Évek óta ismétlődő törekvés, hogy a gyógyszerkassza növekedésének gátat szabjanak. Különböző elképzelések fogalmazódtak meg annak érdekében, hogy az orvosokat, különösen a háziorvosokat ösztönözzék a takarékosabb gyógyszerrendelésre. Azt persze mindenki természetesnek tartja, hogy az ilyen ösztönzési rendszer nem eredményezheti azt, hogy a betegek ne kapják meg a betegségük gyógyításához szükséges kezelést.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA Az ésszerű gyógyszerterápia Takarékosság? Minőség? Dr. Pusztai Erzsébet, egészségpolitikus Évek óta ismétlődő törekvés, hogy a gyógyszerkassza növekedésének gátat szabjanak. Különböző elképzelések fogalmazódtak meg annak érdekében, hogy az orvosokat, különösen a háziorvosokat ösztönözzék a takarékosabb gyógyszerrendelésre. Azt persze mindenki természetesnek tartja, hogy az ilyen ösztönzési rendszer nem eredményezheti azt, hogy a betegek ne kapják meg a betegségük gyógyításához szükséges kezelést. Az, hogy nálunk az egészségügyi kiadásokon belül magas a gyógyszertámogatás aránya, annak köszönhető, hogy az összes egészségügyi kiadás aránya, de az egy főre jutó GDP is alacsonyabb, mint más országokban (3–4. ábra). Az ésszerű megoldás – ezt az egészségügyhöz, a gyógyításhoz valamennyit is értők tudják – nem egyszerűen a takarékosság ösztönzése, hanem a szakmailag szükséges kezelés költségtakarékos megvalósítása, azaz minőség és takarékosság! Nagyon fontos ismerni a valóságot! Azt, hogy Magyarországon nem költünk „többet” gyógyszerre, mint más országokban (1–2. ábra). 3–4. ábra Ennek ellenére csökkenthető a gyógyszerfelhasználás növekedése, hiszen számos adat és tapasztalat mutatja, hogy (nem csak Magyarországon) nem mindig szakmailag indokolt, és gyakran szükségtelenül drága kezeléseket alkalmaznak. Túl a költségrobbanás problémáján, gyakori és a beteg egészsége szempontjából is veszélyes a polipragmázia, azaz a túl sokféle gyógyszer együttes alkalmazása, valamint előfordul a gyógyszertámogatással való tudatos visszaélés is. 1–2. ábra 8 IME II. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2003. NOVEMBER Az OEP főigazgatója 2002. novemberében létrehozott egy tárcaközi bizottságot, melyben részt vesz az Orvosi Kamara, a Háziorvosi Kollégium, az Alapellátási Intézet, a háziorvosi szervezetek, a szakorvosi szövetség képviselője is. EGÉSZSÉGPOLITIKA Bizottságunkban áttekintettük az eddigi programok, az irányított betegellátási modellek, a 2000-ben végzett háziorvosi modellkísérlet tapasztalatait, a korábban felvetődött megoldási javaslatokat. Mindezek figyelembevételével olyan megoldást dolgoztunk ki, mely nem egyszerűen „takarékosságra ösztönöz”, hanem a gyógyszerterápia szakmai színvonalát fokozatosan emelve ösztönzi az ésszerűbb kezelést a betegek érdekében. „A gyógyszeres kezelés minőség-érdekeltségi rendszere” lett a neve programunknak, mely világosan látható jövőbeli célokat, az orvosok számára hasznos elemeket tartalmaz. Alapvetően fontos, hogy biztonságot jelent a betegnek azáltal, hogy emeli a kezelés színvonalát, de biztonságot jelent az orvosnak is, mert megkönnyíti az új kezelési lehetőségek megismerését, és a változásokhoz való alkalmazkodást. A takarékosabb gyógyszerfelhasználás esetén megtakarított összeget az új kezelési lehetőségek támogatására lehet fordítani, meggyorsítva az új, gyakran drága készítmények biztosítási támogatását. A program legfontosabb elemei a következők: 5. ábra A szakorvosok tájékoztatási rendjének kialakítása folyamatban van. Ott is az adott szakma korcsoportos összehasonlító adatait szándékozunk közölni. Az első adatgyűjtés (még nem korcsoportos bontásban) már nagyon érdekes szóródást mutatott az egy főre jutó utalványozott támogatási összegek szempontjából, pl. az urológusok körében (6. ábra), melyet további részletes elemzéssel tudunk majd értelmezni. Valamennyi orvos bekerül a programba. Egyetértettünk abban, hogy nem szabad olyan rendszert felépíteni, amely csak a háziorvosok gyógyszerfelírási szokásait vizsgálja. Az adatszolgáltatásba valamennyi receptet író orvost be kell vonni (tehát a szakorvosokat is). Különlegesen fontos ez azért is, mert a legdrágább, illetve a legnagyobb arányban támogatott gyógyszerek közül nagyon sokat a szakorvosok rendelnek, vagy javasolnak. Az orvosok rendszeres tájékoztatása. 6. ábra A háziorvosok körében a tájékoztatás már júliusban elkezdődött. Két táblázatot juttattunk el számukra. Az egyikben korcsoportos és nemenkénti bontásban jelenik meg a háziorvoshoz bejelentkezett betegek által kiváltott gyógyszerek összesítése, valamint az egy főre számított átlag a praxisban és országosan is. E táblázatban azt is láthatják, hogy mennyi gyógyszert rendelt más orvos a praxis betegeinek. A másik táblázatban gyógyszer (ATC) csoportonként és a felírás jogcímeként csoportosítva jelennek meg az összesített adatok, szintén országos összehasonlításra lehetőséget teremtve. A háziorvosokat tájékoztatja a biztosító azon betegeikről, akik az adott hónapban 15 vénynél többet váltottak ki vagy 100 ezer Ft-nál nagyobb összegű támogatást vettek igénybe saját vagy más orvosok javaslatára. Példaként az első két hónap összesített adatai az 5. ábrán láthatók. A rendszeres értesítés várhatóan jó hatást kelt, hiszen a 2000-ben végzett háziorvosi modellkísérlet egyértelműen azt mutatta, hogy a vizsgált 160 praxisban minden további ösztönzés nélkül is a rendszeres értesítés és visszajelzés már megtakarításhoz vezetett (a vizsgálatban a megtakarítás mintegy 10% volt!). Ez a megoldás nem kelt feszültséget a különböző orvosok között, hosszú távon is hasznos, mert lehetőséget teremt arra, hogy a háziorvosokon túl a szakorvosok körében is felépüljön a gyógyszerterápia minőségellenőrzése. A kezelési ajánlások elkészítése és alkalmazásuk ellenőrzése. A program alapvetően a gyógyszeres kezelés minőségét ellenőrzi, azaz hosszú távon a minőségbiztosítás része lesz. IME II. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2003. NOVEMBER 9 EGÉSZSÉGPOLITIKA A nemzetközi tapasztalatok, irodalmi adatok alapján a háziorvosi szakmai kollégium már elkészítette az első öt betegségcsoportra (hipertónia, fekély és reflux-betegség, zsíranyagcsere, ISZB, légúti fertőző betegségek) a kezelési ajánlást. Ennek egyeztetése folyamatban van. Reményeink szerint jövő évtől már vizsgálható lesz a háziorvosok körében az is, hogy az esetek többségében megfelele a gyógyszerterápia a kezelési ajánlásoknak. Nagy arányú eltérés esetén szakmai konzultációra kerül sor a szakfelügyelőkkel. A rendszeresen hibás terápiás gyakorlatot folytató orvosokat az OEP által elfogadott továbbképzésre lehet irányítani. A későbbiekben elkészülnek a további terápiás ajánlások a legfontosabb betegségcsoportokra. Hosszú távon e rendszer a házi és szakorvosi körben is minőségellenőrzési, minőségbiztosítási rendszerként működhet, biztosítva a betegellátás egyenletesebb, folyamatosan javuló színvonalát. A rendszer kellően rugalmas lesz, hiszen a mindenkori helyzetnek megfelelően kerülhetnek be az orvos-szakmai és költség-hatékonysági szempontok. Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a rendszer nem merev, központilag megszabott kezelési „utasításokból” áll, ahogy azt néhány kolléga és főként újságíró időnként feltételezi. A gyógyítás szabadsága a magas szintű tudás alkalmazásának szabadságát jelenti. Ha tehát az orvos tudja, hogy miért indokolt az adott beteg esetében eltérni az ajánlásoktól, akkor természetesen következmények nélkül tér el attól. A biztosítottak gyógyszerfelhasználásának ellenőrzése A legfontosabb cél a polipragmázia, a többszörös és így egészségre ártalmas kezelések elkerülése, valamint a visszaélések megelőzése. Azzal, hogy a háziorvosokat tájékoztatjuk azokról a betegeikről, akik sok orvosnál, sokféle gyógyszert iratnak fel, lehetőséget teremtünk arra, hogy a háziorvossal közösen áttekintsék a valóban szükséges gyógyszerek körét. A biztosítási törvény módosítási javaslata elkészült, megteremtve a lehetőségét annak, hogy a biztosítási támogatással való visszaélés eseteiben a biztosító a visszaélő „betegekkel” szemben is felléphessen. A visszaélés gyanúja a közgyógyellátás és a 100%-os támogatású készítmények esetében vetődik fel a leggyakrabban. Elgondolkodtató az egy főre jutó tb támogatás összegében mutatkozó különbség a normatív és közgyógyellátott kör között (7–8. ábra). A különbség, különösen a fiatalabb korosztályokban olyan nagy, hogy az nem magyarázható csupán a szociálisan hátrányos helyzetből következő morbiditási különbségekkel. 10 IME II. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2003. NOVEMBER 7–8. ábra Különös jelentősége van annak, ha valaki a közgyógyellátásra felírt gyógyszerekkel él vissza, hiszen ilyenkor a biztosítási és a szociális támogatást is jogtalanul veszi igénybe. Amikor a beteg valóban saját betegsége, vagy pszichés állapota miatt jár orvostól orvosig, és sok helyen sokféle gyógyszert irat fel anélkül, hogy az orvosok egymásról és a máshol felírt gyógyszerekről tudnának, megoldás lehet a beteg felülvizsgálata. A TAJ szám alapján kimutatott súlyos polipragmázia esetén az illetékes országos intézetben való felülvizsgálatot kötelezővé téve a beteg egészségi állapotának tisztázása megtörténhet, így megakadályozható a beteg további egészségkárosodása is. Az érdekeltség megteremtése Az elmúlt évek során az ösztönzési rendszer kialakításának alapja az az elképzelés volt, hogy a háziorvosok által a saját praxisukban elért megtakarításból kapjanak visszatérítést. Nagyon sokat ártana az orvos-beteg kapcsolatnak, az orvos és beteg közötti bizalomnak az ilyen megoldás. A betegek nem érezhetik azt, hogy az orvos a saját zsebe érdekében rajtuk spórol! Bizottságunk ezt az elképzelést ezért elvetette. Rövidtávon azt javasoltuk, hogy az első fél év adatai alapján fix összeget fizessünk ki a mennyiségi és minőségi mutatók alapján a legjobb eredményt mutató praxisoknak. EGÉSZSÉGPOLITIKA Ennek megvalósulása a költségvetési törvény függvénye, hiszen az ehhez szükséges összeget külön tervezni kell (nem a háziorvosi kassza terhére terveztük megvalósítani). Hosszú távú megoldás azonban az, ha az orvos minőségi ellátásban való érdekeltsége érdekében a minőség-ellenőrzéssel összhangban lévő finanszírozási módszert alakítunk ki. (Pl. ilyen lehet a rendszeres ellenőrzés adatai alapján beépített „minőségi szorzó”.) Bizottságunk célja az volt, hogy ne a betegek és orvosok számára fenyegető merev szabályokkal, büntetésekkel, hanem a rendszeres önellenőrzés lehetőségét megteremtve, a szakmai színvonal emelése mellett valósulhasson meg a gyógyszerekkel való takarékosabb, a betegek és a gyógyszerkassza és a betegek érdekeinek védelmét jobban szolgáló gazdálkodás. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Pusztai Erzsébet 2002. decemberétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója által létrehozott, „Minőség-érdekeltségi rendszert” kidolgozó bizottság elnöke. 2000. júliusától a kulcsi K-Klinika igazgatója. 1998. májusától. 2000. júniusáig az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára. 1996-1998. MDNP Országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes, az Országgyűlés Szociális és egészségügyi bizottságának tagja. 1994-1996. MDF Or- szággyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes, az Országgyűlés Szociális és egészségügyi, valamint Költségvetési bizottságának tagja. 1992. júniusától 1994. júliusáig a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára. 1990-1992. az Országgyűlés Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottságának tagja. 1990-1994. MDF országgyűlési képviselő. 1988-tól adjunktus.1985-től fertőző betegségek szakorvosa. 1983-1990. Fertőző Osztály Ajka. 1983-tól belgyógyász szakorvos. 1977-1983. Belgyógyászati Osztály Ajka. 1977-1990. Ajka Városi Kórház orvosa. 1971-1977. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar. Probléma-orientált képzés egészségügyi középvezetőknek „Változtatás vezetése – a kórházi középvezetők bővülő szerepe” elnevezéssel jövőre is folytatódik a Project HOPE továbbképző sorozata – jelentették be a 2003-as programot záró konferencia alkalmából október 14-én rendezett sajtótájékoztatójukon a nemzetközi egészségügyi oktatási alapítvány vezetői és a programot támogató Johnson&Johnson magyarországi leányvállalatának igazgatója. A tréningek jövőre az egészségügyi középvezetők menedzsment-készségének fejlesztésére fókuszálnak. „Lehetőséget az egészséghez az embereknek mindenütt” – fogalmazza meg küldetését a Project HOPE nemzetközi szervezet, amely három és fél évtizede dolgozik együtt egészségügyi szakemberekkel posztgraduális képzési programok kidolgozásában. A komoly hagyományokkal rendelkező program 1999-ben kezdődött meg hazánkban – tájékoztatott Huhn Ildikó. A Project HOPE Magyarország igazgatója elmondta, hogy az elmúlt négy év alatt 46 intézmény 231 szakdolgozója vett részt a képzésen, amelynek eredményeképpen 67 projekt munka készült el. A csapatok – melyek tagjai orvosok, ápolók, szakdolgozók és adminisztratív feladatokat ellátó személyek – pályázat útján szerezhetnek jogosultságot az oktatási programban való részvételre, melyben meg kell jelölniük egy olyan problémát, amelynek megoldásában a tanfolyamon szerzett ismeretek kulcsfontosságú szerepet játszanak. A négy modulra bontott program a rendszer és komponensei, az emberi erőforrás menedzsment, az operáció-menedzsment és minőségbiztosítás, valamint a pénzügyi menedzsment témakörök koncentrált ismertetéséből és az ehhez kapcsolódó feladatokból áll össze. A szakértőkből álló bizottság értékelése alapján az idei nyertes projektek: • Betegelőjegyzési és betegirányítási rendszer a XVI. kerületi rendelőintézetben • Vérlemezke-koncentrátumok megfelelő klinikai felhasználása • Az anyag/eszköz/gyógyszer gazdálkodás racionalizálása a DEOEC Gyermekklinikán • Dolgozói elégedettség vizsgálata egészségügyi intézményekben A Johnson&Johnson továbbra is elkötelezett a program támogatása mellett – nyilatkozta dr. Szokodi Csaba igazgató. Mint mondotta, cége nemcsak piaci szereplő, hanem az egészségügy partnere kíván lenni, ezért számukra megtiszteltetés a Project HOPE-ban való részvétel. Véleménye szerint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szakmai támogatásával zajló program legkézzelfoghatóbb eredménye az, hogy a kidolgozott projektek 60%-a megvalósult. Munkatársunktól IME II. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2003. NOVEMBER 11
