IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Az ANESZTINFO rendszer

  • Cikk címe: Az ANESZTINFO rendszer
  • Szerzők: Dr. Nagy Géza
  • Intézmények: Semmelweis Kórház Miskolc
  • Évfolyam: III. évfolyam
  • Lapszám: 2004. / 3
  • Hónap: április
  • Oldal: 43-47
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
  • Alrovat: MÓDSZERTAN, DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTÉS

Absztrakt:

Előzmények: Napjainkra a Web alapú adatgyűjtő rendszerek használata elterjedt. A megelőző off-line országos adatgyűjtő program váltása szükségessé vált, melyet IHM projekt támogatása tett lehetővé. Célkitűzés: Az ANESZTINFO Web oldal erőforrásait felhasználva országos éves adatgyűjtő modul kialakítása. Módszer: ASP.NET technológia bevezetése megfelelő szintű titkosítás (SSL) alkalmazásával. Web felület minden intézményben, adatkezelő azonosítással. Adatrögzítő és analizáló lehetőség kialakítása, és ahol lehetséges, nemzetközi és hazai kódtáblák alkalmazása. Eredmények: A támogatás segítségével sikerült megvalósítani a rendszert, melynek béta verzióját kipróbálásra bemutattuk, és országos egyeztetéssel véglegesítettük. Következtetés: A 2004. évi adatgyűjtés már a véglegesített programmal kerülhet megoldásra.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra
Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Nagy Géza Intézmény: Semmelweis Kórház Miskolc

[1] Dr. Nagy Géza, Wolf Tamás: Az ANESZTINFO információs rendszer felépítése és használata. Gondolatok egy dedikált hálózat létjogosultságáról a hazai informatikai kultúrában. Aneszteziológia Intenzív Terápia, 1997 4. 208-211.
[2] Dr. Nagy Géza, Dr. Mező Tibor: Országos adatgyűjtés Web-alapú rendszerrel az ANESZTINFO honlapon. Aneszteziológia Intenzív Terápia, 2003. 4. 50-55.

INFOKOMMUNIKÁCIÓ MÓDSZERTAN Az ANESZTINFO rendszer Dr. Nagy Géza, Semmelweis Kórház, Miskolc Előzmények: Napjainkra a Web alapú adatgyűjtő rendszerek használata elterjedt. A megelőző off-line országos adatgyűjtő program váltása szükségessé vált, melyet IHM projekt támogatása tett lehetővé. Célkitűzés: Az ANESZTINFO Web oldal erőforrásait felhasználva országos éves adatgyűjtő modul kialakítása. Módszer: ASP.NET technológia bevezetése megfelelő szintű titkosítás (SSL) alkalmazásával. Web felület minden intézményben, adatkezelő azonosítással. Adatrögzítő és analizáló lehetőség kialakítása, és ahol lehetséges, nemzetközi és hazai kódtáblák alkalmazása. Eredmények: A támogatás segítségével sikerült megvalósítani a rendszert, melynek béta verzióját kipróbálásra bemutattuk, és országos egyeztetéssel véglegesítettük. Következtetés: A 2004. évi adatgyűjtés már a véglegesített programmal kerülhet megoldásra. BEVEZETÉS 1846. október 16-án következett be az a fordulat, amely az emberiséget megszabadította a fájdalomtól. Megtörtént az első sikeres altatásban végzett műtét. A beavatkozásra váró beteg Gilbert Abbott nevű nyomdász volt, az altatószer az éter, és aki az érzéstelenítést megvalósította: William Thomas Green Morton. Az éter belélegeztetése után beálló narkózisban a beteg nyakáról teljes fájdalmatlanság közepette operálták le a daganatot. Valóban történelmi pillanat volt ez, melyet egy korabeli festményen be is mutatunk, ahol látható az éteres üveget tartó Morton. (1. ábra.) Abban az időben az információ áramlásának mai szemmel nézve elképzelhetetlenül lassú lehetőségei léteztek még csupán, de mégis a felfedezést követően fél éven belül, azaz 1847. február 11-én Balassa János már alkalmazta az étert Magyarországon. Az aneszteziológia különös szerepét, amelyet mind a mai napig megőrzött az egészségügyben, az alábbi banális klinikai példával könnyen illusztrálhatjuk az epekő-eltávolítás műtétét ismertetve. Ennek meghatározott sebészi műtéttechnikai menete van, mely a különböző életkorú betegeken is hasonló eljárást, tevékenységi sort tételez fel. Az ehhez szükséges altatás nehézsége azonban messze nem azonos egy 25 éves egészséges nő esetében, vagy pedig egy 65 éves cukorbeteg, magas vérnyomású netán tüdőasztmában is szenvedő nőbeteg esetében. Az érzéstelenítés adatait kezdetlegesen rögzítő első jegyzőkönyv 1894-ből származik, méghozzá Codman és Cushing munkáját rögzítve. Természetesen e jegyzőkönyv- ről még rendkívül kevés paraméter olvasható le, de a felismerés – hogy az adatrögzítésre szükség van – fontos mérföldkő volt a szakma történelmében. Az indulást követően a fejlődés egy pillanatra sem állt meg. Ahogyan fejlődött az anesztézia és ennek nyomán a sebészet, egyre bonyolultabb műtétek érzéstelenítésére vállalkoztunk egyre nagyobb rizikójú betegeken. Többek között az adatgyűjtés és adatelemzés korszerűbb módszereinek segítségével lehetett biztosítani ezt a szakmai fejlődést. Retrospektív vizsgálatokra, vagy az egyes anesztéziák kiértékelésére a kezdetleges strigulázáson, a lyukkártyás rendszerezésen túl igazi esélyt a számítástechnika módszereinek alkalmazása adott. Az informatika tehát könnyen és hamar nyert széles teret a szakmában. Ez nem csupán az előbbiekben említett fejlődés igényessége miatt volt szükségszerű, hanem abból is eredt, hogy a mindennapi munkavégzése során a műtőben dolgozó orvos és asszisztens többféle készülékekkel dolgozik – altatógép, monitorok, infúziós pumpák – és ezek percenként jelenítenek meg olyan fontos paramétereket, amelyek betegük műtét alatti állapotát írják le. Ennek feldolgozása és dokumentálása komoly feladat, akár kézi, akár gépi adatrögzítést végeznek. Amennyiben automatikus altatási jegyzőkönyvkészítő rendszert használnak, akkor az anesztézia menete, adatai úgy rögzülnek, hogy a repülésből vett példa szerint „fekete dobozként” viselkedő, visszakereshető információhalmaz alapját teremtik meg. 1. ábra Robert Hinckley festménye (1882) IME III. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2004. ÁPRILIS 43 INFOKOMMUNIKÁCIÓ MÓDSZERTAN CÉLKITÛZÉS A történeti hűség kedvéért részletezett bevezető (amely az informatika szemüvegén keresztül láttatta a szakma történelmét, és egyben bizonyította azt is, hogy nem idegen rész a számítástechnika az anesztézia testében) további folytatásaként egy konkrét feladat célirányos megoldásának előzményeiről lesz szó. A minden egyes érzéstelenítést leíró aneszteziológia jegyzőkönyv adatai, a beavatkozásokért felelős osztályok jellemzői alapját képezik egy országos adatbázisnak. Ennek gyűjtését kötelezően el kell végezzék évente egyszer az intézetek, az OSAP (Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program) elvárásait teljesítve. A feladat lebonyolítója a szakma Országos Intézete. Ez hosszú ideig papír alapú munka volt, melyet kevés lelkesedést mutatva végeztek az ország kórházaiban. Kézenfekvő volt a felvetés, hogy ezen változtassunk, mégpedig úgy, hogy az a résztvevők munkavégzési kedvét növelje, és korszerű információ technológiai módszert alkalmazzunk. Ezzel párhuzamosan – szintén az Informatikai Szekció lehetőségeit és képességeit felhasználva – a pár mondattal előbb említett éves adatgyűjtő rendszer floppy lemezen (offline) futó programját is elkészítettük. A működő rendszer folyamatát a 2. ábrán tüntetjük fel. 1995. évben alakult meg a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság Informatikai Szekciója. A kezdeti időszak munkájának egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy felépített egy dedikált rendszert ANESZTINFO néven. Ez a Docinfo szisztéma szerkezetét követte azzal a különbséggel, hogy a Docinfo a családorvosok számára teremtett kapcsolatot egy központi tudásbázissal, az ANESZTINFO pedig a kórházak Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályai részére hozott létre információs központot. Az akkori lehetőségek a BBS (Bulletin Board System) használatát tették lehetővé, amely a következő négy egységből épül fel: Személyi számítógép a felhasználónál, modem, telefonvonal, információs központ. 2. ábra Aneszteziológiai adatgyűjtés folyamatábrája • • • • 44 Személyi számítógép: abban az időben még szuper gépnek számító AT gépeket használtunk. Modem: speciális illesztő eszköz, amely segítségével a közönséges személyi számítógép a postai telefonvonalra tud kapcsolódni, azon tárcsázást tud lebonyolítani, és fel tudja venni a kapcsolatot más hasonlóképpen modemmel rendelkező számítógépekkel. Telefonvonal: az információs rendszerek „kézbesítője”, és alkalmat teremt arra, hogy egy számítógép felvegye a kapcsolatot a távoli információs központtal és vele különböző tranzakciókat bonyolítson le. Információs központ: Az információs központ szolgáltatja a felhasználók számára az adatokat, lehetővé teszi számukra; hogy az információk között lehessen válogatni, az érdekesebb cikkeket el lehessen olvasni, és ha a felhasználó úgy kívánja – valamint a rendszer ezt engedélyezi – akkor a kívánt fájlokat (amelyek lehetnek egyaránt szövegfájlok, cikkek, de lehetnek számítógépes programok is) le lehessen tölteni a felhasználó számítógépére. Az ANESZTINFO rendszer off-line felépítésű információs rendszerként működött, és 50 felhasználó kapcsolódásait regisztráltuk használata során [1]. IME III. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2004. ÁPRILIS Utólag is természetesnek tűnik az az ötlet, hogy az ilyen módon megalapozott informatikai kultúrát és tudást kamatoztassuk olyan módon a szakmánk közéletében, hogy az adatgyűjtést web alapú programmal oldjuk meg. Erre lehetőséget az ANESZTINFO továbbfejlesztése teremtett, mivel rendszerünket új alapokra helyeztük. Ez a szakma honlapját jelenti, amely a www.anesztinfo.hu oldalon található meg. Ehhez támogatást is kaptunk: az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályázatán jutottunk forráshoz, a pályázó jogi személyiség pedig a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság volt, az informatikai szakmai hátteret pedig a társasággal együtt pályázó IntelliMed Hungária Kft. adta. MEGVALÓSÍTÁS A határtalanság és az információáramlás szabadságának megtestesítője az internet, és annak web oldalai. 1969ben az USA Védelmi Minisztériumának keretén belül az Advanced Research Project Agency közreműködésével 4 tér- INFOKOMMUNIKÁCIÓ MÓDSZERTAN ben elkülönített számítógép között hoztak létre összeköttetést. Az itt elindított szabványosításból nőtt ki a ma már természetesnek és mindennaposnak észlelt világháló. Alig telt el 35 év azóta és a harmadik média – az Internet – eluralta a világ üzleti, szakmai, kommunikációs, és még számos csatornáját. Az információ terjedése, tárolása a tárházakban való adatbányászat eddig nem ismert lehetőségeket nyitott meg a felhasználók előtt. Mindezeket felismerve az addigra már felépített, rendszeresen használt, több mint 1200 tag adatát kezelő ANESZTINFO rendszerünk képességeit kihasználva az éves adatgyűjtést – a célkitűzésnek megfelelően, a honlapunkon oldottuk meg. A megvalósításhoz további segítséget nyújtott a korszerű informatikai eszközök alkalmazása. Az Application Service Providing szoftverközmű rendszerű szolgáltatás biztosítását jelenti. Ilyenkor egy erős, biztonságos központi szerverről érik el a kliensek a szolgáltatást, amely adatbázis alapú Internet technológián (Microsoft SQL és ASP.NET keretrendszer) alapul. Így biztosított az állandó informatikai felügyelet, és piacvezető biztonsági és adatvédelemi ellenőrzés (128 bit SSL kapcsolat lehetősége – lásd OTP házibank rendszer) oldja meg az adatkezelés biztonságát. A folyamatos fejlesztés, bővíthető szolgáltatások is elérhetőek. A hagyományos (és kevéssé szeretett) informatika feladatok, mint a javítások helyszíni telepítése, adatmentés, archiválás szintén a központban végezhetőek el, a klienseknek csupán a web böngésző legújabb változatának telepítését kell biztosítaniuk. További előny, hogy garantáltan jogtiszta szoftver háttér biztosítja az alkalmazás futtatását. Az ASP.NET alkalmazások pedig a szoftverek következő generációját jelentik, amelyek helyfüggetlenek (a ma használt alkalmazások, pl. Word, Excel stb. interneten keresztül érhetők el), személyre szabottak, (a felhasználó mindenhonnan ugyanazokat a személyes beállításokat, adatokat érheti el), és végül bármely platformon vagy készüléken megoszthatók és kombinálhatók az információk. A tartalom frissítésére jellemző, hogy önálló, távoli adminisztráció lehetőségére nyílik lehetőség a nap 24 órájában Interneten keresztül. A megvalósításra kerülő új Web alapú adatgyűjtés esetében elsődleges szempontként szerepelt az off-line alapon felépített rendszer hátrányainak kiszűrése. A technikai lehetőségek ismerete alapján tehát a rendszer tervezésekor az alábbi követelményeket támasztottuk [2]: • • • • • Web felület minden intézménynek. Adatkezelő minden intézményben, azonosítással. Adatrögzítő és kimutatás üzemmód. Tetszőleges kitöltési gyakoriság, de évente kötelező kitöltés. Adattartalom és kódtáblák generálása. WEB FELÜLET MINDEN INTÉZMÉNYNEK Ennek kialakítása technológiai szinten nem jelent problémát, viszont a szakmai közélet egyik alapvető gondját az induláskor azonnal megoldhatjuk. Itt arról van szó, hogy a megyei szakfőorvosok megnevezik a területükön levő adatszolgáltatásra kötelezett osztályokat, klinikai egységeket, elküldik a szakmai webmesternek, és a rendszer adminisztrátor hozza létre az országos intézeti táblát a szakma ellenőrzése mellett mindezek alapján. Így a régebbi, off-line rendszer egyik alapvető nehézsége feloldható – most adatkezeléskor kódszámmal ellátott, azonosított aneszteziológiai és intenzív ellátó helyek felületén zajlik az adatkezelés. Bejelentkezéskor megnyílik az adott osztály, ellátó hely web oldala. (3. ábra) Az off-line rendszer problémát analizáltuk. Ezek az alábbiak voltak: • • • Az adott program, és az alkalmazók számítógépeinek különböző operációs rendszere futtatási nehézségeket okozott. A felhasználók kisebb része, különösen az egyetemek már rendelkeztek megfelelő tapasztalattal a kommersz adatbázis kezelő programok (pl. MS. Excel) kezelésével, így a „szabványosított” program dbf konvertálása számukra plusz munkát jelentett. Ez akkor merült fel, amikor az éves jelentésüket maguk szerették volna elemezni, saját szempontjaik szerint feldolgozni. A helyi nyomtatásokat a nem egységes hardver állomány miatt lehetetlen volt standard alapokra helyezni. 3. ábra ANESZTINFO intézményi adatok ADATKEZELÔ MINDEN INTÉZMÉNYBEN, AZONOSÍTÁSSAL Az általános ismertetőben rögzítettek szerint felhasználói névvel és jelszóval ellátott adat feltöltő kollégák jelentkeznek be az intézményük saját oldalára. Az adatbevitel aktualizálása a mentés gomb megnyomásával érhető el. A rend- IME III. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2004. ÁPRILIS 45 INFOKOMMUNIKÁCIÓ MÓDSZERTAN szer a háttérben naplózza a hozzá fordulás, vagyis a bejelentkezés adatait. ADATRÖGZÍTÔ ÉS KIMUTATÁS ÜZEMMÓD A bejelentkező jogosultságai többféle hozzáférést engednek meg. Az alapvető lehetőség az adatbevitel, rögzítés. Ilyenkor a bejelentkezett, azonosított felhasználó a saját intézményének adatait láthatja, és kezelheti. A következő a megyei szakfőorvosi szint, itt a kimutatás üzemmódban a szakfőorvos területén található intézmények adatai elemezhetőek. A harmadik pedig az országos szint, ekkor az Országos Intézet rendelkezésére áll az összes intézmény adata. A jogosultságok, hozzáférések biztosítják a zárt rendszeren belül is az illetékességi határok szoros megtartását (4. ábra). Tetszőleges kitöltési gyakoriság, de évente egyszeri (befejezett) kötelező kitöltés, adatszolgáltatás: ADATTARTALOM ÉS KÓDTÁBLÁK GENERÁLÁSA A felvitt adatok a szolgáltatást biztosító szerveren kerülnek rögzítésre, adatbázis kezelő szoftver segítségével. Így a kimutatás üzemmódban végre egyszerűsített formában láthatjuk adataikat. Ennek lépései tehát a következőek: adatfelvitel, elemzés, Excel tábla generálása, annak letöltése. További fontos feladat még annak megoldása, hogy az integrált informatikai rendszert használó kórházak lehetőséget kapjanak arra, hogy a rendszerükben keletkező adatokat felhasználhassák az éves adatgyűjtésünknél is. Így ahol rendelkezésre állt, a hivatalos Gyógyinfok rekordképpel azonos megfogalmazásokat használunk. Vonatkozik ez az intézmények azonosítására is természetesen, de pl., az aneszteziológiai szolgáltatást igénybe vevő társosztályok megnevezése is ugyanilyen módon történik. A BNO és WHO kódok esetében megmarad a szakma által legfontosabbnak ítélt adatok egyszerűsített gyűjtése, amit úgy biztosítunk, hogy egy alaptáblázatot adunk meg a rendszerben. Amely intézmény ezt bővíteni kívánja, arra is lehetősége nyílik. Természetesen a műszer adatok esetében is hasonló megoldás működik, csak mi itt a tisztított ORKI adatbázist használjuk. Amennyiben az Európai Unió más adatbázist használna, akkor az adattáblák cseréje megoldható. EREDMÉNYEK 4. ábra ANESZTINFO tevékenységi adatok A törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettség évente egy alkalomra szól, ilyenkor a szakfőorvosi hálózat gyűjti össze a szakágazatok szakmai kollégiumai által meghatározott adatokat. A kialakított rendszerünk azonban on-line hozzáférhetősége miatt is képes a folyamatos adatrögzítésre, tehát amennyiben év közben is használjuk, akkor az év végi rohammunka megelőzhető. Fontos azt tudnunk, hogy az adatbevitel – mentés lépések után mindig a legutolsó állapot kerül rögzítésre. Az összesített adatok tulajdonosa az Országos Intézet. A fejlesztés során megvalósított rendszer tehát egyszerűbb adatbevitelt tesz lehetővé, a sokszor nem szívesen végzett feladatok elvégzését a felhasználó barát megoldás könnyebbé teheti. Az intézetek internet hozzáférése ugyan országosan nem egyforma mértékű, de napjainkra már megteremthető az évente egy alkalommal internetes kapcsolattal rendelkező számítógép elérése minden kórházban. Természetesen, ahol nagysebességű széles sávú szolgáltató adja az internet elérést, ott akár a napi adatbevitel is megoldató. Ezt azonban nem tételeztük fel minden adatszolgáltató munkahelyről, így alapkövetelménynek a dátumhoz kötött évi egyszeri adatfeltöltés nevezhető meg. További komfort növekedés becsülhető a központi adatbázis kezelőből származtatható Excel adattáblák használata esetén. Az adattartalom felhasználó által végzett konvertálása (bármilyen formátumba, mivel ez a szoftver adottsága) egyedi igényeket is képes kiszolgálni, amennyiben szükség van rá. Az információ technológia fejlődésének ütemét tekintve pedig nem tűnik illúziónak az sem, hogy az on-line adatbevitel lehetőségeit kihasználva belátható időn belül aktualizált, napra kész adatokkal rendelkezzünk szakmánkról. IRODALOMJEGYZÉK [1] Dr. Nagy Géza, Wolf Tamás: Az ANESZTINFO információs rendszer felépítése és használata. Gondolatok egy de- 46 IME III. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2004. ÁPRILIS dikált hálózat létjogosultságáról a hazai informatikai kultúrában. Aneszteziológia Intenzív Terápia, 1997 4. 208-211. INFOKOMMUNIKÁCIÓ MÓDSZERTAN [2] Dr. Nagy Géza, Dr. Mező Tibor: Országos adatgyűjtés Web-alapú rendszerrel az ANESZTINFO honlapon. Aneszteziológia Intenzív Terápia, 2003. 4. 50-55. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Nagy Géza a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát 1978-ban. Aneszteziológia és Intenzív terápia, valamint Oxyológia szakorvosi vizsgát tett. Fontosabb kutatói tevékenységei az aneszteziológia területén informatikai módsze- rek alkalmazása, wireless kommunikáció egészségügyi felhasználása, mobil dokumentáció. a Magyar Aneszteziológiai – Intenzív Terápiás Társaság Főtitkára, a Magyar Aneszteziológiai – Intenzív Terápiás Társaság Szakmai Kollégiumának tagja, a Magyar Aneszteziológiai – Intenzív Terápiás Társaság Informatikai Szekciójának alapítója és elnöke. Strukturális Alapokból támogatott egészségügyi pályázati programok indítása Az ESZCSM az Európa Tervben azt a célt fogalmazta meg, hogy az egészségügyi ellátás azon a betegségek korai felismerésére, illetve a rehabilitációra irányuló elemeit fejleszti, amelyek különösen hozzájárulnak a lakosság egészségi állapotának javulásához, ezáltal a foglalkoztathatóság növeléséhez. Az ESZCSM március 25-én indította útjára – a pályázati kiírások napilapokban és interneten történő megjelentetésével – az Európai Unió Strukturális Alapjaiból támogatott egészségügyi és szociális pályázati programokat. Egészségügyi területen – az e tekintetben legelmaradottabb három régióban – Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon valósulhatnak meg a Strukturális Alapokból támogatott beruházások. E beruházások nagyobb része – mintegy 22,7 milliárd forint értékben – az egészségügyi intézmények infrastrukturális fejlesztésére, kisebb hányada – 4,1 milliárd forint pedig egészségügyi információtechnológiai fejlesztésekre irányul. (Erről és a HEFOP 4.4 fejlesztési programról, az egész program megvalósításáról részletes beszámoló található az IME e lapszámának 34-36. oldalán.) Az épületek korszerűsítését, bővítését és eszközök beszerzését magukba foglaló beruházások eredményeként a fent említett három régióban két szakmai területen, a szűrés és diagnosztika, valamint a rehabilitáció területén javulhat az ellátás hozzáférhetősége, javítva ezáltal a lakosság ellátásának minőségét, az egészségügyi személyzet munkakörülményeit. A fejlesztések célja, hogy minden régióban legalább egy európai színvonalú szűrés-diagnosztikai és rehabilitációs központ jöjjön létre. Ezen túl az egészségügyi infrastruktúra fejlesztését szolgáló források közül 12 milliárd forint nem pályázati úton, hanem közvetlen támogatás formájában, ún. központi program keretében kerül felhasználásra a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának fejlesztésére. Az ESZCSM pályázati úton elosztott támogatást nyújt ahhoz, hogy szakértői segítséggel elkészüljön a Strukturális Alapok támogatását megcélzó projektjavaslatok igen terjedelmes dokumentációja, például beruházási projektek esetében, a különböző tanulmányok, kiviteli dokumentumok. A pályázati alap mellett a szociális terület célcsoportjainak három napos képzéseket szervez és regionális tanácsadó szolgálatot működtet minden régióban. Két „legjobb gyakorlatok” gyűjtemény is elkészült, ismertetve a szociális területen Strukturális Alapokból finanszírozott tagállami példákat, valamint az ezekhez hasonló Magyarországon eddig megvalósított projekteket. TÉ IME III. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2004. ÁPRILIS 47