Senki sem szeret orvoshoz menni, mégis mindannyian megfordulunk időnként a háziorvosi váróban, a szakrendelőkben, a diagnosztikai vizsgálati laboratóriumok előszobájában, és sajnos néha kórházba is kényszerülünk. Bár gyógyulásunkban csak közvetett szerepet játszik, egyik esetben sem közömbös, milyen körülmények fogadnak és az orvosok munkáját mennyire segíti a gyógyításhoz szükséges információk elérését biztosító infrastruktúra, az informatikai háttér.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ DÖNTÉSTÁMOGATÁS Globális technológiák az egészségügyi informatikában Uri Katalin, SAP Hungary Kft. Senki sem szeret orvoshoz menni, mégis mindannyian megfordulunk időnként a háziorvosi váróban, a szakrendelőkben, a diagnosztikai vizsgálati laboratóriumok előszobájában, és sajnos néha kórházba is kényszerülünk. Bár gyógyulásunkban csak közvetett szerepet játszik, egyik esetben sem közömbös, milyen körülmények fogadnak és az orvosok munkáját mennyire segíti a gyógyításhoz szükséges információk elérését biztosító infrastruktúra, az informatikai háttér. AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORM HATÁSA AZ INFORMATIKÁRA Az ezredforduló kihívása a hazai kórházi informatikában nem csak a számítástechnika rohamos fejlődéséből és az Európai Uniós kompatibilitási feltételekből adódik, hanem jelentős szerepet játszanak az egészségügyi reform eredményeképpen fokozódó gazdaságossági elvárások. Az erősödő tulajdonosi szerepvállalással összefüggésben egyre feszítőbben jelentkezik a feldolgozott adatok és naprakész információk gyors elérhetőségének minden napos igénye. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenti szempontok, amikor Magyarország is az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, hiszen az informatikai rendszerek nem ismernek határokat, így a kórlapot vagy – megfelelő jogosultság esetén – bármilyen adatot az EU orvosai és kórházai számára is célszerű elérhetővé tenni. Éppen ezért fontos, hogy az egészségügyi intézmények olyan integrált informatikai rendszert válasszanak, amely EU-kompatíbilis, és természetes elvárás lesz az ISO-tanúsítvány is. ELEKTRONIKUS KÓRLAPVEZETÉSEN ALAPULÓ INTEGRÁLT RENDSZEREK A kórházak és a háziorvosi praxisok privatizációja egyáltalán nem jelenti azt, hogy a gyógyítás két külön területre szakad. A betegekkel kapcsolatos információk kölcsönös ismerete, illetve átadása szempontjából sokkal inkább az egymásrautaltság lesz a jellemző. A jövőben megvalósítandó korszerű gyógyítás esetében ugyanis a kórház számára fontosak lesznek a háziorvos elektronikus formában tárolt, – ezért egyszerűen továbbküldhető – betegellátási adatai, diagnózisai, gyógyszerjavaslatai – a háziorvos pedig sokkal pontosabb helyzetképpel rendelkezhet, ha közvetlenül a 38 IME II. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2003. JÚNIUS kórházból, vagy a laboratóriumból kaphatja meg az elektronikus információkat. A teljes kórházi működést lefedő, on-line működésű és elektronikus kórlapvezetésen alapuló számítógépes rendszer lehetővé teszi, hogy az adatok a tevékenységgel egy időben kerüljenek hiteles rögzítésre, ne torzuljanak, hanem eltárolódjanak az intézet különböző adatbázisaiban. A kórházi rendszermegoldások területén felértékelődik az elektronikus kórtörténet vezetésének szükségszerűsége, hiszen ez minden nyilvántartás alapja. Ezt támasztja alá az integrált rendszerek széles körű elterjedése a hazai kórházakban. Az integrált rendszerek az ellátás színvonalát növelik (pl. minden adat rendelkezésre áll a gyógyítás minden pillanatában, csökken az adminisztráció stb.), többletbevételt, csökkenő költségeket és átlátható működést tesznek lehetővé. Az integrált kórházi információs rendszer egy központi betegorientált adatbázisra épülve átfogja a teljes kórházi működést. Az összes osztályt összekapcsoló hálózatban a menedzsment, az orvosok és ápolók, valamint az adminisztratív munkatársak számára egyaránt elérhetővé válik az adatbázisok használata. Az orvosok és a nővérek számára a rendszer használata lehetővé teszi az adminisztratív teendők automatizálását és rendszerbe szervezését, így valamennyi betegápolási tevékenység dokumentuma megjelenik a napi munka kísérőjeként. A gyógyászati információk (például diagnózisok, gyógyszerezések, kezelési előírások, komplikációk stb.) a megállapításukkal egyidejűen és keletkezésük helyszínén kerülnek be a rendszerbe, és on-line módon azonnal hozzáférhetők valamennyi, felhasználásukra jogosult személy részére. A beteg szempontjából ez azt jelenti, hogy egyetlen adatfelvételre van csak szükség – amikor a beteg először jelentkezik – ezt követően az adatok egy központi, betegápolás-orientált adatbázisban tárolódnak. Minden helyen automatikusan lehívhatók a betegellátási adatok a vizsgálati eredményektől kezdve a gyógyszerelési és a diétás előírásokig. A teljes körű betegkövetésre és elektronikus kórlapvezetésre épülő integrált kórházi informatikai megoldás tipikus példája az SAP-MedSolution integrált rendszer, mely magában foglalja a Klinikai rendszereket (betegadminisztráció, elektronikus rendelésmechanizmus, diagnosztikai részrendszerek stb.), a Gazdasági rendszert (pénzügy, főkönyv, készletgazdálkodás, speciális alrendszerek, mint például élelmezés, mosoda stb.) és a Vezetői információs és kontrolling rendszert, amely a kórház menedzsmentjét támogat- INFOKOMMUNIKÁCIÓ DÖNTÉSTÁMOGATÁS ja az értékelő elemzés, a tervezés és az irányítás területén. Az integrált ágazati rendszer legfőbb célja tehát – az orvosszakmai adatok feldolgozása mellett – a betegágyra lebontott költségek meghatározása. A kórházi gyógyító tevékenységek gazdasági összefüggéseinek objektív feltárása lehetőséget teremt arra, hogy költséghely szinten lehessen elemezni a működés hatékonyságát. HÁLÓZATI KAPCSOLAT A REGIONÁLIS ELLÁTÓ RENDSZERBEN A hazai egészségügyi ellátásban is egyre jobban kirajzolódik a regionalitás igénye, mely az adott területen működő egészségügyi intézmények összehangolt együttműködésén alapszik. A regionális informatikai rendszer gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ellátási események során keletkező adatok és információk (leletek, konzíliumi vélemények, zárójelentések stb.) a gyógyítás további fázisaiban is rendelkezésre állnak a kórházakban, a rendelőintézeteknél és az alapellátásban. Ez önmagában is magasabb szintű, a gyors és teljes körű információk elérhetősége révén minőségi ellátást tesz lehetővé. Manapság ez a komplexitás a hazai kínálatban az SAPMedSolution rendszer integrációjával valósul meg, mint ahogy ez néhány kórházban. (pl. a Vas Megyei régió kisebb kórházaiban: Szentgotthárd, Körmend, Celldömölk) már a gyakorlatban is látható. SZÁMÍTÓGÉPES ADATTÁRHÁZ A KÓRHÁZI RENDSZEREKBEN Az integrált kórházi információs rendszerek feladata ebben a hatalmas adat halmazban biztosítani a vezetők tájékozódását. Csak az on-line működésű számítógépes rendszer teszi lehetővé, hogy az adatok a tevékenységgel egy időben kerüljenek hiteles rögzítésre, ne torzuljanak, hanem eltárolódjanak az intézet különböző adatbázisaiban későbbi feldolgozás céljára. Nem csupán a betegellátáshoz közvetlenül kapcsolható adatok, hanem az intézmény gazdálkodásához köthető információk is integráltan kerülnek be ugyanabba rendszerbe. További adatforrások például a költségvetés, az OEP szerződés, az ehhez kapcsolódó beszámolók és jelentések, a controlling, a számvitel, a pénzgazdálkodás, a megrendelések, a szerződések, a raktárgazdálkodás, karbantartási és javítási munkák nyilvántartásai, a műszergazdálkodás, az energia- és épületkataszter, osztályos beszámolók, minőségbiztosítási rendszer stb. Az egész intézményre kiterjedő számítógépes információs rendszert bevezető projekt egyike az intézetek legnagyobb léptékű vállalkozásainak, hiszen néhány év alatt valamennyi vezető, szakdolgozó és gazdasági-műszaki terület munkatársainak munkafolyamataira kihatással lesz. A teljesítményfinanszírozás bevezetése minőségileg változtatta meg a kórházak informatikai rendszerét. Az el- múlt néhány év alatt olyan információhalmaz gyűlt össze, amelynek feldolgozása meghatározó lehet minden intézmény részére. A HBCS alapú teljesítményfinanszírozás – megfelelő szabályozás mellett – egy lehetséges eszköz arra, hogy a gyógyító, ápoló tevékenység gazdasági eredményét a menedzsment felé közvetítse. Természetesen ehhez fel kell építeni az egyes konkrét ellátásban alkalmazott szolgáltatások belső költség modelljét. Hiba lenne azonban kizárólag a biztosító(k) számára készítendő jelentés vagy számla elkészítésének forrásaként tekinteni a számítógépes adatbázisokat. Ezen működési adatbázisokból képzett információs adatbázisok kell, hogy képezzék egy hatékony kórházi menedzsment legfőbb támaszát. Az információs adatbázisra épülve elemezni lehet a teljes klinikai tevékenységet, felépíteni az adott intézményben folyó tevékenység gazdasági modelljét, és korszerű kontrolling szemléletű vezetést meghonosítani. Ez csakis egy egységes, intézményi adat- és információvagyon integrált kezelésére alkalmas, a vezetői és elemzői igényeket egyaránt kiszolgálni képes adattárház megoldás alkalmazásával lehetséges. Az adattárházra épülő vezetői információs rendszer alkalmazásával lehetőség nyílik az egységes adatvagyonból intézményi információk előállítására és jogosultsági szintek beállításával a széles körű hozzáférés biztosítására. INTEGRÁLT ALKALMAZÁSPLATFORM A GAZDASÁGI FOLYAMATOK LEFEDÉSÉRE Az SAP cég mySAP Business Suite nevű szoftver megoldása az üzleti és műszaki folyamatokat egy kulcsrakész rendszerbe kapcsolja össze. Főbb jellemzője az átfogó integráció, a nyitottság, moduláris felépítés, nemzetköziség, rugalmasság, valamint az iparág független alkalmazhatóság. A program a pénzforgalmi alkalmazások integrált megoldását tartalmazza, amely valamennyi intézményi területen alkalmazható. Az egyes részterületek egymás közötti integrációjával, valamint a logisztikai és emberi erőforrás alkalmazások bevonásával az egészségügyi intézmény összes részlege egységes irányítási rendszerrel dolgozhat. A logisztikai lánc kapcsolódási pontjait követve, optimalizálni lehet a belső folyamatokat. A rendszer használhatósága nem függ az intézmény méretétől. A funkciókat használhatja kisebb kórház éppúgy, mint központi költségvetési szerv. A rendszer többnyelvűségével, a pénznemek rugalmas kezelésével, az adók, a beszámolók, valamint a fizetési forgalom adott országhoz igazított funkcióival kielégíti az EU csatlakozás által támasztott igényeket. A rendszer moduljai közös adatbázisból dolgoznak. Nincsenek inkonzisztens adathalmazok, nincs szükség az egyes funkciókat ellátó modulok között külön adatátvitelre. A felhasználó szemszögéből nézve az integráció egyrészt a különböző alkalmazási területek (pl. pénzügy, készletgazdálkodás, beszerzés, kontrolling) integrált együttműködését jelenti, másrészt a területileg, szervezetileg elkülönülő fel- IME II. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2003. JÚNIUS 39 INFOKOMMUNIKÁCIÓ DÖNTÉSTÁMOGATÁS használó csoportok adatainak egységes kezelését. Az integráció középpontja egy olyan egységes adatállomány, mely lehetővé teszi hogy a kórház valamennyi szervezeti egysége automatikusan ugyanazt a számlakeretet, anyagszám rendszert, vevő ill. szállító azonosítót használja. A rendszer egyszerre biztosítja az egészségügyi intézmény egységes információigényét és a szervezeti egységek önálló gazdálkodását. AZ ADATTÁRHÁZ MEGOLDÁSOK ELÔNYEI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Vezetői beszámolók A felhasználók köre elsősorban a vezetés középső és felső szintje. Az ő számukra általában előre meghatározott formátumú beszámolók készülnek, melyeket periodikusan vizsgálnak. Ennek klasszikus példája egy terv/tény beszámoló, mely alapján túlzott eltérés esetén a rendszer pl. email-ben küldhet üzenetet a felhasználónak (Reporting Agent). A vezetők számára nyújt kényelmes áttekintési lehetőséget a WEB reporting opció, amely segítségével interaktív WEB beszámolók készíthetők, melyeket az intézeti intranetről az arra jogosultak elérhetnek. Elemzői beszámolók A felhasználók másik jellemző körét azok az elemzők alkotják, akik egy-egy témakör részletes vizsgálatával foglal- 1. ábra Az SAP BW adattárház programjának rendszer felépítése 40 IME II. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2003. JÚNIUS koznak. Az ő munkájukat könnyíti meg az Excel felület, melyen „drag and drop” módszerekkel új beszámolók hozhatók létre meglévő adatokból percek alatt, illetve grafikonok, „mi lenne ha” típusú elemzések is készíthetők. Az elemzők munkáját segítheti, hogy a BW-ben tetszőleges dokumentumok elmenthetők, elemzések, kiegészítések kapcsolhatók az elkészült beszámolóhoz. Külső adatok tárolásának lehetősége Az adattárház használatának előnyei természetesen SAP környezetben emelkednek ki leginkább, ugyanakkor a rendszer módot ad arra, hogy más, a kórháznál és azon kívül működő rendszerekből származó információt is kezeljen. Ilyen lehet pl. egy speciális kórházi alrendszer (pl. Élelmezés), vagy akár egy GYÓGYINFOK-tól származó információs adatbázis. Korlátlan számú külső rendszerből nyerhetők ki adatok, ezeket képes a rendszer összesíteni és egységes formában megjeleníteni (1. sz. ábra). Az adattárház megoldás nagy előnye, hogy bármilyen forrásból is származzék az információ, az a felhasználók számára egységes felületen jelenik meg. Az egységes megjelenítő rendszer iránti igény tovább fokozódik külső rendszerek belépésével, melyek mélyebb integrációja nem csak az adatfeladások (pl. könyvelés) tekintetében, hanem az információ szolgáltatás szintjén is megvalósulhat. Ezáltal a döntéshozatalhoz szükséges információ egy felületről érhető el. INFOKOMMUNIKÁCIÓ DÖNTÉSTÁMOGATÁS Nagy teljesítményű architektúra Az SAP adattárház programja, mind adatszerkezete (csillag séma – az adattárház építésben ma legszélesebb körben használt adatmodell), mind hardver architektúrája által képes nagy tömegű adatokkal is a lekérdezések gyors végrehajtására, a tranzakciós rendszer terhelése nélkül. ALKALMAZÁS SZOLGÁLTATÁS LEHETÔSÉGE A KÓRHÁZAKBAN A jövőben előtérbe kerülnek a távoli, – külön központban működő – komplex szolgáltatásokat nyújtó szoftver-hozzáférési lehetőségek. Az ASP (Application Service Provider) alkalmazás-szolgáltatás lényege, hogy az alkalmazói programok egy központi szerveren futnak. A szükséges adatok a szerveren tárolódnak, és csak a megjelenítéshez szükséges adatok jutnak el a felhasználóhoz az interneten, vagy egy dedikált bérelt vonalon (pl: WAN) keresztül. Mivel a hazai kórházakban is egyre népszerűbb a teljes informatika külső vállalkozásba adása, így a szolgáltatóházak már Magyarországon is kialakulóban vannak. A szolgáltató központ feladata a rendszer kiépítése és a megfelelő technológiai szint fenntartása, valamint a teljes körű üzemeltetés és karbantartás által a garantált rendelkezésre állás biztosítása. Az ASP szolgáltatási szerződések általánosítható előnye elsősorban az, hogy a szolgáltató központ a mindenkori „legjobb” rendszerét folyamatosan biztosítja az üzemeltetési köréhez tartozó intézményeknek. Ilyen szakmai potenciál szinte soha nem állhat rendelkezésre egy adott egészségügyi intézeten belül, de ha mégis, akkor az meglehetősen költséges vállalkozás lenne. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Uri Katalin 1994-ben végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Pénzügy szakán. 1994-től a Plus Élelmiszer Diszkont Kft kontrollereként, majd 1996-tól kontrolling vezetőjeként fő feladata a döntéstámogató rendszer kialakítása, üzemeltetése volt. Több SAP-ban és más rendszerekben megvalósított tervezési, beszámolási rendszer bevezetésén vett részt. 1999-től SAP Hungary Kft munkatársaként az SAP pénzügyi megoldásaiért felel. 2000 óta kiemelt területe az SAP vezetői információs rendszerei, tervezési és elemzési megoldásai: az SAP Business Warehouse és Strategic Enterprise Management. Magyarországon elsőként kezdett el foglalkozni az SAP SEM-mel. Vezető tanácsadóként számos bevezetési projektben vett részt. Fő célkitűzése az adattárház, mint modern döntéstámogató eszköz és az azon alapuló tervezési rendszerek szakmailag megalapozott népszerűsítése, hatékony alkalmazásának támogatása. eHealth 2003 - ICT for Health 2003. május 22-23-án Brüsszelben „eHealth 2003 – ICT for Health“ címmel került sor a kibővülő Európai Unió egészségügyi minisztereinek találkozójára. A találkozón elfogadott miniszteri deklaráció az eEurope 2005 program keretein belül kijelölte az egyes nemzeti és regionális egészségügyi informatikai fejlesztések egyeztetett súlyponti területeit és kiemelt feladatait. A miniszteri találkozó és konferencia mellett egy kiállítást is tartottak, ahol 180 pályázó közül kiválasztott mintegy 30 résztvevő mutatta be különböző eHealth megoldásait. Az ESZCSM támogatásával 6 magyar intézmény egy közös kiállítás keretében néhány kiválasztott példán keresztül adott betekintést az EU tagállamok felső szintű vezetői előtt a hazai fejlesztési munka eredményeibe. A kiállításon való részvétel egyik fő célja az volt, hogy a jövőbeli EU pályázatokon a magyar egészségügyi informatikai pályázatok esélyei jelentős mértékben javulhassanak. IME II. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2003. JÚNIUS 41
