Intézmények:Miskolci Egyetem, Med-Econ Humán Szolgáltató Kft., Egészségbiztosítási Intézet Egészségtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem, Dunakeszi Szakorvosi Rendelő, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, SE Fogorvostudományi Kar
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA Fogászati preventív vizsgálatok Magyarországon Dr. Sebestyén Andor, Dr. Boncz Imre, Dózsa Csaba, Dr. Pál Miklós, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dr. Bánóczy Jolán, Semmelweis Egyetem Budapest, Fogorvostudományi Kar A szájüregi és garat daganatok standardizált halálozási aránya Magyarországon 1955-1999. között nagymértékben emelkedett mind a férfiak ( minimum 5-6 szorosára), mind a nők (3-4 szeresére) körében. A szájüregi kóros elváltozások korai felismerésének célzott eszköze a fogászati szűrővizsgálat, melyet Magyarországon a biztosítottak az OEP finanszírozás keretében vehetnek igénybe. Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, hogy a gyakorlatban hogyan valósulnak meg a fogászati szűrővizsgálatok, ezt milyen mértékben veszik igénybe a biztosítottak, illetve végzik-e a szolgáltatók. BEVEZETÉS A tanulmány célja a 2000-2001. év teljesítményjelentései alapján bemutatni a fogászati prevenció tárgyköréhez tartozó egyes szűrővizsgálatok előfordulását országosan és megyénként, valamint feltárni az éves változások hátterének ok-okozati összefüggéseit. Továbbá a vizsgálat célja a lakosság fogászati szolgáltatásokhoz történő hozzáférési esélyeit monitorozni a lakosságszám és a fogorvosi szolgáltatók számának ismeretében. A szájüregi kóros elváltozások (daganatok, caries, fogágybetegségek) korai felismerésének célzott eszköze a fogászati szűrővizsgálat [5, 6, 7, 8, 9, 10, 12], és ennek hatékony elvégzése, amit Magyarországon a biztosított állampolgárok számára térítésmentesen több jogszabály [1] együttesen tesz lehetővé. A vizsgált időintervallumban a hatályos jogi szabályok egyértelműen meghatározták a lehetséges preventív vizsgálatok ellátási szintjeit, lehetőségeit, valamint a szűrővizsgálatok szempontrendszerét. Ellátási szintek a vizsgálati periódus jogi szabályozása alapján alapellátás, szakellátás és egyetemi ellátás szintekre tagolódnak. Az egyetemi ellátás keretében alapellátó szolgálat és emelt szintű szakellátás, a szakellátás keretében szájsebészet, fogszabályozás, gyermekfogászat, önálló fogászati röntgen és parodontológia, végül az alapellátás keretében felnőtt szolgálat (FK), vegyes szolgálat (VK), iskola és ifjúsági fogászat 18 év alatt (GI) és gyermek, ifjúsági fogászati szolgálat 18 év alatt (GK) működhet. A fogászati preventív vizsgálatok elvégzésére és elszámolására az alábbi tevékenységek alapján van lehetőség: szájhigiénés motiváció, fogmosás tanítás (FA-180, 0 pont); felvilágosítás, instruálás rendelőn kívül (TA-183, 20 pont); terhességi tanácsadás, szűrővizsgálat (TA-184, 200 pont); fogorvosi szűrővizsgálat, igazolás gyerekeknek (TA-185, 0 pont majd 2001 nov.1-től 120 pont); fogorvosi szűrővizsgálat, igazolás felnőtteknek (TA-186, 120 pont). A fogászati szűrővizsgálatok szempontrendszere a szájüreg és a maxillo-faciális tájék stomatológiai vizsgálatára (arc, állcsontok, ajkak, szájüreg nyálkahártya, nyelv és a garat megtekintése, környéki nyirokcsomók és nyálmirigyek megtapintása), a fogazat vizsgálatára (szuvas, tömött és hiányzó fogak, fogpótlások jelenléte, fogágy, ínygyulladás, fogágy-gyulladás, fogmozgathatóság, szájhigiéne, lepedék, fogkő vizsgálata) és gyermekeknél a fog- és állcsont-rendellenességek megállapítására terjed ki. ANYAG ÉS MÓDSZER Az értékelés bázisát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szervezeti egységeivel finanszírozási szerződéses viszonyban álló, területi ellátási kötelezettséggel fogászati alapellátást, szakellátást, egyetemi – kiemelt szintű – ellátást végző fogorvosi szolgálatok 2000-2001. évi teljesítményjelentései képezik [2]. A korcsoportos és egyéb átszűrtségi adatok meghatározása a lakosságszám és az egyes szűrővizsgálatok személyenként éves szinten egyszeri figyelembe vétele alapján történik. Az átszűrtségi értékek számításánál a megyei szolgáltatók által elvégzett és dokumentált szűrővizsgálatok igénybevételéről teszünk megállapításokat. Előfordulhat, hogy a szűrővizsgálaton átesett személy nem az állandó lakóhelye szerinti megyében kerül vizsgálatra, ezáltal módosíthatja a megyei lakosok valós megyei átszűrtségi értékét. A tanulmányban a lakhely és a szűrővizsgálat helye szerinti földrajzi topográfiát nem vizsgáljuk, ezért a nevezett átszűrtségi értékek egyes megyékben inkább igénybevételi mutatót feltételeznek. Ennek jelentősége nagyfokú szezonális turizmus, lakhelytől távoli munkahelyek és egyéb célú vándorlások esetén növekedhet meg. A megyék lakossági és a nyilvántartott várandós anyák fogászati átszűrtségének megállapításához a KSH 2002. január 1. adatai [3], a fogászati szolgáltatásokhoz történő lakossági hozzáférés esélyeinek értékeléséhez – praktizáló fogorvosok és az OEP által finanszírozott fogorvosok – a IME II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2003. ÁPRILIS 15 MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA MOK nyilvántartási [4] és az OEP finanszírozási szerződéses adatai [2] szolgáltak segítségül. Meg kell jegyezni, hogy a nyilvántartások követésében nehézséget jelentenek egyes fogszakorvosok munkajogviszonyainak időbeli és földrajzi változásai. A tanulmányban gyakran előforduló „beavatkozás” szó alatt, az ismertetett kódok alapján végzett preventív tevékenységet, illetve szűrővizsgálatokat értjük. A területi szintű elemzéseknél a megyei értékekben a VTI (Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság) adatai kis esetszámuk miatt nem szerepelnek, az országos átlagok a VTI értékeivel együtt kerültek meghatározásra. EREDMÉNYEK Lakossági hozzáférés esélyei fogorvosi szolgáltatásokhoz A magyar lakosság fogorvosi szolgáltatásokhoz történő hozzáférési esélyeiről az 1. ábra ad tájékoztatást. A megyei lakosságszám ismeretében 10 000 főre vetítve mutatja az ellátási szinteken az OEP által finanszírozott ellátásokat végző fogorvosok, valamint a praktizáló fogorvosok számának alakulását. A praktizáló fogorvosokat a kamarai regisztráció alapján a magán praxistól az OEP által finanszírozott praxisig bezárólag az ellátások különböző szintjein tevékenykedő fogszakorvosok alkotják. Ezen értékek szerint legjobbak a lakosság fogorvosi szolgáltatásokhoz történő hozzáférési esélyei a nyugat-dunántúli megyecsoportban és az egyetemi központok megyéiben. A 10 000 lakosra jutó praktizáló fogorvosok száma Vas megyében 7,1, Zalában 5,3, Győr-Moson-Sopron megyében 7,9, az egyetemi központok közül Hajdú-Bihar megyében 5, Baranyában 5,1, Csongrádban 6,8 és Budapesten 12,1, több mint az országos átlag (5,6) kétszerese. Az OEP által finanszírozott ellátásokat végző fogorvosok száma legnagyobb a fővárosban (4,1), majd egyetemi centrumok megyéiben (3,4-3,9). Nagy a különbség – több, mint 1,8-szoros – a nyugat-dunántúli térség megyéiben és Budapesten, kicsi a különbség az észak-magyarországi és az észak-alföldi térség megyéiben az egyéb ellátást biztosító fogszakorvosok száma és az OEP finanszírozott fogszakorvosok között 10 000 lakosra számítva. A különbség dominanciáját a privát ellátások nagysága képezi. Az egyes értékek hátterében előfordulhat még, hogy megyén kívüli szolgáltató végez különböző természetű ellátásokat, mely nem jár együtt a fogadó megyében történő kamarai regisztrációval. Rendelőintézeti megjelenések és szűrővizsgálatok A bevezetésben ismertetett szűrővizsgálatokhoz történő hozzáférési esélyeket jelentősen rontják az egyes rendeléseken el nem végzett szűrővizsgálatok. A különböző ellátási szintek fogászati ellátásokat végző rendelésein (2. ábra), Magyarországon átlagosan a megjelenő betegek 54,9%-a részesült szűrővizsgálatokban (TA-184, TA185, TA-186) 2001-ben. A teljesítményjelentések értékelésénél a vizsgált évben az ellátási szinteken megjelenő betegek egyszer kerültek figyelembevételre. A rendeléseken részt vevő betegek átlagosan 45,1%-a esetében a szűrővizsgálati kódok egyike sem jelenik meg. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy az ellátást végző fogszakorvos vajon eleget tesz-e a jogszabályban (48/1997 [XII.17.] NM. rend.) előírt kötelezettségének, mely szerint a biztosított bármely okból történő megjelenése során kezdeményeznie kell a szűrővizsgálat elvégzését. Elképzelhető, hogy csak a dokumentációs fegyelem megsértéséről van szó és a szűrővizsgálati tevékenység nem kerül regisztrálásra, melynek finanszírozási vonzata is van. Legkisebb a megjelenő betegek esetében a szűrővizsgálatok elvégzésének aránya Budapesten (41,6%), legmagasabb Somogy megyében (68,7%). Orvosi egyetemmel rendelkező megyék ezen értékei az országos átlagot elérik vagy meghaladják (2. ábra). 1. ábra 10 000 lakosra jutó praktizáló fogorvos és a OEP által finanszírozott ellátást végző fogorvos szám és arány összehasonlítása megyénként 16 IME II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2003. ÁPRILIS MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA Az előbbiek alapján Magyarországon valamennyi ellátási szintre számítva az egy OEP által finanszírozott fogszakorvosra eső lakosságszám átlagosan 3 300 fő. Ez az érték legkisebb Budapesten (2 443 fő), majd az egyetemi központok megyéiben, a legnagyobb Komárom megyében (4 733 fő). A fogorvosonként szűrővizsgálatban részesült személyek átlagos száma legkisebb Budapesten (280 fő) és Vas megyében (363 fő), a legmagasabb Somogyban (803 fő) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (839 fő) megyében. 2. ábra A (TA-184,185,186) szűrővizsgálati kódok előfordulása a járóbeteg-ellátás keretében megjelenő betegek arányában 2001-ben, megyénként Valamennyi ellátási szinten – különböző személyeknél – elvégzett szűrővizsgálat, az OEP finanszírozással rendelkező fogorvosok és a teljes lakosság számának ismeretében képzett virtuális körzetek átszűrtsége nem mutat szoros összefüggést. Mivel a különböző szintű, összetételű és feladatú körzetek értékei összeadódnak, ezért fogorvosonkénti összesített lakossági szűrővizsgálati igénybevételt „átszűrtséget” kell értelmeznünk. A legkisebb értékek Vas (9,5%), Komárom-Esztergom (10,6%), Veszprém (11,8%) megyékben és Budapesten (11,5%) találhatóak. A kapott értékek jelzés értékűek, de a korábbi ábrákkal együtt alkalmasak szervezési feladatok irányának a meghatározására (újabb körzetek kialakítása, körzethatárok módosítása, szűrővizsgálatok elvégzése és dokumentálása, mozgósítás stb.). Összesített „átszűrtségi” értékek A 3. ábra valamennyi ellátási szint OEP által finanszírozott fogszakorvosai által, a megyében különböző lakosokon elvégzett szűrővizsgálatok (teljesítményjelentésben dokumentált TA-184, TA-185, TA-186 kódok) fogorvosonkénti együttes átlagos értékét mutatja egy finanszírozott fogorvosra jutó átlagos lakosságszám ismeretében. Az egy fogorvosi szolgáltatóra eső lakosságszám korcsoportbontás nélküli átlagos értéket jelez a megyei összes lakosság és az OEP által finanszírozott fogszakorvosok számának ismeretében. Tekintettel arra, hogy a szűrővizsgálatok egyik fő célja a mortalitás csökkentése, azt is meg kell említeni, hogy bár az OEP finanszírozási kódok alapján mért átszűrtség tekintetében Vas Megye a legalacsonyabbak között van, a szájüregi daganatok miatti halálozás – amit számos más tényező is befolyásol – Vas Megyében az egyik legalacsonyabb. Preventív tevékenységek országos alakulása A szűrővizsgálatok általános, együttes áttekintése szükségszerűen maga után vonzza az egyes szűrővizsgálatok 3. ábra OEP finanszírozott fogszakorvosonkénti lakosok és az elvégzett szűrővizsgálatok átlagos száma, valamint a szűrővizsgálatok %-os aránya megyénként az ellátás teljes spektrumában 2001-ben (ellátási szintek, szűrővizsgálatok, teljes lakosság egyidejű értékelése) IME II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2003. ÁPRILIS 17 MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA tételes, ellátási szintenként történő helyzetértékelését. Az 1. táblázat országosan ellátási szintenként mutatja be az egyes preventív vizsgálatoknak megfelelően a vizsgált években résztvevő betegek (TAJ) illetve esetek (elvégzett szűrővizsgálatok) előfordulásait és azok változásait. A preventív tevékenységek országos értékelése során elemzésre kerül a vizsgált tevékenység mennyiségi változása a két év tükrében, az ellátási szintenkénti %-os mennyiségi részesedése a szintenként összesen elvégzett ezen tevékenységből, az alapellátásban elvégzett összes preventív tevékenység arányában, valamint az ellátási szintek együttes értékeiből az országos átlagos átszűrtség a szűrővizsgálatok esetén. 2001-ben a szájhigiénés motiváción, fogmosás tanításon (FA-180) részt vevő személyek (202 707) 93,05%-a az alapellátásban, 6,26%-a a szakellátásban, 0,69%-a az egyetemi ellátásban került jelentésre, mely összességében 10,7%-kal kisebb az előző évi értéknél. 2000-ben (226 951) ezen személyenkénti beavatkozások 89,72%-a volt az alapellátás, 6,88%-a a szakellátás, 3,4%-a az egyetemi ellátások részesedése. Az alapellátásban a preventív fogászati vizsgálatokon 2000-2001-ben részt vett személyek kb. 1012%-a került ezen kód alatt jelentésre. A rendelőn kívüli instruáláson, felvilágosításon (TA-183) részt vevő személyeket vizsgálva 2001-ben (164 463) 38%kal több került jelentésre, mint 2000. évben (119 153). Mindkét évben a jelentett teljesítmények 98,8-99,2%-a az alapellátásból került ki. A maradék 1,2-0,8% a szakellátásban és az egyetemi ellátásban került elszámolásra. Az alapellátás keretében a preventív fogászati vizsgálatokon 2000-2001ben átesett személyek kb. 7-9%-a került ezen kód alatt jelentésre és elszámolásra. Az ellátási szinteken együttesen a terhességi tanácsadáson és szűrővizsgálatokon (TA 184) résztvevők száma (TAJ) 2001-re 3,6%-kal emelkedett a 2000. évi értékekhez (22 051) képest. Mindkét évben a jelentett teljesítmények 98,68-98,96%-a az alapellátásból származik. Az alapellátás keretében a preventív fogászati vizsgálatokon 2000-2001-ben átesett személyek 1,2%-a és 1,3%-a került ezen kód alatt jelentésre és elszámolásra. A 2001. évben nyilvántartott várandós anyák a vizsgált fogászati kód alapján történő átlagos országos átszűrtsége 15,6%. Az alapellátásban terhességi tanácsadáson, szűrővizsgálaton átesettek száma 3,9%-kal nőtt 2001-re (22 611) a megelőző évhez képest (21 759). A szakellátások esetében 8,3%-os (12 fő) csökkenés, az egyetemi ellátásban 29,1%-os (43 fő) csökkenés tapasztalható az előző év értékeihez viszonyítva. Ez a csökkenés önmagában %-ban kifejezve nagynak tűnik, azonban a nem alapellátásban résztvevők összesített értékei az alapellátásban elvégzett terhességi szűrővizsgálatok kevesebb, mint 1,5%-át je- 18 IME II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2003. ÁPRILIS 1. táblázat Preventív vizsgálatok országos összesítése és gyakoriságának értékelése az alapellátás, a szakellátás és az egyetemi ellátás szintjein az előforduló TAJ-ok és jelentett szűrővizsgálati esetek dimenziójában. 1. oszlop: Ellátási szintek 1. Alapellátás, 2. Szakellátás, 3. Egyetemi ellátás 2. oszlop: Ellátási szintek prevencióval kapcsolatos WHO kódjai 3. oszlop: Az egyes kódokon jelentett különböző TAJ-ok (betegek) száma 2000-ben és 2001-ben, valamint %-os változásuk a 2000. éves értékekhez viszonyítva 4. oszlop: A vizsgált kódokon jelentett beavatkozások (esetek) száma, valamint az egy TAJ-ra jutó beavatkozások száma 2000-ben és 2001-ben. lentik, így valójában az összes várandós anyák számát számottevően nem módosítja. A szűrővizsgálatokon résztvevő várandós anyák túlnyomó többsége ezt a szolgáltatást a fogászati alapellátás keretében évente egyszer veszi igénybe. A vizsgált két évben személyenként az alap és szakellátás keretében 1,1-1,1, az egyetemi ellátás keretében 1,2-1,3 beavatkozás jelentése történt meg. A fogorvosi szűrővizsgálat, igazolás gyerekeknek (TA185) kódon jelentett személyek száma 2001-re 8,8%-kal emelkedett a 2000. évi szummált értékekhez (903 508) képest. Mindkét évben a jelentett teljesítmények közel 99%-a az alapellátásból származik. Az alapellátásban a preventív fogászati vizsgálatokon részt vett személyek kb. 53%-a – 18 év alatti fiatal – ezen kód alatt kerül jelentésre. Ezen korosztály 2001. évi országos átlagos átszűrtsége évi egyszeri jelenlét esetén 45,1%. A fogorvosi szűrővizsgálat, igazolás felnőtteknek (TA186) kódon jelentett személyek száma a 2000. évi szummált értékekhez (454 734) képest 9,8%-kal nőtt a 2001. évben. A vizsgálatok kb. 98-99%-a kerül ki mindkét évben az alapellátás köréből. Az alapellátásban preventív vizsgálatokon átesett személyek kb. 27%-a ezen kód jelentéséből származik. A 18 év feletti korosztály 2001. évi országos átlagos átszűrtsége 6,3%. MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA Preventív tevékenységek megyei értékelése az alapellátásban A továbbiakban a fogászati alapellátás keretei között lejelentésre kerülő 2001. évi teljesítményadatok alapján megyei bontásban kerülnek összehasonlításra és elemzésre a szűrővizsgálatokkal kapcsolatos WHO kódok (TA184, TA-185, TA-186) egyes jellemzői. A megyékre bontott igénybevételi (átszűrtségi) adatok értékes támpontot nyújthatnak, többek között a hangsúlyozott népegészségügyi, szakmai és egyéb szervezési feladatok meghatározása irányában. Fogorvosi szűrővizsgálat, igazolás gyerekeknek (TA-185) pali iskolai tanulmányaikat be nem fejező 18 év felettiek kivételével lehetséges évente egyszeri alkalommal. Az 4. ábra megyénként ábrázolja az érintett korosztályban 2001-ben a vizsgált kód %-os igénybevételét. A felnőttkori szűrővizsgálatok előfordulása is megyénként heterogén képet mutat. A 18 év felettiek alapellátásban történő egyszeri átszűrtsége 2001. évben az országos átlag alapján 6,2%. A legmagasabb átszűrtség Hajdú-Bihar megyében (9,7%), a legalacsonyabb Vas megyében (2,9%) tapasztalható. Az országos átlag felett kiemelendő 8-9 % közötti átszűrtségi értékekkel Somogy (8,9%), Fejér (8,4%), Heves (8,2%) megyék teljesítménye, az országos átlag alatt alig éri el a 3,4%-os átszűrtséget a Békés megyei 18 év feletti lakosság átszűrtsége. Terhességi tanácsadás, szűrővizsgálat (TA-184) A TA-185 kód – fogorvosi szűrővizsgálat, igazolás gyerekeknek – teljesítményként történő lejelentését és finanszírozását a jogszabály 18 éves korig, valamint a 18 év feletti középfokú nappali oktatási intézmények tanulói számára félévenként teszi lehetővé. A vizsgált kód egy TAJ – fenti kritériumoknak megfelelő személy – esetében évente kétszer kerülhet lejelentésre a szolgáltatók által és finanszírozásra az OEP-től. A 4. ábra a 2001. évnek megfelelően differenciáltan ábrázolja a TA-185 kód előfordulásai alapján a 18 év alattiak %-os igénybevételét. A 18 év alattiak egyszeri átszűrtsége 2001. évben az alapellátás teljesítményei alapján átlagosan 44,5%. Az átlag felett kiemelendő 50-60% közötti értékekkel Baranya (55,9%), Fejér (56,3%), Heves (50%) és Somogy megye (60,3%) helyzete, az országos átlag alatt a 35%-os átszűrtséget sem éri el a Vas (33,4%)- és Komárom (32,2%) megyei 18 év alattiak átszűrtsége. Fogorvosi szűrővizsgálat, igazolás felnőtteknek (TA-186) A TA-186 kód alkalmazása – fogorvosi szűrővizsgálat, igazolás felnőtteknek – 18 éves kortól, de a középfokú nap- A TA-184 kód regisztrálása a várandós anyák esetében a terhességi tanácsadás és szűrővizsgálat elvégzését jelenti. A 4. ábra megyénként ábrázolja a nyilvántartott várandós anyák %-os átszűrtségét is a 2001. évi értékek alapján. Az egyes megyéknél szereplő értékek heterogenitását elsősorban az áldott állapotban levő anyák szűrővizsgálaton való részvétele befolyásolja. Valósabb helyzetképet a regisztrált, várandós anyák és szűrővizsgálati részvételük számának (minimális átszűrtség) ismeretén túl a csak magánrendelésen megjelenők száma tárhat fel, mely az OEP adatbázisában nem szerepel, de természetesen az egyes átszűrtségi értékeket felfelé módosíthatja. A terhesség ideje alatt elvégzett és lejelentett szűrővizsgálaton részt vettek száma alapján 2001-ben legalacsonyabb a várandós anyák fogászati átszűrtsége Nógrád megyében (10,3%), legmagasabb Baranyában (24,8%). Aggasztó képet mutat Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képe, ahol a vizsgálatok csökkenő számához 12,5% alatti átszűrtség párosul. Komárom-Esztergom (19,4%), Jász-Nagykun-Szolnok (19,7%), Veszprém megye 22,3% átszűrtségi értékei példaként szolgálhatnak a többi megye számára. A nyilvántartott várandós anyák alapellátásban történő egyszeri átszűrtsége 2001. évben az országos átlag alapján 15,5%. MEGBESZÉLÉS, KONKLÚZIÓ [11,12] 4. ábra Szűrővizsgálatok igénybevétele „átszűrtség” (TA-184, 185, 186 kódok alapján) megyénként a fogászati alapellátásban A szűrővizsgálatok száma és a megyei – korcsoportos lakossági – alapon vizsgált igénybevételek nagysága eltérő képet mutat az országban. Az adatok indirekt módon rávetítenek az eredményes szűrővizsgálatokhoz nélkülözhetetlen feltételek egyidejű meglétének szükségességére. A számos feltétel közül hangsúlyozni kell az alapellátás elkötelezettségét, az érintett lakosság együttműködését (compliance), a gazdasági-társadalmi adottságokat, a földrajzi elérhetőséget, a szűrővizsgálatok szervezettségét, valamint a médium hatékony szerepvállalását. Különböző mértékű fordított összefüggés tapasztalható a Nyugat-Dunántúl egyes me- IME II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2003. ÁPRILIS 19 MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA gyéi, Közép-Magyarország és Budapest valamint az ÉszakAlföld egyes megyéi között a szűrővizsgálatok igénybevétele, az egységnyi lakosra jutó OEP finanszírozott fogorvosok aránya, a rendelésen megjelent betegek szűrővizsgálati aránya és az egy fogorvos által elvégzett szűrővizsgálatok száma viszonylatában. Az egészségügyi szolgáltatók által az OEP-nek benyújtott teljesítményjelentések csak a vizsgálatok megtörténtéről nyújtanak felvilágosítást. Egy – a vizsgálatok eredményét is tartalmazó – lehetséges jelentésforma, megbízhatóbb és pontosabb adatokat szolgáltathatna az országos és területi szűrési, morbiditási és mortalitási mutatókról, egyúttal lehetőséget teremtve a közvetlen szervezési, mozgósítási stratégiák és egyéb szakmai teendők meghatározására, az alapellátást és szakellátást végzők célirányos tájékoztatására és nem utolsó sorban a biztosító vásárlói szerepkörének fokozatos megalapozására. A fogorvosi teljesítményjelentések ilyen irányú bővítésének eredmény-visszacsatolása továbbá támogathatná az alapellátásban tevékenykedők motivációs attitűdjét, a prevenciós program bármely szintjén résztvevők számára a pontos feladat-lokalizációt, az egyének szűrővizsgálatra késztetését, személyre szóló mozgósítását, a gondozásra szorulók regisztrálását stb. A két év teljesítményeinek értékelése során nyert tapasztalatokból néhány átgondolásra érdemes észrevételt, megállapítást teszünk, mely rávilágít a jelen ellátórendszer egyes problémáira, valamint a szűrővizsgálati igénybevételek területi különbségeinek okaira a teendők meghatározása céljából [11]: • • 20 A 2000. évhez képest a szájhigiénés motiváció, fogmosás tanítás FA-180 kóddal lejelentett személyek több mint 10%-os csökkenése tapasztalható. A csökkenés mindhárom ellátási szinten jelentős, mely változatlan vagy emelkedő betegforgalom mellett szakmailag elfogadható indokokkal nem magyarázható a lakosság jelenlegi orális statusa alapján. Az adatok nem a megjelenő betegek számának csökkenéséről tanúskodnak, sokkal inkább a rendelőben megjelenő személyek szájhigiénés motivációjának csökkenéséről, vagyis a primer prevenciós tevékenységek rendelőn belüli nem elvégzéséről szólnak. Az okok keresése a fogorvosok anyagi motivációjának (0 pontos finanszírozás) hiányától az egy betegre jutó – nagyobb forgalom miatti – ellátási idő csökkenéséig bezárólag széles spektrumban keresendők. A rendelőn kívüli instruálás, felvilágosítás (TA-183), mint a primér prevenció eszközeinek rendelőn kívüli alkalmazása, közel 40%-kal nőtt 2001-re az ellátási szinteken. A növekedést elősegítette a finanszírozási szabályok változása, vagyis a csoportos lejelentés kötöttségének liberalizálása egyénenként történő elszámolhatóságra, me- IME II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2003. ÁPRILIS lyet természetesen a szakmai elkötelezettség és hivatástudat is támogat. • A terhességi tanácsadás, szűrővizsgálat (TA-184) kód várandós anyák körében történő alacsony – összes ellátások esetén – 15,6%-os igénybevétele hátterében, a várandós anyák egy részének érdektelenségétől a privát szférában történő részvételig bezárólag találhatjuk az okok széles spektrumát. Megoldási részlehetőséget jelenthetne OEP finanszírozott szűrővizsgálati ellátások megtörténtéhez kötni a terhesség alatti és utáni segélyek folyósítását. • A 18 év alattiak – fogorvosi szűrővizsgálat, igazolás gyerekeknek (TA-185) – összes ellátások esetén alig 45,1%os, éves szinten egyszeri részvételéből adódó alacsony szűrővizsgálati igénybevételét enyhítik a gyermek és ifjúsági fogászaton szervezetten még nem részt vevő fiatal korosztályok, súlyosbítják azon korosztályok, ahol az elvi potenciális lehetőség ellenére a korosztályt ellátó szolgáltatások szerveződése elégtelen. Amennyiben az éves szinten személyenkénti kétszeri megjelenés kerülne értékelésre, a tapasztalt igénybevételi értékek egyes megyéknél további jelentős csökkenést szenvednének el. • A 18 év felettiek – fogorvosi szűrővizsgálat, igazolás felnőtteknek (TA-186) – összes ellátás esetén 6,3%-os részvétele a szűrővizsgálatok igen alacsony szintű igénybevételét mutatja, mely az opportunisztikus jellegét fémjelzi. • A magánpraxist folytató fogorvosok által elvégzett szűrővizsgálatok az OEP adatbázisaiban nem szerepelnek, így a tapasztalt átszűrtségi értékeket felfelé módosíthatják. A privát szféra ezen tevékenységének indirekt hatásai egy lakóterület (populáció) vonatkozásában a morbiditási és mortalitási mutatókban jelentkezhetnek közép-, és hosszú távon. A privát ellátó-hálózat informatikai elveknek megfelelő tételes TAJ-alapú adatközlése biztosíthatná a magyar lakosság szűrővizsgálatokról és morbiditási adatokról alkotott kép teljességét. A fogorvosoknak jogszabályi (48/1997 [XII.17.] NM. rend.) kötelezettségüknek megfelelően kezdeményezniük kell a szűrővizsgálat elvégzését a biztosított bármely okból történő megjelenése során. A gyakorlati életben elsősorban a panaszok orvoslása történik meg, háttérbe szorítva a szűrővizsgálatra vonatkozó jogszabályi előírásokat. Szűrővizsgálati célból önkéntes alapon az állampolgárok ritkán jelentkeznek a fogorvosi rendeléseken. Leggyakrabban a rendeléseken történő megjelenések hátterében betegség alapú panaszok állnak, melynek gyógyítása már halaszthatatlan. Az ekkor történő szűrővizsgálati tevékenységi kód lejelentése a kuratív tevékenykedések mellett, természetesen csak részbeni preventív célt szolgál. MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA A 18 év alattiak fogászati átszűrtségének növelésében, a fogászati és egyéb szájüregi megbetegedések megelőzésében fontos szerepet töltenek be a megyék iskola és ifjúsági fogászatai, melyekkel történő területi lefedettség a megyék között, városokban és falvakban aránytalan és jelentős különbségeket mutat. Ez okból ajánlott a gyermek és ifjúsági fogászati hálózat felülvizsgálata. A jelzett problémák alapján indokolt a szűrővizsgálatokról történő széleskörű felvilágosítás, célul tűzve ki az utóbbi években emelkedő tendenciát mutató orális malignus elváltozások csökkentését, a lakosság preventív szemléletének és elkötelezettségének javításával. Nélkülözhetetlen az ellátó rendszer neuralgikus pontjainak kiemelkedő prioritással történő kezelése a népegészségügyi program sikere érdekében. A tanulmány nem képezi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalos álláspontját. IRODALOMJEGYZÉK [1] 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, – 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól, – 48/1997. (XII. 17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető fogászati ellátásról, – 9/1993.(IV. 2.) NM rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről. [2] OEP 2000-2001. évi teljesítmény-adatbázisa, 20012002. évi szerződéses állománya [3] KSH Megyei Igazgatóságok Statisztikai Évkönyvei 2002 [4] MOK Fogorvosi Tagozat, Orvosi nyilvántartása 20002001 [5] Bánóczy J.: A fogászati egészségügy helyzete Magyarországon. In: Magyarország az ezredfordulón (szerk.: Glatz F.) Budapest pp. 1998. kk 209-228. [6] Bánóczy J., Bakó A., Dombi Cs. és mtsai.: Stomato-onkológiai szűrővizsgálatok: a korai diagnózis lehetőségei Magyar Onkológia 2001, 45, 2, 143-148. [7] Dombi Cs., Vörös-Balog T., Vincze N., Bánóczy J.: A Budapest III. kerületében végzett sztomato-onkológiai szűrővizsgálat tapasztalatai. Lege Artis Medicinae 1996, 6, 728-733. [8] Döbrössy L.: A szájüregi daganatok epidemiológiája: a probléma jelentősége. Magyar Onkológia 2001, 45, 2, 99-105. [9] Remenár É.: Javaslat a szájüreg és a garat rosszindulatú daganatainak korai felismerésére a veszélyeztetett populáció célzott szűrésével. Magyar Onkológia 2001, 45, 2, 149-151 [10] Gyenes M.: Miért, hogyan, kinek ingyenes a fogtömés (?!) Dental Hírek V.2001.7.8-12 [11] Sebestyén A.: Szűrések, átszűrtség helyzete a Dél-Dunántúli régióban. In: Az onkológiai prevenció helyzete (szerk.: Sebestyén Andor) Pécs 2001. 167-190. o. [12] Sebestyén A., Boncz I., Pál M.: Fogászati Preventív vizsgálatok a Dél-Dunántúlon. Egészségügyi Menedzsment, 2002, IV, 4, 61-65. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Boncz Imre Általános orvos, szakokleveles közgazdász, a rotterdami egyetemen Master of Science fokozatot, a Pécsi Tudományegyetemen Európai Unió szakértői diplomát szerzett. 1993-1999 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán dolgozott tanársegédi, majd adjunktusi beosztásban, jelenleg a Kar tiszteletbeli docense. Oktatási területe az egészségügy finanszírozása, egészségbiztosítás, népegészségügy. 1999-től az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgozik, jelenleg a Szakmapolitikai és Koordináló Főosztály főosztályvezetője. Az egészségbiztosítás, egészségügyi finanszírozás és népegészségügy témakörében rendszeresen tart előadást hazai és külföldi tudományos és szakmai konferenciákon, folyóiratokban számos publikációja jelent meg. (Folytatás a következő oldalon) IME II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2003. ÁPRILIS 21 MENEDZSMENT EGÉSZSÉGPOLITIKA Dr. Sebestyén Andor Általános orvos, traumatológus, szakokleveles közgazdász, egészségügyi menedzser, illetve Master of Business Administration (MBA) oklevéllel is rendelkezik. A Pécsi Tudományegyetemen Európai Unió szakértői tanulmányokat folytatott. 1994-1999. között a Pécsi Tudományegyetem Baleseti Sebészeti Klinikáján dolgozott. 1999-től az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgozik, jelenleg az OEP Dél-dunántúli térség főigazgatói főkoordinátora. A népegészségügy, egészségügyi finanszírozás és egészségbiztosítás témakörökben rendszeresen tart előadást hazai és külföldi konferenciákon, több publikációja jelent meg. Dózsa Csaba 1969. május 27-én született Vácott. Középiskolai tanulmányait a Sztáron Sándor (ma Madách Imre) Gimnáziumban folytatta, 1987-ben érettségizett. 1994-ben szerzett közgazdasági oklevelet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Karán (Társadalompolitikai Elemző-tervező és Szociológia Szakirány). Egyetemi tanulmányai alatt a Széchenyi István Szakkollégium tagja volt. 1997-1999. között világbanki ösztöndíjjal Spanyolországban folytatott posztgraduális tanulmányokat (Universidad de Barcelona y Pompeu Fabra, Barcelona) az egészség-gazdaságtan területén és szerzett egészség-gazdaságtani master diplomát (Máster en Economía de la Salud). 1994-től az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgozik, jelenleg az egészségügyi szolgáltatásokat és az informatikát felügyelő főigazgató-helyettesként. Több alkalommal vett részt külföldi tanulmányúton egészségügyi finanszírozás és egészségpolitika témakörökben (Winston-Salem, Philadelhpia, Washington, USA; Utrecht, Groningen, Hollandia; East-London University, University of London, Birmingham, U.K.). Az egészségügyi szolgáltatók finanszírozási típusai, ösztönző rendszerek, az egészségügyi technológia-elemzések módszertana és alkalmazásának területei az egészségügyi rendszerben, az irányított betegellátás működése, ezen belül a fejkvótás finanszírozás kockázat-alapú finomításának lehetséges útjai (risk-adjustment), a közszolgálati intézmények stratégiai menedzsmentje témakörökben rendszeresen tart előadást hazai és külföldi tudományos és szakmai konferenciákon, folyóiratokban számos publikációja jelent meg. Prof. Dr. Bánóczy Jolán Orvosi diplomájának megszerzése (1953) után a Budapesti-, ill. Semmelweis Egyetem Szájsebészeti Klinikáján dolgozott, előbb fogszakorvosként, majd adjunktusként. 1974-től 1993-ig a Konzerváló Fogászati Klinika tanszékvezető egyetemi tanára. 1980-tól 1986-ig a SOTE Fogorvostudományi Kar dékánja volt, 1998 óta az Oralbiológiai Tanszéken egyetemi tanár, jelenleg professor emeritus. Tudományos munkáját a szájüregi rák, praecancerosisok korai diagnosztikája, valamint a caries prevenció témakörében fejtette ki, 360 tudományos közleménye és 28 könyve-, ill. könyvrészlete jelent meg. Számos nemzetközi tudományos társaság vezetőségi tagja, elnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémia több bizottságának tagja, valamint az angliai székhelyű caries preventív tevékenységű jóléti alapítvány: a Borrow Foundation elnöke. Dr. Pál Miklós orvos Az orvosi diploma megszerzése (1987) előtt és azt követően tíz éven át kutató orvosként dolgozott, a vérkeringés szabályozásának kérdésein, többek között a matematikai modellezés módszerét alkalmazva. 1990-től három évig a University of Arizona élettani kutatócsoportjában a szöveti mikrocirkuláció szabályozásának és az anyagcsere kapcsolatának kérdéseit vizsgálta. Haza- térése után 1996-ban – immár laborszakorvosként – többedmagával saját tulajdonú szakrendelő intézetet alapított, melyet finanszírozásra az OEP 1997-ben befogadott. A rendelő működésének elősegítésére saját fejlesztésű komplex szakrendelői informatikai rendszert hozott létre. Jelenleg az OEP keretén belül a járóbeteg szakellátás finanszírozását felügyelő osztályvezetőként dolgozik, részt vesz a szakellátások finanszírozásának integrált rendszerének megvalósításában. A Semmelweis Egyetemen PhD disszertációját készíti, a Budapesti Műszaki Egyetemen óraadóként oktat. 22 IME II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2003. ÁPRILIS
