A kommunikáció információk közlését vagy cseréjét, azaz kétirányú áramlását jelenti valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer útján. A magyar egészségügyben jelenleg a kommunikáció rendkívül szerteágazó és sokrétű, azonban esetleges, rendezetlen, sok esetben hiányos, így hatásfoka alacsony. A hatékony működéshez elengedhetetlen átgondolt és rendszerezetten működő információs csatornák kialakítása az egészségügyi ellátás szereplői között. Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen minőségi (az Ellátásszervező, mint a kommunikáció katalizátora; motiváltságának háttere, a meglévő kommunikációs utak fejlesztése) és mennyiségi változások (új kapcsolatrendszerek) jöttek létre az Irányított Betegellátási Modell (továbbiakban IBM) eddigi működése során, valamint milyen lehetőségek rejlenek a közeli és távoli jövőben a kommunikáció fejlesztése területén.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁS Kommunikáció az ellátó rendszer elemei között, az ennek javítására hozott intézkedések Dr. Faragó Katalin, Dr. Pongrácz József, Dr. Szekeres Zsuzsanna, Törőcsik Kálmán MEDITRES Egészségház, Kecskemét „Kapcsolatok nélkül az ember nemcsak magányos, de nem ember többé.” (Csermely Péter) A kommunikáció információk közlését vagy cseréjét, azaz kétirányú áramlását jelenti valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer útján. A magyar egészségügyben jelenleg a kommunikáció rendkívül szerteágazó és sokrétű, azonban esetleges, rendezetlen, sok esetben hiányos, így hatásfoka alacsony. A hatékony működéshez elengedhetetlen átgondolt és rendszerezetten működő információs csatornák kialakítása az egészségügyi ellátás szereplői között. Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen minőségi (az Ellátásszervező, mint a kommunikáció katalizátora; motiváltságának háttere, a meglévő kommunikációs utak fejlesztése) és mennyiségi változások (új kapcsolatrendszerek) jöttek létre az Irányított Betegellátási Modell (továbbiakban IBM) eddigi működése során, valamint milyen lehetőségek rejlenek a közeli és távoli jövőben a kommunikáció fejlesztése területén. BEVEZETÉS A kecskeméti MEDITRES Kft-t alapellátásban praktizáló orvosok alapították 1992-ben. Szolgáltatási köre időközben számos OEP által finanszírozott járó beteg szakrendeléssel bővült. Társaságunk, mint Ellátásszervező a kezdetektől (1999 óta) részt vesz az IBM-ben, kezdetben 12 praxis csatlakozott, jelenleg 36 háziorvos közreműködésével, kereken 60 000 ember egészségügyi ellátását szervezzük. Az IBM egy új ellátás-finanszírozási modell, melynek elsődleges célja jó minőségű, preventív szemléletű szolgáltatás kialakítása a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében, ill. költséghatékonyabb forrás allokáció ösztönzése. Az IBM-ben mind szakmai, mind finanszírozási szempontból kiemelt jelentősége van a kommunikációnak, mivel az ellátásban dolgozók munkájának összehangolása alapvetően szükséges a hatékony működéshez. A rendszerben további érdek az egészségügyi ellátásban résztvevő szolgáltatók (háziorvosi rendelők, szakrendelők, kórházak) és a civil szervezetek, hivatalok, önkormányzatok valamint a páciensek közötti információáramlás biztosítása. 24 IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER KAPCSOLATRENDSZER A LAKOSSÁG, AZ ELLÁTÓK ÉS EGYÉB INTÉZMÉNYEK KÖZÖTT A lakosság ellátásában aktívan részt vevő, ill. azt indirekten befolyásoló szereplőket, valamint a köztük lévő kapcsolatrendszert ábránk szemlélteti. Az 1. ábrán megpróbáltuk a kommunikáció lehetséges útjait minél teljesebben bemutatni. Ezek közül némelyek – bár hiányosan – eddig is működtek, ezen a területen igyekszünk sokat javítani. Új kommunikációs csatornák jelentek meg: ezek közé tartozik az IBM-hez tartozó háziorvosok közötti, a háziorvosok és a szerződött szolgáltatók közötti, az ellátásszervezők közötti, az ellátásszervezők és a(z) MEP(OEP) közötti csatornák, amelyeket folyamatosan fejlesztünk. A kommunikáció fejlesztés fő irányának kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy ezáltal a lakosság egészségi állapota, a betegek ellátása javuljon, illetve lehetővé váljon egy költséghatékonyabb forrásallokáció. A szereplők kommunikációhoz való jobb hozzáállását elősegítő tényezők alapvetően anyagi természetűek, kivéve a betegeket (egyelőre ők még nem motiváltak anyagilag, bár ez sokat lendítene a Modell sikerességén). Az országos kiterjesztés és a határokon átívelő kapcsolatteremtés a jövő feladata. Az ábrán látható kapcsolatok elemzésével vázoljuk fel a kecskeméti szervezői körben a kommunikáció jelenlegi és lehetséges útjait, az IBM-en belüli célkitűzéseinket és az ehhez szükséges eszközöket, valamint elért eredményeinket, eredménymérési módszereinket. Részletesebben azokkal a területekkel foglalkozunk, melyeket jelenleg és a közeljövőben fontosnak tartunk erősíteni, a távolabbi lehetőségeket érintőlegesen említjük. Itt jegyezzük meg, hogy minden területen az elsődleges szempont a biztonságos adatkezelés szabályainak betartása. KOMMUNIKÁCIÓ A PÁCIENS ÉS A HÁZIORVOSI RENDELÔ DOLGOZÓI KÖZÖTT Középpontban a páciens és a háziorvosi rendelő dolgozói közötti (orvos, szakdolgozó, asszisztens, más diplomás vagy középvégzettségű dolgozó) információ csere áll, mely MENEDZSMENT IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁS 1. ábra Kapcsolatrendszer a lakosság, az ellátók és egyéb intézmények között ideális esetben folyamatos és kétirányú, jelenleg azonban mindkét irányban akadozik. Kívánatos lenne, hogy az alapellátás szintjén összegződjön minden (a különböző ellátási szintekről származó) információ a páciensről, hiszen a háziorvos csak így tudja befolyásolni az ellátó szintek közötti optimális betegmozgást. Fontos, hogy a háziorvos keresse a kapcsolatot pácienseivel, és tevékenységével olyan egészség magatartást képviseljen, mely egészségmegőrző életmódra serkent, és erősíti az egészségügyi ellátásba vetett bizalmat. A megvalósítás érdekében a következő lépéseket tesszük: kommunikációs tanfolyamok szervezése az alapellátás szereplői részére; páciens edukáció (személyes beszélgetések során, csoportos egészségnevelési programok szervezésével, médián keresztül); nemzetközileg bizonyítottan hatékony szűrővizsgálatok népszerűsítése, lebonyolítása. Ennek eredményeképpen az elvégzett szűrővizsgálatok száma növekedett, jobb lett a betegség felderítettség és a gondozásba vétel. Legnagyobb sikerünk a háziorvosba vetett bizalom növekedése, mely a betegutak rövidülését, a párhuzamos ellátások arányának csökkenését eredményezte. Ezeket az eredményeket tükrözi, hogy az átszűrtség aránya javult, a gondozottak köre bővült a kivizsgálások számának növekedése nélkül. KOMMUNIKÁCIÓ AZ IBM-BEN DOLGOZÓ HÁZIORVOSOK KÖZÖTT Az adott Szervezőhöz tartozó praxisok közötti információcsere szakmai és etikai kontrollként is funkcionál. A hazai körülmények között általában a háziorvosok „elmagányosodása” jellemző. A helyzet megváltoztatására való törekvésnek tekinthető a továbbképzési pontrendszer bevezetése, amely a szakmai konferenciákon való részvételre ösztönöz. Az ösztönzőrendszer lényege, hogy az előadásokon, megbeszéléseken, továbbképzéseken való megjelenés különbö- ző számú pontot ér (ugyanúgy, mint a szakorvosi pontrendszerben). Amikor az év végén az OEP megküldi a bevételi többlet mértékét, egy előre elfogadott rendszerben kerül elosztásra a kiutalt pénz. Ebben az esetben a pénz egy bizonyos százalékát a képzéseken való megjelenés díjazására fordítjuk, természetesen az összegyűjtött pontok arányában. Az IBM egyik legnagyobb eredményének tekintjük, hogy a résztvevők egyre közelebb kerülnek egymáshoz mind szakmailag, mind emberileg. A szakellátásban megszokott referáláshoz hasonló, a körülményekhez igazodó konzultációs rendszert valósítottunk meg. Ennek keretein belül kéthetente – havonta megbeszéléseket tartunk. Az aktív részvételben a háziorvos szakmailag és anyagilag is érdekelt, többek között ezért is magas a részvételi arány. Az asszisztencia részére hasonló jellegű összejöveteleket szervezünk. A folyamatos kapcsolattartást a telekommunikáció nagymértékben egyszerűsíti és lerövidíti, ezért minden résztvevő számára kötelező informatikai tanfolyam keretében külön hangsúlyt fektettünk az Internet használat ismereteinek elsajátítására. A szellemi feltételek mellett a technikai háttér kiépítése is szinte teljesen megvalósult (a praxisok 80%-a rendelkezik Internettel, 60%-uk rendszeresen használja az IBM-en belül; ezt az arányt még az idén 100%-ra kell emelnünk). Az Internet használatot részben úgy segítettük elő, hogy megteremtettük a hozzáférés anyagi és technikai hátterét, valamint ingyenes képzés keretében biztosítottunk lehetőséget a technika elsajátítására; részben pedig az információkhoz így tudnak naprakészen hozzájutni a háziorvosok. Ahhoz, hogy minden nap ki is nyissák a postaládájukat, az informatikus cég a programba beépítette azt, hogy amikor a háziorvos bekapcsolja a számítógépet, üzenet jelenik meg az érkezett levélről. Az interneten a betegek személyes adatai nem cserélődnek (adatvédelem!), de a megbeszélések, továbbképzések időpontjai, gazdasági információk, a protokoll készítés lépései viszont igen. IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER 25 MENEDZSMENT IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁS Partnereink visszajelzése alapján régi igényüket sikerült kielégíteni a rendszer megalkotásával. A szervezés eredményeképpen további – Szervezőtől független – kapcsolatrendszer kialakulása is megindult a praxisok között. KOMMUNIKÁCIÓ AZ IBM-BEN DOLGOZÓ HÁZIORVOSOK ÉS A SZERVEZÔ KÖZÖTT A praxisok és a Szervező közötti információcsere mind szakmai, mind finanszírozási szempontból az IBM alappillére, mely magába foglalja a program működésének koordinálását, valamint a kötelezően biztosítandó adatok átadását mindkét irányba. A praxisok havi/negyedéves időközönként számot adnak szűrési, gondozási és prevenciós tevékenységükről, a napi betegforgalom maghatározott mutatóiról. Az Ellátásszervező a kapott adatok és az OEP-től kapott tételes elszámolás együttes feldolgozásának eredményei alapján szakmai, finanszírozási, informatikai megoldásokat dolgoz ki. Az alkalmazás során szerzett tapasztalatok összegyűjtésével és visszacsatolásával folyamatosan fejlődik a rendszer. Az alkalmazott eszközök megegyeznek az előző pontban ismertetettekkel. A zökkenőmentes ügyvitel megköveteli az ellátásszervezőnél kapcsolattartó személy(ek) állandó munkáját is. A háziorvosi adatszolgáltatás pontosságának javulása (határidők betartása, tartalmi hibák csökkenése) az eredményesség fokmérője. A javasolt megoldások alkalmazása (protokollok betartása) szintén jelzi a kapcsolat hatékonyságát. KOMMUNIKÁCIÓ AZ IBM SZERVEZÔI KÖZÖTT Az Ellátásszervezők munkájának országos szintű összehangolása teszi lehetővé a tapasztalatok nemzeti népegészségügyi hasznosítását. A helyi sajátosságok figyelembe vételével kell létrehozni azokat a standardokat, melyek javítják a validitást, segítik az összehasonlíthatóságot, csökkentik a hibák arányát. Olyan tanulmányok születhetnek ez által, melyek segítik a magyar egészségügyi rendszer alakítását a végső célkitűzés értelmében. Ilyen irányú törekvések kezdetektől megfigyelhetők, és az OEP támogatását is élvezik. KOMMUNIKÁCIÓ AZ IBM ELLÁTÁSSZERVEZÔJE ÉS AZ OEP (MEP) KÖZÖTT Az Ellátásszervező a biztosító és a praxisok közötti kommunikációs közeg. A praxisok és a biztosító közötti kapcsolat az IBM megjelenése előtt szinte kizárólag a fejkvóta alapú finanszírozás elemeit tartalmazta, ami figyelmen kívül hagyja a praxisokban folyó szakmai tevékenységet. Ez utóbbi minőségét a szűrési, gondozási, prevenciós és napi forgalmi jelentések mutatják. Ezek az adatok Ellátásszervezőnél történő feldolgozás után rendszerezett for- 26 IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER mában kerülnek az OEP-hez. Ezzel párhuzamosan a háziorvos szintén az Ellátásszervezőn keresztül értesül a páciensei által máshol igénybevett szolgáltatásokról és azok költségeiről. Az adattovábbítás túlnyomó része elektronikus formában történik. Az OEP IBM-el megbízott képviselői és az Ellátásszervezők között a havonként megrendezett konferenciák mellett a személyes kontaktus is állandó. Megítélésünk szerint az OEP adatszolgáltatása az eltelt évek alatt igen sokat fejlődött, bár időnként még mindig akadozik. KOMMUNIKÁCIÓ AZ IBM ELLÁTÁSSZERVEZÔJE ÉS A SZERZÔDÖTT SZOLGÁLTATÓK KÖZÖTT Egyik neuralgikus pontja a kapcsolatrendszernek az Ellátásszervező és a szerződött szolgáltatók közötti kommunikáció. Szerződött szolgáltatók mindazok az intézmények, melyek kiegészítik az Ellátásszervező által a körhöz tartozó biztosítottak számára nyújtott szakellátást a teljes körű természetbeni ellátás megvalósulása érdekében, és ezt szerződésben is rögzítik. Szakmai oldalról nézve minden résztvevő számára célszerű lenne a betegutak optimalizálása. A hazai finanszírozási rendszer sajátossága miatt azonban anyagi szempontból érdekellentét áll fenn. Ilyen körülmények között kell megtalálni a mindenki számára előnyös kapcsolódási lehetőségeket. A háziorvos munkáját nagymértékben megkönnyíti és az adatmásolás tévedéseit kiküszöböli az on-line kapcsolat kialakítása minél szélesebb körben a praxisok és a szakellátás között. Ezen rendszer lényege, hogy a szakellátó helyeken rögzített adatok automatikusan beépülnek a háziorvos saját adatbázisába. A kecskeméti Ellátásszervező legnagyobb szerződött szolgáltatójával – a Megyei Kórházzal – még az idén teljessé válik ez a fajta elektronikus kapcsolat. Ezzel a háziorvosi program igen jelentős része a hibalehetőségek minimalizálásával töltődik fel. A további adatrögzítés szabályozása és a legfontosabb paramétereket tartalmazó egységes szakmai rekordkép kidolgozása távlatokat nyit a háziorvosi adatbázisnak, mint az információk kincses tárházának kiaknázásához. Az ellentétes irányú hasonló adatáramlás – azaz a praxisok adatai a szakellátás felé – lehetőségeinek kidolgozása adatbiztonsági okok miatt későbbi terveink között szerepel. Hasonló fontosságú az ellátási protokollok egyeztetése, közös fejlesztése és alkalmazása minél nagyobb körben. Az egységes elvek szerinti munka és a megfelelő szakmai kapcsolat eredményeképpen az egyes ellátó szintek között mintegy „kézről – kézre” adják a beteget. Ez nem csak az eredményességet, hanem az egészségügyi rendszerbe vetett bizalmat, a biztosítottak elégedettségét is erősíti. A „protokoll hűség” vizsgálata, elemzése, és a visszajelzés a szolgáltatók felé a további fejlődést biztosítják. Anyagi szempontból együttműködési lehetőség azon területek feltérképezése, ahol a túlpörgetett igénybevétel, az indokolatlan vizsgálatok leépítése mindkét fél MENEDZSMENT IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁS számára megtakarítást eredményez. Az IBM–ben szerzett tapasztalatok hozzájárulhatnak olyan rendszer kialakításához, melyben a források minél költség-hatékonyabb felhasználása egyben a szolgáltatók anyagi biztonságát is növeli. kapcsolat további fejlesztésének nincs személyi vagy tárgyi akadálya. Más hivatalok és az IBM között egyelőre komoly információ csere nem jött létre. Az IBM ellenőrzött adatai a KSH felé továbbított jelentések valóságosságát segítik elő. KOMMUNIKÁCIÓ AZ IBM ÉS A SZAKMAI SZERVEZETEK (SZAKELLÁTÁS, SÜRGÔSSÉGI BETEGELLÁTÁS, SZAKMAI KOLLÉGIUMOK STB.) KÖZÖTT KOMMUNIKÁCIÓ AZ IBM ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS AZOK SZERVEZETEI, ILLETVE A CIVIL SZERVEZETEK KÖZÖTT Ide soroltuk az összes szakellátást, melyekkel az Ellátásszervező nem áll szerződéses viszonyban, valamint az irányadó tudományos társaságokat, szakmai kollégiumokat. A nem szerződött szakellátókkal jellegében hasonló, de a szolgáltatók nagy száma miatt lazább kapcsolatot tudunk létesíteni, mint szerződött partnereinkkel. A szakmai szervek részéről jelenleg egyirányú kapcsolat létezik: szakmai iránymutatások deklaráció szintjén. Célunk, hogy megismertessük az IBM-en belüli műhelymunkát, és használható információkat közvetítsünk feléjük. Ennek előfeltétele, hogy az Ellátásszervezők egyeztessék a regionális tapasztalatokat a különböző témákban. A háziorvosi praxis szorosan kötődik hivatalos szervéhez és a praxis tulajdonosához, a helyi önkormányzathoz. Az IBM-hez történő csatlakozáshoz az önkormányzat hozzájárulása szükséges, ennek előfeltétele volt tájékoztatásuk a modell lényegéről. Az önkormányzatok számára időszakosan összefoglaljuk a modell addigi tevékenységét és az elért eredményeket ismertetjük. A legtöbb településen – főleg a községekben – a praxis és a szociális ellátók között megfelelő az információcsere, ennek erősítése segíti megvalósítani a modell célkitűzéseit. Az IBM az iskolai egészségneveléshez Kecskeméten az Ifjúság Egészségügyi Szolgálaton és a házi gyermekorvosokon keresztül, a falvakban a háziorvosok által közvetlenül kapcsolódik. A nem önkormányzati tulajdonú intézmények és más civil szerveződések egészség nevelési tevékenységét igyekszünk megismerni, szakmai segítséget nyújtani számukra és beilleszteni programjainkba. KOMMUNIKÁCIÓ AZ IBM ÉS A GYÓGYSZER, GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZGYÁRTÓK KÖZÖTT Ebben a kapcsolatban a kommunikáció és a szakmai tapasztalatok hasznosítása feltétlenül szükséges, az anyagi érdekek egyeztetése azonban komoly akadályokba ütközik. Az IBM célja a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök olyan felhasználása, hogy minden biztosítotthoz eljussanak a szükséges készítmények, eszközök, viszont minimalizáljuk a felesleges, esetenként káros igénybevételt. A gyártók termékeik forgalmát a lehetséges maximális szintig igyekeznek kiterjeszteni anyagi érdekeik miatt. Az IBM-ben a gyógyszerfelhasználás és a kórtörténetek statisztikai feldolgozása korrekt adatokkal járulhat hozzá a kezelések hatékonyságának hosszabb távú megítéléséhez. ÖSSZEGZÉS Hazai viszonyok között az IBM az első próbálkozás a szövevényes információs csatornák rendszerezésére, melyet minden Ellátásszervező saját területén az általános szempontok alapján a helyi sajátosságok figyelembe vételével dolgoz ki. A tapasztalatok összevetése eredményez országosan is alkalmazható megoldásokat. • KOMMUNIKÁCIÓ AZ IBM ÉS A HIVATALOK (ÁNTSZ, JOGI SZERVEZETEK, MAGÁNBIZTOSÍTÓK, RENDÔRSÉG, KSH) KÖZÖTT A hivatalok közül kiemelt fontosságú számunkra az ellátás minden szintjéhez szorosan kapcsolódó állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. A „Johan Béla Nemzeti Népegészségügyi Program” keretében megvalósuló szervezett szűrések koordinálása az ÁNTSZ feladata. Ezek végrehajtása területünkön a helyi intézménnyel szoros együttműködésben, folyamatos egyeztetéssel történik. Az epidemiológiai elemzésekhez, a sajátságos környezeti egészségkárosító tényezők megismeréséhez a vizsgálataik eredményeit rendelkezésünkre bocsátják. A kétirányú • • • Előrelépés történt: a páciensekkel történő kommunikáció területén a szűrés, gondozás, prevenció fontosságának, módszerének és megvalósításának egységes szempontok alapján történő közvetítésében, a résztvevő háziorvosok egymás közötti és az Ellátásszervezővel létrejött szakmai, pénzügyi és személyes kapcsolatának megerősítésében, a szerződött szolgáltatók (szakellátás) és a háziorvosok közötti információ csere gördülékenyebb megvalósulásában, a biztosító (OEP) és a háziorvosok között a szakmai és a finanszírozási érdekek közelítésében, racionalizálásában. Az elért eredmények ellenére a feladat jelentős része (az alapok tökéletesítése és a változó körülményekhez történő alkalmazkodás) még hátra van. IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER 27 MENEDZSMENT IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁS Abban reménykedünk, hogy odaadással, összehangoltan, szakszerűen végzett munkánk megítélése egyszer olyan lesz, hogy a jogalkotók is figyelembe vehetik eredményeinket, amelyekre támaszkodva a magyar egészségügy a jelenlegi átmeneti állapotból egy magasabb szervezettségi szintre emelhető. Olyan szintre, amelyben a betegek nem érzik magukat kiszolgáltatottnak, az egészségügyben dolgozók pedig nem küszködnek megalázó napi anyagi és morális gondokkal. Dr. Faragó Katalin és Dr. Pongrácz József 1992-ben megalakították a MEDITRES Kft-t. A Kft a megalakulás évé- ben saját erő bevonásával, hitel felvétellel és önkormányzati pályázaton nyert pénzforrás felhasználásával Kecskeméten Egészségházat épített. Az itt végzett összehangolt háziorvosi és szakorvosi munka megalapozta az 1996-ban a Népjóléti Minisztérium által meghirdetett „Csoportpraxis pályázat” elnyerését. Ennek folytatása volt az OEP által elindított „Irányított Betegellátási Modellkísérlet”, amelynek a kezdetektől a mai napig résztvevője a MEDITRES Kft. Ellátás szervezői munkája során több mint harminc praxis közel hatvanezer páciensének egészségügyi ellátását szervezi, összehangolja. A SZERZÔK BEMUTATÁSA 28 Dr. Faragó Katalin 1973-ban végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1979-ig Kecskeméten a Megyei Kórház I. sz. Belgyógyászati Osztályán dolgozott, ebben az évben belgyógyászatból szakvizsgát tett. 1992-ig ugyanezen kórház Rendelő Intézetében belgyógyászati szakrendelésen végezte hivatását. 1992-től háziorvosi és foglalkozás – egészségügyi feladatokat lát el Kecskeméten. 1994-ben foglakozás – egészségügyből, 1997-ben háziorvostanból szakvizsgázott. Háziorvos férjével három gyermeket nevelnek. Dr. Pongrácz József 1969-ben érettségizett Pannonhalmán. 1977-ben szerzett általános orvosi diplomát a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. 1981-ig a Kecskeméti Megyei Kórház Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztályán dolgozott, ugyanebben az évben ebből a szakterületből szakvizsgát tett. 1982-től házi gyermekorvos Kecskeméten. Nős, négy gyermeket nevel feleségével, aki szintén gyermekorvos. Dr. Szekeres Zsuzsanna A SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Általános Orvosi Szakán végzett 1992ben. Általános orvosi diploma Summa Cum Laude minősítéssel szerezte meg. Szemész szakvizsga Kiválóan megfelelt minősítéssel (2001). 1992 és 1997 között a Központi Katonai Kórház Pszichiátriai Osztályán dolgozott. 1997 január elsejétől 2002. november 30-ig a kecskeméti Repülőkórház szemészeti osztályán volt alkalmazásban. Több szemészeti klinikán tevékenykedett gyakornokként. 2001-ben szemészetből szakvizsgát tett, majd 2002. december elseje óta a MEDITRES Egészségház orvos-igazgatója. Törőcsik Kálmán 1998-ban érettségizett a Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziumában. A Szegedi Tudományegyetem általános Orvostudományi Kar negyedéves hallgatója. Családi kötődése folytán az „Irányított Betegellátás” megszületése óta figyelemmel kíséri az eseményeket. Érdekli az orvosi informatika, különösen annak még kihasználatlan lehetőségei az egészségügyi kommunikációban. IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER
