A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal története ez év elejére nyúlik vissza. Ekkor a Magyar Orvosi Kamara meghívására az egészségügy helyzetét áttekinteni kívánó megbeszélésen vettek részt a MOTESZ szervezetébe tartozó, valamint az attól független orvostudományi társaságok, a Kórházszövetség, valamint az egyéb orvosszakmai szervezetek képviselői. Éger István, a MOK elnöke hangsúlyosan jelentette ki, hogy a MOK nem kíván politizálni, a kamara csak akkor lesz erős és ütőképes, ha képes lesz egyforma távolságot tartani valamennyi politikai erőtől. Szakmapolitikai feladata azonban folyamatosan követelni, hogy a mindenkori kormányzat az egészséget, az egészségügyet kiemelten kezelje. Nem negatív GDP-részesedési rekordot kell dönteni, hanem konszolidálni végre az ágazatot – mondta. A MOK szerint erre egy Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal összehívása adhat esélyt. E Kerekasztal mellett, valamennyi politikai erő egyetértésével kell kimondani, hogy az egészségügy politikamentes kérdés, és a közösen elhatározott programoknak attól függetlenül meg kell valósulniuk, hogy éppen milyen színezetű politikai erő van hatalmon az országban.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal ülései folytatódnak A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal története ez év elejére nyúlik vissza. Ekkor a Magyar Orvosi Kamara meghívására az egészségügy helyzetét áttekinteni kívánó megbeszélésen vettek részt a MOTESZ szervezetébe tartozó, valamint az attól független orvostudományi társaságok, a Kórházszövetség, valamint az egyéb orvosszakmai szervezetek képviselői. Éger István, a MOK elnöke hangsúlyosan jelentette ki, hogy a MOK nem kíván politizálni, a kamara csak akkor lesz erős és ütőképes, ha képes lesz egyforma távolságot tartani valamennyi politikai erőtől. Szakmapolitikai feladata azonban folyamatosan követelni, hogy a mindenkori kormányzat az egészséget, az egészségügyet kiemelten kezelje. Nem negatív GDP-részesedési rekordot kell dönteni, hanem konszolidálni végre az ágazatot – mondta. A MOK szerint erre egy Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal összehívása adhat esélyt. E Kerekasztal mellett, valamennyi politikai erő egyetértésével kell kimondani, hogy az egészségügy politikamentes kérdés, és a közösen elhatározott programoknak attól függetlenül meg kell valósulniuk, hogy éppen milyen színezetű politikai erő van hatalmon az országban. Augusztus 10-én, a szokott körben, tehát a koalícióban kormányzó pártok és a kormány távollétében megtartotta hatodik ülését a NEK. A levezető elnöki tisztet ez alkalommal Hávelné Szatmári Katalin látta el. Elsőként a szakértők által összeállított és előterjesztett „Az egészségbiztosítás szervezeti rendszerének és működésének stabilizálásáról és fejlesztéséről, valamint az új, demokratikus társadalmi szerződés” című munkaanyagot vitatták meg. A vita során megfogalmazódtak azok a prioritások, amelyek mentén a NEK további szakértői elemzéseket készít, majd következő ülésén határozatot hoz. Az ülésen meghozott határozatokat Mikola István, volt egészségügyi miniszter, a Fidesz-MPSZ delegáltja terjesztette elő, majd ismertette. Az első határozat az ÁNTSZ laboratóriumainak privatizálásáról szóló kormánydöntés ellen emelte fel a szavát. A NEK tiltakozik egyrészt amiatt, hogy miközben a kormány társadalmi vitáról, a közmegegyezés szükségességéről beszél, addig a társadalommal és a szakmával meg nem vitatva, azonnali végrehajtható döntést hoz alapvető népegészségügyi, közegészségügyi területet érintő kérdésben. A NEK aggályosnak tartja, hogy a privatizáció következtében hatósági funkciók kerülnek állami hatáskörből magánkézbe. Mint megtudtuk, 14 kémiai és 16 mikrobiológiai laboratórium magánosításáról született kormánydöntés. Első lépésben a kormány felhatalmazta az ÁNTSZ-t, hogy egy egyszemélyes kft-be, tehát nyereségérdekelt vállalkozásba vigye be ezeknek az intézeteknek a tulajdonjogát. Így a kft-be szabadon bevonhatók külső befektetők, nyereségérdekelt vállalkozók, akik ingyenesen jutnak a laborok működtetési jogához. Ha a kft úgy dönt, értékesítheti is a laboroknak helyt adó ingatlanokat, ugyanis azokat törölték a kincstári vagyonból. Félő az is, hogy a 30 labor 650 dolgozójából soknak megszűnik a munkahelye. A NEK második határozatában felkéri a miniszterelnököt, folyamatosan tájékoztassa a szervezetet az egészségügyi reform tervezetéről, valamint arról a 170 milliárdos EU pályázati lehetőségről, amelyről a tárca vezetője nyilatkozott a sajtóban. Mikola István elmondta, a NEK résztvevői szerint ezeket a forrásokat kizárólag népegészségügyi célokra szabad fordítani. A kormányváltozás ellenére a NEK menetrend szerint, augusztus 24-én megtartotta hetedik munkaülését. Az ülésen Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke töltötte be a soros elnöki tisztet. Döntöttek a jelenlévők, szeptember 16-án tartják meg a NEK nyilvános ülését, amelynek nyitó előadására Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét kérik fel. Az eseményre meghívják azokat, akik a Kerekasztal alakuló ülésén részt vettek, így Mádl Ferenc köztársasági elnököt és Vizy E. Szilvesztert, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét is. Természetesen meghívást kap az addigra hivatalba lépő új kormány is, amelytől a NEK elvárja, hogy haladéktalanul kapcsolódjon be a Kerekasztal munkájába. Eldöntötték, hogy a nyilvános ülést Pós Péter, a betegszervezetek képviselője vezeti, ezzel is nyomatékosítva, hogy a jelenlegi kormány véleménye ellenére a NEK igenis a betegek érdekeit helyezi előtérbe. A tanácskozáson az egészségbiztosítás nemzeti hatáskörben való megtartása volt a központi téma. A NEK megítélése szerint a kormány folyamatosan támadja ezt az intézményrendszert azért, hogy a „globalizálódó nagytőkének játszhassa át az egészségbiztosító pénzét”. Később, újságírói kérdésre válaszolva Cser Ágnes elmondta, ha az egészségügyi intézmények állami, illetve önkormányzati tulajdonból magántulajdonba kerülnének, már nem az egészségügyi piacot korlátozó és szabályozó nemzeti törvények, hanem az Európai Unió versenytörvényei lennének érvényesek az intézményekre. Határozat még nem született, a szerteágazó téma tárgyalását két hét múlva folytatják. IME III. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2004. OKTÓBER 5 EGÉSZSÉGPOLITIKA A napi belpolitikai aktualitásokra utalva kijelentette, nem megengedhető, hogy a nemzet egészségének ügye „koalíciós egyeztetések áldozatává váljon”. Ezért a szeptember 16-i nyilvános ülés napirendjén is szerepel majd a területi egészségszervező szolgálatokról szóló tervezet, amely – Cser Ágnes kifejezésével élve az egészségügy totális privatizációjáról szóló koncepció-, azaz a „tesz-vesz törvény”. E mellett terítékre kerülnek a jövő évi költségvetés már megismert adatai és a gyógyszerpiac átalakításának terve is. Utóbbihoz Starcz Judit, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökségi tagja hozzátette: a kormány valójában a működő tőkének szeretné átjátszani a jelenlegi gyógyszerellátási rendszert. Mint mondta, ha a betegek úgy turkálnak majd az áruházakban a gyógyszerek között, mint a cukorkás polcokon, a szakemberek felvilágosító munkája semmibe vész. Az ülést követő sajtótájékoztatón Pós Péter kifejezte reményét, hogy az új kormány a törvények betartásával és a demokratikus alapelvek szerint látja majd el munkáját. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke kifejtette: elvárják, hogy a megalakuló kormány kellő felelősséggel foglalkozzon az egészségügy reformjával, és haladéktalanul kezdje meg az ágazat konszolidálását, mégpedig tisztességesen, valódi, demokratikus társadalmi vitát lefolytatva. Kijelentette azt is, a MOK nevében elvárja, bárki legyen is Magyarország miniszterelnöke, érezze annak felelősségét, hogy a magyar emberek egészsége érdekében olyan ember képviselje kormányában az egészségügyet, aki képes ennek az állampolgárok alapvető igényeit kielégíteni hivatott közszolgáltatásnak határozott, markáns képviseletére, érdekérvényesítésére. Augusztus 25-én a MOTESZ bejelentette, felfüggeszti tevékenységét a NEK-ben mindaddig, ameddig az üléseken, de különösen az azt követő sajtótájékoztatón egyértelműen politikai indíttatású állásfoglalások hangzanak el. A testület közleménye tartalmazza, készek visszatérni a Kerekasztalhoz, amint megbizonyosodtak arról, hogy ott kizárólag szakmai kérdésekről folynak egyeztetések. Megkérdeztük Kökény Mihály minisztert, miért nem fogadja el a kormány, illetve a kormánypártok partnernek a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalt. Lapunk kérdésére válaszolva a miniszter kijelentette, sem a NEK létrejöttének körülményei, sem eddigi tevékenysége nem segíti az egészségügy megújulását. „A Magyar Orvosi Kamara a kompetenciáját messze meghaladó kezdeményezést tett, s önkényesen hívott meg oda szervezeteket. Hogyan lehet konszenzusra törekvő kerekasztalt létrehozni az egészségügy olyan fontos szereplői nélkül, mint az egyetemek, az ellátásért felelős, egyben intézménytulajdonos önkormányzatok vagy a Magyar Tudományos Akadémia? A betegszervezetek közül is önkényesen válogattak, egyesek ott vannak, mások nem. Nem viszi előre az egészség ügyét az sem, hogy a NEK mellett összecsúsznak a politikai és a szakmai szempontok. Nem szerencsés, hogy szakmai szervezetek és pártok keverednek egy bizonytalan mandátumú szervezetben. A szakmai egyeztetésnek megvannak a maga törvény által intézményesített formái. Ilyen a Nemzeti Egészségügyi Tanács. A munka világának is létezik a kialakult egyeztető rendszere, egyebek mellett az Ágazati Érdekegyeztető Tanácsban. A politikai vitáknak pedig a Parlamentben a helyük. Nincsen szükség hézagpótlásra. A NEK még nem hozott egyetlen olyan állásfoglalást, határozatot sem, amelyik ne arról szólt volna, hogy mit, miért ne tegyen a kormány, illetve mit vonjon vissza. Ezzel együtt, minden, a Kerekasztalnál ülő szervezettel a megfelelő, legitim fórumon folytatjuk az egyeztetéseket, sőt, a térségi egészségszervezésről négypárti egyeztetést is kezdeményezünk.” nal 6 IME III. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2004. OKTÓBER
