A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
HÍREK, ESEMÉNYEK Kórházi vezetői eszköztár – III. Kontrolling konferencia „Ha november 26, akkor IME kontrolling konferencia”lehetne a mottója az immáron harmadik alkalommal megrendezett szakmai fórumnak, amely szokás szerint a kontrolling, finanszírozási és a kapcsolódó intézeti vezetői informatikai feladatok szakmai tárgyalását tűzte zászlójára. A megszokott, és a tavalyit is meghaladó érdeklődés mutatja: a téma nem „lerágott csont”, a számos új megközelítés és gyakorlati példa még közelebb hozta a témával mindennapi munkájukban is foglalkozó kontrollereket, és az eredményeket elkötelezetten alkalmazó felsővezetőket. A teljesség igénye nélkül rövid áttekintés formájában összefoglaljuk az elhangzottakat. Természetesen törekszünk arra, hogy későbbi lapszámainkban az előadások publikáció formájában is megjelenhessenek. Ha már a bevezetőt hagyományokkal kezdtük, akkor ki kell emelni: az első előadás is a hagyományépítés jegyében zajlott, hiszen az ILEX Kft. vezetője, Ôri Károly immár 3. alkalommal nyitotta meg a konferenciát az aktuális, makroszintű történések értékelésével. Az értékelés kitért a 2003-as esztendő jelentősebb egészségpolitikai lépéseire, a konszolidációs programra, és az intézményi törvényre is. Ez utóbbi kapcsán elhangzott: a kamarai nyomásra a törvénybe bekerült dolgozói előjogok várhatóan az intézményi piramis több pontján gátolni fogják a valós verseny kialakulását a szolgáltatási lehetőség megszerzéséért és az árak magas szintjét eredményezhetik. Az offenzív intézményi tervek alkonyához érkeztünk el 2003ban: a 105-110%-os teljesítmény határok, és a 2004-től várható volumenszerződések a fekvő és járóbeteg ellátásban más technikák irányába fordítják az intézmények stratégiai lépéseit. Számos fenyegető tényező nehezedik ezen túl is a kórházak gazdálkodására 2004-ben: az ügyeleti bértöbbletek, illetve a korlátozott munkavégzési óra, a nem ellentételezett és növekvő minimálbér, az ÁFA emelést követő gyorsuló infláció. Az előadó részletesen ismertette a fekvőbeteg és járóbeteg finanszírozásban várható intézményi degresszivitás mértékét: • A járóbeteg ellátásban 100-110% között 40%-át, 110120% között 20%-át, a felett csak 10%-át fizetné ki az OEP a teljesítménynek. • míg a fekvőbeteg ellátásban 100-107% között 40, 107115% között 20, 115% felett csak 10%-át fizetné ki az OEP a teljesítményeknek. Nyilvánvaló a lépés durván adminisztratív jellege, amely nem differenciál a betegek szezonális fluktuációjának variabilitása szerint, és a mozdulatlanságban, az elért helyzet fenntartásában teszi csak érdekeltté az intézményeket, bebetonozva az amúgy sem eléggé flexibilis intézményrendszert. Az intézmények számára mozgástérként marad a költségcsökkentés (akár csatolt hatékonyságnöveléssel), és a betegek kimazsolázását jelentő olcsóbb beteg-portfólió kialakítása, amely megint az átlagosnál (HBCS-átalány) költségesebb betegek hárítását jelenti, favorizálva a „vattabetegek” ellátását. Az előadásból megtudhattuk: nagy kihívást, és hatalmas munkát fog jelenteni az önkormányzatoknak (tulajdonosoknak) a regionális szükségletekre alapuló egészségügyi szakmai programok kialakítása, amelyet az intézmények szakmai terve kell, hogy kövessen. A makroszint problémáit tárgyalva folytatódott a konferencia, hiszen Holló Imre közgazdasági helyettes államtitkár az ESZCSM képviseletében a kontrollingnak az államigazgatásban lehetséges szerepéről beszélt. Előadásában kiemelte: a minisztérium sem hátrálhat meg a növekvő lakossági elvárások, EU csatlakozásunk kihívásai elől, amelyek az ügyintézés gyorsaságára, pontosságára, és általában a színvonalas és olcsóbb ügyfélkiszolgálásra vonatkoznak. Egyrészt az informatikai lehetőségek és a kontrolling lehetnek azok az eszközök, amelyek ezek megvalósításában támogathatják az államigazgatás döntéshozóit. Kiemelte: ez utóbbi vezetői eszköz a mérhető teljesítmények és azok költségeinek megjeleníthetőségén, a döntések előkészítésén keresztül képes áttörést előidézni. Így a kontrolling segítségével láthatóvá tehetők egyes feladatok végrehajtási, illetve egyes szervezeti egységek működési, fenntartási költségei. Mindez a kormányzati leépítési hullám idején különösen fontos. Persze számos kérdést is felvet a kontrolling alkalmazása az államigazgatásban: • Mi is működésének outputja, az hogyan értelmezhető, hogyan mérhető? • A változó költségvetési pozíciók, a politikai váltógazdálkodás, és a változó vezetői elkötelezettség nem támogatják a hosszú távú tervezést. • Puhák a költségvetési korlátok, pozitív visszacsatolásra nincs lehetőség. Visszatérve az intézményi szintre Dr. Szalai József kontrolling vezető az Országos Onkológiai Intézetből a kontroller helyét vizsgálta az egészségügyi intézményekben. Felelevenítette a funkció kialakulására vezető tényezőket, amelyeket összefoglalva a finanszírozási rendszer változásán keresztül a szabályozott piaci működés váltott ki. Szemléletes előadásában kifejtette az a közismert, de mindezek ellenére továbbra is napi problémát jelentő tényt, hogy a kontrollernek szoros kapcsolatban kell állnia a szervezet különböző pontjain tevékenykedő munkatársakkal, az intézményi érdekek mentén hidat kell képeznie közöttük. Legfontosabb szerepe a tükörtartás, a belső kommunikáció elősegítése. Előadásában, amelyet briliáns irodalmi példákkal és saját kontrolling eredményekkel illusztrált, a kontrollerek és a döntéshozók is „megtalálhatták magukat”, napi nehézségeiket. Weisz Judit finanszírozási osztályvezető a debreceni Kenézy Gyula Kórház érdekeltségi rendszerének fejlődését, az egyes típusok alapelveit, korlátait és előnyeit ismertette. 1995 és 1999 között az eredmény javulását ösztönző rendszer működött, amely azonban a saját költségek megtakarítására nem volt eléggé ösztönző, és erősen adminisztrációfüggő volt. 2000-2001-ben bevétel növekményt, költségcsökken- IME II. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2003. DECEMBER 57 HÍREK, ESEMÉNYEK tést ösztönző rendszer lépett érvénybe, amely nagy variabilitással erős osztályközi differenciálást hozott, és az addig is jóknak hátrányos volt. 2002-től fedezetelvű ösztönzésre álltak át, amely meglepően nagy túlteljesítésekhez, erős fedezetjavulásokhoz vezetett, szintén nagy differenciálás mellett. 2003ra nehéz volt a járó finanszírozási változás hatásának kiszűrése. Jelenleg a fedezettartó elem erősítésén dolgoznak, a nagy és nem mindig indokolt differenciák oldása céljából. Kiemelte: a degresszív finanszírozás jövő évi bevezetésével csökkennek az offenzív lehetőségek, és előtérbe kerülnek az országos benchmarking alapján megállapított fedezeti szintekhez kötött érdekeltségi rendszerek. Itt persze még a minimumfeltételek kapcsán várható változásokra is figyelemre kell lenni. Az irányított betegellátásban alkalmazható vezetői információs rendszerekről számolt be Tűhegyi Tibor kontroller a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet képviseletében. Előadásában kiemelte: a rendelkezésre álló adatok nagy mennyisége miatt az elemzések során ki kell emelni azok egy szűkített körét, amely a költségek nagyobb részét érinti (Pareto-szabály), és a feldolgozásnak arra kell szorítkoznia. Bemutatta, mely adatok feldolgozását végzik el gyakorlatukban. Ezek közül is kiemelhetőek a praxisonkénti bevétel-kiadás összegek és a különböző orvosi toplisták. Egyebek mellett igyekeznek a családorvosokat TAJ szám szerinti összesítésekkel támogatni, amelyek a betegutak követésében és a redundáns ellátások kiszűrésében igen hasznosak lehetnek. Az adatbázis-kezelőknek a teljesítménymérésben betöltött szerepéről, az elérhető megoldásokról számolt be Tóth Annamária stratégiai tanácsadó az Oracle Hungary képviseletében. Előadásában kiemelte: „amit a menedzser nem tud mérni, azt irányítani sem képes”, ezért nem megkerülhetők a 21. század küszöbén a teljesítménymérés informatikai eszközei. Ezek az eszközök megteremtik a kórházi működés online leképezését adatokkal, illetve a stratégiai tervezés elindítását a „mi fog történni, mi történhet, ha?” kérdések mentén, a trendek azonosításával. Példákat mutatott külföldi források alapján a kulcs teljesítménymutatókra, amelyek közül néhány még hiányzik a jelenleg Magyarországon használatos mutatórendszerekből. Az előadás bemutatta a kifejlesztésre javasolt informatikai rendszerek kívánatos architektúráját. A „kontrollingos hozzáállás”, a munkatársak bevonásának fontosságát előadása visszatérően kiemelte, amennyiben a munkatársaknak az intézeti stratégiához való hozzájárulása ezen informatikai eszközökön keresztül megvalósulhat. A vezetői információs rendszerek jelenlegi hazai piacvezetője, a B-Soft Kft. nevében Bakallár Sándor ügyvezető számolt be a vezetői információk visszacsatolási lehetőségeiről intranetes felületen. Előadásában a rendszeresen, jól áttekinthető formában és minimális működtetői-üzemeltetői energiaforrások lekötésével elvégezhető információ-visszacsatolás lehetőségeit mutatta be. A fő előnyt az jelenti megoldásukban, hogy az papírkímélő és jogosultság szerint biztosít hozzáférést a felhasználóknak. Bemutatta a rendszer kórházi bevezetésének hardver, üzemeltetői-informatikai teendőit, illetve a rendszer lehetőségeit, menürendszerét, piaci lefedettségét. 58 IME II. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2003. DECEMBER Dévényi Dömötör marketing és kommunikációs igazgató és Uri Katalin üzletfejlesztési tanácsadó az ISH és az SAP képviseletében közös, színes előadásban pergőn mutatták be az integrált klinikai és gazdasági rendszerek előnyeit az osztályos gazdálkodásért felelős főnővér kérdésein és az informatikai megoldásszállító válaszain-bemutatóján keresztül. A közös adatbázis egyszeri adatbevitelt, központi törzskezelést tesz lehetővé, és az osztályos keretek figyelésén keresztül a bemutatott esettanulmány jól példázta, miként valósulhat meg az anyagrendelési folyamat szigorú kontrollja, átláthatósága a menedzsment online informálásán keresztül. Dr. Zétényi Ágnes régóta meghatározó szereplője a magyar kontrolling szakmai életnek. Informatikai és finanszírozási főosztályvezetőként a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban az elmúlt esztendőben a kontrolling rendszer megújítása kapcsán elért – nem szűken csak a kontrollereket érintő tapasztalatairól- számolt be. Az elmúlt egy esztendőben számos eredményt értek el a szoftverillesztés, az adatok visszajelzése terén. Kiemelte: • Nem igaz, hogy az orvosokat nem érdeklik a gazdálkodással összefüggő információk, • Ha adatot szolgáltatnak, fontos hogy számukra is jussanak vissza az információk (nem csak az adatok), • A rosszul kialakított, működtetett információs rendszer több kárt okoz, mint hasznot. Ezt követően felsővezetők mondták el tapasztalataikat a kontrolling rendszerekkel kapcsolatban. Előadásában Dr. Nyári Ildikó főigazgató (Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet) tárgyalta a kontrolling eredményeinek a felhasználását mind a felső-, mind a középvezetők napi gyakorlatában. Legnagyobb előnyként a közös, objektív intézeti adatokon alapuló kommunikációs csatorna kialakulását említette, amely mérföldkövet jelent a szemléletváltásban, és az intézményi működést kiszolgáló motiváció megteremtésében. Ha mindezzel a menedzsment nem rendelkezik, akkor partra vetett, céltalan hajóként vergődik a szervezet, mint azt az előadáshoz csatolt képek ábráin is illusztrálta. Előadásának második felében említette az ápolási és orvos vezetőknek a kontrolling rendszerről kialakított véleményét, amelyből a középvezetőket megerősítő hatás és a munkakörök univerzálódása emelhető ki, mint fő előny. Dr. Sebes Gábornak, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház főigazgatója magas színvonalú, sodró előadást tartott. Krokovay András, a Budai Irgalmasrendi Kórház gazdasági igazgatója előadása témájául a kontrollingnak a motiváció támogatásában betöltött szerepét választotta. A motiváció lehetőségei a kórházakban sokrétűek: a jó munkahelyi légkörön túl a pontos és személyre szabott célkijelölés, munkakör gazdagítás jelenthet nem anyagi motivációt. Ismertette a lehetséges anyagi ösztönző mechanizmusokat, kiemelve azonban, hogy a cél egy a tanulásra, fejlődésre képes, „tanuló szervezet” létrehozása. A konferenciát a hallgatóság bevonásával, Dr. Bodnár Viktória vezetésével és az előadók részvételével kerekasztalbeszélgetés zárta. Dr. Pásztélyi Zsolt, felelős szerkesztő
