Az egyre növekvő mennyiségi és minőségi elvárásoknak a laboratóriumok csak korszerű automata berendezések alkalmazásával képesek megfelelni. A finanszírozás és az elvárások ellentmondása, hogy az amortizáció visszapótlása intézményfenntartói-tulajdonosi feladat, míg a működtetést az OEP téríti. Az alacsony finanszírozási normák teremtette gazdaság kényszer vezetett a készülék kihelyezési technikák előtérbe kerüléséhez. A vevő beruházás nélkül jut korszerű termelőeszközhöz, a szállító pedig termékeinek biztosít kiszámítható piacot.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT OUTSOURCING Készülék kihelyezési technikák a laboratóriumi gyakorlatban Végh József, Keszei Péter, Diatron Kft. Az egyre növekvő mennyiségi és minőségi elvárásoknak a laboratóriumok csak korszerű automata berendezések alkalmazásával képesek megfelelni. A finanszírozás és az elvárások ellentmondása, hogy az amortizáció visszapótlása intézményfenntartói-tulajdonosi feladat, míg a működtetést az OEP téríti. Az alacsony finanszírozási normák teremtette gazdaság kényszer vezetett a készülék kihelyezési technikák előtérbe kerüléséhez. A vevő beruházás nélkül jut korszerű termelőeszközhöz, a szállító pedig termékeinek biztosít kiszámítható piacot. Általában belső szolgáltatóról van szó, ám a teljesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy nem szokatlan a diagnosztikai vizsgálatok külső szervezettel való elvégeztetése sem. BEVEZETÉS A laboratórium költséges üzem. Nagy mennyiségű, általában drága reagenseket, fogyó anyagokat és diagnosztikumokat használ fel. Az egyre bővülő vizsgálati igényt automaták üzemeltetése nélkül képtelen kiszolgálni, tehát kényszerűen nagy értékű, bonyolult eszközrendszert használ. Az egészségügyi intézmények ellátási kötelezettségét törvény írja elő hazánkban. A laboratóriumok szerepe egyre jelentősebb a korszerű gyógyászatban. Működésük során szigorú technikai, minőségi és hatékonysági követelményeknek kell megfelelniük. Az üzemeltetés költségeit az OEP finanszírozza. A partnerek hosszú távú, a kölcsönös bizalomra épülő szerződéseikben érvényesítik érdekeiket. A vevő működési kerete egy részét fordítja a berendezések finanszírozására, a szállító pedig az egészségügyben kialakult fizetési nehézségek kockázatát vállalja fel a hosszú távú piaci pozícióért cserébe. A készülék kihelyezési megállapodás keretében egy kompromisszumokra épülő, mindkét fél számára előnyös megállapodás jön létre, aminek eredményeként adóelszámolásból fakadó forrásbevonás is megvalósul. Leszögezhető, hogy a laboratóriumoknak igen sokrétű és magas szintű elvárásoknak kell megfelelniük, mint például: • a költség hatékony működés, • a gyors és pontos eredménykiadás, • magas színvonalú minőségbiztosítás, • az egyre növekvő mennyiségi igények kielégítése, • a laboratóriumi diagnosztika fejlődésének a követése. A vizsgálati igények három helyről származnak: az alapellátásból, a járóbeteg ellátásból és a fekvőbeteg osztályokról. A szolgáltatások látszólag három vevője – aki a vizsgálatokat finanszírozza – valójában egy, mégpedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az OEP. A finanszírozás két úton történik: • • • • Az alap- és járó beteg ellátásban a vizsgálatok ellenértékét a német pontrendszer alapján térítik. Minden egyes vizsgálatokhoz pontértéket rendelnek. Egy pont pedig meghatározott forintértéket képvisel. A problémát a pont/forint érték bizonytalansága jelenti, amit az OEP laborkassza zártsága okoz. Egy pont annál kevesebbet ér minél nagyobb a laboratóriumok összteljesítménye. • Fekvőbeteg ellátás finanszírozása a homogén betegségcsoportokra (HBCS) nyújtott OEP által fizetett térítéssel valósul meg. Ez a térítés a szükséges laboratóriumi vizsgálatok költség igényét is magába foglalja. A gyakorlatban a finanszírozásnak ez a része is összkórházi (intézményi) bevétel, ami nem mindig kerül a laboratórium számára jóváírásra. Önálló elszámoló egységekben gondolkodva azt kell megállapítanunk, hogy az ilyen bevétel kiesés az egység veszteséges működéséhez vezethet, hiszen ellenérték nélküli szolgáltatás valósul meg. A MÛKÖDÉSI FELTÉTELEK Mindenek előtt szeretném meghatározni a „laboratórium” fogalmát: Az elkövetkezőkben laboratórium alatt a kórházak és rendelőintézetek in-vitro diagnosztikai vizsgálatait végző, vagy az önálló gazdasági szervezetként működő diagnosztikai egységeket értjük. Az egészségügyi intézményeknek hazánkban ellátási kötelezettsége van. Ennek a kötelezettségnek korszerű laboratóriumi szolgáltatás nélkül nem lehet eleget tenni. Sőt az intézményt nagyban minősíti, hogy milyen színvonalú a laboratóriumának működése, ami így az egyik legfontosabb szolgáltatóvá lép elő. IME III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2004. MÁRCIUS 29 MENEDZSMENT OUTSOURCING A FINANSZÍROZÁSI RENDSZER HIBÁI A működés és finanszírozás előbbi folyamatát nézve a rendszer akár működhetne is. Hol rejtőzik akkor a probléma? Miért kell gondolkodni a különféle kihelyezési technikákon? Általánosan kimondható, miszerint egy rendszer tartós működésének az egyensúly a feltétele. Esetünkben ez az egyensúly hiányzik. A piaci környezet által meghatározott működési költségekre a politikai és jogszabályi környezet meghatározta bevételek nem nyújtanak fedezetet. A rendszer alulfinanszírozott. A vizsgálatokért fizetett térítés nem tartalmazza az amortizációt, a készülékek, berendezések pótlásának fedezetét, így kényszerhelyzet állt elő. Egyrészt a laboratóriumok az egyre bővülő vizsgálati igényt automata készülékek nélkül nem képesek kiszolgálni. A költség hatékony működés ugyancsak elképzelhetetlen automaták alkalmazása nélkül. Másrészt a beruházáshoz nincsenek források. A megoldás: készülék kihelyezésre vonatkozó szerződések megkötése. • A készülék szállító tulajdonában marad, a vevő pedig egy újabb szerződés keretében biztosít magának egy – az időközben megváltozott igényeihez – jobban alkalmazkodó készüléket. Ez esetben a finanszírozás, az üzemeltetés költsége magasabb marad. A • • • megoldás ELÔNYEI: a megújulás lehetősége, folyamatosan korszerű géppark, magas minőségi színvonal. A megoldás HÁTRÁNYAI: • új rendszert kell bevezetni, • költségesebb. AJÁNLATOK ÉS AZOK KIÉRTÉKELÉSE Laboratóriumi berendezések reagens szállítási szerződés keretében történő kihelyezésével több cég – alapvetően reagenst és készüléket is gyártók – foglalkoznak. A döntéshozóknak az alábbi gyakorlati kérdésekkel kell szembenézniük a beérkezett ajánlatok kiértékelése során: KIHELYEZÉSI TECHNIKÁK • A finanszírozás hibájából fakadó egyensúly és forrás hiány kiküszöbölésére született meg az együttműködési konstrukció készülékek reagens-szállítási szerződés keretében történő kihelyezésére. A felek hosszú távú – 3-5 éves futamidejű – szállítási szerződést kötnek. A szállító a kiszámítható üzlet reményében üzemelésre kihelyezi a reagenseinek felhasználásához, vagyis a mérések lefolytatásához szükséges készüléket, vevő pedig tőle vásárolja reagens szükségletét. A helyzet egy klasszikus, mindkét fél számára nyerő pozíciót jelentő megállapodás. Szállító kiszámítható piacot talál termékeinek, a vevő pedig beruházás nélkül jut hozzá a korszerű termelőeszközhöz, a szükséges laborautomatához. A konstrukcióban a vevő a működési költségei fedezésére szolgáló forrásaiból fordít a műszerek pótlására. • A szerződés kétféle lehet: A vevő a szerződéses időtartam végére opciós vásárlási jogot szerez a készülékre, ami a továbbiakban lehetővé teszi az olcsóbb üzemeltetést. A megoldás ELÔNYEI: • nincs tőkebefektetés, • később szabad reagens választás. A • • • 30 megoldás HÁTRÁNYAI: szűkül a működési keret, kisebb a reagens választék, használt készülék üzemeltetése. IME III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2004. MÁRCIUS • Valós vizsgálati igények szerint lett-e az ajánlat elkészítve, vagyis valós statisztikai adatok alapján prognosztizált vizsgálatféleségre és vizsgálat számra lett-e az ajánlat kidolgozva. Milyen költségelemeket tartalmaz, a reagens árba milyen hozzáadott értékek kerültek kalkulálásra, mint pl.: • Alapköltségek: • reagens költség statisztikai vizsgálatszámra, • készülék finanszírozás költsége, • garanciális szerviz- és applikációs ellátás költsége. • Hozzáadott értékek költségei: • reagens költség a nem jelenthető vizsgálatokra, mint pl.: mérésismétlés, kontrollmérés, kalibráció stb., • járulékos berendezések finanszírozási költsége, mint pl.: szünetmentes áramforrás, vízellátó rendszer, vagy az on-line kapcsolás, • garancián túlra kiterjesztett szerviz- és applikációs szolgáltatás. A nem jelenthető vizsgálatok kalkulációjánál tapasztalatok szerint éves 500 ezer vizsgálatig ~20%, a felett ~10-15% többlet reagens szükséglettel kell kalkulálni. Természetesen ezeket az értékeket a laboratóriumok belső minőségbiztosítási rendszerének szigorúsága befolyásolja, ezért azok laboratóriumonként eltérnek. Tekintettel arra, hogy a kihelyezési szerződések általában hosszú távúak (3-5 évesek), a kezdeti időszak (1-1,5 év) a szállítási anyagféleségekben, vagy mennyiségekben többféle változtatást hozhat, melyeket rendszeres időszaki elszámolásokkal lehet korrigálni. MENEDZSMENT OUTSOURCING Gyakorlatunkban, – amely mintegy 150 db klinikai kémiai, hematológiai és immunkémiai automata kihelyezése alapján alakult ki, – a legmegbízhatóbb, és a felek számára is a legmegnyugtatóbb módszer a félévenkénti elszámolások készítése. Szerződéseinkben ugyanis az éves vizsgálatszám alapján – tudván az egy kiszerelési egységre jutó vizsgálatszámot – az adott reagensféleségből éves mennyiségre szerződünk (doboz/év), bizonyos +/- %-os toleranciával. A kezdeti időszak elteltével az ajánlatban kalkulált, kvázi modellezett éves reagens mennyiség az elszámolások segítségével nagyon pontos értékre áll be, mely garantálja a hosszútávon is jól tervezhető kiadásokat. A cégképviselők (account manager) feladata, hogy a laboratórium vezetésével egyeztessen és az igényelt változtatásokat a logisztikai rendszerben végrehajtsa. Mivel a finanszírozás bizonytalan, a vevő idegenkedik a tartós elkötelezettség vállalásától. A rövid futamidejű szerződés pedig a szállítónak kedvezőtlen, hiszen nem biztosítja a – a termelőeszköz megvásárlására fordított – beruházás megtérülését a szerződés időtartama alatt, az eszköz egy része fedezetlen marad. Ezek a típusú szerződések mindenképpen feltételezik a felek egymás iránti bizalmát. Megoldhatóvá válik a felek problémája. A laboratóriumok számára biztosítható a folyamatos innováció, a szállító pedig kiszámítható piacra talál. KÖVETKEZTETÉSEK JOGI KÖRNYEZET – BIZALOM A bizonytalan finanszírozás és az egészségügyi intézményekben kényszerűen kialakult kedvezőtlen fizetési helyzet miatt mindkét felet nagy kockázat terheli. A vevő kockázata a fedezetlen kötelezettség vállalásából, a szállítóé pedig a késedelmes pénzügyi teljesítésekből fakad. Az egészségügyi intézmények működésük során közpénzeket használnak fel. Beszerzéseik során tehát figyelemmel kell lenniük a közbeszerzési törvény előírásaira. A közbeszerzési törvény alkalmazása viszont bizonytalansági tényező a partnerek hosszú távú szerződéskötésében. A készülék kihelyezési technikák a gyakorlat által visszaigazolt, jól működő megoldások az alulfinanszírozott laboratóriumok korszerű eszköz ellátására. A jelen gazdasági feltételek mellett pótlólagos források bevonására is módot adnak. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Végh József 1983-ban végzett okleveles villamosmérnökként, a BME Villamosmérnöki Kar, Műszer és Irányítástechnika Szakán. 1984-1989-ig a TOT Oktatási Központ, videó stúdió vezetője, 1989-1996 Diatron Kft. kereskedelmi képviselője, 1996-2001 Diatron Kft. kereskedelmi igazgatója. Jelenleg a Diatlon Kft. ügyvezető igazgatója. Keszei Péter 1979-ben végzett a BME Villamosmérnöki karán okleveles villamosmérnökként, 1986-87 a KKVMF Műszak Főiskolán szakmérnöki képzésen vett részt. 2002-ben az MBA Oxford Brookes University-n CM, majd 2003-ban ugyanitt DMS diplomát szerzett. 1991-től műszaki szakértő, később saját céget alapított, majd 1994-1996ig a MEDI-LAB Kft-nél dolgozott szervizmérnökként, majd az ABBOTT Laboratories Kft. munkatársa. Jelenleg a Diatron Kft. belkereskedelmi igazgatója. IME III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2004. MÁRCIUS 31
