IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Digitális radiológia gyakorlati használata az OGYK-ban

  • Cikk címe: Digitális radiológia gyakorlati használata az OGYK-ban
  • Szerzők: Dr. Barta H. Miklós, Dr. Berentey Ernő, Prof. Dr. Forrai Gábor
  • Intézmények: OGYK
  • Évfolyam: III. évfolyam
  • Lapszám: 2004. / 2
  • Hónap: március
  • Oldal: 32-37
  • Terjedelem: 6
  • Rovat: KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
  • Alrovat: KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA

Absztrakt:

Radiológiai osztályunkon 1999. szeptember óta a hagyományos felvételek és gasztroenterológiai vizsgálatok célzott képei kizárólag foszforlemezre készülnek. Két munkaállomás és számos képvisszanéző állomás áll a radiológusok illetve klinikusok rendelkezésére. Az adatforgalom lebonyolítása szerveren keresztül történik, a hosszú távú adattárolás magneto-optikai lemezeken. A távolabbi helyekkel való konzultáció lehetősége adott. A CT-vizsgálatok és az átvilágítók anyagának tárolása is digitálisan történik. Hátrány lehet kulcsfontosságú elemek meghibásodása, a kiépítés nagy befektetési igénye, ezért új leletezési, konzultációs szokások kialakítása szükséges. A cikk bemutatja, hogy egy jól kiépített PACS rendszer számos előnnyel szolgál a mindennapi munka során. Megközelítőleg az eddigi rendszerrel azonos áron világszínvonalú megoldás érhető el.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra
Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Barta H. Miklós Intézmény: OGYK
Szerző: Dr. Berentey Ernő Intézmény: OGYK
Szerző: Prof. Dr. Forrai Gábor Intézmény: OGYK

[1] Ratib O., Ligier Y., Bandon D., Valentino D.: Update on digital image management and PACS. Abdom Imaging 2000;25: 333–340
[2] Hamer O. W., Völk M., Zorger N., Feuerbach S., Strotzer M.: Amorphous Silicon, Flat-Panel, X-Ray Detector Versus Storage Phosphor-Based Computed Radiography: Contrast-Detail Phantom Study at Different Tube Voltages and Detector Entrance Doses. Investigative Radiology 2003; 38, 4: 212–220
[3] Kotter E., Langer M.: Integrating HIS-RIS-PACS: the Freiburg experience. Eur. Radiol. 1998;8:1707-1718
[4] Kinsey T. V., Horton M. C., Lewis T. E.: Interfacing the PACS and the HIS: Results of a 5-year implementation. RadioGraphics 2000;20: 883–891
[5] Ikeda M., Ishigaki T., Shimamoto K., Kodera Y., Koyama S., Usami H. et al.: Influence of Monitor Luminance Change on Observer Performance for Detection of Abnormalities Depicted on Chest Radiographs. Investigative Radiology 2002;38,1:57–63
[6] Foord K. D.: PACS workstation respecification: display, data flow, system integration, and environmental issues, derived from analysis of the Conquest Hospital pre-DICOM PACS experience. Eur. Radiol. 1999;9:1161-1169
[7] Wagner S. C., Morrison W. B., Carrino J. A., Schweitzer M. E., Nothnagel H.: Picture Archiving and Communication System: Effect on Reporting of Incidental Findings. Radiology 2002;225:500–505
[8] Weatherburn G., Bryan S., Cousins C.: A comparison of the time required by radiologists for the preparation of clinico-radiological meetings when film and PACS are used. Eur. Radiol. 2000;10: 1006-1009
[9] Reiner B. I., Siegel E. L., Flagle C., Hooper F. J., Cox R. E., Scanlon M.: Effect of Filmless Imaging on the Utilization of Radiologic Services. Radiology 2000;215: 163–167
[10] Fernàndez-Bayó J., Barbero O., Rubies C., Sentís M., Donoso L.: Distributing Medical Images with Internet Technologies: A DICOM Web Server and a DICOM Java Viewer. RadioGraphics 2000;20: 581–590
[11] Eng J.: Computer Network Security for the Radiology Enterprise. Radiology 2001;220: 303–309
[12] Arenson R.L.: PACS current status and cost-effectiveness. Eur. Radiol. 2000; 10 (Suppl. 3): S354-S356

INFOKOMMUNIKÁCIÓ KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA Digitális radiológia gyakorlati használata az OGYK-ban Dr. Barta H. Miklós, Dr. Berentey Ernő, Dr. Forrai Gábor Országos Gyógyintézeti Központ Radiológiai osztályunkon 1999. szeptember óta a hagyományos felvételek és gasztroenterológiai vizsgálatok célzott képei kizárólag foszforlemezre készülnek. Két munkaállomás és számos képvisszanéző állomás áll a radiológusok illetve klinikusok rendelkezésére. Az adatforgalom lebonyolítása szerveren keresztül történik, a hosszú távú adattárolás magneto-optikai lemezeken. A távolabbi helyekkel való konzultáció lehetősége adott. A CT-vizsgálatok és az átvilágítók anyagának tárolása is digitálisan történik. Hátrány lehet kulcsfontosságú elemek meghibásodása, a kiépítés nagy befektetési igénye, ezért új leletezési, konzultációs szokások kialakítása szükséges. Osztályunkon, 1999 nyarán kezdtük meg – Magyarországon először, sőt a régióban is elsők között, – az AGFA cég által szállított foszforlemezes felvételi technika és PACS (Picture Archiving and Communication System) telepítését (AGFA IMPAX 3.5). Szeptemberben álltunk át teljesen az új rendszer használatára, így 4 év tapasztalatai után (1. táblázat) ismertetjük a digitális radiológia általános jellemzőit, tapasztalatainkat. Az elvégzett vizsgálatok számának havi átlaga CT vizsgálatok A cikk bemutatja, hogy egy jól kiépített PACS rendszer számos előnnyel szolgál a mindennapi munka során. Megközelítőleg az eddigi rendszerrel azonos áron világszínvonalú megoldás érhető el. 1048 Gasztroenterológiai vizsgálatok 485 Hagyományos röntgen vizsgálatok 338 Urogenitális vizsgálatok 123 Cardiopulmonális vizsgálatok 1037 UH vizsgálatok 1334 BEVEZETÉS Az informatika robbanásszerű fejlődésének utolsó húsz esztendeje az egészségügyben is döntő változásokat eredményezett, illetve új fejlődési irányokat hozott létre. Ma már egyetlen, a hazai viszonylatban is csak közepesen fejlettnek mondható egészségügyi intézmény sem létezhet valamilyen szintű, működőképes informatikai rendszer nélkül, a betegellátás csúcsát jelentő intézmények pedig egyszerűen működésképtelenek lennének korszerű egészségügyi informatikai rendszerek hiányában. Az egészségügyi informatikai rendszerek különböző megoldásokkal igyekeztek eleget tenni az orvos-szakmai, adminisztratív, és a rendszerekhez kapcsolódó egyéb informatikai rendszerek (gazdasági, műszaki ellátás rendszerei stb.) által támasztott követelményeknek. Valamennyi szakirodalmi munka egyértelműen leszögezi, hogy az egészségügyi informatikával szemben a legnagyobb kihívást a korszerű képalkotó diagnosztika támasztotta, illetve támasztja ma is. Hazánkban jelenleg a működő képalkotó diagnosztikát biztosító osztályok döntő többségében a hagyományos képarchiválási rendszerek működnek, a korszerű eszközökből kinyerhető digitalizált képek tárolása, továbbítása elektronikus úton megoldatlan (annak ellenére, hogy számos helyen rendelkezésre állnak olyan készülékek, amelyek erre a feladat megvalósításra már alkalmasak). 32 IME III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2004. MÁRCIUS 1. táblázat Vizsgálatok száma ANYAG ÉS MÓDSZER A PACS négy alapvető komponensből tevődik össze: Modalitások, vagyis a különböző vizsgáló eljárások, amelyek során a képet nyerjük • Munkaállomások, amelyeken a leletezés történik • Archívum, ami kellő kapacitású és elég gyors • Összekötő hálózat, melynek sebessége képek továbbítása számára is elégséges. A különböző modalitásoknál az a cél, hogy digitális formában nyerjük a képanyagot, vagy ennek megfelelően alakítsuk át (pl. átvilágítás), hogy a rendszer számára egységesen legyen kezelhető minden kép [1]. Ezt hivatott segíteni a DICOM nevezetű nemzetközi szabvány, melynek segítségével a különböző gépek – akár különböző gyártóktól – tudnak egymással kommunikálni. • Hagyományos röntgen A foszforlemeznek [2] a szerepe, hogy a hagyományos felvételi technikák során kapott kép digitális formában álljon a rendelkezésünkre. Fontos tudni, hogy ránézésre ezek a műanyag kazetták nem nagyon különböznek a korábbiaktól és az eddig használt röntgen-berendezésekhez INFOKOMMUNIKÁCIÓ KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA kiválóan használhatók (1. ábra). A leolvasó berendezésben egy lézersugár energiájának segítségével olvassuk ki a képi információt. Az eljárás végén a lemez törlődik, így azonnal újra felhasználhatóvá válik (2. ábra). Egy lemez kb. 10-15 000-szer használható fel ilyen formában. Két leolvasóban (ADC COMPACT és ADC SOLO) történik a már korábban említett procedúra. Az eljárás kellően gyors, hiszen a nagyobb teljesítményű berendezés (3. ábra) akár 60-70 lemez leolvasására képes óránként. A kazettákat a gép automatikusan továbbítja. A kisebb kapacitással működő készüléket alacsonyabb betegforgalmú munkahelyek mellett illetve másodikként célszerű elhelyezni. A nagy teljesítményű leolvasóval azonban folyamatosabb a munka, nincs várakozási idő, nagyobb képanyag kezelhető. A képminőség függ a foszforlemeztől, a leolvasó berendezéstől és természetesen a monitortól, melyen az eredményt megtekintjük. A leolvasóink térbeli felbontása 6-9 pixel/mm, kontraszt felbontása 12 bit/pixel. Az előnéző állomás (preview station) segítségével gyorsan és könnyen megtekinthető az elkészült felvétel, eldönthető, hogy szükség van e további vizsgálatra. Ellenőrizhetők a betegadatok, javítható a képminőség. A helyszíni és egyéb felvételek minősége széles határok között korrigálható akkor is, ha nem megfelelő az expozíció, így az ismétlések száma csökken. Ellenőrizhető a dózis, melyet a vizsgálat során alkalmaztunk. Itt végzi el az asszisztens az archiválást is, mely gyors és egyszerű. A programnak köszönhetően gyorsan áttekinthetők az eddig készült felvételek, kereshetünk különböző paraméterek alapján is. Erről az egységről szükség esetén lehetne kezdeményezni a nyomtatást is. 1. ábra Műanyag kazetta foszforlemezzel 2. ábra A foszforlemez működésének vázlata Mielőtt a leolvasóba kerül a kazetta, egy gyors és egyszerű eljárás segítségével hozzá kapcsoljuk a betegadatokat és egyéb információkat (pl. vizsgált régió, beállítás, vizsgáló orvos). Erre szolgál a betegadat azonosító állomás, mely egy PC-ből és egy speciális perifériából tevődik össze. Ezen a ponton kell összekötni a PACS-ot a kórházi információs rendszerrel (HIS) [3], [4], így elkerülhető a többszörös adatbevitel és a fölösleges munka. Ezt segíti az egyre elterjedtebb HL 7 szabvány. Ezután kerül a kazetta a leolvasóba. 3. ábra ADC COMPACT leolvasó IME III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2004. MÁRCIUS 33 INFOKOMMUNIKÁCIÓ KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA Az átvilágítás során készült célzott képek természetesen szintén foszforlemezekre készülnek, így automatikusan integrálódnak a rendszerbe. A vizsgálat során keletkező további képek szintén digitálisan tárolódnak. Ennek segítségével akár „mozi” (cine) üzemmódban is rögzíthetünk anyagot (pl. nyelés vizsgálatok). Ezekből csak az utólag kiválasztott képeket tároljuk el. nyek hamar előhívhatók és megjeleníthetők, a két monitornak köszönhetően az összehasonlítás elvégezhető. Ugyanígy kényelmesen egymás mellé helyezhetők a több irányból készült felvételek. A leletezés végén egyszerűen jelölhető, hogy a diktálás megtörtént. A gép helyi merevlemezén tárolódik néhány napig a felvétel, így a napi anyag gyors áttekintése ill. gyors konzultáció lehetővé válik. A CT vizsgálatok kiértékelése jelenleg még filmről történik. Ennek oka, hogy nem áll rendelkezésünkre elég nagy felületű leletező állomás, illetve ezen modalitásnál jelentkezik még leginkább a hardcopy iránti igény. Jelenlegi ismereteink szerint 4 monitoros leletező állomás lenne megfelelő, de a multislice CT-k megjelenése sokat változtat még a leletezési, illetve nyomtatási szokásokon. Hosszú távú adattárolásra azonban a CT berendezés számítógépéből átküldjük a digitális archívumba a képeket, melyeken postprocessing később is végezhető. A képnéző állomások egyszerű PC-k, melyeken megfelelő program fut. Ezeket más osztályokra ill. klinikákra helyeztük ki. Ezeknek a segítségével a klinikusok könnyen és gyorsan áttekinthetik az őket érdeklő anyagot [8], [9], természetesen kisebb felbontással, de áttekintésre alkalmas minőségben. A hozzáférési jogosultságokat megfelelően kell beállítani. A mai UH készülékek általában rendelkeznek megfelelő kimenettel ahhoz, hogy akadálytalanul integrálódhassanak a rendszerbe, így azok képanyaga is központilag archiválható. Az osztály vagy klinika profiljától függően további modalitások is elképzelhetők, ezek szintén kapcsolódhatnak a rendszerbe, az magába foglalja a bővítés lehetőségét (MR, DSA stb.). A munkaállomások speciális, két nagy felbontású monitorral [5], [6], [7] (2K, 8-10bit) épített számítógépek (4. ábra) megfelelő szoftverrel. A leletezendő képanyag számos paraméter alapján kereshető, csoportosítható. Az előzmé- Az archiválás és a szerver kulcspontja a rendszernek. Kellő gyorsaság és nagy kapacitás alapvető feltételek. Ezt kétszintű adattárolással oldjuk meg. Az első szint nagyon gyors hozzáférést tesz lehetővé, kb. 2-3 hónapnyi anyag tárolására alkalmas. A második szint juke-box-ban elhelyezett magnetooptikai lemezeket jelent. Egy juke-box kapacitása 200 lemez, melyen 2-4 év anyaga fér el. Bővítése később újabb juke-box hozzákapcsolásával képzelhető el vagy a régebbi adatokat tartalmazó lemezeket nem a boxban tároljuk, hanem szükség esetén manuálisan töltjük vissza. Az archívum kialakításában úgy tűnik, ma már korszerűbb a DVD-vel működő juke-box (ára jelentősen csökkent). A biztonsági mentésekhez mi a mágnesszalagos adathordozót használjuk, mely esetleges káresemény után a rendszer helyreállításában segít. A PACS negyedik alapvető eleme a megfelelő összekötő hálózat. Osztályunkon belül kezdetben egy gyorsabb hálózatot sikerült kiépíteni, mint amelyik a társintézményekkel kapcsol össze minket. Ennek az az előnye, hogy a radiológiai osztályon zajló nagyobb kép, tehát adatforgalom zökkenőmentesen zajlik le. Utólag sikerült az intézet teljes területén megfelelő sebességű (100MB/s) kapcsolatot létrehozni. A hálózati kapcsolatokhoz tartozik az is, hogy megfelelő korlátozások mellett másik kórházból, otthonról – vagy bárhonnan – megtekinthetők bizonyos anyagok (pl. internet, telefon) [10]. A rendszerben lévő kimenetnek köszönhetően tudományos célú feldolgozásra, PC-kre küldhető át a kiválasztott képanyag általánosan kezelhető formátumban, így könnyen válik a továbbiakban feldolgozhatóvá. A kapcsolat a világhálóval erősen korlátozott, elsősorban adat- és rendszervédelmi okokból [11]. 4. ábra Leletező munkaállomás 34 IME III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2004. MÁRCIUS Újabb megoldást jelent a web alapú szerver használata, melyhez bárhonnan, számos felhasználó egyszerre kapcsolódhat, nem igényel speciális szoftvert, bármely böngésző programmal megoldható a hozzáférés. INFOKOMMUNIKÁCIÓ KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA A nyomtatást, vagyis hardcopy készítését lehetőleg próbáljuk elkerülni. Az átállás idején a klinikusoknak és a radiológusoknak is szokatlan volt a tisztán elektronikus munka, de mára sikerült minimálisra visszaszorítani a hardcopy (film) igényt. Szükség esetén akár hordozható adattárolókra (pl. CD) írjuk a képeket. Sugárterápia tervezése céljából készített vizsgálatoknál ez kifejezett előnyt jelentett, megkönnyíti a terápia tervezését. Ha mégis elkerülhetetlen, rendelkezésünkre áll egy 35x43-as és egy18x24 filmre dolgozó lézernyomtató, színes kép előállítására is alkalmas készülék (DRYSTAR2000 és DRYSTAR3000). Természetesen a jobb filmkihasználás érdekében legtöbbször különböző osztásokat használunk, melyek a munkaállomásokról könnyen beállíthatók. • • • • • • • • • • • • • EREDMÉNYEK Kihasználva a lépcsőzetes fejlesztés lehetőségét, az eltelt idő alatt a kezdeti kiépítettséget tovább bővítettük, így a rendszer biztonságosabbá és stabilabbá vált [12], a rendelkezésre állási idő tovább javult. Jelenlegi kiépítés klinikánkon: • 2 betegadat azonosító állomás, • 2 leolvasó berendezés (egy nagy és egy kisebb teljesítményű), • 2 előnéző állomás, • 2 nagyteljesítményű munkaállomás, • 2 nyomtató, • 6 képnéző állomás, • szerver, • juke-box, • modem. • • • gyors „előhívás”, nincs szükség sötétkamrákra, kevesebb „rontott” felvétel, kevesebb ismétlés, ezáltal a sugárterhelés is csökken, a helyszíni felvételek minősége jelentősen javul, reprodukálható, másolat készíthető, nem „vész el” a film, a beteg nem „hagyja otthon”, posztprocesszálás, minőségjavítás lehetősége, különböző mérések könnyen elvégezhetők, összehasonlítás korábbi felvételekkel, összehasonlítás más modalitásokkal, gyors kommunikáció a vizsgálatot kérő osztállyal vagy más intézményekkel, ügyeleti ellátásban való segítségnyújtás otthonról (telekonzultáció), cikkek, előadások illusztrálása technikailag könnyebb, jobb minőség érhető el, oktatás elősegítése (tudományos adatbank), archiválás, • kis helyigény, • könnyen kereshető előzmény (különböző paraméterek alapján), • „saját” archívum kialakítása, fokozatos kiépítés lehetősége, folyamatos bővíthetőség. Hátrányok: • a kiépítés viszonylag nagy befektetést igényel, • kulcsfontosságú elemek (szerver, leolvasó) meghibásodása átmeneti leálláshoz vezethet, • átállás nehézségei (emberi tényezők), • informatikus alkalmazása ajánlott. KÖVETKEZTETÉSEK A modem a távfelügyeletet teszi lehetővé, melyet a telepítő cég végez, így a szoftveres problémák elhárítására 24 órás ügyelet áll rendelkezésre. Az UH vizsgálatok képei közül csak keveset, válogatott eseteket archiválunk digitálisan, az egyéb képeket még hagyományos módon tároljuk. A rutin mammográfia még nincs beillesztve a rendszerbe, mivel speciális igényei vannak, de ma már léteznek elfogadott, minősített digitális megoldások erre a területre is. Kísérleti célból és intervenciónál (stereotaxia, preoperatív lokalizáció) nagy felbontású digitális mammográfiás kazettákat használunk. Az egyéb képek teljes egészében a digitális archívumban tárolódnak, bármikor hozzáférhetők. A rendszer használata során számos előnnyel és néhány hátránnyal is szembesülnünk kellett. Előnyök: • a film és vegyszer felhasználása radikálisan csökken (költség megtakarítás), A számos előny mellett a hátrányok jól kiküszöbölhetők, áthidalhatók. Az átállás nem okozott komoly nehézségeket, minden munkatársunk elégedett volt a képminőséggel és a munkafolyamattal – inkább a klinikusok meggyőzése jelentett kihívást. A többlet munkaerő alkalmazása – számítástechnikus végzi a karbantartást, mentést, fejlesztést – hosszú távon megtérül és szerintünk ajánlott a rendszer folyamatos, megbízható működéséhez. A nagy kezdeti befektetési igények ellenében felhozhatók a csökkent működtetési költségek. Természetesen ma már egyéb technikai megoldások is léteznek, mint például a direkt digitális felvételi állványok. Ezekkel még nincs közvetlen tapasztalatunk, de integrálhatók a jövőben. A teleradiológiai módszerek kidolgozása és terjedése a távkonzultáció mellett az – egyre kritikusabbá váló – jól képzett szakember hiányra is egy lehetséges megoldás. Korábbi években számos vita volt egy ilyen rendszer finanszírozhatóságával kapcsolatban. Sokan állították, hogy IME III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2004. MÁRCIUS 35 INFOKOMMUNIKÁCIÓ KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA hosszútávon olcsóbb, mint a régi rendszer. Mások megfizethetetlennek vélték. Ez persze ma is sok körülmény függvénye. Egy ilyen rendszer bevezetése jó alkalom arra, hogy előtte átgondoljuk az osztály, intézmény működését, racionalizáljuk a munkafolyamatot. Ha ezt sikerül megtennünk, kevesebb beruházásból, kisebb eszközigényből tudjuk megoldani a modernizálást. Persze ne várjuk a rendszertől, hogy rengeteg pénzt fog nekünk megtakarítani. Azonban az eddigi filmköltségeket egy jól kitalált hitel vagy lízing konstrukció havi törlesztésére fordítva már a kezdetekben kész rendszerhez juthatunk. Havi költségeink sokkal kiszámíthatóbakká válnak. A futamidő végén újabb eszközökhöz juthatunk, tovább fejleszthetjük osztályunkat. Nyílván más gazdasági megoldások is léteznek. Annyi azonban már ma megállapítható, hogy az új rendszer nem drágább a réginél és számos szakmai, jogi és egyéb előnnyel rendelkezik, melyek egyre nélkülözhetetlenebbek. IRODALOMJEGYZÉK [1] Ratib O., Ligier Y., Bandon D., Valentino D.: Update on digital image management and PACS. Abdom Imaging 2000;25: 333–340 [2] Hamer O. W., Völk M., Zorger N., Feuerbach S., Strotzer M.: Amorphous Silicon, Flat-Panel, X-Ray Detector Versus Storage Phosphor-Based Computed Radiography: Contrast-Detail Phantom Study at Different Tube Voltages and Detector Entrance Doses. Investigative Radiology 2003; 38, 4: 212–220 [3] Kotter E., Langer M.: Integrating HIS-RIS-PACS: the Freiburg experience. Eur. Radiol. 1998;8:1707-1718 [4] Kinsey T. V., Horton M. C., Lewis T. E.: Interfacing the PACS and the HIS: Results of a 5-year Implementation. RadioGraphics 2000;20: 883–891 [5] Ikeda M., Ishigaki T., Shimamoto K., Kodera Y., Koyama S., Usami H. et al.: Influence of Monitor Luminance Change on Observer Performance for Detection of Abnormalities Depicted on Chest Radiographs. Investigative Radiology 2002;38,1:57–63 [6] Foord K. D.: PACS workstation respecification: display, data flow, system integration, and environmental issues, derived from analysis of the Conquest Hospital pre-DICOM PACS experience. Eur. Radiol. 1999;9:1161-1169 [7] Wagner S. C., Morrison W. B., Carrino J. A., Schweitzer M. E., Nothnagel H.: Picture Archiving and Communication System: Effect on Reporting of Incidental Findings. Radiology 2002;225:500–505 [8] Weatherburn G., Bryan S., Cousins C.: A comparison of the time required by radiologists for the preparation of clinico-radiological meetings when film and PACS are used. Eur. Radiol. 2000;10: 1006-1009 [9] Reiner B. I., Siegel E. L., Flagle C., Hooper F. J., Cox R. E., Scanlon M.: Effect of Filmless Imaging on the Utilization of Radiologic Services. Radiology 2000;215: 163–167 [10] Fernàndez-Bayó J., Barbero O., Rubies C., Sentís M., Donoso L.: Distributing Medical Images with Internet Technologies: A DICOM Web Server and a DICOM Java Viewer. RadioGraphics 2000;20: 581–590 [11] Eng J.: Computer Network Security for the Radiology Enterprise. Radiology 2001;220: 303–309 [12] Arenson R.L.: PACS current status and cost-effectiveness. Eur. Radiol. 2000; 10 (Suppl. 3): S354-S356 A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Berentey Ernő, 1957-ben végzett az Orvos Egyetemen,1980-ban Kandidált, 1986-tól egyetemi tanár, 1957-64-ig 36 IME III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2004. MÁRCIUS dolgozott a Sebészeti Klinikán, 1964-1988 Haemodynamikai Laboratórium vezetője, 1989-1998 a HIETE Radiológiai Klinika igazgatója. Jelenleg nyugdíjas. INFOKOMMUNIKÁCIÓ KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA Dr. Barta H. Miklós, 1998-ban végzett az Orvosrudományi Egyetemen, 2002ben tett radiológia szakvizsgát, 1998- 2002-ig a HIETE, Radiológia osztály, egyetemi gyakornoka. Jelenleg az Országos Gyógyintézeti Központ, radiológus szakorvosa. Dr. Forrai Gábor PhD, 1987-ban végzett, az Orvostudományi Egyetemen, 1991-ben tett radiológiai szakvizsgát, 2001-ben szerezte meg a PhD tudományos fokozatot Emlő MRI és emlő core biopszia témában. 1994-1995: Hopital Tenon, Radiológia Osztály, Párizs, Franciaországban, 1989-1997-ig Országos Onkológiai Intézet, Radiológia Osztály, adjunktusként dolgozott. 1997-1998-ig a Szent Imre Kórház, Radiológia osztályán, főorvos, majd 1998-2002-ig a HIETE, Radiológia Osztály, részlegvezető főorvosa. Jelenleg az Országos Gyógyintézeti Központ, Radiológia Osztályvezető főorvos. MEDIPHARMA 2004. ORVOS-GYÓGYSZERÉSZ TOVÁBBKÉPZÔ KONGRESSZUS Helyszín: Semmelweis Egyetem, Nagyvárad téri Elméleti Tömb 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. Időpont: 2004. március 18-20. A Kongresszus programja: Az időskori betegségek Program: 2004. március 18. csütörtök Fő témakörök: Kardiovaszkuláris kórképek és depresszió időskorban 2004. március 19. péntek Fő témakörök: „A baj nem jár egyedül” – Hypertonia és …? 2004. március 20. szombat Országos fórum: „Az egészségügyi dolgozók helyzetéről, jövőjéről, szerepükről az átalakuló egészségügyben” Az ESZCSM – azonos címen – vitára bocsátott anyagával kapcsolatban eddig beérkezett vélemények összegzése, nyílt eszmecsere a meghívott vezető szakmapolitikusok, és a különböző szakmai szervezetek és intézmények képviselőinek részvételével. MOTESZ Kongresszusi és Utazási Iroda, Tel: 311-6687, Fax: 383-7918, E-mail: office@motesz.hu IME III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2004. MÁRCIUS 37