Közhely számba megy, hogy a napi munkánk során az adatok és a belőlük származtatható információk egyre intenzívebb áradatával kell megküzdenünk. Ahhoz, hogy a vezetés minél szélesebb körben megismerhesse az általa igazgatott intézmény irányításához szükséges tényeket, de ne „merüljön el” az információk tengerében, olyan információs rendszer alkalmazására van szükség, amely stabilan, megbízhatóan működik, lehetővé teszi az adatfeldolgozást végzők részére a lehető legrészletesebb adatok elfogadható szintű kezelését, és az egyes vezetői szintek igényeinek megfelelően összesített adatok gyors és egyszerű előállítására képes. A cikk szerzője megkísérli összefoglalni a fenti – rendkívül speciális – területen szerzett tapasztalatait.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZER A kórházi gazdálkodás korszerű informatikai megoldása Horváth Gyula, CompuTREND 2000 Kft. Közhely számba megy, hogy a napi munkánk során az adatok és a belőlük származtatható információk egyre intenzívebb áradatával kell megküzdenünk. Ahhoz, hogy a vezetés minél szélesebb körben megismerhesse az általa igazgatott intézmény irányításához szükséges tényeket, de ne „merüljön el” az információk tengerében, olyan információs rendszer alkalmazására van szükség, amely stabilan, megbízhatóan működik, lehetővé teszi az adatfeldolgozást végzők részére a lehető legrészletesebb adatok elfogadható szintű kezelését, és az egyes vezetői szintek igényeinek megfelelően összesített adatok gyors és egyszerű előállítására képes. A cikk szerzője megkísérli összefoglalni a fenti – rendkívül speciális – területen szerzett tapasztalatait. Jelen sorok írója, mintegy 15 évvel ezelőtt, egy kisszövetkezet megalapítása után – az országban akkor már érezhetően közeledő, de még pontosan ki nem számítható irányú változások közepette – elgondolkodott munkatársaival arról, hogy mely területekre koncentrálják az új cég tevékenységét. Szétnézve a világban egyértelműnek tűnt, hogy az egészségügyet – amellyel akkor már, egy németországi projekt révén, mintegy 3 éve kapcsolatban álltak – mindenképpen az ígéretes területek közé kell sorolniuk. Hiszen Európa nyugati felén (nem beszélve az Egyesült Államokról) látható volt, hogy ez a terület, amelyeknek változási sebessége óriási, és fizetőképessége is kiváló. Tekintettel arra, hogy ismereteinkhez és szakképzettségünkhöz a gazdasági és gazdálkodási terület állt a legközelebb, erre a területre koncentrálva kezdtünk fejlesztésbe. Az eredmény – remélhetőleg sokak számára – ismert, sikerült cégünket és termékeinket ezen a piaci szegmensen közismertté tenni. (Arról, hogy a magyar egészségügy anyagi kilátásait helyesen ítéltük-e meg… Nos, erről inkább ne beszéljünk.) A 80-as évek végén az akkori technológiai lehetőségnek és az akkori igényeknek megfelelően végeztük fejlesztéseinket. A technológiát a DOS-os felület és az xBASE (Clipper) alapon fejlesztett programok jelentették, míg az igények elsősorban a könyvelési, logisztikai és egyéb elszámolási rendszerek oldalán jelentek meg. Az évek során egyrészt folyamatosan bővült azoknak a területeknek a köre, amelyek esetében igény merült fel valamilyen informatikai megoldás kialakítására. A Windows-os felületek elterjedésével a látványosabb és más eszközökkel (például MS-Word) közvetlen kapcsolatot tartani képes megoldások igénye is egyre erősödött. Ennek az „evolúciós” fejlődésnek a révén egymással együttműködni képes, de önálló programokból álló konglomerátum jött létre. (Sok esetben bonyolította a helyzetet, 40 IME II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2003. MÁJUS hogy egyes részterületeken más cégek programjait használják, ahol gyakran még az adatkapcsolatok kérdése sem korrekten megoldott.) A helyzet mérlegelésekor nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt sem, hogy az egészségügy egészen speciális helyzetben van a gazdálkodását illetően. Elvileg minden egészségügyi intézmény költségvetés szerint gazdálkodó szervezet, azonban – szemben a „valódi” költségvetés szerint gazdálkodó szervezetekkel – bevételeit „kvázi” piaci körülmények között szerzi, államilag diktált „áron”. Ezek a peremfeltételek – valamint a folyamatosan lebegtetett privatizáció – arra kényszerítik az egészségügyi intézmények vezetőit, hogy a gazdálkodás területén olyan módszereket és eszközöket alkalmazzanak, amelyek használata a korábbiakban inkább csak a vállalkozói szféra területén volt jellemző. Ha azonban összevetjük a kétféle terület informatikai ellátottságát, akkor láthatjuk, hogy az a váltás, amely a 90-es évek második felében a vállalkozói szféra hasonló nagyságrendű szervezeteiben végbement, még nem következett be az egészségügyben. Az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy megfogalmazzuk, egy korszerű, az egészségügyben alkalmazandó gazdasági/gazdálkodási informatikai rendszerrel kapcsolatos elvárásokat. Miért van szükség grafikus megjelenési felületű, SQL adatbázismotort használó új rendszerek alkalmazására? Ha röviden akarnánk megfogalmazni a választ, akkor azt kell mondanunk, hogy az informatika közelmúltbeli fejlődési sebessége mellett, a korábban alkalmazott xBase technológiára épített rendszerek használata mind szoftver szempontból, mind pedig a rendelkezésre álló hardverek szempontjából fokozott kockázatokkal jár. A megoldás, az SQL alapokon működő, Windows-os felületen futtatható rendszerek, ma már rendelkezésre állnak, és az eredményekhez képest jelentéktelen költségekkel bevezethetők. Mai körülmények között melyek az xBaSE technológia hátrányai? • Nem használja ki a korszerű grafikus felületű operációs rendszerek (Windows) lehetőségeit. • Az adatokhoz való illetéktelen hozzáférés megakadályozása lényegesen nehezebb, az adatok megváltoztatása, illetve a véletlen beavatkozás nagyon egyszerűen megrongálhatja az adatokat. • A programok úgynevezett fájl szervereken futnak (ilyen például a NOVELL hálózati operációs rendszer), és mivel az adatok feldolgozásához valamennyi érintett adatot a file szervertől el kell juttatni a hálózati munkaállo- INFOKOMMUNIKÁCIÓ • • INFORMÁCIÓS RENDSZER máshoz, ezért ezek az alkalmazások igen nagy adatforgalmat generálnak, amelynek gyors működéséhez természetesen nagyobb sebességű (átbocsátó képességű) hálózatra van szükség. Az xBase alapú adatbázisok sokkal sérülékenyebbek, hagyományos technológiai megoldásukból következően. A sérülés veszélye egyenes arányban nő a hálózatok terheltségével. Az xBase alapú rendszerek futtatásának megoldása a mai korszerű operációs rendszereken (Windows 2000, Windows XP) a rendszerek komoly „lebutítását” igényli. Milyen előnyei vannak a grafikus megjelenési felületű, SQL adatbázismotort használó technológiának? • Rendkívül nagy adatbiztonságot jelent a rendszer használata. Gyakorlati tapasztalataink szerint szinte sohasem fordul elő az adatbázis, vagy azon belül egy tábla megsérülése. Megfelelő mentési szisztéma üzemeltetésével teljes adatbiztonság érhető el. Teljesen megszűnnek az xBase adatbázisoknál tapasztalható – hálózati, hardver hibából adódó – adatsérülések. (Tapasztalatból tudjuk, hogy a problémák döntő részét ezek a hibák okozzák.) • Az adatokhoz való hozzáférés illetéktelenek számára gyakorlatilag lehetetlen. Az adatokhoz való hozzáférés szempontjából a legnagyobb veszélyt a védelmi rendszer elemeinek (felhasználói nevek, jelszavak) a munkatársak által történő „laza” használata jelenti. (Magyarul komolyan kell venni a felhasználói nevek és jelszavak kezelésének szabályait, mert az illetéktelenül belépő személy által végzett műveletről készült bejegyzések a jelszó eredeti tulajdonosára jelentenek terhelő bizonyítékot.) • Az adatbázisba való belépés, a megfelelő adatbázis manipuláló program segítségével is csak a szükséges jogosultságok birtokában tehető meg. • A programok tranzakció védetten kerülhetnek megírásra, ami azt jelenti, hogy ha egy művelet „félbe szakad”, akkor a rendszer automatikusan helyre állítja a tranzakció megkezdése előtti állapotot, megakadályozva ezzel az adatok „elcsúszását”. • A Windows operációs rendszert használva a legtöbb ma Magyarországon kapható nyomtató gond nélkül illeszthető a programhoz, a Windows beépített lehetőségeinek használatával. • Segítségével színes, grafikus felületen is könnyebben megjeleníthetők a szükséges információk és az adatok. Az adatbevitelben nem vagyunk kötve a hagyományos „minden mezőre rá kell lépni” módszerhez. • Lehetőség van az adatoknak nagy távolságról való elérésére. Ez a módszer reálisan alkalmazható lehetőséget biztosít távoli egységeknek a rendszerbe történő bekapcsolására. • A fenti módszer segítségével a szoftver szerviznek nagymértékben javulnak a beavatkozási lehetőségei a távadat-karbantartás révén. Ez a tény jelentősen csökkentheti a karbantartási költségeket is. Milyen feltételeknek kell megfelelnie a rendszereknek? Hosszú évek tapasztalata alapján elmondhatjuk nem egyszerű feladatra vállalkozik az aki, egy az egészségügyben alkalmazható gazdasági és gazdálkodási rendszert kíván létrehozni és szoftveres támogatásban részesíteni. Ezeknek a rendszereknek a létrehozása és folyamatos támogatása ugyanis számos olyan speciális ismeretet igényel, amelyek – egy a gazdaság más területéről érkezett szakember számára – újdonságot jelentenek. Vegyük sorra milyen feladatoknak kell megfelelnie a rendszernek: • A rendszernek integráltnak kell lenni a gazdasági és gazdálkodási terület egészét illetően. Objektív okokból a bérszámfejtéssel kapcsolatos program általában nem a rendszer része, hiszen ezt az erre szakosodott Területi Államháztartási Hivatalok (TÁH) végzik. Az egyéb gazdálkodási területek munkáját támogató programoknak azonban álláspontunk szerint a rendszer részét kell képeznie. • Az orvos szakmai és a gazdasági rendszernek a kölcsönös adatcseréhez szükséges adatkapcsolati elemeinek léteznie kell. Lehetőség szerint az orvosi rendszerben „természetes alakban” kell biztosítani a felhasználónak a gazdasági jellegű adatok kezelését. (Azaz ne várjuk el a főkönyvi számok és egyéb kódok ismeretét az orvosi rendszer kezelőitől.) • A költségvetési gazdálkodás rendje szerinti működést nagy megbízhatósággal kell biztosítani. (Hiszen a kórházaknak is ugyanaz a beszámolási rendje, mint bármely más költségvetési intézménynek.) • A rendszernek folyamatosan és gyorsan kell tudni alkalmazkodnia a változó elszámolási szabályokhoz. (Mind a gyógyítási teljesítmények, mind pedig a gazdasági események elszámolási szabályai időről – időre gyakran és alaposan megváltoznak.) • Tekintettel arra, hogy a költségvetési könyvelés pénzforgalmi szemléletű, a rendszernek – a lehető legkevesebb plusz munkával – biztosítania kell az üzemgazdasági szemléletű adatszolgáltatást. • Bár szakmai evidencia, mégis meg kell, hogy említsük, az adatoknak egy adatbázisban való tárolásával meg kell szüntetni a redundáns adattárolást és az ebből következő információ torzulásokat. Milyen funkciókat kell lefednie a rendszernek? Az egészségügyben működő gazdasági és gazdálkodási rendszerek készítői számára örök kérdés, hogy meddig terjednek a rendszerek határai. Abban régóta nincsen vita, hogy a gazdasági adatok (a már megtörtént események) számbavétele ezeknek a rendszereknek a feladata. (Gondoljunk csak arra, hogy a legelső számítógépes rendszerek az egészségügyben a főkönyvi könyvelés, a raktári nyilvántartások területén jelentek meg.) Számos olyan terület van azonban egy egészségügyi intézményben, amelynek a hagyományos felosztásban (orvos szakmai terület, ápolási terület, gazdasági terület) nem könnyű megtalálni a helyét. (Gondoljunk csak a gyógyszertárra vagy a dietetika – élelmezés kettősére.) IME II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2003. MÁJUS 41 INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZER Az elmúlt évek nemcsak az egészségügyi intézmények vezetői számára bizonyították, hogy nem elég a megtörtént események számbavétele, hanem feltétlenül szükséges a várható folyamatokról is információkkal rendelkezni. (Gondoljunk csak arra, hogy hány és hány egészségügyi intézmény látta kárát annak, hogy likviditástervezés, teljesítmény- és kapacitásfigyelés nélkül gazdálkodva belekerült a „népszerű” nevén adóság csapdának nevezett helyzetbe.) A fenti követelményeknek egy olyan rendszer felelhet meg, amely teljesíti az alábbi követelményeket: • A gazdasági terület alapfunkcióit képes teljesen lefedni (pl. főkönyvi könyvelés, pénzügyi adatok feldolgozása, készlet és tárgyieszköz gazdálkodás). • Megfelelő megoldást kínál a gazdálkodás területére. (pl. rendelések és szerződések nyilvántartása, kötelezettségvállalások követése). • A rendszer alapadataira épülő olyan vezetői információs rendszer van, amely közvetlen adatkapcsolatban lévén az alaprendszerekkel, gyors, megbízható és pontos adatszolgáltatással támogatja az intézet kontrolling tevékenységét. • Rendelkezik az intézet likviditási helyzetét követő modullal, amely alkalmas a cashflow elemzésére és tervezésére is. • Kielégítő megoldást kínál a kórház legnagyobb nem bér jellegű költségeit kezelő gyógyszertár számára. (Nemcsak a gazdasági/gazdálkodási rendszer szempontjából, hanem a gyógyító munkához kapcsolódóan is.) • Olyan dietetikai/élelmezési modulja van, amely az intézmény valamennyi érintett területén működő programokkal képes kapcsolatot tartani. (Ideértve az alkalmazotti ebédjegyek nyilvántartását is.) • A műszaki terület specialitásait képes kiszolgálni. (Munkalapok nyilvántartása.) • A betegellátó osztályoknak olyan modulokat képes a rendelkezésére bocsátani, amelyek úgy váltják ki a jelenlegi kézi módszereket, hogy nem jelentenek többletmunkát a használóiknak, viszont rengeteg többlet információt szolgáltatnak a számukra. (Osztályos anyagigénylő-, készletnyilvántartó modul, munkalapigénylő modul.) • Megfelelő adatkapcsolati interfészekkel rendelkezik az egészségügyi intézményben alkalmazott orvos-szakmai rendszerekhez. • Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, a rendszernek megfelelően szakképzett támogatási háttérrel kell rendelkeznie. Nos, elég sokrétű a feladat, ugye? A válasz természetesen csakis az lehet, hogy igen, de… Ugyanis akik már dolgoztak jó néhány helyről összevásárolt szoftverekkel, ahol a többszörös (sokszoros) adatrögzítés szinte mulatságnak látszott, annak a kiderítése mellett, hogy a különböző programok miért hoznak néha homlokegyenest ellenkező eredményeket, azok tudják, hogy bizonyos informatikai alapszabályokat – sem – lehet büntetlenül megszegni. (Nem jelenti ez azt, hogy a programok esetleg egyenként ne lennének kiválóak: Ha megengedik egy butácska példával jellemezném a fentiekben leírt helyzetet: egy Ferrari motorjából, egy Mercedes karosszériájából, és egy Pajero futóművéből aligha lesz jól használható autó, pedig külön – külön mindegyik kiváló a maga nemében.) A helyes megoldást – mint oly sok mindenben – itt is az „egyesült erő”, az egymással kompromisszumok nélkül együttműködni képes programokból épített integrált rendszer jelenti. Összefoglalva elmondhatjuk, aki gazdasági információs rendszer kiválasztására adja a fejét, első lépésként fogalmazza meg és munkatársaival fogalmaztassa meg, hogy milyen célt akar elérni a rendszer használatbavételével, milyen funkciókat kell lefednie a rendszernek. A következő lépésként meg kell határozni azoknak a vezetői információknak a körét és periodicitását, amelyeket a rendszertől várunk. Harmadszorra kerülhet csak sor az egyes modulok részletes információ szolgáltatásával kapcsolatos elvárások meghatározására. (Kétségbeejtő eredményt érhet el a kiválasztási folyamat, amikor a könyvelők, adminisztrátorok véleménye döntő a rendszer kiválasztásánál, akárcsak az, ha az ő véleményüket meg sem hallgatják.) Végezetül egy sokrétű információs rendszer bevezetéséhez idő és sok munka szükséges. Kérjük, gondoljanak arra, hogy még az egyszerűbb játékprogramok használatának alapos elsajátítása is mennyi időt vesz igénybe. Egy jó integrált rendszer általában funkcionalitásában sokszorosan felülmúlja a fent említett programokat. (És itt rendkívül költséges és fáradtságos az újrakezdés a „game over” után.) A programok bevezetésének folyamatát meg kell tervezni, és lépésről lépésre követni kell. Tapasztalataim szerint a legalaposabban előkészített és kontrollált bevezetési eljárás mellett is minimum fél évet vesz igénybe egy integrált rendszer teljes üzembe helyezése. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Horváth Gyula 1976 – Budapesti Műszaki Egyetemen – rendszerszervezői diploma. 1982 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem – közgazdász diploma. 42 IME II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2003. MÁJUS 1977-1987 OTH Számítástechnikai Központja – nagygépes majd személyi számítógépes népgazdasági modellezéssel foglalkozott. 1987 – CompuTREND Kisszövetkezet elnöke, majd a CompuTREND Kft. ügyvezetője.
