Szokás szerint dúl a számháború a gyógyszerárak emelkedése körül. A gyógyszertári forgalom árindexeinek várható változásait vizsgálta a GKI-EKI alábbiakban közölt gyorsjelentése. Mire cikkünk megjelenik, a kórházak a saját, nem támogatott portfóliójukban történt változásokról is többet fognak már tudni…. A GKIEKI számításai szerint idén februárban közel 10%-kal haladja meg a térítési díj a decemberi szintet. A térítésidíj- index éves átlagos növekedése – amennyiben nem történik újabb áremelés vagy támogatás-csökkentés – az éves felhasználás átlagában minden valószínűség szerint megközelíti majd a 10%-ot. A gyógyszerfelhasználás drágább készítmények felé való folyamatos eltolódásának hatását is figyelembe véve a lakossági terhek éves átlagos növekedése – a mennyiségi növekedésből (évről évre több gyógyszert fogyasztunk) eredő lakossági kiadásnövekedéssel nem számítva megközelíti a 20%-ot.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT FINANSZÍROZÁS A gyógyszerekért fizetendő térítési díjak várható alakulása 2005-ben Skultéty László, GKI Egészségügyi Kutató Intézet Szokás szerint dúl a számháború a gyógyszerárak emelkedése körül. A gyógyszertári forgalom árindexeinek várható változásait vizsgálta a GKI-EKI alábbiakban közölt gyorsjelentése. Mire cikkünk megjelenik, a kórházak a saját, nem támogatott portfóliójukban történt változásokról is többet fognak már tudni…. A GKIEKI számításai szerint idén februárban közel 10%-kal haladja meg a térítési díj a decemberi szintet. A térítésidíj-index éves átlagos növekedése – amennyiben nem történik újabb áremelés vagy támogatás-csökkentés – az éves felhasználás átlagában minden valószínűség szerint megközelíti majd a 10%-ot. A gyógyszerfelhasználás drágább készítmények felé való folyamatos eltolódásának hatását is figyelembe véve a lakossági terhek éves átlagos növekedése – a mennyiségi növekedésből (évről évre több gyógyszert fogyasztunk) eredő lakossági kiadásnövekedéssel nem számítva megközelíti a 20%-ot. A gyógyszerárakat 2005-ben alapvetően három tényező alakítja, illetve alakította. A változások részben januárban, részben februártól léptek illetve lépnek hatályba, tehát már részben kihirdetett intézkedéseket jelentenek: • Tavaly az Alkotmánybíróság döntését követő 15%-os termelői „árvisszaemelés” térítési díjak növekedésében jelentkező terhét az OEP és a gyártók – az emlékezetes megállapodás eredményeképpen – megosztva viselték, de csak az év végéig. 2005. január 1-től ennek az árvisszarendezésnek a teljes költsége a lakosságot sújtotta volna. Ennek elkerülésére a teher felét a támogatott gyógyszerek esetében 2006-ban is átvállalja az egészségbiztosító. Ez azonban még így is 7,5%-os térítési díj emelkedést jelent ebben a körben februártól. • Ugyancsak a gyógyszergyártókkal tavaly kötött megállapodás értelmében, a termelői áron 600 forintnál olcsóbb támogatott gyógyszerek esetében a gyártók 2005. január 1-től 45 Ft-tal, az 1000 forintnál olcsóbbak esetében 70 Ft-tal emelhettek árat. Ennek, illetve az egyes esetekben az árverseny jótékony hatásaként bekövetkezett árcsökkentéseknek az eredményeként együttesen a támogatott gyógyszerek esetében átlagosan 2,3%-al nőttek a térítési díjak. • A nem támogatott – többségében vény nélkül kapható – gyógyszerek esetében az Alkotmánybíróság tavalyi 16 IME IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2005. FEBRUÁR döntését követő 15%-os árvisszaemelés lakossági terheit is lényegében szintén közösen vállalták a gyártók és az állam. Az előbbiek azzal, hogy év végéig nem emelték áraikat, utóbbi azzal, hogy ennek ellentételezéseként részleges kompenzációt vállalt. 2005. januárjától a gyártók árvisszaemelési moratóriuma megszűnt, elvileg 15%-al egységesen emelkedhettek volna ebben a körben az árak. A piac szabályozó szerepe, és részben a gyártók mértéktartása azonban azt eredményezte, hogy csupán 460 termék ára emelkedett, sőt néhányé csökkent is. A nem támogatott körben így átlagosan 9,4%-os volt az áremelkedés januártól. A nem támogatott gyógyszerek forgalmának kb. 60%-át kitevő készítmények ára emelkedett, a forgalom közel 40%-át kitevő gyógyszerek ára nem változott, míg a csökkenő árú gyógyszerek aránya alig érte el a forgalom 1%-át. Mindössze kettő 100 millió forintnál nagyobb forgalmú, nem támogatott gyógyszer ára csökkent. E hatások eredményképpen februártól a nem támogatott gyógyszerek térítési díja 9,4%-kal, a támogatottaké átlagosan 10,6%-kal haladja meg a 2004. decemberi szintet. Ezek az árváltozások éves átlagban azt eredményezik, hogy közel 10%-kal lesz 2005-ben magasabb a gyógyszerekért fizetendő térítési díj, mint 2004-ben volt, természetesen csak akkor, ha további áremelés, vagy támogatáscsökkentés nem következik be. (További áremelésre a támogatott gyógyszerek körében csak jelentős forint gyengülés esetében lenne lehetőségük a gyártóknak, a támogatások csökkentését pedig a gyógyszerkassza jelentős túllépése szokta kikényszeríteni az ágazati irányítástól). Ugyanakkor az átlagos árszínvonal (azaz a lakossági gyógyszerterhek) emelkedéséért általában legkevésbé a gyártók termelői áremelése, gyakrabban a támogatások csökkentése, s talán leginkább a lakosság – részben az orvosok gyógyszerfelírási szokása által befolyásolt – minőségében változó kereslete a felelős. Ez egyrészt abból adódik, hogy nő a viszonylag drága daganatellenes, valamint a szív és érrendszeri betegségek gyógyszereinek aránya a fogyasztásban, másrészt az emberek évről évre egyre inkább áttérnek a modernebb és természetesen drágább gyógyszerek szedésére, s ezért kerül átlagosan többe az általuk szedett gyógyszer. A kutatás és az új gyógyszerek megjelenése is a népbetegségek, és a ma még gyógyíthatatlan betegségek terén a gyorsabb. Ezen folyamatok következtében tehát nem drágul a gyógyszer, hanem a drágábbat választják a betegek, illetve orvosaik. En- MENEDZSMENT FINANSZÍROZÁS nek eredményeképpen – és ez egybeesik a nemzetközi tapasztalatokkal is – évente 9%-kal drágább gyógyszer szedésére térünk át. tartalmazza ennek hatását, s kiemelendő, hogy ennek a hatása jóval felülmúlja a gyártók áremeléseinek hatását, vagy a támogatás csökkentésének hatását. További kiadásnövekedést jelent a mérsékelt, de folyamatos mennyiségi fogyasztásnövekedés. A lakosság az előző néhány évben érvényesülő trendnek megfelelően várhatóan 2005-ben 4%-kal több gyógyszert szed majd. Így összességében a lakosság gyógyszerkiadásai 24%-kal növekednek 2004-hez képest. 2005-ben a várható folyamatok szerint a statisztika szerinti árindex kb. 19%-ot ér majd el, ám ebből csak 10%ot okoznak az árváltozások, 9%-ot pedig az összetétel változása. A 2004-ES, ÉS A VÁRHATÓ 2005-ÖS ÁRALAKULÁS AMIT GYAKRAN ÖSSZEKEVERNEK: INDEXEK A GYÓGYSZERÁRAK TERÜLETÉN A gyógyszer fogyasztói ára és a gyógyszerért fizetendő díj nem ugyanaz a támogatott gyógyszerek esetén, hiszen a gyógyszer fogyasztói árát jelentős részben a társadalombiztosítás fizeti. A Központi Statisztikai Hivatal az árindex számítása során azonban a termékért fizetendő pénzt, vagyis támogatott gyógyszer esetén a térítési díjat veszi alapul, hiszen ezt kell a betegnek kifizetnie. Ezért a gyártók és az OEP közti tárgyalásokban a gyógyszerár és az inflációba is beszámító gyógyszerárindex más alapokon áll. Másrészt a statisztikusok az összetétel változás hatását is beszámítják az inflációba, vagyis a gyógyszerárindex Látható, hogy az áfa bevezetése mellett is a 2004-es durva árintézkedések hatására jóval az infláció alatt maradt a gyógyszerek térítési díjának emelkedése (ha figyelembe vesszük az áfa bevezetését, akkor valójában éves átlagban árcsökkenés volt a támogatott körben). Ez a „nyomott” 2004-es bázis okozza 2005-ben az inflációnál jóval nagyobb térítési díj indexet. A két év átlagában a gyógyszerek térítési díja az inflációnak megfelelő ütemben emelkedett. Számunkra ennek az a tanulsága, hogy a piaci viszonyokba történő durva és egyszeri beavatkozások hatása csak nagyon rövid távú lehet, s a piaci bizonytalanságok miatt egyéb nem kívánt folyamatokat indíthat el (pl. indokolatlan gyógyszerfelvásárlás). 1. ábra A patikai gyógyszerekért fizetendő térítési díj alakulása, 2004-2005 Skultéty László bemutatása lapunk III. évfolyamának 9. számában olvasható. IME IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2005. FEBRUÁR 17
