Dr. G. Kiss Gyulát, a debreceni Kenézy Gyula Kórház orvos-igazgatóját választotta az intézmény főigazgatójává a fenntartó Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyhangú szavazással. Az új főigazgató – aki 2003 második félévében megbízottként látta el a feladatkört – 2004. január elsejével lépett hivatalba és mandátuma 2008. december 31-ig szól. Mire elegendő öt év egy kórház életében? – erről kérdeztük Dr. G. Kiss Gyulát, aki komoly fejlesztéseket tervez, s egyúttal stílusváltást kíván megvalósítani intézményében.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
PORTRÉ Stílusváltás a Kenézy Gyula Kórházban Betegközpontú kórházat tervez az új főigazgató, Dr. G. Kiss Gyula Dr. G. Kiss Gyulát, a debreceni Kenézy Gyula Kórház orvos-igazgatóját választotta az intézmény főigazgatójává a fenntartó Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyhangú szavazással. Az új főigazgató – aki 2003 második félévében megbízottként látta el a feladatkört – 2004. január elsejével lépett hivatalba és mandátuma 2008. december 31-ig szól. Mire elegendő öt év egy kórház életében? – erről kérdeztük Dr. G. Kiss Gyulát, aki komoly fejlesztéseket tervez, s egyúttal stílusváltást kíván megvalósítani intézményében. egyébként kilenc évvel ezelőtt az országban elsők közt épített ki integrált számítástechnikai rendszert a világbanki projekt keretein belül – most ezt szeretnénk továbbfejleszteni. Ezen kívül másik fontos projektünk a központi műtő most induló rekonstrukciója, amelyre hárommilliárd forint értékű pályázatot nyertünk. – Főigazgató úr, engedje meg, hogy az IME lap és a magam nevében gratuláljak a megválasztásához. Hányan pályáztak önön kívül? Természetesen felel az ön által említett vezetők munkájáért, és itt ragadom meg az alkalmat, hogy elhangozzék kiváló munkatársaim neve: Petrikné Jakab Zsuzsa ápolási igazgató és Weisz Péter gazdasági igazgató – mindketten szakmailag igen elismert egészségügyi vezetők (az orvos-igazgatói állást április 1-jével töltik be pályázat útján). A főigazgató – e koordinációs munka mellett – megadja a gyógyintézet jövőképét, átlátja, átgondolja azokat a kitörési pontokat, ahol az intézménye fejlesztésre szorul, alkalmazkodik a mindennapi szakmai és gazdasági kihívásokhoz. Nem utolsó sorban pedig megpróbálja európaivá tenni a kórházat. Összesen négyen. A tulajdonos önkormányzat által kiírt pályázatra. Harminchatból harminchatan rám szavaztak. – Az egyhangú döntés köszönhető-e annak, hogy ön a kórház falain belülről pályázott, így saját intézménye előnyeit és hátrányait egyaránt jól ismerve alakította ki koncepcióját? A pályázatokat véleményező bizottság független szakértőkből áll, és ennek megfelelően nem aszerint bírálja el a beadványokat, hogy melyik pályázó honnan érkezett, hanem szigorúan szakmai szempontok alapján. Ámde kétségtelen tény, hogy valóban jól ismerem az intézményt – lévén tizennyolc éve dolgozom itt. Segédorvosként kezdtem, később adjunktus lettem, majd főorvosként tevékenykedtem. A belgyógyászati osztályt 1995-től irányítottam egészen 2004-ig, amikor kineveztek főigazgatóvá. – Milyen koncepcióra épült a főigazgatói pozícióra beadott pályázata? A beadvány összeállításakor abból indultam ki, hogy intézményünkben melyek azok a problémák, amelyeket mindenképpen orvosolni kell. Ehhez felhasználtam a dolgozóink és a betegek körében végzett elégedettségi felmérés eredményeit. Kiderült, hogy az egyik legégetőbb hiány a modern vizsgálómódszerek terén érzékelhető. Első menetben elindítottunk egy 800 millió forintos diagnosztikai beruházást. Második lépcsőben a betegek igényeit kielégítő hotelszolgáltatások kialakítását kezdjük meg, és tervezzük a krónikus betegellátás és rehabilitáció korszerűsítését is. Komoly fejlesztés várható az informatikai rendszerünkben is: itt elsősorban az új képalkotó eljárások bevezetését említeném meg. Kórházunk – Egy kórház főigazgatójának – azon kívül, hogy összehangolja az orvos-, a gazdasági- és az ápolási-igazgatók által irányított tevékenységeket – mi a legfontosabb feladata? – Az előbb említett diagnosztikai, informatikai és egyéb beruházások megvalósulása hozzásegítheti a kórházat ahhoz, hogy valóban európaivá váljon? Úgy gondolom, hogy nem ezen múlik – azt is mondhatnám, hogy a tárgyi feltételek, egyszóval a hardver csak akkor működik, ha okos szoftver vezérli. Szeretnénk javítani az ellátás színvonalát, betegközpontúvá tenni az ápolást. Terveink szerint mindezt komplett arculat- és formaváltás keretében kívánjuk megvalósítani. Mit értek ez alatt? A Kenézy Gyula Kórház karakterét megfelelő megjelenési forma: jól felismerhető útvonalak, könnyen megtalálható, színnel megkülönböztetett osztályok, egységes zárójelentések, azonos emblémával ellátott iratok határozzák meg. Az arculatformálás másik része az ún. image-teremtés: kommunikációs tréningeket tartunk minden dolgozónknak a portástól a főorvosig, amelyek célja egységes viselkedéskultúra megteremtése a betegekkel és a hozzátartozókkal való kapcsolatteremtésben. Fontosnak tartjuk az ellátó-személyzet hovatartozásának erősítését, hogy mindannyian az intézmény oszlopos tagjainak érezzék magukat. – Apropó ellátó-személyzet – az ön intézményében mennyire érzékelhető az egészségügyi ellátórendszerben általánosan megfigyelhető munkaerőhiány? IME III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2004. MÁRCIUS 53 PORTRÉ Szerencsések vagyunk, mert nálunk nincs nagy fluktuáció. Egy kisvárosban sokkal inkább megfigyelhető az orvoshiány, Debrecen azonban egyetemi város, ahol igen nehéz orvosi álláshoz hozzájutni. Jelenleg 2360-2400 dolgozója van a kórháznak, ebből 375-en csak nálunk működő, 25-en pedig állományon kívüli ügyeletadó orvosok. A fizetéseket mindenki a közalkalmazotti bértábla alapján kapja, de az orvosaink bevételének jelentős része onnan származik, hogy vállalkozásban látják el az ügyeletet. Arra külön figyelünk, hogy a hiányszakmákat (mint például a patológia) extra-díjazásban részesítsük, így – visszatérve az eredeti kérdéshez – igazából nem jellemző, hogy elvándorolnának tőlünk a szakemberek a gyógyszeriparba vagy külföldre. Röviden nincsenek alapvető munkaerő gondjaink. – A másik, manapság mindennap emlegetett feszültségforrás az ágyszám-csökkentés. Úgy látszik, ez a neuralgikus pont sem érint minket. Folyamatosan csökkentettük az ágyszámot, és mostanra beálltunk körülbelül 1650 ágyra – ebből 300 krónikus, a többi aktív ágy. Az általunk ellátott 248 ezres populációhoz viszonyítva ez az ágyszám tökéletesen elegendő. – Hogyan vélekedik a kórház privatizációról? Kórházunkat a tulajdonos Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat működteti és nem tervezünk semmilyen vagyonvesztéssel járó tulajdon-átadást. Viszont éppen most zajlik a kórház közhasznú társasággá történő átalakításának előkészítése. Erről az átalakulásról az önkormányzat dönt, mi pedig szívesen állunk e kihívás elé. A Kht. olyan működési forma ugyanis, amely lehetőséget teremt a merev költségvetési keretekből egyfajta szabadabb gazdálkodási struktúrába való átmenetre. Kht-ként működve alkalmunk nyílik vállalkozni, hitelt felvenni, rugalmasabban alakítani az üzleti terveinket, és egyáltalán: alkalmazkodni a kor kihívásaihoz és a betegek igényeihez. – A főigazgatói mandátum öt évre szól. Ön szerint ez mire elegendő? Mi az, amit ennyi idő alatt meg lehet valósítani egy kórházban? Öt év elég arra, hogy európai irányt adjak az intézményemnek, és hogy felkészítsem a várható nagy változásokra, hogy modernizáljak részlegeket, hogy felhívjam a dolgozók és a betegek figyelmét az egészség értékére. Teljes egészségügyi reformot persze lehetetlen végrehajtani ennyi idő alatt, de ez talán nem is a kórház feladata, hanem az egészségpolitikusoké. – Ezen imponáló elképzelések megvalósítása egész embert igénylő feladat. Emellett talál-e alkalmat eredeti szakmája, a gasztroenterológia műveléséhez? A gasztroenterológia az én szűkebb területem. Érdeklődéssel figyelem a gasztroenterológia dinamikusan fejlődő ágazatait, például az immunológiát, amely új távlatokat nyithat a gyógyításban. A szakmámon belül az endoszkópia az a szakterület, amelybe annak idején a kor legkiválóbb szakembere, Dr. Domján Lajos vezetett be Kecskeméten, s amely a kedvenc időtöltésemmé vált. Az endoszkópián belül egyre kiemeltebb szerephez jutnak az operatív eljárások, a diagnosztikai vizsgálómódszerek jelentősége pedig vitathatatlan – gondoljunk csak a vastagbél rák-szűrésre. Ez utóbbit éppen a közeljövőben tervezzük bevezetni kórházunkban. Hogy mennyi időm jut az orvoslásra? Nem annyi, mint ahogy azt szeretném. Rutinfeladatokat már nem végzek, de egy-egy különleges beavatkozásban részt szoktam venni. Most, hogy a főigazgatói hivatalba léptem, az első időkben bizonyára nem lesz módom az eredeti hivatásom gyakorlására, de nagyon remélem, hogy a későbbiekben alkalmam nyílik rá. Boromisza Piroska NÉVJEGY Dr. G. Kiss Gyula 1971-től 1978-ig a Leningrádi Katonaorvos-tudományi Akadémia repülőorvos-űrhajózás szakán tanult. 1978 és 1986 között a Magyar Honvédség repülőterein, valamint a kecskeméti Repülőorvos Kutató- és Vizsgáló Intézetben dolgozott. 1986. augusztus 1-től a debreceni Kenézy Gyula Kórház alkalmazottja (először segédorvosi, később adjunktusi, majd főorvosi fel- 54 IME III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2004. MÁRCIUS adatokat látott el). 1995-től a Kenézy Gyula Kórház Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa. 2000-től a Kenézy Gyula Kórház orvos-igazgatója. 2004. január 1től a Kenézy Gyula Kórház főigazgatója. Szakvizsgák: 1982 - repülőorvostan, 1986 - belgyógyászat, 1989 gasztroenterológia, 1994 - kandidátusi disszertáció megvédése. Jelenleg végzős hallgatója a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Szakmenedzser-képző másoddiplomás programjának (Master of Science). Nős, leánya ötödéves orvostanhallgató.
