Jelen összefoglaló az intézményi menedzsment és a higiéné rendszeres, szoros együttműködésére hívja fel a figyelmet, arra, hogy mennyire fontosak a fertőzésektől védő lépések a betegek és a dolgozók, vagy az egészségügybe csak látogatóként tévedők számára. Kiemeli az egyes jogszabályok változtatásának, a NNSR működtetésének jelentőségét az egészségügyi ellátás során keletkező fertőző betegségek megelőzésében. Rámutat e prevenciós terület EU Népegészségügyi Programjába való illeszthetőségére. Reményeink szerint e kapcsolatot erősíti információival, közleményeivel a most induló IME higiénés rovat, mely szerkesztőinek és olvasóinak egyaránt hosszú, fertőzésektől és más megelőzhető betegségektől mentes boldog életet kíván.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT Kihívások a kórházhigiénében, Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR), 2004. Dr. Molnár Kornélia, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Jelen összefoglaló az intézményi menedzsment és a higiéné rendszeres, szoros együttműködésére hívja fel a figyelmet, arra, hogy mennyire fontosak a fertőzésektől védő lépések a betegek és a dolgozók, vagy az egészségügybe csak látogatóként tévedők számára. Kiemeli az egyes jogszabályok változtatásának, a NNSR működtetésének jelentőségét az egészségügyi ellátás során keletkező fertőző betegségek megelőzésében. Rámutat e prevenciós terület EU Népegészségügyi Programjába való illeszthetőségére. Reményeink szerint e kapcsolatot erősíti információival, közleményeivel a most induló IME higiénés rovat, mely szerkesztőinek és olvasóinak egyaránt hosszú, fertőzésektől és más megelőzhető betegségektől mentes boldog életet kíván. Az Országos Epidemiológiai Központ 2003. évi Népegészségügyi Gyorsjelentése szerint egy 18 éves nő várható 59 évéből 44, egy férfi hátralévő 50 évéből 39 teljes egészségben eltöltött évre számíthat csupán – így tehát nagy azoknak az éveknek a száma, melyek során az egészségügyi ellátó rendszer valamely szintjének segítségét kell igénybe vennünk. A betegség teher, amely nemcsak a beteg ember, hanem az őt ellátó egészségügyi szolgáltatók számára is és egyre nagyobb gondot jelent. Különös intenzitással jelentkezik a probléma a fekvőbeteg szakellátó intézményekben, újabb és újabb megpróbáltatás elé állítva a kórházak, klinikák menedzsmentjét. Kritikus helyzetet alakíthat ki egy-egy nosocomialis járvány, annak ellenére, hogy a kórházi fertőzések 5% alatti arányban fordulnak elő járványos formában. Szakmai oldalról tény, hogy a járvány ideje alatt megnő a morbiditás és mortalitás, gazdasági oldalról pedig vitathatatlan, hogy a járvány leküzdése költséges, ugyanakkor az intézkedések részét képező felvételi zárlat bevétel kiesést is jelent. A fekvőbeteg intézmények menedzsmentjének szükségük van tehát egy olyan segítőtársra, aki felhívja a vezetés figyelmét mindazokra a higiénés, szervezési, képzésbeli hiányosságokra, melyek megléte, tartós fennállása nosocomialis fertőzések, járványok kialakulásához vezethet. A modern gondolkodású menedzsment ezt a segítő partnert látja a jól felépített és működő kórházhigiénés osztály, szolgálat dolgozóinak munkájában. A kórházhigiéné kötelessége pedig az, hogy tevékenységével szakmailag megalapozott rendszerével, tényszerű megállapításaival segítse az intézmény gyógyító és az azt kiszolgáló tevékenységét. Biztosítania kell, hogy a higiéné tudományának eredményei, megállapításai, azok jogszabályi megjelenései rajta keresztül eljussanak a gyakorló kollegákhoz. JOGSZABÁLY HÁTTÉR Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. fogja össze mindazokat a feladatokat és lehetőségeket, melyeket egyegy jogszabályban kibontva teljesítünk és felhasználunk a fertőző betegségek, így az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések megelőzésében. Jelenleg a nosocomialis surveillance működtetésében alapvetően négy jogszabály alkalmazására támaszkodunk: • 32/1980 EüM utasítás a iatrogen fertőzések megelőzéséről, • 63/1997. (XII.21.) NM rendelet a bejelentendő fertőző betegségekről, • 18/1998. (VI.3.) NM rendelet a fertőző betegségek megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről, • 8/1993. (III.31.) NM rendelet a gyógyító megelőző intézmények és szolgálatok szakfelügyeletéről. Annak érdekében, hogy a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer megfelelően kialakítható legyen, szükséges ezen rendeletek megváltoztatása és új rendelet formájában megfogalmazni a kor elvárásainak, tudományos eredményeinek megfelelő tennivalókat. Ez utóbbi a helyzet a iatrogén fertőzések megelőzéséről szóló 32/1980. EüM rendelettel, hiszen a kórházi ellátás időtartamában bekövetkező változás (rövidülés) magával hozza, hogy a nosocomialis fertőzések sok esetben a járóbeteg szakellátásban, az alapellátásban, vagy éppen a hosszú ápolási idejű intézményekben kerülnek felismerésre. Az új rendelet szükségességét húzza alá az a tény is, hogy előtérbe került a megelőzés költséghatékonysága, az infekciókontroll minőségüggyel való kapcsolata (az eredmények, szolgáltatások minőségi indikátorként történő alkalmazása). A bejelentendő fertőző betegségekről szóló 63/1997. (XII.21.) NM rendelet, valamint a fertőző betegségek megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről IME III. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2004. JÚNIUS 29 MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet esetében azok módosítására van szükség. A CDC definíciók átvétele (Pl:nosocomialis sepsis helyett nosocomialis véráram-fertőzés definíció bevezetése), az újabb multirezisztens kórokozókra vonatkozó bejelentési kötelezettség elrendelése (MRSA, VRE, ESBL stb.) is szükségessé teszi a változtatást. A szakfelügyeletről szóló 8/1993. (III. 31.) NM rendelet módosítását igényli a nosocomiális járványok számbeli növekedése, az egyes kórokozók okozta fertőzések súlyossága. Ezen a területen erősíteni szükséges a felügyeleti rendszert és kívánatos a kórházhigiéné irányításának hatékonyságnövelése is. NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER (NNSR), 2004. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése, arányaik csökkentése, ezen fertőzések felügyelete, • a betegellátásban betöltött szerepe, • az ellátás biztonsága, • a betegelégedettség javítása, • gazdasági jelentősége, • valamint az ellátás minőségének folyamatos fejlesztésére szolgáló tevékenysége révén az egészségügyi ellátórendszer minden szintjén elsődleges népegészségügyi feladat. Az infekciókontroll célja: az egészségügyi ellátást igénybe vevők, az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, valamint a szolgáltatással kapcsolatba kerülők fertőzés elleni védelme. Az egészségügyi ellátással összefüggésbe hozható megelőzhető fertőzések elkerüléséért a szolgáltató a felelős. E feladat ellátásában segít az intézmény kórház-higiénikusa, a regionális klinikai/kórházi epidemiológus. Az infekciókontrollon belüli tevékenységek közül kiemelendő fontosságúak a következők: • sporadikus nosocomialis fertőzések, az ezekre ható diagnosztikus és terápiás beavatkozások stb. monitorozása, elemzése, a megelőzés intézkedéseire javaslat, ill. azok megtétele (surveillance), • az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos diagnosztikus és terápiás eljárások, ill. beavatkozások, az ápolás és egyéb (pl: élelmezés, veszélyes hulladék kezelése, szennyes kezelés) folyamatok elemzése a fertőzés kialakulás szemszögéből. • A megelőzésre és terápiára használt antibiotikumok felhasználásának helyi tervezése, elemzése, ellenőrzése. A szakemberek munkájának összefogására e vonatkozásban nemcsak helyi, hanem országos szinten is szükség van. Ezért a WHO ajánlásainak figyelembe vételével szervezés alatt áll az országos antibiotikum terápiás bizottság, mely a humán szféra szakemberein kívül (klinikus, infektológus, higiénikus, mikrobiológus, virológus, gyógyszerész) so- 30 IME III. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2004. JÚNIUS raiba hívja az emberi egészségre, az antibiotikum rezisztenciára a táplálékláncon keresztül ható állati eredetű élelmiszerek, ill. az állatállomány felügyeletét, kezelését ellátó állatorvos kollégákat is. Az infekciókontroll további feladata: • az egészségügyi ellátással összefüggő járványok megelőzése, ill. felszámolása, • az egészségügyi szolgáltatók dolgozói fertőzésének megelőzése, • az egészségügyi dolgozók fertőzés megelőzéssel kapcsolatos képzése. Az infekciókontroll tevékenységét tervezetten, szakmailag valid adatokra építve kell végezni. Az adatok szolgáltatása rendszeresen történik a NNSR adatbázisába, melyből visszacsatolt, feldolgozott adatok tovább segítik a területi fertőzés megelőző tevékenységet. AZ EURÓPAI UNIÓ ÚJ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMJA (2003-2008) Az új program három pillére meghatározó a csatlakozás előtti és utáni időszakban egyaránt. • • • Népegészségügyi információ és tudás befogadása és átadása nagy jelentőségű a higiéné más területei mellett a járványügyi biztonság megteremtésében, ill. fenntartásában is. Különösen fontos ezen információk kommunikálása nemcsak az egészségügy dolgozói, hanem a civil szféra felé is. Gyors, hatékony és koordinált válasz az egészséget fenyegető hatásokra. A gyors reagálás feltételeinek megteremtése országos szinten folyamatban van, befejezés előtt áll. A helyi gyors reagálás alapvető fontosságú a hatásos megelőző tevékenység eredményességéhez. Egészségfejlesztés és betegség megelőzés a kockázatok csökkentésével. E területen kiemelten jelentős az a tevékenység, melyet az intézményi higiénikusok a veszélyt jelentő pontok feltérképezésével, rendszeres ellenőrzésével, a szakma írott és íratlan előírásainak ellenőrzésével, betartásával folytatnak. Köszönetet mondok az OEK munkatársainak az NNSR működtetésével kapcsolatos dokumentumokban foglaltak felhasználhatóságáért, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, a Nagykőrös Város Kórház-Rendelőintézet, a Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet (Cegléd) dolgozóinak, az ÁNTSZ Bács-Kiskun Megyei Intézet Epidemiológiai Osztályvezetőjének azért a segítségért, mellyel lehetővé tették számomra a kórházhigiéne szakterületének mélyebb megismerését. MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Molnár Kornélia Orvosegyetemi tanulmányait 1972-ben Szegeden fejezte be. Első munkahelye Nagykőrös Város Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőségén közegészségügyi-járványügyi felügyelő volt, majd 19851991-ig előző feladat meghagyása mellett városi főorvosi és KórházRendelőintézeti igazgatói feladatokat is ellátott. Az ÁNTSZ megszervezésekor pályázta meg és nyerte el Pest megye tisztiorvosi állását. Ezt a feladatot 2000. májusig látta el, majd kórházhigiénikus főorvosként dolgozott a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházában, a Nagykőrös Város Kórház-Rendelőintézetben és Cegléden a Toldy Ferenc Kórház Rendelőintézetben. 2004. februárjától jelenlegi munkahelyén, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban helyettes országos tisztifőorvosként felügyeli a Szolgálat egészségügyi-járványügyi feladatainak ellátását. Tagja a Megelőző-Orvostan Népegészségtani Szakmai Kuratóriumának, a Magyar Higiénikusok Társaságának és a Népegészségügyi Tudományos Társaságnak. Pályázat GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Alapellátás Minimális összeg Maximális összeg „Biztos kezdet” (Sure Start) helyi programok tervezése és működtetése Speciális gyermekjóléti szolgáltatás és alternatív napközbeni ellátás Családon belüli erőszak, illetve gyermekbántalmazás megelőzése Gyermekbántalmazással kapcsolatos kiadványok megjelentetése Gyermekek átmeneti gondozását biztosító ellátások fejlesztése 3 millió Ft 3 millió Ft 300 000 Ft 1 millió Ft 400 000 Ft 1,2 millió Ft 300 000 Ft 800 000 Ft Intézmény bővítése esetén férőhelyenként: 700 000 Ft, 3 000 000 Ft létrehozás Intézmény bővítése esetén férőhelyenként: 700.000 Ft, legfeljebb összesen 7 millió Ft Új intézmény létrehozása esetén: 7,5 millió Ft Itt nem lehet meghatározni, mivel a pályázó által nyert támogatás egy keretösszeget, és azt osztja szét a nev.szülők között. 1 nevelőszülő max. 200 ezer Ft támogatást kaphat A képzésben részt vevők számától függ. Számításaink szerint a minimum kb. 100 000 Ft Meghívásos pályázat a megyék által megbeszélt összegekkel. A támogatás megyénként eltérő, attól függően, hogy hány lakóegység és, hogy építés, vásárlás vagy kialakítás. A felhívásban szereplő összegek 4.5 millió és 9 millió Ft 150 000 Ft Működtető által elnyerhető támogatás legmagasabb összege: 2 millió Ft 1 000 000 Ft 1 000 000 Ft Gyermekvédelmi szakellátás A Hivatásos nevelőszülők részére működési feltételek biztosítása Nevelőszülők képzésének támogatása Gyermekotthonok átalakítását, létrehozását célzó pályázat Speciális szükségletű gyermekeket ellátó módszertani programok bemutatása, kidolgozása Módszertani intézmények kijelölésére pályázat Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem 500 000 Ft Pályázat a társadalmi befogadás kérdéséről szóló kutatások támogatására 250 000 Ft képzésenként Az egy pályázó által elnyerhető támogatás legmagasabb összege 27 millió forint 300 000 Ft 2 500 000 Ft IME III. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2004. JÚNIUS 31
