IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Megszorító intézkedések az egészségügyi ágazatban - Miniszteri sajtótájékoztató 2004. február 26.

  • Cikk címe: Megszorító intézkedések az egészségügyi ágazatban - Miniszteri sajtótájékoztató 2004. február 26.
  • Szerzők: IME Szerkesztőség
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: III. évfolyam
  • Lapszám: 2004. / 3
  • Hónap: április
  • Oldal: 5
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA

Absztrakt:

A költségvetés helyzetének romlása hangsúlyeltolódáshoz vezetett a kormányzati cselekvésben és annak kommunikációjában. Míg az előző két esztendőt a jóléti rendszerváltás és a hozzá csatolt pozitív üzenetek uralták, a kormányzati stratégiában ez évtől nagyobb hangsúlyt kapott a versenyképesség fenntartásának és az olcsóbb állam megteremtésének szükségessége. Ennek jegyében a kormányzati tevékenység már nem a jobb munkafeltételek megteremtése, a reálbérek növelése és a fejlesztések felé irányul, hanem az olcsó államot és a takarékos jóléti ellátó rendszereket célozza meg.

EGÉSZSÉGPOLITIKA Megszorító intézkedések az egészségügyi ágazatban Miniszteri sajtótájékoztató 2004. február 26. A költségvetés helyzetének romlása hangsúlyeltolódáshoz vezetett a kormányzati cselekvésben és annak kommunikációjában. Míg az előző két esztendőt a jóléti rendszerváltás és a hozzá csatolt pozitív üzenetek uralták, a kormányzati stratégiában ez évtől nagyobb hangsúlyt kapott a versenyképesség fenntartásának és az olcsóbb állam megteremtésének szükségessége. Ennek jegyében a kormányzati tevékenység már nem a jobb munkafeltételek megteremtése, a reálbérek növelése és a fejlesztések felé irányul, hanem az olcsó államot és a takarékos jóléti ellátó rendszereket célozza meg. E váltás jegyében került sor az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter sajtótájékoztatójára február 26án. Itt elhangzott, hogy 2002-ben megtört az E-alap bevételi oldalának növekedése, a kiadások viszont a korábbi évek dinamikáját is meghaladó mértékben emelkedtek. 2003-ban az előző éveket többszörösen meghaladó hiány alakult ki, ezért nem volt elkerülhető a megszorító intézkedések meghozatala. Dr. Kökény Mihály miniszter úr a pénzügyminisztérium által elfogadott, az egészségügyi ágazatot érintő elemeit, mint takarékossági lépéseket vezette be. Ennek elemei: • Jobban be kell osztani a meglévőt – és így lehet, hogy kevesebb is elegendő. • Nem vész el semmilyen fejlesztés, azokat csak átütemezik. A kormányzat célja az ez idáig a jóléti rendszerváltás miatt pazarló állam költekezésének visszafogása, a közpénzek ésszerű felhasználása, a halogatott változtatások kikényszerítése. Az egészségügyi ágazatot a teljes költségvetési forrászárolás 9%-a, azaz 16,734 milliárd forint érinti. A takarékossági programot úgy állították össze, hogy az a tárca felügyelete alatt álló intézmények, az ágazati szakmai szervezetek előirányzatait ne érintse. Ennek következményeként ebből az összegből • 1 milliárd Ft az igazgatási költségek visszafogása (OEP és ONYF), • 9 milliárd Ft az Egészségbiztosítási Alap csökkentése, • 6,7 milliárd a minisztériumi keretek megnyirbálását jelenti. Az Egészségbiztosítási Alap 9 milliárdos csökkentése az ellátórendszer működési forrásait az alábbiak szerint korlátozza: • Nem fog elindulni a háziorvosokat költséghatékony gyógyszerrendelésre ösztönző program (átütemezve • • • • • • • • • 2005-re). Megtakarítás a 2004-es költségvetés számára: 1,5 milliárd Ft. Nem vezetik be a védőnői finanszírozás reformját. Megtakarítás: 1,8 milliárd Ft. A járóbeteg szakellátás kasszáját 0,7 milliárddal csökkentik, míg a laborkasszát 0,3 milliárddal. Az aktív fekvőbeteg kasszát 1,8 milliárd Ft-tal. A CT, MRI kasszát 0,4 milliárd Ft-tal csökkentik. A krónikus fekvőbeteg szakellátás fejlesztésétől 1,2 milliárdot vonnak el. További 0,3 milliárdot az irányított betegellátás kiterjesztésén és 1 milliárdot a differenciált vénykezelési díj megszűntetésén kíván a kormányzat megtakarítani. Ez utóbbi ellentételezéseként javul viszont a gyógyszertári kiskereskedelmi árrés. Miként érinti ez közelebbről a szakellátás működését? 2004 januárjában a minisztérium elképzeléseiben még az szerepelt, hogy a súlyszám alapdíj a béremelés beépítésével 2004 februárjától 120 000 Ft-ra emelkedjen. Az aktív fekvőbeteg kassza csökkentésével ez a prognosztizált érték veszélybe kerülhet. A súlyszám alapdíj végső megállapítására csak április elején kerül sor (egyes számítások szerint ez 117 000 Ft körül várható, a szerk.). Újragondolják a progresszivitási díjat. Ennek mechanizmusáról közelebbi nem hangzott el. A krónikus alapdíj tervbe vett emelése nem marad el. A fejlesztési összegek 6,77 milliárdos csökkentése csaknem kétmilliárdnyi beruházás-átütemezést jelent, e mellett a fejezeti kezelésű előirányzatokból 4,8 milliárdot zárolnak. Sajtótájékoztatóján Miniszter úr kiemelte: a gyógyító megelőző kasszák összesen 1,2%-os csökkentést szenvednek ugyan, de a gazdaság növekedési pályán való tartása a befektetők vonzását igényli. Ehhez a versenyképesség növekedésével az olcsó államnak és a visszafogott, hatékony jóléti kiadásoknak hozzá kell járulniuk. Ellentmondás azonban, hogy a már korábban is halogatott változtatások további halogatása (pl. alapellátási érdekeltségi rendszer, védőnői finanszírozási reform) a szolgáltatók számára kétségessé teszi, hogy valóban sikerül-e az ellátórendszernek egy költséghatékonyabb irányba elmozdulnia. Tudósítónktól IME III. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2004. ÁPRILIS 5