MSZ EN 829:2000 szabvány (megegyezik az EN 829:1996 szabvánnyal): In vitro diagnosztikai rendszerek. Orvosi és biológiai minták szállítási csomagolásai – Követelmények, vizsgálatok
[4] Egészségügyi Közlöny 2003. évi 24. szám: A „Johan Béla” Országos Epidemiológiai Központ közleménye a betegellátás során a vérrel és testváladékkal terjedő vírusfertőzések megelőzéséről
[5] 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről
[6] 14/2001. (IV. 20.) KöViM rendelet a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról
[7] 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól
[8] 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól
[9] 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
LOGISZTIKA Egészségügyi logisztika az EU küszöbén – minősített biológiai mintaszállítás Berta István, Biorep Egészségügyi Szolgáltató Kft. Az egészségügyben raktározandó, szállítandó anyagok tárolására, továbbítására jól meghatározott szabályok alkalmazhatóak. A szabályozás néha egyszerű, nem igényel nagy felkészültséget (pl. kötszerek), máskor szigorú, minden részletre kiterjedő (pl. veszélyes hulladékok). A biológiai-, – így a laboratóriumi diagnosztikai – minták szállításának szabályozása azonban hazánkban még nem alakult ki. Az Európai Unió közúti szállításra vonatkozó elvárásai, és a már érvényben lévő fuvarozási szabályozók segítenek megtalálni a járható utat, amely a szakszerű, minőségi szolgáltatást jelenti. BEVEZETÉS Az egészségügyi intézmények működését – minden bizonnyal vitathatóan –, felfoghatjuk szolgáltató vállalatok működéseként. Különös tekintettel azon nem kevésre közülük, amelyekben a tulajdonosi jogokat a menedzsmenttől jól elkülönült szervezetek gyakorolják. Ebben az esetben a tulajdonos által támasztott követelményeknek kell az intézménynek megfelelnie úgy szakmai, mint gazdasági szempontból. Amennyiben ennek a logikája mentén gondolkodunk, az egészségügy szolgáltatási termékének, a gyógyító-megelőző ellátásnak kiszolgáló, de előállításához nélkülözhetetlen szerepet betöltő funkciókat is figyelembe kell vennünk. Ezek közt minden esetben ott találjuk a logisztikát. A teljesség igénye nélkül, a legfontosabb szállítandó, tárolandó anyagok listája a következő: • fertőtlenítőszerek, vegyszerek, • gyógyszerek, kötszerek, • tűk, fecskendők, különféle műanyag eszközök, • oxigén, egyéb gázok, • vér, vérkészítmények, • szervek, • hulladékok, veszélyes hulladékok, • diagnosztikai minták. A listában található anyagok szállítása, készletezése egyes esetekben megoldott, mert az anyag gyártója, forgalmazója vállalja a határidőre történő, esetenként különleges feltételeket igénylő szállítást, annak a vételárba beépített költségeivel együtt. Ide sorolhatjuk a fertőtlenítő szereket, vegyszereket; gyógyszereket, kötszereket; különféle műanyag eszközöket valamint a gázokat. Vért, vérkészítményeket az Országos Vérellátó Szolgálat szállít saját rendszerében, szerveket közvetlenül a transzplantációs team, vagy az Országos Mentőszolgálat, hulladékokat a hulladékkezelést végző szolgáltató. A diagnosztikai minták szállítását az intézmények saját gépjárműveikkel, vagy alvállalkozókkal oldják meg. Fentiek közül, közúti szállítás szempontjából, különleges feltételeket igényel a veszélyes hulladékok, gázok, bizonyos anyagcsoportoknál a fertőtlenítőszerek, vegyszerek, valamint a diagnosztikai minták továbbítása. Ezek szállítását általában megfelelő engedélyekkel rendelkező külső társaságok látják el, a diagnosztikai minták kivételével. LOGISZTIKA AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN „A logisztika feladata, hogy a megfelelő árut, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő állapotban, a megfelelő helyre, a megfelelő időben juttassa el.” (H. Chr. Pfohl: Logistiksysteme, 1985, Berlin) Tovább fejtegetve a fenti meghatározást, a logisztika egy olyan szervezési folyamat, amely biztosítja, hogy a szolgáltatás nyújtásához szükséges eszközök, anyagok, erőforrások a megfelelő mértékben mindig rendelkezésre álljanak. Ebből kiindulva kijelenthetjük, hogy az egészségügyi intézmények vezetői, talán anélkül, hogy eddig tudatosan belegondoltak volna, logisztikai feladatokat is ellátnak. Ahhoz, hogy az intézmények napi szinten végzett logisztikai tevékenységét értékelni tudjuk, meg kell határoznunk, hogy melyek azok az eszközök, anyagok, amelyekre szükség van az egészségügyi ellátás nyújtásához. 44 IME II. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2004. JANUÁR A DIAGNOSZTIKAI MINTÁK SZÁLLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI Felmerül a kérdés: hogyan lehet az, hogy a mintaszállítás valahol nem szabályszerű? A választ abban találjuk meg, hogy a szállítással foglalkozó vállalkozók, valamint az egészségügyi intézmények többsége nem ismeri a szabályozókat. Azért nem ismerik őket, mert a mintaszállítás feltételeit átfogóan nem szabályozza egy konkrét magyar jogszabály sem, különösen nem olyan, amely az egészségügyhöz kapcsolódna. Az Egészségügyi Közlöny 2003. évi 24. számában megjelent a „Johan Béla” Országos Epidemiológiai Központ közleménye a betegellátás során a vérrel és testváladékkal terjedő vírusfertőzések megelőzéséről, amely ismerteti a „vérminták laboratóriumi feldolgozása, szállítása LOGISZTIKA során alkalmazott biztonsági előírások”-at. Az közlemény előírásai – azon túl, hogy jellegéből adódóan nem kérhetők számon – nem tartalmazzák a közúti szállításra vonatkozó szabályozók követelményeit. Ezek betartása nélkül viszont a diagnosztikai minták csak az egyes intézmények területén belül szállíthatók. A szabályozást alapvetően az ADR (A veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás) tölti be, amelynek 1971 óta tagja a Magyar Köztársaság is, és amelynek hatálya a belföldi szállításaira is kiterjed. Az ADR a diagnosztikai mintákat a 6.2, a fertőző anyagokat tartalmazó alosztályba sorolta, (az UN 3373 szám alá). A szabályozás friss voltát jelzi, hogy az ADR is csak 2004. január 1-től jelöli külön szám alatt a diagnosztikai mintákat. Addig a lényegesen szigorúbban szabályozott UN 2814, illetve 2900 szám alatt találhattuk meg ezeket. Ennek alapján 2004. január 1-től diagnosztikai mintának minősülnek az „emberi, vagy állati eredetű anyagok, beleértve, de nem korlátozva a következőkre: váladék, széklet, vér és alkotóelemei, szövetek és szövetfolyadékok, amelyeket diagnosztikai, vagy kutatási célokra szállítanak –, kivéve, ha a páciens, vagy az állat, akiből, vagy amelyből a minta származik súlyos humán vagy állatbetegségben szenved vagy szenvedhet, ami könnyen továbbterjed az egyik egyedről a másikra, és rendszerint nem áll rendelkezésre hatékony megelőzési vagy kezelési módszer ellene, amely esetekben ezeket az UN 2814, vagy az UN 2900 alá kell besorolni.” jelenthet. (A kockázati csoport besorolás megtalálható a 61/1999 EüM rendelet 3. mellékletében is.) A veszélyes áruk szállításával foglalkozó társaságoknak bejegyzett veszélyes áru tanácsadó munkatárssal kell rendelkezniük (2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről), vagy szerződésben kell állniuk ilyen tevékenységet folytató társasággal, magánszeméllyel. A szakértő felel a szállítás szakmai követelményeinek előírásáért a társaságon, intézményen belül. A követelmények betartásáért viszont már a szállítást végző a felelős. A SZABÁLYOK ELLENÔRZÉSE Az Európai Unió ajánlása alapján a közúti veszélyes áru szállítások ellenőrzésének számát Magyarországon a csatlakozást követően legalább százszorosára kell emelni. Tudjuk, hogy a jelentős létszámot igénylő ellenőrzési apparátus képzését és működését a befolyó bírságokból kívánják fedezni. Ebből levonható az a következtetés, hogy az ellenőrzések alkalmával bírságok kiszabására is számíthatunk. A nem megfelelő szállításokért kirótt 200-50 000 euró azonnali helyszíni bírságok 55 000-1 300 000 forint ellenértékének egy része – a koordinált felelősség alapján – a szállíttatót terheli. A KÖZÚTI SZÁLLÍTÁS SZABÁLYAI • • • • • • • Az ADR előírja: a szállító eszközök úgynevezett veszélyességi bárcákkal történő megjelölését, a gépkocsi vezetőjének ADR bizonyítvánnyal rendelkezését, valamint folyamatos képzését [ezt a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 61.§ (3) is szabályozza], a szállításhoz használatos iratokat, a gépjármű kötelező felszereltségét, védőfelszereléseit, a csomagolást (MSZ EN 829:2000 szabvány, ami megegyezik az EN 829:1996 szabvánnyal: In vitro diagnosztikai rendszerek. Orvosi és biológiai minták szállítási csomagolásai – Követelmények, vizsgálatok), a balesetek, vészhelyzetek idején szükséges intézkedéseket, továbbá a feladó, szállító, címzett koordinált felelősségét. Amennyiben a minta olyan betegtől származik, aki súlyos, fertőző betegségben szenvedhet, a fertőzés veszélyének, illetve mértékének megítélésére az ADR a WHO (World Health Organization) kockázati csoportjait (Laboratory Biosafety Manual – 1993) veszi alapul. A diagnosztikai vizsgálat céljából szállított minták egy része a besorolás alapján a 2. vagy 3. kockázati csoportba tartozhat, azaz a társadalomra csekély, a mintával kapcsolatba kerülő egyénekre nézve mérsékelt (2. csoport), vagy nagyfokú (3. csoport) veszélyt A jelenlegi helyzetben a fuvarozást végző, az intézmény szervezeti keretein kívüli, alvállalkozói szerződéssel, saját gépjárművel tevékenykedő mintaszállító vállalkozások nagy része a normál közúti fuvarozás kritériumainak sem tesz eleget. A Közlekedési Főfelügyelet engedélye szükséges ahhoz, hogy közúti árufuvarozás keretében bármely, nem saját tulajdonú anyag szállítását ellenszolgáltatás fejében végezzenek a gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások [14/2001. (IV.20.) KöViM rendelet]. Minden, az egészségügyi intézménybe, intézményből történő szállításhoz, amely fuvarozó alvállalkozó igénybevételével történik, fuvarozási engedéllyel rendelkező partner szükséges. Nincs szüksége az engedélyre az intézmény alkalmazottjának, amennyiben az intézmény gépkocsijával végzi a szállítást. A fuvarozó engedélyének jól látható jele az autó forgalmi rendszámának sárga színe. A SZAKSZERÛ DIAGNOSZTIKAI MINTASZÁLLÍTÁS JELENTÔSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE A laboratóriumi diagnosztikai minta szállításának jelentősége egyre növekszik Magyarországon. Ennek alapvetően két oka van: IME II. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2004. JANUÁR 45 LOGISZTIKA • • A szakmai, és költséghatékonysági (gyors diagnosztikai eredménykészítés) megfontolások bizonyos laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokat centralizálnak, egyes laboratóriumi szintekhez kötnek. A laboratóriumok besorolását, és a laboratóriumi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételeket a 60/2003. ESZCSM rendelet szabályozza. Az egészségügyi intézmények privatizációja arra ösztönzi a magánkézben lévő intézmény fenntartóját, hogy szolgáltatásának minőségét a lehető legnagyobb mértékben javítsa. Ebbe beletartozik a helyszíni mintavétel, amellyel a betegek megkímélhetők a laboratóriumba történő utazástól, utaztatástól. Az egészségügyi ellátás minőségének javítása mellett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár költségei is csökkenthetők, mivel a minta elszállítása olcsóbb, mint a beteg laboratóriumba utaztatása. Az Európai Uniós rendszereket alapul véve a mintavétel és a feldolgozás helye a jövőben még inkább elkülönül. Ez pedig tovább növeli az ezzel összefüggő szállítási feladatokat. ÖSSZEGZÉS A növekvő szállítási igény, valamint a speciális szabályozások alapján a szállíttatóknak érdemes megbizonyosodni arról, hogy a szállítások az előírásoknak megfelelnek-e, mivel az EU-s szabályok alapján a szállítás közben történt fertőzésekért, sérülésekért a szállító, a feladó, és a címzett együttesen tartozik felelősséggel. A jogalkotóknak az egészségügy oldaláról is célszerű lenne szabályozni a biológiai minták szállítását. A szabályozásnak tartalmaznia kellene mind a szakmai, mind pedig a közúti szállításhoz kapcsolódó előírásokat. A feltételek egyelőre csak több forrásból szedhetők össze. IRODALOM [1] ADR (A veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás) [2] WHO (Laboratory Biosafety Manual – 1993) [3] MSZ EN 829:2000 szabvány (megegyezik az EN 829:1996 szabvánnyal): In vitro diagnosztikai rendszerek. Orvosi és biológiai minták szállítási csomagolásai – Követelmények, vizsgálatok [4] Egészségügyi Közlöny 2003. évi 24. szám: A „Johan Béla” Országos Epidemiológiai Központ közleménye a betegellátás során a vérrel és testváladékkal terjedő vírusfertőzések megelőzéséről [5] 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről [6] 14/2001. (IV. 20.) KöViM rendelet a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról [7] 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól [8] 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól [9] 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról A SZERZÔ BEMUTATÁSA Berta István A Wesley János Főiskola szociális munkás szakán szerzett diplomát 1999-ben, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi és államigazgatási Egyetem Budapesti Vezetőképző Köz- 46 IME II. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2004. JANUÁR pontjának MBA kurzusán folytatta tanulmányait 2000-2002ig. Hét évig a szociális ellátásban, majd rövid ideig banklikviditás menedzserként dolgozott. 2001-től a Biorep Egészségügyi Szolgáltató Kft. logisztikai vezetője, később logisztikai és pénzügyi igazgatója.
