Intézmények:HBM-i Kenézy Gyula Kórház – RendelôintézetFelnôtt Infektológiai Osztály
Évfolyam: II. évfolyam
Lapszám:2003. / 6
Hónap:szeptember
Oldal:29-33
Terjedelem:5
Rovat:MENEDZSMENT
Alrovat:MENEDZSMENT FARMAKOÖKONÓMIA
Absztrakt:
A vizsgálat célja: Az itraconazol terbinafin ellenében végzett költség-hatékonysági vizsgálata. Adatok és módszerek: Az itraconazol és terbinafin össztársadalmi nézőpontból való értékeléséhez költséghatékonysági vizsgálatot modelleztünk, melyben az eredményességi adatokat nagy nemzetközi vizsgálatok alapján készült meta-analízis és a L.I.O.N. vizsgálat szolgáltatta, a költségeket pedig a gyógyszerköltségek jelenértéken számolt összegzésével becsültük. A hatásossági végpontok ismeretében (72 hét) költséghatékonysági arányszámot, átlagköltséget és növekményi költséget becsültünk. Eredmények: A modell alapján a 16 hétig tartó folyamatos terbinafin kezelés volt a domináns stratégia, ebben az esetben átlagosan 69 249 forintos költséggel tudtunk elérni egy teljesen gyógyult esetet. Ez az összeg a 12 hetes folyamatos terbinafin kezelés esetében 74 273 forint, az intermittáló itraconazolra pedig 392 719 forint a 12 hetes és 408 059 forint a 16 hetes kezelésre számolva. Következtetések: A hazai gyógyszerköltségeket figyelembe véve a folyamatos terbinafin kezelések mindkét formája alacsonyabb költséggel nagyobb gyógyulási arányt eredményez az intermittáló itraconazol kezelésekhez viszonyítva.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT FARMAKOÖKONÓMIA Onychomycosis antifungális kezelése a költséghatékonyság tükrében Farmakoökonómiai modellek az egészségpolitikai döntéshozásban Dr. Várkonyi István Zsolt, HBM-i Kenézy Gyula Kórház – Rendelőintézet Felnőtt Infektológiai Osztály, Klinikai Farmakológiai Részleg A vizsgálat célja: Az itraconazol terbinafin ellenében végzett költség-hatékonysági vizsgálata. Adatok és módszerek: Az itraconazol és terbinafin össztársadalmi nézőpontból való értékeléséhez költség-hatékonysági vizsgálatot modelleztünk, melyben az eredményességi adatokat nagy nemzetközi vizsgálatok alapján készült meta-analízis és a L.I.O.N. vizsgálat szolgáltatta, a költségeket pedig a gyógyszerköltségek jelenértéken számolt összegzésével becsültük. A hatásossági végpontok ismeretében (72 hét) költséghatékonysági arányszámot, átlagköltséget és növekményi költséget becsültünk. Eredmények: A modell alapján a 16 hétig tartó folyamatos terbinafin kezelés volt a domináns stratégia, ebben az esetben átlagosan 69 249 forintos költséggel tudtunk elérni egy teljesen gyógyult esetet. Ez az összeg a 12 hetes folyamatos terbinafin kezelés esetében 74 273 forint, az intermittáló itraconazolra pedig 392 719 forint a 12 hetes és 408 059 forint a 16 hetes kezelésre számolva. Következtetések: A hazai gyógyszerköltségeket figyelembe véve a folyamatos terbinafin kezelések mindkét formája alacsonyabb költséggel nagyobb gyógyulási arányt eredményez az intermittáló itraconazol kezelésekhez viszonyítva. BEVEZETÉS ÉS EPIDEMIOLÓGIA Az onychomycosis a láb körmének és a körömágynak a gombás megbetegedése. Prevalenciájáról eltérő irodalmi adatok ismeretesek, gyakoriságát 2-20% körüli értékre becsülik nemzetközi viszonylatban [1], incidenciája az átlagnépességben 2-26% [2]. Megbízható hazai adatok hiányában szakértői becslésekre támaszkodva az onychomycosis előfordulása a felnőtt lakosság körében reálisan mintegy 12%-ra tehető, az onychomycosis és a mycosis pedis pedig együttesen ennél is magasabb arányt mutat [3]. Jelen cikk célja az orális antifungális szerek egészséggazdaságtani szempontból való értékelése, éppen ezért számba vettük a magyarországi gyógyszerpiacon leggyakrabban használt orális antifungális kezelési eljárásokat, elsősorban az itraconazolra és a terbinafinra szűkítve az elemzést mivel a fluconazol kezelésről kevés adat áll rendelkezésünkre, a ketokonazol pedig a hazai gyakorlat- ban kevésbé használt szer. A griseofulvin a hazai piacon többnyire hiánycikk, a hazai terápiás gyakorlatban egyébként sem elterjedt. Az itraconazol terbinafinnal kontrollált vizsgálatainak többségében a mikológiai gyógyulási arány, csakúgy mint az általános értelemben vett klinikai hatásosság, szignifikánsan jobbnak bizonyult a terbinafin esetében [4]. ADATOK ÉS MÓDSZEREK Az itraconazol és terbinafin össztársadalmi nézőpontból való értékeléséhez költség-hatékonysági vizsgálatot modelleztünk, melyben az eredményességi adatokat nagy nemzetközi vizsgálatok alapján készült meta-analízis, és a L.I.O.N vizsgálat [5] szolgáltatta, a megbízható hazai adatok hiányában, a költség adatokat pedig 2003. márciusában érvényes hatósági teljes térítési díjtáblázat alapján számoltuk (2003.01.21-én kihirdetett árak). Fentiekből következően minden változóra kiterjedt érzékenységvizsgálatot végeztünk. A közvetlen egészségügyi és közvetlen nem egészségügyi költségek tekintetében jelentős egyszerűsítést alkalmaztunk, a közvetlen költség egyetlen összetevőjét, a gyógyszerköltséget használtuk modellünkhöz, amely a jelenleg érvényes társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott teljes ár (a TB támogatás és a beteg által fizetett térítési díj együttes értéke). Kényszerű egyszerűsítésünknek azonban megvannak a maga korlátai. A költségek becslését a betegenkénti alkalmazott gyógyszeres kezelés 1. ábra. Az onychomycosis orális antifungális kezelésének döntésfája (költség-hatékonysági modellezés szakirodalmi adatok és hazai költségek alapján), az egyes betegcsoportok jelölése az 1. táblázatban található IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER 29 MENEDZSMENT FARMAKOÖKONÓMIA alapján végeztük, a 428 betegre betegenként, majd összesítettük. A költségbecslésünk azon a feltételezésen alapult, hogy minden vizsgálatban részt vett beteg komplett antimikotikus kezelést kapott (a randomizáció függvényében itraconazolt vagy terbinafint). EREDMÉNYEK Az itraconazol és a terbinafin összehasonlítása során a klinikai eredményességre vonatkozó adatokat a L.I.O.N. vizsgálat alapján számoltuk. Elsődleges végpontnak a 72. héten mért teljes gyógyulási arányt tekintettük (negatív mikroszkópos lelet, tenyésztés és klinikai gyógyulás). A 2. táblázat tartalmazza a teljesen gyógyult betegek arányát a vizsgálat 72. hetében, betegcsoportonként. Az összehasonlítás eredménye a 95%-os konfidencia intervallumokkal a T12 hatékonysága az I3-ra, illetve a T16 hatékonysága az I4-re vetítve. Az 1. táblázatban foglaltuk össze a betegenkénti és a betegcsoportonkénti gyógyszerköltséget. Mind a betegenkénti, mind az összköltség vonatkozásában a T12 betegcsoport gyógyszerköltsége volt a legalacsonyabb a négy terápiás alternatíva közül. A költségek közötti különbség nem minden esetben bizonyult szignifikánsnak, de konzisztens volt az adatokat biztosító vizsgálat eredményeivel [5]. A legalacsonyabb költséget mutató T12-es csoport költségére érzékenységvizsgálatot végeztünk, becslésünk csak a költségben bekövetkező jelentős (több mint 25%os) növekedésre volt érzékeny, ez azonban a költségek szűkített körének figyelembevétele miatt elemzésünk korlátaira hívja fel a figyelmet. A modell egyszerűsített felépítése az 1. ábrán látható, a költségek, eredményesség és a költség-hatékonysági arányszám meghatározásánál pontbecslést alkalmaztunk, és iteratív módon végeztük a megbízhatóság értékelését. A hazai, jelenértéken számolt, betegcsoportonkénti gyógyszerelési költségek összehasonlítására regressziós modellt alkalmaztunk. Becsültük az egy teljesen gyógyult betegre jutó átlagköltséget. Az elemzést az inkrementális költség-hatékonysági arányszám meghatározásával fejeztük be. Az elemzés és a modell robosztusságát kiterjedt érzékenységvizsgálattal értékeltük [6], a kulcsparaméterek változtatásának hatását vizsgáltuk a következtetésünkre. A 2. táblázat tartalmazza a teljesen gyógyult betegek arányát a különböző kezelési módokat követően. A költség hatékonysági modellezéshez és a függvény értékeinek becsléséhez a költségek mellett a L.I.O.N vizsgálat alapján kapott teljes gyógyulási arányt használtuk fel, mely a legadekvátabb, össztársadalmi és a beteg szempontjából is a legrelevánsabb végpont. A klinikai szempontból leghatékonyabb kezelést a T16 betegcsoport (Terbisil) esetében találtuk, adataink és a modell alapján szignifikánsan jobb teljes gyógyulási arányt mutat a 16 hétig tartó napi 250 mg terbinafin kezelés, mint a 12 hétig tartó hasonló terbinafin kúra, illetve az intermittáló itrakonazol kezelések. A T16 klinikai Alkalmazott kezelési mód (betegcsoport rövidítése) Gyógyszerelés időtartama Kezelés gyógyszerköltsége forintban kifejezve Betegek száma Összköltség forintban Terbinafin 250 mg/nap (T12) 12 hét 30 933 107 3 309 831 Itraconazol 400 mg/nap/3 kurzus (I3) 12 hét 33 399 107 3 573 693 Terbinafin 250 mg/nap (T16) 16 hét 41 244 99 4 083 156 Itraconazol 400 mg/nap/4 kurzus (I4) 16 hét 44 532 108 4 809 456 1. táblázat Egy betegre jutó becsült gyógyszerköltség (2003.01.21. áron számolva.) Az érvényes Egészségügyi Minisztériumi irányelvek tükrében, a modellt mindig az elérhető legalacsonyabb költségű hatóanyaggal építjük fel. Alkalmazott kezelési mód (betegcsoport rövidítése) Gyógyszerelés időtartama Mikológiai Mikológiai gyógyulás Teljes gyógyulási arány (gyógyult/ gyógyulási arány összes beteg) Teljes gyógyulás (gyógyult/ összes beteg) Terbinafin 250 mg/nap (T12) 12 hét 76% 81/107 46% 49/107 Itraconazol 400 mg/nap/3 kurzus (I3) 12 hét 38% 41/107 23% 25/107 Terbinafin 250 mg/nap (T16) 16 hét 81% 80/99 55% 54/98 Itraconazol 400 mg/nap/4 kurzus (I4) 16 hét 49% 53/108 26% 28/108 2. táblázat Terbinafin versus itraconazol mikológiai és teljes gyógyulási aránya a vizsgált betegcsoportokban (p<0,0001 a mikológiai és p<0,0044 a teljes gyógyulásra betegcsoportonkénti összehasonlításban). 30 IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER MENEDZSMENT FARMAKOÖKONÓMIA eredményességére végzett érzékenységvizsgálat alátámasztotta a modell klinikai végpontokon nyugvó robosztusságát (2. ábra). A teljesen gyógyult betegek aránya a terbinafin csoportokban (T12, T16) szignifikánsan magasabbnak bizonyult, mint az itraconazol csoportokban (p<0,0044). Az egy teljesen gyógyult betegre jutó gyógyszerterápiás költség terápiás csoportonkénti bontásban látható a 3. ábrán. A költség-hatékonysági arányszámokat, a T12 betegcsoportra, mint vonatkoztatási alapra kalkuláltuk, mivel ennek a kezelési alternatívának volt a legalacsonyabb gyógyszerterápiás költsége. A négy alternatíva páronkénti összehasonlítása, csakúgy, mint a modellben kalkulált érték, azt mutatta, hogy a terbinafin átlagos költség-hatékonysági arányszáma minden esetben alacsonyabb az itraconazolénál. A legkedvezőbb arányt a T16 betegcsoportnál találtuk, ahol egy teljesen gyógyult betegre 69 249 forint jutott. Hasonló eredményt kaptunk, ha a gyógyult betegek száma helyett a gyógyulási arányt vettük alapul. A terbinafin kezelések mindkét formája (T12, T16) dominálta az itraconazol kezelésekét (I3, I4), annak ellenére, hogy a költségek becslésénél, illetve az eredményesség számításánál is többszöri egyszerűsítést voltunk kénytelenek tenni. Alternatív megközelítésként elvégeztük a növekményi elemzést is, bár a dominancia miatt ennek jelentősége csak módszertani szempontból volt. Ennek értelmében inkrementális költséghatékonysági arányszámot becsültünk, mely azt mutatja meg esetünkben, hogy egy további gyógyult beteg érdekében mekkora többletköltségre van szükségünk. Ez a többletköltség további egy teljesen gyógyult beteg eléréséhez a T16 esetében volt a legalacsonyabb. A T12 kezelés volt a legkevésbé költséges a négy terápiás alternatíva közül, klinikai eredményesség tekintetében pedig a második helyen állt. A T16 csoportban valamivel több költséggel, de lényegesen jobb terápiás hatást lehetett elérni. Az I4 csoport dominált stratégia, a legnagyobb költséggel a legkisebb terápiás eredményt nyújtja. Az I3 csoport ugyan a T16-nál olcsóbban, de annál lényegesen alacsonyabb gyógyulási aránnyal fejezte be a vizsgálatot. Összességében megállapítható, hogy terbinafin itraconazollal szembeni költség-hatékonyságát a L.I.O.N vizsgálatból származtatott lényegesen maga- 2. ábra Egyváltozós érzékenységvizsgálat a teljesen gyógyult betegek számán, mint kimeneteli eredményen. A T16 kezelés (Terbinafin) hatékonysága a többi alternatívához viszonyítva nem változik érdemben a teljesen gyógyult betegek számának véletlentől függő megváltozására. sabb teljes gyógyulási arány okozta. Más terbinafin hatóanyagú kezelés magasabb költségei miatt nem volt elemzési alternatíva [7]. Az érzékenységvizsgálat alapján a becslésünk érzékenyebbnek bizonyult a költségekre, mint a klinikai eredményességi értékekre. MEGBESZÉLÉS A folyamatos napi 250 mg terbinafin kezelés 12 és 16 hétig tartó formája költség-hatékonyabb az intermittáló itraconazol kezelés mindkét formájával (400 mg naponta 1 hétig, 3 vagy négy alkalommal adva, 12 illetve 16 hetes periódusban) szemben, abban az esetben is, ha hazai jelenértékre számolt költségadatokkal és a L.I.O.N vizsgálat eredményein alapuló, jelenértékre számolt teljes gyógyulási arányokkal és betegszámokkal modelleztük a vizsgálatot. A modell alapján a 16 hétig tartó folyamatos terbinafin kezelés volt a domináns stratégia, ebben az esetben átlagosan 69 249 forintos költséggel tudtunk elérni egy teljesen gyógyult esetet, a vizsgálat 72. hetében. Ez az összeg a 12 hetes folyamatos terbinafin kezelés esetében 74 273 forint, az intermittáló itraconazolra pedig 39 2719 forint a 12 hetes és 408 059 forint a 16 hetes kezelésre számolva. Az inkrementális költséghatékonysági arányszám a T16-nál a legalacsonyabb, 53 181 forint, ennyi többletköltség lenne szükséges egy további gyógyult eset eléréséhez. Inkrementális költséghatékonysági arányszámot az itraconazol esetében nem volt értelme becsülni, mert a terbinafin által dominált döntési stratégia. Irodalmi adatok szerint [8] az összköltség mintegy 40-58%-át az antimikotikus terápia költsége adja; bár jelen elemzésünk adatok hiányában nem terjedt ki az egyéb, ellátással összefüggő költségek, mint relapszus, ambuláns ellátás, laboratóriumi költségek, nemkívánatos események ellátása elemzésére, nagy valószínűség- 3. ábra Költség-hatékonysági arányszámok az onychomycosis kezelésére alkalmazott négy különböző gyógyszeres kezelési csoportban. Az ábrán az egy teljesen gyógyult betegre jutó költség (MFt.) látható. IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER 31 MENEDZSMENT FARMAKOÖKONÓMIA gel következtetésünk ezen költségek bevonása mellett is megállná a helyét. A költség-hatékonysági elemzés eredménye nem volt érzékeny a teljes gyógyulás arányának széles határok közti változtatására sem, nagyobb érzékenységet mutatott viszont a költségek esetében, tekintve, hogy a hazai gyógyszerköltségek az egyes kezelési csoportok esetében csak kevéssé különböztek. A költségek érzékenységvizsgálaton belüli változtatása a modellt klinikai hatékonysági vizsgálatra egyszerűsítette, melyben legnagyobb teljes gyógyulást a 16 hetes folyamatos terbinafin kezelés biztosított. Számos tanulmányban közöltek a laboratóriumi és terápiás vizitek tekintetében eltérést a terbinafin és itraconazol kezelések között [8], melyek tekintetében érdemes lenne jelenlegi modellünket tovább bővíteni újabb költségtényezők figyelembe vételével. A költség-hatékonysági arány becsléséhez a gyógyszerköltségeken kívül a teljes gyógyulási arányt, a teljesen gyógyult betegek számát választottuk, ami a betegek szempontjából relevánsabb eredmény, mint a mikológiai gyógyulás. Mivel elemzésünkhöz klinikai vizsgálat adatait használtuk fel, ezek az eredmények eltérhetnek a mindennapi orvosi ellátásban mérhető eredményességtől; a különbség minimalizálására minden lépésben kiterjedt érzékenységvizsgálatot végeztünk. Alternatív megközelítésként elvégeztük a gyógyszerköltségek alcsoportonkénti bontásban történő elemzését (4. ábra). Megvizsgáltuk, hogyan alakul a költség-hatékonysági arányszám becsült értéke, ha a beteg nézőpontjából vizsgáljuk meg a modellt. Ennek eredményei megerősítették az előzőekben foglaltakat, a legalacsonyabb költséggel a módosított modell alapján a 16 hétig tartó folyamatos terbinafin kezelés volt a domináns stratégia. Hasonló konklúzióra jutottunk, ha az elemzést a biztosító szempontjából végeztük el. Bár a teljes gyógyulás adatai a terbinafin esetében impozánsak, megbízható eredményt mégis egy hazai betegeken végzett, jól felépített költség-hatékonysági vizsgálat nyújtana, melynek hazai példája egy nemrégiben befejeződött nem-kontrollált klinikai vizsgálat [9]. KONKLÚZIÓ 4. ábra Költség-hatékonysági arányszámok a beteg nézőpontjából az onychomycosis kezelésére alkalmazott négy különböző gyógyszeres kezelési csoportban. Az ábrán az egy teljesen gyógyult betegre jutó gyógyszerköltség beteg által fizetett része (EFt.) látható. A hazai költségadatokkal kombinált elemzésünk azt mutatta, hogy a folyamatos napi 250 mg terbinafin kezelés költség-hatékonyabb a napi 400 mg intermittáló itraconazol kezelésnél az onychomycosis orális kezelésében mind a teljes gyógyszerköltség, mind ennek beteg által közvetlenül fizetett része vonatkozásában. Ebben nagy szerepet játszott az – mint ahogyan az a L.I.O.N vizsgálat eredményei alapján is látható –, hogy a teljes gyógyulás tekintetében a folyamatos terbinafin kezelés hatékonysága kétszerese az intermittáló itraconazolénak. IRODALOMJEGYZÉK [1] Joish, VN, Armstrong, EP.: Which Antifungal Agent for Onychomycosis? PharmacoEconomics 19 (10), 9831002, 2001 [2] Gupta, AK, Sibbald, RG, Lynde, CW, et al.: Onychomycosis in children: prevalence and treatment strategies. J Am Acad Dermatol, 36: 395-402, 1997 [3] Simon, Gy.: Gombaellenes készítmények hosszú távú hatékonyságának összehasonlítása onychomycosis kezelésében irodalmi adatok alapján, Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle 78:3, 109-112, 2002 [4] Arenas, R, Dominguez-Cherit, J, Fernandez, LM.: Open randomized comparison of itraconazole versus terbafine in onychomycosis, Int J Dermatol 34, 138143, 1995 [5] Evans, EGV, Sigurgeirsson, B.: Double blind, randomised study of continuous terbinafine compared with in- 32 IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER [6] [7] [8] [9] termittent itraconazole in treatment of toenail onychomycosis. BMJ 318, 1031-1035, 1999 Al, MJ, van Hout BA, Michael, BC, et al.: Sample size calculations in economic evaluations. Health Econ 7, 327-335, 1998 Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséhez Egészségügyi Közlöny 11, 1314-1334, 2002 Jansen, R, Redekop, WK, Rutten, FFH.: Cost Effectiveness of Continuous Terbinafine Compared with Intermittent Itraconazole in the Treatment of Dermatophyte Toenail Onychomycosis. Pharmacoeconomics 19 (4), 401-410, 2001 Podányi, B.: A terbinafin hatékonyságának, biztonságosságának és tolerálhatóságának vizsgálata onychomycosisban, Bőrgyógyászati Figyelő 4, 84-87, 2002 MENEDZSMENT FARMAKOÖKONÓMIA A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Várkonyi István 1997-ben végzett általános orvosként a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1998-ban egészségügyi közgazdász és menedzser szakoklevelet szerzett a József Attila Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán. 2000-ben a London School of Hygiene & Tropical Medicine és London School of Economics közös képzésén vett részt kutatási munkatársként az ECOHOST támogatásával. 2002-ben klinikai farmakológiából szakvizsgázott, 2003-ban EOQ oklevelet szerzett egészségügyi minő- ségmenedzsment és audit témában. 1997-2000 között a DOTE Népegészségügyi Iskolájában dolgozott ösztöndíjasként, kutatási területe a technológiai értékelés módszertani kérdései és alkalmazása az egészségügyben, a kardiológiai rehabilitációs technológiák költség-hatékonysági vizsgálata és a klinikai vizsgálatok tervezése és sztohasztikus modellezése. 2001-től a ClinTrial Szerződéses Kutatási Szervezet orvosigazgatója, 2002-től a nyíregyházi Jósa András Kórház, majd a debreceni Kenézy Gyula Kórház Klinikai Farmakológiai Részlegének vezetőjeként a klinikai vizsgálatok gyakorlatimódszertani kérdéseivel és farmakoökonómiai modellezésével foglalkozik, számos klinikai vizsgálatban vesz részt. Beszámoló Balatonaligán 2003. augusztus 25-27 között rendezték meg az Egészségügyi Szakdolgozók XXXIV. Kongresszusát a Fejér Megyei Szent György Kórház szervezésében. Az ápolók életében mindig nagy jelentőségű esemény egy országos méretű kongresszus. Különös jelentőséggel bír ez akkor, ha a döntéshozó politikusok előadásaikkal is hozzájárulnak a rendezvény sikeréhez. Az ápolás és a paramedicinális szakterületek fejlődését, elismerését, az adott területen dolgozó kiváló képzettségű, tapasztalatú munkatársak tudják csak kivívni. Ehhez folyamatosan és elengedhetetlenül szükséges volt gondolataink kicserélése, a tudományos konferenciák keretében. A résztvevők szakmai lelkesedése, a támogatók áldozatvállalása lehetőséget teremtett a legújabb ismereteket közvetítő rendezvény színvonalas lebonyolításához. Az ápolástudomány rohamos fejlődése, az egészség évtizede Johan Béla Népegészségügyi Programból ránk háruló feladatok, köteleznek bennünket, hogy tartsunk lépést a fejlődéssel, és feleljünk meg a legújabb kihívásoknak. A Kongresszus önálló szekciókban magas szintű előadások megtartásával foglalkozott az egészségügyi informatikával, illetve a kórházi nyilvántartásokkal és dokumentációs renddel. Több előadást halhattunk az elektronikus ápolási dokumentációról, annak jogi hátteréről, elméleti és gyakorlati megvalósításáról. A téma különösen aktuális, mert 2004 elejére várható egy új jogszabály az egységes egészségügyi dokumentáció használatáról. Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet egy idei felmérése szerint a 160 fekvőbetegeket is ellátó egészségügyi intézményből csak 18-ban van számítógépes ápolási dokumentáció, és a papíralapú nővéri feljegyzések is kívánni valót hagynak maguk után. Pedig a jogszabály szerint csak olyan teljesítmény jelenthető elszámolásra, amelynek teljesítése az érvényes szakmai szabályok szerint megtörtént és elvégzése szabályosan dokumentált. IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER 33
