Intézmények:Miskolci Egyetem, Med-Econ Humán Szolgáltató Kft., Egészségbiztosítási Intézet Egészségtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem, ESZCSM
Évfolyam: II. évfolyam
Lapszám:2003. / 6
Hónap:szeptember
Oldal:19-23
Terjedelem:5
Rovat:EGÉSZSÉGPOLITIKA
Alrovat:ELLÁTÁSSZERVEZÉS, IBR
Absztrakt:
Az Irányított Betegellátási Modell (IBM) Magyarországon 1999-ben került bevezetésre. Az azóta eltelt 4 évben a Modell folyamatosan fejlődött és ma már igen nagy közérdeklődésre tart számot. A legutóbbi bővítés során immáron 1 millió lakosra terjed ki a magyar modell. Korábbi dolgozatainkban bemutattuk, hogy a nemzetközi gyakorlatban a „managed care” elv milyen finanszírozási környezetben alakult ki, melyek a motiváló tényezői, történeti vonatkozásait, eszközrendszerét, fejlődését és jellemzőt az Amerikai Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Jelen dolgozatunkban a fejkvótaszámítás kérdését taglaljuk. A nemzetközi tapasztalatok mellett bemutatásra kerülnek a magyar modell fejkvóta számításának jellemzői is.
[1] Boncz Imre, Dózsa Csaba: Az egészségbiztosítási és egészségfinanszírozási rendszer változásai 1992-2002. MOTESZ Magazin, 2002, 11(4): 52-55.
[2] Wynand P.M.M. Van de Ven: Health Economics, Erasmus Summer School, Rotterdam, 12th – 31st of August 2002
[3] Nagy Balázs: Javaslatok az irányított betegellátásnál használt fejkvóta számítás továbbfejlesztéséhez. 2002. kézirat.
[4] Boncz Imre, Nagy Balázs, Dózsa Csaba: Irányított Betegellátási Modell (IBM): a managed care helye a finanszírozási rendszerben, alapelvek és az Amerikai Egyesült Államok példája. Informatika és Menedzsment az Egészségügyben, 2003, 2(4):15-21.
[5] Boncz Imre, Nagy Balázs, Dózsa Csaba: Irányított Betegellátási Modell (IBM): managed care Nagy-Britanniában és az eszközrendszer elemei. Informatika és Menedzsment az Egészségügyben, 2003, 2(5): 10-13.
[6] Kaló Zoltán: Az angol egészségügyi területi forráselosztás magyar adaptációjának lehetőségei, Tanulmányok a regionális egészségügyi forráselosztásról, Soros Alapítvány Mintarégió Program, 1997. május.
[7] Peter Smith: Capitated Finance and Health Care Needs. Possibilities and limitations. In: López Casasnovas G, Callau Puente J, Necesidad sanitaria, demanda y utilización. XIX. Jornadas de Economía de la Salud. Huesca:
Asociación de Economía de la Salud, 1999: 15-28.
[8] 1996. évi LXIII. Törvény az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról. Magyar Közlöny, 1996. 61. szám (VII.23.)
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁS Irányított Betegellátási Modell (IBM): a fejkvótaszámítás szerepe és módszertana Dr. Boncz Imre, Dózsa Csaba, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Nagy Balázs, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Az Irányított Betegellátási Modell (IBM) Magyarországon 1999-ben került bevezetésre. Az azóta eltelt 4 évben a Modell folyamatosan fejlődött és ma már igen nagy közérdeklődésre tart számot. A legutóbbi bővítés során immáron 1 millió lakosra terjed ki a magyar modell. Korábbi dolgozatainkban bemutattuk, hogy a nemzetközi gyakorlatban a „managed care” elv milyen finanszírozási környezetben alakult ki, melyek a motiváló tényezői, történeti vonatkozásait, eszközrendszerét, fejlődését és jellemzőt az Amerikai Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Jelen dolgozatunkban a fejkvótaszámítás kérdését taglaljuk. A nemzetközi tapasztalatok mellett bemutatásra kerülnek a magyar modell fejkvóta számításának jellemzői is. KOCKÁZATMEGOSZTÁS A FINANSZÍROZÁSBAN Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása során a finanszírozói oldal alapvető problémája a finanszírozási kockázat csökkentése. A különböző finanszírozási technikák eltérő mértékben osztják meg ezt a kockázatot a finanszírozó és a szolgáltató között (1. ábra). Az egyik szélső érték a tételes, számla szerinti finanszírozás, amikor a finanszírozó a hozzá benyújtott számlák alapján téríti a költségeket. Ilyenkor a kockázat a finanszírozónál van. A másik szélső eset – amikor a kockázat a szolgáltatónál jelentkezik – az éves költségvetés szerinti finanszírozás. Ilyenkor a finanszírozó éves költségvetést biztosít a szolgáltató számára és a szolgáltató ezen összegből köteles tevékenységét finanszírozni. Az irányított betegellátásban is használt korrigált fejkvóta a kockázatmegosztás szempontjából mindkét szereplő számára elfogadható mértéket jelent. 1. ábra Kockázat megosztás (risk-sharing) az egyes finanszírozási formák esetén [1] A FEJKVÓTA SZEREPE Az egészségügy finanszírozásánál használatos fejkvóta a biztosító (finanszírozó) által a szolgáltatónak fizetett fix összeg, amit: • meghatározott szolgáltatási csomagért, • meghatározott biztosítottak után, • meghatározott időszakra fizetnek. [2, 3] A szolgáltatási csomag definiálása alapvető kérdés a fejkvóta alkalmazásánál, hiszen ez által kerül meghatározásra azon szolgáltatási kör, amit a szolgáltató a biztosítottak számára a fejkvóta alapján nyújtani köteles. A társadalombiztosítási rendszerekben nagyon nehéz megfogalmazni az ún. biztosítási alapcsomagot, vagyis azon szolgáltatások összességét, amelyekre a biztosított a fizetett járulékok fejében jogosult. A fejkvóta típusú finanszírozás esetén ezen meghatározás alapkövetelmény. A biztosítottak száma viszonylag jól meghatározható, tehát érdemi problémát nem vet fel. Érdekes azonban az, hogy milyen mechanizmussal kerülhet be valaki a fejkvóta finanszírozott körbe. A klasszikus biztosítási elv (traditional indemnity) alapján kerülnek ebbe a körbe, például az Egyesült Államok finanszírozási rendszerében. Földrajzi alapú lakosság megoszlás működik Nagy-Britanniában és Svédországban. Németországban és Hollandiában a betegbiztosítási alapok képezik a kockázat közösséget. A fejkvóta alapján finanszírozott időszak az esetek döntő többségében 1 év. Ennél hosszabb időszakot nehéz előre jelezni (sokat változhat egy egyén egészségi állapota egy év alatt), rövidebb időintervallum pedig túl nagy eltéréseket követne, ami már sokszor a teljesítményfinanszírozáshoz közelítene. Hangsúlyozzuk, hogy a fejkvóta típusú finanszírozásnak nem kizárólagos alkalmazási területe az irányított betegellátás. Magyarországon is használjuk a fejkvóta típusú finanszírozást, például a háziorvosi ellátás esetében. A nemzetközi gyakorlatban a fejkvótát a forrás allokáció eszközeként, vagy kockázatmegosztó elemként értelmezik, attól függően, hogy milyen környezetben alkalmazzák. A forrásallokációs megközelítés esetében a rendelkezésre álló forrásokat kell szétosztani meghatározott szempontok szerint, például amint már említettük területi alapon, vagy több biztosító (finanszírozó) között. A kockázatmegosztás eszközeként a IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER 19 MENEDZSMENT IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁS piacon szereplő biztosítók vagy szolgáltatók finanszírozását igyekeznek a lefedett kockázatközösséghez vagy ellátott lakossághoz igazítani. A klasszikus magyar finanszírozási rendszerben területi alapú forrásallokáció nincs, az irányított betegellátási modell fejkvótája viszont közelíti a forrásallokációs megközelítést a modellszervezői körben. A FEJKVÓTASZÁMÍTÁS KÉRDÉSEI ÉS ALKALMAZÁSA A NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN Korábbi dolgozatainkban [4, 5] az irányított betegellátási modell szervezeti felépítésének és fejlődésének nemzetközi tapasztalatait mutattuk be. A fejkvóta finanszírozás alkalmazásának a nemzetközi gyakorlatban hasonló területei vannak, mint hazánkban, vagyis kiemelt helyen szerepel a háziorvosi finanszírozás (Olaszország, Írország, Egyesült Királyság, Hollandia, Dánia), illetve a forrásallokáció során (Egyesült Királyság, Svédország) történő alkalmazás. Viszonylag jól ismert az 1970-es években kidolgozott angol RAWP modell (Resource Allocation Working Party) [6]. A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott fejkvóta számításoknál két fő problémát emelhetünk ki. Egyik oldalról a rendelkezésre álló források megoszlásának vizsgálatára nem mindenhol állnak rendelkezésre részletes adatok. Vagyis ha a fejkvótát megpróbáljuk közelíteni az adott életkorban vagy adott földrajzi területen lévő lakos tényleges egészségügyi kiadásaihoz, akkor célszerű, ha rendelkezésünkre állnak ilyen jellegű adatok. Magyarországon az egyes tételes, eset szintű jelentésre épülő finanszí- rozási technikák (pl. német pontrendszer a járóbeteg ellátásban, HBCs az aktív fekvőbeteg ellátásban) részletes adatgyűjtési lehetőséget biztosítanak. A nyers fejkvóta önmagában nem igazán megfelelő a források allokációjára, szükség van a fejkvóta finomítására, az ún. kockázat kiigazításra (risk-adjustment). A fejkvóta finomításánál vagy egyéni szintű, vagy közösségi szintű adatokat használhatunk. Amint az 1. táblázatban is látható, a kockázat kiigazítás során használható az életkor és nem, korábbi költségvetés, diagnózishoz kötődő információk, mortalitási adatok, rokkantság [7, módosítva]. A fejkvóta számítást mind a finanszírozói, mind a páciens oldaláról erőteljes hatások befolyásolhatják. Egyik oldalról (adverse vagy anti selection) az átlagosnál nagyobb valószínűséggel egészségügyi szolgáltatásra szorulók nagyobb intenzitással keresnek egészségbiztosítást. Másik oldalról (cream skimming) a biztosító is megpróbálja kiválogatni azon ügyfeleket, akik kisebb valószínűséggel vesznek igénybe egészségügyi szolgáltatásokat. Ahol pedig egyetlen biztosító vagy egy kormányzati szerv (pl. NHS) forrásallokációját szolgálja a fejkvóta, ott a társadalmi elvárásoknak megfelelő méltányos elosztási szempontok játszanak kulcsszerepet. A MAGYAR IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁS FEJKVÓTA TÍPUSÚ FINANSZÍROZÁSA A magyar irányított betegellátási rendszerben a fejkvóta szerepe a szervezők bevételének biztosítása. A fejkvóta számítási körbe bevont illetve be nem vont ellátások körét a Ország Anglia Séma Forrás Allokációs Képlet Alapok 100 egészségügyi hatóság Egyéni szinten Életkor Hollandia Központi Betegbiztosítási Testület kockázat kiigazítási séma Szövetségi Biztosítási Iroda kockázat kiigazítási séma Betegség és Rokkantság Biztosítás Nemzeti Intézete 26 betegbiztosító Életkor, nem, jóléti/rokkantsági státusz Betegbiztosítási alapok (kb. 400) Életkor, nem — Jövedelem alapú 100 betegbiztosító — — Helyi Önkormányzati Finanszírozási Séma IBM fejkvóta számítási séma 19 megyei önkormányzat 7 szervező Életkor, nem Életkor, nem, munkanélküliség, rokkantság, mortalitás, urbanizáció Mortalitás, egyedülélő idősek, családi állapot — Németország Belgium Norvégia Magyarország 1. táblázat A fejkvótaszámítás alkalmazása nemzetközi környezetben 20 IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER Életkor, nem Alapok szintjén Mortalitás,morbiditás, munkanélküliség, egyedül élő idősek, etnikumok, szocio-önkonómiai státusz Urbanizáció Egyéb faktor Költség-variációk Retrospektív kiigazítás Jövedelem alapú — Előző évi kiadásra épül MENEDZSMENT IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁS 2. táblázat mutatja. Elvi szinten elmondható, hogy azon ellátások kerültek bevonásra a fejkvóta számításba, ahol az egészségügyi kiadások követése beteg (TAJ szám) szinten megoldható. Ahol ez nem megoldható, vagy igen nagy költségigényű ellátásokról van szó, azon ellátási formák nem kerültek be a fejkvóta számítási körbe. Mint korábban már említettük, a magyar egészségügy finanszírozás rendszere nemzetközi összehasonlításban is részletes, egyéni szinten jól követhető adatokat tartalmaz, ami jó hátteret biztosít a fejkvóta számításához (2. táblázat). Módszertani szempontból a fejkvóta számítás alapját a tárgyévet megelőző év tényleges, országos egészségügyi kiadásai képezik. Az egészségügyi kiadásokat valamennyi, a fejkvóta számítási körbe bevont ellátásra külön számbavesszük. Ezt követően a tényleges kiadásokat leosztjuk az aktuális lakosság számmal ( 10 000 000 fő). Az így kapott értéket – ami az előző évre vonatkozó adat – korrigáljuk a tárgyévre vonatkozó költségvetési előirányzat változással. Tekintettel arra, hogy az egyes kasszák előirányzat változása eltérő, így a fejkvóta értékeket is adott esetben eltérő arányban korrigáljuk. A fentebb leírt számítási mechanizmust havonta végezzük el, tehát az egészségügyi ellátások igénybevételében jelentkező havi, szezonális ingadozásokat a fejkvóta tükrözi. A fejkvóta számítását nemek (férfi, nő) és életkor (0-4, 5-14, 15-34, 35-50, 51-60, 61-70, 71-80, 81-) szerint korrigáljuk. A 2001. évi átlagos havi fejkvótát a 3. táblázat szemlélteti korcsoportok, nemek és kasszák szerinti bontásban. Számos alkalommal előkerül a kérdés, hogy szükséges-e a magyar IBM fejkvóta számításba aggregált adatok alapján, az alapok szintjén (1. táblázat) újabb korrekciós tényezőket (pl.: munkanélküliség, mortalitás stb.) alkalmazni. A szakirodalmi adatok szerint az individuális adatokon alapuló kockázatkiigazítás sok szempontból hatékonyabbnak, igazságosabbnak és ösztönzőbbnek bizonyult. A sokat emlegetett néhai kapacitás törvény (1996. évi LXIII. Törvény az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról) már tartalmazott ilyen mutatókat, azonban ezek gyakorlati alkalmazhatósága sok vitát vetett fel. ÖSSZEFOGLALÁS A fejkvóta típusú finanszírozás alkalmazási területét a finanszírozás mellett a forrásallokációban határozhatjuk meg. A hazai gyakorlatban is a háziorvosi ellátásban és az irányított betegellátási modell forrásallokációjában használjuk. Hangsúlyozzuk, hogy a kétféle fejkvóta csupán nevében hasonlít egymásra, sem funkcióját, sem módszertanát tekintve nem keverendő össze. Az irányított betegellátás fejkvóta számításának igen kiterjedt nemzetközi irodalma van. A nemzetközi tapasztalatok elemzése kapcsán elmondható, hogy a magyar modell fejkvóta számítási módszertana korszerű (2. ábra). A kockázat kiigazítás további pontosítása érdekében a fejkvóta finomítására és a kockázat megosztás (fejkvóta körbe bevont és be nem vont ellátások) elemzésére egyaránt feltétlenül szükség van. A fejkvóta finomítása alapvetően a modell magyarázó erejének növelése és a hatékonyabb, igazságosabb forrásallokáció megvalósítása érdekében szükséges. A fejkvótaszámításba bevont ellátások be NEM vont ellátások Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás Háziorvosi ügyeleti szolgálat Fogászati ellátás Védőnő, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem Járóbeteg szakellátás Gondozóintézeti gondozás CT, MRI Betegszállítás és halottszállítás orvosi rendelvényre Művese kezelés Utazási költségtérítés Aktív és krónikus fekvőbeteg szakellátás Meghatározott nagy értékű, még országosan nem elterjedt eljárások, beavatkozások, valamint a tételes elszámolás alá eső egyszer használatos eszközök és implantátumok Házi szakápolás Keresőképtelenséggel kapcsolatos ellátások Gyógyszertámogatás (különkeretes szerek kivételével) A külön szerződés szerint finanszírozott gyógyszerellátások Gyógyászati segédeszköz támogatás Gyógyfürdő ellátás 2. táblázat A magyar irányított betegellátási modell fejkvóta számításába bevont és be nem vont ellátások köre IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER 21 MENEDZSMENT Kor (év) Nem 1 0– 4 5 – 14 15 – 34 35 – 50 51 – 60 61 – 70 71 – 80 81 – Össz Férfi Nő Össz Férfi Nő Össz Férfi Nő Össz Férfi Nő Össz Férfi Nő Össz Férfi Nő Össz Férfi Nő Össz Férfi Nő Össz Férfi Nő Össz IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁS Háziorvosi ellátás Fogászati ellátás Fogászati ellátás Járóbeteg CT/MRI ellátás diagnosztika Művese kezelés TELJESÍT 6 FIX 6 17,19 25 24 32 738,65 740,83 739,71 428,58 428,96 428,77 158,45 162,62 160,49 243,47 248,44 245,99 250,05 251,94 251,07 421,79 422,75 422,35 428,31 427,94 428,07 426,77 431,05 429,78 295,36 307,68 301,80 6,96 7,03 6,99 93,79 117,82 105,53 38,68 58,12 48,20 22,83 35,35 29,18 32,20 43,08 38,04 59,93 64,11 62,37 55,89 45,94 49,52 39,32 20,81 26,31 42,29 54,15 48,49 12,35 12,07 12,21 77,44 84,34 80,81 42,49 56,82 49,51 33,00 43,04 38,10 41,01 45,93 43,64 51,58 49,52 50,38 43,76 32,75 36,71 26,74 13,83 17,66 43,60 49,43 46,65 321,65 279,72 301,30 262,12 242,81 252,69 263,20 564,59 410,71 356,80 690,10 525,98 555,21 846,82 711,60 581,15 741,98 675,18 682,74 659,51 667,87 630,27 449,74 503,35 376,06 602,18 494,30 8,25 5,92 7,12 16,00 16,96 16,47 33,72 48,65 41,03 78,72 110,32 94,76 120,68 118,87 119,71 115,12 93,08 102,24 101,27 67,02 79,35 47,09 27,21 33,12 61,49 71,32 66,63 2,04 1,89 1,97 2,04 2,07 2,06 34,37 22,33 28,48 104,29 69,28 86,52 194,73 140,07 165,42 282,34 206,70 238,12 337,88 231,55 269,82 173,78 116,85 133,76 102,35 84,41 92,97 Házi Fekvőbeteg Fekvőbeteg szakápolás szakellátás szakellátás Aktív Krónikus 20 21 60 0,73 0,40 0,57 0,53 0,64 0,59 1,20 1,02 1,11 4,18 4,67 4,43 12,95 12,35 12,63 28,40 29,78 29,21 52,53 64,33 60,08 92,00 114,99 108,16 9,28 14,72 12,13 2 647,33 11,73 2 315,00 9,07 2 485,98 10,44 569,09 15,96 481,10 11,31 526,12 13,69 491,92 58,42 1 036,28 44,25 758,34 51,49 1 282,72 214,15 1 406,59 155,10 1 345,59 184,18 2 455,45 349,82 1 923,46 239,08 2 170,13 290,43 3 640,20 396,99 2 722,32 326,74 3 103,58 355,92 4 707,03 548,10 3 694,93 649,33 4 059,20 612,89 4 967,73 1 015,38 4 136,82 1 713,38 4 383,55 1 506,12 1 578,29 187,60 1 717,36 214,64 1 651,01 201,74 Gyógyszer Gyógyászati Gyógyfürdő támogatás segédeszköz szolgáltatás támogatás 61 62 605,19 68,38 548,67 52,20 577,72 60,51 334,01 110,56 302,91 111,66 318,82 111,10 340,46 62,59 459,61 57,99 398,78 60,34 691,65 107,87 1 015,28 110,75 855,95 109,33 1 554,59 276,88 1 968,57 268,93 1 777,17 272,60 2 362,37 467,42 2 569,36 414,22 2 483,08 436,39 3 591,75 741,91 3 179,38 680,89 3 328,98 703,03 3 652,95 1 008,35 2 768,46 1 057,44 3 033,01 1 042,76 958,93 186,08 1 272,03 219,38 1 122,57 203,48 0,66 0,64 0,65 4,85 4,37 4,62 4,10 4,80 4,44 17,35 27,42 22,46 44,37 66,76 56,41 57,84 64,80 61,90 60,82 43,99 50,10 38,99 14,59 21,89 19,71 27,20 23,62 Összesen 4 423,91 3 973,44 4 205,17 1 914,99 1 804,96 1 861,24 1 529,60 2 517,08 2 012,90 3 157,02 3 916,34 3 542,48 5 887,92 5 925,87 5 908,85 8 465,12 7 705,36 8 020,70 11 351,99 9 777,56 10 345,64 12 119,36 10 865,17 11 239,45 3 861,05 4 634,50 4 265,38 3. táblázat A magyar irányított betegellátási modell fejkvóta táblája (2001. év, egy havi átlag) • • • • • • • Jól körhatárolt a fejkvóta számításba bevont és be nem vont ellátások köre Egyéni (TAJ szám) szintű adatgyűjtés alapján történik a számítás Előző évi tényleges kiadások számbavételére épül Ez korrigálásra kerül a tárgyévi költségvetési előirányzat változásokkal Az egyes kasszákhoz külön-külön fejkvóta kerül meghatározásra Életkor és nem alapján korrigálva A fejkvóta havi bontásban kerül elszámolásra 2. ábra A magyar irányított betegellátási modell fejkvóta számításának jellemzői IRODALOMJEGYZÉK [1] Boncz Imre, Dózsa Csaba: Az egészségbiztosítási és egészségfinanszírozási rendszer változásai 1992-2002. MOTESZ Magazin, 2002, 11(4): 52-55. [2] Wynand P.M.M. Van de Ven: Health Economics, Erasmus Summer School, Rotterdam, 12th – 31st of August 2002 [3] Nagy Balázs: Javaslatok az irányított betegellátásnál használt fejkvóta számítás továbbfejlesztéséhez. 2002. kézirat. [4] Boncz Imre, Nagy Balázs, Dózsa Csaba: Irányított Betegellátási Modell (IBM): a managed care helye a finanszírozási rendszerben, alapelvek és az Amerikai Egyesült Államok példája. Informatika és Menedzsment az Egészségügyben, 2003, 2(4):15-21. [5] Boncz Imre, Nagy Balázs, Dózsa Csaba: Irányított Beteg- 22 IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER ellátási Modell (IBM): managed care Nagy-Britanniában és az eszközrendszer elemei. Informatika és Menedzsment az Egészségügyben, 2003, 2(5): 10-13. [6] Kaló Zoltán: Az angol egészségügyi területi forráselosztás magyar adaptációjának lehetőségei, Tanulmányok a regionális egészségügyi forráselosztásról, Soros Alapítvány Mintarégió Program, 1997. május. [7] Peter Smith: Capitated Finance and Health Care Needs. Possibilities and limitations. In: López Casasnovas G, Callau Puente J, Necesidad sanitaria, demanda y utilización. XIX. Jornadas de Economía de la Salud. Huesca: Asociación de Economía de la Salud, 1999: 15-28. [8] 1996. évi LXIII. Törvény az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról. Magyar Közlöny, 1996. 61. szám (VII.23.) MENEDZSMENT IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁS A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Boncz Imre 1969. május 17-én született Zalaegerszegen. Középiskolai tanulmányait a Ferences Rend esztergomi gimnáziumában végezte (Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium), 1987-ben érettségizett. 1993-ban végzett általános orvosként a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1996-ban közgazdasági szakoklevelet szerzett a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. Világbanki ösztöndíjjal a rotterdami egyetemen folytatott tanulmányokat, ahol 1997-ben Master of Science fokozatot kapott (Erasmus University Rotterdam, The Netherlands Institute for Health Sciences). 2002-ben Európai Unió szakértő diplomát szerzett a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán. Több külföldi egyetemen vett részt tanulmányúton, kredit pontos kurzuson (University of Oslo, University of Cambridge, University of Ghent, Karolinska Institute Stockholm, Katholieke Universiteit Nijmegen, Maastricht Limburg University). 1993-1999. között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán dolgozott tanársegédi, majd adjunktusi beosztásban; a Kar Tanulmányi Osztályán osztályvezetőként. Jelenleg a Kar tiszteletbeli docense. Oktatási területe az egészségügy finanszírozása, egészségbiztosítás, népegészségügy. 1999-től az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgozik, jelenleg a Szakmapolitikai és Koordináló Főosztály főosztályvezetője. Az egészségbiztosítás, egészségügyi finanszírozás és népegészségügy témakörében rendszeresen tart előadást hazai és külföldi tudományos és szakmai konferenciákon, folyóiratokban számos publikációja jelent meg. Dózsa Csaba 1969. május 27-én született Vácott. Középiskolai tanulmányait a Sztáron Sándor (ma Madách Imre) Gimnáziumban folytatta, 1987-ben érettségizett. 1994-ben szerzett közgazdasági oklevelet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Karán (Társadalompolitikai Elemző-tervező és Szociológia Szakirány). Egyetemi tanulmányai alatt a Széchenyi István Szakkollégium tagja volt. 1997-1999. között világbanki ösztöndíjjal Spanyolországban folytatott posztgraduális tanulmányokat (Universidad de Barcelona y Pompeu Fabra, Barcelona) az egészség-gazdaságtan területén és szerzett egészség-gazdaságtani master diplomát (Máster en Economía de la Salud). 1994-től az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgozik, jelenleg az egészségügyi szolgáltatásokat és az informatikát felügyelő főigazgató-helyettesként. Több alkalommal vett részt külföldi tanulmányúton egészségügyi finanszírozás és egészségpolitika témakörökben (Winston-Salem, Philadelhpia, Washington, USA; Utrecht, Groningen, Hollandia; East-London University, University of London, Birmingham, U.K.). Az egészségügyi szolgáltatók finanszírozási típusai, ösztönző rendszerek, az egészségügyi technológia-elemzések módszertana és alkalmazásának területei az egészségügyi rendszerben, az irányított betegellátás működése, ezen belül a fejkvótás finanszírozás kockázat-alapú finomításának lehetséges útjai (risk-adjustment), a közszolgálati intézmények stratégiai menedzsmentje témakörökben rendszeresen tart előadást hazai és külföldi tudományos és szakmai konferenciákon, folyóiratokban számos publikációja jelent meg. Nagy Balázs 1975. szeptember 25-én született Debrecenben. Középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban folytatta, 1994-ben érettségizett. 2000-ben szerzett közgazdasági oklevelet a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán Gazdálkodási Szakon. 2000-től az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Tervezési és Költségvetési Főosztályán, később a Szakmapolitikai és Koordináló Főosztályon dolgozik. Itt a fejkvótás finanszírozás finomítására létrehozott munkacsoport vezetője, részt vesz az egészség-gazdaságtani elemzések irányelveinek kidolgozásában és az irányított betegellátás továbbfejlesztésre létrehozott munkacsoport tagja. Közben tagja lesz a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKAE) Egészségügyi Gazdaságtan és Technológiaelemzési munkacsoportjának és 2001-től a BKAE meghívott oktatója. Jelenleg az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium Stratégiai Intézményi Főosztályának elemző közgazdásza. 2002-ben NIHES ösztöndíjjal részt vesz az Erasmus University Rotterdam „Kutatás az egészségügyben” című programjában. 2003-ben Marie Curie Ösztöndíjjal folytat tanulmányokat University of Sheffield „Gyakorlati képzés az egészségügyben” című programjában. Az irányított betegellátás működése, és továbbfejlesztése, a fejkvótás finanszírozás kockázat-alapú finomítása és egészségügyi gazdasági elemzések témakörében jelentek meg publikációi és tartott előadásokat hazai és külföldi tudományos konferenciákon. IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER 23
