[1] Kozmann Gy., Szakolczai K. (szerk): A XXIII. CentenáriumiNeumann Kollokvium kiadványa. Veszprém, 2003.
[2] http://neumannkoll.ne.hu
[3] http://www.cordis.lu/ist/ka1/health/projectbooklet.htm
[4] Jókuthy András, Vassányi István és Kozmann György: Internetbázisú kardiovaszkuláris rizikóelemző és tanácsadórendszer IME 2003. október II. évf. 7. szám pp. 30-33.
[5] Gaál Balázs, Vassányi István, Dr. Kozmann György: Étkezésijavaslat automatizált generálása táplálkozási éséletmód-tanácsadó rendszerhez, IME 2003. április II. évf.3. szám pp. 51-55.
[6] Dr. Czeilinger Zsolt, Cserey György, Dr. Környei László,Dr. Rekeczky Csaba: Objektumdetekción alapuló 3Dechokardiográfia alkalmazása a gyermekkardiológiában.IME 2003. október II. évf. 2. szám pp. 37-41.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁS-FEJLESZTÉS A hazai egészségügyi informatikai kutatások néhány jellemzője: A XXIII. Centenáriumi Neumann Kollokvium előadásai alapján Dr. Kozmann György, Szakolczai Krisztina, Veszprémi Egyetem és MTA MFA A XXIII. Centenáriumi Neumann Kollokvium célja a ma Magyarországon futó egészségügyi informatikai projektek eredményeinek bemutatása, ezen kutatások folyamatos eurokonform monitorozásának megindítása és hasznosításuk elősegítése volt. A Kollokviumon megjelent 39 projekt tükrében összefoglaltuk a különböző finanszírozási konstrukcióban futó kutatások témaválasztását, intézményi és financiális kereteit, megkíséreltük ezeket összehasonlítani az EU5 keretprogramja ajánlásaival, tapasztalataival. BEVEZETÉS Miként előző számunkban hírt adtunk róla, 2003. november 14-15-én került megrendezésre Veszprémben a XXIII. Centenáriumi Neumann Kollokvium. Az idei Kollokvium alapvető célja a különféle források (EU-IST, NKFP, IKTA, ITEM, OTKA) finanszírozásában futó egészségügyi informatikai kutatási projektek eddigi eredményeinek bemutatása. A szervezők (NJSZT Orvosbiológiai Szakosztály, Neumann János Számítógép Tudományi Társaság, Veszprémi Egyetem, MTA Veszprémi Területi Bizottsága) és a támogatók (Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium) deklarált közös célja volt, hogy a Kollokvium centenáriumi ülése hagyományteremtő módon alapul szolgáljon az egészségügyi informatika területén végzett kutatások értékelésének, követésének, egy nemzetközi, eurokonform, interaktív tudásbázisra épülő monitoring rendszer elindításának is [1,2]. Fontos tény, hogy 39 projekt ismertetése mellett megszervezésre került – tematikailag kapcsolódó módon – a VEAB Egészségügyi Informatikai Szakbizottság II. szimpóziuma is, ahol a Kollokvium egyes eredményeinek részletesebb bemutatása mellett, megtörtént több eredmény helyszíni demonstrációja, többségében a tématerület fiatal PhD hallgatóinak tolmácsolásában. Az IME a Kollokviumon bemutatott projektekről cikksorozatot indít. A jelen összefoglaló célja elsősorban a hazai egészségügyi kutatások kereteit, szereplőit, témaválasztását meghatározó néhány jellemző megismertetése olvasóinkkal, a számok tükrében. FORRÁSOK A hazánkban folyó egészségügyi informatikai kutatások forrásainak értékére és összetételére forintértékekben kifejezve (a Kollokviumon bemutatott 1999-2003 között megkötött szerződésekre) az 1. ábra mutat be összesítést. 1. ábra Az egészségügyi informatikai kutatások abszolút és relatív értéke és a finanszírozási konstrukció szerinti bontása. (A feltüntetett értékek eFt-ban értendők) A finanszírozási konstrukciókat az alábbiakban röviden áttekintjük. Az egészségügyi informatikai kutatások legrégebbi támogatója hazánkban az OTKA. Az OTKA tulajdonképpen kis csoportok, vagy egyéni kutatók alapkutatási tevékenységét finanszírozza, átlagos értékben a tárgyaltak közül a legkisebb, projekt kidolgozására nem alkalmas, de történelmi szerepet játszott azáltal, hogy döntően ez biztosította a hazai kutatók mobilitási lehetőségeit. A fenti diagramban csupán az OTKA Élettelen természettudományok támogatási csoportján belül az egészségügyi informatika mérnöki jellegű kutatásait is támogató Elektrotechnika-elektronika zsűrije által támogatott pályázatokat vettük figyelembe. Az egész magyar kutatási tevékenységet finanszírozó több milliárdos alapból érthető módon az általunk vizsgált területre csak relatíve kis összeg juthat. Az OTKA pályázatok tipikus futamideje 3 év. Összértékben a támogatási torta-diagram második legkisebb szeletét az IHM ITEM forrásai jelentik. Ez a legújabb finanszírozási forma, kumulatív értékben, újdonságánál fogva, nem összemérhető a régebben futó projektek összértékével. (Természetesen itt és a további források esetében is igaz, hogy a teljes, országos finanszírozási keretnek csak relatíve kis része jut a vizsgált területre.) A finanszírozók szándéka szerint ezek a projektek rövid átfutási idejűek, döntően nem kutatás centrikusak, hanem egyes alkalmazások gyors megvalósítását kívánják elősegíteni. A jelenlegi gyakorlat szerint az egészségügyi informatikai témakörön belül döntő mértékben itt finanszírozódtak a hátrányos helyzetűeket segítő informatikai megoldások fejlesztései. A nagyobb kategóriájú K+F projektek finanszírozásának fő forrását az IKTA pályázatok jelentik. Az IKTA pályázatok rendszerében általában konzorciumok kaptak támogatást. A támogatás mellett a konzorciumi tagok több-kevesebb önrészt is vállaltak, ily módon projekt értékek jelentősen megha- IME II. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2003. DECEMBER 51 INFOKOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁS-FEJLESZTÉS ladhatták a támogatási értéket (ld. 2. ábra). Az elvárások szerint az IKTA projektek a piacképességet javító termékekben, szolgáltatásokban végződnek. A hazai finanszírozású projektek közül a legnagyobb volumenű (és kihatású) projektek az NKFP forrásokon belül kerültek finanszírozásra. Ezen projektek mintarendszerekben végződnek és a finanszírozás hangsúlyozott feltételét az originális elemek kidolgozása jelentette. Végezetül a hazai kutatói közösség számára növekvő fontossággal bír az EU5 és EU6 Keretprogramokban történő magyar részvétel, esetleg témavezetés. A 2. ábra a torta-diagram tételeit támogatás és önrész komponensekre bontva szemlélteti. A két ábra egybevetéséből kimutatható, hogy az összesen 2,8 milliárd forint értékű kutatási vagyon kialakításában a támogatás és a projekt összérték aránya 59% volt, ami közelítőleg megegyezik az EU szokásokkal. a máig kialakulatlan egészségügyi informatikai képzési és intézményi rendszer felzárkóztatása az európai színvonalhoz időt, tapasztalatot, korszerű feladatokat igénylő kulcsponti kérdés. A KUTATÁSOK SZEREPLÔI, „TUDÁSKÖZPONTOK” A beszámoló projektek meghatározó többsége konzorciumi együttműködésekbe szervezetten született. Ugyanazon jogi személyiségű céget csak egyszer véve figyelembe, tehát nem megkülönböztetve, pl. ugyanazon egyetem különböző tanszékeit, klinikáit, a bemutatott 39 projekt mögött 61 intézmény állt. A 4. ábra a szereplőket nagyobb csoportokba osztva, az összes szereplők számára normalizálva, bemutatja a konzorciumi szerveződések hátterét. Látható, hogy az egyetemek, főhivatású kutatóhelyek blokkja a legerősebb, de örvendetes módon szerepet kap a potenciális felhasználói és a „megoldás szállítói” szektor is. Érthető módon az egyetemek, kutatóintézetek nagyobb hányada az élettelen természettudományokat, a műszaki, informatikai tudományokat képviseli, hiszen az egészségügyi informatikai kutatási feladatok nagyobb része e területek eszköztárával oldható meg (kooperációban a klinikai és orvostudományi intézményekkel). A kialakult arányok nagyjából megegyeznek az EU 5 Keretprogram hasonló mutatóival. 2. ábra A magyarországi egészségügyi informatikai kutatások forrásszerinti megoszlása. Az oszlopdiagramok alsó (világos) része a támogatás, a felső (sötét) része az átlagos sajátrészt jelöli. 4. ábra A hazai egészségügyi informatikai K+F intézményi háttere. 3. ábra Az egyes finanszírozási típusok átlagos futamideje hónapokban kifejezve. A 3. ábrán a projektek átlagos futamidejét mutatjuk be. Az EU5 keretprogramban átlagosan közel 30 hónap volt a futamidő, ami közelítőleg megfelel a hazai gyakorlatnak is (kivétel az ITEM pályázatok esete, de az ennek megfelelő konstrukció is megtalálható az EU kutatásfinanszírozásában is.) Az értékesíthető projektek szempontjából a rövid futamidő a kedvező, de a nálunk csak késéssel megindult az egészségügyi informatikában jártas műhelyek kialakítását, a szakemberek kinevelését a hosszabb projektek segítik jobban. Megjegyezzük, hogy a MITS ágazati célkitűzéseinek megvalósíthatósága szempontjából a hazai informatikai kutatói bázis, valamint 52 IME II. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2003. DECEMBER Az 5. ábra a különféle forrásból finanszírozott hazai K+F közösség területi eloszlását érzékelteti. Az ábrából kitűnik, hogy a vizsgált időszakban a legnagyobb aktivitás Budapesten és Veszprémben volt értékelhető, döntő mértékben ezen városok egyetemi és kutatóintézeti tudásbázisára támaszkodva. 5. ábra A hazai egészségügyi informatikai K+F projektek területi eloszlása a források feltüntetésével. INFOKOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁS-FEJLESZTÉS A HAZAI KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG SPEKTRUMA, AZ EURÓPAI TÖREKVÉSEK TÜKRÉBEN Az alábbiakban az összefoglaló az EU5 keretprogram egészségügyi informatikai kategóriái, törekvései szerint kíséreljük besorolni a hazai eredményeket [3]. Ennek értelmében az alábbi projekt típusokat különböztetünk meg: Az egészségmegőrzés intelligens eszközei Ide értendők az egészséges életmód kialakítását elősegítő megoldások, illetve azon informatikai kutatások, amelyek biztosítják a személyre szabott információk biztonságos kezelését és továbbítását. A csoport példájaként megemlítjük a kardiovaszkuláris rizikó internetes meghatározásával, az egészséges életmód személyre szabott megvalósításával kapcsolatos kutatásokat, amelyet korábban lapunkban is bemutattunk [4,5]. A betegek intelligens eszközei Ide azon rendszerek és megoldások tartoznak, amelyek a távdiagnosztikai, távmonitorozó rendszerek kialakítását célozzák, kezdve az újszerű szenzorokkal, folytatva a helyhez kötött és mobil páciens egységekkel, befejezve a különböző tanácsadó és monitorozó szolgálatok megszervezéséig. A témakör részét képezik azon megoldások is, amelyek segítik és javítják az egészségügy szereplői számára az otthoni ellátás hatékony megszervezését. Ennek a csoportnak szép példái az otthoni ellátás (kardiológiai, diabetesz stb.) rendszerei. Az egészségügy intelligens eszközei Ide tartoznak az úgynevezett minimálisan invazív diagnosztika és terápia megvalósításának megoldásai, valamint azon eljárások és rendszerek, amelyek az egészségügyi személyzet számára biztosítják az orvosi információ megszerzésének „helytől független” elérhetőségét. Lapunkban a [6] beszámoló mutatott be szép példát erre a csoportra, ahol az információs technológia eszközei és módszerei alapvető új lehetőségeket képesek nyújtani a gyógyításnak. A Kollokvium azonban számos kutatási területen hozott felhasználásra, az egészségügy rendszerébe integrálható újdonságokat (pl. mammográfiai képfeldolgozás, transzplantációs intézmények informatikai hálózata stb.). Az idősek és hátrányos helyzetűek intelligens eszközei Ide azon informatikai K+F feladatok tartoznak, amelyek elő kívánják segíteni az idősek vagy hátrányos helyzetűek független életvitelét, intelligens segítő eszközök létrehozását. A megoldási lehetőségek kapcsán itt pusztán a témák illusztrálására hivatkozunk a vakok és gyengénlátók támogatására, a hallás és beszédészlelési terápia témájára. 6. ábra A projektek témakör szerinti megoszlása az EU IST (sötét oszlopok) és a hazai egészségügyi informatikai programok (világos oszlopok) rendszerében. EgM: egészségmegőrzés, TávE: távellátás, Eü.I: Egészségügy intelligens eszközei, Spec: Speciális rendszerek, Más: Az EU5 kategóriáiba nem besorolható egészségügyi informatikai K+F. Az EU IST programján belül a fenti négy terület között a projektek száma és a megoldáshoz szükséges források nagyjából azonosak voltak. A pontosabb adatokat a teljes támogatott projekt mennyiség százalékában a 6. ábra mutatja. Ugyancsak a 6. ábra tünteti fel a hazai projektek megoszlását is azonos szempontok szerint. Az ábrából kitűnik, hogy a hazai projektek témái az európai arányoktól eltérnek, feltételezhetően azért, mert a tématerület támogatása az európai átlaghoz képest késve indult és most a felzárkózási tranziens idejét éljük. A mai időszakban még feltűnően kis hányadban foglalkoznak a hazai műhelyek az egészségmegőrzés, a távdiagnosztika, távgondozás valamint az idősek és hátrányos helyzetűek intelligens informatikai rendszereivel. A felzárkózás azonban dinamikusan megindult, hiszen az említett területeken 1-2 évvel korábban még egyáltalán nem lehetett volna hazai eredményről beszámolni. Megjegyezzük, hogy a hazai projektek mintegy 17%-a nem sorolható be az EU5 idejére megfogalmazott négy európai törekvés egyikébe sem, azaz olyan témák finanszírozása is folyik, amelyek kidolgozása európai szinten vagy már korábban megoldódott, vagy más forrásokból finanszírozódik. KONKLÚZIÓ A vizsgált időszakban kialakult egészségügyi informatikai K+F finanszírozási rendszerek jól látható és értékes eredményeket hoztak ill. jelenleg világosan látható, hogy a ma még futó projektek mikorra és milyen eredményekkel fognak zárulni. Az egymással nem, vagy lazán csatolt finanszírozások rendszerében az európai értékrendnek megfelelő témák kidolgozása indult meg. Jól érzékelhető, hogy a megindult K+F tevékenység képes megfelelő módon szolgálni a MITS rendszerén belül az egészségügyi ágazatban megfogalmazott kutatási elvárásokat. Fontosnak, sőt az egészségügyi informatikai kutatási témakör szempontjából történelmi jelentőségűnek tekinthető az a tény, hogy a fejlesztés és a felhasználás szempontjából kompetens tárcák képviseltették magukat. A „történelmi talál- IME II. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2003. DECEMBER 53 INFOKOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁS-FEJLESZTÉS kozó” olyan időben jött létre, amikor a megszületett vagy rövidesen megszületendő eredmények hasznosítása komoly és felelősségteljes döntéseket követel az egészségügyi fej- lesztések irányítóitól az eredmények hasznosítását, esetleg a létrejött eredmények továbbfejlesztését, utógondozását illetően. IRODALOMJEGYZÉK [1] Kozmann Gy., Szakolczai K. (szerk): A XXIII. Centenáriumi Neumann Kollokvium kiadványa. Veszprém, 2003. [2] http://neumannkoll.ne.hu [3] http://www.cordis.lu/ist/ka1/health/projectbooklet.htm [4] Jókuthy András, Vassányi István és Kozmann György: Internet bázisú kardiovaszkuláris rizikóelemző és tanácsadó rendszer IME 2003. október II. évf. 7. szám pp. 30-33. [5] Gaál Balázs, Vassányi István, Dr. Kozmann György: Étkezési javaslat automatizált generálása táplálkozási és életmód-tanácsadó rendszerhez, IME 2003. április II. évf. 3. szám pp. 51-55. [6] Dr. Czeilinger Zsolt, Cserey György, Dr. Környei László, Dr. Rekeczky Csaba: Objektumdetekción alapuló 3D echokardiográfia alkalmazása a gyermekkardiológiában. IME 2003. október II. évf. 2. szám pp. 37-41. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Kozmann György Az MTA doktora. Villamosmérnöki oklevelet 1964-ben szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően az MTA KFKI kutatója lett. Kezdetben szilárdtestfizikai és reaktorfizikai mérésekkel foglalkozott, 1972-73-ban az Institut Laue-Langevin (Grenoble) vendégkutatója. Biomérnöki kutatásokkal foglalkozik 1973-tól, az erre a feladatra létrehozott osztály vezetőjeként. 1986 és 1989 között a Nora Eccles Harrison Research and Training Institute, University of Utah vendégprofesszora. A KFKI átalakulását követően az MTA MFA Biomérnöki Osztályának vezetője lett. A felsőoktatásba intenzíven 1993-ban kapcsolódott be, a Veszprémi Egyetemen. 1998-óta főállásban a Veszprémi Egyetem Információs Rendszerek Tanszékének a vezetője. Ve- zetése alatt indult meg az országban elsőként az egyetemi szintű graduális egészségügyi informatika képzés szakirány szinten, a Műszaki informatika szak keretében. Vezetője volt az egészségügyi informatika témakörében futó Ph.D. alprogramnak, jelenleg a Veszprémi Egyetem Informatikai Tudományok Doktori iskolájának alapító tagja. A NJSZT Orvosbiológiai Szakosztály elnöke, az MTA Orvosi Informatika Munkabizottság tagja, a VEAB Egészségügyi Informatika Munkabizottság elnöke, a MIE 2002 Európai Orvosi Informatikai Kongresszus Helyi Szervező Bizottságának elnöke, az Információ és Menedzsment az Egészségügyben című lap főszerkesztője, az NKFP 2/052 „Költséghatékony egészségmegőrzés és gyógyítás információtechnológiai módszerekkel” c. projekt konzorciumvezetője. Szakmai érdeklődése elsősorban az elektrokardiológiai mérések és modellezések terére, valamint a távdiagnosztikára terjed ki. Szakolczai Krisztina A Veszprémi Egyetem műszaki informatika szakán szerzett mérnök-informatikus oklevelet, 1997-ben. 1997-2000-ig a Veszprémi Egyetem Orvosi informatikai Ph.D. képzésében vett részt, a doktori abszolutóriumot 2002-ben megszerezte. 2000 szeptemberétől az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet Biomérnöki Osztályának tudományos munkatársa. 2000 novemberétől a VEAB Egészségügyi Informatikai Munkabizottság Titkára, 2003-tól a NJSZT Orvosbiológiai szakosztálya vezetőségének kooptált tagja. Az 1998-ban és 2000-ben megrendezett Neumann Kollokviumok társszervezője. Kutatási tevékenység: elektrokardiológiai modellezés, valamint statisztikai elemzés. 1998 óta részt vesz a Veszprémi Egyetem Információs Rendszerek tanszéken folyó egészségügy informatika képzés graduális oktatásában. 54 IME II. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2003. DECEMBER
