A diagnosztikai tesztek iránti megnövekedett igény az utóbbi évtizedben a méréseket előállító laboratóriumokat komoly kihívások elé állította. A szakmai, minőségi és gazdasági elvárásoknak csak a hatékonyan működő magas technikai színvonalon álló szervezet tud megfelelni. Az elvégzendő feladatok sokasodása a fejlődés során az automatizálás különböző szintjeit kényszerítette ki. Napjainkra a hangsúly az analitikai folyamatok automatizálásáról a laboratóriumi munka 65%-t kitevő mintakezelési feladatok gépesítésére terelődött át. A kor kihívására az Olympus Diagnostica válasza az OLA 2500 labor automatikai rendszer megalkotása.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ DIAGNOSZTIKA Automatizálás az in-vitro diagnosztikai laboratóriumokban Keszei Péter, Diatron Kft. A diagnosztikai tesztek iránti megnövekedett igény az utóbbi évtizedben a méréseket előállító laboratóriumokat komoly kihívások elé állította. A szakmai, minőségi és gazdasági elvárásoknak csak a hatékonyan működő magas technikai színvonalon álló szervezet tud megfelelni. Az elvégzendő feladatok sokasodása a fejlődés során az automatizálás különböző szintjeit kényszerítette ki. Napjainkra a hangsúly az analitikai folyamatok automatizálásáról a laboratóriumi munka 65%-t kitevő mintakezelési feladatok gépesítésére terelődött át. A kor kihívására az Olympus Diagnostica válasza az OLA 2500 labor automatikai rendszer megalkotása. LABORATÓRIUMOK HELYZETE NAPJAINKBAN Az utóbbi évtizedben folyamatos nyomás nehezedik a laboratóriumokra. A tudományos orvoslás – a holisztikus gyógyítás térnyerése mellett – egyre erősebben támaszkodik a diagnosztikai vizsgálatokra. A tudomány és a technika fejlődése révén a diagnosztikai ipar pedig a vizsgálati lehetőségek bőséges tárházát kínálja a felhasználóknak. A laboratóriumokkal szembeni elvárások több szinten fogalmazódnak meg. Nagy tömegű és sokféle vizsgálatot kell • gyorsan, • megbízhatóan, • magas minőségi színvonalon, • reprodukálhatóan és nem utolsó sorban, • gazdaságosan elvégeznie. A szakmai igények tehát gazdasági elvárásokkal társulnak. Világosan körvonalazódik a mérések finanszírozójának – hazánkban OEP-nek – az a törekvése, hogy a vizsgálati igények kielégítését gazdasági korlátok közé szorítsa. Egyre fontosabbá válik tehát a működés hatékonyságának a kérdése. A kihívásokra válaszul az eredmények egyre nagyobb hányada készül egyre kisebb számú, de nagy kapacitású, jól felszerelt és magas fokon automatizált laboratóriumokban. A LABORATÓRIUMOK EVOLÚCIÓS FEJLÔDÉSE Az első – kémcsövekben manuálisan létrehozott – kémiai reakciók után, melyeknek kiértékelése emberi érzékekkel történt, a diagnosztikai vizsgálatok iránti igény rohamosan növekedett. Az igények kielégítésére először az emberi ér- 54 IME III. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2004. JÚNIUS zékeken alapuló kiértékelés kiváltására készültek el az első mérőeszközök. A reakció komponenseinek adagolását és az eredmények leolvasását is önállóan elvégző automata analizátorok megjelenése volt a következő szint az automatizálás fejlődésében. Az evolúció csúcsát a naponta több millió vizsgálatot emberi érintés nélkül elvégző laboratóriumok jelentik. Ez a tendencia főleg Japánban és az Egyesült Államokban követhető nyomon. Európában a nagy kapacitású készülékeknek, majd pedig a konszolidált, többféle – ugyanakkor különböző technológiát igénylő – vizsgálat elvégzésére alkalmas analitikai egységek, a „work cell”, megjelenése a jellemző. Fontos észrevenni, hogy a teljesen automatizált laboratóriumok kivételével, eddig a pontig a törekvések az analitika, a vizsgálatok lefolytatásának az automatizálására irányultak. Teljesen érintetlenül hagyták a pre- és posztanalitikai feladatok nagyon fontos kérdését. A laboratóriumi feladatokat elemezve arra a figyelemre méltó megállapításra juthatunk, hogy a pre- és posztanalitikai teendők 65%-t, míg maga az analitika mindössze 15%t teszi ki a labor feladatainak. A felismerésben rejlő nagy lehetőséget ragadta meg az Olympus, és megalkotta laboratóriumi automatikai rendszerét az OLA 2500 készüléket. 1. ábra Laboratóriumi munka elemei A gépesítés kiterjesztésével a minta előkészítés munkafázisára a laboratóriumok az automatizálás új szakaszába léptek. A költségérzékeny gazdálkodás körülményei pedig a beruházások megtérülésével kapcsolatos elvárások szigorodását eredményezték. Az alkalmazott megoldásoknak azon túl, hogy a laboratóriumok egyedi sajátságaihoz és kapacitásához rugalmasan alkalmazhatónak kell lennie, a jövőbeni fejlődés lehetőségét is magában kell rejtenie. INFOKOMMUNIKÁCIÓ DIAGNOSZTIKA Az automatizálás folyamatában a végcél a teljesen gépesített, az emberi beavatkozás szükségességét minimálisra csökkentő megoldás, az automata laboratórium. A megvalósítást a racionális megtérülés szempontja korlátozza. Előtérbe kerül tehát a rugalmasan és kisebb költséggel üzembe állítható rendszer alkalmazása. A laboratóriumi munka szűk keresztmetszete az analízisről áttevődött a minta kezelés területére. Az analitika automatizálása után az eredmények biztonsága a páciens, a minta és a mérési eredmények hiba nélküli összerendezése révén fokozható. Erről a biztonságról pedig egy szolgáltató sem mondhat le. A produktív, biztonságos és hatékony működéshez tehát a laboratóriumi munka 65%-t kitevő mintakezelési feladatok automatizálása vezethet. AZ OLYMPUS LABORATÓRIUMI AUTOMATIZÁLÁSI RENDSZERE Az imént körvonalazott elvárások jelentette kihívásokra az Olympus Diagnostica az OLA 2500 készülék megalkotásával adta meg a választ. Az automata pre-analitikai egység a leírt feltételeknek megfelelő – azokon több mindenben túlmutató – a maga nemében korszakalkotó rendszer. • • • • • • • Funkciója sokrétű: A mintákat bárkód alapján azonosítja A mintatartó csövek zárókupakját eltávolítja A mintákat a feldolgozást végző analitikai egység mintatartóiba szortírozza. A minta mennyiségét és fajtáját azonosítja A primer mintákból szükség szerint másodlagos mintát adagol (aliquot) A másodlagos mintát bárkóddal látja el Elvégzi az archiválást A készüléknek számos olyan műszaki tulajdonsága van, ami a használatát egyszerűvé teszi. A teljesség igénye nélkül például: • Dugulás- és szintérzékeléssel van ellátva • Folyamatos kezelői hozzáférést biztosít • 256 féle egyedi mintatartót különböztet meg automatikusan • Nemcsak Olympus mintatartó rack-be, hanem más készüléktípus mintatartóiba is képes bekészíteni a csöveket • A szortírozás szabályai egyszerűen programozhatók • A rendszer kapacitása 600-800 mintacső/óra • Twin illetve tandem kiépítéssel a kapacitás egyszerűen akár 1400 minta/óra értékre növelhető • A befogadott csövek átmérője 10-16 mm, magassága 70-110 mm • • • A mintatartókat a zárókupak színe szerint megkülönbözteti Kétirányú on-line kommunikáció Windows 2000 alapú vezérlő szoftver FELÉPÍTÉS ÉS A MÛKÖDÉS A készülék három fő egysége a vezérlő, a szortírozó és a másodlagos mintaadagoló egység. A szortírozó fiókos rendszerű. A bemeneti fiók fogadja a feldolgozandó mintákat, amiket aztán a robot, a programozott szabályok szerint a 6 db kimenő fiókba osztályoz. A fiókok folyamatosan – a folyamat megszakítása nélkül – nyithatók és csukhatók. Ily módon állandó hozzáférést biztosítanak a feldolgozott mintákhoz. Az első robotkar sorban felveszi a bemeneti fiókba helyezett mintákat. A bárkód alapján azonosítja a mintát, ellenőrzi a kupak színét és a minta térfogatát. A záró kupakot leveszi, majd a konvejorba helyezi a mintatartó csövet. A második robotkar a programozott kimenő pozícióba helyezi a mintát. Amennyiben szükség van rá, elkészíti a másodlagos mintákat, amik azután szintén a kimenő mintatartókba kerülnek. A másodlagos minták automatikusan a primer azonosítóra jellemző bárkódot kapnak. A készülék illesztése a LIS (Laboratory Information System) rendszerhez szabványos soros porton keresztül egyszerűen megvalósítható. ÖSSZEFOGLALÓ A minták kezelésével kapcsolatos teendők automatizálása a gépesítés új területét jelenti. Napjainkra a laboratóriumi teljesítmény szűk keresztmetszete a minta kezelés területére tevődött át. Az OLA 2500 e laboratóriumi szűk keresztmetszet kezelését teszi lehetővé. A benne rejlő lehetőségek is lényegesen nagyobbak. A laboratóriumi munka nagy részét kitevő – pre- és posztanalitikai – tevékenységet teszi egyszerűbbé. Fontos hangsúlyozni, hogy egy ilyen rendszer bevezetése a laboratóriumba nem csupán a minták szortírozását jelenti, hanem ezen messze túlmutatóan, a laboratórium teljes technológiai munkafolyamatának a racionalizálását és megnővekedett adatbiztonságot is jelent. Végül, de nem utolsó sorban említjük meg, hogy folyó év végéig Magyarországon is rendszerbe állításra kerül 2 db – a laboratóriumi munka jellegét a jövőben alapvetően meghatározó – OLA 2500 automata. Ezzel is bizonyítva a hazai laboratóriumi társadalom innovációs készségét. Keszei Péter bemutatása lapunk III. évfolyamának 2. lapszámában olvasható IME III. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2004. JÚNIUS 55
