Intézmények:Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet
Évfolyam: II. évfolyam
Lapszám:2003. / 4
Hónap:május
Oldal:33-35
Terjedelem:3
Rovat:MENEDZSMENT
Alrovat:MENEDZSMENT MENEDZSERKÉPZÉS
Absztrakt:
Az e-learning mint új oktatástechnikai forma, egyre inkább megjelenik a felnőtt képzés rendszerében. A módszer adta lehetőségek alkalmazkodnak a felnőttek tanulási szokásaihoz és alapját jelenthetik az élethosszig tartó tanulásnak. A szerző, rövid áttekintő elemzést nyújt a virtuális szakképzés külföldi és hazai trendjeiről, kiemelve a hazai egészségügyi képzéseket érintő kezdeményezéseket.
Intézmény: Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet
[1] ACTION PLAN prepared by the Council and the European Commission for the Feira European Council 19-20 June 2000 http://europa.eu.int/comm/information_society/eeurope /actionplan/index_en.htm
[2] Elek, Zoltán 1999: Nyílt levél Bródy Andrásnak Élet és Irodalom január 15. 2. o. eLearning – Designing Tomorrow’s Education http://europa.eu.int/comm/education/elearning/
[3] Kárpáti, Andrea 1998: Számítógép az oktatásban külföldön In: Sulinet – Ablak a világra OKKER, Bp. 23-37. o.
[4] Nemzetközi virtuális egyetem – Internet a felsőoktatásban UNIWORLD – http://www.uniworld.hu
[5] Saranto, K., Leino-Kilpi, H. (1997): Computer literacy in nursing: developing the information technology syllabus in nursing education. Journal of Advanced Nursing, 25, 377-385.
[6] Turi László: Virtuális oktatás – valóságos trendek http://www.mtsystem.hu/edusystem/
[7] Virányi, I. (2001): Informatika az ápolásban: I. rész. Nővér, 14 (1), 19-26.
[8] Z. Karvalics, László 1997: Az információs írástudástól az Internetig Educatio 4. 681-698.o.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT MENEDZSERKÉPZÉS A virtuális képzés margójára Vízvári László, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Az e-learning mint új oktatástechnikai forma, egyre inkább megjelenik a felnőtt képzés rendszerében. A módszer adta lehetőségek alkalmazkodnak a felnőttek tanulási szokásaihoz és alapját jelenthetik az élethosszig tartó tanulásnak. A szerző, rövid áttekintő elemzést nyújt a virtuális szakképzés külföldi és hazai trendjeiről, kiemelve a hazai egészségügyi képzéseket érintő kezdeményezéseket. BEVEZETÔ GONDOLATOK Napjainkban még mindig nem ritka a modern oktatástechnológiával szembeni előítélet, melynek képviselői olykor-olykor hangot adnak aggodalmaiknak a külföldi és hazai szaksajtó hasábjain egyaránt [2,8]. Az ellenállás és az idegenkedés érthető, hisz az informatika hihetetlen gyors ütemű fejlődése, jóval meghaladja az evoluciós grádienst. Ha belegondolunk abba, hogy az Egyesült Államokban ahhoz, hogy a háztartások 30%-ában megjelenjen az új technológia, a telefon esetében 40, a televízió vonatkozásában 17, míg a személyi számítógének 13 és az Internetnek mindössze 7 évnek kellett eltelnie, érthető az aggodalom. (Forrás: Cambridge Technology Partners) Egy emberöltő alatt végbemenő információrobbanás befolyásolja a hétköznapjainkat és ez alól az oktatás sem kivétel. Lépést tudunk e tartani a változásokkal? – merülhet fel bennünk a jogos kérdés. A válasz egyértelműen muszáj, melynek kulcsszava a manapság oly divatos fogalom: az élethosszig tartó tanulás. Természetesen helyén kell kezelnünk a kérdést, s nem a mindenre alkalmazható elixírt, s nem az életünket megkeserítő mérget kell benne látnunk, hanem meg kell próbálnunk vele együtt élni. De vajon mi a helyzet az egészségügyi szakdolgozók körében? Országos felméréssel ezen a területen manapság még nem rendelkezünk, de a lokális felmérések bizakodással tölthetnek el bennünket. Nem ritka, hogy egy egészségügyi intézmény ápolóinak 36%-a rendelkezik Internetes hozzáféréssel és ennél jóval többen rendelkeznek személyi számítógéppel. Talán már nem tűnik elérhetetlenek az Európa Tanács elvárása miszerint: „minden európai polgárnak rendelkeznie kell az információs társadalomban való élethez és munkához szükséges készségekkel” [1.]. KÉPZÉSI RENDSZEREK AZ INTERNETEN Az Európai Közösség Bizottsága 1999. decemberében fogalmazta meg az „eEurópa – információs társadalmat mindenkinek” című programját. Az eEurope kezdeményezés 1999. decemberében indult el azzal a céllal, hogy megteremtse az on-line Európát [1.]. Ez szoros összhangban van az élethosszig tartó tanulással, hisz a különböző területeken dolgozó szakembereknek folytonosan újabb ismeretekre és tudásanyagra van szükségük, ugyanakkor legtöbben felnőtt fejjel már nehezen vállalnak hagyományos rendszerű jelentős elfoglaltságot igénylő képzést, erre már nincs idejük és energiájuk, s ráadásul csak igen speciális szűk területen – általában szakmájukban – szeretnének friss információhoz jutni. A felnőttek képzésben a hagyományos oktatást felváltja a tanulásmenedzselés, a hagyományos oktatási intézményeket pedig a nyitott tanulás virtuális közege. Napjainkra kialakult a „tananyag szolgáltatók” nemzetközi iparága és az erre épülő virtuális oktatási hálózat, mely egybeolvad a globális informatika szolgáltatásaival. Az ICT támogatta oktatás új paradigmája a hatékonyság: kit, mennyi idő alatt, mennyiért tud az adott ismerethez juttatni és ez hogyan váltható aprópénzre a munkaerőpiacon. tő • • • Az Internet alapú távoktatási rendszerek, három alapvetípusra oszthatók: real-time, oktató által irányított, különálló komponensekből összeállított, Web-alapú, integrált, Web-alapú. Mindegyik oktatási formában megtalálhatók azok az elvek, melyek a virtuális képzőintézmények mellett teszik le a voksot: • Magas költséghatékonyság: az e-learning összköltsége általában lényegesen kisebb a hagyományos képzésénél, hiszen a távoktatásokhoz hasonlóan nem jelentkeznek olyan költségelemek, mint az utazás, kieső munkaidő stb. A hazai virtuális képzések fejlesztésének költsége többségében nem terheli az e-tanulót, mivel azok különböző hazai és nemzetközi pályázatok keretében kerülnek finanszírozásra. • Az otthoni tanulás lehetősége: az e-learning a felnőttek életritmusához, időbeosztásához alkalmazkodik, így lehetőséget ad az egyéni haladási ütem megválasztására, a felnőttek igen különböző ismereteinek és tapasztalatainak az integrálására, elismerésére. IME II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2003. MÁJUS 33 MENEDZSMENT • MENEDZSERKÉPZÉS Relevancia: az e-learning tananyagok az Internetes felületnek köszönhetően folyamatosan frissülhetnek és a naprakész, alkalmazható ismereteket közvetíthetik. Szervesen kapcsolódnak a világhálón fellelhető ismeretekhez, rendszerezik és kiegészítik azokat. • Kiegyenlített tartalom és színvonal: a közös oktatási tartalom kapcsán, a megszerzendő tudást nem befolyásolja különböző oktatói attitűd, felkészültség, így egy azon időben, területi korlátok nélkül homogén a felkészítés. A tanulói létszám nem gátja a képzésnek, hisz egyaránt működik kis és tömeges képzés esetében. • Az Internet nyújtotta előnyök: az információk többféle formátumban továbbíthatók (szöveg, kép, hang, animáció stb.), melyek biztosíthatják az interaktivitást, az önellenőrzést és a diszkussziót – párbeszédet (e-mail, discussion forums). Az elektronikus kommunikáció egy új dimenziót nyit, eltörli a távolságokat és az osztályterem falait, ezzel nagyon sok perspektívát szolgáltatva a tanulóknak. Természetesen a virtuális iskolák számos előnyük ellenére sem ajánlhatók mindenki számára. Hatékonyságuk nagymértékben függ a tanulók személyiségétől. Az UNIWORLD magyar fejlesztésű virtuális iskola [4.] oktatói által összeállított kérdőív hasznos segítséget nyújt abban, hogy eldönthessük, hogy várhatóan eredményes lesz-e a tanulásunk ebben a rendszerben. Tizennégynél több igen válasszal már eredményesen lehet nekiindulni ezen oktatási formának. • • • • • • • • • • • • • • • • • • 34 Képes vagyok önállóan dolgozni. Be tudom osztani az időmet. Képes vagyok önállóan jegyzetelni könyvekből, élő előadásokból. Célirányos vagyok. Amit elhatároztam, azt meg is valósítom. Vizuális információkat is képes vagyok feldolgozni. Képes vagyok önállóan tanulni. Magabiztos vagyok a képességeimben. Szeretem befejezni, amit elkezdtem. Az olvasási készségem jó. Általában nem hátrálok meg a problémák elől. Képes vagyok magamat ösztönözni. Meggyőződésem, hogy a hagyományos iskolai rendszer keretein kívül is lehet hatékonyan tanulni. Képes vagyok hosszabb távon keresztül heti tíz órát feláldozni céljaim elérésére. Írásban is tudok kommunikálni. Meggyőződésem, hogy az ismeretek elsajátítása lényegében az én felelősségem. Eddig nem jelentett túl nagy nehézséget a tanulás. Vizsgákon nyújtani tudom a tudásomat. Ambiciózus vagyok. IME II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2003. MÁJUS VIRTUÁLIS ISKOLÁK A statisztikai felmérések szerint 1997-ben a világon már, kb. 300 virtuális képzőintézmény (egyetem) működött és 1999-ben 70 millió ember vett részt Internetes oktatásban. Mára már szinte minden magára valamit is adó „hagyományos egyetem” létrehozott saját keretei között működő virtuális kurzust, vagy fakultást. (pl.: a Simon Fraser University) De léteznek kimondottan csak is virtuális keretek között működő távoktatási központok (pl.: California Virtual University), melyek akkreditált formában kínálnak Bachelor, Master és PhD programokat tanulóiknak [3.]. A rendszerek szerves részét képezik a virtuális könyvtárak, például az oxfordi, a michigani vagy a Harvard egyetemen. Szerencsére hazánkban is egyre terjed ez az információ elérési mód, s így számos magyar fejlesztésű elektronikus könyvtár kínálja szolgáltatásait a világhálón (pl.: http://www.mek.iif.hu). A virtuális iskolák sok szempontból hasonlítanak a téglából készült társaikhoz. Van tanáruk akit e-tutornak hívnak, van tantermük (igaz virtuális), az aulában cseveghetnek (chat-elhetnek) sőt még faliújságuk is van, ahol az aktuális információkat olvashatják. Ma már a videó konferencia adta lehetőségeknek köszönhetően, a tanulók láthatják a tutorukat vagy az általa szemléltetett eszközt ill. eljárást. Az on-line kommunikációnak köszönhetően részt vehetnek vitafórumokon és tanúi lehetnek számukra elérhetetlen (akár több ezer km-re lévő) eseményeken. A tananyagok felépítése folyamatos önellenőrzésre ad lehetőséget, melyek olykor kiegészülnek szintmérésekkel, tesztekkel. A hazai virtuális képzőhelyek száma közel sem veheti fel a versenyt a nyugat európai és tengeren túli kínálattal, de számos ígéretes kezdeményezéssel találkozhat a kíváncsi érdeklődő (pl.: http://www.uniworld.hu). EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZÉS ÉS A VIRTUÁLIS KÉPZÉS LEHETÔSÉGEI Sajnos a hazai e-learning „piacon” csak igen csekély egészségügyi témájú kezdeményezéssel találkozhatunk, bár kétségtelen, hogy a felsőoktatási intézmények majdnem mindegyike kínál képzéstámogató szolgáltatásokat a Web-en. Nemrégiben (2002. decemberében) viszont új portállal bővült a kínálat, megnyitotta a kapuit az első egészségügyi virtuális szakképző iskola (www.tavkepzes.hu). Az Apertus Alapítvány által támogatott keretprogramot egy konzorcium (a konzorcium tagjai: Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Pécsi Tudományegyetem Eü. Főiskolai Kar, Pécsi Tudományegyetem Továbbképző Központ, Debreceni Egyetem Eü. Főiskolai kar, Tactus Kft.) hozta MENEDZSMENT MENEDZSERKÉPZÉS létre, mely az egészségügyi szakdolgozók számára kínál távoktatási lehetőséget. A dinamikus Web felületen megjelenő impozáns külső számos lehetőséget kínál az egyéni tanulásra. A hagyományos távoktatási kurzusok mellett megtalálható az első egészségügyi e-learning program, amely az egészségügyi menedzsment témakörét dolgozza fel. A képzést e-tutorok segítik, míg a tananyag letölthető, így a képzés aszinkron formában valósul meg. Természetesen a gyakorlatok és vezetői kommunikációs tréningek nem oldhatók meg virtuális formában, itt a hagyományos (nem virtuális jelenlét) nélkülözhetetlen. Az iskola megkezdte a működését és már közel harminc tanulója „koptatja” virtuális padjait. A rendszer mindenki számára nyitott, mind a képzőintézmények (új oktatási programok), mind a tanulók számára. Kétségtelen, hogy a lehetőségek és az igények ma még nincsenek összhangban az oktatási piac ezen szögletében, s talán kicsit utópisztikusnak és személytelennek tűnik a hétköznapi halandónak a virtuális iskola világa. 2004-ben az e-learning piac várható nagysága Európában kb. 3,5-4 milliárd dollár lesz, ami a szakemberek becslése alapján várhatóan évi 96%-os növekedést jelent. Higgyék el, hogy az sem véletlen, hogy ma már a California Virtual University 39 mérnöki, 29 egészségügyi, 29 közgazdasági, 40 különböző társadalomtudományi kurzust kínál több, mint 20 000 hallgatójának. Ôk már tudnak valamit! Lehet, hogy a virtuális képzésben tanulták? IRODALOMJEGYZÉK [1] ACTION PLAN prepared by the Council and the European Commission for the Feira European Council 19-20 June 2000 http://europa.eu.int/comm/information_society/eeurope /actionplan/index_en.htm [2] Elek, Zoltán 1999: Nyílt levél Bródy Andrásnak Élet és Irodalom január 15. 2. o. eLearning – Designing Tomorrow’s Education http://europa.eu.int/comm/education/elearning/ [3] Kárpáti, Andrea 1998: Számítógép az oktatásban külföldön In: Sulinet – Ablak a világra OKKER, Bp. 23-37. o. [4] Nemzetközi virtuális egyetem – Internet a felsőoktatásban UNIWORLD – http://www.uniworld.hu [5] Saranto, K., Leino-Kilpi, H. (1997): Computer literacy in nursing: developing the information technology syllabus in nursing education. Journal of Advanced Nursing, 25, 377-385. [6] Turi László: Virtuális oktatás – valóságos trendek http://www.mtsystem.hu/edusystem/ [7] Virányi, I. (2001): Informatika az ápolásban: I. rész. Nővér, 14 (1), 19-26. [8] Z. Karvalics, László 1997: Az információs írástudástól az Internetig Educatio 4. 681-698.o. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Vízvári László 1956-ban született Budapesten. Felsőfokú végzettségeit a HIETE (mentőtiszt) és az ELTE (Pedagógiai előadó, Közművelődési menedzser) keretein belül szerezte. Pedagógiai pályafutását Kállai Éva Egészségügyi Szakközépiskolában kezdte, majd az Árpád-házi Szent Erzsébet Egészségügyi Szakközépiskola (Esztergom) szakmai igazgatóhelyettesi pozicióját töltötte be. Jelenleg az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet főigazgatója, a Pécsi és a Nyíregyházi Egészségügyi Főiskola docense. Tagja (NET, ESZTT) és elnöke (ESZTB) számos az egészségügyi szakképzéssel foglalkozó bizottságnak. Több könyve és több tucat publikációja jelent meg Magyarországon és külföldön. Rendszeresen tart előadásokat hazai és nemzetközi kongresszusokon. Jelenleg a moduláris egészségügyi szakképzés fejlesztésével, a virtuális képzés egészségügyi adaptációjával foglalkozik. IME II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2003. MÁJUS 35
