A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások felmérését. A legutóbb, 2004. I. negyedévében végzett felmérés eredményeit mutatja a jelen tanulmány. A korábban is vizsgált értékelési szempontok mellett kiemelendő a privatizációval kapcsolatos várakozások, a jogszabályi változások várható hatásainak feltérképezése és bemutatása.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT PIACI ELEMZÉS Jelentés az egészségügyi magánszféráról – 2004 I. negyedév GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások felmérését. A legutóbb, 2004. I. negyedévében végzett felmérés eredményeit mutatja a jelen tanulmány. A korábban is vizsgált értékelési szempontok mellett kiemelendő a privatizációval kapcsolatos várakozások, a jogszabályi változások várható hatásainak feltérképezése és bemutatása. A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások felmérését. Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon hozzávetőlegesen tizenkétezer vállalkozás foglalkozik, saját tőkéjük összesen 46 milliárd forint, árbevételük 128 milliárd forint, adózott eredményük 16 milliárd forint volt 2002-ben. A VIZSGÁLAT MÓDSZERTANA A vállalkozások várakozásainak felmérése során az Európai Unióban a szolgáltató vállalkozások helyzetének és üzleti várakozásainak felmérésére használt kérdéseket alkalmaztuk. A kérdőíveket 4200 vállalkozásnak postáztuk. Közel 500 kitöltött kérdőívet küldtek vissza a cégek. A kérdések a vállalkozások üzleti pozíciójára, a bevétel és a betegforgalom, valamint üzleti lehetőségeik alakulására vonatkoznak. Ezen kívül megkérdezzük a vállalkozásokat létszám változtatási és áremelési terveikről, fejlesztési, beruházási szándékaikról, valamint részvételi szándékukról az egészségügy átalakításában, privatizációjában. A kérdések többsége zárt kvalitatív kérdés, pl. „Milyennek ítéli meg az Önök cégének jelenlegi üzleti pozícióját (az évnek ebben az időszakában szokásoshoz képest)?”, s a válaszokat ötfokú skálán mérjük: pl. 1. nagyon jó, 2. jó, 3. kielégítő, 4. rossz, 5. nagyon rossz. Az egy-egy kérdésre adott válaszokból ún. egyenleget számítunk, ami a pozitív (optimista), valamint a negatív (pesszimista) választ adók arányának különbsége. Az egyenleg értéke tehát –100 és +100 között alakulhat. –100 az értéke, ha minden válaszadó pesszimista, +100, ha mindegyik optimista, s 0 az értéke, ha a pesszimisták és az optimisták aránya megegyezik. Ezzel egy mutatószámba sűrítve könnyen értelmezhető a válaszok megoszlása és egyszerűen követhető az eloszlás időbeni változása. Az üzleti bizalmi index az üzleti pozícióra, a bevétel várható alakulására, valamint a tervezett létszámváltoztatásra vonatkozó válaszokból számított mutató. 18 IME III. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2004. OKTÓBER PESSZIMISTA KILÁTÁSOK Az egészségügyi ellátással foglalkozó szakágazatok közül a járóbeteg ellátás a legjelentősebb. Ebben a szakágazatban működik a cégek közel kétharmada, itt van a saját tőke kétharmada, s ez teljesíti az árbevétel 58%-át (ide tartoznak a háziorvosi, gyermekorvosi ellátással, a foglalkozásegészségügyi ellátással, járóbeteg szakellátással foglalkozó vállalkozások, diagnosztikai központok stb.). A második legjelentősebb terület az egyéb humánegészségügyi ellátás (betegszállítás, természetgyógyászat, gyógytorna, gyógymasszázs stb.), amely az ágazat árbevételének 18%-át realizálta. A fekvőbeteg ellátásban működő vállalkozások (magán kórház, otthoni ápolás, kórházi ügyeletet ellátó vállalkozások stb.) az ágazati árbevétel 15%-át teljesítették. Az egészségügyi üzleti bizalmi index 2004 első negyedévében tovább csökkent, követve ezzel a 2003 második negyedévétől tapasztalható negatív tendenciát. Az index értéke – 6 pont. 2004 első negyedévében a fogászati ellátásban stagnáltak a várakozások, a járóbeteg és a fekvőbeteg ellátás vállalkozásai pesszimistábbak, míg az egyéb humán egészségügyi ellátás vállalkozásai optimistábbak lettek. 1. ábra Az egészségügyi üzleti bizalmi index alakulása (pont) 2004 első negyedévében az egészségügyi ellátással foglalkozó vállalkozások üzleti pozíciója gyengült az előző negyedévhez képest. A fekvőbeteg ellátásban működő vállalkozások számoltak be a legkevésbé kedvező helyzetről, üzleti pozíciójuk nagymértékben gyengült, miközben az egyéb humán egészségügyi ellátás vállalkozásainak üzleti pozíciója nem változott. MENEDZSMENT PIACI ELEMZÉS Az egészségügyi vállalkozások pesszimisták a várható üzleti lehetőségeiket illetően. Leginkább a járó és fekvőbeteg ellátással foglalkozó vállalkozások pesszimisták, legkevésbé az egyéb humán egészségügyi vállalkozások. Ennek ellenére a következő 6 hónapban kis mértékű létszámbővítést terveznek a cégek. 2. ábra A vállalkozások üzleti pozíciójának alakulása (pont) NÖVEKVÔ FORGALOM – CSÖKKENÔ BEVÉTELEK – NÖVEKVÔ LÉTSZÁM IGÉNY Tovább nőtt a vállalkozások betegforgalma. A járóbeteg és a fogászati ellátással foglalkozó vállalkozások számoltak be a legdinamikusabban növekvő betegforgalomról, míg a legkevésbé a fekvőbeteg ellátó vállalkozások betegforgalma bővült. A vállalkozások bevétele a növekvő betegforgalom ellenére csökkent, csupán az egyéb humán egészségügyi ellátással foglalkozó cégek jelezték bevételük növekedését. A legjelentősebb bevétel visszaesésről a járóbeteg ellátó vállalkozások számoltak be, ugyancsak emelkedő betegforgalom mellett. 4. ábra Az üzleti lehetőségek és a létszám-változtatási tervek várható alakulása (pont) A fogászati ellátással foglalkozó vállalkozások készülnek legnagyobb arányban létszámbővítésre. Az egyéb humán egészségügyi ellátás terén kis mértékű létszámbővülés várható, míg a fekvőbeteg ellátó vállalkozások körében létszámcsökkentésre lehet számítani. ÁREMELKEDÉS ÉS FEJLESZTÉSEK 2004 első negyedévében az egészségügyi ellátással foglalkozó vállalkozások a következő három hónapra átlagosan 5,7%-os áremelést terveznek. A járóbeteg ellátásban 9,2%-os, az egyéb humán-egészségügyi ellátásban és a fogorvosi ellátásban kevesebb, mint 1%-os áremelést terveznek a cégek. A fekvőbeteg ellátás vállalkozásai stagnáló árszintre készülnek. 3. ábra A betegforgalom és a bevétel alakulása 2004 első negyedévében (pont) A bevétel várható alakulásával kapcsolatban a vállalkozások összességében pesszimisták, egyedül az egyéb humán egészségügyi ellátásban működő vállalkozások optimisták. Legnagyobb arányban a járóbeteg ellátással foglalkozó cégek számítanak bevételük csökkenésére. A fogászati és a fekvőbeteg ellátó vállalkozások szintén csökkenő bevételtől tartanak a következő negyedévben. 5. ábra A vállalkozások által tervezett áremelés a következő három hónapban (%) IME III. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2004. OKTÓBER 19 MENEDZSMENT PIACI ELEMZÉS A vállalkozások 55%-a tervez a következő 12 hónapban valamilyen fejlesztést, beruházást. A legjellemzőbb fejlesztési terv továbbra is az új gépek, műszerek beszerzése. Műszervásárlást a vállalkozások közel ötöde tervez. A vállalkozás által használt ingatlan felújítását, bővítését a cégek 12%-a, meglévő műszereik felújítását a cégek 10%-a tervezi. Tevékenységének bővítésére a vállalkozások 5%-a készül a következő 12 hónapban. zat vagy szakrendelőt privatizálni. A vállalkozások 35%ának véleménye szerint az Alkotmánybíróság döntése nem befolyásolja az intézmények gazdasági társasággá való átalakulását, míg 18% reméli, hogy könnyebben fog tulajdont szerezni ezek után egészségügyi intézményekben. Összesen 47 cég (424 válaszadóból) jelezte részvételi szándékát a privatizációban. 58%-uk a járóbeteg-, 19%-uk az egyéb humán, 17%-uk a fogászati-, míg 6%-uk a fekvőbeteg ellátásban tevékenykedik. 2003 második negyedévében ez az arány a következő volt: 55 vállalkozás tervezett (478 válaszadóból) privatizációt, 54%-uk a járóbeteg-, 18%-uk a fekvőbeteg-, 16%-uk a fogászati-, míg 11%-uk az egyéb humán-egészségügyi ellátásban tevékenykedett. 6. ábra Az egészségügyi ellátó vállalkozások tervei (%) A profil bővítése és az ingatlan-felújítás, bővítés az egyéb humán-egészségügyi ellátásban fontos beruházási cél. A gépek, műszerek beszerzése elsősorban a fogászati ellátásban és a járóbeteg ellátásban szerepel a fejlesztési tervek között, míg az eszközök felújítását szintén a fogászati ellátásban tervezik legnagyobb arányban. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A PRIVATIZÁCIÓRA Az egészségügyben működő vállalkozások 47%-a szerint a kórháztörvény megsemmisítése után nehezebb kórhá- 7. ábra A kórháztörvény megsemmisítésének hatása a privatizációs folyamatra (%) 20 IME III. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2004. OKTÓBER 8. ábra Egészségügyi szolgáltatók privatizációs tervei (%) A válaszadók 41%-a szerint elbizonytalanítja a kórházak és szakrendelők teljesítménynövekedését visszafogó volumenkorlátozás az ágazatba esetleg befektetőket. 33% véleménye szerint a volumenkorlátozás hátráltatja a privatizációs folyamatot, mivel romlik a kórházak és a szakrendelők jövedelemtermelő képessége. 26% szerint felgyorsul a magánosítás, mert az intézmények és fenntartóik pénzügyileg kiszolgáltatottabbá válnak. 9. ábra A szolgáltatási volumenkorlátozás hatása a privatizációs folyamatra (%) MENEDZSMENT PIACI ELEMZÉS A volumenkorlátozás privatizációt érintő hatását illetően az átlagtól a fekvőbeteg ellátó vállalkozások véleménye tér el: szerintük az intézkedés sokkal inkább elbi- zonytalanítja a befektetőket, így elsősorban nem pénzügyi hatása van, hanem a politika kiszámíthatatlansága az üzenete. . Informatika és Menedzsment az Egészségügyben MEGHÍVÓ Intézmény vezetői eszköztár IV. Egészségügyi Kontrolling Konferencia 2004. november 24. Tulip Inn Hotel Budapest (1089 Budapest, Üllői út 94-98.) A konferencia bemutatkozót hirdet a mai eredményes intézeti vezetői eszközöknek, áttekinti a kontrolling, vezetői információs rendszerek finanszírozástechnika eszköztárát, új felhasználási irányait. Vezető kórházi felhasználók és külső szakemberek beszámolóiból gyűjthetünk tapasztalatokat. Választ kaphatunk hová tart e terület, merre induljunk saját módszereink fejlesztésében. Fókuszok 2004 • • • • • • • • • • „Szűk esztendő” – 2004 Csendes reform (2005-2006) Degresszív mozgástér Privatizációs fecskék, gyorsuló kiszervezés Mi marad az IBR-ből? Kézbevett gazdálkodás – Kontrolling Érdekeltségi rendszerek sorsa Vezetői információs rendszer – informatikai megoldások Finanszírozástechnikai eszközök Intézeti tapasztalatok, benchmarking Bővebb információ: Larix Kiadó Kft. 1089 Budapest, Kálvária tér 3. • T/F: 333-2434, 210-2682 ime@imeonline.hu, larix@larix.hu, www.imeonline.hu, www.larix.hu IME III. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2004. OKTÓBER 21
