2003. május 22-23-án Brüsszelben „eHealth 2003 – ICT for Health” címmel került sor a kibővülő Európai Unió egészségügyi minisztereinek találkozójára. A találkozón elfogadott miniszteri deklaráció az eEurope 2005 program keretein belül kijelölte az egyes nemzeti és regionális egészségügyi informatikai fejlesztések súlyponti területeit és kiemelt feladatait. A miniszteri konferencia mellett egy kiállítást is tartottak, ahol 180 pályázó közül kiválasztott mintegy 40 résztvevő mutatta be különböző eHealth megoldásait. Az ESZCSM támogatásával 6 magyar intézmény egy közös kiállítás keretében néhány kiválasztott példán keresztül adott betekintést a hazai fejlesztési munka eredményeibe. A kiállításon való részvétel egyik fő célja az volt, hogy a jövőbeli EU pályázatokon a magyar egészségügyi informatikai pályázatok esélyei jelentős mértékben javulhassanak.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ EURÓPAI UNIÓ Beszámoló Magyar delegáció a 2003. májusi, brüsszeli konferencián II. Szántó György, MTA SZTAKI 2003. május 22-23-án Brüsszelben „eHealth 2003 – ICT for Health” címmel került sor a kibővülő Európai Unió egészségügyi minisztereinek találkozójára. A találkozón elfogadott miniszteri deklaráció az eEurope 2005 program keretein belül kijelölte az egyes nemzeti és regionális egészségügyi informatikai fejlesztések súlyponti területeit és kiemelt feladatait. A miniszteri konferencia mellett egy kiállítást is tartottak, ahol 180 pályázó közül kiválasztott mintegy 40 résztvevő mutatta be különböző eHealth megoldásait. Az ESZCSM támogatásával 6 magyar intézmény egy közös kiállítás keretében néhány kiválasztott példán keresztül adott betekintést a hazai fejlesztési munka eredményeibe. A kiállításon való részvétel egyik fő célja az volt, hogy a jövőbeli EU pályázatokon a magyar egészségügyi informatikai pályázatok esélyei jelentős mértékben javulhassanak. A KIÁLLÍTÁSON BEMUTATOTT RENDSZEREKRÔL Virtuális Egészségügyi Tér Egy olyan telemedicinális szolgáltató rendszert ismertettünk, amely különböző valós tevékenységi tereket kiszolgáló virtuális információs teret biztosít. A rendszer jelenleg egy kórházon belül működik, de kiépíthető több kórház között, valamint regionális méretekben is. A rendszerben kialakul egy virtuális páciens adatbázis, amelynek a segítségével minden ellátó hozzáférhet a páciensek adataihoz. Az adatokat egy multimédiás, problémaorientált elektronikus páciens rekord struktúrába foglalva látja a felhasználó – azonban nem jön létre egy nagy központi adatbázis, hanem az adatok a keletkezésük helyén vannak tárolva. A hozzáférési jogosultságot a páciens- ill. orvos-kártya biztosítja. Nemcsak az ellátó helyeken felvett adatok vihetők a rendszerbe, hanem távoli állapotfelmérő műszer segítségével a páciens néhány paramétere is folyamatosan monitorozható, amíg ő a mindennapi tevékenységét végzi. A páciens adatok nem csupán megtekinthetőek, hanem különböző szempontból összesítve, feldolgozva is rendelkezésre állnak. Nem csak adatok, hanem tudás is elérhető, ill. használható a rendszerben: protokollok, diagnosztikus rendszerek, paradigmatikus esetek. A diagnosztikus vizsgálatok (laboratóriumi, röntgen, MRI stb.) eredményei központilag is kiértékelhetőek a tudásfeldolgozás és az intelligens adatanalízis módszertára segítségével. 34 IME II. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2003. OKTÓBER A rendszer nyitott – tetszés szerint új elemek kapcsolhatóak hozzá. Intelligens Multifunkcionális Orvoskártya (IMOK) Projekt A Magyar Orvosi Kamara orvoskártyája (IMOK) a CIB Bank által finanszírozott első magyar multifunkciós professzionális chipkártya, amely megfelel az EMV (Eurocard/MasterCard/Visa) szabványnak. (A kártya egy mágnescsík és egy chip kombinációjából álló hibridkártya.) Az orvoskártya az Europay által tanúsított kártya, amelyet az orvosok nagy számban bankkártyaként is használnak. Az orvoskártya törvényileg meghatározott funkciója, hogy fényképes igazolványként igazolja az Orvosi Kamarai tagságot, a Működési Nyilvántartásba vételt és annak érvényességét. Ebből következően az igazolvány egy fényképes kártya, a rajta elhelyezett egyéb adatokkal együtt igazolványként (vizuális azonosításra) is szolgál. A kártya multifunkciós kialakítású: • credit/debit funkciók (bankkártya) • IMOK azonosító, név, cím, lejárat stb. • loyalty (még nem használatos) A kártya lehetőséget hordoz a professzionális orvoskártyává való fejlesztésre, azaz a kártyához integrálhatóak további funkciók (digitális orvos-pecsét, orvosi információrendszerekhez hozzáférés stb.). Az eredeti cél a teljes magyar orvosi kar (kb. 40.000 fő) kártyával való ellátása volt, amely szinte teljesen megvalósult (voltak akik nem vették át a kártyájukat a kártyadisztribúció során választott szerencsétlen kézbesítési mód miatt). Az orvoskártya legfontosabb funkciója az orvos státusz hordozása, az orvos azonosítása. Ehhez kapcsolódnak az alábbiak: • elektronikus orvos pecsét (nem PKI technológia), • CIB bankkártya, • szakképzettség igazolása, folyamatos továbbképzésben szerzett kreditpontok nyilvántartása, • jogosultság adatbankokhoz való hozzáféréshez, • regisztrációk elvégzése (szakképzés, konferencia), • loyalty rendszerek. A kártya funkcionalitásbeli teljessége megtorpant az azonosítás területén. Az egyéb funkciók közül a bankkártya funkció működőképes, a többiek az információ rendszer kiépítettsége és az illeszkedés hiányában még váratnak magukra. INFOKOMMUNIKÁCIÓ EURÓPAI UNIÓ Orvos és páciens kártya használata a hazai egészséginformatikai tevékenységekben Működés közben mutattuk be az alábbi elemeket: az orvos azonosításának eszköze a MOK kártya, a beteg azonosításának és egészségi adatainak hordozója a Dialízis kártya, A Magyar Orvos Kamara minden magyar orvosnak kibocsátott egy MOK kártyát, amely alkalmas a tulajdonosának és jogosultságainak biztonságos azonosítására. A kiállításon bemutatott orvos-informatikai alkalmazásokhoz való hozzáférés csak a MOK kártyának a számítógéphez kapcsolt chip-kártya olvasóba behelyezése után lehetséges. Ez a kártya azonosítja az orvost, megengedett szakmai kompetenciáját és kamarai tagságának érvényességét. A pácienseknek a dialízis kártyán tárolt adataihoz csak az erre külön feljogosított orvosok férhetnek hozzá. Az azonosítás és feljogosítás az olvasóban elhelyezett SAM (Security Access Modul) révén valósul meg. A Dialízis kártyát a transzplantációra váró, dialízis alatt álló betegek használhatják a hazai Fresenius dialízis centrumok hálózatában, jelenleg 19 helyen, valamint a SOTE és a SZOTE Transzplantációs Klinikáiban. A CC1000 típusú chip azonos a francia egészségbiztosítás által is használttal. A kártya tartalmazza a betegek adminisztratív és releváns beteg adatait, nevezetesen • Adminisztratív adatok • neve, • biztosítója és a biztosítási azonosítója, • élesztési nyelve, • halála esetén szervei felhasználhatóak-e. • Sürgősségi adatok • vércsoport, • allergia, • gyógyszerérzékenység, • veleszületett és szerzett betegségek. • Kezelési adatok • dialízis adatai, • transzplantáció adatai. A dialízis kártya a MOK kártya által igényelt olvasóval és SAM modul segítségével olvasható, írható a feljogosított orvosok számára. A demonstrációs célra készített CD-ROM-on bemutattuk az OEP megbízásából kifejlesztett és teljes körűen üzemelő Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) rendszert is. A rendszer két relációsémát ölel fel, amely külön-külön tartalmazza a TAJ nyilvántartásban nyilvántartott személyek törzsadatait, illetve a TAJ számmal rendelkező biztosított személyek jogviszony adatait. • • HUNIKO – Moduláris Digitális Orvosi Képarchiváló Rendszer A digitális képarchiválási rendszert az IKTA Képi 2000 kutatás-fejlesztési program keretében fejlesztették ki. A cél egy olyan orvosi digitális képarchiváló rendszer kidolgozása volt, amely már meglévő, elfogadott és alkalmazott nemzetközi szabványokra épül. A legfőbb szabvány a DICOM, amely az orvoslásban keletkezett képi információk kommunikációjára, feldolgozására, tárolására szolgál. A rendszer két nagy részre bontható, ezek a DCM archiváló szerver és a PostProc munkaállomások. A CT, MR, CR és egyéb Dicom 3.0 standard szerint kommunikáló röntgendiagnosztikai berendezések TCP/IP csomagokban, fizikailag pedig egy 100 Mbit/s-os hálózaton küldik az adatokat a DCM archiváló szervernek. A szerveren futó program az adatokat nagy biztonságú RAID-5-ös SCSI merevlemezrendszerén eltárolja, rendszerezi, majd adatbázisban nyilvántartásba veszi. A leletezett és validált képek a vizsgálatot megrendelő munkahely, intézmény részére továbbíthatók a helyi hálózaton keresztül (LAN), Interneten (E-mail és VPN), vagy akár CD-re, DVD-re kiírva. Mivel a kép-fájlokon veszteségmentes tömörítést végzünk, az adatok kevés helyet foglalnak, a megrendelő sokkal több képhez és információhoz juthat hozzá, mintha azt filmen kapta volna meg. A PostProc munkaállomások egy speciális programot futtatnak, amely olvassa a szerveren létrehozott adatbázist, és a leletezendő pácienseket egy listában mutatja az orvos számára. A program automatikusan kikeresi a páciens korábbi röntgenképeit, és lehetőséget ad azok megtekintésére. A keletkezett kép-fájlok megtekintésére a radiológusi körökben már jól ismert programokat alkalmazzuk (pl. Efilm), amelyekkel a PostProc program saját interfészein keresztül kommunikál. A mostani képarchiváló és kiszolgáló szerveren kb. 54 000 beteg egy-egy komplett CT vagy MR vizsgálata fér el. Az összefűzött SCSI-RAID diszkeken mindig az elmúlt 1 év anyagai találhatók, amelyek néhány másodperc alatt bármikor elérhetők. Amint azt a kiterjedt felmérések bizonyítják a radiológiában keletkezett és learchivált képek (nem leletek) visszakeresési igénye az idő múlásával gyors ütemben csökken, és például 1 év múlva 5% alá esik. A betegek döntő többsége egy adott betegség kapcsán időben viszonylag szűk tartományban jelentkezik a gyógyintézetekben, amit esetleg több éves szünet is követhet. MediSmart – Egészségpénztári Páciens Kártya A MediSmart egészségpénztári program egy duál kártya (chip+mágnescsík) segítségével integrálja az egészségügyi adatkezelési, személyazonosítási és jogosultságkezelési funkciókat, az önkéntes egészségpénztári rendszer sajátos pénzügyi funkcióival. A páciens kártya egészségügyi adatterületeihez csak dedikált kártyaolvasóval és orvosi kártyával lehet hozzáférni. Ezt a bemutatott rendszerben a páciens kártya és a MOK kártya együttes használatával demonstráltuk. Az egészségügyi adatok biztonságáról egy DES algoritmusú titkosítási rendszer gondoskodik, melyet a Sürgősségi, Szakorvosi és Szűrés menüpontok alatt elérhető funkcióknál használunk. IME II. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2003. OKTÓBER 35 INFOKOMMUNIKÁCIÓ EURÓPAI UNIÓ A MediSmart kártyarendszer egészségpénztári modulja az egészségpénztárakban gyűjtött egészségcélú megtakarításokhoz való készpénzkímélő hozzáférést biztosítja. A készpénzkímélő vásárlás támogatására egy távoli authorizációs központtal kapcsoljuk össze a szolgáltatóknál üzemelő kártyaolvasókat. Az (elő)authorizáció a központban nyilvántartott egyenleg alapján történik, a tényleges elszámolásra pedig a szolgáltató számlája alapján kerül sor. A MediSmart Központ gondoskodik arról is, hogy az authorizációs központ megkapja az adatokat a különböző egészségpénztárak napi egyenlegfrissítéséről. A MediSmart Program Főmenü funkciói • Sürgősségi • Szakorvosi • Szűrés • Egészségpénztár • MediSmart kártyastruktúra bemutató • Szolgáltató • Biztosító MTA SZTAKI – Tájékoztató a PROREC és a WIDENET kezdeményezésekről A SZTAKI-ban közel 10 éve foglalkoznak az egészségügyi informatika különböző kérdéseivel, melyek közül mindmáig a legjelentősebb a PROREC projekt. Maga a PROREC betűszó a „PROmote RECords” kifejezésből ered és ez is azt fejezi ki, hogy a projekt a fő célja az egységes európai egészségügyi adatstruktúra, a szabványos elektronikus rekordszerkezet népszerűsítése és minél szélesebb körben való használatának támogatása. A WIDENET betűszó nem rövidítés, inkább annak a kifejezése, hogy a munka kiemelt célja az egyes tagországokban az egészségügyi szabványok és főleg az elektronikus rekord alkalmazásának támogatására irányuló tevékenységek összekapcsolása, összehangolása, kiterjesztése és hatékonyabbá tétele. A projektben Belgium, Hollandia, Német- ország, Írország, Spanyolország, Portugália, Olaszország és Szlovénia megfelelő intézményei a partnereink. A WIDENET projekt 2000. decemberében kezdődött és 3 évig tart, ehhez az EU összesen közel 1 millió Euro támogatást allokált. Az eddigi eredményeinkről készített beszámolókat nem csak a projektjelentésekben tesszük közzé, hanem a magyar PROREC honlapon (www.prorec.hu) is. A mi munkánk elsősorban a hazai egészségügyi intézményekben használt informatikai rendszerek „eurokonformmá” tételének elősegítésére irányul. Ezen belül is természetesen az európai egészségügyi szabványajánlásoknak megfelelő rendszerek használatát próbáljuk propagálni. Adatokat gyűjtünk a hazai kórházi és egyéb intézményi informatikai rendszerek adatszerkezeteiről és megvizsgáljuk ezek egységessé, vagy legalábbis összekapcsolhatóvá tételének feltételeit. Ezt a projekt többi tagországával egyeztetjük és közös javaslatokat készítünk az európai beteg-mobilitás elősegítésére. Ennek része az is, hogy közreműködünk egy soknyelvű kifejezés-gyűjtemény készítésében, amelynek célja az egészségügyben használatos kifejezések egységessé tétele. A projekt résztvevői egyrészt saját országukon belül dolgoznak, egyéni feladataik vannak, és ezeket többnyire önállóan látják el. A projekt által is kitűzött összehangoló, egymásnak információkat gyűjtő és támogató tevékenység viszont nyilvánvalóan szoros egymásrautaltságot jelent, amit jól meghatározott területeken igyekszünk hasznosítani. Az eddigi munkánk elsősorban az adatgyűjtésre, ismeretterjesztő tevékenységre és a szabványajánlások alkalmazásának elfogadtatására irányult Meggyőződésünk, hogy a magyar egészségügy eurokonformmá tételét jelentősen segíthetné egy ilyen, az egészségügyi szabványokkal és azok alkalmazásával foglalkozó hazai szervezet létrehozása, illetve az ez irányú eddigi kezdeményezések magasabb szintre emelése. A kérdés fontossága indokolja, hogy ezzel még az ország EU csatlakozását megelőzően kellene foglalkozni. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Szántó György Informatikus, 1973ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán. Azóta megszakítás nélkül az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének munkatársa. Kezdetben elsősorban hardver- és alapszoftver fejlesztéssel, informatikai rendszerek tervezésével és építésével foglalko- 36 IME II. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2003. OKTÓBER zott. 1990 óta egyre több egészségügyi projektben vett részt, mint például az OEP által üzemeltetett szoftverek felmérése, egy új stratégiai informatikai rendszerterv kidolgozása, az OVER rendszer felülvizsgálata, a MEP – kórház finanszírozás monitoring rendszer kifejlesztése és a MEP on-line jogosultságellenőrző rendszer létrehozása. 1998 óta dolgozik az európai szabványoknak megfelelő elektronikus egészségügyi rekordok használatának propagálását célzó PROREC projektben.
